Tibor bá’ online

Éld bele magad a következő helyzetbe: Napközben fájni kezd a fejed, estére a torkod is, majd lefekvés előtt megméred a lázadat és 38,0 °C és izomfájdalmat is érzel. Semmi kétség – gondolod – influenzát kaptál. Éjjel hánykolódsz, reggelre alig kapsz levegőt. A helyzet rohamosan romlik, a kihívott háziorvos már hívja is a mentőket. A kórházban kezelésbe vesznek, délután már az intenzív osztályon vagy. A dolog kétesélyes. Vagy két hét múlva hazaengednek, vagy levisznek a proszektúrára. Az egész okozójának angol elnevezése MRSA (meticilinre rezisztens sztafilókkusz aureusz), vagyis egy olyan sztafilókokkusz, amelyik rezisztenssé vált a meticilinre. És ez csak egy a sok közül. Van már antibiotikumra rezisztens e-koli, szalmonella, tuberkulózis és tífusz kórokozó is.

Ha most azt hiszed, hogy hercig sztorikat veszek át különböző forrásokból, akkor elmondom, hogy mi történt velem karácsonykor. A szokásos éves laborvizsgálati lelet szerint a vizeletem üledékében baktériumokat találtak. Ezek szerint két hete nem a megfázás miatt fájtak a veséim, hanem a fertőzéstől – futott át rajtam a gondolat – A háziorvos pedig felírt egy csomag, 10 db CIFRAN tablettát (hatóanyag: ciprofloxacin). Öt napon át reggel és este egy-egy darab. Abbahagyni nem szabad éppen azért, hogy a baktérium ne lehessen rá rezisztens. Betartva az utasítást, a helyzetem semmit se változott. Na, ekkor eszébe jutott a háziorvosnak, hogy ki kellene tenyészteni a baktériumomat. Ez egy további hét. Az eredményért én mentem el és szörnyülködve láttam, hogy az én kis kedves baktériumom totálisan rezisztens a ciprofloxacinre, plusz még három másikra is, de érzékeny volt többek között az amoxicillinre. Vettem tehát egy csomag AUGMENTIN tablettát (14 db), amit egy hétig kell szedni. Harmadnapra a vese fájdalmam megszűnt, de természetesen a 14 darabot végig szedtem. Most jön a poén. Teljesen gyógyultan elmentem a háziorvoshoz és közöltem vele mi történt. Utólagos engedélyével, a lelet alapján, amoxicillint szedtem, és céloztam rá, hogy több mint két hetet vesztettünk, mert nem a kitenyésztéssel kezdtük. Erre azt válaszolta, hogy húgyúti fertőzésekre rutinszerűen CIFRÁN-t írnak fel, mert az mindig hat. Az én esetem egy teljesen rendhagyó dolog. Szóval olvasd a posztot tovább, mert lehet, hogy egyszer az életedet mented meg vele.

Most akkor beszéljünk arról, mitől lesznek a szuper mikrobák? Az első és leglogikusabb ok, vagy feltételezés, hogy van egy fertőzésed, ami azt jelenti, hogy egy adott baktériumból néhány százmillió tanyázik benned. Régen, az antibiotikumok felfedezése előtt, ezeket az immunrendszered vagy legyőzte (ritkán) és akkor meggyógyultál, vagy belehaltál. Most azonban kapsz rá egy antibiotikumot, amit egy hétig kell szedned. Mindjárt harmadnapra az élősködő baktériumok száma 1 %-ra csökken, azok is szédelegnek a gyengeségtől, de valahogy még állják a sarat. Te viszont kitűnően érzed magad és vagy elfelejted szedni tovább az antibiotikumot, vagy feleslegesnek tartod. Erre az egymillió szédelgő baktérium magához tér és valahogy kikerülve belőled megfertőznek másokat. Csakhogy ők képviselik azt az 1 százalékot, akiket az adott antibiotikum nem ölt meg, mert ők voltak a legstrammabbak. Ezekkel megfertőzött új személy szintén beteg lesz és neki is felírják az előző antibiotikumot és ő is úgy jár el, mint az első beteg. Benne is marad 1 % baci, méghozzá a legstrammabbakból. Ez a játék megy még néhányszor és a végén kialakul egy olyan baktérium törzs, amelyik az adott antibiotikumra totálisan rezisztens lesz. Egy ilyen fertőzésre már hiába írják fel, és a beteg hiába szedi, nem fog meggyógyulni. Nincs túl nagy baj – mint az én esetem is mutatta – mert van még legalább 8 másik antibiotikum is. De mi van, ha egy olyan szuper mikrobát „tenyésztünk” ki, akaratunktól függetlenül, amelyikre már semmi se hat? Időutazás! Ezzel fertőzött beteg 1926-ban találja magát. Ágyánál ott áll az orvos, tördeli a kezeit és azt mondja a feleségnek „reménykedjünk, hogy férje le tudja győzni a betegséget.”

És akkor most jön a második felvonás, mert nem csak hanyag betegek vannak, akik az orvosi utasítást csak addig tartják be, amíg szarul érzik magukat, hanem vannak…… kik? Állattartók, akik a nagyobb profit reményében nem akarják, hogy az állományuk megbetegedjen. Mit csinálnak a drágák? Antibiotikumot kevernek a tápba. Ebből adódik, hogy például az USA-ban az összes előállított antibiotikum 70 százalékát az állattartók vásárolják fel. És mennyit tesznek a tápba? Subterapeutikus dózist, vagyis annyit, amennyitől nem gyógyulnának meg, ha betegegek lennének, de nem kapják meg a fertőzést, ha egészségesek. Most persze azt hiszed, hogy az antibiotikumokat a betegségek megelőzésére adják. Tévedsz, mert csak részben. Az ok az, hogy kénytelenek adni, mert a vágóhídra termelt állatok tartási körülményei (zsúfoltság, kosz és piszok) egyenesen megköveteli a megelőző védekezést. Ez a gyakorlat azonban a lehető legjobb módja annak, hogy kialakulhassanak a szuper mikrobák, amik aztán rászabadulhatnak a társadalomra.

Csak egyetlen egy példa. Magyarországon a TBC népbetegség volt az 1930-as években. Aki megkapta, kicsiny eséllyel gyógyult ki belőle. A megfelelő antibiotikum segítségével az 1950-es évekre a TBC (morbus hungaricus) gyakorlatilag eltűnt Magyarországon. Ma az országot olyan szuper rezisztens Koch baktérium járja, hogy aki megkapja, 1930-as eséllyel gyógyul ki belőle.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
________________________________________________