(3293) Dél Kínai tenger

Tibor bá’ fordítása online

 

A nyugati média szinte válogatás nélkül azt domborítja ki, hogy Kína lenne a bajkeverő a Dél Kínai tengeren, amit megtold azzal, hogy Washington azért lép közbe, hogy a vitának véget vessen. Viszont a valóságnak ehhez semmi köze.

A nyugati híradások arról számolnak be, a világ legújabb puskaporos hordóját Kína alakította ki azzal, hogy jogot formál a Dél Kínai tengeren olyan területek felett, amelyek jóval meghaladják a nemzetközileg elismert, a partoktól számított 12 mérföldes távolságot, illetve a kizárólagos gazdasági zónát, ami 200 mérföld lenne, ugyancsak a partoktól.

Ezzel szemben Washington úgy véli, hogy a kínai helyfoglalás egy igen fontos nemzetközi útszakaszra esik, és mint ilyen veszélyezteti a szabad navigációt. Ráadásul Washington kötelességének érzi a szabad hajózás biztosítását, és meg akarja akadályozni a katonai beavatkozás kialakulását a területi vita miatt.

Ezzel szemben mi a valóság? Először is nem csak Kína épít mesterséges szigeteket és helyezi el haditengerészeti egységeit.

A szóban forgó Szpartli szigetekhez összesen 230 sziget és zátony tartozik, amelyekre már elég régen felfigyeltek világszerte. Tény, hogy a hat, a szigetekre igényt tartó ország közül, összesen 40 szigeten öten „építkeznek” nem egyedül csak Kína. Ennek ellenére a nyugati média kizárólag Kínát nevezi meg agresszív terület foglalónak, és eszük ágában sincs felhívni a figyelmet arra, hogy Taiwan is mesterséges szigeteket épít, és komoly mértékben fegyverkezik. Illetve 2008-ban egy 2000 méteres kifutópályát építettek a Taiping szigeten. Ráadásul az ország saját tengeri területeiken kívül hozott létre tengeri bázisokat, amit se Amerika, se Ausztrália nem ellenzett.

Azon állítás pedig egyszerűen nevetséges, hogy Kína veszélyeztetné a szabad hajózást a Dél Kínai tengeren, mivel a kereskedelmi hajók feltartóztatásának legnagyobb vesztese maga Kína lenne.

Ami pedig Washington békéltetését illeti, valójában a vitás nemzetek egymásra uszítását végzi. Például 2008-ban Kína és Taiwan közösen akarták kialakítani a földgáz feltárását a Dél és Kelet Kínai tengereken, amit Washington megfúrt. Ugyanez történt 2014-ben a tervezett Kína-Fülöp szigetek megállapodással a Dél Kínai tenger szikláival kapcsolatban.

Kína szerint nem lenne szükség arra, hogy a problémát nemzetközi szinten tartsa Washington, mert ez könnyen megoldható lenne helyi szinten. Ezzel az állásponttal Kína BRICS szövetségesei, Oroszország és India is egyetért.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

48 gondolat erről: „(3293) Dél Kínai tenger

  1. 1. Ábel

    Ebben az elemzésben a harmadik ábra a legérdekesebb. Itt a közvetlen rámutató link:

    https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–OPXvt-XF–/7Hyq6P2qBe5FJqCzs.jpeg

    Az ábra azt mutatja, hogy Magyarország demokrácia indexe megegyezik Kanadával, Svájccal, Finnországgal, és az elérhető legmagasabb.

    Az ábrát az IMF készítette, mielőtt jönne a forráskritika.

    Ennél jobb forrásból még nem láttam annak cáfolatát, hogy demokrácia deficit lenne hazánkban. 🙂

  2. FLG
    Az egy régi grafikon.
    Frissítsd.
    Most pl.:
    A Nemzeti Választási Iroda elnöke Pálffy Ilona nyugdíjba megy. A demokratikus úton megválasztott utódját Áder János fogja kinevezni. A jelölő szervezet Orbán Viktor. Ő fogja megnevezni a jelöltet. Demokratikusan.
    Mint pl a Zselic horgászegyesület új halőrét is…
    Elkapkodtad a lobotómiádat.

    Sándor Zsuzsa a bíróságok leuralásáról nemrég írt egy részletes összefoglalót.
    Vég nélkül folytathatnánk…

  3. “A nyugati híradások arról számolnak be, a világ legújabb puskaporos hordóját Kína alakította ki azzal, hogy jogot formál a Dél Kínai tengeren olyan területek felett, amelyek jóval meghaladják a nemzetközileg elismert, a partoktól számított 12 mérföldes távolságot, illetve a kizárólagos gazdasági zónát, ami 200 mérföld lenne, ugyancsak a partoktól.”

    Ez ugye nemcsak az USA teszi szóvá.Hanem a környékbeli országok is.
    Miből jön ki, hogy Kínai igények jogosabbak, mint az övéik?
    Mert a múlt egy időpontjára vagy időszakára hivatkozik?

    Akkor lehet vitatni Tibet, Nyugat-Kínai területek milyen jogon tartoznak Kínához, mivel volt olyan időszak, amikor nem volt kínai fennhatóság alatt.

    A Fülöp-szigetek kapcsán van Hágai döntés is, amit Kína nem ismer el.

    Kína követőre talált Törökországban.
    Lehet negligálni a nemzetközi jogot, de akkor nem kell Kínának a WTO-nál panaszkodni az USA vámokra.
    Egyébként a nemzetközi jog megsértése (WTO) szabályok áthágásában is tetten érhetőek Kína részéről.

    A nemzetközi jog felrúgása messzire vezet és káoszt okoz.
    Nem vitatom, hogy ebben USA, Oroszország is hibás némely cselekedetével, de ez nem mentesíti a követőit.

    “Tény, hogy a hat, a szigetekre igényt tartó ország közül, összesen 40 szigeten öten „építkeznek” nem egyedül csak Kína. ”

    Ha az igaz, be tudnád idézni, hogy arányaiban hogy áll ez öt ország?
    Mert e nélkül ez csak féligazság.

    Erős a gyanúm, hogy számszerűségben Kína messze vezet.

    ” Taiwan is mesterséges szigeteket épít, és komoly mértékben fegyverkezik. ”

    Tényleg? És vajon mi a célja?
    Meg akarja szállni Kínát vagy valamelyik környező országot?
    Nem azért fegyverkezik, mert Kína felől folyamatosan jönnek a fenyegetések a függetlensége kapcsán?

    Ebben is Tajvan vagy USA a hibás?

    ” Illetve 2008-ban egy 2000 méteres kifutópályát építettek a Taiping szigeten.”

    Taiping nem mesterséges sziget és tajvani fennhatóság alatt áll Tajvan megalakulása óta.

    “Azon állítás pedig egyszerűen nevetséges, hogy Kína veszélyeztetné a szabad hajózást a Dél Kínai tengeren, mivel a kereskedelmi hajók feltartóztatásának legnagyobb vesztese maga Kína lenne.”

    Azért tételezzünk fel némi értelmet Kínáról.

    Kína nem a saját áruforgalmát fogja korlátozni, hanem Tajvan, Japán vagy Dél-Koreáét.
    Itt az olaj elég fontos importcikk.
    A kerülőút meg megdrágítja az importot.

    Az erre való készségről meg annyit, hogy csak emlékezni kell a ritkaföldfémek Japán felé való embargójára.
    #index.hu/tudomany/2011/08/02/igy_tartja_markaban_kina_a_hitech_ipart/

    “Ami pedig Washington békéltetését illeti, valójában a vitás nemzetek egymásra uszítását végzi.”

    Hmm, ehhez képest jó pár környékbeli ország USA segítségét keresi Kínával szemben.
    Fülöp-szigetek meg hajladozik, mint a nádszál USA és Kína között Duterte regnálása alatt.
    De legutóbb eléggé ingerülten nyilatkoztak a Dél-Kelet kínai tengerrel és Kínával kapcsolatban.

    #www.scmp.com/week-asia/politics/article/3098992/south-china-sea-if-china-attacks-our-navy-well-ca

    ” South China Sea: ‘If China attacks our navy, we’ll call the US’, Philippines says
    In a first under the Duterte administration, Manila says it is prepared to invoke its Mutual Defence Treaty with the US in the face of Chinese aggression
    Foreign Secretary Teodoro Locsin Jnr also vows to continue air patrols over the South China Sea that Beijing has denounced as ‘illegal provocations’

    “Ezzel az állásponttal Kína BRICS szövetségesei, Oroszország és India is egyetért.”

    A legutóbbi kínai akciók India ellen, lehet, hogy cseppet módosítottak a Kínát segítő Indiai állásponton.

    Erről az imperialista kínai stílusról is USA tehet?

    #privatbankar.hu/cikkek/makro/torkig-vannak-kinaval-a-szomszedai–titkos-targyalasok-kezdodtek.html

    “Bár az európai vezető lapok címlapjáról lekerült az utóbbi hetekben a téma, a Kína és India közötti szembenállás továbbra is rendkívül feszült. Az indiai vezérkari főnök tegnap kijelentette, hogy ha a 4057 kilométeres himalájai (Ladakh) határszakaszon nem lesz eredménye a katonai és a diplomáciai tárgyalásoknak, akkor Új-Delhi kész a katonaság bevetésére. India a kínai csapatok teljes visszavonását követeli a vitatott határszakaszról, míg Peking a „Bojkottáljuk Kínát” nevű indiai kormánykapány azonnali leállítását követeli.”

    “Kína számára ez érzékeny kérdés, hiszen évente 50 millárd dolláros kereskedelmi aktívumot produkált az elmúlt időszakban Indiával szemben, ez pedig a jelek szerint a múlté. Mi több, kiszivárgott információk szerint India, Japán és Ausztrália a színfalak mögött aktív, Kínát feltartóztató tárgyalásokat kezdtek beszállítási láncaik szorosabb koordinálásáról. Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.”

    Az indiai vezérkari főnök június 24-i moszkvai látogatásán megegyezés született arról, hogy az orosz fél az eredetileg megállapodott 2021 helyett már idén leszállítja az első Sz-400 légvédelmi rakétaüteget. Ami igazán döbbenetes, hogy Moszkva már több, mint fél éve nem hajlandó leszállítani az újabb Sz-400-as ütegeket Pekingnek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Kína 2017-ben beszervezte Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósát, a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét, aki tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Pekingnek. A kínai nagykövetség Moszkvában egy külön diplomatát alkalmazott, akinek kizárólag az akadémikus felügyelete volt a feladata.

    “Kissinger nyomdokain

    Valóban, amerikai konzervatív stratégák szerint Moszkva és Peking történelmük során túlnyomórészt egymás geopolitikai riválisai voltak. Kína azon álma, hogy Eurázsia egyeduralkodója legyen, óhatatlanul ütközni fog az orosz érdekekkel. Egy ilyen potenciális konfliktusforrásnak Közép-Ázsia ígérkezik.”

    Összességében Kínai, egyértelműen imperialista jellemzőkkel bír, a térség nyersanyag és geopolitikai jelentősége okán, a szomszéd országok kárára.

    USA meg érdekelt a status quo fenntartásában, tehát érdeke, a kínai előretörés megakadályozása.

    A szomszédos országok meg saját érdekeiket követik, hasonló nyersanyagkészlet inditatásból, mint Kína.

    Erősen gyanús, hogy a poszt Kína propaganda anyagok felhasználásával készült, mivel Kína felé erősen lejt a szemlélete.

  4. “The Chinese have runways on all three of their Spratly Island bases. In terms of runway length, the longest and most able to accept a wide variety of aircraft types, including fast combat jets, is the 3,125 metre runway on Fiery Cross Reef. There is also another shorter runway on Woody Island located in the Paracel Islands. China took possession of this island in 1955 which became one of its first well established bases. There have been visits from fighter aircraft and a Shenyang J-11 fighter was spotted there in March 2017.

    The other nations tussling for island sovereignty in the South China Sea include Vietnam, Malaysia, the Philippines and Taiwan, all of which have their own runways but none have the length and capacity of the airfield at Fiery Cross or even Woody Island.

    Vietnam has been working on its rebuilding an airfield on Big Spratly although this is only 1,300m long. The Vietnamese have completed hanger facilities which the ATMI reports will probably house its PXL maritime patrol aircraft.

    In 2003, Malaysia modernised its 1,360m airstrip on Swallow Reef, representing the second largest runway among the islands. A third of the length of the Chinese runway, this operates mainly as a civilian airport although some types of military aircraft could use it if needed.

    Taiwan’s 1,200m runway on Taiping Island (also known as Itu Aba) has been bolstered by the rebuilding of port facilities. For military use only, it can operate Lockheed Martin C-130 flights and is protected by a small quantity of coastal defences.

    1200m < 2000m

    #asianmilitaryreview.com/2019/11/remote-island-base-strategy/

    Arányok:

    [(3+1)<=]:1:1:1:1

  5. 3. Koczka Zoltán

    “Az egy régi grafikon.”

    2017-es – ahogyan az ábrán szerepel. Az réginek számít?

    Legyen. Ezek szerint 2017-ben még tökéletes volt a demokrácia – akkor viszont 2017-ben és korábban hamisan támadták jónéhány évig OV-t a demokratikus mantrával.

    “A Nemzeti Választási Iroda elnöke Pálffy Ilona nyugdíjba megy. A demokratikus úton megválasztott utódját Áder János fogja kinevezni. A jelölő szervezet Orbán Viktor. Ő fogja megnevezni a jelöltet. Demokratikusan.”

    Emlékeztetlek, Pálffy Ilonát 2013-ban ugyanilyen eljárásrend szerint ugyanezek jelölték, nevezték ki. Az IMF demokrácia indexe 2017-ben ezt is (bizonyára) figyelembe véve állapította meg Magyarország Svájccal és Kanadával egyenlő demokrácia indexét.

    Vagy akkor még demokratikus volt az eljárás, azután meg hirtelen antidemokratikus lett ugyanaz? Vajon mitől?

    Javaslom, gondold át a lobotómiát – legalábbis az alanyát. 😛

    [Nem értem, miért kellett hirtelen alpáriba váltanod? Elfogytak az érvek?]

  6. “Are China’s seven artificial islands in the Spratly Group in the South China Sea liable to complicate U.S. freedom of maneuver in a conflict in East Asia?”

    Arányok:

    [(7 plusz 1)<=]:1:1:1:1

    #thediplomat.com/2020/01/are-chinas-south-china-sea-artificial-islands-militarily-significant-and-useful/

    Áttekintés:

    #www.researchgate.net/profile/Lilian_Yamamoto/publication/319259133_China's_artificial_islands_in_the_south_China_sea_geopolitics_versus_rule_of_law/links/59a55798458515a339332e80/Chinas-artificial-islands-in-the-south-China-sea-geopolitics-versus-rule-of-law.pdf

  7. FLG
    “[Nem értem, miért kellett hirtelen alpáriba váltanod? Elfogytak az érvek?]”
    Ez az eredménye amikor vak oktat szépírásra…

    OFF
    „Ma Európában is vannak olyan helyek, ahol diktátorok két lábbal tapossák az emberi szabadságjogokat”
    – mondta a demonstráción Szijjártó Péter, és hozzátette: „A magyar fiatalok nevében felszólítjuk a fehérorosz vezetést, hogy mihamarabb vessen véget a jogsértéseknek.”

  8. Érdemes megfigyelni a hatalmas indiai támogatást Kína Dél-Kínai tengeren (SGS) folytatott politikájával kapcsolatban…. 🙂

    #444.hu/2020/08/28/a-kinai-amerikai-hideghaboru-kulcsfiguraja-lehet-kina-budapesti-nagykovete-aki-nemreg-a-magyar-nemzetben-tamadta-amerikat

    #www.youtube.com/watch?v=Hl6D3RQ1nNg

  9. 4-5 és a többi. Idegen

    Köszönöm!
    Jól összefoglaltad.
    Most már nekem is sokkal árnyaltabb a kép.

  10. 8. KZ

    A lényeget ezek szerint elismerted és beláttad, tévedtél korábban.

    Köszönöm.

    Szép elismerés ez egy vak embertől.

  11. Az ázsiai területi viták, igények összefoglalója itt található:

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Ter%C3%BCleti_vit%C3%A1k_list%C3%A1ja

    A “gonosz Kína, szegény India” ez alapján eléggé árnyalt, hiszen Indiának valamennyi jelentős szomszédjával területi vitája van: Kínával, Bangladesh-el, Pakisztánnal, “csak” Nepállal, Bhutánnal és Srí Lankával nem.

    Azt akarom ezzel mondani, hogy pusztán az, hogy egy ázsiai országnak területi vitája van egy másikkal, még nem lehet az alapja, hogy bármiért is elítéljük vagy felmentsük.

  12. 11. FLG
    bruhaha…
    Sajnos max braille írással értenéd meg:
    Szijjártó idézett 2004 es kijelentése óta Lukasenka hű barátja lett a Kolostormalacunknak..

    Mondj egyetlen állami intézményt aminek a KedvesBetegtől független vezetője van.
    LeghűbbÜgyész
    Tákolmánybíróság
    Végnélkül Cilinénik, Vidnyánszkik, Demeterszilárdok, Rühelkék, pereputty, kötélbarátok…
    Eszelősnek is kell lenni a vakság mellett

  13. 13. Koczka Zoltán

    Semmi köze nem volt a Dél Kínai tengerhez

  14. 13. Koczka Zoltán

    Király volt! Azért egy két kebelbarátot kihagytál a sorból.
    Ráadásul nem mondtad, hogy skizofrén, egyik énje gázszerelő.🙂
    A másik meg valami miniszterelnöknek
    képzeli magát!🤔

    14. Fehérlábu gólya

    Nézd ez nem ilyen bonyolult!
    Feltesz egy egyszerű kérdést a jogrendtől eltekintve, miszerint: Lecumantasz? Ha nem , akkor demokratikusan hazaváglak!!!😋
    A tiszta demokratikusan létrehozott és regnáló apeh
    ( vagy mi a f@sz van helyette) hazavág,
    hogy belepistulsz.
    Tiszta Erdogan.

    Egyébként igazad van. Ilyen háborús helyzetben-amilyen varható- a pszichopaták a legjobbak.

  15. FLG
    A demokratikusan megválasztott 133 bátor ember indulását az egyetlen jelöltként örökre választott csuti Maradona hagyta jóvá. (Lásd még bolsevizmus)
    A csak a boksevikok által megváltoztatott egyfordulós országgyűlési választási rendszer, a fideszre szabott módosított körzetekkel biztosította, hogy az összes választópolgár 25%a = 2/3 is többség a parlamentben.
    A bolsevikok által kinevezett vezetőjű és leuralt választási bizottság minden népszavazási kezdeményezést megölt, és blokkol. (Kivéve Nolimpia)

    Svédország: a fékek és ellensúlyok a hatalom megosztással és a fejlett önkormányzatisággal nem nevel ki zsebPutyint.
    Hol is áll Svédország a korrupciós világranglstán.
    Olyannak add már be ezeket a fidesz templateket aki nem tud írni olvasni.
    Anno többször kellett útlevelet cserélnem hogy a vízumok beférjenek. Nem csak a falu vége tábláig látok.
    Olvass kevesebb 888.hu-t azt is
    Braille írással…

    Milyen közfeladat éri el itthon az uniós átlagszínvonalat?

  16. 16 – Koczka Zoltán:
    Politikai nézeteddel egyetértek, de ne vigyük állandóan félre a posztok topikját.

  17. Tibor bá’

    Igazad van! Azonban a 2. Hsz-t kellett volna “gyökérkezelned”… megelőzési céllal.

  18. 16. Koczka Zoltán

    Beszélgethetünk bármiről, amit Tibor bá’ enged (meg amitől nem zsibbadok annyira le, hogy belém fagyjon a válasz 😛 ), de az nem működik, hogy szóba hozol számos badarságot, aztán amikor megvan a cáfolata egyiknek vagy másiknak, akkor a tényekkel cáfolt mondásod igazságát azzal akarod igazolni, hogy előrántasz néhány tovább badarságot és így tovább.

    Az egészet tetézi, hogy a dőreségeket hallatlan magabiztossággal nyomatod. Ami Curixnek a “nincs koronavírus”, az neked az OV fóbiád.

    Ez az “olvass kevesebb 888.hu-t” beszólásod is elég gáz, különös tekintettel arra, hogy az Európai igazságügyi portál adatait idéztem, amely hangsúlyozza, hogy: “E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre.”, azaz a svédek és franciák önmaguk mondták az alkotmánybíróságukról (illetve annak hiányáról), amit … de Te ahelyett, hogy magadba szálltál volna, csak nyomatod a mantráidat.

    Nemzeti Választási Iroda, Zselici Horgászegyesület, bíróságok, Alkotmánybíróság, Vidnyánszky, Lukasenko, bolsevizmus, APEH,. Erdogan, svéd fékek és ellensúlyok, az útleveled és vízumaid, közfeladatok – olyan szép ívet írtál le, csak hogy minél több helyen megsorozd a regnáló kormányt, hogy józan ésszel elgondolkodtató nézni.

    Ha ennyi problémát látsz itthon (amelyekkel nyilván nem tudsz mit kezdeni), mennyit oldottál meg saját környezetedben azokból a gondokból, amelyekre ráhatásod van? A legközelebbi idősek helyett levágtad már az árokparton a füvet, vagy elvitted oltani a kutyájukat?

    Azért kérdezem, mert az internacionalista gondolkodás sajátossága, hogy a világ távoli és/vagy általuk megoldhatatlan “problémái” miatt szétaggódják magukat, de a megoldhatóakat ignorálják (persze a szomszéd zsebében turkálás kivételével).

  19. 12. Fehérlábú gólya:
    “A “gonosz Kína, szegény India” ez alapján eléggé árnyalt, hiszen Indiának valamennyi jelentős szomszédjával területi vitája van: Kínával, Bangladesh-el, Pakisztánnal, “csak” Nepállal, Bhutánnal és Srí Lankával nem.

    Azt akarom ezzel mondani, hogy pusztán az, hogy egy ázsiai országnak területi vitája van egy másikkal, még nem lehet az alapja, hogy bármiért is elítéljük vagy felmentsük.”

    Ezen területi igények előzményeit (támadó fél, nemzetközi egyezmények megszegése stb.) nem árt figyelembe venni, mielőtt ítéletet alkotunk.

    India Pakisztánnal és Bangladesszel kapcsolatos területi igényei a független India megalakulásával kapcsolatosak.

    A brit gyarmatbirodalom megszűnésekor volt egy egyezség a hindu, mohamedán, szikh népcsoport vezetői és a britek között.
    #en.wikipedia.org/wiki/Instrument_of_Accession

    Ez világosan leírta a határokat.

    Ezt az egyezményt Pakisztán megszegte a Indo-Pakistani háborúval ( 1947–1948 ) rögtön Pakisztán megalakulása után.
    #en.wikipedia.org/wiki/Indo-Pakistani_War_of_1947–1948
    Pakisztáni támadás.

    Innen eredeztethető India Pakisztán felé területi követelése.

    Az meg igen érdekes, hogy hip-hop kasmír egy részét Kína foglalta el.
    #en.wikipedia.org/wiki/Kashmir_conflict
    #en.wikipedia.org/wiki/Sino-Indian_War
    Kínai támadás.
    Ezt a kínai hódítást Pakisztán elismerte , India nem.

    Igen érdekes történet Bangladesh Pakisztántól való függetlenedése is.
    #en.wikipedia.org/wiki/Bangladesh#Partition_of_Bengal_(1947)
    #https://en.wikipedia.org/wiki/Indo-Pakistani_War_of_1971
    Pakisztáni támadás.

    Az alábbi linkek szerint már nincs területi vita India és Banglades között:

    #en.wikipedia.org/wiki/List_of_territorial_disputes#Asia

    Azonban egy dolog a területi igény, és egy másik, ha konkrét akcióban realizálni is akarják ezt.
    India egy csomó határvitát a környező országokkal (nem csak Bangladesh) békés, tárgyalásos úton rendezett.

    Valahogyan a fentiek tükrében érthető Pakisztán és Kína egymásra találása.
    A közös ellenség (India) mellett a stílusuk nagyon hasonló.

    Ezek után meg kéne nézni, hogy Kína hányszor háborúzott a szomszédaival, milyen területeket annektált vagy tart rá igényt.

    “Napi Alzheimer. Kína négy év után közzétette új, 50 oldalas katonai stratégiai állásfoglalását. Ebben Peking kijelenti, hogy „mindig szerette a békét” és 70 évvel ezelőtti megalapítása óta a Kínai Népköztársaság „soha sem kezdeményezett háborút, vagy konfliktust”.

    Nos, szeretnénk kicsit segíteni az emlékezésben:
    – 1959-ben lerohantátok Tibetet
    – 1962-ben megtámadtátok Indiát
    – 1969-ben megtámadtátok a Szovjetuniót (nagy verést kaptatok)
    – 1979-ben megtámadtátok Vietnámot (vesztettetek 26 000 embert).
    – Tajvant fél évszázada folyamatosan lerohanással fenyegetitek (de ők NEM akarnak veletek egy fedél alatt élni – ahogyan Hong Kong SEM)
    – A Dél-kínai-tengeren két évtizede folytatjátok agresszív einstandotokat, építitek a katonai bázisokat a vitatott hovatartozású korallzátonyokon, amelyeket véglegesen tönkretesztek (A hágai Állandó Választottbíróság 2016 júliusban mondta ki ítéletében, hogy nincs történelmi jogotok a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartsatok az ott található nyersanyagok kitermelésére. Ti válaszul közöltétek, hogy nem fogadjátok el az ítéletet és azóta is folytatjátok hadieszközök telepítését a vitatott térségbe).”

    #www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/1010518025955630

    Hong Kong UK-Kína egyezmény megszegése.
    Tajvan annektálási szándék, a Tajvan akarat ellenében.

    Vajon van-e alap Kína és India között különbséget tenni területi követelések kapcsán?

  20. Fehérlábú gólya

    “megvan a cáfolata egyiknek vagy másiknak, akkor a tényekkel cáfolt mondásod igazságát azzal akarod igazolni, ”

    Melyik állításom is az amit tényekkel cáfoltál?

  21. 21. Koczka Zoltán

    Pl. a 3. pontban a NVB kapcsán írottakkal kapcsolatos sugalmazásodat a 6. ponttal.

  22. 20. Idegen

    Az az 1969-es Szu elleni háborúban kapott nagy verés mitől nagy és mitől verés? Egyik-másik oldalon 60 vs. 100 katona halt meg (nem nagyságrendki különbség), ráadásul utóbb a Szu lemondott a szigetről, amely miatt kitört a konfliktus.

    Itt egy jó összefoglaló Kína határvitáiról:

    http://ishm.elte.hu/hun/lk/110429/2011-04-29-zl.pdf

  23. 23.Fehérlábú gólya:
    A forrás jó, köszönet érte.
    Átfutva, csak megerősítette bennem a kínai terjeszkedés imperialista jellegét.
    Semmi új nincs a nap alatt.

    Az 20-as idézetben a felsorolt lista a lényeg, azt meg nem vitattad.
    Ez valahogyan ellentétben van a kínai szóban kifejezett békeszeretettel és “kissé” elüt az Indiai viselkedéstől.

    Rímel a Szovjet/Orosz nem avatkozunk be más országok belügyeibe, azokat tiszteletben tarjuk szófordulatra.

    “On 2 March 1969, a group of People’s Liberation Army (PLA) troops ambushed Soviet border guards on Zhenbao Island. According to the Chinese sources, the Soviets suffered 58 dead, including a senior colonel, and 94 wounded. The Chinese losses were reported as 29 dead.[18] According to the Soviet/Russian sources, no fewer than 248 Chinese troops were killed on the island and on the frozen river,[20] while 32 Soviet border guards were killed, 14 wounded.[21]”

  24. 22. Lefosott Lábú Gólya

    Se idézettel, se ellenérvel nem tudtál szolgálni.
    Tudod az idézet az két ilyen izé közé kell ” állítás ” majd > tényszerű cáfolat.

    A fidesz templéteket hiába pörgeted.

  25. 25 – Koczka Zoltán!
    Azért mert valakivel nem értesz egyet, vagy mert szerinted nem válaszolja meg a kérdéseidet, még nem lehetsz udvariatlan. Ha ragaszkodsz a stílusodhoz, akkor nincs közöttünk helyed.

  26. 25. Koczka Zoltán

    Javaslom olvasd újra, mit írtál, majd a válaszomat, és értelmezd azokat (próbáld meg).

  27. Kicsit messzire kerültünk a témától, pedig a lényeg az amerikai-kínai vetélkedés a dél-kínai tengeren, ami egy fiatal, de hanyatló, illetve egy igen régi, de újra felemelkedő birodalom között zajlik.
    Azért Kínát az USA-val egy lapon említeni katonai agressziók tekintetében több, mint vicces. A nagybetűs Nyugatról meg nem is beszélve…

  28. Szerintem hülyeségen megy a vita, mert olyan érzésem van néha, mintha a vitatkozó felek hajlanának olyasmire, hogy “jó oldal”, “rossz oldal”, ez “agresszor”, amaz még nagyobb “agresszor”, mert emez kisebb “agresszor”, nekem szimpatikus, jobban tetszik emez, amaz …

    Mindenki tanulja meg egyszer és mindenkorra, hogy a világmindenség közepe “ÉN” vagyok. Felállni a székből, és szépen, hangosan kimondani: ÉN .

    Ezután pedig meg lehet emészteni, hogy olyan, hogy “jó”, “rossz”, “szimpatikus”, “tetszik”, stb. nem létezik. Csak az van, ami nekem jó, vagy nekem rossz. Tehát érdekek. És azzal is meg kell békélni, hogy az érdekek változnak. Illetve az érdekek mindig ugyanazok – legyen Nekem jó, – de gyakran megtörténik, hogy valami, ami tegnap még jó volt nekem, mára rossz lesz.

    Nem kell mások érdekeinek védelmezőjévé válni, mert 1) lehet hogy ezzel pont a saját érdekeidnek ártasz hosszú távon, 2) nem biztos hogy teljes mértékben tisztában vagy a tényekkel ( inkább: biztos hogy nem vagy tisztában).

    Ezért a sorrend: Én (és a családom), nemzetségem, hazám, Földem … tetszés szerint kiegészítve, de nem eltérve a sorrendtől. Elsősorban a szintet kell meghatározni, amelyiken vizsgáljuk az adott témát, eseményt, stb. , utána pedig a viszonyt kell definiálni.

    Ha ez sikerül, akkor nem fordulhat elő olyan, hogy egyazon érdekkörbe tartozó emberek ( egyszerűség kedvéért pl. beszéljünk magyarokról ), egymás ellen agitálnak, egymást szapulják, horrobile dictu cselekszenek …

    Sajnos persze hátulütője is van ennek: olyan mértékben ki kell kapcsolni, ill. uralni kell az érzelmeket, hogy ezt nem sokaknak sikerül, akiknek igen, azokban is felléphet olyan deformáció, amit a környezete bizonyos fokú emberség elvesztéseként tapasztal meg. Gyakran hibásan, csak mert annyira eltér az ilyen ember értékrendje. 🙁

    Elnézést ezért a kis privát elmefuttatásért…

  29. Nem tenger, de Kínával kapcsolatos:

    Egy vietnami ismerősöm mesélte, hogy náluk azért (is) tartanak a kínaiaktól, mert a “kínai gén” nagyon erős: bármilyen vegyes házasságban (Vietnam határvidékén rengeteg a kínai-vietnami házasság, kínai betelepülő, kínai földbirtokos stb.), a gyermek előbb-utóbb beáll “kínai irányba”, véleményével, viselkedésével, szokásaival a “kínai sztenderdeknek” megfelelően fog ténykedni.

  30. 27 FLG

    “Javaslom olvasd újra, mit írtál, majd a válaszomat, és értelmezd azokat (próbáld meg).”

    újraolvastam, nem idéztél tőlem állítást amihez egy tényszerű cáfolatot tűztél volna.
    A tagadás vagy a terelés (az érvelési hibáis mellett) meh tekithetőek sem racionális, adekvát érvnek, de különösen nem tényszerűnek.
    Nos.

    ott tartunk hogy nem mutatál túlem állítás és mellé tényszerű cáfolatot.

    Tibor bá’ remélem kellően alázatos voltam az egyetnemértésem mellett? 😉
    De miért nem várod el a vitapertnerektől az adekvát válaszokat? Sokkal nagyobb jelllemtelenség a hamis állítások mantrázása, a nyílt hazugságokkal, mint a sprőd modor.. (egyébként a fészekből frissen kirepült gólyák lába fehér, és tudod miért? mert a fészekben szorosan egymás mellett álló fiókák hígat ürítenek, és az a tesók lábán szárad… repül ám az mint gólya f@s a levegőben..)

  31. 32- Koczka Zoltán:
    Nekem nem dolgom eldönteni kinek van igaza, se az, hogy ki milyen módszert alkalmaz, de a fegyelem fenntartása viszont igen. Ilyen fokú udvariatlanságot nem engedek meg. Az első “fos” megszólítást kijavítottam, de te nem vetted a lapot.

  32. 32. Koczka Zoltán

    Ezért tettem zárójelbe az értelmezés után a próbára utaló javaslatot. Valószínűsítettem a sikertelenséget, ami egyébként nem öröm számomra sem. Jobb lenne tényekről vitatkozni – én is szeretek tanulni, más nézőpontokra rácsodálkozni, de az nem látásmód, hogy “fuj akárki”.

    A névadásnak pedig egészen más volt a forrása, de ha Neked ez a verzió tetszik, ám legyen, ez sem engem minősít.

  33. 34. FLG

    Elérkeztünk oda hogy a szószaporításoddal leplezed a sikertelenségedet.
    Nem idéztél tőlem olyam állítást amit tényekkel cáfoltál volna.
    akárcsak az elhíresült Bodóné..
    Kedvenc példád Svédország hol áll hoztánk képest ma bármely demokrácia vagy korrupciós listán?
    Mutatsz svéd miniszterelnöről Lukasenkát és rezsimjét feldicsérő idézetet?
    Kit akarsz itt arról meggyőzni hogy nincs korlátozott demokrácia nálunk?

    Intézményi demokrácia a’la Vidnyánszky…

  34. FLG

    A demokráciánk minőségét ez a mutatónk objektíven értékeli.

    Magyarország az Európai Unióban a leginkább korruptnak érzékelt tagállamok közé tartozik.
    A 2019-ben elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult.

    Miért is nemvengefi ez a “csodálatos” demokrácia hogy megkérdezzék a népet népszavazáson hogy csatlakozzunk-e az Uniós ügyészséghez?
    Az Európai Ügyészség feladata fellépni az uniós pénzügyeket érintő csalásokkal szemben.

    Ezeket nem észrevenni a vakság mellett eszelősnek is kell lenni.

  35. Re:35
    Fene nagy nyugati korrupció mentes svéd világban hogy is volt, hogy egy osztrák nemes 10 millió EUR-ért kimosdatta magát a Grippenekért elfogadott kenőpénz miatt a bíróságon?
    Vagy a Dutch-Shell nigériai olajbiznisze maga a megtestesült korrupció mentes üzlet?
    Soroljam még?
    Nyugati korrupció abban különbözik a keletitől, hogy diszkréten csinálják, de hogy ne lenne, az erősen naív elképzelés.
    Ha komoly a biznisz, akkor vastagon atgázolnak rajtad, ha az az érdekük.

    Egyik kutya másik eb…

  36. 28.MangaM:

    “Azért Kínát az USA-val egy lapon említeni katonai agressziók tekintetében több, mint vicces. A nagybetűs Nyugatról meg nem is beszélve…”

    Részemről nem lett egy lapon említve.

    Mint ahogy szentnek se kell beállítani se Kínát, se Oroszországot.
    Ugyanazon politikai és gazdasági repertoárból dolgoznak, amiből a USA/Nyugat is dolgozott/dolgozik.

    Speciel a posztban említett Dél-Kínai tengeren nem az USA mutat terjeszkedési szándékot a szomszédos országok kárára.

    Korábban is mondtam, a szemétségek mértéke, a hatalommal (a megszerzett lehetőségekkel, képességekkel) arányos.

    Meg kell nézni, hogy Oroszország és Kína az erősödésükkel arányban, hogy növelik a szemétségeik számát.

  37. 35. és 36. Koczka Zoltán

    “Elérkeztünk oda hogy a szószaporításoddal leplezed a sikertelenségedet.” és beírsz két posztot. :-PPP

    “Kedvenc példád Svédország hol áll hoztánk képest ma bármely demokrácia vagy korrupciós listán?” kérdezed azt követően, hogy az IMF (azaz nem kormánypárti és nem hazai és nem média) demokrácia indexét idéztem.

    A tiszta piac és korrupciómentesség melletti posztjaidban miért nem vered a billentyűzetet, hogy az USA miért nem utasította vissza, hogy versenytárgyalás nélkül vegyenek tőle légvédelmi eszközöket?

    Legyen egyértelmű: nem azt mondom, hogy bármi korrupció volt, de ha már annyira ágál a tiszta verseny mellett az USA, nem lenne szabad belemennie ilyen üzletkötésekbe. Persze belemegy, mert nem ellensége a saját zsebébe. Innen kezdve álságos bármi piaci tisztaság melletti érvelése. Neked is az.

  38. FLG
    Látom megint nem sikerült idézned tőlem mégsem olyan állítást amit tényszerűen megdöntöttél volna.

  39. 40. Koczka Zoltán

    Ha a 39. kommentben levő idézetre Tőled annyi a reagálás, hogy nem állítást idéztem, mert formailag kérdésként fogalmaztad meg a sugalmazásodat, akkor hagyjuk egymás és a többiek fárasztását.

  40. 41.
    Többszöri nekifutásra sem tudtál tőlem származó állítást idézni amit tényszerűen cáfoltál.
    Ilyen ez is. Az ellentmondás pl. nem tényszerű cáfolat.
    Max személyeskedtél pl.v”orbanofóbia”…

  41. 42. Kz: Vedd már magad észre, nem idézett, mert nem volt MIT. Orbánnak mi köze a témához? A szinvonaladdal elriasztod azokat, akik érdemit tennének hozzá a poszt témájához…

  42. 43. Benchod

    Aha. 2.-es hsz?
    A “nem volt mit” viszon megcáfolta.
    A FLG monda rám hogy orbanofóbiás vagyok.
    Miben tudlak segíteni?

  43. Tőled nem idézett… Azzal tudsz segíteni, ha a témához szólsz… Ha így folytatod, bedöglik a poszt és ez engem érdekel…

  44. Az USA folytatná a Kína elleni szankciókat:

    https://uk.investing.com/news/economy/exclusive-trump-administration-weighs-blacklisting-chinas-chipmaker-smic-2205077

    A vége ennek az lesz, hogy összefog Kína Oroszországgal, valahogyan behúzzák maguk alá a legtöbb afrikai országot és az arabokat, majd mindannyian jól megsz.juk, mert kialakul egy párhuzamos világrend, akik majd vívják a proxy háborúikat, amelyekhez fejlesztik a technológiai eszközeiket, és minden jól meg fog drágulni. Ami csak akkor zavar majd bennünket, ha túléljük az odáig vezető időszakot.

    Szép új világ.

  45. Egy jó elemzés kilenc évvel korábbról:

    https://www.origo.hu/nagyvilag/20111026-felvasarolja-amerika-vedobastyait-a-csendes-oceanon-terjeszkedo-kina.html

    Mielőtt a “gonosz Kína környékezi a szegény USA-t” felmerülne: a sziget közelebb van Kínához, mint az USA-hoz.

    Elvi lehetőség lenne a sziget függetlensége is (amiről a ’70-es években majdnem népszavaztak), de aztán nem került komolyan napirendre a téma, pedig ez a legszimpatikusabb eshetőség. A nagyhatalmi érdekek nyilván mást diktáltak és diktálnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük