(3602) Erdőtűz füstje

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

2021 a 89. év

Az erdőtűz füstje, ami egész Észak Amerikát beborítja, fertőzőbb, mint amit eddig tudtunk róla.

Az erdőtüzek veszélyeztetik a Nyugati partvidéket és Kanadát, de a tűztől származó füst a 4000 km-re elterülő New-Yorkot is szennyezi.

Jelenleg 300 British Kolumbiában 300 egymástól elszigetelt erdőtűz lángol, amelyeket a hőség és a szárazság súlyosbít. A klímaváltozás pedig szélsőségesebbé. A legnagyobb tűzfészek 1600 km2, ami Budapest területének a háromszorosa.

És akkor a füstről. A füst minősége függ az égő anyagtól, vagyis a fa fajtájától, illetve az útba eső épületek anyagától. A füst kábé 80 százaléka finom részecske, ami szilárd és cseppfolyós parányokból áll. Az apró részecskék behatolnak az emberi tüdőbe, ahol betegségeket váltanak ki. A kutatók a 2,5 mikron átmérőjű részecskékkel foglalkoznak, amit PM2.5-nek neveztek el. Ezek sokkal veszélyesebbek, mint a nagyobb részecskék mert ezek be tudnak jutni a véráramba is, majd megtelepednek a különböző szervekben. Az immunrendszer reagál rá, olyan sejtekkel, amikkel a vírusok ellen harcol. A folyamatosan fenntartott immunreakció minden szervre kihathat.

Egy, különben egészséges ember ellenáll ha ilyen füstszennyezésnek rövid ideig van kitéve. Huzamosabb szennyezés elszenvedés végső soron szívbetegséghez vezethet.

Ami fontos, hogy az erdőtüzek füstjének kitett ember nehezebben képes felvenni a harcot a COVID-19 fertőzéssel. Tanulmányok bizonyítják, hogy légszennyezésnek kitett emberek könnyebben válnak a COVID-19 áldozatává.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

10 gondolat erről: „(3602) Erdőtűz füstje

  1. Az erdőtűz amúgy részben természetes jelenség,része az ökoszisztémának.Persze a mértéke nem mindegy.Budapest nagyságú tűz régen azt hittük nagy de végül is nem olyan nagy. Nem tudjuk hogy régen milyen nagy kiterjedésű tüzek voltak és most ahhoz képest milyen nagyok.Hát ez a sok autó is iszonyat szennyező.Már a kis falvakban is autó autó hátán.Hiába az alacsony károsanyag kibocsájtás,de sok az autó.Száll a kopott gumi és a fékpofapor is már a legkisebb falvakban is.Ezeket is belélegezzük de főleg a nagyvárosok lakói.

  2. Már felettünk is megfigyelhető az erdőtüzek füstje
    Az északi félteke erdőtüzeinek füstje már térségünket is elérte.
    Intenzív és kiterjedt erdőtűzek pusztítják az északi félteke erdőségeit. Az észak-amerikai és kelet-szibériai tüzek füstje az erős magassági szeleknek köszönhetően már gyakorlatilag az egész féltékét körbejárta, így Európába is eljutott.
    https://www.idokep.hu/hirek/mar-felettunk-is-megfigyelheto-az-erdotuzek-fustje

  3. Ezeknek az erdőtűzeknek a füsthatása számunkra fityfiritty!
    Itt nálunk, többnyire fával (És a bugrisok mindenféle szeméttel) fűtenek. Ősztől tavaszig a települést beteríti a szmog. A pesti belvárosban sokkal tisztább a levegő (gázfűtés).
    Ezért érdemes volt kiköltöznünk a a jólevegőre, tahófalvára!…. 🙂

  4. Jó hát káros a füst.

    De két éve szibériában,amikor hetek óta égett az erdő,és Vova csak annyit mondott – ej ráérünk arra még -.

    https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/sziberia-erdotuz-globalis-felmelegedes-oroszorszag.689584.html
    ( mi több,orosz-távol-kelet a kínai bérföldek otthona)

    Fenti linken olvasható,hogy az ottani fakitermelés, a GDP 1 %-a.
    Most élek a gyanúval,és a klímaváltozás kevésbé érintett,vagy épp optimalizált területeit – hiába van Pl Kanadában meleg-, épp az új termőföldeknek adják át?

    Vagy ez a gondolat egy hülyére vall,és jobb ha nem ötletelek.

  5. 4. Reinkarnatorr
    Nekem a tetőn elhelyezett antennákkal az volt a tapasztalatom, hogy a budapestieken, különösen a belvárosiakon sötét, zsíros kosz volt, míg a kintebbieken és a vidékieken inkább szürke por.

  6. Na még hogy írjak egy kis rosszat is azon gondolkodtam hogy anno 30 éve azok a fenyők amiket most kivágnak épületfénak még nem a globális melegedés klímájában nőttek fel.Felénk is van egy ksi enyőerdő.Egy pár foltban ki van pusztulva mert talán fonálféreg támadta meg.De amiket ma telepítenek fenyőerdőket kíváncsi leszek hogy 20-30 év múlva megnőnek e locsolás nélkül illetve a meleg miatt megtámadja e őket valami rovar, vagy egyátalán bírják e a meleg klímát. Ha most így felment a fa ára mi lesz akkor ha majd nem terem meg a fenyő? Mert azért most is rengeteg helyen használják a világban a fenyőt épületfának.És itt 20-30 éves késéssel van termés.Tehát egy most elültetett fenyőnél nem tudni milyen termés lesz vágáskor.

  7. Sosem volt még ilyen rossz: ömlik a szén-dioxid a tomboló erdőtüzekből

    https://hvg.hu/tudomany/20210811_torokorszag_gorogorszag_olaszorszag_erdotuzek_legrosszabb_julius_szendioxid?fbclid=IwAR1c0jFi5uIy6k_eCygewwr7YK0sGE8w8CQc36-8x_qDO_rAVN63p3exvog

    Végre egy cikk ami össze is hasonlítja területileg hogy régen és most mennyi terület ég. Idén kb. 425 000 hektár égett le (török, görög,olasz,spanyol,portugál).
    Ehhez még hozzá jön az orosz,szibériai,amerikai stb…..az már elég szép terület, így a fölf még több hőt nyel el. Adjad neki , küldjed neki 😀
    Amúgy tegnap ahogy motoroztam 5 másodperc alatt mentem át nyárból őszbe.A városban este naplementekor robogóval még meleg volt , de ahogy kiértem és az út csak egyik felén van erdő a másik szántó hirtelen majdnem fáztam, érdekes élmény volt hogy mennyivel hűvösebb az erdő.

  8. 9 – andrew:
    Szibériában 1,5 millió hektár ég (égett). Ez valójában 15.000 km2. Összehasonlításként Magyarország területe 93.000 km2. Vagyis a szibériai tűz egy fél Dunántúl. Azért ez nem olyan rettenetesen sok. Persze nagy szenzáció, de nem kell tovább fokozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük