2020-04-30 nap bejegyzései

(3176) A mindennapi (betevő) pina

Tibor bá’ online

 

Tegnap több hozzászólás is érkezett, mindennapi pina ügyben, mert, hogy hiányzik, nem hiányzik, stb.

A helyzet az, hogy semmiben se lehet mindenki igényét kielégíteni, megpróbálni se érdemes. Viszont az INDEX-ben például minden áldott nap van pina, nem is egy. És nincs olyan sajtótermék, amiben ne lenne. Miért? Majd mindjárt kiderül.

Én a kezdettől fogva bizonyos értelmi szintre, tapasztalatra és tudásra álltam be. Feltételeztem, ami engem érdekel, az érdekli a látogatóimat is. Aki ebből kilóg, az elmegy máshová. (persze, van, aki nem megy el, és méltatlankodik) Az én érdeklődési körömhöz hozzátartozik a szex is, mivel a szex az emberi lét szerves része. Persze csak óvatosan, elsősorban olyan szinten, ami összhangban van az ember ízlésével. Viszont a szexnek hatalmas vonzása van, ezért van pl. az INDEX-ben is. Ma (illetve már napok óta) a nők részére akarják még jobbá tenni az orális szexet. Hogy ezt miért kell fokozni, azt csak az isten tudja, amikor a legtöbb nőnek annyira érzékeny a klitorisza, hogy a nyalást alig tolerálja.

Erről különben kamaszkorom vicce jut eszembe: Klárika és Jenő séta közben leülnek egy padra a Lizsében. Jenő bekéredzkedik Klárika combjai közé és heves nyalásba kezd. Egy kis idő után Klárika megszólal, Jenő drága, a szemüveged nyomja a combomat. Jenő leveszi a szemüveget és nyal tovább. Egy idő után Klárika megint megszólal, Jenő drága egy perce már a padot nyalod. Jó-jó, de miért a Lizsében?

Akkoriban nem voltak paneltömbök, volt viszont társbérlet. Ez azt jelentette, hogy három szoba hallban három család lakott, közös vécé, konyha és fürdőszoba használattal. Szülök a rekamién, a gyerekek emeletes ágyban. Nő volt elég, kégli nem volt, maradt a Lizsé, Margitsziget, Népliget, Tisza Kálmán tér (bocs. Második János-Pál). Padok voltak, de még világosban el kellett őket foglalni, mert nagy volt a tolongás. Aztán szépen megvártuk a besötétedést. Hogy miért? Mert szemérmesek voltunk, nem úgy, mint ma. Azt, hogy pina, ki nem ejtettük a szánkon. A „szerelem négy állomása” így szólt:

kéz a kézben

kéz az izében

izé a kézben

izé az izében.

Csak azt nem tudtuk, hogy kerül bele. Ahhoz kellett még várni néhány évet. A fuck kultusznak, ami az amerikai filmekben megy, még nem jött el az ideje, az emberiségben volt még tartás.

Amikor kamaszként zsebfociztam (remélem, tudod mi az?) az anyám azt mondta: ne piszkáld állandóan a micsodádat. A pénisz szó vicces lett volna, a fasz elképzelhetetlen, a farok pedig nevetséges, maradt a micsoda. Életemben először tíz évesen nem a pinát hallottam, hanem a peznát. Igen-igen az orosz katonáktól. Idősebb barátomtól tudtam meg, hogy a penza az magyarul pina, az pedig az, ami a lányoknak van fütyi helyett, és nem szabad mondani.

És ezzel kifújt a mai napra rendelt pina melléklet. Ha végig olvastad, ne panaszkodj, mert abbahagyhattad volna, de nem tetted. Ha nem olvastad végig, akkor ide el se jutottál. Erről jut eszembe, a TUNGSRAM-ban egy százoldalas fejlesztési beszámoló 80. oldalára a műszaki igazgató ezt írta be: Amikor az olvasással ideig jutsz, jelentkezz nálam a kitűzött célprémiumért. Fél évig senki se jelentkezett.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________