(3605) Az én vízióm

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

A Climate Prediction Center 2022 novemberi ENSO (El Niño Southern Oscillation) diagnózisa szerint 2023 erős El Nino év lesz.

Novemberi jelentéstől Február végéig egyetlen napon se ment a hőmérő higanyszála +5°C alá. Néha-néha hó helyett csepergett némi eső. A tavasz száraz volt. Mezőgazdászok jelentése szerint az őszi gabona kiszáradt, a tavaszi vetés ki se kelt. Még mielőtt a gabona ára felment volna, a kormány gabona export tilalmat rendelt el, a malmok felvásárolták az összes gabonát. A kenyér ára az egekbe tört. Májusban a hőmérséklet könnyedén lépte át a 35°C-ot.

Június meghozta az első 45°C napi rekordot. A légkondicionálóját mindenki csúcsra járatta. Az elektromos művek kérte a lakosságot, hogy a légkondin kívül mindent kapcsoljon ki, amit lehet, mert a rendszer nem bírja a terhelés. A felhívás hiábavalónak bizonyult. Ezért a művek bevezette a „rotációs kikapcsolási rendet”, vagyis a lakosság tervszerű lekapcsolását, hogy továbbra is el tudják látni a kórházakat, hűtőházakat, vízműveket, stb.

A hűtési lehetőség nélkül maradt emberek tömegesen lepik el a lakásukhoz legközelebb található szabad vizeket, Dunát, Tiszát, tavakat. Az időseket a mentők nem győzik bevinni a legközelebbi kórházba, ahol tömegesen mennek át a másvilágra. A szokatlan mennyiségű vízpartlátogatás, sorozatos balesetekhez vezet.

Az áramellátásról lekapcsolt területeken az áramfüggő vízellátás is megszűnik. A területen lakók megrohamozzák a hipermarketeket ásványvizekért. Bevezetik a fejenként két palack eladását. Az elégedetlen vevők betörnek a raktárakba. Kihívják a helyi rendőrséget. A rendőrök rendfenntartás helyett maguk is palackokat zsákmányolnak. A központi kormányzat locsoló gépkocsikat állít be a vízellátásra. Pillanatnyi megnyugvást felváltja az élelmiszer árak ugrásszerű megemelkedése.

A négyszeres-ötszörös árakat csak a társadalom kb. egy tizede tudja megfizetni. A kormány maximálja az árakat. Emiatt a piacok kiürülnek. Ausztria felől, tömegek jönnek és bármi árat meg tudnak fizetni. A kormány bevezeti a rég feladott vízumrendszert. Az elégedetlen tömegek fosztogatni kezdenek. A kormány elrendeli a jegyrendszert.

Októberre megnyugszanak a kedélyek. Decemberre elfogynak az élelmiszer készletek. Általános éhezés. Csoportos garázdálkodások. Tömeges elhalálozások. Kaotikus állapotok országszerte. Az általános kilátástalanság miatt tömegessé válik az öngyilkosság.

A kisebb lakóközösségek ahelyett, hogy megszerveznék magukat, lopnak, fosztogatnak a szomszédságban. „Aki kapja, marja” alapon próbálnak az emberek életben maradni. Nem sok sikerrel. Faluközösségek húzzák a legtovább, ha képesek a városi tömegeknek ellenállni. Ez a felismerés a felfegyverkezéshez vezet. Fegyverhez jutni csak cserekereskedelemmel lehet. Élelmiszert Kalasnyikovért. Akik először ébred fel, az érik meg a következő esztendőt, amikor a bevándorlókkal kell megküzdeni.

Takarmány hiányában kecsketartás lesz a menő. A tartósabb életben maradás záloga a kecske és a Kalasnyikov. Vadnyugati állapotok veszik át a főszerepet. Annak a fiatal férfinek lesz minimális túlélési esélye (de csak 1-2 évig), aki alkalmazkodni képes a valósághoz. A tartós meleghez nem lehet alkalmazkodni. A 36°C nedves (wet bulb) hőmérsékletet nem lehet túlélni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

42 gondolat erről: „(3605) Az én vízióm

  1. Pont arról beszélgettem tegnap a szomszéddal, hogy lefekvés előtt azért nem szabad bezabálni, mert minden szart összeálmodik tőle az ember. Erre tessék.

    A covidban meghaltak hullahegyei amúgyis kimaradtak a víziódból. Vagy az már smafu?

    Honnan lesz kecske? Azt nem eszik meg, mielőtt menőznek a kecsketartással?

    A bevándorlók – akik majd jól megerőszakolják a férfiakat, meg a kecskéket és kardélre hányják a nőket, gyerekeket – nem halnak éhen és szomjan mire ideérnek a wet bulb alatt? És a kecskék?

    Amúgymeg: mindmeghalunk.
    Kivéve Infost (és talán dajtást, ha addig elkészül a fluxuskondenzátorral).

  2. A Covid járvány elején is sorba jöttek a posztjaid, hogy összeomlik a villág, mindenki fosztogatni fog munka helyett (köztük az atomerőművek dolgozói), annyi halott lesz, hogy eltemetni se tudjuk őket heteken belül.
    Valamiért egyeseknek ez a mániája, de a világ vége csak nem akar eljönni, hiába hirdetik évezredek óta hogy itt van a nyakunkon, és talán már holnap mind meghalunk.

  3. Tibor Bá’
    Azt még beleirhattad volna ebbe az posztba, hogy amikor már minden tökéletesen szarrá ment, akkor Jövőnk megtöri a rádiócsendet, és a következő dialóg olvasható a honlapon:
    – ugye megmondtam!
    – te nem is ezt mondtad !
    – mindegy, én még kihúzom 1-2 évig a bunkerben.

    🙂

  4. Re:1
    Nem, nem, én addigra a marsi kolónián patkolom a habitat dóm létfenntartó rendszerét, mert a kivitelező brigád trehány munkát végzett. 🙂

    Komolyra fordítva a szót, nem eszik olyan forrón a kását, lesznek még meglepetések a közel jövőben.

  5. Kedveseim!
    Tegnap előtt álmomban egy bombázó kényeztetett. Ha azt leírom, azt is támadjátok? 😀

  6. Ez a kecsketartás és hogy fegyvert élelmiszerre cseréljenek, eléggé ostobaság. A többi akár igaz is lehet.

  7. Ez vár Magyarországra, ha a világméretű összeomlás bekövetkezik – Csak idő kérdése a kutatók szerint
    A borúlátó brit kutatók szerint a világméretű társadalmi összeomlás csak idő kérdése, okozzák azt a klímaváltozás extrém hatásai, egy Covidnál is súlyosabb járvány, egy végzetes világgazdasági összeomlás, avagy ezek bármilyen kombinációja. Amikor ez bekövetkezik, akkor a Cambridge-i Anglia Ruskin University szakemberei szerint leginkább csak pár, ma még hűvösnek számító szigeten maradhat fent többé-kevésbé jelenlegi formájában a civilizáció.
    https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/klimakatasztrofa-vilagmeretu-osszeomlas-tuleles-magyarorszag/y17tc2x

  8. 2. Avatar
    „Valamiért egyeseknek ez a mániája, de a világ vége csak nem akar eljönni, hiába hirdetik évezredek óta hogy itt van a nyakunkon, és talán már holnap mind meghalunk.”

    Vajon miért „Avatar”?

    Talán azért mert a FÉLELEM a leghatékonyabb manipulációs eszköz?
    Legtöbbször a legrosszabbtól való félelem rosszabb, mint amikor az a legrosszabb meg is történne.

  9. 5 Tibor bá’
    Dehogyis. Csak arra vagyok kíváncsi, mit vacsoráztál előtte?
    ?

  10. hecklerk +1

    A viccet félretéve, még a 2022 sem egy lejátszott meccs.

    Az el nino év biztos sokkal keményebb lesz, de azért vannak tartalékok a nyugati életmódban. így ekkora összeomlással nem számolnék pont itt.

    Ezzel ellentétben más helyeken (india, afrika, dél és közép amerika, stb) könnyedén kialakulhatnak ezek a jelenségek. Kínát azért nem számoltam ide, mert már most töltik az élelmiszer raktáraikat (3 évre előre), és pillanatok alatt vasszigorral letörnek bármilyen lázadozást.

    Menekültek miatt nem aggódnék, ha itt egymással megy a harc (meg délebbre is), akkor háborús zónákon élelmiszer és víz nélkül nem igen fognak vonulgatni.

    Magyarul az első felvonást még páholyból megnézhetjük.

  11. 5. Tibor bá’

    Tégy egy próbát, úgyis régen volt szex. 😉

  12. Megnéztem ezt az interjút, köszönöm annak, aki feltette. Buda Péter azt mondja, a titkosszolgálatok kész tényként kezelik, hogy MÉG EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN összeomlik az emberi civilizáció a klímaválság, a természetpusztítás, a túlnépesedés, az élelmiszer-termelés ellehetetlenülése, a migráció és az USA-Kína összecsapása okán. :-O Ajánlom mindenkinek! Legyünk hálás minden napért, ami még hátravan. 🙁

    https://www.youtube.com/watch?v=8hvjwt5tKvU

  13. 14.
    Megnéztem a Buda Péter interjút, és belekukkantottam a megadott blogspotba is.

    Egy nagy hiányosságot észleltem: az USÁ-t favorizálta Oroszországgal és Kínával szemben, holott pontosan az USA vezető világhatalmi időszaka alatt, az 50-es évektől kezdődött el és jutott az összeomlás határáig civilizációnk. Felelőtlen politikát követett, szép szlogenekbe csomagolva kőkemény gazdasági érdekeit. Miért is bíznánk abban, hogy a további időszakban 180 fokos fordulatot tesz, és felelősen viselkedik az emberiség egészével?

    És az, hogy a fegyverkezés ilyen mértéket öltött, szintén riasztó, és a „megelőző csapás” elve alapján ebben szintén erőteljesen benne van a keze. Sajnos a titkosszolgálatok egyáltalán nem globális, hanem kifejezetten nemzetállami intézmények. Pontosan olyanok, amikről most szeretnék lebeszélni az emberiséget a globális katasztrófára és a lelkiismeretünkre hivatkozva

    Azt valóban nem tudhatjuk, hogy pl. egy kínai világhatalmi rendben – végül is egy négyezer éves, folyamatos civilizációról beszélünk – milyen lenne az élet, de azt már biztosan tudjuk, hogy az USA uralom és a hozzá kapcsolódó világnézet hová vezetett.

  14. Vízio a melegröl.
    Idén sok 30 fok feletti nap volt. De igazán a pára és az aszály ami miatt elviselhetetlen. Maga a hömerséklet nem extra csak a meleg napok száma. Az álmodbol kimaradt hogy az ország mikroklímájának alapja a víz.
    Ha télen a keleti föcsatornából nyakonöntenénk a Hortobágyot és egy átlagos belvízszivattyuzást visszafele oldanánk meg, akkor esösebb, felhösebb nyarak lennének. Maga a mezögazdaság köszöni szépenrekordtermése volna. Kecskék nem lennének.
    Az én vízióm pedig a mai séta után az hogy késésbe vannak a növények.
    Átlag három héttel van minden késésbe a hideg tavasz miatt.
    A kukorica, szőlő, bodza, bab, paradicsom és sok minden más nem fog beérni idöben.
    Az hogy ez állandó lesz elég esélyes.
    Ez fogja a jövö válságát okozni.
    Ezen az öntözés se fog segíteni.
    Gyümölcs, zöldség pedig a tavaszi fagyok miatt sem teremnek rendesen.

  15. Szuper poszt, fején találta a szöget, mintha én írtam volna , pedig nem 😀
    Ilyenek kellenek , elképzelt konkrétumok, mert sok netes oldal csak arról ir hogy ekkor meg akkor melegebb lesz, de semmi konkrétumot nem írnak arról hogy az átlagember ezt miként éli majd meg.Persze lehet nem pont így jön be minden , de a nagyságrendeket kell megértenünk(hogy például ha nem 30%-al drágul az élelmiszer hanem 3,4,500%-al akkor annak teljesen más kimenetele van/lesz az összeomlásra!!!)
    Felment a vas, a fa ára is 100-200%-ot (most mindegy mi miatt) ha tényleg rossz lesz a termés globálisan miért ne mehetne fel 100-500%-ot.
    Mindemellett lehetne folytatni a víziót a többi járulékos dologgal, de keddig sok a munkám kevés idő van gépelni.

  16. 16

    „Sajnos a titkosszolgálatok egyáltalán nem globális, hanem kifejezetten nemzetállami intézmények.”

    Ezzel most elvonulok.
    Nem értem 100%-ig,lehet hogy tévedek.

    Amúgy se ártana egy kiforrott társaság kibiceként kussolni.
    Nem igaz?

  17. Megdöbbentő ez a Buda Péter beszélgetés.
    Mert más dolog csevegés közben találkozni ilyen vészterhes információkkal, és megint más egy szakértő szájából hallani, aki nemzetközi hivatalos intézmények elemzései alapján közli ezeket.
    Le a kalappal, Buda rendkívül világosan írja le a helyzetet, sok mindenben hasonló azokkal az információkhoz, amelyeket Jövőnk szokott itt ecsetelgetni, csak azzal a különbséggel, hogy nagyon szabatos, közérthető magyar nyelven teszi ezt, mellőzi a 3-4 betűs mozaikszavakat, mégis teljesen világos a mondanivalója, nyilván neki szakmájához tartozik, hogy át tudja adni a gondolatait az átlag olvasónak, hallgatónak is…

  18. 23. Camelia
    Ez Mayday (nick)nevű blogger blogja.
    (*https://www.blogger.com/profile/08534540659466672154)

    A 2021. július 29-i blogban – “Világunkat a szélsőséges, az ismeretlen és a nagyon valószínűtlen dolgok uralják” (*https://repulazido.blogspot.com/2021/07/vilagunkat-szelsoseges-az-ismeretlen-es.html) – említett Nassim Nicholas Taleb: A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás (Black Swan: The Impact of the Highly Improbable.) c. könyve magyarul:
    https://drive.google.com/file/d/1aIuMnXtHbH9UOsziGLG8eDCNo8WOqVsl/view?usp=sharing
    (online olvasható, letölthető)
    ___________
    Könyv címe: A fekete hattyú
    Kiadás dátuma: 2015
    Formátum: pdf / OCR /

    A ​szerző jelenleg az amhersti egyetem Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzora, egész pályafutása során a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás problémáival foglalkozik. Először 2007-ben, majd 2010-ben átdolgozott, bővített formában megjelent A fekete hattyú című kötete az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikert ért el. Mint egyik recenzense megjegyezte: „A fekete hattyú mérföldkő a könyvek sorában – maga is fekete hattyú.” Taleb fejtegetése szerint a fekete hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és utólag tudunk rájuk olyan magyarázatot találni, amelynek nyomán kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak látszanak, mint eredetileg. Ilyen fekete hattyú volt a Google sikere vagy 2001. szeptember 11. Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk.

  19. 20.

    Kiváló ötlet, igyekezz megvalósítani!

    25.

    Taleb nagy koponya!
    Én is olvastam a könyvét anno. De azt is tudni kell róla – bár maga is beszél a könyvében erről – hogy vagyonát oly módon szerezte, hogy cégek tönkremenetelére fogadott, így sok kis veszteség mellett időnként nagyon nagyot kaszált. Mások rovására.
    Persze ez nem von le semmit gondolatainak értékességéből és valóban forradalmi újdonságából.
    Én is csak ajánlani tudom mindenkinek a Fekete Hattyú elolvasását!!!
    Köszi az ebook elérhetőség megadását!

  20. Fenti idézet mondjam minek az előszobája?

    Nagy örömmel teszem.

    Bozu.

  21. „Ezzel most elvonulok.
    Nem értem 100%-ig,lehet hogy tévedek.

    Amúgy se ártana egy kiforrott társaság kibiceként kussolni.
    Nem igaz?”

    Bozu

    „Kiváló ötlet, igyekezz megvalósítani!”

    Ezek után?
    Meg ” tessék”?

    Kösz nem.

    Bozu

    Inkább Tibor bá’ jóindulatát kérem,és töröljön úgy,hogy ne tudjak többet ide írni.
    Mindig van valami saját gondolatom,és nem kívánok vívni tovább a „kisujjamban minden „emberekkel.
    Köszönöm.

  22. 25 – Elek:
    A Fekete Hattyú túl sokat foglalkozik a 9/11-el. Miközben az nem elégi ki a F.H. definíciót, mert nem spontán bekövetkező társadalmi esemény, hanem az amerikai és izraeli titkos szolgálatok közös találmánya.

  23. 30 Tibor bá’

    spontán bekövetkező társadalmi esemény nem létezik. Feltételek aktív előkészítése, illetve a megfelelő feltételek együttállásának kivárása ( ill. ennek tetszés szerinti arányú keveréke ), majd egy úgynevezett kiváltó esemény ( trigger event ) az, amely minden társadalmi változást megelőz. Spontán eseménynek azt nevezzük, ahol a megelőző elemek jelenléte és a cselekvők kiléte nem közismert.

  24. 31 sleeper,
    ” United Airlines 93-as járata: Boeing 757-es, amely a newarki nemzetközi repülőtérről szállt fel, és San Franciscóba tartott … Az utasok megtámadták a terroristákat, és megpróbálták visszaszerezni az irányítást a gép felett, amely így a pennsylvaniai Shanksville közelében a földbe csapódott. A gépeltérítők célpontja Washington, és azon belül a Capitolium, azaz Egyesült Államok Kongresszusának épülete vagy a Fehér Ház lehetett. ” 9/11-nél a történet fekete gólyája a negyedik gépen utazott, mint kiszámíthatatlan reakciójú utas. Nagyon kellett volna, hogy a negyedik gép is célba érjen.
    Nem tudhatjuk, mi volt az akciót eltervezők elképzelése, de a három gép támadásának hozadékát keveslem. Biztosítási pénz és Afganisztán megtámadása. Ehhez felesleges volt a Pentagonba becsapódni, már, ha az eltérített gép csapódott be és nem egy rakéta. Lehet, hogy ott is közbelépett a fekete gólya.

  25. Van kép arról, hogy a Pentagonba csapódott az utasszállító?

  26. Re:34
    Az nincs, de van benzinkutas felvétel amin van 2db robbanás, gép persze sehol sem vehető ki… Becsapódási lyuk is hagy maga után igen csak sok kérdést, és az oda hordott roncsok se túl meggyőzőek…
    Nagyon nagy svindli volt a 9/11, felelni fognak érte a bűnösök…

  27. 34, 35,
    A magánkézben lévő utcai kamerák felvételeit a hatóság, benzinkutas hangfelvételt kivéve mind begyűjtötte és egyetlen érdemleges felvételt sem hoztak nyilvánosságra. Pentagon épülete és környéke tuti, hogy tömve van kamerákkal.
    Boeing 757-esnek amikor ereszkedés közben húsz méterre száll el az emberek feje fölött, annak brutális hanghatása van, de ezt a hanghatást a közelben tartózkodók nem említik. Pedig megrázó élmény lehetett volna, már ha a 757-s a parkoló kocsik fölött elszállt volna. Hivatalosan ott szállt el.
    off,
    A negyedik utasszállító kudarca miatt /ez lett a terv fekete gólyája/ a tervezők eredeti célja meghiúsulthatott, ezért terelésnek lépéskényszerből megtámadták Afganisztánt.

  28. 30. Tibor bá’
    Tudom, hogy a 9/11 kamu, ill. az amerikai kormány/titkos szolgálat hajtotta végre, amit az Al-Kaidára próbáltak ráfogni/rákenni.

    2001. szeptember II. rejtélyei 2.rész
    *https://www.youtube.com/watch?v=H01sGY5KkxM
    2001. szeptember II. rejtélyei 3.rész
    *https://www.youtube.com/watch?v=NnU8i88XPGA
    2001. szeptember II. rejtélyei 4.rész
    *https://www.youtube.com/watch?v=vidTGg2vexI
    Hová tűnt a World Trade Center?
    *https://www.youtube.com/watch?v=GmnzcPTP8iQ
    Megfejtettük a World Trade Center 9/11 felrobbantásának titkát
    *https://www.youtube.com/watch?v=7PJSlKCJNR8
    Még van pár videó:
    *https://www.youtube.com/results?search_query=9/11 világpanoráma
    (amíg nem törlik őket)
    Ezen kívül volt egy 4 részes sorozat, amit már töröltek:
    Szeptember 11 – Összeesküvés 1/4 rész
    Szeptember 11 – Összeesküvés 2/4 rész
    Szeptember 11 – Összeesküvés 3/4 rész
    Szeptember 11 – Összeesküvés 4/4 rész

  29. 32. Tibor bá’

    Pontosan arra gondoltam, hogy az utóbbi 150 évben nem volt olyan társadalmi változás, ami emberi szándéktól mentes lett volna. De ha jobban megkapargáljuk a felszínt, lehet hogy 1500 évet is írhattam volna. Figyelmedbe ajánlom pl. Edward Louis Bernays munkásságát, amennyiben az eröszakmentes változásról van szó. Vagy hogy nemrégiben bebizonyosodott, hogy a popkultúra terjedését a CIA támogatása tette lehetövé a II. világháború után. Persze fontos megjegyezni, hogy most társadalmi átalakulásokról beszélünk.

  30. Ma egy éve tört magasba az ammónium-nitrát Bejrútban, az ország pedig azóta zuhan vissza a középkorba.
    Ti meg itt fantáziáltok, ott meg mindennap apokalipszis van.

  31. Buda Péter írása 2009-ből (Népszabadság)

    T o r n á d ó e l ő t t k ö p ö n y e g . . .

    B uda P é te r
    politikai elemző

    A Pentagon klímaháborúkra számít Ezzel a
    címmel ismertette a Népszabadság tudósí-
    tója, Szőcs László augusztus to-én a New
    York Times írását, mely szerint a klímavál-
    tozás biztonságpolitikai kockázatait most
    veszik először igazán komolyan Washing-
    tonban. Ám ez nem teljesen így van. Az el-
    múlt évek során több, különösen magas
    szintű védelmi és titkosszolgálati jelentés
    született a témában, és jóformán egymást
    érték a problémával foglalkozó konferenci-
    ák és tanácskozások az amerikai főváros-
    ban. Mindez előrevetítette, hogy az Egye-
    sült Államok immár az egyik legkomolyabb
    globális nemzetbiztonsági kihívásként te-
    kint a klímaváltozásra. Az amerikai titkos-
    szolgálati közösség egy éve rendkívül ma-
    gas szintű jelentést – úgynevezett National
    Intelligence Assessmentet – jelentetett meg
    erről a kérdésről. Ezt megelőzően volt ma-
    gas rangú tábornokokból álló testület készí-
    tett terjedelmes jelentést A nemzetbizton-
    ság és a klímaváltozás veszélye címmel. Ez
    év elején az Obama elnök által frissen kine-
    vezett nemzeti hírszerzési igazgató, Dennis
    Blair éves jelentésében szintén az egyik
    legfontosabb nemzetbiztonsági probléma-
    ként jelölte meg a klímaváltozást. Az USA
    egyesített vezérkara által 2008-ban kiadott
    átfogó jelentés (Joint Operating
    Environment, 2008) is külön kitér a klíma-
    változás biztonságpolitikai vonatkozásaira.

    Személyesen is mellbevágó volt látni ta-
    vasszal egy tanácskozás során az amerikai
    Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság vezető il-
    letékesét – a légierő nyugalmazott táborno-
    kát -, amint kackiás magabiztosságát beszá-
    molója végén egyszer csak félretéve, karjait
    széttárva közölte: az a legnagyobb bajunk,
    hogy végső soron fogalmunk sincsen, ho-
    gyan fognak az emberek reagálni a klíma-
    változás elkerülhetetlen hatásaira.

    Az amerikai titkosszolgálati és védelmi
    elit a legpesszimistább forgatókönyvekkel
    is komolyan számol, még ha hivatalos kiad-
    ványaikban egyelőre az ENSZ Nemzetközi
    Klímaváltozási Paneljének (IPCC) óvato-
    sabb becsléseire is támaszkodnak. 2003-
    ban pl. az ún. szcenárióanalízis egyik pro-
    minens alakja, Peter Schwartz és társai ké-
    szítettek a Pentagon megrendelésére jelen-
    tést, melyben egy ugrásszerűen bekövetke-
    ző klímakatasztrófa lehetséges nemzetbiz-
    tonsági és biztonságpolitikai következmé-
    nyeit próbálták előrevetíteni. Ebben az óce-
    áni áramlatoknak az elkövetkező évtized-
    ben lezajló – egyes szakértők által komoly
    veszélynek tekintett – radikális lelassulásá-
    val számolva az észak-amerikai és az euró-
    pai kontinens zuhanásszerű lehűlését és
    „kiszáradását” modellezték, többek között
    a Rajna és a Duna fogyatkozó vízkincse kö-
    rül forgó regionális konfliktusokat, a mező-
    gazdasági termelés visszaesése következté-
    ben kialakuló éhínségeket vizionálva. Egy-
    két évtizeden belül! Mások ugyan elvetik az
    óceáni áramlások időben közeli lelassulásá-
    nak – és a hirtelen lehűlésnek – a lehetősé-
    gét, de feltételezik, hogy a globális átlaghő-
    mérséklet emelkedése már 2050-re elérheti
    az átlag 4 Celsius-fokot. Ennek következté-
    ben az USA és Európa nagy része – beleért-
    ve természetesen a Kárpát-medencét is –
    lakhatatlan pusztasággá változik, a Himalája
    gleccserei teljesen eltűnnek, százmilliós
    néptömeget fosztva meg az ivóvízkészleté-
    től, mely megindul majd élhetőbb vidékeket
    keresni. És akkor nem beszéltünk még az
    óceánok és tengerek vizének emelkedése ál-
    tal kiváltott népvándorlásról, vagy az észak
    felé meginduló afrikai néptömegekről.
    James Lovelock, a Gaia-elmélet kidolgozója
    szerint mindennek következtében az embe-
    riség létszáma az évszázad végére egymilli-
    árd körülire csökkenne. A viszonylag távoli
    időpont ne nyugtasson meg senkit: már raj-
    ta vagyunk az odáig vezető úton.

    Persze a szakértők többsége nem osztja
    ezt a pesszimista nézetet, de tény, hogy a
    konzervatívnak tekintett ENSZ-testület, az
    IPCC legfrissebb jelentése és a közelmúlt-
    ban nyilvánosságra hozott koppenhágai je-
    lentés is elismeri: a mérsékeltebb értékelé-
    sek is vészjósló következményeket vetíte-
    nek előre: aszályt, élünségeket, globális jár-
    ványokat, az extrém időjárási események
    szaporodását és intenzitását, migrációs
    hullámok elindulását stb., nem beszélve ar-
    ról, hogy az egyes jelentések rendre alábe-
    csülik a klímaváltozás dinamizmusát, geo-
    és biofizikai következményeit. Az óceánok
    hőmérséklete például 50 százalékkal gyor-
    sabban melegszik, mint ahogyan azt az elő-
    ző IPCC-jelentés előrevetítette.

    A tendenciák „félremérése” nagyrészt
    abból fakad, hogy a szakemberek képtele-
    nek pontosan számolni az önerősítő, visz-
    szacsatoló folyamatok hatásaival, illetve az-
    zal, hogy mi történik az úgynevezett „tip-
    ping point”-ok, a csúcspontok elérése után,
    amikor megkezdődik a rendszerek feltar-
    tóztathatatlan szétzuhanása. Ilyen követ-
    kezmény lehet az óceáni áramlások előbb
    már említett radikális lelassulása, amit köz-
    vetve szintén a felmelegedés vált ki, a víz
    sótartalmának és egyéb tényezőknek a
    megváltoztatásával. Egy ponton túl ezek a
    hatások nem fokozatosan változtatgatják a
    rendszert, hanem felszámolják. Hasonló je-
    lenséggel kell számolnunk a Szibéria nagy
    részét borító fagyott tőzeges talaj, a per-
    mafroszt olvadása nyomán. Az olvadás kö-
    vetkeztében óriási mennyiségű – a szén-di-
    oxidnál sokkal erősebb üvegházhatás-kép-
    ző erővel bíró – metán kerül a légkörbe,
    ami tovább erősíti a felmelegedést, amely
    fokozza a permafroszt olvadását… és így to-
    vább. A sarkvidéki jég olvadásának kiszá-
    míthatatlan intenzitása és következményei
    ugyanebbe a kategóriába sorolhatók.

    A New Scientist által megszólaltatott
    brit klímaszakértő, Peter Cox a források és
    területek globális újraelosztásának szüksé-
    gességéről, a nemzeti határok radikális
    meghaladásáról beszél! S amerikai védelmi
    és titkosszolgálati körökben is komolyan
    fontolgatnak hasonló nézeteket. Az embe-
    riségnek ugyanis komolyan kell számolnia
    azzal, hogy a nem túl távoli jövőben az em-
    beri lakhatásra alkalmas területek zsugo-
    rodni kezdenek. Az ennek következtében
    kirobbanó konfliktusokat vagy megelőz-
    zük, vagy szembe kell néznünk azok belát-
    hatatlan következményeivel. A fentebb hi-
    vatkozott amerikai jelentések a nukleáris
    fegyverek szétterjedésének fölgyorsulásá-
    val és a politikai szélsőségek feltartóztatha-
    tatlan erősödésével számolnak. (Az USA
    már most komoly határőrizeti technológiai
    újítások bevezetésén fáradozik, számítva a
    Latin-Amerikából és a Karib-térségből
    meginduló menekülthullámra.)

    A klímaváltozás nemzetbiztonsági és
    biztonságpolitikai elemzése persze még na-
    gyon korai szakaszában tart, ami nem meg-
    lepő, hiszen különösen komplex, bizonyta-
    lan rendszerdinamikáról van szó. Kiindulá-
    si pontként azonban érdemes elfogadni a
    Pentagonnak dolgozó Peter Schwartz és in-
    tézete által javasolt szempontrendszert, az
    úgynevezett rendszersebezhetőségi (sys-
    tem vulnerability) megközelítést. Ez arra
    összpontosít, hogy melyek azok a már
    egyébként is túlterhelt társadalmi és politi-
    kai rendszerek, amelyek a klímaváltozás sú-
    lya alatt legelőször omlanak össze, s ez az
    összeomlás a dominóelv szerint milyen
    irányba hat tovább, milyen (további) orszá-
    gokat, régiókat temet maga alá. Tekintettel
    arra, hogy a mai globális világban szinte
    minden apró geopolitikai rezdülésnek
    nagyságrendekkel nagyobb társadalmi-gaz-
    dasági hatása van, mint korábban, az ilyen
    elemzések bizonytalansága is óriási.

    Mit lehet tenni? A klímarendszerben lé-
    vő tehetetlenség akkora, hogy felelős lépé-
    sek – például az üvegházhatást erősítő gá-
    zok radikális csökkentése – sem hoznak
    még hosszú évtizedekig érezhető változást.

    Mégsem várhatunk ölbe tett kézzel.

    A legfontosabb teendő a társadalmak és
    politikai rendszerek adaptációs képességé-
    nek radikális erősítése. A klímabiztonság
    „rejtett, aszimmetrikus veszélyeinek azo-
    nosításához, értelmezéséhez és megfigye-
    léséhez szükséges eszközök szükségessége
    bármely kormányzat, intézmény, tudo-
    mányág vagy szakértői közösség informá-
    ciógyűjtési és elemzési képességeit megha-
    ladja. Egy olyan kollaboratív tudás-öko-
    szisztémára van szükség, mely képes jobb
    hatásfokkal előre jelezni az aszimmetrikus
    veszélyeket és a felbukkanó kockázatokat”
    – ez áll az USA Energiaügyi Minisztériuma,
    s Hírszerzési és Elhárítási Hivatala rende-
    zésében az elmúlt évben tartott konferen-
    cia zárójelentésében. A nemzetközi együtt-
    működés és az egyes országok adaptációs
    és védelmi rendszereinek, nemzetbiztonsá-
    gi koncepciójának átalakítása, rugalmasabb
    reagálóképesség kialakítása várható, ám ki-
    számíthatatlan veszélyekkel szemben, min-
    dennél fontosabb. Annak kell lennie nálunk
    is. A veszélyek tudatosításával együtt.

  32. Aki unatkozik és le tudja tölteni David Attenborough új filmje:
    Breaking Boundaries: The Science of Our Planet
    bemutató:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük