Tibor bá’ online

Louis Bromfield Árvíz Indiában című regénye 1932-ben jelent meg (a magyar fordítás 1937-ben), ami – mint a címe is utal rá – egy monszunt követő fantasztikus árvízről, és az emberi hozzáállásról szólt. A regényt 1939-ben megfilmesítették és óriási siker lett, amire mindenki úgy emlékszik, hogy micsoda szörnyűség az, ami talán 100 évente egyszer következik be, vagy még ennél is ritkábban. Az indiai árvíz tehát fogalommá vált, és nem vesszük észre, vagy inkább, nem akarjuk észrevenni, hogy a 100 évente bekövetkező hatalmas árvíz időközben mindennapivá vált. Az esti TV hírekben rendszeresen visszatérő hírek az árvizek, sár lavinák, föld csuszamlások a világ minden tájáról. De könyörgöm, ez nem volt mindig így. Hozzászoktunk, de azért gondolkozzatok el rajta. Ez nem csak egy szélsőséges esemény sorozat, ez egy trend, azaz a fokozódása előre megjósolható.

World Meteorological Organization legújabb jelentése szerint az új évszázad első évtizedében ötször volt több klímaváltozás okozta katasztrófa, mint az 1970-es években.

1970 és 2012 között 1.940.000 ember vesztette életét a katasztrofális időjárás miatt. Az eredeti jelentés Részletezve:

1970/80 között évenként 75 esemény

1980/90 között évenként 163 esemény

1990/00 között évenként 239 esemény

2000/10 között évenként 350 esemény, és ez tovább nő. Az idén csak Magyarországon több tucat rendkívüli esemény történt.

És akkor még nem tettünk említést a hőhullámokról, amelyek egyre gyakoribbak, egyre tovább tartanak, és újabb és újabb rekordokat érnek el, ami egyre inkább fogja tizedelni az időseket, a szívbetegeket.

A melegedés miatt az óceánok felszínéről egyre több víz párolog el, egyre több felhő keletkezik, amiből egyre több eső esik. Az elmúlt 30 nap alatt, ott ahol mi élünk kb. 300 mm eső hullt alá, ami majdnem az éves átlag fele. Ennél is nagyobb baj az, hogy ez négy esetben hirtelen következett be. Olyan mértékben hömpölygött az utcán a víz, amire az elmúlt 40 évben nem volt példa. A helyi adottságok következtében semmi különös nem történt azon kívül, hogy az eső után a hordalékot össze kellett lapátolni. Azonban nem minden település ilyen szerencsés. Mostanában derül ki, hogy szélsőséges esetben sok helyen igen komoly károk keletkeznek, amik a helyi adottságok miatt nem kerülhetők el, és amikre a múltbeli tapasztalatok alapján nem lehetett számítani. Volt olyan falú, amelyet az idén ötször öntött el a sár, és ami a legriasztóbb, semmit se tesznek, várják, hogy mikor jön a következő. Miközben vagy menekülniük kellene, vagy pedig komoly védekezést kiépíteni. De nem teszik, mert nagyon helytelenül arra gondolnak, hogy ez egy olyan szélsőség, amire 1000 évente egyszer kerül sor, miközben valójában ez a jövő előrevetített képe.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________