(1946) Van-e élet a Földön kívül?

Tibor bá’ online

~k001Ez a kérdés nagyon régen foglalkoztatja az emberiséget, különböző okok miatt. Ha van, akkor a Bibliának annyi (különben is, de úgy a bibliahívők újra törhetnék a fejüket, hogy magyarázzák meg)! A válasz tudományosan se kutya, mert filozófiailag mást jelent, ha csak mi vagyunk (vajon miért?) és megint mást, ha a megfelelő feltételek mellett bárhol létrejöhet az élet. De talán még ennél is fontosabb, ha megfontoljuk, hogy a rendkívül kellemes lakóhelyünket, a Földet sikerült elcseszni, át kellene menni valahova, amit még nem csesztünk el. Annak ellenére, hogy a hatalmas csillagászati távolságok miatt arról szó se lehet, hogy odamenjünk és nézelődjünk, amit különben a Naprendszeren belül robotokkal már megcsináltak. De ugye, a technológia fejlődik és talán egyszer mégiscsak el tudunk jutni bárhova. Innentől kezdve a problémát kétfelé oszthatjuk. 1) Csak olyan feltételek mellett jöhet-e létre élet, mint ami a Földön biztosítva volt. Erre a válasz az, hogy nem tudjuk. 2) Hogyan találhatunk arra bizonyítékot, hogy a földi feltételek máshol léteznek? Ekkor érkeztünk meg a jelenlegi kutatás lényegéhez. Távoli csillagok körül keringő bolygókat már felfedeztek. Ilyen bolygók atmoszféráját színkép elemezni tudtak. Az vegyi vizsgálat tárgya a HR 8799 c, ami 130 fényévre van tőlünk.

A megfigyelésre a csillei Atacama sivatagban felépített obszervatóriumban került sor, 2600 méter magasan, Cerro Paranal névre hallgató hegytetőn, ahol a levegő relatív légnedvessége 4 % körül van. A VLT (Veri Large Telescope) 4 db, több mint 8 méter átmérőjű tükörből áll. Ez az eddig megépített legérzékenyebb teleszkóp a világon. A tükrök kupolái az összes tartozékkal együtt darabonként 400 tonnát nyom. Olyan érzékeny, hogy a Holdon egy gépkocsi lámpáját is észlelni tudná.

A spektroszkópos vizsgálat szerint a HR 8799 c légköre mérgező gázokkal van tele, amelyeknek hőmérséklete 800 °C, aligha alkalmas az emberi lét fenntartására. De természetesen nem ez a fontos, hanem az, hogy ilyen vizsgálat elvégzésére más rendelkezünk megfelelő eszközzel. Éppen időben, mert az elmúlt években a csillagászok több mint 400 ilyen bolygót fedeztek fel, igaz a legtöbb esetben nem direkt, hanem indirekt módon, például úgy, hogy az adott csillag fénye periodikusan meggyengült, amikor a bolygója a hozzánk jutó fény útjában állt.

A HR 8799 c esetében 5 órán át tartó fénygyűjtés hozta meg az eredményt. A kiértékelés szerint a bolygó 3000-szer nehezebb, mint a Föld, és mindössze 60 millió éves. A fénygyűjtés megnehezítette, hogy a bolygó csillaga sok ezerszer több fényt bocsát ki. Földi hasonlattal élve, ez olyan, mintha két kilométerre lévő 300 wattos fényszóró mellett égő gyertya fényét kellene vizsgálni. nagybolygó

A vizsgálatok befejezésekor a kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az óriás bolygó metán pajzsa nagy mennyiségű CO-t is tartalmaz. A furcsaság az, hogy CO-t rendszerint az atmoszféra alján lehet találni, és mint ilyen detektálhatatlan. Ez esetben arról lehet szó, hogy a bolygón hatalmas gázviharok dúlhatnak. Bármennyire is érdekes lehet, amit találtak, a Földön kívüli élet lehetőségéhez másra van szükség. A tudósok szerint életet csak olyan bolygón lehet elképzelni, amelynek atmoszférájában fellelhető némi ózon, vagy vízgőz is. Sajnos minél kisebb és hűvösebb egy bolygó, annál nehezebb fényét felfogni. A jelenlegi VLT is csak forró, nagytestű bolygók észlelésére alkalmas. Az emberi kíváncsiság viszont utolérhetetlen. Máris terveznek a VLT-nél sokszorosan erősebb teleszkópot (Extremely Large Telescope = ELT), ami közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

85 gondolat erről: „(1946) Van-e élet a Földön kívül?

  1. Ez a kutatás mindenesetre sokkal nagyobb esélyekkel lehet sikeres, mint a CETI, amely a földönkívüli intelligencia nyomait kutatja.
    Ha a föld történetéből indulunk ki, azt látjuk, hogy a 4,5 milliárd éves életének csak az első egy milliárd évében volt élettelen, 3,5 milliárd év óta viszont már bizonyíthatóan létezett rajta élet valamilyen szinten. Kérdés, hogy a korai élet, mikor még oxigén sem volt a légkörben, milyen nyomokat hagyhatott a légkörben, vajon hány éve történtek olyan változások benne, amelyet már élet jeleként lehetne detektálni?
    Mindenesetre ha találunk egy földszerű, élet hordozására is alkalmas bolygót, amely egy milliárd évesnél idősebb, akkor lehet rá esélyünk, hogy élet nyomait találhatjuk légkörében.
    Civilizációt hordozó bolygó megtalálásához már igen mikroszkopikus az esélyünk, főleg, hogy ha kiderül, hogy a technikai civilizáció életkora olyan rövid lesz, mint amilyennek most kinéz, mert ez egy pillanat a föld korához képest.
    Mindenesetre én nem féltem a vallásos hit képviselőit, ha esetleg életet fedeznének fel máshol. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően egy lépéssel hátrálnának, és a tanok magyarázatát hozzáigazítanák az új helyzethez, és az új vonalat védenék rendületlenül, a következő nagy áttörésig, mondjuk az értelmes élet kimutatásáig más bolygón, majd az esetleg értelmes, de nem emberszerű lények felfedezéséig, amelyek mindig rákényszerítenék őket a biblia értelmezésének revidiálására, de nem feladására.

  2. Nagy kérdés ha talál az emberiség egy lakhatónak ítélt bolygót, hogyan jutunk el rá? Milyen meghajtással utazunk? Hogyan népesítjük be? Kik mehetnek az első hullámban? Ha jól tudom az űrutazás alatt a Földön jóval több idő telik el. Legalábbis egy bizonyos sebesség felett érvényesül az idődilatáció. Tehát az itt maradottak számára jóval hosszabb idő telik el mint az úton levők számára. Mi lesz a Földön maradókkal? Lehet hogy gyorsabb lenne egy féreglyukon át menni, (mondjuk a nagy hadronütköztetőn keresztül,) de kérdés ezt hogy viselné bolygónk? Talán nem véletlen van az LHC egyik épülete mellett felállítva egy méretes Siva istennőt ábrázoló szobor. Ezeken kívül persze még millió kérdés feltehető. Csak a válaszok hiányoznak.

  3. 3:
    Fermi: „miért nincs a galaxis máris teljesen kolonizált állapotban?” A távolságok miatt. Elementary my dear Watson, elementary.

  4. Ha találnának idegen technikát a földön, Ferminek és földlakóknak biztos a tudtára hoznák ezt?
    Wikiből. „nemcsak az idegen civilizációk léte, de különféle erőforrásbecslések és a rendelkezésre álló idő alapján egy ilyen civilizáció elterjedése, megtelepedése a Galaxis észrevehetően..”
    Ha csak nem mi vagyunk a létrehozott erőforrás.
    Mindegyikőnk egy kvantum számítógéppel rendelkezik. Ki be járkálhatnak az előlünk elzárt adatokkal.

  5. 5.Károly
    Ha találnának idegen technikát a földön valószínűleg nem ismernék fel. A távolság is probléma a mi mai technikai szintünkön de ennél sokkal nagyobb probléma az idő.
    Ha Botta, Layard, Woolley, Schliemann ásatás közben talált volna egy DVDlemezt képes lett volna felismerni, hogy mi az?
    A differencia pedig csak 150 év és egy azonos élőlény produktumáról van szó.

  6. Csak szerényen megjegyzem, hogy a Biblia sehol sem állítja, hogy nincs élet a Földön kívül. Ennek oka talán az, hogy a szerzők annyira evidensnek vették, hogy nincs, hogy eszükbe se jutott erre szót vesztegetni, de mindenesetre, ha találnánk is életet más bolygón, az nem cáfolna semmit a Bibliában.

  7. 1: Igaz, hogy földönkívüli civilizáció létezésére az esély nagyságrendekkel kisebb, mint a földönkívüli életre. Viszont ha van rádiózó civilizáció, annak a jeleit a CETI sokkal könnyebben foghatná, mint ahogy az életet detektálhatjuk az egyre nagyobb teleszkópjainkkal.

  8. 6: Az urak bármelyike, ha talált volna DVD lemezt, felismerte volna, hogy nem természetes képződmény, és hogy egy ismeretlen magas civilizáció terméke.

    Nem mondom, hogy lehetetlen, hogy a földönkívüli civilizáció jeleit, tárgyait, képviselőit ne vegyük észre, de elég nehezen elképzelhető.

  9. 3: Idézet a wikiről: ” ha adottnak vesszük az intelligens életnek azt a képességét, hogy megoldja a véges környezeti erőforrások problémáját, „…

    Lehet, hogy itt van a kutya elásva. Hogy lehet adottnak venni olyasmit, amire egyelőre csak egyetlen ellenpéldát ismerünk – a saját civilizációnkat.

  10. Vagy az élet létrejötte annyira ritka és különleges, hogy csak itt, a földön valósult meg és máshol sehol (ugye itt is csak egyszer, pedig tökéletesek a körülmények 4 millárd éve).

  11. 10. Ábel

    „Az urak bármelyike, ha talált volna DVD lemezt, felismerte volna, hogy nem természetes képződmény, és hogy egy ismeretlen magas civilizáció terméke. ”

    Biztos?
    A Dél Amerikában talált sokezer éves apró repülőgépmodellekről is azt mondják, hogy stilizált bogár… vezérsíkkal meg háromszögletű szárnyakkal meg pilótával…

    Egyre inkább az az érzésem, hogy ókor óta van egy „elit” tudás, amit nagyon nem akarnak megosztani a tömegekkel, és ami okkult spekulációkkal közelíti meg a dimenzióváltás meg az időutazás problémáit, és valószínűleg mérföldekkel előbbre jár, mint az exakt tudományok. Erre utal az angol Arthur legenda Merlinje meg a népmesék hétmérföldes csizmái, meg a síppal hívható óriások legendái is.

  12. Olyan dolgokról beszélünk amitől jóval kisebb problémák megoldása is messze meghaladja jelenlegi és a távoli jövőbeni
    -képességeinket,
    -hajlandóságainkat.

    Ha kivonjuk a képletből a felmelegedést, akkor is csak néhány apróságot kéne az előtt megoldani, mielőtt másik bolygót keresünk.
    Például kedvelt scifi toposz az ún. terraformálás. Per pillanat a föld szárazföldjeinek nagyobb részét nem hasznosítjuk az élelmiszertermelésben (vagy egyáltalán, bármiben, a bányászatot és a fakitermelést leszámítva, sőt inkább a föld pusztítását végezzük, ott is ahol hasznosítjuk), tekintélyes részüket nem is tudnánk (sivatagok, tundra, a tajga nagyobb része), de még csak ötlet, elképzelés és szándék sincs rá, hogy hogyan lehetne. Pedig ezek bizonyosan nagyságrendileg kisebb ráfordítást igényelnének, mint csak eljutni egy másik bolygóra, ahol az ismert alapfeltételek mellett (víz, levegő, stb)
    – nem volna baj ha 1 G körül alakulna a gravitáció,
    – volna a bolygónak mágneses tere.

    De mondhatnák olyan szolidabb példákat is, minthogy kitalálhatnánk, hogy a tengereket, pusztításuk helyett, legalább egy legelő és erdőgazdálkodással egyenértékűen hasznosítsuk (pl. „legelésző” bálnacsordák, heringrajok és planktonok tömeges reprodukciója, stb).

    Szóval amíg nem tudjuk (és nem is akarjuk tudni), hogyan csináljunk a Szaharából és a Csendes-óceánból szántóföldet vagy legelőt, majdnem felesleges azon agyalni, hogyan jutunk el egy másik bolygóra, és hogyan terraformáljuk azt. Még a saját bolygónk nagyobb részét sem tudjuk, hogyan lehetne!

    Szórakozásnak persze jó. Ezzel együtt szerintem piszkosul nem éri meg az ilyen kutatásokba feccölt pénz. Ami megérné, az az aszteroida és holdbányászat kutatása.

  13. 13: „ókor óta van egy “elit” tudás”

    Nehezen hiszem, hogy ha lenne ilyen, azt a mai viszonyok között is el lehetne titkolni.

    Bár valóban maradtak fenn furcsa tárgyak, fura ‘történetek’, amik akár egy korábban – valószínűleg ideiglenesen – itt levő, fejlettebb civilizációra utalhatnak. Már aki hisz benne… 😉

  14. 14: Persze, hogy nem éri meg. De ez van az ateistáknak vallás helyett. Szegénykéknek nincs Isten, nincs túlvilág, kétségbeesetten keresnek valami földöntúlit a galaxisban.

    Azt gondolom, hogy a terraformálást a Földön kellene kezdeni: az ember által elqrt területeket újraéleszteni. Ez még mindig nagyságrendekkel könnyebb, olcsóbb és hasznosabb, mint más bolygókkal vacakolni, mégis alig megy.

  15. 13 & 15:
    Értelmes ember nem olvas könyvet Erich Von Däniken-től 😀

    16:
    Ez a megállapítás: „De ez van az ateistáknak vallás helyett. ” simán hülyeség. Kezdem azzal, hogy az ateistasághoz először is kellene egy theo, ami nincs. Aztán, ami nincs az után felesleges lenne ácsingózni, nem is t eszi egyetlen agnosztikus se.

  16. 17: Értelmes ember kizárólag Antalffy Tibort olvas! 😛

  17. 17: „theo, ami nincs” – igen, ez az ateista definíciója. Gnosztikus? Eddig azt hittem, agnosztikus vagy.

    Nem azt mondtam, hogy ez az ateisták vallása – nyilván nem az. Azt mondtam, ez van nektek a vallás helyett. Vagyis ez a kutakodás – csillagászat, kozmológia, asztrofizika, asztrobiológia – elégíti ki a magasabbrendű igazságok megismerése iránti természetes igényeteket. Amit nálunk a vallás elégít ki.

  18. 18:
    Egészen őszintén, én erre nem látok sok bizonyítékot. 😀

    19:
    Lemaradt egy a, pótoltam.

  19. 14 heizercs

    Mi a fenének kellene a holdon és aszteroidákon bányászkodni?
    A földön minden lehetséges nyersanyag a rendelkezésünkre áll. Semmiféle új anyagot nem tudnánk a földönkívüli égitestekről beszerezni.
    Újrahasznosítással, reciklálással az idők végtelenségéig el vagyunk látva mindennel, anyaggal és energiával.

    Belegondolva emberi korlátoltság és kevélység azt gondolni egyedüli értelmesek vagyunk a világegyetemben.
    Ha van földönkívüli civilizáció, és tudomást szereztek rólunk, és ide tudnak utazni, akkor annyira fejlettebbeknek kell lenniük értelmileg, hogy nem jelent számukra semmiféle előnyt a kapcsolat felvétele az emberiséggel.
    Sőt, belegondolva földlakó szempontból, ha a mostani félvadember értelmi szinten levő emberiség hirtelenül valami hatalmas technológiai fejlődés ugráshoz jutna, nem biztos, hogy jóra használnánk, inkább valószínű lenne a katasztrófa.
    Gondoljunk bele, mit tett volna a bronzkori emberrel ha egyik törzset atomtechnológiával látták volna el.

  20. 15. Observer

    „Nehezen hiszem, hogy ha lenne ilyen, azt a mai viszonyok között is el lehetne titkolni.”

    Nem is lehet.
    Úgy hívják hogy okkult. (hermetika, ezotéria, babonák, stb.)
    Hivatalosan ki van zárva a „rendes” tudományok köréből, „avatatlan” művelői furcsa körülmények között meghalnak vagy nevetség tárgyaivá válnak.
    Ugyanúgy bánnak velük, mint azokkal, akik a politikában próbálnak felfedezni „háttér” áramlatokat, hatalmakat.

    A középkorban például Newton tízszer annyit írt az okkult tudományokról, mint a fizikáról…
    Ilyen buta lett volna?
    Nem gondolnám.
    Az viszont igaz, hogy ezeknek az elméleteknek a megértéséhez nem csak egy, mondjuk az integrálszámításhoz hasonló komplex gondolkodás szükséges, hanem egy alapvetően nyitott gondolkodásmód is…
    És ez már alaposan leszűkíti azoknak a körét, aki vagy belekerül a pixisbe, vagy ellehetetlenítésre kerül.
    Pont mint a politikai „összeesküvés elméletek” hirdetői esetében.

  21. 21: „Gondoljunk bele, mit tett volna a bronzkori emberrel ha egyik törzset atomtechnológiával látták volna el.” – Szerintem pont azt, mint a mai.

  22. 22: Attila, az okkult nem a földönkívülivel foglalkozik, hanem a transzcendenssel, annak is a sötét oldalával. Bár az is igaz, hogy az UFO-hívő közösség erősen összefonódik az okkulttal. Amiből én azt a következtetést vonom le, hogy az UFO téma is az ördög hazugsága, az okkult többi részéhez hasonlóan.

  23. Az okkult, az ufo hívő, a küldetéses jobb és baloldali szépen összefonódik, és én inkább az intelligenciánál keresném a közös nevezőjüket.

  24. 25: Newton IQ-ját mennyire saccolod? Nem ez a közös nevező.

  25. Re: 24 Ábel

    Ebben nagyon nincs igazad, mert se az UFO-k, se az ezotéria nem ördögtől valók… Ez a te vallásos dogmád, ami csak és kizárólag azért alakult ki, mert valaki vissza akarta tartani az érdemi tudást, és ezt úgy tette meg, hogy stigmatizálta, és ördögtől valónak mondta.

    Mit szólnál ha azt mondanám, hogy az UFO-kat a Szentlélek hajtja?
    Vagy mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, hogy nem egy Teremtőnk van, hanem egyenesen kettő aki a világunkat létrehozta?
    Sokszor leírtam már, mágia nem egyenlő a sötét oldallal. Az viszont már baromira nem mindegy, hogy milyen céllal/szándékkal csinálják. Ettől lesz valami sötét/fehér mágia.
    Maga a mágia is magyarázható tudományosan,megvannak a maguk törvényei és működése, az viszont más kérdés, hogy a jelenlegi tudományunk erre nem képes…
    1000 éve egy világító izzóért Spanyolországban minimum máglyahalál járt, ma viszont minden általános iskolát végzett gyerek tudja, hogy miért világít.
    Ne ragadj bele a dogmáidba, mert kizárod magad körül a világot.

  26. Re:Ábel

    Tudod hogy az egyik nagy materialista szent Newton mivel foglalkozott élete utolsó éveiben? Elárulom, Bibliát akarta megfejteni, mert beavatott zsidó lévén nagyon jól tudta, hogy a Biblia az Élet könyve, ergo minden élt/élő személy története benne van. Ha ez nem okkultizmus, akkor semmi. (hozzáteszem nem fejtette meg)

  27. 28: Newton se nem szent, se nem materialista. Mindkettőt kizárja a tény, hogy okkultista volt, ami közismert.

  28. 21.
    Nem új anyag, de sokkal több van belőle a holdon, mint a földön. Hélium-3.

  29. 21: „Újrahasznosítással, reciklálással az idők végtelenségéig el vagyunk látva mindennel, anyaggal és energiával.” – Ez sajnos nem igaz. Az újrahasznosítás sosem 100%-os. Vegyünk egy optimista esetet, hogy a felhasznált anyag 90%-át újra tudjuk hasznosítani, csak 10% szóródik szét atomi méretben az egész bolygón. A tizedik újrahasznosítási ciklusnál már csak 35%-a van meg az anyagnak. Az 50. után 0,5%-a, vagyis alig maradt belőle. A többi összegyűjthetetlenül szétszóródott a bolygó teljes felszínén. Amíg a földkéreg változásai újabb telepeket nem eredményeznek, nem lesz mit használni, és az évmilliókig tart. Ez érvényes a legtöbb fémre, és mindenre, amit bányászunk.

  30. Re:29 Ábel
    Szabad akarat van a Földön, lehetőséged van abban hinni, amiben akarsz…

  31. 24. Ábel

    ” az okkult nem a földönkívülivel foglalkozik, hanem a transzcendenssel, annak is a sötét oldalával.”

    Nem egészen.

    Az okkult volt eredetileg az a tudás, amit meterségesen választottak szét vallássá, tudománnyá és művészetté.
    Ez az elit garanciája arra, hogy a tömegek nem tudják őket leváltani.
    Ahol ez a három dolog egymást támogatva létezik, ott sokkal világosabban látszanak a dolgok.

    A transzcendensnek nincs sötét oldala, és világos se… Ez attól függ, hogy mire használják. Jézus is használta a mágiát, mégse hibáztatja őt érte senki.
    A régi templomokba se véletlenül vannak még mindig okkult jelképek… Az csak később alakult úgy hogy az egyház is beszállt a valóság elkendőzésébe.
    Az észak-franciaországi Miasszonyunk templomok földrajzi elhelyezkedése ugyan miért tükrözi az égi Szűz csillagképet?
    Se az Ószövetségből, se az Újszövetségből nem következik.
    Ahogy a Rennes de Chateau körüli templomok elhelyezkedése sem…

    Szóval az ezotéria sokáig valódi része volt a világról alkotott tudásnak, és csak kemény mesterséges erőfeszítéssel sikerül a perifériára szorítani…

    Pedig … Miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is…
    Ez az ezotéria alapvetése…
    A smaragdtábla alapgondolata is ugyanez.

  32. 35: A gnosztikus eretnekség hamar megjelent, és elkezdte hozzád hasonlóan félremagyarázni a tanítást, beleszőve mindenféle sátáni dolgot. És azóta üldözi ezt az egyház, nem véletlenül.

  33. 32 Ábel

    Ha a jelenlegi eszement divatozást és elavulási időtartamot nézed, akkor majdnem igazad van
    Viszont a bővített újratermelés ciklusidejének meghosszabbításával a nyersanyagok iránti kereslet is mérséklődik.
    Régen egy cipőt akár öt-tíz évig is használtak. Engem kidobtak a cipőboltból mikor másodjára akartam cserélni a silány portékájukat garanciában, hat hónapon belül.

  34. 37: Ha egy mosógépet nem 5 évig lehetne használni, hanem 50, akkor is kopnának az alkatrészei. És amikor újraöntenék a dobot, nem lesz ugyanannyi fém belőle, mint amiből eredetileg gyártották.

    Tartós, jó minőségű eszközök gyártásával és teljeskörű újrahasznosítással sokat lehet nyerni, de évmilliókat nem, márpedig annyi kell ahhoz, hogy új érctelepek képződjenek. A ma létezők nemsokára kimerülnek.

  35. 36. Ábel

    Az egyház azokat a dolgokat üldözi kegyetlenül, ami a keresztény és a zsidó-keresztény vallás közötti különbséget feszegeti.

    Az őskereszténységnek része volt az asztrológia is, ezért van tele asztrológiai utalásokkal a legtöbb régi templom.
    A zsidó vallás az ami valójában tiltja az ég vizsgálatát és az ezotériát, és ezt ráerőltették a kereszténységre a két vallás mesterséges összemosásával.
    Jézust pedig három MÁGUS jött köszönteni, egy csillagot követve.
    Szóval el kell dönteni, hogy amikor a keresztény vallást védjük, akkor tulajdonképpen mitől védjük. Az ősi alapjaitól, vagy egy ráerőltetett mesterséges mitosztól.

  36. 39: Jézus folyamatosan az ószövetségre hivatkozik. Alig van olyan bekezdése, amiben ne lenne ószövetségi hivatkozás. Az a mesterséges, ha megpróbálod leválasztani az ószövetségről. Egyetlen jótát sem törölt el a törvényből, a zsidók törvényéből.

  37. Ajjaj, vannak itt hiányosságok Ábel.
    Tegyük azt elsőnek tisztában, hogy amit te Újszövetségnek tekintesz, az egy erősen cenzúrázott írás… Konstantinápolyi zsinaton pl kihúzták a reinkarnációs tanokat a balgák, miközben meghagyták a feltámadást, ami egy és ugyan az a reinkarnációval…
    Olyan dolgokba kapaszkodsz, amit az egyházi vezetők 100× megszegtek, pl Isten ábrázolás tiltása, ennek ellenére ott virít az izmos szakállas Isten bácsi, aki éppen lelket ad Dávidnak…

    Mai vallástalanság abból fakad, hogy az egyházi dogmatikus hazugságoknak már senki sem hisz, és annyira hiteltelenek lettek, hogy zuhanó mélyrepülésben van a hívők lélekszáma.
    Lehet ezért utálni, mert felhánytorgatom az egyház böszmeségeit, de ettől magamat ugyan úgy kereszténynek tekintem, és nem kételkedem a Teremtőben.

  38. A fantázia rajzhoz: egy gázóriásnak nagy eséllyel sok holdja is lehet, pl. Jupiter Galilei holdjai, persze nem ebben az esetben. Ha viszont a gázóriás bolygó (hiszen egyelőre legnagyobbrészt ilyeneket találnak meg) csillagának „lakhatósági zónájában” kering, a holdjain van esély. Ezzel a műszerezettséggel friss hír, a legközelebbi csillagnak, a Proxima Centaurinak (4,25 fényév távolság) kőzetbolygóját fedezték fel. Szépséghiba, a vörös törpe csillag körül 11 napos keringési idő, kötött keringés (minta Holdnál, ugyanazt az oldalát világítja a napja).
    Intelligens élet: ha UFO lennék, képes idejönni, nézni mit művel az emberiség, nagy eséllyel hanyagolnám a kapcsolatfelvételt. Ezekkel?

  39. Re:42
    Nem tudhatod, hogy egy csillagközi utazásra képes civilizációt mik mozgatnak. Lehet hogy szeret felfedezni, de az is lehet, hogy szeret alacsonyabb rendű civilizációkat megfigyelni, és hébe-hóba kicsit besegíteni nekik, hogy ne legyenek már annyira balfékek(de ismerős vallástörténeti fordulat).

    Pl tisztán logikai alapon sutba dobható a SETI program is. Kellően fejlett civilizáció, aki több fényévet is képes megtenni, pont c-vel terjedő rádiózást használja, vicc a köbön… Baromi érdekes lenne 2 évnyi holtidővel beszélgetni a bázissal, ebből is látszik, hogy csak magunkból tudunk kiindulni, ami valljuk be, nem túl okos dolog.
    Hozzáteszem lehet c-nél gyorsabb kommunikációt is csinálni, ráadásként nem EM hullám alapú, ezért egy büdös Wow jelet sem fognak fogni. Többek közt ezért van csillagközi rádiócsönd(pulzárok és más természetes eredetű forrásokat nem beleértve).

  40. Bejegyzésre amúgy a válaszom igen, és nem holmi statisztikai valószínűség fokán.
    Első típusú találkozásom már nekem is volt, nem is voltam egyedül, kb 5-6 ember társaságában néztük végig, ahogy a kecskeméti katonai reptérről 2db MIG-29 megy rá egy nem azonosított „repülőre”(lehetett hallani az utánégetők hangjából, hogy nem utasszállító gépek voltak, plusz elfogó pályán közelítették meg a célpontot). Egész balhé úgy zárult le, hogy mikor kezdték megközelíteni az UFO-t a MIG-ek, akkor az hihetetlen tempóban kereket oldott(manőverezése se volt piskóta, nagy sebességgel ugrált, akár előre hátra is). Irányából ítélve kilépett a légkörből, mindössze pár másodperc alatt. Akkor vált egyértelművé, hogy nem földi technikát láttunk az égen.
    Kis trükkös amúgy bő 10 perc után visszajött, majd folytatta a „dolgát”, mert már nem mentek rá a vadászok. Gyanítom a földi személyzet rájött, hogy packáznak velük, és béna kacsák a tragacs gépeikkel.

    Lehetek jó fantáziájú kommentelő, de ezt az eseményt IRL is vállalom.

  41. 27. dajtás
    „Vagy mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, hogy nem egy Teremtőnk van, hanem egyenesen kettő aki a világunkat létrehozta?”
    Ezt részletezhetnéd, hogy meg lehessen vitatni. Itt a klasszikus gnosztikus nézetekre utalsz, mint Teremtő és Demiurgosz, esetleg Sophia és Demiurgosz, vagy Atya és Anya? Ezek a teremtők egyszerre jöttek létre, vagy az egyik megteremtette a másikat?

    „Mit szólnál ha azt mondanám, hogy az UFO-kat a Szentlélek hajtja?”
    Azt, hogy más az elképzelésed a Szentlélekről, mint a keresztényeknek, így igazán választhatnál másik elnevezést a szupererődre. Meg azt is, hogy valamivel alá is kéne támasztani a véleményedet. Illetve azt is megkérdezném, hogy te ennyi UFO-val beszélgetsz, hogy ilyen bennfentes információid vannak? Szerinted azok a teremtéstörténetek az igazak, amelyek szerint csillagközi utazók (pl. Anunnakik) teremtették az embert? Ha így lenne, akkor miért kéne elhinni, amit saját legitimációjukért a világ teremtőjéről (teremtőiről) állítottak?

    28. dajtás
    „mert beavatott zsidó lévén nagyon jól tudta, hogy a Biblia az Élet könyve”
    Melyik Biblia? A tákolt változat, vagy te ismered a „hiteles” változatot? Newton zsidóságát milyen forrásból tanultad?

    41. dajtás
    „Konstantinápolyi zsinaton pl kihúzták a reinkarnációs tanokat a balgák, miközben meghagyták a feltámadást, ami egy és ugyan az a reinkarnációval…”
    A kanonizálásnál szerintem a sok ellentmondó változatból kiválasztottak egy nagyjából koherenset. A második legnagyobb viszonylag koherens változat a gnoszticizmus volt, aminek az alapművei nem reinkarnációról szólnak, hanem hogy a fényrészecske lelkét ki kell szabadítani a kiválasztottaknak, a többieké megsemmisül. Földi (sorozatos) újjászületésről ezek sem írnak. Megjelölhetnél forrásokat, hogy mi alapján feltételezed, hogy a reinkarnációs tanok a keresztény elképzelések fősodrát jelentették a korai időkben. Egyházszakadáskor miért nem jelentek meg ezek a tanok a rivális felekezeteknél?

    Benyomásom szerint te összemazsolázod magadnak a te elméletedbe illő dolgokat kereszténységből, gnoszticizmusból, keleti vallásokból.

    1. dajtás (egy másik posztban, csak idehozom)
    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=618
    Lucifert említed. Fejtsd ki légy szíves, mit gondolsz Luciferről. Ha már a gnosztikusoktól szeretsz mazsolázni, akkor Lucifer a fényhozó, aki felnyitja a harmadik szemet?

    Azt megköszönném, ha megjelölnél néhány szöveget, amivel teljes mértékben egyetértesz. Például apokrifeket, ha már a Biblia hamisítvány (egyben az Élet könyve).

  42. 4, Tibor bá

    Azért a „Where is everybody?” kérdést (ez a Fermi-paradoxon) “miért nincs a galaxis máris teljesen kolonizált állapotban?” -ra ferdíteni szerintem erős, bár tőled nem meglepő. Lehet, hogy az alábbi forrás első bekezdése után abbahagytad az olvasást?
    http://www.fas.org/sgp/othergov/doe/lanl/la-10311-ms.pdf

    A „távolság”, mint ok felhozása… 🙂
    Már ne is haragudj, de párszáz évvel ezelőtt a kettőnk közötti távolság volt végtelen: semmi esélyünk nem volt arról, hogy egymás létezéséről tudomást szerezzünk. Ma meg módodban áll (a kapcsolódó háttérre vonatkozó tényleg minimális felhasználói tudás birtokában) gyakorlatilag késlekedés nélkül az egész világgal ismertetni a gondolataidat. Szóval nem a távolság a kérdés, hanem az idő (utazás, kommunikáció), következésképpen a módszer.

    Ha már elementary, akkor egyik kedvenc poénomat már dajtás lelőtte:
    Ha létezik intelligens galaktikus civilizáció, egyetlen dolgot biztosan tudunk róla: nem használ elektromágneses hullámokat kommunikációra, ahogy mi sem postagalambokra építjük a globális civilizációt, mert az úgy nem megy. Ergo: a SETI teljesen értelmetlen erőforrás pazarlás. Na ez pl. elementary 😉

    Ahogy egyébként az is, hogy az alacsony földkörüli pályát ugyanúgy tengernyi halott árán tudjuk csak elhagyni, ahogy minden hódításunk is történt; amíg ezt nem fogadjuk el, addig röghöz vagyunk kötve. Ja, és mivel az emberi test az űrben nem megbízható és költséges, a legjobb megoldás indulás előtt megölni az utazót. Pontosabban: az agyát átrakni egy fenntartó és kommunikációs környezetbe, és azt utaztatni. Nekünk nem emberi testekre van szükségünk a Marson, hanem emberi tudatokra, amelyek helyben és késlekedés nélkül tudnak reagálni az eseményekre (megint az idő és módszer).

    Ha ezen a vonalon tovább megyünk és szerepeket fordítunk, akkor kezdünk közeledni a Fermi-paradoxon alapkérdéseinek felfogásához. Az pedig, hogy egy intelligens civilizációnak létezik kamaszkora, szerintem szintén matematikai gondolkodással (tehát minden asztalcsapkodás nélkül) levezethető, bár már nem „elementary”. Szóval aki a mi kínlódásunkat esetleg kívülről nézi, jó eséllyel 1: nálunk jobban érti és 2: látott már ilyet.

    Még valami: a témával komolyabban foglalkozó emberek számára javasolt mű Fred Hoyle Fekete Felhő című regénye a science fiction hőskorából.

  43. 46:
    Ha valaki lendületesen összemossa a nagy távolság áthidalására alkalmas kommunikációt a személyes odajutással, akkor okosabbat nem tehetek, mint megelégszek a vita berekesztésével. Persze egy kicsit azt is ostobának tartom, ha valaki a tudomány mindenhatóságában bízva elavultnak hirdeti az elektromágneses kommunikációt, de még csak célzást se tesz arra, mi lesz majd helyette? Mindezt a messze nem bizonyított, bőven súrolva az ezoterikát a féregnyúlványok ötletére építve, ami még ésszerű sejtésnek se jöhet számításba. Végül a Fekete Felhő. Annak idején nagy élvezettel, sőt kellő izgalommal olvastam, de tegyük hozzá, hogy Hoyle tagadta az Ősrobbanást. Tanulság? A nagy koponyák is tévedhetnek, az ő elképzelésükre se érdemes mérget venni.

  44. 2: válasz a saját kérdéseimre: Az a nagy baj az egésszel hogy hiába találunk egy másik bolygót, melyen tovább tudna élni az emberiség, mindez hiábavaló dolog. Se időnk, se technológiánk, se megfelelő erőforrásaink nincsenek az emberi civilizáció áttelepítéséhez. Az ember nagy mázlija a sorstól (vagy istentől hmmm Ábel?) hogy a Földön néhány tízezer éve viszonylag nyugodt klímaperiódus van, emiatt a totális kihalás veszélye nélkül szaporodhatott. Ennek lassan vége. Vagy mi irtjuk ki egymást vagy a természet (esetleg Ábel alternatívája) eltörli az emberiséget erről a bolygóról, mely valljuk be őszintén, a szén alapú élőlények számára egy (jelen kutatások szerint) ritka csodája az univerzumnak. Mi ezt a csodát nem tudtuk kellőképpen értékelni, saját önzőségünk és borzasztó természetünk által vezérelve teljesen kizsigereltük a bolygót. Sok lélek fog végképp új testet soha többé nem találva elfüstölni erről a világról, mert Isten (ha van) már elfordította arcát tőlünk, végképp a sorsunkra hagyva mindannyiunkat. Ámen

  45. 48.
    Lehet, hogy éppen az emberiség pechje volt ez a nyugodt klíma periódus, ami alatt kitört a kőkorszaki szintről, és fenntarthatatlan szintig elárasztotta az egész földet.
    Előtte nem fenyegette a totális kiirtás, mert olyan kicsi volt a népsűrűség, hogy bármilyen baj esetén egyszerűen odébbállt, ahol jobbak voltak a viszonyok.
    Az emberi nem simán túlélt több mint egy millió évet kőkorszaki szinten, pedig ez idő alatt jégkorszakok és meleg periódusok váltogatták egymást, egyes kontinenseket szinte lakhatatlanná tettek hosszú időre.

  46. 47, Tibor bá – „okosabbat nem tehetek, mint megelégszek a vita berekesztésével”

    Részemről rendben. Eltérő hozzáállásunk és szakmai hátterünk miatt az, amit én vitának nevezek, veled úgysem sikerült soha – amit meg te értesz rajta, anélkül boldogan elvagyok. Ettől függetlenül a tartalmi részhez:

    A kommunikáció, (durván egyszerűsített) formális definíciója szerint információ eljuttatása adótól vevőig egy csatornán keresztül; ennek a hosszát jelölted meg a Fermi paradoxon figyelmen kívül hagyásának „elementary” okaként. Mivel a paradoxon (szintén durva egyszerűsítéssel) egy feltételezett galaktikus civilizációról szól, a csatorna két végpontja közül az egyik „itt”, a másik „ott” van; ha a távolságot tekintjük kulcskérdésnek, akkor a „vevőnek” el is kellett jutni „oda”. (Az ürességbe kiabálás olyan módszerrel, amelyre a várható válaszidő ezer – millió években mérhető, ha eltekintünk attól, hogy az üzenet vételének gyakorlati esélye nulla, az én fogalmaim szerint nem kommunikáció. Még ha ezer űrmesefilmet is lehet csinálni róla, meg vakaróznak rajta az okosok, hogy „nem kell-e félni”.)

    Az elektromágneses kommunikációt nem „elavultnak hirdetem”, hanem (ahogy azt egyébként helyesen megállapítod) galaktikus távolságban egyszerűen értelmezhetetlen. „Elementary”: csak a saját galaxisunk átmérője 97800 fényév. Ha akkora mázlink van, hogy ennek tizedére esik egy kommunikáló faj, akkor a SETI által ma vett üzenetet tízezer éve adták le. Újabb tízezer év múlva már meg is kapják a „helló, vettük az adást” választ, majd ismét tízezer év után már mi is újra vettük a „de jó” üzenetet.
    Amikor arról nincs fogalmunk, hogy öt év múlva lesz-e még emberi civilizáció, saját tízezer éves múltunk vagy jövőnk lila gőz (eltekintve attól, hogy ha egyáltalán lesznek, az atomhulladékunk miatt jelen tudásunk szerint még akkor is szívni fognak).
    Na erre szokta megkérdezni Besenyő Pista bácsi, hogy „Nooormális?” 😀

    „Mi lesz majd helyette?” Ha az ötszáz évvel ezelőtti Tibor bának az internet ötletével jöttem volna, jogosan röhög ki – ahogy egyébként az akkori technológia és tudás birtokában tényleg lehetetlen is volt, tehát igaza volt függetlenül attól, hogy mai szemmel nézve tévedett. Az az állítás viszont mindkét időpontban helyes, hogy „egy globális faj számára a galambposta és a lovasfutár biztosan nem lehet a kommunikáció eszköze, mert lassú és megbízhatatlan”.

    Az a kérdés viszont jogos, hogy „hol kéne keresni ezt a módszert?” A válasz: anomáliákat kell vizsgálni, ahol a megfigyelt jelenség, legyen akármilyen szubjektív is, eltér attól, amit józan ésszel várnék. Olyat, ami nem most keletkezett, hanem felismerhető és lényegében változatlan formában jelenik meg évezredek óta (mert a „where is everybody?” kérdés fontos része, hogy ha ma itt vannak, akkor igen kicsi az esélye annak, hogy pont most érkeztek).
    Ennek három, természetszerűen szubjektív területe:
    – személyes kísérletek fizikai tárgyakkal: egyszer „játszottam” Tarot kártyával, csak én értem a paklihoz, keverés után véletlenszerűen húztam lapot. Négyszer ugyanazt. Akkor abbahagytam (vájtfülűek kedvéért: a Torony kártyát húztam, ami a leírását utólag elolvasva önmagában is vicces). A i-ching meg nálam simán vitte a Turing tesztet. Ettől nem lettem függő, de egy „hmm… akkor mostantól emiatt nem fogok lehülyézni senkit”-re elég volt.
    – „véletlen egybeesések”: ha nekem kellett volna megterveznem személyes és szakmai életutamat, nem tudtam volna jobban csinálni. És volt benne néhány közel nulla esélyű fordulat.
    – „megszállottság”: amikor az agyam saját racionális elvárásaimnak fittyet hányva működik. Például hajnal fél kettőkor ébredtem erre a szövegre, és egy óra forgolódás után végül felkeltem begépelni (de ennek köszönhetem egyebek mellett mai programozói eredményeim túlnyomó részét, szóval nem csak ilyen, láthatóan értelmetlen agymenésekre kell gondolni). Mellesleg a „géniuszon”, amelyből a zseni szavunk származik, eredetileg nem a kivételes teljesítményt nyújtó embert értették, hanem egy külső sugallatot, amely az előrelépést számára lehetővé tette.

    A jegyzőkönyv kedvéért megismétlem: mindezt egyáltalán nem tekintem tudományos értékű bizonyítéknak, de számomra elég meggyőzőek ahhoz, hogy éppen a szigorú racionalitás miatt tagadni képtelen legyek őket. Ha létezik a mai ismereteinken túli intelligencia, az így lehet jelen akár most is a környezetünkben, és nincs sok köze a rádiótávcsöveinkhez.

    45, Jani – Fejtsd ki légy szíves, mit gondolsz Luciferről.

    Azért tudok nagyon extrém példát is mutatni a saját megszállottságomra – ha még nem lett volna elég 😉 Bár a kérdés dajtáshoz szólt, itt az én válaszom rá. Aki mentőt hívna miatta, megnyugtatásul közlöm, hogy 2011 karácsonykor írtam, az ég nem szakadt rám, ámokfutásba se kezdtem. Ez csak egy „üzenet”, mint a többi, megjelent, leírtam, elmúlt, nem tudom, kinek szól (ha kommunikáció, akkor nem az én szintemen). Viszont aki rászánja az időt, olvasson alaposan, és pihentesse a kliséit 🙂

    http://hajnalvilag.blogspot.hu/p/apokalipszis.html

  47. 50:
    Jelentem elolvastam ezt a néhány száz karaktert. Mit akartál velem közölni? Valami olyasmi jött át hozzám, hogy le vagyok szarva. De ezt már velem közölted néhányszor. Minek ismétled magad?

  48. 49: „Az emberi nem simán túlélt több mint egy millió évet kőkorszaki szinten”

    Voltak azért abban necces időszakok – genetika szerint egy nagyon kis létszámú csoport utóda ez a mai 7 milliárd.

    Más oldalról, van-e bármi „értelme” egy kőkorszaki szinten létező ’emberiségnek’ sok-sok tízmillió éven keresztül?
    Én mindenképpen pozitívumnak tekintem az utolsó 10 ezer év ‘felfutását’, még akkor is, ha a vége a totális bukás lesz. Rengeteg mindent elcsesztünk, de hihetetlenül sok mindent alkottunk is.

  49. 50. Kedves Loránd
    Köszönöm az írásodat Luciferről. Dajtásnak azért tettem fel a kérdést, hogy válasza alapján esetleg megmutassam, hogy szerintem az nem kereszténység, amit hirdet, hanem gnoszticizmus. Az alapvető különbséget abban látom, hogy a gnoszticizmus önzésre tanít, a többiek lenézésére, nihilizmusra, egyéni megvilágosodásra, saját erőből isteni minőségűvé válásra, míg a kereszténység inkább a közösség szolgálatára, alázatra (jó értelemben), kinevezett (jónak talált) erkölcsi értékek védelmére. Okos a bölccsel szemben. Végtelen keresgélés az elfogadás általi megtalálással szemben. Boldogok a lelki szegények.

    „Lucifer számomra szintén nem egy konkrét személy, elfogadható azonban mint egy személyiség típus, vagy spirituális megközelítésben egy szellemi létező, minőség, vagy ilyesmi – nem vagyok sem lélekbúvár, sem okkult szintek és lények szakértője.”
    Ezzel nagyjából egyetértek. Én nem vagyok hívő, számomra a Biblia egy mitológia a sok közül. Nyilván lehet hasonlóságokat találni a különböző mitológiákban, akár meg lehet feleltetni Lucifert Márával, a megvilágosodás démonnal.

    A kétség segít újragondolni tényként beállított dolgokat, a tudomány hajtóereje, az örök elégedetlenség mindig új csúcsok meghódítására ösztönöz. A hit segít megőrizni értékeket, az elégedettség segít boldognak lenni. Nehéz a kettőt összehozni. Nem jó, ha az egész közösség (vagy a vezetők túlnyomó része) luciferi gondolkodású, mert akkor nincs, aki megkülönböztesse a jót a rossztól, legfeljebb technokrata célok kitűzése lehetséges, és minden mindegy alapon az élet eltűnése is simán belefér orosz rulettezés közben. A megvilágosodásban nem hiszek, inkább felismerésekben, katarktikus élményekben, paradigmaváltásokban. Nem tartanám szerencsésnek, ha mindenki megvilágosodásra törekedne mániákusan, mert a legtöbb embernek a képességei, életkörülményei nem is teszik lehetővé, hogy komoly eredményeket érjen el ezügyben.

    „A sátán kísértése mindig kő az ember útjában, amelybe fájdalmasan botlik bele, kikerülni nem tudja, újra és újra megkapja.”
    Én (sajnos?) nihilistaként indultam. Nem kaptam vallásos nevelést, magamnak kellett összeállítani egy értékrendet, ami alapján nagyjából boldogulni tudok. Kisgyerek-kori felismerésem – miszerint minden mindegy, úgyis meghalunk, a nyomunk is eltűnik – most is tartja magát. Mivel minden mindegy, motivációhiányos vagyok és szerintem érzelmi fogyatékos, ezért a jó és a rossz számomra mesterséges fogalmak, amit a többi ember képzeteihez igazítok, mert (látszólag) nem egyedül vagyok itt. Nem nagyon vannak vágyaim, a testem kissé lényegtelen is számomra, így a kísértést sem igazán érzékelem. Vannak, dolgok, amiket megtettem, és nem tenném meg újra, de nem jut eszembe olyan, amit visszacsinálnék, ha lehetne, a klasszikus megbánást nem igazán ismerem. Túl sima víztükör a kedélyállapotom, örülök, ha időnként van valami hullámzás, így mazochista módon a lelki fájdalmat is nagyra tudom értékelni, mert ritkán tapasztalom meg. A kísértést így nehezen is értelmezem. Egy adott helyzetben megteszem azt, amihez kedvem van, ha az másokat nem károsít lényegesen, és a saját károm véleményem szerint megéri az élményt.

  50. 52:
    Én is így látom. Bizony, többször majdnem kihaltunk. A teremtő nem csak most, mindig is szart ránk.

  51. Re:53
    Felvehetünk egy munkahipotézist, miszerint ez a bolygó egy kiképzőtábor, és az itt élő teremtmények fő feladata az, hogy fejlődjenek, sokasodjanak, majd kellően fejletten elhagyják a bolygót. Ha így tekintünk erre a helyre, és belevesszük a képbe a szabad akaratot is, akkor jól látszik hogy ez a hely nem egy üdülőbolygó, itt kő kemény az élet, és nincs lazsálás. Mi is vitte eddig előre a világot/technikát/történelmet? Azok a fránya háborúk… Ha egész nap csak sütne a nap, kaja, pia, nők mindig lennének, lenne itt bárminemű fejlődés? Nagy frászt, csak lógatnánk a pöcsünket évezredeken át, és nem történne semmi.
    A teremtő nem szarik ránk, csak mint egy jó tanár hagyja elkövetni a hibáinkat, és hagyja hogy ebből tanuljunk.
    És itt mondok megint egy furcsát. Van az a határ, amit nem enged meg, totális atomháború pont ilyen, mert ez nem a terv része, mondhatni szembe megy a teremtéssel.

  52. 52 Observer

    „Más oldalról, van-e bármi “értelme” egy kőkorszaki szinten létező ’emberiségnek’ sok-sok tízmillió éven keresztül?”

    Sajnos a jelek arra utalnak, hogy az volt fenntartható állapot, még ha meg is rendült időnként.
    Félő, hogy ha a természetes kiválasztódást kikapcsoljuk, – amelynek fő eleme, hogy sokkal több egyed születik meg, mint amennyit az ökológiai rendszer el tud tartani, magyarul a megszületett egyedek többsége generációról generációra kihullik a rostán, méghozzá kegyetlen szelektálódás útján, – az zsákutcába vezet.
    Az emberi értelem ezt nem tudja elfogadni, ezért szükségszerűen addig rombolja, zsákmányolja ki környezetét, hogy utódait biztonságban és jólétben felnevelje, míg a kör bezárul.
    Ebből csak az lehetne a kiút, ha az emberiség képes lenne egy globális irányítási rendszert kiépíteni a földön, és vasszigorral saját kezébe venni a népesedési ráta irányítását a mindenkori szükségleteknek megfelelően, és valamilyen módszerrel megakadályozni a degenerációt, ami a természetes szűrés hiánya miatt egyre nagyobb népességhányad defektes voltához vezet.
    Magyarul afféle Madách-i falanszternek kéne lenni, amely olyan riasztónak tűnik, de az alternatívája a források gyors felélése és a népesség lassú elkorcsosulása.
    Ez meg az ember szabadságvágyával van ellentétben, ennek sem adhatunk sok esélyt…

  53. 56. hubab
    „Ebből csak az lehetne a kiút, ha az emberiség képes lenne egy globális irányítási rendszert kiépíteni a földön, és vasszigorral saját kezébe venni a népesedési ráta irányítását”
    Ha az atom-erőműveket, atombombákat kivennénk a képletből, akkor kegyetlen határvédelemmel néhány területen ezt meg lehetne oldani. A túlnépesedett területeken beindulna a szelekció. Egy-egy területet lehetne újra pacifikálni, miután ott lezajlott a lokális geddon.

    Ha minden atom-erőművel, komolyabb atomarzenállal rendelkező országot be akarunk venni a levédett területbe, akkor már komolyabb a kihívás, főleg India miatt, ahol elég nehéz visszafogni a szaporulatot.

  54. 56 & 57:
    Nem veszitek észre, hogy hol van elásva a kutya. Ha csak Európa létezne, nem lenne gond a szaporodással. De a primitív világban a szaporodás hatalmas, viszont az európai vívmányok miatt az elhullása nagyon alacsony lett. Ez igaz egészségügyileg, és minden más területen is. A családonkénti 10 gyerek megkapja a védőoltásokat, felnevelnek ebből tízet. Ha nincs védőoltás akkor csak kettő válna felnőtté. Ez igaz a maláriától kezdve mindenre. A baj abból fakad, hogy a fejlődés szét tagozódott.

  55. 58. Tibor bá’
    Európával is baj lenne, itt meg senki nem akar annyi gyereket, mint ami a népesség fenntartásához lenne szükséges, és a népességösszeomlás küszöbén áll a kontinens.
    Ezért írtam, hogy olyan világhatalom kellene, amely képes lenne a világ minden pontján szabályozni a szaporulatot, mondjuk szabályozottan lecsökkenteni fokozatosan a fenntarthatóság szintjéig.
    Nem véletlenül hivatkoztam Madáchra, a falanszter jelenetben egyes egyedektől megvonják a szaporodás jogát, következésképpen másoknak meg nemzeni és szülni kell annyi gyereket, amely éppen megfelel a társadalom szükségleteinek, se nem többet, se nem kevesebbet.
    Ezzel el lehetne kerülni a túlszaporodást, és a genetikai hibák felszaporodását is.
    Aki gyermeket akarna jogosítvány nélkül, az kaphatna csecsemőt, ha nem is a sajátját vér szerint, ahogy ma a meddő házaspárok.
    Embertelennek hangzik, de az alternatíva még rosszabb lehet végeredményben…

  56. 59: Európával nem az a baj, hogy összeomlik a népesség. Nem omlik össze, csak szelekciós előnyben vannak a katolikusok és a cigányok.

    A baj az, hogy hiába nem szaporodunk túl, többszörösét fogyasztjuk a fenntarthatónak.

  57. 60. Ábel

    Attól függ, mit értesz összeomlás alatt.
    Jelenleg az európai országokban elöregedik a népesség, csak idő kérdése, és a fiatalok minden energiáját az fogja felemészteni, hogy az öregeket eltartsák, mert lassan nem egy házaspárra több eltartandó felmenő esik, mint felnevelendő gyerek.
    Tehát ez ugyanúgy túlterheli az aktív korosztályt, mint a túl sok gyermek, ráadásul ebből csak a halál a megváltás…
    A szelekciós előny valóban fennáll, de az általános népességcsökkenést még ez sem tudja ellentételezni, ezekkel együtt is feltartóztathatatlanul csökken az ország lakossága.
    A magas fogyasztásról meg annyit, szigorúan elvi alapon nézve minden fogyasztási szinthez lehetne hozzárendelni egy olyan alacsony népességet, amellyel még ez is megengedhető volna a föld erőforrásaival.
    Csak ahhoz nem a „Szaporodjatok, sokasodjatok” jelszava alapján kellene hozzáállni, mert annak a vége garantáltan katasztrófa, háború és éhenhalás lesz, csak idő kérdése.

  58. Oké, de milyen tényezők okozzák azt a dekadenciát, hogy a lakosság egyre kevesebb gyermeket vállal ?

  59. A 7o-es években megjósolták, hogy az esetleges földönkivüli civilizációk idővel napenergiát hasznositó gömbhéjjal,úgynevezett ,,Dyson-gömb,,-bel veszik körül a saját életet adó csillagukat.
    A jelenséget mi itt az adott csillag huzamosabb megfigyelése során,a viszonylag gyors fényesség csökkenéssel érhetjük tetten.
    Pl 1oo év leforgása alatt semmi más természetes folyamattal nem magyarázható meg ,a folyamatos, egyenletes halványodás. Se gázok, se porfelhők,se meteorrajok se egyéb dolgok nem jöhetnek számitásba.
    Pár hete robbant a bomba hogy van ilyen észlelésünk.
    Bár az illetékeseknek nem nagyon akaródzik beismerni a végkövetkeztetést.
    Linket nem adok,de valós a hir.Bárki megtalálja a hálón.

  60. 62 Hubab

    Szerinted, és még sokan mások mondják, a kevés fiatal nem tudja majd eltartani a sok öreget.
    Valahogy úgy jön le nekem, mintha az öregek lemennének csecsemő állapotba, etetés, tisztába tevés, gügyögés, 24 órás felügyelet.
    Szerencsére ilyen öreg nagyon kevés van. A többsége ellátja magát, kertjét gondozza, még munkába is eljár, de legalábbis az unokát pesztrálja, kis nyugdíjából is a gyermekei zsebébe csusszant egy kis pénzmagot.

    Százötven éve semmi gépesítés, mindent kézi munkával végeztek, fuvarozás, mezőgazdasági munkák ló erővel.

    Azóta a termelékenység több százszorosára növekedett, de képtelenek vagyunk ~kétszer annyi öreget „eltartani” mint száz éve?
    Nem érzitek az ellentmondást?

    Tovább gondolva, óriási az emberiség termelő kapacitása, folyamatosan bővül, fejlődik, de a szegények száma nem csökken. Hova lesznek az erőforrások? Hova tűnik a munka utáni profit a tőke növekmény?
    Értelmes válaszokra vevő vagyok 24 órában 🙂

  61. 65 Bogozy

    Teljesen jogos a felvetésed, a probléma az egyenlőtlen elosztási rendszerben van.
    Kicsiben ez úgy működött, hogy valamikor a gazdag svájci polgár egyszerű ruhákban járt, szerényen, csaknem szegényesen étkezett, a gyerekét megfeddte, ha rajtakapta, hogy dugipénzén fagyit vett.
    Ő pocsékolásnak érzett minden fogyasztást, ami a minimális szükségleteket meghaladta, mert ez csökkentette a vagyonfelhalmozását, amit gondosan befektetett.
    Szerintem ma is az van, hogy a bődületes anyagi javak, amelyek létrejönnek, a lehető legnagyobb mértékben felhalmozásra és befektetésre kerülnek, nem pedig fogyasztásra, főleg nem a kisember fogyasztására.
    Ennek mozgatórugója az állandó éles versenyhelyzetben lévő tőke, amely óriási pénzeket költ a saját potenciáljának fenntartásába és megnövelésébe a konkurenciával szemben.
    Ez kb. ugyanaz, mintha két ország olyan intenzíven fegyverkezne egymás ellen, hogy ezért a lakosság nyomorogni kényszerül.
    Ilyen szempontból a tőke önjáróvá válik, nem passzióból zsákmányol ki, hanem ez a talponmaradásának záloga a vállalkozói dzsungelharcban.
    Elvileg a törvények szabhatnak ennek korlátot, de sajnos a pénz ezt is befolyása alatt tartja.
    Amíg ez a gazdasági rend van, addig megjósolhatóan ez is marad a helyzet, bármilyen nagy is lesz a gazdaság termelőképessége.
    Az öregekről meg annyit, ez alatt én természetesen azt a korosztályt értettem, amely ténylegesen gondozásra szorul, és minimális nyugdíja van, arról nem is szólva, hogy a nyugdíjrendszer sem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve, erre a kormány is készülget, lásd az eltartási kötelezettségi törvényt.
    Végül az is ott van a gyerektelenség mögött, hogy a mai európai társadalmak olyan igényeket gerjesztenek az életmódra, amelyből senki nem tud kimaradni, aki itt él. A sok gyerek meg ezt nem támogatja.
    Ezenkívül minden szülő azt szeretné, ha gyereke többre vinné mint ő, ezért hajlandó erején felül is támogatni a továbbtanulásban, az meg elég költséges dolog. Főleg a mai világban, habár már nekem is olyan emlékeim vannak, hogy életem legnehezebb korszaka volt, mikor egyik gyerekem egyetemre járt, a másik középiskolás volt, és a családi kassza gyakran csúszott át mínuszba.
    Ezért ma sok szülő azt mondja, inkább csak egy gyerek, de annak meg tudom adni, amit elvárhatónak érzek.

  62. 66 Hubab

    Részben értek egyet veled.
    Szerintem, és ez a valóság, a felhalmozódott tőke kisebb része kerül újra befektetésre a termelő ágazatokban, úgymond a versenypotenciáljának fenntartására konkurrenciával szemben.

    A tőke nagyobb része a határidős tőkepiacokra vándorol, mert ott van a legnagyobb tőkemegtérülési mutató.
    Természetesen ez nagyon differenciált, mert míg a kisbefektető rendszerint szerencsés „belenyúlás” révén szerezhet olykor-olykor nyereséget, a legnagyobb tőke tulajdonosoknak megvan az eszközrendszere az árfolyamok mesterséges befolyásolására, ezáltal képesek a kisebb versenytársaik és legfőképpen a kisbefektetők határidős tőzsdére vitt pénzeit elnyerni, de ez inkább elcsalás.

    Lásd az olajárat. Évtizedeken hülyítettek, mindjárt kifogy az olaj, jaj Istenem! fel kell emelni az árat, visszafogni a fogyasztást, közben-közben néha kicsit lejjebb engedni, mert felfedeztek új olajmezőt. (Az árfolyamn hullámzása ad lehetőséget árfolyamnyereségre)
    Szóval olaj iránti kereslet folyamatosan növekszik, kitermelés szépen lépés tart a fogyasztással, egyszer csak lezuhan az olaj ára. Két légy egy csapásra, a hosszra játszó kisbefektetők lerablása, és odacsapás az Orosz olajexport jövedelemre.

    Öszzefoglalva: amíg a határidős tőzsde -ahol értékteremtés nem folyik- felszívja a tőke java részét, addig nem várható, hogy a társadalom széles rétegei élvezhessék a jólétet.

    Szülő tartási kötelezettség szükséges, mert a vállalkozók a fekete és látszólag minimálbéres foglalkoztatással elcsalják a nyugdíjjárulék fizetést. A vállalkozókat nem lehet piszkálni a mi jogállamunkban. Csak a kisembert, és gyermekét.

  63. A távoli bolygók spektroszkópos vizsgálatához még annyit tennék hozzá, hogy ezek a vizsgálatok tényleg ma a technika csúcsteljesítményei közé tartoznak, és az elméleti csillagászok modelljei, és a megfigyelőrendszerek pontossága teszi lehetővé őket.
    Mert nem elég, hogy 5 órás fénygyűjtés kell a szükséges színkép beszerzéséhez, de pontosan tudni kell, hogy a megfigyelt időtartamban mettől meddig tartózkodik a bolygó a csillag előterében, mögötte, és amikor nincs kitakarás.
    Mert a módszer az, hogy veszik a kitakarás nélküli csillag saját színképét, amely a csillag anyagi összetételéről árulkodik, majd veszik a csillag, és a megvilágított bolygó együttes színképét.
    A kettőt kivonják egymásból, így megkapják a bolygó saját színképét.
    A módszer működik, mert kipróbálták naprendszeren belül is, ahol ismert volt egyébként is az égitestek összetétele, csak itt nem volt szükség ilyen hosszú fénygyűjtésre a kis távolságok miatt.
    Viszont a nagy távolságoknál könnyen becsúszhat zavaró tényező, szennyező, változó intenzitású fények, porok, gázok amelyek a vizsgálat irányában találhatóak.

  64. Talán itt annyira nem off ez a kérdés. Én csak most találkoztam az internetet böngészve ezzel a felvetéssel(hülyeséggel?). Növekszik a Föld átmérője? 😀
    Mint amikor felfújunk egy lufit. Mi az a tudományos tény, ami ezt a felvetést egyértelműen cáfolja? Van a Föld átmérőjében kimutatható növekedés napjainkban?
    Az animáción a kontinensek csodaszépen egymásba illeszkednek, egy másik megközelítésű Pangea elmélet.

  65. 69: „Növekszik a Föld átmérője? ?”

    Ha növekedne, akkor az a sok üzemben levő GPS készülék mind tévútra vinné az autósokat… 😉

  66. 69: A felfújódást az a tudományos tény cáfolja, hogy ahhoz, hogy a lufi fújódjon, valahonnan kívülről anyagnak kell belemennie. A Földet legfeljebb a meteoritok gyarapítják, de ennek mértéke elenyésző. Mitől fúvódna?

  67. 71:
    Ellenkezőleg, zsugorodnia kellene, mivel a tömegének hőmérséklete egyre csökken, ami összehúzódással jár. Persze milliméterekről lehet csak szó.

  68. 72: Akkor most nő vagy csökken a hőmérséklet? Nem felmelegedésről volt szó eddig?

  69. 73: A magja hűl, a felszíne melegszik. Mire kiegyenlítődik, ropogósra sülünk. 😀

  70. 73.
    Ez már kötözködés, Ábel! 🙂
    A légkör hiába melegszik, attól a magma hőtartalma még mindig csökken azóta, mióta a föld létrejött…Igaz, ha jobb a paplan hőszigetelése, akkor az lassít a hűlésen, de nem állítja le.

  71. Ha a légkört nem számítjuk, akkor a felszínnek csak néhány métere melegszik, azalatt a geotermikus gradiens mentén melegszik, ami az első néhány kilométeren asszem itthon 1 Celsius fok melegedés 33 méterenként lefelé haladva, ami a földkéreg vastagabb részein, ősmasszívumokban 100 méter is lehet. Dél-Afrikában, ősmasszívumban van 10 km mély bánya is, a modern technikával meg lehet oldani a szellőztetést, hűtést is addig a mélységig, hogy emberek ott dolgozni legyenek képesek. A felszíni néhány méternyi szokásosnál melegebb réteg elhanyagolható a 6.370 kilométeres Földsugárhoz képest. A maghoz közeledve már csökken a hőmérsékletnövekedés léptéke alighanem. Csak tippelni tudjuk a mag hőmérsékletét, de ha a geotermikus gradienssel lineárisan számolunk, akkor több tízezer fok lenne középen, ami nem túl hihető. A kezdeti kialakulási időszak után a földtörténet során alighanem inkább nőtt a Föld belső hőmérséklete, mint csökkent. Hiába fogy a fűtőelem, elég jól le van szigetelve a rendszer, hogy ne illanjon el a meleg. A belső hőtermelést elsősorban radioaktív bomlás okozza, és nem annyira a magban, mint inkább a felszínhez közelebbi szférákban. Mivel szerintem melegszik a bolygó belseje is (ha kell, keresek forrást), és a radioaktív bomlás miatt a nehezebb elemek könnyebbekre bomlanak, melyek esélyes, hogy több helyet foglalnak el együttesen, így én arra szavazok, hogy növekszik a bolygó, bár nyilván elhanyagolható mértékben.

  72. 76: A nukleáris hőtermelés és az árapály által okozott deformációk melegítik a bolygó belsejét, amik nagyjából egyensúlyt tartanak a hőleadással. Ezért a hőmérséklet közel állandó. Persze a nukleáris fűtőanyag is fogy lassan, az árapályerők is csökkennek, ahogy az energiaveszteség hatására a Hold pályája változik, de nagyon-nagyon lassan. Nem tudok adatot, de azt tippelem, hogy millió évente egy-pár fokos nagyságrendű lehet a változás.

  73. „A Föld belső hőmérséklete szoros kapcsolatban van azzal a kérdéssel, hogy hogyan alakult a belső hőmérséklete a története folyamán. Erre azonban azért nehéz választ adni, mivel ez kapcsolatos a Föld kialakulásának megoldatlan kérdésével. Az egyik probléma tehát az, hogy nem ismerjük a Föld kezdeti hőmérsékleteloszlását. De fogadjuk el akár valamely hideg, akár valamely forró keletkezési elképzelést is, rögtön felmerül a másik kérdés: vannak-e olyan folyamatok a Földben, amelyek hőt termelnek? LUBIMOVA szerint több ilyen folyamat is létezik, de a Föld kialakulása után számottevő hatása csak a természetes radioaktív elemek (U, Th, K) által termelt hőnek van [87]. Ez a hő a Földben levő természetes radioaktív elemek bomlásából származó α, β és γ sugarak elnyelődéséből keletkezik. Kérdés azonban, hogy a természetes radioaktív izotópok hogyan oszlanak el a Földben és esetleg változtatják-e helyüket a földtörténet során. Mivel sem erre a kérdésre, sem a hőmérséklet kezdeti eloszlására nem tudunk megbízható választ adni, a Föld belső hőmérséklete és ennek földtörténeti alakulása a geofizika nyitott kérdése.

    Elvi megfontolások és bizonyos modellszámítások alapján mindössze azt állíthatjuk, hogy a radioaktív hőforrások valószínűleg a felsőbb övekre koncentrálódnak, továbbá a Föld belső hőmérséklete a története során semmiképp nem csökkent, inkább növekedett. Ennek alátámasztására vizsgáljuk meg, hogy a Föld belsejében különböző mélységekben bekövetkezett hőmérsékletváltozás mennyi idő alatt ér a felszínre, azaz milyen sebességgel terjed vezetéssel a hő a Földben.”

    „Látható, hogy hővezetéssel a földi hő zavarok igen lassan terjednek. Például a földkéreg aljáról (a Mohorovicic-felület mélységéből) származó hő zavarok kb. 10 millió év múlva észlelhetők a felszínen; és az 500 km-nél mélyebben keletkező hőmérsékletváltozásokat már nem tudjuk észlelni, mivel a felszínre jutásukhoz szükséges idő csaknem azonos a Föld életkorával.”

    http://volgyesi.hotserver.hu/geofiz/4_1-5.pdf
    Völgyesi Lajos: Geofizika. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002.
    137-138. oldal (9-10. oldal a linkelt pdf-ben)

  74. 78 Jani
    Na, ilyen mélységig nem mélyültem el a témában, de azért érdekes, mert a köztudatban lévő információk alapján a föld korábbi korszakaiban a mainál aktívabb volt a vulkáni tevékenység, volt amikor fél kontinensnyi területeket is elöntött a láva. Ez meg arra utal, hogy csendesedett a föld az idők folyamán.
    Meg a hő egy része nem hővezetéssel jut a felszín közelébe, hanem konvektív áramlással a forró pontokon, mint a Hawaii vulkánoknál, az sokkal gyorsabb folyamat, mint a hővezetés.
    Ha melegszik a föld belseje, akkor az a logikus, hogy növekszik a vulkáni aktivitás, ami mint egy biztonsági szelep levezetheti a többlethőt.
    Mindenesetre érdekes amit írsz, habár az is látszik, hogy sokmindenben a kutatók sem biztosak…

  75. Most csak spekulálok. Kiindulok abból, hogy volt egy olyan kezdő állapot, hogy szinte homogén forró a bolygó, légkör nélkül. Ezután jó ideig tartott, mire összefüggő kéreg kialakult, és még sokáig ment az aktív vulkáni tevékenység, amely tevékenység kialakította a légkört, ami segített megóvni a Földet a további drasztikus hőveszteségtől. Így a világűr hidege nem érinti közvetlenül a felszínt.

  76. 71. Hát annyi itt a bizonytalanság, hogy ez alapján még akár igaz is lehet a felvetés.
    Az nem feltétel, hogy valami csak akkor tud felfúvódni, ha kívülről anyagbeáramlás történik. Ott van példának a Nap, ami növekszik. De gondoljunk csak egy kéthetes hullára, azt sem kívülről fújják fel. 😀

  77. Elnézést, a 76-osban rosszul írtam. Magyarországon 16-20 méterenként nő egy fokkal a hőmérséklet, a 33 méter a globális átlag.

    Egy jó kazánhoz hasonlítanám a Földet, amit egyszer jól megraktak, és már a sok parázsban alig van néhány fa, ami elégjen, de azért még jó meleg van odabent, míg a kazán burkolata alig melegedett át.

    RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA című jegyzet, ami ugyancsak Völgyesi Lajos domain-jén találtam, egy kis része szó szerint ugyanaz, mint az előbb idézettben, de ez jobban részletezi a témát. Nem akarom flood-olni a témát, olvassa el, akit érdekel. Egyébként is kínszenvedés épkézláb formátumba hozni ezeket az idézeteket, mert rengeteg a sortörés copy-paste esetén, például minden ő előtt és után.
    http://volgyesi.hotserver.hu/geof_bsc/gf06bsc.pdf

    „A radioaktív elemek bomlásának során tehát bármely időpontban megtalálhatók az anyagban a kiindulási és a végtermék elemek atomjai is, csak az előbbiek mennyisége az idő előrehaladásával csökken, az utóbbiaké viszont növekszik.

    A Földön jelenleg természetes körülmények között megtalálható radioaktív izotópok többsége (a 82-nél nagyobb rendszámú elemek izotópjai) három természetes radioaktív bomlási sorba sorolhatók. Az első bomlási sor a 2. ábrán is látható urán-rádium család, amelynek kiinduló eleme az U 238 92 (a 92-es rendszámú és 238-as tömegszámú urán), végterméke a már nem radioaktív Pb 206 82 az ún. rádium-ólom. A 2. ábrán azt is feltüntettük, hogy a bomlási sor egyes elemei mekkora felezési idővel alakulnak át. Látható, hogy a felezési idő a különböző izotópok esetében igen eltérően alakul: milliomod másodperc és néhány milliárd év határok közötti érték lehet.”

    „A második bomlási sor az urán-aktinium család, amelynek kezdő eleme az U 235 92 és végső stabil eleme a Pb 207 82, vagyis a 207-es ún. aktinium-ólom; végül a harmadik természetes radioaktív bomlási sor a tórium család, amelynek kiindulási eleme a Th 232 90 tóriumizotóp és záró eleme a Pb 208 82, az ún. tórium-ólom.

    Korábban a Földön valószínűleg létezett egy negyedik bomlási sor is: a transzurán elemekhez tartozó neptúnium család, amelynek tagjai a Föld korához képest rövid felezési idejük miatt már gyakorlatilag teljesen elbomlottak és csak mesterségesen állíthatók elő. Ennek kiindulási eleme a Pu 241 94 plutónium és végterméke a Pb 209 82 ólomizotóp.

    A felsorolt négy bomlási sorba tartozó radioaktív elemeken kívül van még néhány alacsonyabb rendszámú elem is, amelyeknek egyik-másik izotópja radioaktív. Ilyenek pl. a C 14 6 szénizotóp, a K 40 19 káliumizotóp, a Rb 87 37 rubidiumizotóp stb.”

    „Amint már említettük, a felső köpenyben levő hőmérsékletkülönbségek a nagyobb mélységek felé csökkennek és a becslések szerint az alsó köpenyt elérve a hőmérséklet már egységesen 2500-3000°C. Ennél nagyobb mélységekben a hőmérséklet pontos meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján igen nehéz. A belső hőmérséklet-eloszlás tanulmányozására számos modellt állítottak fel, a jelenleg leginkább elfogadott modell szerint a Föld középpontjában a hőmérséklet 4000-5000°C között van.”

    81. Pugacsov elvtárs
    Földtörténeti léptékű időszemlélettel is apró térfogatváltozásról van szó.

  78. Hubab újra szóbahozta a témát az új posztnál, de inkább itt reagálok rá, hogy ne azt a beszélgetést tereljük ebbe az irányba.

    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=20956
    1. hubab
    Főleg provokációs céllal dobtam be a belső hő növekedéséről szóló elképzelést, de egyre inkább efelé hajlok. Az utóbbi napokban beleolvasgattam a Föld belső folyamatainak témájába, de nem nagyon találtam erről információt. A rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt is lehet az, hogy ilyen kevesen foglalkoznak a hőváltozással. Ti is utánanézhetnétek, hogy a már most kihűlő belsejű Föld teóriát mi támasztja alá. Egyelőre még csak én hoztam tudományosan igényes forrást, ami az én elméletemet támogatja.

    Attól, hogy a bolygó belseje melegszik, még lehet, hogy a felszín-közeli részek hűlnek. Most részletesebben kifejtem a múltkori spekulációmat. Először kialakul egy szinte homogén forró gömb. Ez ki van téve a világűr hidegének, ami drasztikusan hűteni kezdi a felszínt, ami szilárdulni kezd, de a víztől-jégtől eltérően a megszilárdult daraboknak megnő a sűrűsége, így lebuknak a mélybe, amíg bele nem ütköznek egy másik darabba, vagy el nem olvadnak, és forró láva kerül a helyükre. Ez nagyon gyors hűtést eredményez, mintha kint a fagyban kevergeted és fújod a teádat ahelyett, hogy termoszba tennéd. Tegyük fel, hogy kialakult egy átlagosan 500 km vastag szilárd kéreg, amit behálóznak repedések emlékei, így aktív vulkáni tevékenység marad. A felszínt eddig közvetlenül érte a világűr hidege, ami talán közelít az abszolút 0 nullához (-273 celsius). A Földtörténet során megesett a vas-katasztrófa, amikor kialakult a belső mag, így létrejött a stabil mágneses mező, ami megakadályozta, hogy a vulkáni tevékenység által a légkörbe juttatott gázok elillanjanak, így kialakult a légkör, ami a további drasztikus kihűléstől megóvta a bolygót, de minimálisan így is hűl a felszín. A feltételezett 500 km-es kéreg az idők folyamán homogenizálódott. Alulról eltűntek a kiálló rögök, betömődött a rések nagyja. A felszínen a lávaömlések simították a terepet, majd a légköri, vízáramlati viszonyok pusztították-töltötték fel a terepet, illetve a tektonikus mozgások is folyamatosan megújítják a terepet. A több ezer fokos belső rész folyamatosan melegíti a felszín közeli részeket, és feltételezésem szerint alulról olvasztja a kérget lassan. Ez esetben a külső tényezők változatlansága esetén még néhány tucat millárd év múlva újra elolvadhatna a felszín, mielőtt összességében újra hűlni kezdene a bolygó a kifogyó fűtőelemek miatt.

    Néhány infó a wikipédia Earth’s internal heat budget című szócikke alól:
    „The flow of heat from Earth’s interior to the surface is estimated at 47 terawatts (TW)[1] and comes from two main sources in roughly equal amounts: the radiogenic heat produced by the radioactive decay of isotopes in the mantle and crust, and the primordial heat left over from the formation of the Earth.[2]”

    „Earth’s internal heat powers most geological processes[3] and drives plate tectonics.[2] Despite its geological significance, this heat energy coming from Earth’s interior is actually only 0.03% of Earth’s total energy budget at the surface, which is dominated by 173,000 TW of incoming solar radiation.[4] The insolation that eventually, after reflection, reaches the surface penetrates only several tens of centimeters on the daily cycle and only several tens of meters on the annual cycle. This renders solar radiation irrelevant for internal processes.[5]”

    „Estimates of the total heat flow from Earth’s interior to surface span a range of 43 to 49 terawatt (TW), or 1012 watt.[9] One recent estimate is 47 TW,[1] equivalent to an average heat flux of 91.6 mW/m2, and is based on more than 38,000 measurements. The respective mean heat flows of continental and oceanic crust are 70.9 and 105.4 mW/m2.[1]”

    „Earth heat transport occurs by conduction, mantle convection, hydrothermal convection, and volcanic advection.[12] Earth’s internal heat flow to the surface is thought to be 80% due to mantle convection, with the remaining heat mostly originating in the Earth’s crust,[13] with about 1% due to volcanic activity, earthquakes, and mountain building.[2] Thus, ~99% of Earth’s internal heat loss at the surface is by conduction through the crust, and mantle convection is the dominant control on heat transport from deep within the Earth. Most of the heat flow from the thicker continental crust is attributed to internal radiogenic sources, in contrast the thinner oceanic crust has only 2% internal radiogenic heat.[2] The remaining heat flow at the surface would be due to basal heating of the crust from mantle convection. Heat fluxes are negatively correlated with rock age,[1] with the highest heat fluxes from the youngest rock at mid-ocean ridge spreading centers (zones of mantle upwelling), as observed in the global map of Earth heat flow.[1]”

    „Radiogenic heat production in the mantle is linked to the structure of mantle convection, a topic of much debate, and it is thought that the mantle may either have a layered structure with a higher concentration of radioactive heat-producing elements in the lower mantle, or small reservoirs enriched in radioactive elements dispersed throughout the whole mantle.[15]
    Geoneutrino detectors can detect the decay of 238U and 232Th and thus allow estimation of their contribution to the present radiogenic heat budget, while 235U is unobserved, and 40K is not detectable but is known to contribute 4 TW of heating.[10] However, the decay of 235U and 40K contributed a large fraction of radiogenic heat flux to the early Earth, which was also much hotter than at present.[11] Initial results from measuring the geoneutrino products of radioactive decay from within the Earth, a proxy for radiogenic heat, yielded a new estimate of half of the total Earth internal heat source being radiogenic,[10] and this is consistent with previous estimates.[15]”

  79. 83. Jani

    Természetesen nem ragaszkodom az elképzelésemhez, mivel eddig én sem foglalkoztam behatóbban ezzel a témával, csupán a közismert tények alapján alakítottam ki az álláspontomat.
    Logikusan végiggondolva azért én is beláttam, hogy nem feltétlenül van ellentmondásban a csökkenő felszíni aktivitás a föld belső felmelegedésével, mivel a kihűlt kéreg egy olyan jó hőszigetelő réteget hozott létre, ami már korlátozottan van kitéve a konvektív hőmozgásoknak, konkrétan ez csak a mélytengeri árkokra korlátozódik, ahol a felbukkanó magma adja át hőjét az óceánoknak, míg a felszín túlnyomó része erősen fékezett a hőátadásban a kéreg rossz hővezetése miatt.
    Viszont ha a belső fűtés miatt emelkedik a föld belső hőmérséklete, akkor logikus, hogy ez egyre erősebb motort kell hogy jelentsen a tektonikus mozgásoknak, magyarul, egyre gyorsabbnak kell lenni a kontinensek vándorlásának.
    Elvileg itt tudja kiegyenlíteni hőtöbbletét a föld, minél forróbb köpeny, annál gyorsabb feláramlás, annál gyorsabb lemezvándorlás.
    Kérdés, hogy ez a mechanizmus képes-e akkora hőkibocsátásra, hogy egyensúlyba kerüljön a belső hőtermeléssel, vagy az is lehetséges, amit írtál, hogy lassan elnyalja a már megszilárdult köpeny alsó részét? Már ha el nem fogy lassan a fűtőanyag…
    Mert találkoztam már olyan teóriával is, hogy az atomenergia hasznosításához az emberiség a készlet végére érkezett, mivel a föld korai időszakában sokkal jelentősebb uránkészlettel rendelkezett, de a túlnyomó többsége már elbomlott, és ólom van a helyén. Persze tudom, vannak igen hosszú felezési idejű izotópok is, viszont ezeknek ennyivel kisebb a bomlási teljesítményük is.

  80. Választ kaptam Völgyesi Lajostól a témáról, idézek az e-mail-jéből:
    „A Föld tágulásának elmélete egy neves magyar geofizikus, Egyed László nevéhez fűződik, majd őt követően komolyan foglalkozott a témával többek között S W Carey, G Scalera és K-H Jacob is akik könyveket is írtak erről. A számítások szerint a tágulás mértéke évente 0.6 mm körüli érték lehet, ami sok más megfigyeléssel összhangban van. A témával én is foglalkoztam, nagyon sok érdekes és meglepő vonatkozása van, elképzelhető, hogy rövid időn belül mérésekkel is igazolható lesz. A mostani elfoglaltságom mellett sajnos nincs időm blog oldalakat figyelni és aktívan résztvenni, viszont megfelelő nagyobb érdeklődés esetén valahol valamikor szívesen tartanék a témáról egy érdekes előadást, ha ezt valaki megszervezné.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük