Tibor bá’ online

Ez a kérdés nagyon régen foglalkoztatja az emberiséget, különböző okok miatt. Ha van, akkor a Bibliának annyi (különben is, de úgy a bibliahívők újra törhetnék a fejüket, hogy magyarázzák meg)! A válasz tudományosan se kutya, mert filozófiailag mást jelent, ha csak mi vagyunk (vajon miért?) és megint mást, ha a megfelelő feltételek mellett bárhol létrejöhet az élet. De talán még ennél is fontosabb, ha megfontoljuk, hogy a rendkívül kellemes lakóhelyünket, a Földet sikerült elcseszni, át kellene menni valahova, amit még nem csesztünk el. Annak ellenére, hogy a hatalmas csillagászati távolságok miatt arról szó se lehet, hogy odamenjünk és nézelődjünk, amit különben a Naprendszeren belül robotokkal már megcsináltak. De ugye, a technológia fejlődik és talán egyszer mégiscsak el tudunk jutni bárhova. Innentől kezdve a problémát kétfelé oszthatjuk. 1) Csak olyan feltételek mellett jöhet-e létre élet, mint ami a Földön biztosítva volt. Erre a válasz az, hogy nem tudjuk. 2) Hogyan találhatunk arra bizonyítékot, hogy a földi feltételek máshol léteznek? Ekkor érkeztünk meg a jelenlegi kutatás lényegéhez. Távoli csillagok körül keringő bolygókat már felfedeztek. Ilyen bolygók atmoszféráját színkép elemezni tudtak. Az vegyi vizsgálat tárgya a HR 8799 c, ami 130 fényévre van tőlünk.

A megfigyelésre a csillei Atacama sivatagban felépített obszervatóriumban került sor, 2600 méter magasan, Cerro Paranal névre hallgató hegytetőn, ahol a levegő relatív légnedvessége 4 % körül van. A VLT (Veri Large Telescope) 4 db, több mint 8 méter átmérőjű tükörből áll. Ez az eddig megépített legérzékenyebb teleszkóp a világon. A tükrök kupolái az összes tartozékkal együtt darabonként 400 tonnát nyom. Olyan érzékeny, hogy a Holdon egy gépkocsi lámpáját is észlelni tudná.

A spektroszkópos vizsgálat szerint a HR 8799 c légköre mérgező gázokkal van tele, amelyeknek hőmérséklete 800 °C, aligha alkalmas az emberi lét fenntartására. De természetesen nem ez a fontos, hanem az, hogy ilyen vizsgálat elvégzésére más rendelkezünk megfelelő eszközzel. Éppen időben, mert az elmúlt években a csillagászok több mint 400 ilyen bolygót fedeztek fel, igaz a legtöbb esetben nem direkt, hanem indirekt módon, például úgy, hogy az adott csillag fénye periodikusan meggyengült, amikor a bolygója a hozzánk jutó fény útjában állt.

A HR 8799 c esetében 5 órán át tartó fénygyűjtés hozta meg az eredményt. A kiértékelés szerint a bolygó 3000-szer nehezebb, mint a Föld, és mindössze 60 millió éves. A fénygyűjtés megnehezítette, hogy a bolygó csillaga sok ezerszer több fényt bocsát ki. Földi hasonlattal élve, ez olyan, mintha két kilométerre lévő 300 wattos fényszóró mellett égő gyertya fényét kellene vizsgálni.

A vizsgálatok befejezésekor a kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az óriás bolygó metán pajzsa nagy mennyiségű CO-t is tartalmaz. A furcsaság az, hogy CO-t rendszerint az atmoszféra alján lehet találni, és mint ilyen detektálhatatlan. Ez esetben arról lehet szó, hogy a bolygón hatalmas gázviharok dúlhatnak. Bármennyire is érdekes lehet, amit találtak, a Földön kívüli élet lehetőségéhez másra van szükség. A tudósok szerint életet csak olyan bolygón lehet elképzelni, amelynek atmoszférájában fellelhető némi ózon, vagy vízgőz is. Sajnos minél kisebb és hűvösebb egy bolygó, annál nehezebb fényét felfogni. A jelenlegi VLT is csak forró, nagytestű bolygók észlelésére alkalmas. Az emberi kíváncsiság viszont utolérhetetlen. Máris terveznek a VLT-nél sokszorosan erősebb teleszkópot (Extremely Large Telescope = ELT), ami közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________