(2114) Az életet adó víz

Tibor bá’ online

 

Az utóbbi napokra felszínre került a Világ vízhiány problémája, ami egyes országokban már katasztrofális méreteket ölt. Javaslom, ne csak olvassátok el ezt a posztot, de nyissátok ki a csatolásokat is. Különösen az utolsót, amelynek a végén megtalálható a száraz vécé, ami adott esetben aranyat érhet. Legokosabb, ha ezt a posztot lementitek későbbi felhasználásra. _________________________________________________________

 

Hogyan függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól és a szennyvízcsatorna hálózattól?
Lépések a klímaváltozás megfékezése felé

Ország József munkája

Mi a VÍZÖNELLÁTÓ rendszer célja?

A VÍZÖNELLÁTÓ rendszer vezérfonalára kattintson ide.

A VÍZÖNELLÁTÓ rendszer egymást kiegészítő, igen egyszerű műszaki megoldások összessége, amelyek a hosszútávon világszerte fenntartható vízgazdálkodást hívatottak megvalósítani. Egyéni szinten az itt javasolt megoldások nemcsak a család egészségnek a megőrzését segítik, hanem a szennyvízkezelés területén is nagyon jelentős megtakarításokhoz vezetnek.

A rendszer különlegességének a lényege egy újszerű filozófiai megközelítés, amit « életközpontúnak » is lehetne nevezni. Ellentétben a jelenlegi felfogással, ami « emberközpontú ». Mi nem az embert helyezzük a világegyetem középpontjába, hanem egy kevésbé nagyképű szemlélettel az embert csupán az élővilág egyik elemének tekintjük. Célunk az élővilág megerősítése és jelenlegi – eléggé lerombolt – állapotából való felélesztése, amiből az ember is csak hasznot húzhat.

A javasolt megoldások figyelmes tanulmányozásával az olvasó rájön arra a meglepő tényre, hogy a klímaváltozások megfékezése felé vezető út a víz és az életanyag (biotömeg) kölcsönös gazdálkodásán keresztül vezet. A ma, világszerte ismert, vízgondok maradéktalan megoldása tulajdonképpen ennek az útnak csupán az egyik « mellékterméke ». Az életanyag gazdálkodást célzó világméretű tervezet elindítása csupán politikai és gazdasági természetű döntés: ennek a megvalósítására, az egyén nem sokat tehet.

Elsődleges célunk az volt, hogy megadjuk azokat az információkat, amelyek segítségével szép kék színű bolygónk jövőjét meghatározó személyiségek, igen hatásos döntéseket hozhatnak. Az elmúlt 15 év eseményei alapján ezt a célt el kellett hagynunk. A döntéshozók az itt bemutatottak felé, világszerte az érdeklődés legkisebb jelét sem mutatták, s ez a legkevesebb amit mondhatunk. Az itt javasolt megoldásokat a legjobb esetben – nem hivatalosan – megtűrik, de az esetek túlnyomó többségében elhelyezésüket a törvények világszerte szigorúan tiltják. Rendszerünk ismertetése Don Quijote szélmalomharcával egyenértékű. A hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás megvalósítására sem a vízügyi szakemberekre, sem a döntéshozókra nem számíthatunk. Az esetleges haladást a közvélemény legfelvilágosultabb része kényszerítheti ki az itt javasolt rendszerek elhelyezésével, ami nem más, mint a környezetvédő állampolgári engedetlenség. Nem ismételhetjük eléggé: A jelenleg világszerte érvényben lévő víztörvények nem a környezet, sem az egyének, sem a közösségek érdekeit szolgálják, hanem kizárólagosan a vízzel foglalkozó mamutvállalatok piacának a védelmét. A 2013 októberében Budapesten megrendezett Water Summit találkozókon A VÍZÖNELLÁTÓ álláspontját nyilvánosságra hozni nem engedélyezték.

A médiák által katasztrófa hírekkel agyontömött közvélemény felé a jelen honlap egy reményteljes üzenetet kíván eljuttatni. A környezetrombolás és az égető problémák leltárán kívül a hívatott szakemberek nem adnak kézzelfogható, valóban hatásos megoldásokat. Ezért hangsúlyozzuk minden erőnkkel: «Az emberiség viszonylag könnyen letérhet jelenlegi, környezetünk teljes elpusztításához vezető útról. Az új ösvény előttünk áll, de ideje világszinten meghozni a helyes politikai és gazdasági döntéseket.» Mellékesen megjegyezve, ehhez a világ lakossága vérmes reményeket sajnos nem fűzhet. A vízgazdálkodás területén a hivatalos döntések az élővilág pusztulása felé terelik az eseményeket.

A VÍZÖNELLÁTÓ gyakorlati tanácsai, a helyes döntések meghozatalára, mindenki számára segítséget nyújtanak. Biztató az a tény is, hogy a valóban fenntartható vízgazdálkodás műszaki megoldásai sokkal egyszerűbbek, megbízhatóbbak és olcsóbbak, mint a jelenleg mindenütt javasolt, ill. törvényileg előírt méregdrága – és környezetkárosító – berendezések. Az egészségünket is jobban védik. Igaz, van egy nagyon nagy « hibájuk »: a központi megoldásokat és monopóliumokat megkérdőjelezik, valamint kevesebb hasznot hoznának a környezetszennyezést ma kezelő ipari vállaltoknak. Sajnos egyesek számára nagy a kísértés arra, hogy a mai vízproblémákat zsarolásra és hatalmuk növelésére használják fel. A környezetszennyezést kezelő vállalatok bevétele a környezetszennyezéssel egyenesen arányos. A szennyezést a forrásnál megelőző megoldások profitot nem termelnek. Talán ezzel magyarázható az a tény, hogy a problémák megelőzését célzó berendezések helyett a ma érvényben lévő víztörvények a környezetszennyezést javítgató berendezéseket helyezik előnybe (ilyen pl. a hagyományos víztisztítás).

A jövő nemzedékek és az élővilág érdekében sürgős lenne a nagyméretű életanyag rombolást megállítani. Az életanyag romboló technológiákat, mint a városi szennyvizek hagyományos tisztítását, az életanyagok nyakló nélküli égetését (pellets, biométán, biodízel, bioetanol, stb.), valamint a pénzügyi nyerészkedésre alapozott mezőgazdasági termelést kellene sürgősen visszaszorítani.

Az itt javasolt műszaki megoldások, mint a TELESŐ rendszer, még városi házakba is beépíthetők. Az egyszerű, olcsó és hatásos szennyvíz kezelésre javasolt megoldásaink városokban, és falvakban is működnének. Falvakban a vízhez kötött költségeket családi- és önkormányzati szinten még le is nullázhatnák.

Városiasodó világunkban VÍZGAZDA az egyetlen út a fenntartható városi vízgazdálkodás felé. A VÍZGAZDA alapelveit alkalmazó városnegyedeket műszakilag már holnap lehetne építeni. A mai víztisztító rendszerekkel ellentétben, ezek az új városnegyedek sem a folyókat, sem a talajvizet egyáltalán nem szennyeznék. Nyomásuk a természetes vízkészleteinkre is sokkal alacsonyabb lenne.

Belgiumban, egy ilyen városnegyed kiépítését, környezetvédelemre elszánt csoportos családok több ízben javasolták, a saját költségükön. Sajnos eddig az összes ilyen kísérletet hatóságilag szigorúan betiltották, még akkor is, amikor az érdekeltek az építési engedélyt kísérlet címén, ideiglenesen kérték, azzal az ígérettel, hogy amennyiben a környezet kimutathatóan károsodna, a hagyományos és előírt víztisztítási rendszert a saját költségükön beépíttetnék.

Az alábbiakban leírt műszaki megoldások több mint 20 éves egyetemi tudományos kutatás eredményei, amelyeket a terepen Afrikában és Európában kipróbálták. A jelen honlap célja az információ, minden kereskedelmi tevékenység nélkül.

http://www.eautarcie.org/hu/index.html

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(2114) Az életet adó víz

  1. Már tervbe van, hogy ha megépítjük a tetőteret, akkor oda egy ilyen alomszék kerülne. Fürészport majdnem ingyen lehet szerezni, avar, és száraz fű meg adott a kertben.

  2. Az alomszéket kipróbáltuk, működik. Ami nem egyértelmű számomra, hogy ha valaki férges a családban, és a trágyánkat komposztálva azt visszajuttatjuk a talajba, azzal nem fertőzzük-e vissza magunkat. Bár a féregpeték a talajban valószínűleg amúgy is megtalálhatók, úgyhogy lényegében mindegy.

  3. Tibor bá, szeretném megköszönni a mai posztot! Ennél lényegibb téma nem létezik, és ez egy előremutató írás, ami használható technológiát mutat be, ami szinte bárki számára elérhető.

  4. Van valakinek tapasztalata a társaságból a TELESŐ-vel, vagyis az Országh-féle ciszternarendszerrel? Terveznénk építeni, csak az a baj, hogy nagyon drágára jön ki. Kiszámoltam, 40 m3 víztározó kapacitásra lenne szükségem, és 7 m3 derítőre. Ez nemigen akar kijönni 2 M-nál olcsóbbra, de még így is kérdéses, ki csinálja meg, és tartani fogja-e a vizet.

  5. Tófóliás medence nem jöhet szóba? Vagy ivóvíznek szeretnéd?

  6. 5: Nem. Kattints rá Tibor bá valamelyik linkjére, vagy írd be, hogy eautarcie.org. Le van írva minden.

    Lényeg: A mechanikai szennyeződéstől megtisztított esővizet föld alatt, fénytől védve, beton (vagy mészkő vagy egyéb ilyesmi) tárolóban kell tartani. Esetleg elég lehet, ha a derítő beton, és a tároló fém vagy műanyag vagy bármi. Ezesetben lényegében ivóvizünk lesz az esővízből – még némi szűrés után.

  7. Használt IBC tartály (lehetőleg olyan, amiben élelmiszer volt) 15-20 eFt/db 1 m3-es. Vagy nézz utána a ferrocementnek. Afrikában abból csinálnak low-tech ivóvíztárolókat. Gyakorlatilag csibedrótra felvitt homok-cement keverék vakolat

  8. 7: Tegyük fel, hogy beások 40 db. IBC tartályt a kertembe. Most tegyük félre, hogy a lágyítók beleoldódnak a műanyagból a vízbe, amitől 20 év múlva rákosak leszünk. Hogy kötöm össze a 40 db tartályt a föld alatt úgy, hogy a víz szabadon közlekedjen köztük, és hogy egyik illesztésen se szivárogjon be a talajvíz?

    Ez a házi, vékony ferrocement biztos nagyon jópofa, de egy 40 m3-es ciszternának el kell bírnia a tetejét+50 cm talajt is maga fölött, szivárgás nélkül. Inkább maradnék a jól bevált, minősített vasbetonnál.

  9. IBC tartályt szerintem nem érdemes a földbe rakni. Rokonok kiástak egy nagy gödröt, azt kibetonozták, és abba raktak 4 IBC tartályt, amit bonyolult csővezetékkel kötöttek ösze, ahová az esővizet gyűjtötték. Aztán rájöttek, hogy inkább szigetelni kellett volna a gödröt, mert akkor nem 4 köbméter vízet tudnának tárolni, hanem 12 köbmétert.

  10. Pár gondolat a poszthoz:

    Komposzt WC valóban szagtalanul működik, mindegy mi megy bele csak széntartalmú töltelék anyag legyen. Zúzott újságpapír/faforgács/fűrészpor teljesen mindegy, csak kellő mennyiségű szárazanyagot kell adagolni a WC-be. Egy dolog fontos, nem szabad tocsogósan hagyni, nem kell belőle sajnálni a szárazanyagot. Ha jól használja az ember, akkor avarszerű illata van, ha nem elég a szárazanyag, akkor lesz vizelet/fekália szaga(domináns a vizelet, mert ez adja az emberi melléktermékek zömét).

    Műanyagot víztárolókat el lehet ásni, de számítani kell a beposhadásra. Lehet kapni nagy, több m3 műanyag ciszternákat, olcsóbb mint a betonos verzió, de én nem használnám ivóvíz tárolásra…
    Erre a beton/csempézett tároló alkalmas, egyszerűen más a mikrobiológiai környezete, és nem lesz tőle büdös a víz.

    Másik fontos dolog, hogy át kell állni víztakarékos növénytermesztésre, erre a mélyalmos művelés talán a legjobb a konyhakertnél, plusz a permakultúrás szemlélet, és pár ezosnak tűnő trükk, mint a biodinamikus művelés(ha már nulla vegyszerrel kell operálni, mert muszáj).

  11. Csak még egy gondolat a komposzt WC-hez.
    Mi a “terméket” közel 2 évig érleljük, és a végén a gyümölcsfák kapják meg trágyaként(teljesen humuszszerű, nincs szaga, szép fekete és morzsalékos). Nem tudom hogy placebo-e a növényeknél, de ahova raktuk, és nem fagyott el a virágzat, jobb terméshozamot produkált, plusz látványosan nagyobb lett a fák környékén a növényélet(minden haragos zöld).

  12. “Belgiumban….Sajnos eddig az összes ilyen kísérletet hatóságilag szigorúan betiltották…”

    No miért is?? Nem csak Belgiumban vigyáznak a “status quo”-ra! Mert már globálice az utóbbi 50 év arról szólt, hogy MINDEN életlehetőség feletti irányítást begyüjstön a KÖZPONTI hatalom. Infrastruktúra fejlesztésnek hívták – előző század még a folyószabályozások kora volt…
    Ezt nevezték el persze fejlődésnek – (keleten nyugaton egyaránt). A fránya paraszt évezredekig elvolt az ásott kutakból nyert vízzel, símán termelt és megélt gázhálózat és villanyhálózat nélkül is – már a kábel TV-ről és Internetről ne is beszéljünk. (falusi rokonaim is a Tesco-ba járnak) Minden szakma eltartotta magát – és a társadalmat. A kistermelők és kiskereskedők ellátták a szükségletet – de a haszon is az övék volt! (már amit el nem szedtek tőlük – persze az mindig nyűgös volt).

    Hatalom számára kényelmes és hasznos így központosítva minden, ahogy a vízellátás, élelmiszeripar, gyógyszeripar stb. is. De ennek ára a totális kockázat…

    (Tehát most már vagy együtt találunk kiutat – vagy sehogy.)

    Csak egy (vidám) történet kb 50 évvel ezelőttről, hogyan tették nálunk tönkre a kutakat!? Két lépésben történt: először bevezettették a vezetékes vizet a falukba – csatorna nélkül. Megvárták, amíg az olcsó vízhez hozzászokott a nép – majd önként és dalolva bevezette a fekáliáját mindenki az elődök ásta kútba. (A jövőjét kútba vetette…)

    Emlékszem egy konkrét esetre, hogyan erőszakolták pártkatonák a vízvezetéket a falukra. (Egy ismerősöm – aki falujáró volt Kádár alatt – az mondta el) Volt egy akadékoskodó család, aki a világért sem volt hajlandó vezetéket bekötni (sok rokonával egyetemben), mondogatva, hogy jó volt az ősöknek a gémeskút ezer évig, jó lesz az még az unokáknak is. Már mindent elkövettek, teltek a napok-hetek, de semmi sem használt – az egész utca ellenált, nem lehetett a munkát megkezdeni. Ekkor – végső kétségbeesésében ismerősöm elkezdte ecsetelni a vízvezeték előnyeit. Sötét este volt már, kint havazott, és már nagyon éhes is volt meg szorongatta is a szükség (több értelemben is..). A gazda csak hallgatott a sarokban – azt se lehetett tudni néha, hogy alszik-e az öreg, mert amúgy is csak harapófogóval lehetett kiszedni belőle bármit. Ekkor ismerősöm előadta, hogy most képzelje el kedves gazda, hogy ilyen sötét, zimankós estéken mint ez is, ha lenne vízvezetéke, akkor simán tudna ebből a nagy konyhából leválasztani egy részt, ahol WC-t fürdőszobát is berendezhet – nem kell kirohangásznia télben-fagyban egészen az udvar végéig… No ekkor úgy kellett neki kimenekülnie! Mert az öreg üvöltözve pattant fel és konyhakéssel rohant feléje, azt kiabálva, “mit beszél itt kend? Hogy én a lakásomba szarjak?? Takarodjon az úr, mert nem állok jót magamért…” 🙂 🙂

    Hát most ki áll jót értünk?

    Egyébként már a komposztálás is ipari technológiával folyik, de most van éppen kialakítás alatt egy kiskertbe is felállítható komposztáló, ami zöldhulladékból, konyhahulladékból tud egy év alatt komposztot csinálni. Akit érdekel tudok skiccet küldeni róla…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük