Tibor bá’ online
„Régen” úgy tudtuk, hogy a sok idegeskedéstől gyomorsav túltengést kapunk, amitől előbb vagy utóbb gyomorfekélyünk lesz, amit ha elhanyagolunk akkor gyomorrákban halunk meg. Az egész folyamat nem tesz többet, mint 5 év. A folyamatba bármikor be lehet avatkozni váltakozó sikerrel. A gyomorfekéllyel sokan kínlódnak, mert a kiváltó okot nem tudják megszüntetni, vagyis élnek úgy tovább, ahogy előtte.
És akkor 10 évvel ezelőtt két ausztrál orvos kitalálta, hogy az egész folyamathoz, de legfőképpen a rákhoz kell még valami. Ez a valami a Helicobacter pylori volt, ami egy közönséges baktérium, gyakran megtalálható az emberi gyomorban. A Hp. nem mindig okoz rákot, de a ráknál ott kell, hogy legyen. Hurrá! A felfedezőkhöz Barry J. Marshall és Robin Warrenhez 2005-ben hozzá vágtak egy Nobel-díjat. Ettől kezdve, aki nem akart gyomorrákot kapni, kiirtatta gyomrából a Hp.-t. És boldogan éltek, amíg meg nem haltak, azaz mostanáig.
Ugyanis Martin J. Blaser egy harmadik, de amerikai orvos kiderítette, hogy ez a történetnek csak egyik része, a másik része ennél lényegesen érdekesebb. Ugyanis szöget ütött a fejében, hogy-hogy ezrek nem kapnak gyomorrákot, pedig teli van a gyomruk Hp.-vel, ami különben az isten tudja mióta lapul a homo sapiens gyomrában. Röviden szimbiózisban él az emberrel, de nem egészen. Ugyanis az élet nem ilyen egyértelmű. Létezik amfibiózis is, ami majdnem olyan, mint a szinbiózis, de csak majdnem. A lényeg, hogy a szimbiózis mindkét fél részére kedvező, az amfibiózis pedig az egyik fél részére hol kedvező, hol pedig kedvezőtlen. És persze ez esetben mi vagyunk azok, akiknek az együtt élő partnere, a Hp. pont ezt csinálja. Egyfelől véd minket a refluxtól, autoimmun betegségektől, allergiáktól, asztmától és még az elhízástól is. Viszont gyomorfekély esetén ellenünk fordul. Csak hát gyomorfekélyt kapni nem kötelező. Minden esetre a gyomorfekély elleni harcban az első lépés a Hp. megfékezése.
Most viszont az is kiderült, hogy a mai ember roppant kényelmes, egészségével kapcsolatban például, semmit se tűr el. Pirulázik. Ez azt jelenti, hogy minden bújára-bajára bevesz egy pirulát, és minden OK. Fáj a feje? Pirula. Ég a gyomra? Pirula. Ma még nem szart? Pirula. Túlsúlyos? Pirula. Tüsszög? Pirula. Sokat zabált? Pirula. Emésztési görcsök? Pirula. Megfázott? Pirula, pirula és pirula. A sok és indokolatlan antibiotikum szedés kiirtja a Hp-t a gyomorból, és kiderül, hogy van (most már csak volt) belőle haszon is. Először is a gyomor előállít két fontos hormont a leptint és a ghrelint, de ehhez szükség van a Hp. jelenlétére. Ez a két hormon szabályozza az energiatárolást és felhasználást. Eltávolítása megzavarja az anyagcsere folyamatot. Talán ennél is fontosabb, hogy Hp. távollétében a nyelőcső betegségek következhetnek be bizonyítottan. Gyerekek esetében pedig az asztma fordul elő sokkal nagyobb gyakorisággal. Ebből az következett, hogy a Hp kiirtásával kapcsolatban az szakorvosok két táborra szakadtak, pontosan úgy, ahogy a mandula kivételével kapcsolatban történt két emberöltővel korábban.
Újra bebizonyosodott, hogy a természet a titkait nem szívesen tárja fel, alaposan meg kell érte küzdenünk.
________________________________________________________
________________________________________________________
___________________________________