(3916) Hő-halál

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Bulletin of the Atomic Scientists

Hogyan ne haljunk meg a hőségtől, egy túl forró bolygón

írta: Jessica McKenzie

89. Útban a 90. felé

Glen Kenny az Ottawai Egyetem fiziológia professzora, aki az emberi hő-stressz reakciót tanulmányozza. általában felismeri, ha valakit legyőz a hőség, mert már ezerszer látta. A munkát végzők a szokásosnál kevésbé reagálhatnak a hőségre. Előfordulhat, hogy emberek nehezen tudnak a feladatra összpontosítani, vagy elfelejtik betartani a biztonsági szabályokat. Lehetnek szűkszavúak vagy agresszívek, ha valaki megzavarja őket. „A testük stressz alatt van” – mondja Kenny.

„Hő-stressz alatt állók számára minden hang, bármilyen zavaró tényező, ami elveszi a figyelmüket önmagukról, irritációt jelent. Tehát hő-stressz alatt azt fogod tapasztalni, hogy elveszíted a környezeteddel a tudatos kapcsolatot, képtelen leszel hatékonyan kommunikálni. Mindezek kritikus jelek.

„Az a félelmetes, hogy mire az egyén a hőtől rosszul érzi magát, már a veszélyzónában van. A megerőltető testmozgással ellentétben a hő-stressz fokozatos. A következmény gyakran úgy következik be, hogy az egyén nem veszi észre, hirtelen jön, „Olyan, mint egy villanykapcsoló” – mondja Kenny. „Hirtelen összeomlik a világuk. Hirtelen kezdik rosszul érezni magukat. És ilyenkor, ha egyedül vannak nem tudják kezelni a helyzetet.”

Kenny laboratóriuma az egyetlen a világon, amely rendelkezik levegő-kaloriméterrel, egy 6 millió dolláros, olyan korszerű eszközzel, amellyel pontosan mérhető az emberi test által leadott hő. „Megméri, hogy mennyi a párolgási hő-veszteség és a környezettel való száraz hőcsere” – magyarázza Kenny. „Ha megméri, mennyi hőt termel és mennyit ad le, nagyon pontosan megadja mennyire melegszik fel az emberi test.”

Kenny szerint a laborban azt vizsgálják, hogy a különböző jellemzők – életkor, betegség, nem, edzettség, hidratáltság, akklimatizáció – hogyan befolyásolják az egyének hő-elvezetési képességét, és hogyan reagál a test a hő-stresszre. A cél a pontosabb expozíciós határértékek meghatározása munkavállalók, vagy bárki más számára.

Vér és verejték. Az emberi testben három-négy millió verejtékmirigy és több kilométernyi bőr-ér található. Amikor a test elkezd felmelegedni, a szervezet a bőr véráramlásának fokozásával hőt ad le, hogy fokozza a száraz hőcserét a levegővel. De amikor a levegő melegebb, mint a test, a test már nem tud hőt leadni a száraz hőcserén keresztül, ezért izzadnia kell, hogy az elpárolgás vonjon el hőt.

„Ha a test izzad, veszít a vér volumenéből” – mondja Kenny. „Ez azt jelenti, hogy a szívnek keményebben kell dolgoznia, hacsak nem folyamatosan hidratál.” „Ez nagyon megterheli a szívet” – mondja Kenny. „A szívnek kell fenntartania a bőr vérellátását. Így szabadulhat meg a test a hőtől. Tehát a szívnek elég keményen kell pumpálnia, hogy megpróbálja ezt fenntartani. A problémát az okozza, hogy a szív nem végez jó munkát.” Ez különösen igaz az idősebb személyeknél.

„A ember egész élete során fokozatos hanyatlás történik, a test lassan bomlik” – mondja Kenny. Minden 10 évben egy felnőtt ember hő-elvezető képességének körülbelül négy százalékát veszíti el. Kenny szerint a nők öt százalékkal kisebb hő-csökkentési képességgel rendelkeznek, pusztán a bőr érrendszerének és a verejtékmirigyeik működésének köszönhetően. Más egészségügyi állapotok is nagy hatással vannak. A kettes típusú cukorbetegség például körülbelül 20 százalékkal csökkenti a hő-leadó képességét, egy ugyan olyen korú nem cukorbeteghez képest.A felnőtt emberek hőelvezetési képessége az évek múltával csökken.

Szóval: meleg van, a test izzad, a vér sűrűsödik, és a szív keményebben dolgozik, és ha nem tud lépést tartani, a vérnyomás csökken. Ekkor áll fenn annak a veszélye, hogy az ember megszédül és elbizonytalanodik. Lehet, hogy elesik. Kevésbé képes arra, hogy vigyázzon magára, hogy hűvösebb helyre menjen, ventilátor elé álljon, elegendő vizet igyon. Ez veszélyes állapot, különösen az egyedül élők számára.

Tavaly a Csendes-óceán északnyugati részén zajló, csaknem egyhetes hő-kupola esemény során British Columbiában 800 ember halt meg – közülük 619-en hőség következtében. Ezen hőség okozta halálesetek 98 százaléka zárt térben következett be. Az áldozatok kétharmada 70 éves vagy annál idősebb volt. Több mint fele egyedül élt.

A hőhullámok veszélye: Az idősebb (és nagyon fiatal) egyének csökkent hő-leadó képességgel rendelkeznek. Kenny azonban azt mondja, hogy bármelyik egyén kevésbé lesz felkészült a hőség kezelésére például a hőhullám ötödik napján, mint az első napon. Vegyünk valakit, aki kint dolgozik kánikula idején – esetleg egy mezőgazdasági munkást. Kenny azt mondja, hogy gyakran feltételezik, hogy a nap végén a dolgozó hazamegy, lehűl, majd másnap teljesen kipihenten, fitten tér vissza, és pontosan ugyanolyan körülményekre készen áll, mint előző nap. De otthonában nem mindenkinek van légkondicionálója, és a szabad idő se feltétlenül inaktív – a munkavállalónak lehetnek gyerekeik, házimunkájuk vagy egyéb kötelezettségeik. Még a munkán kívüli aktivitás figyelembe vétele nélkül is egy este nem elég idő ahhoz, hogy a szervezet kiheverje az erős hő-hatást.

Valójában romlás következik be az egymást követő napokon. Ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy az egymást követő napokon megfelelő felépülésre van szükség a szervezet regenerálódásához. Ugyanez igaz a hő-stresszre is. „Egy munkás az első napon jobban teljesít, mint a hét vége felé, mert akkor már nem működnek ugyanúgy, mint a hét elején, mert a testeik tárolnak hőt. Hamis biztonságérzetet kapnak, de komoly hő-stresszben térnek haza.

Az emberi testnek annál több időre van szüksége, hogy lehűljön és helyreálljon, mint gondolnánk. A hűtőközpontok például népszerű megoldást jelentenek azoknak az embereknek a megsegítésére, akiknek nincs otthoni klímaberendezésük. Hűtőközpontok felállítása azért is szükséges, mert mérések megállapították, hogy egész műszak eltöltése forró levegőn olyan áthevülést okoz, amit 2 óra légkondicionált környezet nem közömbösít. Visszatérve a munkahelyre, két órán belül ugyan olyan testhőfokot mutatnak, mint azok, akik nem pihentek 2 órás légkondicionált könnyítésben.

Viszont a légkondicionált enyhítés olyan lehűlési biztosít, ami „minden rendben van” érzést nyújt. Ez rendkívül veszélyes. Amint az emberek elhagyják a légkondicionált helyiséget, testhőmérsékletük ismét nagyon gyorsan megemelkedik. Az átlagemberek jól fogják magukat érezni. Azt fogják gondolni: Hé, jól érzem magam, hűvösön voltam. Valószínűbb, hogy egy kicsit aktívabbak lesznek, és egy kicsit több hőt termelnek. Így hamis biztonságérzetet kapnak, de olyan hő-stresszben térnek vissza otthonukba, mint nem „hűtött” társaik.

Ebben rejlik a probléma. A hőség alábecsülése gyakori probléma, amely csak súlyosbodik, ahogy a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá és elhúzódóbbá válik.Sokszor csak az hallható, „nem vagyok veszélyben, nincs olyan meleg” de, ha nem tesz óvintézkedéseket, nyilvánvalóan ki van téve a hőségnek, akármilyen egészséges, és a hő-halál ott leselkedik rá a közelben.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

28 gondolat erről: „(3916) Hő-halál

  1. Ahhoz önismeret is kell, pl. hogy egy forró nyári napon (alacsony légnedvesség mellett) adott vízkészlettel hol kell visszafordulni a túraútvonalról.

  2. Most már sokan klímázni sem mernek ilyen villanyárak mellett.Nálam tegnap volt egy pont (déli fekvésű szoba , hőszigeteletlen fal, tv ment, számítógép ment ami egy picit még fűt) amikor először éreztem hogy ennél melegebbet már nem bírnék.
    Klímánk nincs.Ilyen esetben még lehet venni hideg zuhanyt, ventillátort,de ha majd nem lenne víz akkor kint a kútról teleengedni a hordót.Pincébe lemenni este.
    Persze nem mindenkinek vannak ilyen lehetőségei lakóhelytől függ.
    Pl.. nálam a sütőtök kezdett fonnyadni.Csepegtetővel megy rá a víz mégis kezdett lesárgulni(lehet a csepegtetőben a víz útját elzárja a sütőtök szára ahogy ránől, nemtudom)Ha lenne még 1-2 hét ilyen meleg lehet el is menne.

    Erdőben kint motoroztam.Régen az út szélét télen ritkították meg .Most újítottak úgy hogy az út kész szélét még 3-3 méter távolságban nagy tuskómaróval lezúzzák, így 9 méter széles az út.Már ez is sokat számít mert motorozáskor nem olyan mint régen hogy a hűs szellő jön a fáktól henem a meleg amiatt hogy ledarálták az út 2 szélét.

    A növényeknél mikor lesz hőhalál?
    A kukorica sok helyen 0.
    A napraforgó kocsiból nézve mindenhol pici, de ha közelebbről megnézzük azért van benne szem csak lehet a termés fele harmada lesz.

    Láttam homokban pár éves nyárfaerdőt.Egyes részein a levelei már sárgulnak mint ősszel.Ki tudja hogy érdemes e még kertbe ültetnem nyárfát vagy hőhalálban elhal a következő években(még locsolás ellenére is)
    Ha nem lesz kukorica hogyan etetik az állatokat? Amúgy meg hol vannak még egyátalán nagy állattelepek? Mert kisgazdák már szerintem nicsenek mint régen.De akkor honnan jön a hús?Melyek Magyarország legnagyobb állattelepei?

    A növényeknél is van egy pont amikor hőhalált halnak.De szerintem ez függ az ültetés idejétől, a növénytípustól,pl. hogy a növekedés elején még nem kap hőséget és kap vizet, stb………Viszont olyan mintha sok növény a hőhalál közelében táncolna.
    Ha még egy kicsit melegszik az idő talán el is érjük hogy a nagy gyümölcsösökön és gabonatermő vidékeken nem lesz sok termés.
    Mondjuk kíváncsi vagyok majd az agroinform adataira az idei gabonatermés esetén .Még ne m néztem meg mondjuk hogy így aszály , úgy aszály közben meg lejön annyi mint tavaly.

    Ez olyan minthogy mondják hogy drága minden meg energiaválság van, ja aha .Visszajöttem a munkahelyre és kérdezgetik egymást te hol voltál? Az egyik Mallorcán , a másik a horvátoknál, a harmadik görögben.Ja energiaválság van……..

  3. 2 andrew: fogsz egy öregebb lepedőt, bevizezed, felakasztod, ventilátorral fújod rá a levegőt, vagy kereszthuzatot csinálsz. Nálam a gangon 2, 3 fokkal leviszi a hőmérsékletetd. Adria partján lestem el, akkor működik, ha mozog a levegő. Éjszaka szellőztetek nyitott ablakokkal, nappal árnyékolok, csukott ablakok mellett. A házam fehérre van meszelve, az ereszek nyáron nem engedik besütni a napot.

    Végletes esetben veszel párakapu kèszletet, ráapplikálod wgy ventillátor szélére, ès bekapcsolod. Jobb, mint a klíma.

    25 -26 fölé nem ment még bent a hőmérséklet.

  4. 3. infos
    A párakapuval óvatosan. Nem megfelelő fertőtlenítés esetén Legionella baktériummal lehet találkozni. Az meg egy hétvége alatt kialakulhat benne, ha kint felejtik.

  5. 4. Köszönöm a figyelmeztetést. Én csapvizet nyomok bele, nálunk azt eléggé klórozzák.

  6. A föld történetében régebben sokkal melegebb időszakok is voltak. Állatok, növények túlélték.
    A hőséghez lehet alkalmazkodni, és aki túl akar élni annak alkalmazkodnia kell. Ugyanígy vagyunk a hideggel. Aki nem öltözik be, aki nem fűt, az megfagy.
    Meleg ellen, a bőséges folyadékfogyasztás szükséges, hogy legyen mit kiizzadni. Hűvösebb helyre, árnyékba kell vonulni.
    A trópusokon egész évben hőség van. Túlélik.
    A sivatagokban a napi hőingadozás elérheti az 50 fokot. Túlélik.
    A hőség elleni védekezés nagy léptékben, a vízzel és erdővel borított területek nagymértékű növelése. Ezekből elpárolgó víz felhőket alkot, a felhők árnyékolnak és esőt adnak. Máris lenyomtuk a meleget 5-6 fokkal.
    Régen kézzel arattak. tetőtől talpig felöltözve, hogy a nap ne égesse szét a testet. A fa alatt ott volt a vizeskorsó, a vízhordók. Manapság ? ? ? Kifekszik az idiótája a strandra, hogy lebarnuljon. Magára keni a krémeket, hogy ne égjen veres pecsenyévé.

  7. 6. bögözy

    Furcsa világot élünk az biztos.
    Ahogy írod, emlékszem én is, hogy aratáskor (június!!!) 30-32 fok volt, a nőkön kendő, a férfiakon kalap és begombolt nyakú ing. Senki nem panaszkodott, sőt viccelődtek egymással. A kőkorsókban lévő hideg vízből pedig jókat ittak (de nem kényszeresen, mint ez a sok városi nőci, aki egy másfél literes flakonnal flangál a belvárosban, nehogy véletlenül két közért között elepedjen), majd megették a kalákás tokányt és egyet szundítottak az árnyékben. Aztán folytatták a munkát estig. Másnap csépeltek, gőz- vagy villanyhajtású cséplőgéppel. Akkora volt a por, hogy egymást is alig látták, de mégis énekeltek, kendővel a szájuk előtt.
    És még hol volt a szénaszárítás „üdítő” munkája?
    Mindent könnyen elviseltek, mert edzettek voltak és élő, egymásra odafigyelő közösségekben éltek!

    Most meg mindenki nyafog, hogy hú de milyen meleg van, nem lehet meglenni a napon. Akarat kérdése. De a mai ember olyan fokon el van kényelmesedve, hogy lassan már a seggét sem tudja kitörölni, nemhogy a napon valamilyen munkát végezzen. Igaz arra van eszük, hogy a tűző napra kifeküdjenek és süttessék magukat. Aztán pedig 20 év múlva sírnak, hogy tönkrement (megráncosodott és megnyúlt) a bőrük. Persze, mert a bőr nem felejt.

  8. Nem kell aggódni, a feketék bírják a meleget. Ha majd mi kipurcanunk, ők átveszik a stafétát. Aki keveredik velük, annak még van esélye. 😛

  9. Itt páran (6,7.) megint butaságokat beszélnek a saját nosztalgiaélményeiktől megrészegedve…

    Tény, hogy ma egy elkényelmesedett világban élünk, s nagyon sokan olyan szintű kényeskedést engedhetnek meg maguknak, ami már-már bicskanyitogató.

    DE, a korábbi környezetet és lehetőségeket nem lehet a mai környezeti tényezőkhöz viszonyítani (lásd légköri szennyezés, tiszta ivóvíz, talajminőség, tápanyagtartalom, élelmiszerminőség, stb.), így az emberi erőforrás lehetőségeinek alakulását sem összehasonlítani!
    Az akkor élt derék emberek közül is többségében összerogynának, megbetegednének (pl.: hőingás, légköri aszály, szélsőségek megsokszorozódása, több szélsőség együtthatása), ha a mai környezetben kellene ugyanazt a munkát elvégezniük, ugyanúgy helyt állniuk. Ez ugyanolyan tény, mint a megelőző mondat tartalma volt!

    Ugyanez megfigyelhető a déli népeknél, amit 20 éve még megtettek, ma már nem tudják és nem is akarják megtenni. Nem hiába indultak meg a klímamenekültek sem…

  10. Csongor: volt nekem egy 83 éves szomszédasszonyom. Azért csak volt mert életében nem volt orvosnál, és elvitte egy epekő, amitöl elzáródott az epevezetéke és 83 éves korában nem volt hajlandó levetkőzni az orvosnak.
    3 éve halt meg.

    Leírom egy napját:

    Reggel 5kor kelt. Tetemes baromfija volt, úgyhogy első dolga a baromfik kiengedése, megetetése, a tojások összeszedése volt. 50 tyúk, 20 kacsa, 30 liba, csibék, nyulak mellette. 2 hízója volt az egyik eladásra, a másik magának. Ezek után megreggelizett, bevágott két saját főzésű kontyalávalót, felpattant a biciklire, amire előzőleg felpakolta a piacra szánt árut, és átgázolt a folyón a szemközti faluba, ahol volt 100 család méhe, és 40 ár kertje. Ellenőrizte a méheket, szedett egy kis terményt, fölpakolta a meglévő mellé, és bebiciklizett a városi piacra mindezt eladni. 7kor nyitott a piac, 10-re mindent eladott. Visszabiciklizett, és feltette az ebédet főni. A férje, és két nehézsorsú falusi járt hozzá ebédelni, akik cserébe kutat pucoltak, kertet ástak, stb. Ebéd után fél órát „sunyt”, aztán elbattyogott a templomba, nemcsak imádkozni, hanem „hüssölni”. Délután megetette a disznókat, lement a faluba széthordani a „postát”, ami a reklámújságokat jelentette, közben összeszedte a falusi híreket, magyarán pletykált, ilyenkor rendeltek tőle tojást, húst, zsírt, egyebet, amit ki is szállított, biciklin. Közben kibiciklizett a folyópartra „csóványért”, herét, füvet szedni a baromfinak. Hazahozta, kiszórta, friss vizet húzott az állatoknak, bezárta a baromfit, összeszedte a tojást, bevitte, osztályozta, vacsorát csinált, néha sütött valamit a másodosztályú tojásból, amit másnap szétosztott a faluba, pletykálkodás közben. Vacsora után szezonmunka, diótörés mákpucolás, savanyúkáposzta készítés, éjfélkor feküdtek le. A férje beteg volt, egyik lábát elvitte valami bomba.

    Egyszer összeszámoltam, napi 35 kilométert biciklizett teherrel megrakva, télen nyáron átgázolt a folyón.

    Ki tudná utána csinálni ma?

  11. infos: “Leírom egy napját:” az a szép ebben a világban, hogyha akarod, ezt IS csinálhatod. Ha pedig máshoz van kedved, mást csinálsz. Neki nem volt választása….

  12. 6, bogozy
    „A hőséghez lehet alkalmazkodni, és aki túl akar élni annak alkalmazkodnia kell. Ugyanígy vagyunk a hideggel. Aki nem öltözik be, aki nem fűt, az megfagy.”

    7, Bendegúz
    „aratáskor (június!!!) 30-32 fok volt…Most meg mindenki nyafog, hogy hú de milyen meleg van, nem lehet meglenni a napon. Akarat kérdése.”

    Az árnyékban napok óta 40 Celsius fok volt / van manapság…kinnt a napon 44-46 Celsius fok. Ha infravörös hőmérővel, ha végigpásztáznátok a talajt és a környező objektumokat, akkor nem mondanátok, hogy a mai ember nem bírja a hőséget.

    10, infos:

    Ennyi teendő mellett, senkire se jutott ideje a 83 éves szomszédodnak. Gyerekei látogatták vagy messziről kerülték?

  13. 11. János: Egy fia volt, meg egy lánya, akik hetente egyszer, vasárnap meglátogatták. Abból amit életében összedolgozott, már semmi sincs. A két gyerek elkótyavetyélte.
    Én megvettem a közvetlen szomszédban levő kertjét, az állatok trágyája miatt, meg egy ásott kút miatt.

    Emiatt a 43 fok és az és az éjjeli 20 miatt érdemes elgondolkodni egy stirling-motor beüzemelésén…

  14. 10: Infos:
    Köszönöm az érdekes és valóban elismerésre méltó napirend/történet megosztását!

    Azonban mondanivalóm lényege éppen az volt, hogy valószínűleg a 40 fokos hőségben nem működne ez a dolog, mert félúton lefordulna bármelyikünk (akár a történetben megidézett néni is) a kerékpárról. Ugye manapság kicsit többször fordul elő ilyen extrém időjárás, mint korábban. Munka mellett a történet szintén nem működik, ha pedig manapság valaki ebből próbálna megélni, igen szűkös lehetőségei adódnának. Emiatt, ha valaki nem ezt az életformát választja, nem ítélkezhetünk felette.

    11: János:
    Véleményem és a statisztikák szerint 30-40 évvel ezelőtt a 30 fokos hőség augusztus végére volt jellemző. Ritkán lépte át az árnyékban mért hőmérséklet ezt az értéket. Manapság a 30 fok árnyékban üdítő és hűsítő körülménynek számít hidegfront után.

    —————————————-
    A szükség sokmindenre ráveszi az embert!
    Manapság szerencsések vagyunk, hogy egyelőre nem vagyunk szűkölködésre kényszerítve… Meg kell becsülni ezt az állapotot, amíg így van, amíg így marad.

  15. 🙂

    Nyugi, egész nap esőidéző indián táncot járok, közben varázsigéket mormolva az udvaron, holnapra meg is ígérte a nagy esőszellem, hogy intézi, lehülés is lesz. Azt mondta, azt nem tudja garantálni, hogy egypár tető ne repüljön, neki is kell egy kis szórakozás. 🙂

    Oda vagyon írva vala: Az öregasszony a templomban ücsörgött, mikor a legnagyobb meleg volt, ahol kellemes 23 fok van most is.

  16. 10. infos
    „aztán elbattyogott a templomba, nemcsak imádkozni, hanem “hüssölni”.

    Glen Kenny az Ottawai Egyetem fiziológia professzora, hőstressz tanulmányozója.
    „mert mérések megállapították, hogy egész műszak eltöltése forró levegőn olyan áthevülést okoz, amit 2 óra légkondicionált környezet nem közömbösít.”
    Lehet, ha ezt az öregasszonyt is vizsgálta volna a tudós, más lett volna a kijövő információ.
    Akadnak szokatlanul nagy teherbírású szorgalmas emberek. Magam is ismertem ilyet. A gyengébbek már fiatalabban elhunynak.

  17. Ugyan Fiúk!
    Magyarországon napjainkban a miseidő kivételével szinte minden templom 7 lakat alatt várja az imádkozni vágyókat. 🙂

  18. Szerintem szokás és szoktatás kérdése. Van egy üveggyári munkás barátom, aki 60 – 70 fokban fújja az üveget, bár kétóránként váltják egymást, de normális ember megsülne ilyen körülmények között. 60 éves, az orvos szerint semmi baja.

    16. A néni soha nem járt Magyarországon, és itt délben mindig nyitva a templom, mert kinyitja a harangozó, másrészt van déli mise, ahol bár pap nincs, de öregasszony és kántor van.

  19. Ácsi!
    A napon nem lehet hőmérsékletet mérni! Valójában a levegő hőmérsékletét mérjük ÁRNYÉKBAN. A sugár alatti a hőfok attól függ, hogy az adott test mennyi hősugarat ver vissza, és mennyit nyel el, ami főleg a színétől függ, és hogy a mozgó levegő mennyi hőt visz el róla.

  20. 18 Tiborbá’

    Valóban nem mindegy, mit,hol mérünk! Én kicsit „tudományosan” mérésmániás vagyok.
    Mai adatok (kiskunság): Levegő élő fára irányítva a mérőt 36 C. Talaj (homok) 65 C. Az árnyékos terasz ahol dolgozom, a téglaburkolat folyamatos locsolása mellett 32 C. Reggel kezdtem az unokák kb 2 m3 medencéjét, 30 m 63 mm átmérőjű fekete gégcsövön keresztül feltölteni. Most (este 7) 31 fokos a víz. Holnap jönnek nem fognak belefagyni. A kútból jövő víz 17 C. Ezen érdemes gondolkodni! Radiátorral ez szinte „klímaképes” hőmérséklet. Mondjuk a kutam kb. 80 m. mély. Remélem van a rétegben elég víz, hogy túléljek. Van még egy 18 méteres kutam, de az nagyon vasas, meg egy ásott kút ami kb. 4 m. és most a napokban fog kiszáradni méréseim szerint.

  21. Jó ötlet a párakapu,meg a vizes lepedő szárítás.

    Kiváló páratartalom érhető el,a 27 fokot csak 30 -nak érzed zárt térben.
    Huzat? Áll a levegő mint a köd,és nyáron a gravitációs szellőzés se működik.Hajnalban 24 fok,nem szellőzik, vagy behúzod a szánalmas 20-24 fokot mennyezetbe szerelt anemosztátokkal egy elszívó ventilátorral,vagy vágsz egy nagy lyukat a mennyezetbe,talán akkor működik a kéményhatás.

    Én a fürdőszoba ablakot leveszem ilyenkor,csináltam egy keretet,bele egy klíma ventilátor,a nyílászárókat szűkre nyitva nagy légáramlás érhető el.
    Megoldás nincs a meleg ellen,amikor azt hiszed 1-2 fokkal jobb az élet,fél óra múlva az is sok lesz.

  22. 21. Ötlet: A GANGON van a lepedő, mert déli fekvésű a ház, de az eresz miatt nem süt be a nap. A Gang az nem zárt tér. Az èn tanyámon a házban nem megy följebb a hőmérsèklet 23 – 26 foknál! Klíma nélkül. Külön nyári konyhám van, ahonnan földpince nyílik, ott a hőmérséklet 20 fok. Gázon főztem tegnap lecsót télire. Nem volt melegem.

    A mediterrán kőházakban is kellemes idő van még 40 fokban is.

  23. Hát ilyen sokaknak van…
    Én városi úri gyerek vagyok,aszfalt, járda, beton,hátsó kert. ( na ott jó idő van )

    Én azoknak írtam akik tömik wattal a kis lapátszögű kínai ventilátorokat,pedig annyiból,és kis ügyességgel éjjel tudnak úgy-ahogy aludni.
    Egy baja van,hangos,ezért a kamra, fürdő. ( 50×50 kisablak,2000 forint a tönkrement split kültéri motor+ ventilátor . 500 forint az irányváltó kapcsoló,a ventilátor üres pörgésén látod melyik irányba kell rásegíteni.)

  24. 17 A templom alapból zárva van, az igaz, de az egyházközség aktív tagjaként bármikor elkérheted a kulcsot. Ha meg gyakran mész, kapsz egy sajátot.

    19 Infrakamerával nem a levegőt mérjük, hanem a tárgyak felszínét. Azt lehet napon is, annyi, amennyi.

  25. Este a legmagasabban elhelyezett ablakba kell tenni ventillátort, ami kifelé nyomja a levegőt, a legalacsonyabb ablakot meg ki kell nyitni. Így tudsz segíteni a kéményhatásnak meg a meleg levegő könnyebb tulajdonságából eredő nyomáskülönbségnek. Ha este a nyitott ablak alatt fellocsolod a kertet vagy az aszfaltot, az is sokat hűt. Ha van kéményed, nyisd ki. Kiszívja a meleget a lakásból. Reggel pedig mindent sötétíts be. A meleg nem a falon keresztül jön be, hanem a „nyílászárókon”, sugárzás formájában.

  26. „kritikus szint fölé melegedett a Duna, kevesebbet termel a Paksi Atomerőmű”

    #https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220725/mar-csak-ez-hianyzott-kritikus-szint-fole-melegedett-a-duna-kevesebbet-termel-a-paksi-atomeromu-557835?fbclid=IwAR1uHD-pAkTlwDYKgeUd8CYFkPMuBotalUHCoEvaa7RQOU2z3i5Sif7o2H4

    Gondolom azért a cikk eltúlozza nem olyan nagy a baj, de majd ilyenekre lehet számítani a jövőben.

  27. A cikk arról szól, hogy az égvilágon semmi probléma nem fenyeget. Csak a címe hatásvadász, elvégre uborka szezonja van.

  28. 25 infos
    Én ezt annyiban másképp csinálom, hogy párhuzamosan mérem a külső és belső levegő hőmérsékletét, és csak akkor nyitom a nyílászárókat, ha a kinti hőmérséklet alacsonyabb, mint a belső.
    Sőt, különbséget teszek a ház pillanatnyi árnyékos és napos oldala között, és azt az oldalt nyitom, amelyiken a hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél.
    Ez azért számít nálam sokat, mert a ház falhőmérséklete jelentősen befolyásolja a kintről bejövő levegőét, tehát az árnyékos oldalon már nem fűt rá a forró falfelület a bejövő levegőre, ami a falon emelkedik felfelé, ezért ott hűvösebb levegő jön be, a másik oldalon, főleg ha az az erkélyes, sokkal melegebb a levegő, mint a szabályosan mért levegőé, azt szigorúan zárom.
    De még a huzat irányát is figyelembe veszem, ha a meleg oldal felől jön, akkor csak a hűvös oldalt nyitom, de csak ha a benti hőmérsékletnél hűvösebb ha viszont a hűvös oldal felől van a huzat, akkor a meleg oldalon is nyitok egy redőnnyel árnyékolt kiömlési lehetőséget, még akkor is, ha ott melegebb van a szobainál, mivel az úgysem tud bejönni huzattal szemben…
    A nejemet megőrjítem, mikor ezeket beállítom, nem tudja követni, és ha ő próbálja beállítani a szellőzést, szinte mindig módosítom.
    Azt hiszi, hogy direkt bosszantani akarom, hogy az övé nem jó, mikor tegnap pont az volt a jó.
    Aztán ha elmagyarázom, a végén már csak legyint, csináld ahogy akarod, az enyém úgy sem lesz jó… 🙂
    Persze ezeket módosítani kell a szélirány változásánál, valamint a napsütötte oldalak cseréjénél…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük