(3886) Élelmiszerhiány

Tibor bá’ fordítása online

A világ a népszerű élelmiszertermékek hiányával néz szembe – Bloomberg

Írta: Akash Maurya 2022. június 20

A média jelentései szerint az ellátási lánc fennakadásai sértik a globális vállalkozásokat.

89. Útban a 90. felé

Az elmúlt néhány hónapban sok véletlenszerűnek tűnő élelmiszer vadul drágává vagy szokatlanul nehezen beszerezhetővé vált – számolt be vasárnap a Bloomberg, megjegyezve, hogy a vállalkozások nehezen találnak alternatívákat vásárlóik ellátására.

A problémát a megnyúlt globális ellátási láncnak tulajdonítják, amelyben számos tényező – a kedvezőtlen időjárástól és a Covid-19 világjárványtól a geopolitikai feszültségekig és a fellendülő keresletig – hozzájárult a probléma kialakulásához.

Németországban a sörivók üveghiánnyal küzdenek, részben a sör gyártókat üveggel ellátó Ukrajna háborúja miatt. Sajtóértesülések szerint az ország sörfőzdéi, amelyek már most is többet fizetnek az áramért és az árpáért, arra szólítják fel vásárlóikat, hogy vigyék vissza az üres sörös üvegeket.

Az Egyesült Államokban a pattogatott kukorica aggodalomra ad okot a mozilátogatók körében, mivel a gazdálkodók azt fontolgatják, hogy abbahagyják a kukorica termelését a jövedelmezőbb növények javára. A pattogatott kukoricatartók, például poharak és papírzacskók szintén hiánycikké váltak.

A problémák nem kímélték a zöldségeket se. Az ausztráliai salátahiány arra késztette a KFC-t, hogy káposztát tegyen hamburger szendvicseibe.

Az Egyesült Királyságban a McDonald’s-nak paradicsomból két szelet helyett egy szeletet kellett adagolnia, mivel az üvegházak gázfűtésének ugrásszerű költségei miatt kevesebb paradicsom termett.

A gyorséttermi óriáscégnek több országban is le kellett állítania a krumpli értékesítést a lassult szállítás és a globális burgonyahiány miatt.

Eközben a szingapúri KFC éttermek állítólag a krumplit gofrihasszel (fogalmam sincs ez mi) cserélték le.

Kenyában a közösségi média felhasználói a gyorséttermi lánc bojkottjára szólítottak fel, amiért nem használnak helyi burgonyát.

A termékhiány Japánt is sújtotta, ami arra késztette az éttermeket, hogy bizonyos ételeket kihúzzanak az étlapjukról.

Madhav Durbha, a Coupa Software ellátási lánc stratégiáért felelős alelnöke szerint az üzleti vezetőknek újra kell gondolniuk, hogyan és hol termelnek, és honnan szereznek be.

A Bloombergnek elmondták, hogy az új technológiákkal és a jobb tervezéssel csökkenthetik az esetleges késéseket, a bevételkiesést és a „folyamatos tűzoltást” a hiányok kezelésére.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

194 gondolat erről: „(3886) Élelmiszerhiány

  1. A rizs (mint búzahelyettesítő) ára a fokozott kereslet miatt megugrik.

  2. “ Sajtóértesülések szerint az ország sörfőzdéi, amelyek már most is többet fizetnek az áramért és az árpáért, arra szólítják fel vásárlóikat, hogy vigyék vissza az üres sörös üvegeket.”

    Eddig is vissza kellett vinni az üvegeket, mert pl a Münchner Hell 70 centbe került darabja, a ládán üvegestől a pfand pedig 3,2 EUR volt. A válság hatására 82 cent lett egy üveg sör ára, remélem túléljük.

  3. Azért mert egy ország kiesett (Ukrajna) azért globális élelmiszer válság lesz? Ki hiszi ezt el? Komplett kontinensek nem estek ki, azok nem tudnak elegendő terméket biztosítani?
    Nehezen hiszem el, hogy Ukraja a világ közepe.
    Valami más lesz itt, csak mindent a háborúra fognak.

  4. A problémák nem új keletűek. Tavaly előtt az első covid évben a nagy bezárások, leállások akasztották meg az ellátás láncokat.Sok termék a raktárakban pihent, érdemi kereslet nélkül. Kis hazánkban a fagyasztóházak csurig voltak pl. hízott kacsa és libamájjal, sertés alkatrészekkel, a kutyának nem kellett. Tavaly kezdődött a trendforduló. Az újra nyitó országok élelmiszer igényei (gasztro, catering) gyors növekedésnek indultak. Hagyományos ciklusok borultak fel, az egyik (nem magyarországi) éttermeket ellátó nagykereskedő cég vezetője mesélte tavaly ősszel, hogy a nyaruk soha nem látott forgalmat generált. A szokásos nyári visszaesés helyett brutális pörgés volt a piacukon. De már ekkor voltak termékek, melyek hiány miatt kiestek a rendszerből, pl. három pálmaolaj beszállítóból egyetlen maradt meg, a többinek nem volt árukészlete. Az élelmiszeripari (és nyilván másutt is) csomagolóanyagok területén is már tavaly tavasszal megjelentek az apokalipszis lovasai. Igaz ekkor még csak kapirgálták az elfolyósodó talajt a patáikkal. Hiány,(pl. műanyag, papír, festék, stb) ütötte fel a fejét, volt akinek akadt ugyan szállítható terméke ám nem tudta mibe csomagolni. Van olyan nyomdász ismerősöm (szlovák) aki már tavaly nyár végén azt mesélte, hogy pl. az újrapapírból készült alapanyagokra egy napos árakat kapnak. Reggel nyolctól délután négyig tartó érvényességgel. Így érkeztünk el az idei évhez. Konzervipar „jól”nyitott, üveg +50% fémtető +52%, a címke és a karton emelésről ne beszéljünk. És hol volt ekkor még február 24… A húsiparban is már jó ideje ott tomboltak azok a bizonyos lovasok. ASP (afrikai sertéspestis) már évek óta, madárinfluenza a szokásos öt évenkénti nagy járvány helyett immár szinte folyamatosan, stb. Az egyre drágábban előállított fehérje brutális mennyiségben megy az ATEV-hez. Káosz és probléma hegyek: húsüzem a hagyományos bélbeszállítójától kap egy levelet(néhány hete) ez a műbélszállítmány az utolsó, többet (nekik) már nem is lesz. Aki fuldokolva de igyekszik a víz felett maradni, az próbál minél több beszerzési lehetőséget megtalálni, ha dolgozni szeretne. Bár kérdés hogy érdemes-e, vagy meddig lehet, amikor az élelmiszer árak (is) rakétaként szárnyalnak felfelé. A tisztelt fogyasztó ennek csak egy részével szembesül, (egyenlőre). Több húskészítmény ára már csak idén február óta kb. 50%-al emelkedett a termelőknél, és ez még a háború nélküli árhullám. De az apokalipszis fentebb emlegetett lovasai már itt száguldanak körülöttünk, a drasztikus fogyasztás visszaesés máris elkezdődött, nálunk és külföldön is. Már előre tartok attól, hogy mennyire lesz forró az idei ősz. Mit fogunk enni és mindezt mennyiért? Az ársapkák nem tarthatóak fenn a végtelenségig, az ideiglenes árenyhítések árát mind meg fogjuk fizetni. Mert ingyen süti NEM létezik.

    Köszönet az autentikus beszámolóért.

  5. 3 – Olvasó

    Jól sejted. Az élelmiszerellátás szempontjából van hatása Ukrajnának, de ezzel nem lehet magyarázni mindent. Oroszország is fontos ilyen szempontból, de ez is a mozaik csak egy kis része.

    Akár csak ez, érdekesek ezek a véletlenek….

    https://beforeitsnews.com/alternative/2022/04/a-list-of-16-major-fires-that-have-occurred-at-key-food-industry-facilities-in-the-u-s-since-the-start-of-2022-3771555.html

    És még ez sem minden, egyéb, cifra dolgok is vannak, lesznek.

  6. Azon gondolkodom, hogy mi lesz itthon a helyzet élelmiszer fronton. Az országon belül, vidékiként azt látom hogy sok a gyümölcs (jó az idén a termés cseresznyéből, a szilvafákon is sok a kis szilva, szőlő is szépen fejlődik). van ahol már aratnak, ott is szép a termés. A kukorica, repce, napraforgó is fejlődik, nagy aszály a dél-alföldi régióban van, az ország többi része viszonylag jól van.
    A szomszédos Ukrajna tele van tavalyi terményekkel a blokád miatt. Kérdés hová teszik az ideit??
    Szóval úgy gondolom, itthon nem lesz nagy gond, ami probléma lehet ebből, az a várható menekültáradat a közel-keleti és afrikai régiókból, ami hozzáadódik az ukrajnai menekültekhez.

  7. 4 Nostradamus: ez egy teljesen normális, érvekkel alátámasztott hozzászólás volt (gazdasági tényekkel). Az elmúlt időszak ámokfutását látva ezen a blogon, csodálkozom, hogy megjelenhetett ez a hozzászólás.
    Malacka! Miért nem mész el máshová csodálkozni.

  8. Én inkább arra tippelek, hogy ez a nagy élelmiszer- és egyéb termékhiány szimpla spekuláció eredménye, amit – most éppen – a háborúra fognak. Mivel a Világ legnagyobb vállalatai pár dinasztia kezében vannak, azt tesznek velünk, amit csak akarnak. Ukrajna? Megáll az élet, vagy mi a fészkes fene? Máskor is, máshol is folytak háborúk, mégis volt minden, pedig nyersanyagtól duzzadó környéken dúltak a harcok, lásd Afganisztán pl.
    A kollektív tudat médiamanipulációja rendkívül hatékony, mert pl. a többség retteg a hiánytól, amit sikeresen elhitetnek vele. Én ezeknek már semmit sem hiszek el, az elmúlt 30 évben szinte minden hazugság volt, amit aktuálisan lenyomtak a torkunkon. Nincs másról szó, mint olyan mértékű áremelésekről, amit normál esetben nem tudnak elfogadtatni, ezért kell hozzá mese. Jó éjt gyerekek, búcsúzik a Füles mára!

  9. 4.Nostradamus
    „a drasztikus fogyasztás visszaesés máris elkezdődött, nálunk és külföldön is.”
    Olvastam egy cikket hogy a Belgáknál is elvileg van hogy kihagynak a heti étkezésből.Az igazi élelmiszerhiány az lesz amikor majd a kiskertekben is elkezdenek termelni hogy ki tudják egészíteni az élelmet az emberek ,mert pl. jegyrendszer lesz
    vagy nem lesz vagy drága lesz és megfizethetetlen lesz.Például múltkor a lidlben mondta a pénztáros hogy meggybefőttből csak max 3-at lehet vinni. Kezdődnek ezek a limites dolgok.
    **
    Azt szeretném látni hogy mindenki a kis kertjét túrja mint a 70-es években 😀 Ma sajnos azt látjuk hogy az érvényesül aki tetű manager üres fejjel, meg nem szorgalmas és tehetséges. Remélem visszajön az amikor mindenki magára lesz utalva és annyit ér majd mint a maga tudása és szorgalma és annyi értéket tud előállítani amennyi a szorgalma.Kihullhatnának majd a semmirekellő emberek a társadalomból egy ilyen nagy összeomlásban. Muhahaaa 😀 De sajnos szerintem csak anyagi alapon fog kiszelektálódni a dolog :C
    **
    70 éve nem volt ilyen alacsonyan a Pó folyó Olaszországban, illetve elég nagy aszály van ott országosan, így kevesebb lesz a termés.Locsolni meg gonolom ott sem tudnak a végtelenségig.
    **
    A MOL-nál meg mától nem lehet kannába tankolni és max. 50 liter tankolható.De olvastam olyat is hogy lehet augusztusban még lejjebb viszik a limitet vagy akár üzemanyaghiány lesz.Ki tudja mit variálnak a háttérben.
    **
    7.Minato
    Lehet termés bőven de drága a munkaerő,a szállítás, a feldolgozás, a csomagolás és a kereskedő,gyártó profitját is meg kell fizetni így emelkedlés lesz.
    **
    Na a németeknél is bejelentették hogy lehet gázhiány lesz majd. Először egyes fogyasztókat korlátozhatnak.Kíváncsi leszek mi sül ki belőle őszre.Gondolom először a gyárakat korlátozzák. Ha nem megy a gyár akkor kevesebb termék lesz>drágább lesz a cucc-pl autó.Vagy embereket küld el.Persze majd az is kérdés hogy leáll 1-2 gyár vagy tömegével állnak le a gyárak majd. Esetleg beraknak a német lakásokba egy hőmérsékletérzékelőt és államilag szabályozzák mondjuk max . 18 fokra 😀
    **
    Építőanyagból is lehet hiány ->sokaknak el kell gondolkodni hogy kell e majd új laminált parketta , meg szipi szupi lakásfelszerelés vagy jók lesznek még a régi dolgok Valaki épp mondta hogy kocsibejáró térkövezés 3millió lenne neki vagy a nagy 80-as évekbeli ház hátuljának a szigetelése 3 millió (csak a hátulja).Majd szépen elkezd lepukkanni az eddig is lepukkant lakásállomány is, de az összeomlás scenárióba ez pont beleillik hogy romos házak lesznek mindenütt 😀

  10. A hiány kialakulása és az árak emelkedése mitől lesz túlzó?
    Ez úgy működik, mint mikor az autópályán a folyamatos kocsisorban valaki egy kicsit nagyobbat fékez. A vírus miatti korlátozások felért egy nagy fékezéssel. Ez a fékezés minden utána következő autóst, hisz nem lehet kitérni semerre, egyre nagyobb fékezésre kényszerít, majd leáll a forgalom. Ütközések is előfordulnak. Mikor ránézünk az álló kosisorra nem értjük mitől állnak, hisz nincs elöttük akadály.
    Ahogy Nostradamus beszámolójából is kiderül, a termelési értékesítési láncban, hol egyik, hol másik szereplő apró hiányosság miatt beleáll a földbe. Ez okozza azt az ellentmondást, hogy van áru bőven és mégis emelkednek az árak.

    Ha a gazdagabb országok vállalkozásai nem vásárolják fel az itt termelt élelmiszert, takarmányt akkor nem lesz hiány. De fel fogják vásárolni. Tavaly már megjelentek a németek, arabok, kínaiak.
    A szálas és szemes takarmány esetében tavalyhoz képest már 100% fölötti áremelkedésnél tartunk.

    Fuvarozóm elmondása szerint a kínai a bükkfáért minden pénz megad ésviszi ki az országból.
    Ha valaki abban gondolkodik, hogy ha télen elszállna a gáz, villany, olajfűtés ára és fával fog helyette fűteni, akkor most tárazzon be, mert télen már az sem lesz olcsóbb.

  11. Ha már figyelmeztetésről van szó. Aki úgy gondola, hogy áttérhet a szén/fafűtésre, szerezzen be egy kályhát addig, amíg lehet. Mert hiány lesz belőle.

  12. Én a sertéshús témához tudok hozzászólni.
    Itthon nem lehet kapni malacot. Sok kocás felszámolta az állományát. Mostantól adnak extra támogatást nekik, persze kissé későn. A sertésszövetségi ismerős szerint 30%-a a kocáknak le lett vágva. És ugyanez a helyzet máshol is. Ma hozták nekem kelet németből a malackákat egy óriási telepről. Az enyém volt az utolsó szállítmány onnan. Inkább almával a szájában tudnám elképzelni, mint hizlalásra, annyira csoffadtak, de a semminél jobb. Takarmány van bőven, csak drága. 50%-al drágábban adtam el a vágóhídnak a hízókat, mint márciusban. Erre majd saccra 25% rá fog majd jönni a malacdrágulás miatt, ami most fog majd csak beépülni az árba.

  13. Andrew 10.

    Szívemből szóltál!

    „Ma sajnos azt látjuk hogy az érvényesül aki tetű manager üres fejjel, meg nem szorgalmas és tehetséges. Remélem visszajön az amikor mindenki magára lesz utalva és annyit ér majd mint a maga tudása és szorgalma és annyi értéket tud előállítani amennyi a szorgalma.Kihullhatnának majd a semmirekellő emberek a társadalomból egy ilyen nagy összeomlásban”

  14. 10. Andrew és 14. Bandi

    Elég maradi (és sokszor sajnos irigy) megközelítés, hogy értéket csak földtúrással meg verejtékkel lehet előállítani. Van az embernek agya is, használja!

    Miért nem képezted/képzed magad, akkor lehetsz te is tetű manager.
    Ha pedig szorgalmas és tehetséges vagy, tessék vállalkozni, amiben az vagy.

  15. 15

    Szerinted rendben van az a a társadalom , ahol egy nem kis réteg csak a spekulációból , és a mások lehúzásából él ? Úgy látszik te is ezt , a réteget képviseled.
    Ha , nem ismersz ,nem tudod ki vagyok , mi vagyok , mennyire vagyok képzett inkább
    hallgass. Részemről a téma lezárva ……….. nem vitatkozom !

  16. 16. Nem olyan nagy az spekulációból élő réteg itt Magyarországon.
    Egyébként meg lehet utánuk csinálni. Nincs hozzá tehetséged, szorgalmad, gyomrod esetleg? Akkor meg minek irigykedsz?

    Van egyébként mérnök ismerősöm. Napi 100-150e-t számláz alsóhango, de neki megvolt a tudása, szorgalma, hogy idáig jusson.

    Én kétkezi munkás vagyok, abból is simán meg lehet élni, bőven a legújabb KSH adatok felett.
    A képzettség nem minden, kell a kurázsi is.

    Jah, amúgy milyen vita? 😀

  17. Akkor itt a józan ész ideje.
    Angliában nincs aki leszüretelje a salátát, mert az valamiért alantas dolog. (nincs idénymunkás, mert kiléptek az EU-ból) A krumpliszüret alantasabb, a szüretelő nyakig poros lesz, de ne menjünk bele mélyebben. A dinnye azért rohadt meg tavaj a földeken, mert nem volt aki leszedje. Ma egy gabonaföldet GPS navigációs rendszerrel aratnak ember nélkül,a megfelelő gépesítés mellett. Viszont vannak olyan termények amiket nem lehet így „szüretelni”.
    Ha jön a belvíz, jégeső, korai vagy késői fagy, szárazság akkor a gazdák KOMPENZÁLVA vannak az állam által az adófizetők pénzén. Mindennek ellenére, még is pofátlanul emelnek, amikor meg nincs semmi nyavajájuk, minden rendben, akkor is marad minden az emelt áron. A KÖVETKEZŐ KRÍZIS MEG ERRŐL AZ EMELT ÁRRÓL INDUL. Hol lesz ennek vége?
    Továbbá a csomagolt termékek ára, tehát maga a termékár, mire eljut a közértbe, addigra NEM EGYSZER VAN MEGADÓZTATVA, AKÁR 27 SZÁZALÉKKAL, HANEM LEGALÁBB HÁROMSZOR, DE LEHET HOGY TÖBBSZÖR IS.
    ÉS EHHEZ MÉG HOZZÁ ADÓDIK AZ A PLUSZ, AMIT HASZONKULCSNAK HÍVNAK.
    Aminek az előállítási költsége 200 forint, így lesz 900 forint mire a közértbe ér.
    És persze minden közért más haszonkulccsal számol.
    Tessék nekem elmagyarázni hogy lehet a magyar alma drágább, mint a banán. Vagy hogy az osztrák szeletelt 135 g os sajt olcsóbb mint a hazai 125g os mizó.
    Ha jól tudom Ausztriában drágább egy tehén mint nálunk.
    Ja, bocsánat, hogy a forintárfolyam is beleszól? Van ennek a kurva országnak egy pénzügyminisztere, van egy jegybankelnöke. Végre dolgozzanak meg a pénzükért. Ha meg a forint direkt van így beáraztatva, mindenki hazaáruló a kormányban.

  18. 18. Dan

    Az én sajtjaim mire felkerülnek Pestre 1.7 szeresébe kerülnek, pedig csak kirakják a polcokra, ja bocs nem is….. azt is én csinálom.

    A termelők szenvednek, a realitás érzékelése náluk már erősen közelít az valósághoz de még ez sem az.
    Az eladó réteg már érzi, a fogyasztó szenvedi, de még csak kicsit. Bár a fogyasztás elkezdett visszaesni.

    De jön az! Feltartóztathatatlanul!

  19. 7. Minato

    A teljes Tiszántúlon súlyos gond van az aszállyal és a Zemplénben is.
    Már írtam két hete, hogy az elmúlt 12 hónapban összesen 200 mm csapadék jött le ezen a vidéken.

    Kovács Kati 1972-es nótája hátha segítene megint, ha együtt énekelnénk.

    Egy nyírségi cimborám falujának pár utcájában az ásott-és Norton-kutak kb. egy hónapja kiszáradtak.

    Június 27.-től a legmagasabb hőségriadót rendelte el dr. Müller Cecília tisztifőorvos.

  20. 18. Dan
    Csak annyiban igazítanálak ki, hogy a 27%-os ÁFA-t egy termékkel kapcsolatban a „sor végén” fizetteti ki (azaz a fogyasztóval). Addig, minden feldolgozó, kereskedő tovább hárítja. Egyébként a hatósági ár az amivel féken lehet tartani a termelők, gyártók és kereskedők mohóságát. A nagyszüleimtől hallottam, hogy a két háború között is volt már ilyen Magyarországon. Petróleum, liszt, szalonna, cukor, szappan, tartoztak ezek közé.

  21. Balázs
    Te is tudod, hogy bizony a fogyasztás vissza fog esni.
    A magyar nem hülye, mert élelmiszert más alternatív úton is be lehet szerezni. Közvetlenül az őstermelőtől,akár. Vagy akinek nagy telke van, vesz tojó tyúkot egyévesen, 680 ft ért darabját. Tíz tyúk alatt ki sem szállítanak, és a szállítás ingyenes. Nyilván van munka vonzata is, meg plusz anyagi is.
    Aztán a drágább közértláncok csúfosan tönkre fognak menni.
    Eleve a teljes élelmiszeriparra vissza kell hozni a hatósági árat azaz a fix átat, és a termelő felé kompenzálni. Ez utóbbi amúgy is megtörténik.
    A többszörös áfát én úgy gondoltam, hogy maga a felvásárló, majd a viszonteladó is áthárítja a vásárlóra. Tehát nagyobb haszonkulccsal számol mint maga az áfa. A te általad leírt 1,7 es szorzó majdnem háromszoros áfa.
    A tovább értékesítő meg semmit nem gyárt, csak vásárol, esetleg nyomott áron, és nyerészkedik.

  22. Ha Orbán észnél van, nálunk nem lesz élelmiszer hiány. Ha engedi, hogy oligarchái jó pénzért eladják nyugatra, akkor éhezni fogunk.

  23. 22. DAN

    „vesz tojó tyúkot egyévesen, 680 ft ért darabját. ”
    Valami tévedésban vagy! Ennyiért előnevelt „galambméretű” csirkét kapsz. Esetleg csontsovány „letojt” tyúkot, amit élete során telenyomtak hormonokkal, hogy naponta pottyantson egyet. Persze az is jobb mint az éhenhalás, de én inkább maradnék a bogárcsipegetős tanyai tyúkok mellett 1200-1600 Ft/kg. pucolva. 800-1200 Ft/kg. körül élve.

  24. 17 hetes tojó jérce az 2500 plusz áfa plusz szállítás
    etessed még a 130 000 Ft-os kukoricával, gabonával, csússzál mellette, takarítsd, legyél otthon mindig reggel este ki-be engedni stb stb. hamar kiderül, ez se könnyű kenyér.

    Nálam is van tojás, rengeteg, szabadtartásos. Nem adok el, még 110 Ft/dbért se. Lesz belőle tészta, eszik a kutyák, inkább ők mint a faluban urizálók, akiknek tuja meg fű van a kertjében, semmi más.

    Más: 157 éves aszályrekord dőlt meg az alföldön, délkeleten van, ahol eddig összesen nem esett 100 mm. Várjátok csak a termést ebből…
    Ismerős bezárta a brojler nevelő telepet, 18,000-es kibocsájtással, biztos nem fog pár ilyen hiányozni a piacról.

    Nem lesz hiány, nem bizony… ja, de.

  25. Állatorvost tedd hozzá,amikor fosnak fogynak,egymás tollát tépik ki stb.
    És még nem is szeretem az izom csirkéket.

    Volt itthon,még olyan is hogy száz körül,még Bábolnáról hozattuk ’90 elején,akkor se volt nagy biznisz,magunknak meg sok.

    A tojásból maradt valami kis pénz de ennyi.

  26. 26 – ötlet:
    Ha egymás tollát tépik/eszik, akkor ásvány hiányuk van. ZOOLIT a megoldás.

  27. 24.
    Élő egy éves tojotyúk 680 ft/db pilisjászfalun. 10 db alatt nem adják.

  28. Ha kihajtasz 10 tyúkot egy kakassal egy 1000-1500 nm2 területre, akkor szinte önfenntartók, nem kell gabona. Csak a kakast kell néha cserélni, meg vízet adni. Ha még adok nekik egy kis hízótápot is, akkor simán tojnak napi egy tojást „főszezonban”.

  29. Írta: Akash Maurya
    ” A Bloombergnek elmondták, hogy az új technológiákkal és a jobb tervezéssel csökkenthetik az esetleges késéseket, a bevételkiesést és a „folyamatos tűzoltást” a hiányok kezelésére. ”

    Itt van elásva a kutya!

    „A Petri-csészében tenyésztett állati sejtekből készült tenyésztett húsra való áttérés a globális élelmiszeripar nagy újrakezdési célja” – figyelmeztet Dr. Joseph Mercola.
    „A cél a lakosság ellenőrzése azáltal, hogy függőséget teremtenek az élelmiszerellátást irányító magáncégektől.”

    A Wellcome Trust társalapítója volt az úgynevezett „EAT Forumnak”, amely kidolgozta a „The Planetary Health Diet” elnevezésű koncepciót, amelyet rákényszerítenek a világ lakosságára – legalábbis arra, ami a nagy beteljesülés után is megmarad.

    „Ez magában foglalja a hús- és tejtermékek fogyasztásának akár 90%-os csökkentését, és nagyrészt laboratóriumi élelmiszerekkel, gabonafélékkel és olajjal való helyettesítését” – magyarázza Mercola.

    „Úgy tűnik, hogy még a természetes termékek közösségének minden okos és hozzáértés ellenére sem értjük meg, hogy egy koordinált globális kampány célpontja vagyunk, amely a szintetikus anyagok természetes csatornákban való alkalmazását kényszeríti ki” – figyelmeztetett Alan Lewis, a szervezet alelnöke. érdekképviselet a Natural Grocersnél.

    A források a következők:

    Mercola.com
    NaturalNews.com

    Lab-cultured, GMO-laden fake “meat” is a toxic abomination to be avoided at all costs

    A laboratóriumban termesztett génmódosított hamis „hús” mérgező utálat, amelyet minden áron el kell kerülni

  30. 27

    Jolivit volt a javaslat anno.

    Szóval az önellátás egy hátsó kertben nem fog menni hiába buzdítanak sokan,végül is erre jutottunk elég korán.

    Több,sokkal több kell .

  31. 22. Dan

    Az őstermelők nagyon picinyke százalékban vannak jelen az élelmiszertermelésben.
    Semmiféle alternatívát nem nyújtanának jelen pillanatban.

    És jelen pillanatban egyáltalán nem éri meg élelmiszert előállítani, legalábbis anyagi értelemben.
    Az előttem szólók leírták miért(Réka, Technomuzsik).

    Nem olyan könnyű élelmiszert előállítani ám, mint sokan hinnék.
    Kamionos szerint 10 tyúkhoz elég 1500nm2. Részben ez igaz, de a gyakorlat mást mutat, mert a kakas nem védi meg a tyúkokat a róka ellen.
    Állandó kötöttség és munka és ez a legjobb verzió.

    Zoolitet nem fogsz kapni pl. ezért hiánybetegség léphet fel a csirkéknél. Egy megváltozott helyzetben max. a tyúk, kecske szintig mennék el állatokkal. Ezek parlagon is tarthatóak.
    Ezek olyanok mint a kertészetben a fokhagyma vagy a paradicsom, zöldség,
    borsó stb. termesztése
    nehézségi fok szerint.

    A többi pl.disznó, tehén olyan nehéz mint a zeller, kelbimbó, vagy karfiol mikor nincs vegyszered és megjelennek a káposztabogarak, ha zöldséges hasonlattal élek.
    Igazából a tehénnel vagy disznóval sincs különösebb gond, csak a kajájukat lesz nehéz előállítani, főleg a disznóét.
    A húsevés luxus lesz, ha lesz egyáltalán. De még egy darabka sajt is nagy érték, akárcsak a tojás.
    Energia! Ez a kulcs. Ha nincs akkor a mai emberiségnek szinte bizonyosan annyi.

  32. Ha a tyúk rászokik hogy tépkedi a másik tollát, akkor arról nem áll le.
    Szomszédomtól kaptam egy filléres cuccot, amit az orrlukába kell beakasztani és van rajta két lepke formájú „fütyi” és ettől nem lát előrefelé. Evésben ivásban nem gátolja.
    Nekem bejött…a többi táplálékkiegészítő viszont nem.

    Mellesleg ismét belement a kukoricába a zsizsik és kb 2 hétig hajtottam a gázosító tablettát, ugyanis ezt is kivonták a forgalomból.

    Szerintem sem fog menni az önellátás….annyi buktató van benne, hogy isznyat. És ha egy szar helyzetben benézel valamit akkor vége a történetnek.
    Kis kertem van, vegyszermentesen próbálom művelni, de már az elején elintézheti mondjuk egy lőtücsük a palántákat(főleg ha csep.szalag van kifektetve). Van rá alternatíva de macera és nem olyan hatékony mint mondjuk az arvalin(ez sincs már forgalomba felénk).
    Aztán ott vannak a különféle gombás megbetegedések…ha nincs rávaló akkor mit csinál a paraszt?
    Tyúk? Tök jó…nekem is van.Naposcsibébe belemegy a tetű egy hét alatt leszívja. Tetűirtó vagy mész. Ha nem lehet kapni, megint bukta…szóval b*szhatod te a kakast(mellesleg az én kakasom addig töcskölte a tyúkokat, hogy az összesnek 4-5 centin fel van szakadva a bőre)
    Próbálok mindig egy évvel előre bevásárolni, de ennyi mindenre nem lehet figyelni…szóval egyénileg felejtős a történet….

  33. Önellátás azért zsákutca, mert kihal lassan az a generáció aki még képes volt 2-4 hold veteményt megművelni munka mellett.

    Mai ember erre nem képes, akkor se lesz képes rá ha az élete függ tőle.

  34. Meg a tárolás.

    A zöldségek teremnek egy-két hétig,a hús, meg minden hűtést tárolókapacítást kívánnak.
    Esetleg egy napos áramszünet?

    Viszlát önellátás.

  35. 33 Valaki +1

    Azt még hozzátenném, hogy jelen pillanatban a kiskertben a vegyszermentes gazdálkodás hamis illúziót ad. Ha növényvédelmileg nézzük, akkor sok kiskertben azért lehet bio termelést folytatni, mert körbe a tsz-ek masszívan vegyszereznek. A körbe alatt akár a fél megyét értem: 3-4-5,000 hektárokon nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez alacsony szinten tartja a kártevőket, kórokozókat, így el lehet játszani egy-egy kiskertben. De ha ez kiesik, úgy felszaporodnak, felgradálnak egy pillanat alatt hogy mindent letarolnak. Nem csak a rovarok, hanem a gombák, vírusos és bakteriális kórokozók.
    Ha a nagyüzemek leállnak, akkor a kövi év maga lesz a pokol.

  36. 35. ötlet

    Tárolás.
    Nagyanyám így csinálta, mivel a hűtő akkor még úri huncutság volt.
    A húst, disznó vágáskor nem csak lesütötte 5-10 l-es üvegekben, hanem ugyanilyen üvegben, sóval rétegesen lerakta, majd levitte a pincébe. Igaz ránézésre nem valami guszta, amikor a só megolvad és a hús levét is kiszívja, de akár egy évig is eláll. Fogyasztás előtti estén kivette a húst az üvegből és vízben kiáztatta reggelig, aztán akár bécsi szeletet is készített belőle.
    Ezenkívül használta a füstöléses és zsírban lerakásos tárolást. A szárításos módszert csak a sonka esetében alkalmazta.
    A zöldséget újságpapírba csomagolta és homokba temette. Fél évet is elvan így a sárgarépa, zeller, fehérrépa.
    Zsizsik ellen levendula vagy borsmenta.
    Tojást meszes vízben tárolta akár több hónapig is. Igaz, ha felütötted, elég gusztustalan volt, de ehető, soha senki nem betegedett meg. Igaz főleg tészta és sütemény készítésére és főzésre használta.
    Ha tyúkok tetvesek lettek (galambokat kell távol tartani, mert azok viszik hozzák) a nyakukat körben és a begyük tollazatát bekente vastagon kénporos zsírral. Két ilyen művelet, és volt tetű, nincs tetű. Nagyapám közben olajos fáklyával kiégette a tyúkólat belülről (emlékszem, pattogtak a tetvek, mint a popcorn).
    Ha a tyúknak pipe szökött (azaz a nyelvére hólyag lett) nagyanyám megfogta a delikvenst és szépen két újjal lecsípte a nyelvről a „kinövést”. Ha nem tette volna meg, elpusztult volna. A csipkedös tyúkokat pedig késsel és zöldséges fürdővel „gyógyította”.
    A hagymát fűzérbe fonta és a hideg kamrában felakasztva tárolta. Amit pedig tavaszig akart tárolni, azt a padláson a kémény mellett a földön papíron. Csak arra kellett vigyázni, hogy a megfagyott hagymát nem szabadott megmozdítani, mert akkor elromlott. Különben, amikor kiengedett, kutya baja sem volt. Nem értem, hogy a fagyás miért nem tette tönkre a sejteket.
    Fűszereket szárította, de a tárkonyt, petrezselyemzöldet és lestyánt üvegben, sóval elkeverve, vagy ecettel felöntve tárolta (melyiket hogyan).
    37. Zsolt.
    És igen, a vizeletet hígítva a bogyósok alkalmankénti locsolására használta. Volt is termés rendesen. Ezenkívül rézgáliccal spricolta őket, ha bogár jelent meg, és már a csalán ázalék sem használt, főzött egy 1:2 keverékű kén és mész alapú katyvaszt és azzal irtotta őket.
    Ha még eszembe jut valami, megírom.

  37. 33. Valaki

    Részben igazad van, de pl. régen megvoltak a praktikák(ld. Bendegúz hsz.-t). Mára annyit változott az állatok genetikája ill. a környezeti feltételek, hogy egy régi parasztnak is igen csak fel kéne kötnie a gatyamadzagját hogy a mostani körülmények között működőképes maradhasson.
    ——————————
    A ma emberének is lenne esélye, ha lenne az átállásra ideje.
    Azonban az energiabőség egy szerencsétlen hozzáállást eredményezett.

    Pl. Idén már 10eftért vettem darázsirtót. Kisujjnyi lódarazsak mindenfelé. 5 fészket intéztem el.
    Tucatjával repkedik körbe a házamat, mivel közel s távol semmi ilyesmi.
    Az elmúlt 10 évben megötszöröződött a számuk (A poloskáké pedig kb. az egymilliószorására növekedett.).
    Ezek a lódarazsak már igencsak agresszívak is.
    Ha nem figyeled építenek egy
    nagy fészket(több ezer egyed), gyereked kiengeded a kertbe játszani, közel megy és megvan a tragédia.
    Múltkor 3 megcsípett(2 nap alatt építettek egy öklömnyi fészket a terménytárolóm fedlapjának alsó felére. Megemeltem és ennyi, jöttek az arcomba.
    Kib@szottul fájt napokig. Figyelni kell merre repülnek, hol koncentrálódnak és már óvatosnak kell lenni mindenhol.
    Ha nem teszel fel a tehénre rúgásgátlót elintézheti a fogsorod, mert annyi a légy, hogy majd megőrül. Egy városi ember el se tudja képzelni mennyi légy lehet vegyszer nélkül, csak hajtogatja, hogy fújj vegyszer!
    Én hosszúnadrágban és sokszor hosszúujjú felsőben fejek, hiába a 35 fok, különben megzavarodok a legyektől (szarrá csíp az istállólégy), inkább a meleg meg a 2 liter izzadtság.
    Ilyenkor a tehén farka is úgy jár
    mint egy szorgalmas buzogány, mely kemény a beleragadt szartól. Ha szerencséd van nem előtte 2 mp-cel szarta le, amivel aztán szájbatöröl. Ja, hogy te tisztán tartanad az állatot, hát én is tisztan tartom, de nem mondhatom, hogy hogyan szarjon, mert az istenbarma nem egy Einstein.

    Ezeket csak azért mondom, mert milliónyi dolog van amire figyelni kell. Ezt nem lehet felmérni pár Gyulai Iván videó megtekintése után. Mulcsozni kell és jó lesz! Vagy nem.

    Én pl. Őt kinevezném valamiféle kormánybiztosnak aki a tapasztalatát országos szinten, rendszerezetten tudná átadni. És nem egy-két szakember kéne.

    Mert nem hülye a városi sem, csak nincs tapasztalata. Ezt egyedülnem lehet megcsinálni. De amilyen hagymázas elképzeléseket írogatnak mostanába csak a naívitásukat mutatja. Tisztára mint saját magam 15 éve.

  38. 35 ötlet
    Tárolás
    Dunsztolással is sok mindent lehet tartósítani. Lecsót, befőtteket, sós ecetes vízben megabálva és száraz dunsztba rakva zöldségféléket is. Ezt én is szoktam. Gyerekkoromban a boltokban még kapható volt szalontüdő és székelykáposzta befőttes üvegben. Egyszer már megpróbálok én is pl pörköltet dunsztolással tartósítani. Úgy képzelem el, hogy a kész forrásban lévő pörköltet befőttes üvegbe rakom, teljesen tele , egy pici tartósítószert teszek rá, légmentesen lezárom, fejjel lefele fordítom, majd egy napra párnával letakarva száraz dunsztolom. Ha valakinek van ebben tapasztalata, örömmel venném ha megosztaná.

  39. Én azt érzem, hogy mindenki inkább ódzkodik a RÉSZBEN önellátástól, mint hogy tenne bármit is az érdekében.
    Természetesen kényelmesebb a légkondis lakásban fetrengeni a nagy home office után, meg elmenni a közeli közértbe autóval, mert úgy is van kenyér, igaz majd ezerkétszáz forint egy kiló, és egyébként meg az üzemanyag 480/l ben van maximalizálva. De kedves herék, ez nem lesz ám így örökké!
    Mert ha megszűnik a hatósági ár a benzinre, akkor is benzint veszel kenyér helyett?
    Mert itt felmerült az áramszünet… Gondolom nyilvánvaló, hogy olyan esetben a klíma sem működik, meg nagyjából semmi. Hülyeséget lehet írogatni természetesen.
    Nem értem miért gond az, hogy valamiért ténylegesen tenni kell.

  40. Egyetértek azzal, hogy egyéni szinten legfeljebb részsikereket lehet csak elérni az önellátás terén és a sok buktató miatt azok is nagy valószínűséggel csak ideiglenesek lehetnek. Egy-két évig működhet valami, utána jön egy olyan károkozó vagy gombás betegség vagy egy extrém időjárási időszak mindenféle következménnyel és a korábbi eredmények, hozamok is már csak délibábos vágyálmok maradnak.

    Ezt az emberek már régen felismerték, nagyon sok helyen a világon. És összefogtak. Tudom, sokaknak rossz szájízű érzést vált ki az, hogy tsz-rendszer sok okból kifolyólag, de ennek a szövetkezeti rendszernek az alapja sok helyen nagy múltra tekint vissza, nem XX. századi találmány. A mezőgazdaságban az ilyen jellegű együttműködésnek sokszor nem is volt ésszerű alternatívája, egy-egy száraz, aszályos évben vagy egymást követő ilyen jellegű évben ez élet-halál kérdése volt. Ez az éghajlattól is függ. ahol nincs vagy csak nagyon ritka a szélsőséges, szokatlan időjárás, ott nyilván máshogy hatott a környezet az emberi viselkedésre is és az előnyben részesített megoldások is különbözhettek ezért egymástól.

    És természetesen ez a szövetkezeti rendszer a mezőgazdaságon kívüli területeken is több, mint ésszerű megoldás lehet sok esetben.

    Valószínű, hogy sok helyen a jelenlegi ellenérzések dacára az emberi (kis)közösségeket ez irányba terelik majd azok a gondok, amelyek a közeljövőben várnak ránk.

  41. Re:40
    Húslevest, marhapörköltet elrakott már az asszony tartósítószer nélkül, egy dolog fontos, hogy a levesben ne legyen tészta.
    3hónap után felbontva a pörkölt jó volt, ízben, állagában majdnem ugyan az, kicsit rágósan kell eltenni, hogy felmelegítés, és forralás után puhuljon jó állagúra.
    Fontos a technológia fegyelem, ha valami nincs jól sterilizálva(kupak/üveg), és nem zár a kupak, akkor garantáltan meg fog romlani.
    Ha púpos, és nem behorpadt a kupak, akkor kuka, plusz pár hónap után ha nem jól csináltál valamit érezni fogod a kellemetlen szagát.

    Másik megoldás a liofilizáló gép, ezzel bármit is tudsz tartósítani, csak vastag pénztárca kell hozzá, cserébe ehetsz saját űrhajós kaját.

  42. Kérdésem van azokhoz, akiknek ez ügyben már van tapasztalatuk: a sóval való tartósításnál vannak olyan apróságok, nüanszok, amelyekre oda kell figyelni, hogy az eredmény az elvárt legyen? Ha jól csinálja az ember az egész műveletet, meddig tud elállni az így tartósított élelmiszer, mondjuk húsfélék?

  43. Re:Zsolt
    Elvileg korlátlan ideig, mert a sóval dehidratálod a húst, és a víz helyére só kerül, de a zsír kémiai oxidációját(avasodás) csak úgy tudod megakadályozni, ha légmentesen tárolod.
    Ezért a valóban tartós tartós élelmiszerek korlátozottan maradnak fogyaszthatók, vagy ha több 10 évig elálló alapanyagot/ételt akarsz, akkor vákuum csomagolt liofilizált étel jöhet szóba(ha van liofilizáló géped, és vákuum csomagolód, akkor bármit is elrakhatsz, pl epret/málnát, marha pörköltet, akármit. Liofilizált gyümölcsök ízbombák amúgy, csoki/cukrász ipar előszeretettel használja most is.)

  44. 44. Zsolt
    Nagyanyám sóval úgy tartósított nyers húst, hogy vett egy 8 l-es dunsztos üveget, annak az aljára tett 2 cm sót, arra fektette az első réteg 3-4 cm-es nyers húsréteget (jellemzően, karajt), majd újból 2-3 cm só és ismét sós. A tetejére pedig só került. Amikor a só, kb. 2-3 hét után elolvadt és csak „lében” volt a hús, lenyomtatta egy súllyal (volt erre a célra egy kocka alakú üvegtörmeléke, a valamikor üveggyár hulladéka). Ez a preparált hús, egész nyár végéig elállt. Emlékszem, hogy nyári vakációban sokszor engem küldött le egy villával és tállal, hogy szedjem ki a másnapi ételhez szükséges szeleteket, de vigyázzak, mondta mindig, hogy visszanyomassam. Lesütött zsírban is tárolt, az is elállt akár 1 évig is, csak ott arra kell vigyázni, hogy miután kiszeded az üvegből a húst, temesd vissza zsírral, hogy ne kapjon levegőt.

  45. Re:46
    Só helyett lehet ugyan így cukorral is tartósítani, indiánok juharfa sziruppal gyakorolták ezt régen, de ez az ízvilág nem magyar bélnek való, így én is maradnék a sónál.
    Modernebb verzió a kálium-nitrát-konyhasó keverék, amitől a hús rózsaszín marad, plusz nem lesz annyira sós íze, cserébe problémát okoz később…

  46. 44, Zsolt

    Közönséges, durva szemű bányászott dónyecki sót használj.

    A besózást úgy is meg lehet csinálni, hogy egy darab disznóhúst (másfél kilós), két hétre sóágyba teszel (nyárfa kisteknő vagy ácsolt faláda), úgy hogy káposztáskővel lesúlyozod, utána kiveszed-kiáztatod, konyharuhával felitatod a vizet, majd a Gastro Lucullus grillcsirke fűszersó (70 dkg-s zacskó) (tartósítőszermentes, csak fűszerek vannak benne) tartalmával vastagon beszórod egy kisvájdlingban.
    Három napig így hagyod. Utána vászonzacskóban tartod szellős helyen.

    Érdemes megpróbálni és a kikísérletezni.

    (káposztáskő=macskakő)

  47. 40. Néni
    A youtubon nagyon sok olyan videó van, amin üvegben húst tartósítanak.
    Főleg a keleti szlávoknál van nagy hagyománya ennek.
    Én egy azeri vagy kaukázusi fickó ilyen jellegű videóit szoktam megnézni. Egyikben vagy több nagy 5 l feletti csavaros üvegben készített télire húskonzervet. A húsokat mértre vágta, tett bele babért, fekete borsot, aztán egy nagy lapos aljú félig vízzel megtöltött kondérban feltette dunsztolódni kb. 12 órára. A fedőket, ha jól láttam, rátette, de nem húzta meg, csak a művelet befejeztével, de még a vízben. Lassú tűzön szépen főzte egész éjjel. A húsból kiáramló lé lett a konzerv leve. 3-4 óra után olyan volt mint a moslék, reggelre a lé kristály tiszta lett, a hús pedig mint a vaj (egy üveget ugyanis megbontott). Állítása szerint egész télen eláll. Én minden esetre a kupakok ráhúzása előtt tennék minden üvegbe egy csipetnyi nátrium vagy kálium nitrátot (nitritet), hogy még véletlenül se kapjon talajt a botulizmus.
    Nagyon sok videóban a kályhán végzik az említett műveletet minden fajta hússal (csirke, hal, disznó, bárány, marha). Ha esetleg valami okból lerohad a mélyhűtő, nem kell kétségbe esni, ki kell sütni a kiolvadt húst vagy sózni kell. Esetleg lehet a fentiek szerint húskonzervet készíteni belőle. Ezért kell otthon tartani legalább 5 kg zsírt, meg 1 l olajat (ez is kell a lesütött húshoz, mert különben a nagyon merev zsír miatt (az olaj ezt fellazítja) nehéz kibányászni az üvegből.
    Ha megtalálom az említett videót, majd beteszem, mindannyiunk okulására.

  48. 44 Zsolt

    Nagyobb, csontos húsok (pl. „parasztsonka”) sózásánál előfordul, hogy 5 hét alatt sem járja át rendesen a só, és a csont mellett előfordulhat penész a füstölés ellenére. Száraz levegőjű helyen kell tartani. Ahogy mások is írták, a zsír megavasodik idővel a só ellenére is.

  49. dajtás, Bendegúz, János, hargi

    Köszönet, fiúk!

    Az azeri fickó főzését is végignéztem, az ilyeneknek kell a legkevésbé félni a „világvégétől”. Keleten a helyzet ilyen szempontból is sokkal jobb, mint nyugaton. Erdélyt, Székelyföldet is egyértelműen keletre sorolom. 🙂
    Magyarország köztes hely, de messze nem reménytelen!

  50. 50. Hargi

    Tényleg kell vigyázni arra, hogy a sonka csont melletti részét is átjárja a só. Aki ragaszkodik a csontos sonkához (én nem, szétbontom vagy háromba, csontot kiveszem belőle az említett hiba kiküszöbölése érdekében) annak javasolt egy éles vékony hosszú tűszerű, de annál sokkal vastagabb (1-2 cm) szerszámmal a sózás alatt a csont mellett felszúrni több helyen. Ezzel el lehet kerülni, hogy a csont melletti hús, gyengébb sózás miatt megromoljon. Ezt a módszert a füstölés nélküli (sózás és szárításos módszer) sonkakészítésnél is használják, pl. a spanyolok, olaszok és dalmátok. Klimatikus okokból kifolyólag ez nálunk nem nagyon működik. Mondjuk a parajdi sóbánya tárnaszellőztető nyílásában el tudnám képzelni, hogy jó szárított sonkát lehet készíteni.

    51. dajtás

    Igen, azt hiszem, hogy ez az. Lehet a fickótól tanulni. De van nem egy orosz és ukrán konzervkészítő a youtubon.

    52. Zsolt

    Ezt a tudást amit ők még birtokolnak meg kell szerezni, amíg lehet. Hála a netnek, sok értelmes ősi módszert meg lehet tanulni. Akár ételkészítésről, tartósításról, akár építésről, eszközkészítésről vagy csapdaállításról van is szó.
    Van még egy érdekes szereplője az azeri konyhának. Be kell ütni angolul, hogy azeri konyha és elsőnek az a hölgy jön be, aki nagyon sok receptet megoszt a nagyközönséggel. Amikor nézem, tiszta erdélyi filingem van. Ott láttam hozzá hasonló (kinézetre is!), szorgos, tevékeny néniket, akik még 70 felett is bevetnek egy nap alatt kemencényi kenyeret. Itt meg mennek termékbemutatóra a kopasz nyakú nagymamák (sajnos így néznek ki a dajerezés okán rövidre vágott hajukkal).

    Az én nagyanyámnak (az Isten áldja meg haló porában is!) 80 évesen is derékig érő haja volt, amit este kifésült, aztán reggel megfésült, majd befonta és kontyba tette, majd egy kendő alá rejtette, amit a tarkóján hátul átkötve hordott.
    Abban a nőben annyi méltóság volt, hogy most egy 45 személyes wellneszes nyugdíjas busz utazóközönségében sincs annyi.
    Sajnos itt mi már nincs akitől tanuljunk.
    A mostani nagyik nagy részének már csak az anyja ismerte a régi fogásokat.

    És igen, keleten kél a nap!
    Ha időd engedi menj el az erdélyi Gyímesekbe, és legalább két hetet tölts el közöttük. Ott megtapasztalhatod mindenféle szempontból, hogy milyen az ősi tudás.

  51. Köszönöm a tárolási ötleteket.

    Ismerem őket,egy kicsit nagyobba gondolkodtam,nem abba hogy két hónapra optimalizáljam a készletet.

    Februárban például kolbászt,szalámit csináltunk itthon felfüstölve.
    Ebből visszafogottan talán még decemberben is lesz,de a nagy melegben még hűvös helyen is kifolyik a paprikás zsír,beavasodva már elvitte volna a kukás április végén.

    Papírba csomagolva viszont jól bírja a fagyasztóládába.

    7-8 kg eper is fagy benne a meggy karfiol peterezselyem,és egy rakás egyéb fontos zöldség mellett.
    A cukkini sós vízben elrakása még csiszolódik tavaly majdnem sikerült,a lecsó már tökéletes.
    Tésztát itthon készítünk,dióbelet szintén fagyasztva és zárt üvegben is.
    Nem sorolom,köszi még egyszer.

  52. Én pressure canner-t használok készételek tartósításához. Tej tartósításától kezdve a csirkehúsos édes-savanyú szószig bármihez használható. 121C-on „főz” és kb 60-70 perc alatt megvagy, max.14 db standard 7dl üveggel, tartósítószerek nélkül.

  53. 55. Sildi
    Hol vetted? Az a csúcs! Bár milyen hústerméket el lehet vele tenni. Még a zöldborsót is, ami igencsak kényes.
    Én csak USA gyártmányt láttam ilyenből, autoclav név alatt futott és valami 500 dollár körüli áron volt, plusz postaköltség és vám.
    Talán még az oroszok készítenek ilyen nagynyomású konyhai sterilizáló berendezést, de az az embargó miatt nem beszerezhető. Ha csak nem Ukrajnából. De ki megy most oda?

  54. 56 Bendegúz

    Az autokláv gyakorlatilag egy nagyobb méretű kukta. Mi laborban kuktában is szoktunk sterilizálni dolgokat. Lehet, hogy 121 C-t nem tud, de 100 fölöttit igen (110-115?), és nyomás alatt dolgozik

  55. Amazonon rendeltem még tavaly, akciósan. 70ezer volt tokkal-vonóval. Most nem tudom mennyi, de érdemes folyamatosan nézegetni az árakat. Nekem Presto van imádom, mindent is abban teszek el. ? Nem is értem, hogy Európában miért nem lehet kapni? bár akkor biztosan kevesebb „jó kis ” nitrites konzerv fogyna a szupermarketekben?

  56. Az „önellátás” témaköre minket is foglalkoztat lassan 15 éve. Sok mindennel próbálkoztunk, de nekünk csak a gyümölcsök oldaláról sikerült: lekvár és befőtt oldaláról tudunk csak önellátóvá válni, lassan már 10 éve.
    A szemes gabonát látom még valamilyen szinten megoldhatónak (tönköly, királybúza stb).
    A zöldség termesztéssel is 10 éve próbálkozunk, de sikereink rendkívül szerények… 🙂 Műtrágya nélkül nem megy, hiába a tiszta komposzt ágyások, egyszerűen nem nőnek meg.

  57. Hargi, a bitolikum toxin miatt kell a 121 C. Vagy főzöd a kaját 12-14 órán át 100 fokon.

  58. 59 – GErgo

    Vannak hasonló tapasztalataim, igaz én a zöldséget csak kicsiben termesztem egy konyhakertben és vannak növények, amelyeknél szinte mindig egészséges és bőséges a termés (pl. paradicsom), van, ahol kevésbé. Műtrágyát nem használok, próbálok kb. 3 évente bőséges természetes trágyát biztosítani, de egyre nehezebben beszerezhető ez is, már szart se kapni! 🙂

    A paprikapalánták egy részét érdemes nagy virágcserepekbe elültetni, komposztos földbe. Hiába ültetem a kertbe ugyanúgy, a különbség ég és föld! A kerti növények is teremnek jóízű paprikát, de nem nőnek meg igazán és nem bőséges a termés, ez persze évről évre kicsit más és más. Na de a cserepes paprika hatalmasra nő, tele van terméssel, egészséges, haragoszöld a levele, csak úgy burjánzik a növény. Ez viszont mindig bejött, fogalmam sincs mi a fő oka, ugyanúgy locsolom mindkét helyen a növényeket, a kertben kicsit még jobban is, hiszen ott hamarabb kiszáradhat a talaj.

    Csak az első évben éreztem kicsit hülyének, hogy némelyik virágcserépben paprika van virág helyett, de már egyáltalán nem zavar, mert megéri így palántázni.

  59. Jók a fneti hozzászólások.
    Igazából minden nehezedik.A gabonatermelés egyre nehezebb az időjárás miatt,és egyre drágább a növekvő költségek miatt.
    Hát igen amíg van kőolaj és feljett vegyipar addig szórjuk ki a szántóföldekre földekre tonnaszám a vegyszereket és a gyomírtót .Nincs olyan ismerősöm aki szántóföldön gazdálkodikk de gondolom minden szántóföldi kúltúrában használnak vegyszereket nem kis mennyiségben.Hát igen ha nem szórnának akkor meg elvinné a vírus, gomba és a rovarok a termést.
    Érdekes ez a légy meg poloska meg kártevő kérdés, hiába a fejlett technika,, ezek szaporodását nem tudjuk megállítani , legfeljebb lepermetezni.De ezt is csak addig amíg van működő gazdaság,vegyipar és nincs hiány a szerekből
    Amint hiány lesz vagy nem lesz megesznek minket a kártevők, rovarok ,gombák és az élelmiszertermelésnek annyi lesz.Most még nincs kőolajhiány de 10-20 éves távlatban lehet és érdekes hogy ez tart minket életben.
    De ennek ellenére már most is inog a rendszer.Ha majd kőolajhiány lesz (nincs vegyszer, drága lesz a gép stb..) és még jobban bebaszik a klíma akkor lesz itt gond.
    Azért viszonylag hamar leromlott ez a dolog.Gondoljunk csak bele a 90-es évekbe amikor olcsó volt a takarmány meg minden.Most 2022-re mi lett.
    Ha az események gyorsulva haladnak akkor nem kellenek évtizedek hanem csak pár év hogy éhezés legyen vagy esetleg luxus legyen a hús.
    Persze még sok hülye ismerősöm is természetesnek veszi hogy az élet rendje az hogy elmegyünk egy céghez dolgozni , veszünk egy autót bejárunk dolgozni napi 60-80km-t egy munkahelyre , azt hiszik ez a norma.Ja norma volt a 2000-es évek multinacionális cégek elterjedésétől kb. 2030-ig.Egy szűk 30 éves sávés borul is minden.
    Visszamenni nincs hová.A35 fokba menjen vissza az ember kapálni a száraz földet önellátóan? Ezeket a mezőgazdasági területeket óriási energia művelni.Még van kőolaj és klímás John deere addig könnyű.De ha kézzel kéne csak egy fél hektárt is bekapálni , szántani, vetni, kaszálni, kultivátort hűzni,szárat tépni akkor az legtöbb ember összefosná magát. (de még a régi MTZ-n is) Kézi erővel az ország lakossága nem tudom meg tudna e művelni kb. ezredannyi területet a mostaninak.Én még mindig azt mondom hogy amíg van olcsó energia-kőolaj adig megy ez a dolog de miánt kiesik onnantól kezdve az emberiségnek vége. Vége hellócska 😀

  60. 59. GErgo

    „A zöldség termesztéssel is 10 éve próbálkozunk, de sikereink rendkívül szerények… ? Műtrágya nélkül nem megy, hiába a tiszta komposzt ágyások, egyszerűen nem nőnek meg.”

    Kérdés milyen zöldséget termesztesz. Azt tudni kell, hogy mindegyik zöldségnek, kultúrnövénynek más az ásványi igénye. Van amelyik a foszfort kedveli, van amelyik a savas talajt és így tovább. Régen az embereknek nem volt vegyi ismerete, de évszázadok alatt kitapasztalták, hogy melyik növény mit szeret (pl. hamut a káposzta).
    Ez a tudás nem öröklődött tovább. De azért nincs minden veszve. Nagyon sok formában össze lehet szedni a tudást.

    62. Andrew

    Nem hogy ember nincs egy önellátó földműveléshez, hanem eszköz és állatállomány sincs! Ami volt állatvontatású szerszám, az már mind be lett olvasztva, jó esetben hétvégi ház udvarán virágtartó. Olaj nélkül nem lehet ekkora tömegeket ellátni.

  61. 58. Sildi

    Jól értem, hogy húst teszel el üvegben? Nyersen vagy sült húst, esetleg kész pörköltet?

    Köszi a választ! Minket is egyre inkább foglalkoztat a spájzolás.

  62. Azoknak, akik házikerttel kísérleteznek tudnám javasolni a száraz vécét. A kertben kell építeni egy vécé fülkét, betenni egy műanyag vödröt (kb 60 liter) kell még egy láda fűrészpor vagy hasonló cellulóz. Ide kell járni szarni, amire vizet és fűrészport kell szórni. Spóroltok a vízzel és tavaszra lesz egy csomó természetes trágya. – Szombaton felteszem az erről szóló posztot (újra).

  63. 65. Tibor bá’
    Ha így megy a világ, akkor lassan nem lesz amit szarni.
    Ha nem esznek az emberek, akkor mit komposztáljanak?

  64. 66 – Bendegúz:
    Jelenleg mindent kapni, csak egy kicsit drágább. A fél ország nyaral 25 százalékkal drágában, mint tavaly. Mindenki sír (szokásból), de még senki se halt éhen.

  65. Károly,
    Húsos készételeket szoktam eltenni üvegben. Milánói szósz darált serteshússal, edes-savanyú szósz csirkével szecsuáni csirke, pörkölt, paradicsomos húsgombóc, ilyesmik. De tejet is tartósítok és 4.6 feletti Ph val rendelkező zöldségféléket : zöld borsó, vajbab, lecsó, almaszósz szintén.
    A készételeket elkészítem, ugyanúgy, mint egyébként, egyszer összerottyantom, aztán üvegekbe töltöm, lezárom, és beleteszem a cannerbe, ahol megfő.

  66. 68. Sildi

    És ilyen cannert lehet még vásárolni?
    Ha megadnád az elérhetőségét, megköszönném.
    Egyébként elektromos, vagy kályháról üzemel?

  67. 68. Sildi

    Ez számomra teljesen új, de remek lehetőségnek látszik így első blikkre. Főleg húst, húsféléket szeretnék eltenni, akár nagyobb mennyiségben is, gondolva, hogy a jövőben luxuscikk lesz a marhapörkölt. :/

    Nézegettem a dajtás által említett liofilizálást is, de ott 7 számjegyű a berendezés beszerzési ára, az meg sajnos nem fér bele.

    Mi a tapsztalatod, meddig állnak el az így készített „konzervek”?

    Az ízvilág változik?

  68. Ha jól gondolom, akkor a nyomás alatt főző szuper edényt ki lehetne váltani egy megtuningolt kuktával. Kell a tetejére egy nyomásmérőt szerelni. Ennek segítségével be lehetne állítani a 121 Celsius fokot, ehhez a 2,1 Bar túlnyomás szükséges az edényben. A kívánt nyomás elérésekor kinyit a 2,1 Bar-ra beállított biztonsági szelep és leengedi a túlnyomást.

  69. Hanyistók,
    Sajnos sosem főztem hagyományos kuktával de ennél a készüléknél a szelepet nem szabad kinyitni, hanem a főzőlapot kell lejjebb tekerni, ha a nyomás túl magas kezd lenni. Az enyémen 10.5 psi-t kell folyamatosan tartani 70 percig és 140 méteres tszf magasságon lakom.

  70. Sildi,
    Köszönöm az információt. Találtam egy jó cikket a témában:
    “ Érdemes még megemlíteni a nyomás alatti hőkezelést, amit házilag egy kuktafazékban érhetünk el. A nyomásálló edényben 100 kPa (azaz 1 bar) nyomáson a víz forráspontja magasabb, mint egyébként, körülbelül 121 °C, ami elegendő a Clostridiumbotulinum baktérium elpusztításához. Arra is érdemes figyelni, ami meglepőnek tűnhet, de háztartási célú edények esetében ez csak 5-600 m alatti magasságon működik, tehát a Kékes-tetőn nem ugyanolyan eredménnyel tudunk kuktában ételt fertőtleníteni, mint az Alföldön. E módszerrel a főtt zöldségek jellemzően 25-85, a nyersen behelyezettek 30-95 perc alatt sterilizálódnak, és készülnek el, míg a készre főzött húsételeknek 65-75 percre van szükségük.”
    https://ezermester.hu/cikk-9561/Keszetel_befozes__hazi_konzervek_egyszeruen
    https://telikamra.hu/tudastar/mi-a-kulonbseg-a-kukta-es-a-konzervgyaros-kozott/

  71. Károly,
    Az ízvilág nem változik de minden étel színe picit sötétetebbé válik hőkezelés után. A fűszerezéssel kell óvatosan bánni, mert beüvegezés után már nem lehet módosítani. Egy évig legalább elállnak, mert az utolsó felbontott csirkemáj pástétomot akkor uvegeztem be. A tartós tej kb 3 hónap alatt fogyott el.

  72. 75. Sildi

    Tartós tejet, hogy készítesz?
    Sűríted?
    Vagy csak simán befőttes üvegben sterilizálod?
    Mennyi ideig áll el?
    Előre köszönöm a válaszokat.

  73. Úgy néz ki megtérdel a BASF is.
    Vezető műtrágya- és vegyszergyártó, sok minden más mellett.
    Ciki van.

  74. Az itt jelenlevő egyikünk sem képes megérteni, mit jelent egy ellátási lánc, és hogy mennyire végtelenül kiszolgáltatott a mai városlakó -azaz az emberek többsége – ennek a lácfolyamatnak.
    A szó legszorosabb értelmében az emberek mindennapi élete függ attól, hogy nyitva vannak a beszerzőhelyek, elérhető gyalogtávolságban vannak-e, és hogy van bennük árú.Amig az átlagürge nem szembesül egy láncolati kieséssel a saját börén, eszébe sem jut az életét fenntartó szalmaszál.
    Tegnap valami villanyzárlat miatt kiégett a közeli mall alagsorában levő szupermarket hálózata, az üzlet bezárt. Látnotok kellett volna a hoppon maradt vásárlók tétova téblábolását, az arcukra kiülő tanácstalanságot, az elveszettséget. Megszakadt, egyelöre csak ideiglenesen, a láncfolyamat, és ime, hirtelen pillanatok alatt nincs SEMMI!
    Nincs zöldség-gyümölcs, kóla, ásványviz, nincs bébitáp, tojás, kenyér, sajt, cukor, liszt, NINCS SEMMI! Szándékosan sorolom fel, amúgy gyerekes módon, mennyi minden kell az emberek ősszeségének minden adott pillanatban élemiszerek szempontjából, az élet fenntartása céljából, mert ugyan egy elektronikai üzlet ám legyen technikai okok miatt akár hetekig zárva, az élet attól még vigan zötyög. Az egyik alternativa egy másik, közeli üzlet lehetett volna, tiz-tizenöt percnyi járásnyira.El is indultam, de messziről látni lehetett, hogy , apró kis szatócsüzletkékről lévén szó, mindenik körül máris hároszáztizenkilencezernyolcszázötven három embernyi tömeg van, visszafordultam. A hatalmas szuper lerobbanása mián az apró kis üzletkék készletei tiz percen belül kimerülhettek, akkor ugyan mi lesz?
    És elgondolkodtam azon, mi lesz majd, ha nem rövidzárlat lesz majd az oka az üzletek zárvatartásának, hanem konstant árúhiány, most bármilyen okból kindulva: nincs termés, nincs felhozatal.Van termés, nincs kiszállitókapacitás.
    Eszméletlen ördögkerék.
    Egy szóval sem állitom, hogy ez nem történhetett volna meg régebben is.Az emberiség mindig is egymásra volt utalva város-vidék vonatkozásban már akár a fáraók idejében is, csak akkor még a termelő-fogyasztó nem lakott egymástól ilyen egészségtelen távolságra, a városokat elláto kistelepülések, falucskák viszonylag közel, ember vagy akár szamárkordé távolságban voltak, valamint az ellátásra szoruló városok sem voltak ennyire népesek, mint ma.
    Teljesen és maradéktalanul, minde vonatkozásba önellátó ember nem élt ezen a földön, az eszkimókat, az afrikai, valamint az Amazonas-menti törzseket leszámitva.
    Manapság szinte minden messziről érkezik, és ha valami megbolydul, a mai ember nézheti magát, és fogalma sincs, milyen ingatag az az oszlop, amelyre élete alapozva van.

  75. 79 – bálint:
    Amit most felvetettél az majd mindenkiben él. Ezért van az, hogy az élelmiszer tartósítással kapcsolatban olyan nagy az érdeklődés.

  76. Tetézi a helyzetet, hogy nyár van. Rengeteg az elteendő zöldség-gyümölcs. Eper, cseresznye, meggy, borsó… felkészül sárgabarack, paradicsom, zöldbab… jönnek mostmár szépen sorban.
    Ezek egy részét befőzzük másik részét fagyasztjuk. Őszre 2 nagy fagyasztó ezekkel meg húsokkal tele + 130-150 mindenféle befőtt lesz eltéve, ha minden jól megy.
    Ez így van évek óta.
    Nagyrésze elfogy, van ami néha felforr, meglágyul, de a zöldség-gyümölcs tartósítás alapvetően meg van oldva. Ja igen, aszalunk is, a szilva 4-5 évig simán eláll.

    A probléma a húsokkal van. Mindig van csirke, disznó néha kacsa és borjúhúshoz is hozzájutok, ha vág valaki a környéken.
    Ezek ugye sok helyet foglalnak és fagyasztva sem lehet 1-2-3 évnél tovább tárolni.
    No meg, ha neadj’ Isten, lesz egy párnapos áramkimaradás, akkor a fagyasztó kuka.

    Ezért keresnék valami alternatív hústartósítási módszert.
    Ez a zsírban való elrakás nekem nem szimpatikus, de nem is lehet 30-40+ kg-t eltenni így. Vagy sok zsír kell hozzá. 🙂

    A Sildi által ajánlott cookert ki fogom próbálni.
    Már csak valami fegyverfélét kellene szerezzek. Szigorúan önvédelemre, természetesen.

  77. 81 – Károly 81:
    A zsírban való tartósítást kipróbáltam. Kb egy év után „felforrt” magyarul elrohadt, pedig nem nyers húst, hanem sültet tettem el.

    Tarts otthon 5-10 kiló háztartási sót. Ha elegy az áram,a húsokat ágyazd be sóba. Így megmenthetők.

  78. Bendegúz,
    Nem sürítem. Simán lefölözöm a termelői teljes tejet, és külön „cannerezem” a tejet és a tejszínt. A tejet literes üvegekben, a tejszínt 2dl kicsiben.

  79. Szerintem amúgy „akármeddig” eláll, ha 3 hónapig hűtes nélkül elvolt a spájzban, de nekem ennyi időre van gyakorlati tapasztalatom. Üvegeket a Glasimpex weboldalán rendeltem, van nekik mindenféle méret és típus.

  80. 39. Balázs
    „Tisztára mint saját magam 15 éve.”
    Miért, ha tudtad volna, hogy ilyen nehéz, nem kezdtél volna bele? Mi az alternatíva, feltenni a kezünket, hogy úgyse tudjuk megoldani? Beláthatatlan a jövő, de te sokkal felkészültebb vagy rá, mint legtöbbünk. Én végül a szőlőhegyi telkemet is eladom Jásdon, mert arra a pénzre is szükségem van most a vállalkozás indításához. Jól tudok időzíteni. 🙂 Budaörsön viszont megvan egy beágyazottságom, együttműködési lehetőség régi ismerősökkel, némelyiknek a telkén kapálgathatok is, ha szeretnék. Júli 15-én nyitom az éttermet, bár kérdéses, hogy mindent meg tudok-e oldani addigra. Például aki a tűz- és munkavédelmi oktatást, egyebeket csinálja elvileg, azt két hete nem érem el. Valamelyikőtök nem foglalkozik ilyesmivel?

    Köszi mindenkinek a sok hasznos módszer, tapasztalat leírását.

  81. A világ a népszerű élelmiszertermékek hiányával néz szembe

    30. L.S.
    „A cél a lakosság ellenőrzése azáltal, hogy függőséget teremtenek az élelmiszerellátást irányító magáncégektől.”

    A gazdálkodóknak önként fel kell adniuk gazdaságukat!

    /https://www.napitema.com/2022/07/hollandia-kormany-pancelozott.html?fbclid=IwAR1XsDtfyCV3DPK3qDpLd5ARLlmBGiDGjmRuuEa5KX_doXRwsw_PltX9-aY/

    30 000 gazda vesz részt a tiltakozó felvonulásokon. Hollandia soha nem élt át ekkora parasztfelkelést. Most a katonaság akcióba lép. A gazdálkodók számára a megélhetésükről van szó: ökológiai okokból számos gazdaságot be kell zárni.

    Sok holland állampolgár támogatja a gazdák tiltakozását. A kormány tehetetlennek tűnik. Most tankokat küldött a tiltakozó felvonulásra.

    A „Nemzeti Vidéki Program” meghatározza, hogy területenként mennyivel kell csökkenteni a nitrogénkibocsátást 2030-ig. A gazdáknak ezért meg kellene válniuk állataiktól, és be kellene zárniuk istállóikat – amint azt Frans Timmermans uniós biztos kívánja. Az uniós politikus ugyanis azt szeretné, ha Európa-szerte a területek tíz százalékát pihentették – mindezt a nitrogéncsökkentés szolgálatában…

  82. Re:86
    Úgy kell az EU-nak mindenhez is értő Timmermans, mint az üvegesnek a hanyatt esés.
    Így lesz a liberál-marxistából ökofasiszta…

  83. 412 forint az Euró középárfolyama. És mindez annak ellenére, hogy egy-másfél hete közel két százalékkal növelte az MNB az alapkamatot.

    Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy az árstop (élelmiszer és üzemanyag) sokáig tartható. Vagy ha igen, akkor nem lesz üzemanyag és árstopos élelmiszer.

    Amit el tudtok tartani és folyamatosan használtok, vegyetek belőle iszonyat gyorsan legalább fél- egy évi mennyiséget.

  84. 88 – Gyarmathy:
    Ennek szemét Orbánnak megint szerencséje volt. Ha a forint januárban zuhan, elveszthette volna a választásokat. Így meg röhög a markába.

  85. Semmi újdonság sincs benne, a dollár erősödik piszkosul, az euró pedig zuhan, nemsokára eléri az 1:1 szintet. A spekulánsok Közép-Európából vonják ki pénzt, a forint és a zlotyi ilyenkor gyengül. Ez a két deviza vissza szokott erősödni, mert spekulációs okai vannak a gyengülésének, viszont az eurónak erre kevés az esélye, az EKB mostanában eléggé döntésképtelen.

  86. 90: Csak éppen az a kellemetlen számunkra, hogy a forint a zlotyihoz, bolgár levához, román lejhez és a cseh koronához képest is gyengült kb 10%-ot az utóbbi 3 hónapban, pedig ha régióban gondolkodnak a spekulánsok, akkor ezekkel nagyjából együtt kellett volna mozogni, de látványosan alul teljesít a régióban a forint…

  87. Re:91 Avatar
    Amíg nem kapjuk meg az EU-s támogatásokat, addig így is fog maradni.
    Régióban mindig a Forintot ütik leginkább, pláne ha kissé harcias a kormányzat, és nem nyalja fényesre a nemzetközi tőke spiclijeit, bocsánat az EU döntéshozó bürokratáit.

  88. Azt írták hogy tovább korlátozzák az üzemanyagárstopos felhasználók körét.Részleteket nem írtak de lehet majd meglepetéssszerűen jön.Lehet hogy nem lesz itt már októberig árstop üzemanyagra vagy megtekerik a dolgot.
    Szerintem kezdjetek el tankolni kannákba, 2 literes üvegekbe (nekem van 70*5=350 liternyi 2 literes üveg +10 kanna).Ma rendeltem üzemanyagszivattyút amivel visszaszívom a tankból a dieselt ,benzint :D.
    200 litert benzint már letároltam mert azt hittem hogy nem hosszabbítják meg az árstopot 2 hónapja.
    Megöregszik? majd lesz valami ,robogóba, olcsó autóba beleöntöm én a 2 éves benzint is majd 😀
    410 Ft/EUR>>vegyetek a boltban árukat ami eláll mert tovább fog emelkedni mindennek az ára.pl. pennyben 2 hónapja volt borotva 399ft most 500 ft lett.De ezután továbbmegy az ár.(jó lehet nem a legjobb példa volt , de ennek megjegyeztem az árát :D).Szóval vegyetek mindent ami eláll.

  89. Még a kaszálómotor se megy az öreg benzinnel, azonkívül a benzin gőze kis mennyiségben is erősen rákkeltő. Egyik – két éve teletankolt és garázsban álló kocsimmal megszívtam. Át kellett mosnom az egész üzemanyagrendszert…

    Szívódízel elmegy akármivel, a gázolajjal azonban nem ajánlatos a hordókat fullra tölteni, mert melegben a gázolaj „megnő”.

  90. 95 infos

    Régen a zsiguli utasterében dőlt a benzinszag.Akkor azok nagy eséllyel lettek rákosak(bár az lehet még más benzin volt)
    Más: Akkor a kisgépszerelők hamar halnak majd, mert amikor szétszedik a gépet állandó benzingőzben vannak.
    Robogónál az öreg benzin nem lesz gond szerintem mert max karburátort mosok, mást nem nagyon tud tönkretenni. (plusz szűrővel kell beleönteni a régi benzint).
    Régi olcsó autónál nem tudom hogy viselkedik majd, de szerintem berobabn ugyanúgy max. nem 100 hanem 90%-on megy majd.Nemtudom el tudja e tomíteni a porlasztót.És ha igen mennyi idő alatt….Mert ha sok liter után akkor
    még mindig olcsóbb bontóban venni hozzá befecskendezőt…
    De amúgy a te autód 2évig állt és az üzemanyagcsövekben lehet összekocsonyásodott a benzin.Az is más ha 2 év után kannából öntöm a tankba úgy hogy egy rongyal még megszűröm és esetleg még fele arányban tankolok majd rá friss benzint akkor majd 1500 ft-ért 😀

    Régi adagolós dieselbe tényleg jó a régi gázolaj is? Attól félek hogy majd nem keni úgy az adagolót és az elég drága mulatság lenne.De ha elmegy akkor betáraznék belőle (pl janán kistraktorba) Mondjuk a 20 éves CDI motorba (vito) nem tudom bele
    merjem e majd tenni.De elvileg az üzemanyagszűrő azért van.
    Az az igazság kevés tapasztalat van ezekről a dolgokról.

  91. 1-es skoda octavia fele szűrt használt sütőolaj, fele gázolaj nyáron, nem venni észre. Benzint télre benne felejtettem a kaszálóban, tavasszal teljes tísztítás, belekövesedett fehér trutyit kapargattam ki belőle. Állítólag van valami adalék, ami késlelteti a benzin öregedését, de én gázolajra működök…

    Az egyhengeres lengyel dízel generátorom elmegy mazuttal, de
    használt olajjal is.

  92. Ma délelőtt a Spar-ban 390 ft-ot ért az euro ha azzal fizetnék.

    Most olvasom hogy 411.9.

    Zacskó chio chips 620. Jó nem kell enni,de nekik is annyi.
    A piacon a kenyeres 780-ért adta a kilóját,tejes kifli 75.

    Aztán tegnapelőtt ellátogattam a távolság miatt kényelmetlen házi pékhez,ott 460 1 kg kenyér, és 40 a kifli.
    Ja ,tejföl 860 az meg szinte „sose” kell egy főzéshez.

    Szabadrablás a köbön.

    Érdekes a mirelit argentín hekk 1100 /kg két éve 🙂
    Ma az lesz ebédre.

  93. 94. andrew,

    Én megdátumozom a benzint és max 6-8 hónapig tárolom. Mondjuk én benzint nem sokat használok, ami 6 hónapig nem fogy el, azt max. 5%-ig beleöntöm a dízelautóim tartályába és újat tankolok.

    Dízelt is igyekszem fél év után cserélni(bár a dízellel állítólag 2 évig sincs komolyabb gond), tehát sokszor a legrégebbi tartalékot használom és ha kiürült néhány kanna, akkor újat tankolok. (10 – 20 – 25 és 30 literes fém és vastag műanyag kannákat használok).

    A 2 literes flakonozás nekem elég hátborzongatóan hangzik. 🙂

  94. 99.
    Van kb. 10 db 10 és 20 literes kannám. Több kannát nem akarok venni mert egy kanna 5-10 eft és ha veszek 10 db-ot az 50-100 eft csak a kanna és egyszeri használatra. Ezért marad a műanyag üveg a kannák után mert az ingyen van 😀
    Ha még azokba is betárazok kb. 300-400 litert az jó lenne, mert ilyen olcsó már sosem lesz a benzin/gázolaj.Műanyag üvegben az a jó hogy flakononként távol viszem egymástól öntögetéskor így nem balesetveszélyes, mert amúgy hordóban nem merném tárolni.Így is olyan helyen tárolom ahol nem járkálunk biztonságtechniai okokból.
    Szerintem ha 1 év után öntöm az autóba úgy jó mert itt fentebb írta infos hogy akkor a baj ha az autóban és a csövekben áll és ott bekocsonyásodik.Szerintem ezért kell kannában,flakonban tárolni mert ha ott össze is kocsonyásodik egy kicsit az majd megszűrve mehet a tankba így nem hiszem hogy lerakódna a csövekben.De azt látom hogy senki sem tudja mi a helyes megoldás még egy MOL laboros sem tudná a tutit 😀

    Van kb.3 éves gázolajom kb fél liter és olyan mintha lennének benne 2mm-es üveggolyók pár darab (gondolom valami összekocsonyásodott benne).Kipróbálással nem akarok szarakodni régi dieselen hogy hogy menne vele (pl tankot levenni kistraktorról és ezt fél litert rákötni) de biztos hogy ugyanúgy menne.Max kérdés hogy a porlasztókkal mit csinál? De azt is meg lehetne nézni pl. 30 óra működés után porlasztócsúcsot kivenni és megnézni a porlasztási képet.Ha jó akkor lehet 10 évig is jó a gázolaj régi dieselbe!!Az az igazság hogy az öltönyös janik sem tudják mi a szitu.Egy mol kúton egy idősebb műveltnek kinéző manusz mondta nekem hogy fél év meg etanol meg repeolaj meg ez meg az , de mind benzin mind dízel esetében ő is csak a szaros netet olvasta ahol az van leírva mindenhol (egymástól átveszik a cikkeket) hogy nem áll el.Közben meg lehet eláll csak stratégiázni kell , elvégre azért is vagyunk itt pl. benzint ha marad régi ócska robogóba tenni vagy olcsó benzines autóba amibe egy bontott motor komletten 50 eft (pl daewo matiz), vagy adagolós diesel motorba és szűrve vagy plusz felkeverve a majd 2000 ft/ literes új benzinnel 2-3 év múlva 😀
    Sok stratégia van csak meg kell találni. Amúgy meg milyen jó érzés lenne amikor az embernek még van pl. 400 liter gázolaj meg 200 liter benzin letéve és amikor már mondjuk 1000 ft (vagy ki tudja milyen világ lesz 1500 ft lesz egy liter benzin??)
    De pl lehet az is stratégia hogy veszek 600 liter benzint még olcsón , tudom hogy évi 300 liter elmegy munkába járásra.Oké marad 300 liter 1 éves benzinem és akkor azt mondom meghagyom ezt a 300 litert nem merem az autóba tenni 1 év után de ott van a régi japán robogóm aminél nem számít egy 10 eft-os karburátorcsere cserébe a 300 liter benzin 10 évig elég a robogóba.Ha elbaszódna a robogó meg mit érdekel buktam max 100 eft-ot, de nem baszódhat el max. a karburátor nagyon kis eséllyel dugattyúfúrás.Tíz év múlva meg lehet (elnézve a világot) 4-5000 ft lesz egy liter benzin amit nem kell megvenni így jó befektetést csináltunk 😀 Sok stratégia van…

    Adjuk össze a riskeket>>karburátor tisztítás(robogó) mondjuk 40% az esély hogy kell, henger felfúrás dugattyú csere 5% hogy emiatt kelljen így az eredő kockázat kurva kicsi cserében a hozam nagy (infláció,áremelkedés miatti nyereség a vásárolt mennyiséggel arányosan) .Még egyszer mondom nem hiszem el hogy 1-2-3 év után nem robban be a kurva égéstérbe a benzin 😀

  95. A helyes megoldás az, ha friss üzemanyagot a MOL töltőállomásokon veszel.
    Ha a gépjárművet le fogod állítani, úgy, hogy havonta-kéthavonta egyszer mész vele, akkor 100-as üzemanyagot kell bele tankolni és az akkumulátort havonta okostöltőre rátenni.

  96. 101 – Andrew:
    Én már 2 éve 98-as benzint veszek, mert abban csak 5 % etanol van.

    Amikor 7 Ft volt a benzin és várható volt jelentő áremelés, 200 literes drőmökbe vettem 1000 litert. Amint egyet-egyet megnyitottam 10-20-30 liter vesztesség volt. A dugók mellett elillant. De még így is megérte.

  97. Nem érdemes betárolni ezeket a mai “ócska” üzemanyagokat. Vegyileg, (molekuláris) szinten lebomlik mindegyik. Olyan ember mondta, aki egész közelről látott már krakkolást. Tárolható energiaforrásként marad a jó öreg tűzifa. A régi dízelek valószínűleg elmennek egy darabig a romlott gázolajjal is, csak az a kérdés, hogy milyen károsodást okoz bennük a megváltozott, felbomlott szénhidrogénlánc.
    Sajnos a 100-as üzemanyag is ugyanúgy lebomlik, csak abban kicsit máshogy néznek ki a bomlástermékek. Nem marad más hátra, építeni kell egy krakkoló üzemet, hogy helyre tegyük az elszabadult molekulákat! 🙂

  98. 104. Hanyistók

    Látom ott a szmájli! Nagyon király!?

    Építek egy krakkoló üzemet, meg veszek hozzá egy benzikútat tele.
    Ezenkívül építek egy mezőgazdasági komplexumot és minden egyebet.
    Az emberek egy csirke nyakát nem képesek elvágni, nemhogy 5%-ban ellátni magukat.
    A mai férfiak- tisztelet a kivételeknek- a pöcsüket keresik a gatyájukban! Az utolsó pillanatig megy majd a hülyeség meg a rongyrázás.
    Utána meg a siránkozás meg az ideges kapkodás!

  99. Re:105 Balázs
    „Építek egy krakkoló üzemet”
    Nehogy nekiállj sufnituning krakkoló üzemnek, mert megharagszom! 😉
    Ez a helyzet pontosan arra lesz jó, hogy a tarthatatlan régi paradigmákat kidobjuk a kukába, és végre azt csináljuk, ami előre visz.
    Megy még a vergődés, hogy a régi malom őröljön újra, de ez már széttört, és rozoga, ideje új malomban őrölni, ami nem is kő, nem is malom…

  100. 104

    A krakkolással csak tovább rövidíted a szénláncokat. Vagy műanyagból szeretnél üzemanyagot csinálni? 🙂

  101. Ha van amivel, akkor a kőolajat éppen úgy le lehet főzni, mint a cefrét. Többedik párlás után benzin minőségű lesz a csövön kifolyó anyag. Ezt a módszert alkalmazták már 2000 éve is Arábiában a lámpaolaj (petróleum) előállítása céljából. Igaz, ők ennél a szintnél megálltak, nem mentek illékonyabb párlatba bele (másod és harmad párlás).

    Egy román bányamérnök ismerősöm (Plojesti vidéki a fickó) szerint csak arra kell vigyázni, ha gázolaj feletti szintet céloz meg valaki, hogy a rendszer 100%-ig zárt legyen, ne szökjön a párlat, mert akkor az emlékezetes lesz a főzet.
    A legjobb az, ha a melegítést meg lehet oldani elektromos ellenállással (nem áll fenn az a veszély, ami a nyílt láng esetében), vagy dupla falú kazánnal, amiben az olaj a hőátadó közeg.
    Elmondása szerint Cseauseszku idejében, amikor nem volt gázolaj náluk, az egész környékük, így oldotta meg a szükségletét. Kőolaj a szivattyúk folyása miatt annyi volt, hogy még az árkok is azzal voltak tele.
    És még azt is mondta, hogy az „üstben” maradó anyagot, zsírozás/kenés céljára használták, illetve adták el.

  102. 107. Nem szeretnék semmit sem csinálni, főleg nem lepárló és krakkoló üzemet. Jövedéki termékkel, amúgy is veszélyes lenne játszani. A döglött üzemanyagot szerintem semmilyen módszerrel nem lehet feltámasztani, így nem is érdemes betárolni belőle.
    A műanyagból üzemanyagot ötleted megfontolandó. Műanyag szemét van bőven mindenhol. Ügyes vegyészek már biztosan megoldották ezt a feladatot, csak valószínűleg nem rentábilis.

  103. 109 Hanyistók: Száraz pirolízissel csinálják, magyar leány írt is tanulmányt, miből mit lehet „főzni”… japánok házi készüléket is csináltak, 1 kW/h árammal egy lityi naftát lehet kinyerni…

  104. 110.
    Csakk kérdés hogy oktánszám meg ilyenek jók lesznek e?
    Láttam én is lepárlót vagy mit ami műanyagból csinál üzemanyagot de kb. 3 milla és kérdéses hogy milyen lenne az oktánszám?Meg olyan lenne e hogy bele merné e az ember önteni a kocsiba? Na ezzel nem nagyon érné meg kínlódni…..

  105. Nem válasz valakinek, hanem két igaztörténet, gyakorlati tapasztalat.

    Volt egy 1,6 diesel öreg VW transporterem fesztiválra járós lakóbusszá alakítva. Kb 12 éve kiöregedtem a fesztiválozásból. Cégnéven volt az autó, a cég meg meghalt. Nem vizsgáztattam, kiment a tanya mögé az erdőbe. Kb. öt éve, tehát 7 év állás után egy nem ma barnult figura kifigyelte gépet, és bejött. Ajánlott száz ropit. Akkor éppen nagyon kellett a pénz. Jól jött. Vittem egy akkumulátort, beletettem. Hármat fordult az önindító, és a gép saját lábán bejött.

    Másik. Van egy Toyota Avensis az udvaron. Benzines. Céges autó volt ez is. Másfél éve áll egy helyben. Benne normál 95 benzin. Akkuról levettem a sarut leállításkor. Ezt javaslom mindenkinek. Az autó álltában is fogyaszt valamennyit. Egy tíz éves hajóakksi volt benne amit már a Vaterán is használtan vettem kb, öt éve. Útban volt a gép a fűnyírásnál. Nem tettem töltőre az akkut, csak visszaraktam a sarut. Beindult, odébbment. Járattam begyed órát. Levettem a sarut. Ősszel megy vissza a helyére. Majd írom, ha valakit érdekelne. Szerintem nem az üzemanyagokkal van a gond, hanem a mai gépekben gumi helyett használt műanyag alkatrészekkel. Fűkaszával, fűnyíróval, láncfűrésszel évente szívok. Nem kivétel ez alól a Husquarna sem. Az is kínai, csak előkelőbb családból származik.

  106. Az ENSZ és az éhezés „előnyei”.

    Egy idézet az írásból:

    „”Kent arra is rámutatott, hogy „a csúcson lévő emberek” – a globalista elit – „nem sietnek az éhségprobléma megoldásával, hozzátéve, hogy azt „értéknek” tekintik. „”

    Akiknek van fordítója, ajánlom, hogy olvassa el! Vagy persze eredetiben, angolul.
    Van egy kis videó is alul, az is angolul.

    http://www.naturalnews.com/2022-07-10-un-brags-about-supposed-benefits-world-hunger.html

  107. Kinek, milyen tapasztalata van napraforgó-olaj és a disznózsír tárolásában? Igaz, hogy egy év után, az eredeti bontatlan csomagolásában (műanyag palack-és kisvödör) megromlik?

  108. 117. János

    Olajat nem tettem el soha, de a disznózsírról vannak „közvetett” tapasztalataim. Kollégista koromban rendszeres „hazai” volt a zsírban lesütött nyúlhús. Ezt sokszor felejtettük a hűtőben, akár fél évre is, de mindíg megúszta. Azt gondolom (tudom tapasztalatból), ha a zsírt megsütöd kicsit (ne maradjon benne víz), és még melegen befőttes üvegbe töltöd, az üveget melegen lezárva kalapjára fordítod, és hagyod így kihülni, akkor hűtés nélkül legalább egy évig, hűtőben három évig, fagyóban meg a világ végéig jó marad. Ha igazán biztonságban akarod tartani a szervezeted, akkor süss bele egy pici fokhagymát. Ez tovább növeli a sterilitást, és ráadásul finom is.

  109. Igaz, hogy egy év után, az eredeti bontatlan csomagolásában (műanyag palack-és kisvödör) megromlik?

    Hűtőben nem igaz, de különben igen. A bolti zsírnak a magas víztartalom a baja. Le kell sütni rendesen, és akkor tárolható sokáig.

  110. 117. János
    A 2005-ös világvége készletemből előkerült egy 2 l-es üvegben zsír. Jól le volt zárva, semmi sterilizálás, ha csak az nem, hogy melegen lett beletöltve, még disznó vágáskor. A tavaly találtam meg, és nem volt semmi baja. Normál zsír íze volt. Meg is ettük, illetve elfőztük az egészet. Szóval, szerintem, ha jól le van zárva, akkor eláll sokáig. Édesanyám szerint ha a megfagyott sír tetejére egy kis szalicilt szórsz, akkor soha nem romlik meg. Hogy így van-e, nem próbáltam, de hogy 15 év után is meg lehetett enni a sötétben, üvegben, fa ládában és pincében tárolt zsírt, azt én tanúsíthatom.

  111. 117. János
    A zsírt legjobban egy élő vietnámi disznóban tudod hosszú ideig tárolni. Ezek az állatok nagyon igénytelenek, nem túl nagyok, és egy nagyobb kertben, ahol van nekik zöld és némi szemes kukorica, jól elvannak. Az ismerőseink most vágtak le egyet, húsa nem sok, de annál több zsírja lett.

  112. 117. János

    Az olajat óvni kell a hidegtől, a melegtől, és a napsugaraktól.
    A sötétzöld üveg és az ónozott bádogedények ideálisak az olajok a tárolására.
    Az olaj tárolására a műanyag edények a legrosszabb választás.
    A hermetikusan csomagolt olívaolaj sötét és hűvös helyen 2 évig is megőrzi minőségét és hasznosságát.
    Mi csupán ezt használjuk.

  113. 121 L.S. és János

    Olivaolaj fémdobozban évekig. Prepperektől hallottam ennél sokkal hosszabb időt is.

  114. TECHNOMUZSIK, NÉNI, L.S., JÖVŐNK:

    Köszönöm szépen szíves segítségeteket.
    Délutánonként – munka után – két-három órahosszás sétám során a külterületi kisült termőföldek közt, lucernásban és a faültetvényesben következtetem ki a jövő évi takarmányárakat…ezért kérdeztem a zsiradék tárolását.
    (Disznót nem akarok tartani a jövőben sem. Talán majd baromfit, de ahhoz már most kellene venni szemestakarmányt.)

  115. 123 – János:
    A zsír romlása = avasodás. Az avasodás nem más mint oxidálás. Ha a zsírt légmentesen tárolod élettartama „végtelen”.

  116. 58. Sildi

    Na én is megrendeltem a pressure cannert. Augusztus végére fog megérkezni.
    Az ára, háááát…, azt kell mondjam, hogy olcsón vetted! Most 336 dollár volt vámmal és szállítással együtt (különben csak 160 dollár, akciósan:-))! De mivel egy örök darabról van szó és várhatóan a jövőben csak tovább nő az ára, míg a forint értéktelenedik el, nem sokat gondolkodtam és megrendeltem. Nyaralás helyett. Úgy ítéltem meg, hogy hasznosabb, mint égessem magam a napon. Az asszony biztos nem így gondolja, de majd belátja, hogy jól léptem.

  117. 124.
    Szívesen János.
    Csak még annyit, hálás köszönetedhez, hogy az avas szalonna is ehető, és nem is akármilyen kulináris élvezetet nyújt.
    Szlovák parasztok Békéscsaba környékén szedték össze anno a magyar parasztoktól az avas szalonnát és vitték kaszálásra, paradicsom, paprika és kenyér mellé.
    Őseim kérdezték mire jó, azt mondták, hogy a tüdőre nagyon jó hatással van. Egyszer én is hallottam nagybátyámtól, hogy ki akarja dobni az avas szalonnáját, és elkértem. Kerülgettem mint cigány az ájfonos pultot, de aztán el kezdtem eszegetni, szép lassan és visszatérően. Az avas szalonna olyan mint „Wudielen” filmjei. Az elején taszít, aztán vagy megszokod, vagy utálod. Én megszoktam. Azóta is évente egy táblával benyelek. Szándékosan avasitok, főleg sózott szalonnát. Alig várom, hogy már sárguljon. Aztán jön a friss paradicsom és paprika amivel csodálatos élmény enni. De mint mondtam, ehhez el kell jutni (úgy is mondhatnám, hogy születni kell). Az elején kúrva szar, aztán egyre jobb a végén pedig rabja leszel.

  118. 75.Hanyistók
    Ha találsz olyan régi gyártású kuktát, ami 100 % , hogy tudja az 1 bar túlnyomást, akkor kb 550 méter tszf magasságig használva OK.

  119. 128. Sildi
    Aztán szépen felrobban a régi gyártású kukta, mint kedve barátom esetében. Szerencséje volt, mert nem volt a konyhában. Én inkább nem kísérleteznék. Ha kell magasnyomású sterilizátor, nem szabad sajnálni rá a pénzt. A mű bőr rehabilitációja sokkal többe kerül. Ha az autókláv felrobban, akkor az USA gyártó kúrva nagy kártérítést fizet. Az biztos!
    De nem robban fel, mert nagyon jól össze van rakva. Nem kell sajnálni a pénzt olyan dologért, ami egy életre jó. Egyébként a húskonzervet a kukta kb. 6-7 óra alatt hozza arra szintre, mint a sterilizátor. És akkor sem biztos!

  120. Bendegúz
    Jól megdrágult akkor, mint minden ? ha esetleg receptre vagy segítségre lesz szükségetek, írj nyugodtan privatban is.

  121. Bendegúz,
    Hanyistók nem hülye gyerek, bízz bennem:)

  122. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által 2022. július 18.-án közzétett júliusi aszályértékelés komor képet fest az előttünk álló száraz és nehéz hónapokról.
    https://edo.jrc.ec.europa.eu/documents/news/GDO-EDODroughtNews202207_Europe.pdf

    Részlet a zanyagból:
    „A magyar delegáció a maga részéről aggodalmát fejezte ki az országban tapasztalható súlyos aszály miatt a miniszteri értekezleten. Elhangzott, hogy a több hónapos csapadékhiány után a talaj nedvességtartalma az ország egyes régióiban a nullához közelít.
    Ezért szinte minden növénytermesztési ágazatban „drasztikus visszaesés várható a terméshozamban”, ami az élelmezésbiztonságot és a takarmányellátást is veszélyezteti – hangsúlyozta a magyar delegáció.”

    (A többség még az árstoppos üzemanyaggal, lakásfelújítási hitellel, napelemes beruházással -veszkődik, mint disznó a csalitban és a valóság is szépen beköszön kb. februárban az ajtókon, no meg a gyóda-kerítésnél is.)

  123. 132. János
    Magyarország még az ilyen aszályos időben is bőven meg tudja termelni a népének szükséges betevőt. Az más kérdés, hogy nem jut exportra akkora mennyiségben, mint korábban, így a tőzsde- és kereskedő karvalyok nem zsírosodnak. Ahogy Tibor bá’ is korábban mondta, per pillanat étlen nem fogunk halni, igaz drága lesz az élelem. Kevesebb wellnesz és kényelmi fa@ság lesz (na aztán, bumm, el leszünk nélküle), de még egyelőre éhhalál nem. Legfeljebb, ha jövőre és azután is fennmarad az aszály. De szerintem, még akkor is meg tudja Mo. termelni a minimálisan szükséges – jegyre osztható – élelmet az ország számára.

  124. 126. Bendegúz

    Megkérdezhetem, hogy honnan rendelted?

  125. 134. Kisanci
    Amazon. Pressure Caner, 164 dollár.
    Rendeltem hozzá szelepeket és alátét/választó lemezeket is.

    Más.
    Barátom a múlt hét elején temette el a 70 kg-os kutyáját Győr mellett.
    70 cm-ig a föld ki volt száradva.
    Szóval ilyen körülmények mellett az öntözés sem ér semmit.

    Azonban jó, hogy megjött ez a lassú eső, ez telíti a talajt (a kerti OBI-s pillangós mérőhenger szerint már lejött 70 mm eső), úgy, hogy nem kell szembenézni egy 1947-es szárazsággal, amikor két évig nem esett majdnem semmi eső, nem hogy két napig. Ha még esik vagy két napig, nagyjából vissza lesz pótolva a víz a talajba.
    Igaz ez nem segít semmit a kukoricán és napraforgón, na meg a kiszáradt fákon.

  126. 135 – Bendegúz:
    Nálunk a fák tegnapig még bírták (csak a termés hullott le). Most meg itt az eső. Viszont a bogyósoknak annyi.

  127. 136. Tibor bá’
    Én is ezt tapasztaltam.
    De még jó, hogy csak a termés megy kárba, mint az egész fa. Ezen eső most megmenti őket. Majd jövőre teremnek. Remélem.

  128. Andrew:

    A Jászságban is gyalázatos a cukorrépa?
    Nézd már következőleg légyszíves, amikor körberobogózod a határt.
    Köszönöm szépen.

  129. 138. Elek
    Bp., Káposztásmegyer. Kerti csapadékmérő mutatta az értéket. A tegnapi esővel, ma már + 16 mm! Vagyis összesen 86 mm.

  130. 139.János
    Idén időhiány miatt csak egyszer voltam a határban.A másik ok amiért nem mentem hogy az úton mindenhol por állt így figyelni kellett hogy el ne vágódjak.Most a száraz aljnövényzet miatt nem volt az a hűs érzés,inkább a meleg áradt az erdők mellől is.
    Cukorrépa felénk nincs ültetve nem tudom milyen a termés (gondolom annál is függ hogy mikor kap szárazságot és meleget de nem hszem hogy olyan a karakterisztikája mint a kukoricának, tehát akár teremhet is ha nem is anynit mint máskor.
    Pl a napraforgó fejek is kicsik mindnefelé de azon gondolkoztam hogy eleve nem e kisebb fejű típust ültetnek hogy a súlya és a szél miatt ne dőljön ki.Jó a termés kevesebb lett de lesz étolaj.Amúgy a kicsi felej megtévesztőek mert ha kiszámoljuk a kör területét akkor azért lesz valamennyi.Lehet csak fele vagy harmada.
    De épp tegnap hallottam hogy a kukorica 5 millió tonna helyett durván 2,5 millió lett (ha jól emlékszem)Ez bőven elég Magyarországnak.Máshol meg a tévében azt mutatják hogy vágóhídra viszik az állatokat.
    Cukor eláll érdemes bevásárolni noha nem egészséges de legfeljebb elég lesz 30 évig a reggeli kávéba:D

  131. 68. Sildi

    Beruháztunk mi is egy prestoba.

    „Húsos készételeket szoktam eltenni üvegben. Milánói szósz darált serteshússal, edes-savanyú szósz csirkével szecsuáni csirke, pörkölt, paradicsomos húsgombóc, ilyesmik. De tejet is tartósítok és 4.6 feletti Ph val rendelkező zöldségféléket : zöld borsó, vajbab, lecsó, almaszósz szintén.
    A készételeket elkészítem, ugyanúgy, mint egyébként, egyszer összerottyantom, aztán üvegekbe töltöm, lezárom, és beleteszem a cannerbe, ahol megfő.”

    Tehát azon, hogy elkészíted, azt érted, hogy előkészíted és kb. fél vagy negyedkész állapotban rakod bele mondjuk a pörköltet, ahol a 70p alatt készre fő és csírátlanodik?

    Illetve első nekifutásra beüvegeztünk 14 befőttesüvegnyi töltöttkáposztát. Zártuk volna, le
    de amatőr módon, akkor derült ki, hogy az üvegekhez tartozó lapkák nem jók. Venni kell holnap újakat.

    Kérdésem, az lenne, hogy szerintetek a kihűlt káposztát, hidegen berakhatom-e a cannerbe vagy jön kikapar-felmelegít-újratölt metódus? Gondolom nem kell ecsetelni, hogy mennyi káposzta maradna így egyben. :/

    (Tibor bá’, írtam már ezt a kérdést délután is, bannolva van vagy csak elakadt?)

  132. Vajon hazai újságírók mikor indítják a lavinát, miszerint az élelmiszeripari cégek nehéz helyzetben vannak-lesznek – most nema kényszervágásra gondolok, hanem a műtrágyagyártás során keletkező szervetlen anyagok beszerzésére – gyártására…szén-dioxid, szárazjég, nitrogén, salétromsav, mindenféle ammóniumszármazék…
    Ezek pedig más iparágak ellátásbiztonságát veszélyeztetik majd.

    Várjuk meg azért 2023. márciusát is.

  133. Arra leszek kíváncsi, hogy az orosz olcsó műtrágyát mikor fogják behozni az EU-ba enyhítve a problémát.
    Hetekkel ezelőtt pont az amerikai fél aggódott, hogy megkapja-e a az orosz műtrágya szállítmányát, zsarolva ezzel őket, olyan oroszosan.
    Végül megkapta, de felmerül azért az a kérdés az egyszerű naiv ember fejében, hogy a fene nagy szankciók közepette, hogy hogy pont az államokkal bizniszel az orosz fél, miközben az EU a lábon lövés után, tüdőn is lövi magát Orbános hasonlattal élve…

  134. Karoly81.
    Sajnos csak most olvastam a postodat, gondolom azóta már megoldottátok a problémát, és remélem nem szedtétek ki az ételt az üvegekből mert szükségtelen.
    Igen, jól értetted, jellemzően 5-10 percig főzöm az ételeket, majd üvegbe töltöm, úgy, hogy felül maradjon 2-3 cm hely az étel és a kupak között, és mindig folyadékkal legyen fedve.
    Ha ezt követően csak lehűlve teszed át az ételt az üvegbe, semmi baja nem lesz.
    Ezt a technikát hívjuk „meleg eljárásnak”
    Van egy másik lehetőség is, ez a „hideg eljárás”
    Ebben az esetben egyszerűen megtöltjük az üveget a teljesen nyers hússal, felöntjük vízzel, és így pakoljuk be a cannerbe. Ott sterilizálás közben puhára fő. Én csirke combokat szoktam így eltenni, amit a kibontás után tepsibe teszek és magas hőfokon 8-10 perc alatt ropogósra sütöm.
    Nekem is prestom van amúgy és kaptam hozzá egy kis füzetet is, amiben minden nagyon részletesen le van írva. Neked nem volt a dobozban ilyen?

  135. 82. Tibor bá’
    Elkövettél egy hibát, azért „rohadt” meg a hús a zsírban.
    A hiba pedig az volt, hogy nem sütötted ki elégé a húsokat. Azaz, ahogy nagyanyám mondta volt, addig kell sütni fiam amíg nem marad benne „semmi” víz. Majdnem szárazra kell sütni. na akkor eláll egy évig is.
    Vagyis jóval tovább kell zsírban sütni, mint amikor magadnak – azonnali – fogyasztásra készíted.
    Egyébként a sóval igazad van, csak ha lehet ne legyen jódozott!
    Nagy 5-6 l-es eltevő üvegbe, rétegesen lerakni, a tetejét megnyomatni egy tiszta súllyal és évekig lehet enni (igaz előtte egy éjszakát tiszta vízben áztatni kell!).
    Az aztán el nem romlik.

    146. Sildi.
    Én a húshoz nem szoktam semmi levet önteni, csak főszert és sót teszek (az oroszok is így csinálják és még csak nem is presure cannerel, hanem csak úgy natúr edényben főzik vagy 6-8 órát – biztos az is jó, mert ha nem lenne az, akkor elhagyták volna, mint veszélyeset). Egyébként a hús enged annyi levet magából, hogy az bőven elég (kb. 2/3-áig megtelik az üveg). Ha nagyon száraz húst teszek el, akkor 1/3 vizet öntök az üvegekbe!

  136. Akárki

    Jó ez a „presure canner” csak nekem nincs rá keretem. Viszont a technika érdekel. Azt szoktam mondani, „ami az én tanyámon nincs azt a boltban is kár keresni”. Kimentem hát keresgélni, és találtam egy rozsdamentes Kádári időkből maradt kuktát. Van vagy 50 éves. Kicsit félek tőle. Szerintetek hány méter védőtávolságot tartsak az első próbánál, hogy ne tépje le a fejem a robbanás? Van valakinek múltbéli tapasztalata ilyesmiben? Meddig hagyjam fütyülni? Úgy tervezem, hogy az udvar közepén beindítom egy gázrezsón, aztán lesz ami lesz. Hány méter gázcsövet vegyek? Esetleg jobb fajta slag, egy menetre kibirhatja a nyomást? Segítsetek játszani, és életben maradni !

  137. Bendegúz,
    Ezt a technikát nem ismerem, sosem hallottam róla. A szakirodalom szerint a botolicum toxin miatt szükséges a 4.6 Ph alatti ételeket 121 C -on , min. 11 psi tulnyomáson sterilizálni 60-90 percen keresztül ( a hús típusa ill. az üveg mérete határozza meg az időtartamot). Az USA-ban nagy hagyománya van ennek a technikának, már a II. VH- ban harcoló katonákat is az amerikai háziasszonyok által otthon tömegesen elkészített konzervekkel tudták élelmezni.
    A botolicum toxin a világ legerősebb idegmérge, már 1 mg adag halálos. A botolicummal szennyezett étel szagra, ízre, külalakra azonos sajnos, így érzékszervileg nem beazonosítható.
    Szóval ezt a hosszú főzési idős eljárást én erősen orosz rulettnek gondolom, amit nem játszanék a családtagjaimmal ?

  138. 149. Sildi

    Az oroszoknál még nagyobb hagyománya van, ahogy az alábbi videók is mutatják.
    Az amcsik egy kicsit túlgondolják, ami nem baj, mert fő a biztonság, de lehet 100 ezer forintos eszköz nélkül is húskonzervet csinálni. A kárpátokban disznóvágáskor, üvegbe májpástétomot készítenek, még nyáron kaszáláskor is azt eszik.
    Egyébként a botulin bacilus toxinja 80 fokon, maga a baktérium 100 fokon elpusztul. Valószínű, hogy a spórának kell a 120 fok.

    Íme az orosz konzerv készítése:

    https://www.youtube.com/watch?v=cC0NclgZ8LY

  139. Technomuzsik,
    Rövidesen elkezdi forgalmazni ezt a fajta készüléket egy magyar cég is, és 0%THM hitellel is meg lehet majd vásárolni. Szerintem inkább várj még egy picit azzal a rozsdás kuktával?

  140. 149. Sildi
    Ha kibontás után még egy 10 percig száz fokon főzöd a házi konzervet, azzal tuti, hogy kinyírod a baktériumot és a toxinját is. A spóra nem fog számítani, még ha van is benne, mert – a kibontás és a fogyasztás közötti rövid idő alatt – úgy sincs ideje kifejlődni a baktériumnak, hogy majd toxint termeljen. Tény, hogy én sem véletlenül vettem ezt a nagynyomású autóklávot.
    A füstölt dolgoknál pedig úgy előzöm meg az esetleges fertőzöttség kialakulását, hogy nátrium vagy kálium nitrátot/nitritet teszek a tartósítás során, ami 100%-ban kizárja a botulin baktérium szaporodását. Igaz, az ilyen termékeket nem szabad főzni, mert hő hatására a nitrátok az egészségre káros tulajdonságot vesznek fel (daganat kialakulását segítik elő). Erre is figyelni kell.

    Ha szabad megkérdezzem, hol hallottad, hogy lesz magyar forgalmazása a nagynyomású edénynek? Nem másért, csak, hogy én is figyeljem, mert ismerőseimet érdekelné, csak az USA szállítás nekik nem megfelelő.

  141. 148. technomuzsik
    Ha tudja a kukta az 1-1,35 bar túlnyomást produkálni, akkor alkalmas lehet a hőkezelésre. Én is gondolkodtam ezen a lehetőségen. A kukta tetején lévő súlyszelepet kellene behangolni az 1,2 bar körüli túlnyomásra. Ha ez sikerül, akkor van egy olcsósított “pressure canner”-ed! 🙂

  142. 153. Hányistók
    Nem bírja a hagyományos kukta az 1 bár-t. Ennyi, kár kísérletezni. Ha csak nem akarja valaki magát le forrázni! Trabantba elefántot nem lehet bepréselni, úgy hogy a Tarbcsi ép maradjon!

    Nekem van kuktám is meg van az USA canner is. Nagy különbség van falvastagságban és szerkezeti (biztonsági) felépítés tekintetében a két eszköz között. Nem véletlen, hogy az utóbbi 5x annyiba kerül!

    Én nem kísérleteznék, akkor inkább az orosz 6-8 órás vízben dunsztolással próbálkoznék. Fogyasztás előtt pedig ismét hőkezelném egy 10 percet, mert ahogy írtam, a botulin toxinja 80 c° bomlik le, míg a baktérium 100 C°döglik meg. Így teljes mértékben kizárható a mérgezés.
    Az oroszok/ukránok/azeriek/ meg a többi közép ázsiai népség sem hülye, hogy lemérgezzék magukat. Ezalatt pár évtized alatt amióta használják a csavaros befőttes üveget és alkalmazzák ezt a dunsztolásos módszert, csak előjött volna a hiba, ami aztán eltántorította volna őket az ilyen eltevéstől.

    Még valami.
    Moldáviában és Ukrajnában lehet vásárolni orosz vagy ukrán gyártmányú autóklávot. Majdnem megegyezőt az USA gyártmánnyal (valószínű, lekoppintották, ahogy a benzinfőzőket is).
    Ukrajnával kapcsolatban kérdéses, hogy a háborús helyzetre tekintettel megérkezik-e a termék postán. Moldáviából biztosan bejön. Legfeljebb egy erdélyi ismerős címét kell megadni.
    Kb. felébe kerül, azaz 60-70 ezer forint. És ugyanazt tudja!

  143. Bendegúz,
    Ha teljesen biztonságosnak ítéled a 6-8 órás dunsztolásos eljárást, akkor miért vettél egy pressure cannert?

  144. Szerintem tyndallozással is lehet próbálkozni, ha nincs akkora nyomást bíró edényünk. A lényege, hogy több egymást követő napon hőkezeled az anyagot (légköri nyomáson), így a bacik elpusztulnak. A spórák „kikelnek”, de a következő napon a belőlük lett bacit az újabb hőkezeléssel elpusztítjuk. Régen használták élelmiszer tartósításra, ma már inkább csak nyomás alatt nem sterilizálható komponensek sterilizálására használjuk

  145. 154 Bendegúz
    Köszi az infót! Valószínűleg igazad van a túlnyomás dologban csak nem tudom, hogy mire alapozod.
    Egy kísérletet azért megérne, persze csak távolról figyelve úgy, ahogy technomuzsik javasolta. Az 1-1,2 bar azért nem akkora túlnyomás, hogy szétrepessze a vastag falú kukta oldalát illetve ledobja a tetejét. A súlyszelepet kellene valamilyen módón (pl. komresszor) segítségével behangolni, aztán ki lehetne próbálni azt, hogy bírja-e a nyomást – szigorúan kültéren és messziről figyelve.

  146. 156. Sildi
    Azért, mert én is biztosra akarok menni az eltevésben!
    Én csak azt írtam, hogy a keleti szlávok meg türkök megbíznak ebben a módszerben. Ha annyira halálos lenne, biztos kikopott volna már a gyakorlatból. De ahogy Te is látod a youtuben, mai napig használják.

    157. hargi
    Na ma is tanultam valamit! Köszi.
    És ezt a tindalozást milyen termékekkel lehet végezni?

    158. Hányistók
    Esetleg az anyósodat egy sámlin odaültethetnéd, hogy lesse a nyomásmérő órát?.

    Aranyoskám már 2.5-ön áll a mutató, meddig kell még mennie?
    Maradjon anyuka, a gép úgy is jelzi, mikor elég!

  147. 159 Bendegúz

    Nem tudom, nem vagyok élelmiszeripari mérnök, csak tanultam mikrobiológiát. Én tejet tyndalloztam valamelyik táptalajhoz. Az biztos, hogy régebben alkalmazták élelmiszer tartósításra is. Probléma lehet vele, hogy esetleg nem másnapra nőnek ki a bacik, hanem később, így idővel felszaporodhatnak. Nyilván az autokláv a legmegbízhatóbb módszer, de nekünk már sikerült 121 C-on sterilizált anyagból is bacit felszaporítani, szóval nincs 100 %-os módszer

  148. 150 Bendegúz
    Hát, érdekes, de én sem merném kockáztatni, hogy egy műhiba közbejön.
    Habár az orosz háziasszony esküszik rá, évtizedek óta használja, és még soha nem volt problémája.
    Valószínű, ennél a módszernél is kialakul az üvegekben egy kis túlnyomás, mert szemmel láthatóan forr a lé az üvegekben, aminek elvileg le kellene dobni a tetőt, mert forrásnál valamekkora gőznyomás keletkezik az üvegben, de csak akkora, hogy a jól megszorított tető kibírja, így a keletkezett gőz folyamatosan visszakondenzál a lébe, ahogy a fal hőmérséklete visszahűti a kívül lévő, nem nyomás alatti víz forráspontjára.
    Ezért is húzza meg a tetőket kulccsal is.
    A kissé 100 fok feletti hőfokot nyilván a fenéklemezen keresztül kapja meg az üveg, míg a többi felületét 100 fokra visszahűti a környező víz.
    Mondja is a hölgy, hogy egyesek panaszkodtak, hogy ledobja a tetőt, de szerinte ez akkor van, ha a forrás megkezdése után nem veszik vissza a hőmérsékletet, és túl nagy nyomás lesz az üvegekben.
    Használja minden húsfélére, marha, sertés, juh és csirkehúsra is.

  149. Súlyszelep:
    Ne hülyéskedjetek már! Mérd meg a lyuk átmérőjét és a szelep súlyát. Aztán számold ki a megemeléshez szükséges nyomást.

  150. 162. Tibor bá’
    Igen, így is lehet találni egy közelítő értéket, de a gyakorlati próbát tartanám az igazinak. Nem nagy kaland egy kompresszor kimeneti nyomását letekerni 1,2 bárra. Ezzel a nyomással megküldeni a súlyszelepet és figyelni, hogy mikor nyit. Ennek függvényében lehet csökkenteni vagy növelni a súlyt vagy a súlyt nyomó rugóerőt.

  151. 160 Hargi
    Ha tényleg így van, hogy 121 C°fokon kezeltből is fel lehet szaporítani bacikat, akkor a legbiztosabb, ha a felbontott házi húskonzervet 10 percig 100 C°főzöd.
    A szakirodalom szerint a botulin toxinja 80 C° szétesik, míg maga a baktérium 100 C°elpusztul. Azaz, ha leveszel a polcról egy konzervet, amiben van valamennyi aktív baktérium és így toxin is, főzéssel semlegesítheted. A spóra pedig önmagában nem mérgező, ahogy a baktérium sem, csak az általa termelt toxin. Úgy már igen, hogy a spórából pár óra alatt „kikel” a baktérium, ami elkezdi termelni a toxint.

    Van egy kérdésem.
    Mi lenne ha nátrium/kálium nitrátot tennénk a konzervbe lezárás és sterilizálás előtt???
    Én kolbászba, sonkába és szalámiba teszek, igaz kerülöm ezek megfőzését (sonkából amit főzök, azt nem kezelem nitráttal, ugyanis az 1.5 órás főzés elpusztítja a baktériumot/toxint).

    Egyesek szerint hő hatására a nitrátok átalakulnak valami káros vegyületé, ami rákot okozhat.
    Mit tudtok erről?

    Mert ha majd 40 év múlva okozhat valamit, akkor nincs gond, mert addigra talán a geddon is lejár (egyébként sem valószínű, hogy még annyit élek), DE ezzel szemben az előnye felbecsülhetetlen, ugyanis a nitrátok/nitritek blokkolják a botulin szaporodását, azaz jól használva 100%-ban kizárják a mérgezés lehetőségét.
    Nem véletlen, hogy az élelmiszeripar nyakra főre nyomja bele a feldolgozott hústermékekbe.

  152. 163-163.
    Természetesen, mivel mérnökember vagyok, mindent mérni fogok, ahogy Istók javasolta. A cucc aluminyum, és látszólag hibátlan. A szelep rozsdamentes acél, de szerintem kell legyen benne valami gumi tömítés, amiben így negyven év után nem nagyon bíznék meg. Próbálom, szétbontani, megérteni a működését. A leggyengébb pont az a felső tányér gumi tömítése. Na az már biztos nem százas. Vágok szilikonlapból újat, és ráragasztom hőálló szilikonnal. Ha túlélem, majd írom mi lett a kisérlet eredménye. Találtam egyébként három kuktát is, ha valakit érdekelne. 🙂

  153. 165. technomuzsik
    Kíváncsian várom a kisérleti eredményeidet! Azért legyen egy fedezéked a kukta rotyogtatása közben! Ha teszel rá nyomásmérőt, akkor távcsővel javaslom a leolvasását, bár az anyós sem rossz ötlet! 🙂

  154. Bendegúz,
    A nitritből fehérjék (aminok) közreműködésével keletkeznek a nitróz-aminok, amelyek az erős rákkeltő anyagok közé tartoznak. A nitrit nitróz-aminná való kémiai átalakulása hő hatására történhet meg, ezért ez nem javasolt. Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)0.06 mg/kg nitrit-ionra vonatkoztatva.

    A konzervgyárakban botulizmus megelőzésére 156 mg/kg nitritet tesznek a konzervekbe, az aw értéket 0,91 alatt, a pH-t 4,5 közelében igyekeznek tartani, a hőkezelést 121,1 ºC-on 2,52 percig végzik (Fo érték).

    DNS- és májkárosodást okoz a nátrium-nitrit
    Húsfélék színezőanyagaként és tartósítószereként használják az E250-es számú veszélyes vegyületet. Megtalálható a sonkafélékben, a hagyományos érlelésű kolbászokban, a húskonzervekben, illetve a szalonnában egyaránt. A nátrium-nitrit rákkeltő hatása ma már bizonyított tény. A gyomorba és a tápcsatorna további részeibe jutva ugyanis nitrózaminná alakul, és DNS-károsodást okoz.

    Hogy ennek ellenére idáig nem sikerült ipari használatát beszüntetni, az baktériumölő tulajdonságának köszönhető. A nátrium-nitrit használatának elterjedése előtt ugyanis viszonylag gyakori betegség volt az úgynevezett kolbászmérgezés, más néven botulizmus.
    /Élelmiszer-higiénia Biró Géza (2014)/

    Szóval csak óvatosan….:)

  155. 164 Bendegúz
    Éppen erről is beszél a videódban az orosz nő, hogy ne tegyenek a húsba nitrátokat, mert az lesz mérgező, ő semmit nem tesz az üvegekbe…

  156. Off.

    A szomszéd az ország másik felén él a gyerekeinél.
    Még kb. július tájékán a garázsa teteje alá, (a szélfogó fán van egy rés, oda) beköltöztek darazsak. Nem hagyományos darazsak, hanem kb. 2-3x akkorák, mint a gyerekkoromban lévők. Ez eddig a zümmögésen kívűl nem zavart, igazából ki is ment a fejemből. Hétvégén azonban a párom felhívta a figyelmem, hogy már az eresz alatti külső részen is megjelent 3-4 db ökölméretű kaptár.
    Egyre jobban érzik magukat a dögök, mi meg egyre rosszabbul. Tettünk ki ebből a cukros-sörös csapdából, hátha az megritkitja őket, de nem. Egy darabot sem fogott meg.
    Marad a vegyszeres kezelés. Ha nagyon muszáj hívunk szakembert, de gondoltam rákérdezek itt, hátha tud valaki valami vegyszert ajánlani, ami olcsóbban jönne ki. Spray-jel le tudom fújni a külső fészket, a gondom a tető alatt levő, nem látható „ősfészekkel” van. Tudom a cél a nőstény elpusztítása lenne.
    2 garázs van egymás mellett, kb. 40 cm köztük, telerakva lommal.
    A szomszéd garázsába bejutni nem tudok.

    Bocsánat Tibor bá’ az offért, de nem találtam jobb topikot nálad a kérdéshez és hátha mást is érint a dolog.

  157. Ami bent van rejtekben, azt nem tudod kiirtani. Onnan megtámadhatnak.
    Hívj szakembert.
    Nem olcsó, de jobban jársz, mintha kórházba kerülsz, vagy oda sem.

  158. Egy hónapja az asszonyt 7 darázs csípte meg, nyakán és a vállán. Mindezt tetézte egy bokaficam, mert menekülés közben elesett…
    Mákunk volt, mert nem allergiás a csípésre, de ha az lett volna, akkor nem úsztuk volna meg ennyivel. Ilyen nagy irtást csak méhész ruhában lehet csinálni, különben szét fognak marni.
    Aszály és az elegség és víz miatt közelebb jöttek a darazsak az emberhez, ezért ennyire vadak.

  159. 169 Nekünk a darázs csapdába a pálinka vált be, vízben higítva. Nem kell a javát tenni, lehet akármilyen kerítésszaggató, vagy akár a rézeleje, utója, már ha magad főzöd, vagy vagy ismerősöd, aki főz, és el tudod kérni a főzésből a hulladékrészt.

    Én csak bementem a gazdaboltba, és vettem valami darázssprét, amikor a veranda karnisába elkezdtek fészket rakni, de ez más szint volt, mint ami nálad van.

    Igazi megoldáshoz szerintem muszáj lesz behatolni a szomszéd területére, amihez jobb, ha felkeresed valahogy, és beszélsz vele, mielőtt betörsz hozzá. Ha kicsit is normális, megköszöni, hogy foglalkozol a tulajdonával, és vagy megengedi, hogy megcsináld az irtást, vagy hazajön, és megcsinálja.

  160. 169 mindenf

    A 2-3 szor akkora, mint a normális, az valószínűleg lódarázs. Azzal nem érdemes házilag próbálkozni, mert bele is halhatsz. Vannak darázsirtással foglalkozó cégek, jobb rájuk bízni. Mindenesetre jelezném a szomszédnak a problémát. Amúgy pl. a deltametrin hatékony ellenük

  161. 174. Sildi
    Nagyon köszönöm!
    Ha kérhetném, autokláv húsos recepteket nem tudod hol lelhetők fel?
    Az eszköz leírását tartalmazó könyvön kívül.

  162. Bendegúz,
    Nagyon szívesen.
    Sajnos én sem találtam sehol kidolgozott recepteket, így magam kísérleteztem ki a sajatjaimat, de azokat szívesen elküldöm emailben, Tibor bá közreműködésével.

  163. 176. Sildi
    Köszi szépen.
    Én is minden honnan ellesve, babérral, borssal, sóval, sok/kevés lével vagy anélkül teszem el. Eddig bejött. Tény, hogy mielőtt megenném, még egy minimum 10 percet forralom. De ez sem gond, mert jellemzően valamivel összefőzöm (tészta, krumpli, vagy hüvelyes).

  164. 176. Sildi
    Lenne egy kérdésem az autókláv használatával kapcsolatban. Hátha tudod aválaszt.
    Szóval, nem értem, hogy a receptekben 2000 láb (ft) alatt miért csak 11 psi nyomást javasolnak, amikor ez csak 115 C°-t produkál?
    Miért nem lehetne mondjuk, 15 psi-vel sterilizálni? Ami még nagyobb hőt biztosít a konzerváláshoz. A könyv ezt az értéket csak 6-8000 láb magasságban ajánlja. Miért lenne baj, ha 127 C° sterilizálok 1500 láb (ft) magasan. Nem lesz jobban kisterilizálva a konzerv?

  165. 178.Bendegúz
    Sajnos erre a kérdésre nem tudom a választ, de valóban jó felvetés? A használati útmutatójuk az USDA (USAMezőgazdasági Minisztériuma) által kiadott tanulmány alapján készült, ami minden szempontból a téma „Szent biblia”-ja ? amúgy tényleg érdekes és hasznos olvasmány, ismered?

  166. 179. Sildi
    Igen elolvastam. Az volt az első, aztán fogtam neki az összeszerelésének.
    Amit jellemzően ajánlanak, főleg a húsok esetében 900 m alatt, az 11 psi, az pedig olyan 115 C° produkál. Ezzel szemben azt írják, hogy kell a 120 C° spórák elpusztításához. Én minden esetre egyszer megpróbálom hússal a 15 psi-t, azaz 212 C, legfeljebb puhább lesz a hús. Gyümölcsnél és zöldségnél problémás lehet, mert azt szétfőzi (talán rövidebb idővel nem), de akkor is kellene ez a nyomás a biztos sterilizáláshoz. Na de mindegy. Majd ha megtudok valamit, megírom.

  167. Egy életre előre nem lehet konzerválni. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Kukorica helyett pl. cirok és csicsóka termesztés. A nagy abrak igényű állatok helyett , a majdnem önfenntartókra átállás.. Pl: galamb. gyöngytyúk, kistermetű tyúk, birka, vietnámi disznó. Egy nagy kertben ezek kevés takarmányon is elvannak, és bármikor van friss hús és tojás. És van trágya is.

  168. 181 – néni:
    Semmiből nem lesz energia.
    A legokosabb, ha kecskét tartasz. A kecske meg tudja emészteni a cellulózt is. Tehát szinte szemétből csinál tejet (bármit megeszik, beleértve a léckerítést is 😀 ), és a gidák húsa is jó.

  169. 182 Tibor bá’
    20 évig tartottunk kecskéket. Nagyon kártékonyak egy kertben, és egyáltalán nem igénytelenek. Ha tejet is akarunk tőlük, keményen abrakolni kell őket. Ha nem tudunk másképp tejhez jutni, kecske is lesz.

  170. Amikor nagy kertről beszélek, kb 2000 m2-re gondolok.

  171. Re:182 Tibor bá’
    Balázs erről biztosan más mondana… 🙂
    Ha már minden áron állatot kell tartani(kell), akkor én szárnyast+birkát tartanék jól behatárolt területen. Azt látom a környezetemben, hogy ha pl egy kaszáló nincs túlhasználva, akkor rengeteg rajta a rovar, ami tökéletes fehérje takarmány a szárnyasoknak. Az állatok természetes élettere nem egy ól/ketrec, elég sok plusz eleséget össze tudnak maguknak szedni, feltéve ha szabadon vannak engedve.

  172. 185 Ez igaz, de oda kell figyelni a tyúk fajtájára és a származására is. Az a jó tyúk, amit kotlós nevelt fel, és megtanította kapirgálni, meg mindenre. Vannak olyan tyúkjaim, amik elmennek a földigiliszta fölött, nem jut eszükbe, hogy megkóstolják.

  173. 169 mindenf
    A lódarazsakkal csak óvatosan…
    Pár éve megcsípett egy, elég ingerlékenyek, én csak szedtem a kertben a csemegekukoricát, és a lódarazsak is ott dolgoztak, szerintem többek közt a kukoricalevelekből nyerik ki a cellulózt, amiből a fészküket építik, és zokon vették, hogy ott motozok a munkaterületükön… 🙂
    Futottam, de egy dög utolért, és megcsípte az alkaromat, másnapra szépen feldagadt, és hetekig dagadt volt és fájt, viszketett.
    A darázsspré elég hatékony, a levegőben lefújtam később két példányt, amik a lámpa körül keringtek, jól eltalálva őket gyorsan hat a szer, rögtön ledobták magukat a földre.
    De ha tömegben jönnek, akkor képtelenség mindet eltalálni.
    Ha akcióra szánod magad, érdemes kora hajnalban csinálni, mikor még elgémberedve dekkolnak a fészekben, és nincsenek fészken kívül tartózkodó kóbor egyedek, akik meglephetnek közben.
    A munkahelyemen volt egy óriási fészek egy elhagyatott szeneskamrában, majdnem a padlóig ért a plafontól, a dolgozónk már be sem mert menni, kért egy flakon sprét, egy reggel gyorsan lefújta a fészket, és gyorsan kirohant a kamrából.
    Ki is pusztult a kolónia, de ha mégis maradnak élő egyedek, az akció megismételhető…

  174. 187. hubab

    „megcsípte az alkaromat, másnapra szépen feldagadt, és hetekig dagadt volt és fájt, viszketett.”
    Bármi megcsíp, szúnyog, pók vagy megszúr a széleslevelű lándzsás utifűvel nyál segítségével alaposan bedörzsölöm a sebesülés helyét. A viszketés és fájdalom perceken belül elmúlik. Tapasztalatom, hogy a duzzanat is gyorsabban lappad.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_útifű

  175. 176. Sildi. Nekem is megérkezett a készülék, de még csak most csomagolom ki. Nagyon hálás lennék, ha a receptjeidet, illetve tanácsaidat Tibor bá’ segítségével átküldenéd!
    Köszi szépen!

  176. 185. dajtás

    Naná!?

    Nem igénytelenek, de tényleg mindent megesznek.
    Ha azonban jó kapitalista gazdaként hasznot akarunk belőlül, akkor kell nekik a cucc.

    Olyan helyen érdemes őket tartani, ahol nincs kultúrnövény, de szabadon garázdálkodhatnak és van mit egyenek, mert a kisszék lábából, meg a traktor kábeljeiből és üléshuzatából nem lesz tej.

    Tibor bá’nak abban igaza van, hogy ez az egyik legjobban hozzáférhető állat, de egyben az egyik legundorítóbb is. Maximális kézivezérlést igényelnek, különben…..

  177. 189 Uldin:
    Mennyi idő alatt ér ide a készülék az usa-ból? Mennyiből lehet kihozni ? (Vételár + szállítás + vám) Köszönöm!

  178. 191. Hanyistók
    Egy hét alatt itt van, 400 HUF/USD-vel számolva: vételár: 67e + szállítás 45e + vám, ÁFA 39e. Összesen: 151e.Ft.

  179. 191. Hányistok
    Nekem két hét alatt megjött, de 137 ezer volt. Ha nem lenne ez az infláció, sajnáltam volna rá a pénzt. Én a helyedben megvárnám a Sildi által megadott magyar importőrt, hogy forgalmazza.

  180. Uldin , Bendegúz : Köszönöm a választ! Megvárom a magyar forgalmazó ajánlatát.
    Addig is vettem egy Lidlis befőző automatát és egy 38l-es desztilláló készüléket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük