(3977) katonai konfrontáció

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Miért veszélyesebb ez, mint a kubai rakétaválság

 Írta: Finian Cunningham
89. útban a 90. felé

Stratégiai Kulturális Alapítvány : Helen Caldicott arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között kiéleződő katonai konfrontáció minden eddiginél nagyobb veszélybe sodorja a globális biztonságot, békét és végső soron létünket.

Az Egyesült Államok egymás után zsigerelte ki a fegyverzetkorlátozási szerződéseket, NATO-szövetségesei pedig régóta egzisztenciális helyzetbe taszították Oroszországot.

Jelenleg szülőhazájában, Ausztráliában tartózkodik, és sajnálatát fejezi ki, hogy az egymást követő canberrai kormányok hogyan könyörögtek a Kínával és Oroszországgal szembeni könyörtelen amerikai ellentét megszütetéséért. Szerinte ez az alárendeltség és a független külpolitika hiánya aláássa Ausztrália nemzetgazdaságát, és erodálja a békét és a biztonságot az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Dr. Helen Caldicott 1938-ban született Melbourne-ben. M.D. és számos könyv szerzője, köztük a Sleepwalking to Armageddon. Több nemzetközi díj kitüntetettjeként több filmben is szerepelt, köztük a Nyolc perc éjfélig című filmet, amelyet 1981-ben Oscar-díjra jelöltek a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

Interjú

Kérdés: Mint a globális nukleáris leszerelés tapasztalt harcosa, aggaszt-e Önt egy katasztrofális háború kirobbanásának veszélye a korábbi időkhöz képest?

Helen Caldicott: Igen, az 1962-es kubai rakétaválság óta soha nem voltunk közelebb a nukleáris megsemmisítéshez. Ismertem Robert McNamarát, aki Kennedy elnök védelmi minisztere volt, és az Ovális Irodában volt a válság idején, és később azt mondta. nekem: „Helen, három percre voltunk az atomháborúhoz.”

Kérdés: Ön szerint milyen tényezők növelik a világháborút és a nukleáris tűzveszélyt?

Helen Caldicott: Nos, a kubai rakétaválság óta először fordult elő, hogy a két nukleáris hatalom, amelyek mindegyike több ezer nukleáris fegyverrel van felfegyverkezve, és riadóban állnak egymással szemben a harctéren. És az Egyesült Államok nem volt hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki azt kérte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és hogy az Egyesült Államok távolítsa el a NATO-országokban elhelyezett, Oroszországot célzó rakétákat. Putyin a falig hátrált, és egy bizonyos ponton már azt javasolták neki, hogy egy kis taktikai atombombát robbantsanak, ami több ezer embert égetne el, és ennél is még többen halnának meg akut sugárbetegségben. Azonban ez a lépés nukleáris reakciót válthat ki az Egyesült Államokból, amely aztán teljes körű nukleárissá fokozódhat.

Mindazonáltal hozzáteszem, hogy Putyin ukrajnai inváziója és a most zajló szörnyű gyilkolás miatt fáj a szívem.

Kérdés: Ön szerint az Egyesült Államoknak súlyos felelőssége van a világbéke aláásásában, tekintettel arra, hogy elsősorban az Egyesült Államok mondta fel az olyan kulcsfontosságú fegyverzet-ellenőrzési szerződéseket, mint az ABM, az INF és a Nyitott Égbolt Szerződés?

Helen Caldicott: Igen, igen. Nem értem a motivációjukat ha megvizsgáljuk azokat a neokonokat, akik mindig is gyűlölték Oroszországot, annak ellenére, hogy az ma már kapitalista ország. Victoria Nuland, Robert Kagan, Antony Blinken és mások, akiket Biden a kabinetjébe emelt, komolyan gondolják az orosz ellenességet. Ezeket az embereket jól finanszírozza az örökké erős katonai-ipari komplexum, amely óriási hasznot húz minden háborúból, beleértve természetesen Ukrajnait is.

Kérdés: Több mint 30 évvel az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió közötti hidegháború állítólagos vége után a világ polarizálódni látszik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokk alatt. Mi magyarázza ezt a látszólagos anakronizmust és a globális béke hiányát?

Helen Caldicott: Nos, a hidegháború vége egyáltalán nem felelt meg az amerikai hadiipari komplexumnak, ezért Norman Augustine, a Lockheed Martin vezetője keresztes hadjáratra indult, hogy rávegye az újonnan felszabadult országokat, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz és váljanak „demokráciákká”, és ennek során mindegyiküknek dollármilliókat kellett költeniük arra, hogy fegyverekkel szereljék fel magukat, amelyeket természetesen a Lockheed Martin és társaitól vásároltak. Így a béke eltűnt. A NATO pedig, ami valójában az USA, Oroszország déli határát vette körül Oroszországot célzó rakétákkal. Nem csoda, hogy Putyin mélyen aggódik. Képzeld el, mit tenne az Egyesült Államok, ha a Varsói Szerződés hasonló helyzetet teremtett volna Kanada északi határán. Valószínűleg felrobbantja a világot, ahogy a kubai rakétaválság idején közel került ahhoz.

Kérdés: Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban tett első útját az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, amit Washington ma „indo-csendes-óceáni”-ként emleget. Megnyugtat Biden nyilatkozata arról, hogy az Egyesült Államok megvédi a „szabályokon alapuló rendet”?

Helen Caldicott: Nem is tudom, mi az az úgynevezett szabályalapú rend. Nyilvánvaló, hogy valami, amit az USA álmodott meg. Valahogy Amerika a maga naivságában, ostobaságában és arroganciájában azt hiszi, hogy katonailag kell irányítania a világot. Jelenleg több mint 800 katonai bázissal rendelkezik 80 országban, és rákszerűen metasztatizált az egész világon

Kérdés: Aggasztja, hogy Ausztráliát az Egyesült Államok vezette militarista konfrontációba keverik Kínával?

Helen Caldicott: Igen, aggaszt, és úgy tűnik, hogy ausztrál politikusaink vakon elfogadják az Egyesült Államok diktátumait, még attól is tartok, hogy új munkáspárti kormányunk ugyanígy tesz.

Már otthont adunk a Pine Gapnek, egy kifinomult CIA-bázisnak országunk közepén, amely az Egyesült Államok stratégiai arzenáljának ellenőrzése alatt áll, és koordinálna egy nukleáris háborút Oroszországgal. Gough Whitlam, volt miniszterelnökünk (Munkáspárt, 1972–1975) másnap a parlamentben éppen a Pine Gap munkatársait akarta megnevezni, amikor az akkori főkormányzó, Sir John Kerr elmozdította hivatalából. Amerikai tengerészgyalogságokat is vendégül látunk Darwinban, az Egyesült Államoknak van egy haditengerészeti létesítménye Nyugat-Ausztráliában Northwest Cape néven, és részt vettünk amerikai háborúkban, beleértve Irakot, Koreát, Vietnámot, Afganisztánt stb.

Kérdés: Nevezetesen, Ausztrália új miniszterelnöke, Anthony Albanese (Munkáspárt) hivatali idejében első feladatává tette, hogy részt vegyen a Quad-csúcson Japánban, ahol határozottan támogatja az Egyesült Államok Kínával és Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Elődje, Scott Morrison (liberális párt) az Egyesült Államok érdekeinek és Kínával szembeni ellentétének határozott hirdetője volt. Milyen kilátásai vannak az új canberrai kormánynak a nemzetközi kapcsolatok terén?

Helen Caldicott: Nos, várnunk kell, és meglátjuk. Mindazonáltal nagyon izgulok, hogy követni fogják az Egyesült Államok Kínával szembeni ellentétét, Tajvan és Hongkong tekintetében. Az Egyesült Államok már provokálja Kínát azzal, hogy újabb katonai hajókat küld a Dél-kínai-tengerre.

Kérdés: Ön szerint az ausztrál közvélemény hogyan ítéli meg a különböző canberrai kormányok közelmúltbeli politikáját? Tekintet nélkül a névleges eltérő politikai irányzatokra, Ausztrália hivatalos álláspontja úgy tűnik, hogy aláássa a nemzetközi biztonságot azáltal, hogy előmozdítja az Egyesült Államok Kínával fennálló ellenséges kapcsolatait. Ez aláássa Ausztrália és Kína gazdasági kapcsolatait is. Látja-e a közvélemény ezt a nyilvánvaló anomáliát, amikor kormányaik oly módon cselekszenek, hogy rontják a gazdasági fejlődést és az ausztrál munkavállalók életkörülményeit azáltal, hogy rontják a Kínával, az ország legnagyobb kereskedelmi partnerével fennálló kapcsolatokat?

Helen Caldicott: Nos, előző miniszterelnökünk, Scott Morrison (2018-22) megsértette Kínát azzal, hogy a Covid egy vuhani laboratóriumból származik. Ez a kínai kormányt annyira bosszantotta, hogy leállították a bor, az árpa, a marhahús, a homár és a szén importját, ami valóban megviselte gazdaságunkat.

Kérdés: Felmerülhet az a kérdés, hogy az ausztrálok miért szavaztak egyik pártra vagy a másikra, ha nincs sok alapvető különbség a fontos külpolitikában?

Helen Caldicott: Igen, ezen én is kíváncsi vagyok, de mivel a médiánkat szinte teljesen egy magántulajdonos, Rupert Murdoch irányítja, az emberek nem igazán képzettek, tájékozottak vagy naprakészek ezekkel a politikákkal és eseményekkel kapcsolatban.

Nagy megkönnyebbülésemre és mások örömére azonban a Zöldek tartják az erőviszonyokat a szenátusban, és sok független jelölt, főként intelligens, befolyásos nők is sok helyet szerzett az alsóházban, így az új miniszterelnök tárgyalni kénytelen velük. Tehát bár a dolgok komornak tűnnek, a politikákban némi javulás következhet be. Bár kétlem, hogy sok minden megváltozik az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkban és háborús politikájában.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

6 gondolat erről: „(3977) katonai konfrontáció

  1. Huhh „nagy megkönnyebbülésemre” hála a Zöldeknek és szerencsénknek meg vagyunk mentve egyenlőre.
    Jöhet a reggeli csótánysaláta bár én inkább a csótányrántotát választanám de mivel elköltöttem a havi áram fejadagomat nem jár több e hónapban.
    Friss hir:
    „Az elmúlt két évben csak az Egyesült Államokban 2022 nyaráig 90 ilyen tüzvész történt a élelmiszerpiac létesitményein!”
    „Az események túl sokak ahhoz, hogy véletlenszerűnek lehessen tekinteni.
    Úgy néz ki, mint egy globális, összehangolt terv az áremelésekre és az élelmiszerhiányra.”

    /NOW – Rungis, the largest wholesale fresh produce market in the world, is on fire in Paris./

    Rungis: Η καταστροφή της τεράστιας αγοράς τροφίμων δεν ήταν η πρώτη – Στις ΗΠΑ χτυπήθηκαν 90 μέσα σε 2 χρόνια!

  2. Re:1 L.S.
    Melyik apokalipszis lovas lovagol a halál és a háború mellett?
    Centralizált, majd ezt mesterségesen tönkre tett élelmiszer ellátás mit is eredményez?
    Tudom, tudom, alusisakos lapos földes konteó ez is… 🙂

  3. 2. dajtás
    ” Melyik apokalipszis lovas lovagol a halál és a háború mellett?”

    „Átlagosan 90 százalékkal drágábbak a szabadpiaci szlovák termékek az árstopos magyaroknál a legnagyobb hazai áruházlánc, a Lidl árai alapján.

    Számokban: A legnagyobb különbség a csirkefarhátnál van, amely 170 százalékkal drágább Szlovákiában (804 forintnyi euró), mint Magyarországon (299 forint).
    A liszt több mint kétszeresébe kerül Szlovákiában (319 ft vs. 149 ft), akárcsak a csirkemell (3016 ft vs 1499 ft)…”

    ” G7 Reggel
    2022. szeptember 27. | Gazdasági sztorik öt percben”

    Keveri a sz@rt a Globálista Elit olyan magasról, hogy mi csak az „alját” látjuk.

  4. L.S. – nem értem miért kell itt megint konteózni, meg összeesküvéseset játszani.
    A riporter és alanya konkrét tényeket mondott ell, lehet ellenőrizni, én megtettem. Semmi konteó nincs. Amit látunk az geopolitika és stratégia. Az USA nem engedheti meg magának hogy gyengeséget mutasson, azt sem hogy hagyományos angolszász érdekszférájába benyomuljanak a Kínaiak vagy Oroszok. A Kelet-EU országok politikusai a SZU szétesése után azonnal mentek kilincselni az EU-hoz és NATO-hoz hogy vegyék fel őket, nem kellett senkit belekényszeríteni, elemi érdekük ezeknek a periférián lévő országoknak anno. Oroszországhoz nem mehettek, az romokban volt, szabadulni akartak amugy is. Az USA-nak ebben az esetben a „bűne” mindössze annyi hogy rábólintott, kapóra jött neki, kényszeríteni senkit sem kellett. A baj Kínával az, ha megveti lábát üzletileg valahol, elkezdi az ideológiát is tolni, politikailag is nyomul, na ezt egy nyugati ország sem szereti. Hasonlóan az Oroszokhoz, ott is ez megy.
    Az Ausztráloknak pedig nem tetszett a kínai ideológiai nyomulás, el lehet ezt is olvasni akit érdekel: https://www.aph.gov.au/sitecore/content/Home/About_Parliament/Parliamentary_Departments/Parliamentary_Library/Publications_Archive/CIB/CIB9697/97cib23

  5. 4. Minato
    A linkelt iromány 1996-os.
    „A baj Kínával az, ha megveti lábát üzletileg valahol, elkezdi az ideológiát is tolni”
    Ez a Szovjetunióra és a kommunista Kínára volt jellemző, ma meg a Nyugatra (USA főként).
    Oroszország kapitalista ország, ugyan milyen ideológiát terjesztene? Nem ő akarja megváltoztatni a nyugati államok berendezkedését, hanem azok akarják ott is bevezetni a „demokráciát”. Kína meg kereskedik, nem ideológiát terjeszt, nem érdekli, a partner berendezkedése, lehet az Afganisztán, afrikai államok, vagy az USA.
    Ellenben a Nyugat folyamatosan tolja a beteg ideológiáját, mindenkire rá akarja erőltetni, ha tetszik neki ha nem. Bizony, a világ megváltozott, a nagyobbik fele ezért nézi kárörvendve a nyugat pusztulását, ma már egyáltalán nem kívánt és követendő példa számára.

  6. 5. Érzek némi ellentmondást ebben, hogy ha a nevezett államok nem tolnák fullba az ideológiájukat, mondjuk nem lenne a fél Internet blokkolva náluk, meg nem csuknák le 15 évre azt aki az állammal nem ért egyet. Valahogy ez a „keleti” „ideológia” nekem nem bejövős. Hogy a fenébe ne akarná Putyin megváltoztatni a nyugati gondolkodásmódot, tetszett ezt olvasni? https://index.hu/kulfold/2016/04/04/omlik_az_orosz_propaganda_es_sokaig_eszre_sem_vettuk/
    Nem mai, érdemes átfutni, neves szerzőktől szemléz.
    Mára sikerült polarizálniuk a korábban egységesebb nyugatot.
    Kína: szerinted ok nélkül tiltják ki a kommunikációs rendszereiket mindenhonnét? Nemigen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük