(3315) Virstli

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Nem ütöttem félre, gyerekkoromban a t-betű is benne volt a virsliben. Az ok egyszerű, a német würst-ből származik, de hamar kiment a divatból. Nekem minden esetre örökké virstli marad, és erre alapos okom van. Imádtam a virstlit, és a mai napig is imádom. Az ok egyszerű. A Rákosi korszak alatt voltam kamasz, így nekem a nyomor és a szegénység természetes volt. A (néhai) középosztály a nyomorúságos fizetését úgy egészítette ki, hogy időnkét levett a falról egy festmény, felgöngyölgetett egy szőnyeget, lehúzott az ujjról egy gyűrűt és bement vele a Bizományiba.

Nálunk hetente kétszer volt paprikás krumpli egy pár virsltivel, amit én és a húgom csak néztük, mert az apám ette meg. Ugyanis akkoriban nem wellnessezték a gyerekeket, hanem felkészítették a kemény életre. 16 éves koromtól kezdve az ételen kívül semmit se kaptam otthon „ha majd keresel, veszel magadnak a fizetésedből” alapon. Persze ebből se lett semmi, mert az érettségi után nevelő anyám elvette a fizetésem felét, a maradékból pedig az üzemi kaja és a hetijegyek, szakszervezeti bélyeg és a békekölcsön után nem lehetett semmit se megtakarítani.

Na de, nem erről akartam írni. Nyomor volt, mert Rákosi nem kapott Brüsszelből egy megveszekedett petákot se. Ő csak azt tudta elpancsolni, amit lespórolt az embereken, és iparkodott minél több emberre szert tenni „nőnek szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség” alapon. Így aztán a virstli luxusnak számított, amit főleg csak nézni lehetett. Nevelőanyámmal beszélgetve többször kifejtettem, hogy születésnapomra azt kérném, hogy jóllakhassak virstlivel. Esetleg karácsonya, vagy a békából lett jó tündértől, aki három kívánságomra kíváncsi.

Aztán eljött a 16. születésnapom. Nevelőanyám abroszt tett fel a konyhaasztalra, csak nekem megterített, és az asztalra helyezett edényből kirakott egy pár virstlit a tányéromra, amit én rohamtempóban bekebeleztem. Igaz közben hallottam, hogy anyám javasolja: „egyél hozzá kenyeret is Tibike”, de már késő volt. Az első pár virstlinek már hűlt nyoma se volt, én pedig mereven néztem az edénybe a többi virstli felé, de kiderült, nincs több virstli, ez volt minden. Én persze protestáltam, hogy „jóllakásról” volt szó. Amire jött a szokásos válasz. „Majd ha keresel, veszel magadnak Tibike.”

Jó negyven évvel később negyedévente feljártunk az anyámhoz ablakokat pucolni, mert megkért rá. Pénze ugyan volt, hogy takarításért fizessen, de nem engedett be senkit a lakásába. Minden esete a volt valaha egy pár virstilért alaposan megfizettem.

Az én gyerekeim természetesen annyi virslit ettek, amennyit akartak, és eszük ágába se jutna ablakot pucolni nálunk. Hiába, változik a világ. Amikor fiatal voltam, az öregeket kellett pátyolgatni. Amióta öreg vagyok, a fiatalokat kell. Nincs mese, rosszkor születtem, ráadásul nem a legjobb helyre. Csoda, hogy nem hiszek istenben.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

24 gondolat erről: „(3315) Virstli

  1. Nagyon jó kis írás, jellemző Tibor bá’s stílusban.

    Egyébkent sokan nem azért hisznek Istenben mert jutott nekik elég az élelmiszeripari ‘vörösáruból’ és mert könnyebb életük van, ami nem kétséges.

    Az a korosztály meg is tanult sok mindent.
    Hála Istennek sokáig is velünk vannak(inkább voltak) és tanítgatnak, emlékeztetnek minket erre-arra!
    Nekünk még itt van Tibor bá’! Ez jó, ezt értékelni kell!

  2. A Ratkó korszak elején születtem és így amit Tibor bá írt teljesen ismerős. Azonban nekem szerencsém volt két áldott jó szülőmmel akik szeretete és gondoskodása miatt szinte észre sem vettem a szegénységet.
    Templomba nem jártunk és ezért nem volt módom bármilyen hitet “örökölni”.
    Egyébként a környéken lakó prolik se jártak templomba vagy jól titkolták.
    Sokat olvastam gyerekként és már akkor feltűnt, hogy a vallás nem feltétlenül hasznos az emberek közötti békés együttélés megtartásában, sőt kifejezetten oka tud lenni a háborúknak, népirtasoknak és egyéb borzalmaknak.
    Mára meg vagyok győződve róla, hogy a vallás nagyon káros és a társadalmat alapjaiban megrenditő ideológia (tisztelet a kivételnek, aki ismeri tudja mire gondolok).
    Szerencsére a klasszikus vallások hatása a mai felvilágosult emberekre egyre csökken. Sajnos vannak helyettük még veszélyesebb új ideológiák amik ugyancsak bomlasztják a társadalmakat. De ez már a következő nemzedékek gondja.

  3. Tapasztalatból ismerős a dolog amiről Tibor bá’ mesél,
    ugyanis csak annyival vagyok fiatalabb nála, hogy
    joggal mondhatná “na kisöreg futás gyufáért”. — Hogy
    nem hisz Istenben? Ebben is hasonlítunk. Ennek oka is
    az akkori időkből ered. Anno kötelező volt hittanra és
    templomba járni, amit oly módon ellenőriztek, volt
    egy kis füzetem, afféle mint a későbbi ellenőrző füzet,
    amibe a mise után a sekrestyében belebélyegezték,
    igazolták hogy ott voltam. — Nekem persze sokszor
    akadt jobb dolgom, mert a vasárnapi ( 50 filléres vagy
    1 forintos ) mozimatiné pont ütközött a nagymisével.
    Otthon persze kikaptam, mert hiányzott a bebélyegzés,
    később meg azért kaptam ki mert “elveszett” a füzet.
    Persze ráadásként a hittanórán kijárt értük a körmös.
    Szóval én már akkor elkönyveltem, NINCS ISTEN mert
    ha lenne, nem hagyná, hogy engem verjenek, ugyanis
    nem csináltam semmi rosszat. Igen, szar helyzet volt,
    mert amikor apám megkapta a heti fizetését, akkor
    még ért valamit, mire hazaért vele, már csak a felét érte.
    Mindennek és az elvált szüleim ellenére is visszanézve
    arra az időkre, a rongylabdás foci meg az autószerelő
    műhelyekben végzett “munkáért” fizetségként kapott
    csapágyakból készített fa roller játékok ellenére bátran
    mondhatom, olyan szép volt a gyermekkorom amit a mai
    tizenéves gyerekek zöme biztosan nem mondhat el !!!

  4. Azért az, hogy nem vagyok hívő nem akadályozott meg abban, hogy hobbyként behatóan tanulmányozzam a főbb világvallásokat. A közös tanulság számomra ebből az, hogy a vallások önmagukban nem rosszak. A baj mindig a fundamentalistákkal van.

    Nekem nagyon rosszul cseng a mai magyar politikai hitvallás ami a keresztény szuverenitást hirdeti.
    (Lasd OV EU fórumon mondott beszéde)
    Nem volt elég a sötét középkor tanulsága amikor ugyanezen keresztény elvek (szuverenitás=felsőbbrendűség) miatt öltek halomra embereket, népeket?

  5. 3 – Barna Mihály:
    Az “gágyó” névre hallgatott.
    A bebélyegzés pont úgy volt, ahogy leírtad. Ha kimentünk Sashalomra nevelőanyám szüleihez, azt vasárnap reggel ejtettük meg.Ott ebédeltnk és este mentünk haza. Nekem a helyi templomban pecsételtetni kellet, mert hétfőn számon kérték. Ugyanis a paptanár vasárnap reggel átvitte tanítványait a templomba. Pontosan tudta ki volt ott és ki nem. Körmöst nem adott de intőt, rovót az bőségesen. Következő évben lett a hittan fakultatív, és naná, hogy nem jelentkezem. Aki jelentkezett, az csak egy fél évig járt, mert a hittan oktatás összeomlott.

  6. (Tibor bá néha előszed valami régi írást – egy új vendégnek minden új címszóval… 😀 innen látszik, hogy régi olvasója vagyok, mert én ezt már olvastam…)
    Mi heten voltunk testvérek, én voltam a negyedik… lassan 70 leszek (18-al vok lemaradva Tibor bához képest)…
    Előfordult, hogy nem fértünk el valamennyien a nagyasztalnál. Apám osztotta az ételt… lehet, hogy nagyság szerint… válogatni nem lehetett, mindent meg kellett enni… Ha valamelyikünk nem ette meg a kaját, legközelebb nem kapott… Ezért vagyok én ma 103 kiló, mert azóta sem merek otthagyni semmit a tányéromon…
    “Virstli”-re nem emlékszem… Tehát Tibor bának jó dolga volt, mert legalább látott „virstlit”… mert nálunk nem is fordult elő…
    Pásztortarhonya hús nélkül, krumplistészta -grenadiermarsch, (ma is kedvencem), grízes tészta, barátfüle stb. de főleg zsíros deszka, néha paprikával… ünnepeken egy kis megszórt kristálycukorral…
    A 12. kerületi Kiss János altábornagy utcai lakásunkban a sötét pincében egy sufniban vészeltük át az 56-os forradalmat, minden család a saját szenes sufnijában lakott egy hétig… mi kilencen elég nehezen fértünk el, de bátyáim átjártak a csajos sufnikba… 56-ban az üzletek előtt hosszú sorok kígyóztak…
    – Friss kenyér van a Böszörményi úti pékségben! – jött a hír, mire mindenki odarohant. Legalább öten sorba álltunk, külön külön, mert mindenki csak egy darabot kapott.
    Aztán palacsintasütőben huzigáltuk egymást az utcán, de készítettünk golyóscsapágyas gördeszkát is, amivel életveszélyes mutatványokat mutattunk be a lejtős utcában.
    (Mivel az egész családban csak én voltam kékszemű, ezért gyerekkoromban a família apraja nagyja azzal szórakozott, hogy biztos engem a szülészeten elcseréltek. Valami másik gyereket dugtak a Mama alá. Meg is nevezték az „igazi” családomat: „Schmalzerék” a Ló utcából. (Pedig tudjuk, hogy ez 2 barnaszemű szülőnél is előfordul, ha mindketten heterozigóták.) Sokáig öten voltunk fiúk, de szüleim addig kísérleteztek – hogy egy kislány is összejöjjön (no meg anyukám nagyon vallásos volt) – hogy hét év szünet után végre megszületett a lány! Öt perc múlva meg ráadásnak még egy fiú! Így lettünk „Heten mint a gonoszok!”
    Édesanyám minden terhessége alatt megtanult egy nyelvet – a végén már hét nyelven beszélt! Elment tehát idegenvezetőnek és járta a világot.
    Szüleim között megvolt a munkamegosztás: apámtól kaptuk a pofonokat, édesanyámtól a lelki támogatást…

  7. 6 – Tobiás:
    Édesanyádnak 7 gyereke lett, de csak hatszor volt terhes. Tehát 7 nyelven nem beszélhetet. 😀
    A virstli című krokit két napja írtam. Ezt nem olvashattad, legfejebb a történet más megfogalmazását.
    1951-ben születtél. Az 56-os eseményekre nem nagyon emlékezhetsz. Arra emlékszel, ahogy beszéltek róla.

  8. 7: Először én is fennakadtam a hat terhesség – hét nyelven, de aztán eszembe jutott, hogy előfordulhat, hogy már az első terhessége előtt is tudott egy nyelven…

    5-6 éves lehetett 56-ban. Simán emlékezhet arra, hogy lenn szenvedtek a szenespincében. Ha csak egy-két kép erejéig is.

  9. “Hét nyelven beszélt”
    Az anyanyelve és még 6 ,így kijön a matek. 🙂

  10. Húúú Tibor ‘bá pont olyan jó nevelöanyád volt mint nekem..baxus.
    Amit ahogy leirtál pont ugy volt….a majd ha dolgozol veszel magadnak – oszt a maradék pénz elment villamos hetijegyre meg kajára.
    Én a virslire nem is emlékezem csak a fradi kolbászra fözve mustárral – mint fejedelmi ételre, minden más zsiroskenyérke volt.
    1963.
    És most sirok picit, sajnálom magunkat!

    🙂

  11. 9:
    Az anyanyelv nem számít.

    10 – Kékavien:
    Ne sajnálj, megedződtünk. A Fradi kolbász más néven lecsó kolbász volt, teli mócsinggal és egyéb hulladékkal.

  12. Érdekes téma. Sok helyen ahl nem kapnak szülői segítséget a gyerekek ott lassan tudnak haladni.
    Ahhoz képest ma már jó világ van , mert virslit bárki vehet, viszont sok olyan család van akár Mo-on akár a villágban ahol éheznek az emberek (nem tudom mennyi ez a szám Mo-on) , persze az más kérdés hogy miért (pl. mélyszegény cigányok akik nem képzik magukat stb….)
    Ismerek olyan családot is rokoni körben hogy az anyja még ki sem szarta, és a gyerek számlájára már ad az anya ,anyós stb. 1 millát , miközben sok ember 40 évesen sem tud kemény inikával megtakarítani annyit. Ja folytatva a sort nem hogy 1 millája van a gyereknek, hanem kb. majd mire felő kap a picsája alá egy házat is.
    Nos ennek a fenti házaspárnak (férj keres 4-5 eft, feleség 6-7 eft, szóval befolyik havi 1-1,2 millió forint és a feleség szülés után rohan vissza dolgozni mert “keveslik” a pénzt.Igaz 40 felé vannak, szülőktől kaptak volna felújítandó kockaházat ingyen de nem kellett helyette építenek újat mert nekik az a kockaház már nem jó.Új kell, automata kapukkal meg mittudomén. Ja apuci által van vagy 5 hektár földje , persze ki van adva bérbe , még a földet sem látta a gyerek Hát ilyen is van.Ez egy példa amikor a szülők is sokat segítik a gyereket meg a gyerek is karriert épít és így fényévekkel előbbre járnak máshoz képest (már maga az hogy építkezik).
    Sok esetben benne van a nagyszülők lóvéja is 2 generációval lejjebb-pl. papa anno erdőt telepített meg vagy 50 hektár föld ami ugye a gyerekek majd onokák kezébe hullik majd , plusz a nagyszülői házakban laknak az onokák amit ugye ingyé kaptak. Ez az ellenpélda arra hogy a gyereknek az ölébe hullik minden. Engem irritálnak ezek a személyek egyébként,

    Valahogy régen azért is volt jobb mert az emberek egyformán voltak szegények nagyjából. “A” ember olyan volt mint “B” ember. Ma már nagyok a vagyoni különbségek, így emiatt sincs összejárás rokonokkal, mert nem tudunk elbeszélgetni velük érdemben. Pl én az utólsó csavarig mindent megcsinálok otthon még a csatornatartót is magam hajlítom, a két unokatesóm meg az ellenkezője, egy szöget nem üt a falba, így ha beszélnénk sem lenne miről de nem járunk össze és nem beszélünk.

    Tiborbá akkor lehet jobban esett az a kis virsli és bolgogabb voltál mint ma azok az emberek akik el vannak telve-lásd unokatesóm, régi kockaház nem kell neki , új ház kell, keveslik az 1,2 millát havota,,,úú oda ne szarjak nekik….

  13. Édesanyámnak előttem volt egy koraszülése.. így megvan a 7 szülés… 56 októberben 5 és fél éves voltam… mindenre kristálytisztán emlékszem. Az ilyen rendkívüli élethelyzetekre sokkal jobban emlékszik az ember… de valószínűleg később sokat beszéltünk róla… azokat le se írtam, hogy arra is emlékszem, hogy lőszert szedtünk a kanálisból és egy fel nem robbant aknával játszottunk a grundon, míg el nem vitték…
    12. Andrew
    Undorító a stílusod: “az anyja még ki sem szarta..”
    “mire felnő kap a picsája alá egy házat is.”
    ,,,úú oda ne szarjak nekik…”
    Gratulálok ehhez az alpári stílushoz… mely az átlag embereket irritálja…
    Nem is értem Tibor bá miért nem cenzúráz ilyenkor…
    Ilyet még kommentben sem…
    Igazad van, ez egy ordináré stílus, de Andrew ki volt borulva, ezért használt ilyen kifejezéseket, hogy valahogy kitombolja magát, amiért az ő segge alá nem vetek egy házat.

  14. 13.
    “az anyja még ki sem szarta..”
    Csak nyomatékosítani akartam hogy valaki meg sem születik és már annyi pénze van amit mondjuk sok átlagember nem tud megtakarítani élete során sem.Például Tiborbá is írta hogy nem ett virslit sokáig , a másik meg még egy szöget nem ütött a falba és magzatként ennyi mindene van.De hát ilyen a világ.

    “mire felnő kap a picsája alá egy házat is.”-pár emberről hallottam konkrétan ismeretségi körben főleg azt hogy az apja vesz a 18-20 éves lányának egy pesti házat.A lány még egyszer nem gereblyézett a kertben össze vagy ilyenek.Igen kap a picsája alá egy házat úgy hogy facebokozott egész életében.Szándékosan írtam ezt , mert sokszor olyanok kapják akit semmit nem tettek érte. Van aki meg egész életében rohan mégsem tud mondjuk egy pesti házat venni önerőből.

    ,,úú oda ne szarjak nekik…”- Ezt azért írtam mert extra igényeik vannak (egyébként rokonok)és nem is érzem jól magam ilyen emberek társaságában: keveslik a havi 1,2 millát, közben Tiborbá meg virslit nem ett nagyon sokáig.Mindegy hosszú téma ne menjünk bele.Múltkor mondom neki vettem egy vastagoló és egyengető gyalut.Vissza se kérdezett hogy milyet, jó e stbb… fel se fogta hogy mi az, lehet azt hitte kézi gyalu,ez csak egy példa volt.
    Csak ellenpéldát is fel akartam hozni hogy akit támogatnak a szülők,nagyszülők ott milyen helyzetek vannak , és milyen igények lettek ami persze nekem irritáló, mert túl messzire mennek.
    Ezért van az hogy szivesebben elbeszélgete a 80 éves Sanyibával a múltról aki jött múltkor is az úton egy rozzant nem rá való piszkos farmerben, mint az extra igényes rokonaimmal akik egy szöget nem tudnak beütni a falba, mindent csináltatnak de persze szülői segítséggel is meg összeharácsolták a magasabb pozíciót. A poszt témájához szerintem szorosan kapcsolódik az írásom.Van ilyen és olyan emberi élet, sokfajta sors van.
    Van ahol a szülő segíti a gyereket, van ahol a gyerek segíti a szülőt .Van ahol a gyerek csak kis segítséget kap, van ahol 1 lakást.

  15. Pár napja pont beszélgettem a 80 éves Sanyi bá-val a régi időkről (mert ugya a fiatalokkal nem lehet) A régi időkről beszélgettünk , az 50-60-70-es- évek.Tiborbá, szvesen olvasnék erről egy vissza a múltba posztot mert szerintem ilyenről még nem írtál:D A téma amikről beszéltünk az 50-60-70-es évek: lovakkal vetették a krumplit, Volt szőlő a községnek, akkor még oda jártak kapálni nem a multiba dolgozni, kisgépek voltak a gazdáknak, nem 1-2 nagygazda művelt 1000 hektárt, erdőgazdaságba kézi erővel vágták a fát és lóval rendezték a terepet erdőirtás után, szalmával ,gallyakkal is fűtöttek télen, artézi kút volt a faluban fúrva több helyen és onnan hordták a vizet.Akkor épült sok kockaház. Stil fűrész még nem volt (lagalábbis az átlagnak).A házaknál tehén, disznó,tyúk, az emberek nagy része mezőgazdaságban dolgozott.Még nem volt építőanyag, gerenda is akkortájt jött be.Vasárnap délutánonként sültek a sütőben a mákoskalácsok , ősszel ropogott a tűz a gallyaprítékkal .Az emberek jártak egymáshoz szomszédolni.Vasárnap templom után beszélgettek az emberek , és nem az különböztette meg az embereket hogy kinek milyen kocsija van. Én nem éltem ebben a világban de nekem nagyon tetszik az egész, olyan idillinek tűnt a mai világhoz képest sokmindenben.Persze tudom hogy volt sok negatívum is akkor , nem lehet egyértelműen azt mondani akkor jobb volt.Ennek a korszeknak nem tudom van e irodalma, vagy valami könyv íródott e a korszakról.
    Nem is volt ez olyan régen.Ha belegondolunk mennyit változott a világ, röpke 50 év alatt akkor rádöbbenünk hogy 10-20 év alatt is rengeteget változhat a világ majd.

  16. 15 – Andrew:
    Ma mondhatod, hogy milyen romantikus volt, de a lényeg: baromian sokat kellett melózni a mezőgazdaságban.

  17. 14-15. Andrew

    És az akkori generáció szüleménye vagyunk mi, apáink, a mi gyermekeink.

    Az elkényeztetett picsákat ezek a sok mindenhez értő(neveléshez nem) öregek termelték ki magukból.
    Téves felfogásuk a jóról ezt eredményezte.

    Egyébként én is imádom az ilyen beszámolókat, de a parasztromantika nálam kb.10 éve véget is ért.
    Ez a fával való fűtés (közeleg) is egy rémálom, ráadásul baromira környezetszennyező és nagyon kemény munka még stihllel is. Képzelem amikor lovasszánnal meg kétkezes fűrészekkel bohóckodtak.

    Az az igazság, hogy a paraszti élet kőkemény, kevés benne a finomság, a lélekemelő szépség.
    Sárba ragadó gürcölés. Ezért az ember
    gondolatai is az állandó tennivalókon járnak.

    Engem csöppet sem elégít ki, annál inkább kifáraszt.
    Itt a faluban az az okos aki szűkhomlokú élelmes, megszerez magának mindent. Szánalmas pletykatelep, tele ostobákkal. Régen sem volt sokkal másképpen, csak nem az autóját, hanem a szekerét, a lovát meg a búzájat irigyelték.

  18. Re:17
    De rossz most a kedved… 🙁
    Valamennyi fizikai munka kell, mert különben eltunyul az ember, de nagyon más hobbiból szívni, vagy azért mert muszáj.
    Én élveztem a lógané rakodást tavasszal, de ha ebből kellene megélnem, akkor már nem biztos hogy élveztem volna.
    Most már tényleg megcsinálom neked azt, amit anno ígértem(emelő gép), felprogramozom neked, csak kell 1-2 hozzávaló, de ezt tárgyaljuk le privátban.

  19. Akkor ne csodálkozzatok a mai Y generáción hogy nem megy ácsnak meg kőművesnek ha nehéznek itélitek a paraszti munkát, mert pl. az ács vagy kőműves munka ugyanolyan nehéz.Én tudom mert 40 felé már néha fájnak a térdeim annak következményeként hogy 14 éves koromtól mellékállásban minig kertészkedtem hétvégente.Hosszútávon valóban nem jó egész nap mg-i munkát végezni 40 évig főállásban.Szerintem még egy modern traktoron sem mert az is szétrázhatja a gerincet. 4 éve voltam az akkor 80 éves Imre bátyámmal közép Magyarországról elmentünk buszos kirándulás keretében teljesen az országhatárig egészen Szatmárnémeti,Szatmárcseke.Este visszajövet a 200 km-es úton naplementekor az jutott eszembe hogy busszal végigmenni fárasztó volt a 200km-es úton autópályán.Akkor milyen lehetett egy kb 400×150 km-es Magyarországot anno kézi(és állati) erővel művelni x millió embernek?Az biztos hogy kemény munka volt.

  20. 14. Andrew

    Kb. egyidősek lehetünk. Ahogy írtad több hozzászolásban is van aki éjjel-nappal dolgozik. Mindent megtesz a gyerekeiért, pedig meg sem érdemlik, vagy a másik véglet ha lehetősége/esélye sincs megadni alap dolgokat sem.

    Én hagyományos értékrendű ember vagyok, sokat dolgozom mezőgazdaságban is,, továbbá mindenhez is értek 🙂 Rengeteget dolgozom, mindent megcsinálok magam is.

    Ellenpéldaként szeretném leírni a saját esetemet, hogy árnyaljam az általad lefestett borús képet.
    Nekem az volt az alapfeltevésem, hogy annyi gyereket vállalok amennyit el tudok tartani,,, pontosabban: minden gyerekemnek a születése pillanatában tudjak adni egy tehermentes lakást.
    Nos, ebben van ugyan örökség (szegény családból származom egyébként) és általam vett lakás is, de mind a 4 gyerekemnek a születése pillanatától megvan a saját lakása.

    Remélem ezzel nem teszem őket egy kihívások nélküli begyepesedett, rossz értékítéletű emberré, de én így próbálom elindítani őket az életben.
    Persze, lehet hogy belerokkanaok, mert 40 évesen ( ahogy te is írtad ), nekem már mindene, fáj 🙁

    ( A hozzászólásaomnak nem az a célja, hogy aki ezt nem teheti meg, ne vállaljon gyereket! Én nagyon gyerekpárti vagyok, mindenkit gyermekvállalásra buzdítok )

  21. 20.Szalma
    Kedves barátom, nickneved szerint új vagy a blogon, vagy eleddig nem szóltál hozzá.
    Nem Minden egyes szavaddal, de minden betüvel egyetértek.
    Minden hasonló témájú topicban ostoroztam egyes – bizonyos – népfajok állatian nemtörödöm, felelötlen , csak ugy bele a világba szaporodását, szinte a lelki kegyetlenséggel felérő, kiméletlen lehordásig, mert aki állatként szaporodik, az éljen állati szinvonalon és ne törjön az én, gyermekeim és családom életére, ne az én keserves munkával-verejtékkel megszerzett javaimra!
    Nem esek át a ló tulsó oldalára, én is pártolom a gyerekvállalást, nélkülük értelmetlen, öncélú és sivár az élet, de gondokodó emberként és nem félállati ösztönlényként csakis a lehetőségeimhez mérten, azaz annyit, amennyit tisztességesen, emberhez méltó módón nevelhetek fel anyagilag.
    Nem ez a helyzet, sajnos, egy bizonyos kontinensen, illetve egyes népfajoknál…

  22. Kedves Balint

    Értelek én téged és lényegében egyet is értek.
    De kiegészítenélek azzal, hogy bizony egyetlen gyermek vallalasa is nagy hazard.
    Senkisem lehet abban biztos, hogy egészséges lesz az utód és abban sem , hogy a szülők életben maradnak és folyamatos jövedelmük lesz, amig a gyermek a sajat labara nem all mint Orban Rachel az apjaéra.
    Jó adag optimizmus kell bizony ehhez és az optimizmus meg néha vaksagot okoz.
    Nemcsak a gyapjasfejű kannibaloknal, bar ebben ők az elsők, ezt el kell ismerni.

  23. 22.Mosógépszerelő
    Igy igaz, ahogy irod, a gyerek nem születik garancialevéllel egészségét tekintve, de ki az az emberpár, aki ezen megfontolásból ne vállalna gyereket?
    Hogy ki-mi lesz majd lelkileg a gyerek, nos az 50-50 százalékban szülő-környezet-lelkitulajdonságok függvénye.

  24. Kedves Balint

    Megint igazad van, egyetértek veled.
    Vannak optimalis feltételek között felnövő egyének, akik ennek dacara deviansak lesznek.
    Vannak tovabba deprivalt kifejezetten az egészséges fejlődést erősen veszélyeztető környezetben felnövők, akik mégis normalisak lesznek.
    Néha a genetika néha a környezet lesz dominans.
    Igen bonyolult, összetett és soktényezős folyamat a felnőtté érés.
    Van ahol hat gyermek van a csaladban mégsem nélkülöznek mindből derék felnőtt lesz , mashol az egyke is éhezik ,intézetbe kerül, alkoholista vagy bűnöző lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük