Tibor bá’ online

Nem a véleményemet, és értékítéletemet írom le, hanem emlékeztetni akarok mindenkit a tényekre. Ezt az első mondatot olvassátok el háromszor.

Az első Orbán kormány idején történt, hogy egy pasi kiszemelt magának egy terepjárót, amit el akart kötni. A terepjáró hátsó ülésén ott lapult Orbán Viktor miniszterelnök egyik gyereke, és egy női rendőr, mint testőr. A rendőrnő felszólítás nélkül belelőtt a pasiba, majd megbilincselte a sebesült férfit, aki nem halt meg. A tárgyaláson a lopás kísérletért (ami akkor még a Btk. szerint csak jogtalan kölcsön lett volna) 9 év letöltendő büntetést kapott. Ha az én kocsimat akarta volna eltulajdonítani és én rálőttem volna egy engedélyhez nem kötött (de a gépkocsimban nem tartható) gázpisztollyal, akkor a pasi egy napot se ült volna, de engem megbüntettek volna a riasztófegyver jogtalan használata miatt.

A rendszerváltás előtt a 19 éves (tehát nagykorú) lányom kötött egy szerződést, aminek alapján később vitába keveredett a másik féllel. A másik félnek volt 60.000 forint követelése. A tárgyalásra engem is behívtak, ahol a másik fél tiszti egyenruhában, századosi rendfokozattal jelent meg. A bíró ítéletében engem (aki semmit nem írt alá) kötelezett a 60.000 Ft. megfizetésére, mivel a lányomnak nem volt jövedelme.

Tudomásul kell venni, mert tény, hogy a bíróság messze nem objektív, és egyedi szempontjai vannak. Egy élsportolónak különleges jogai vannak (ha tetszik ez egyes hozzászólóknak, ha nem). Bizonyos mennyiségű becsempészett nyugati cuccot elnéztek a vámosok. Bizonyos közlekedési kihágásokat megúszhatnak. Különböző fokú erőszakoskodást elsimítanak (nem rég volt a jogászok gólya táborában ilyen eset, ahol az elkövető még csak híresség se volt). Ráadásul ezzel nem csak Magyarország dicsekedhet. Személy szerint én nem tartom helyesnek, de a jelenség létezik. Aczél Endre megjegyzése, hogy az általános vélemény szerint „Kissék lebuktak” tökéletesen fedi a valóságot. A pártállam alatt majd mindenki követett el törvénysértést. Mást ne mondja, aki tehette fusizott és hazalopta a fusit. Ezt senki se ítélte el. És igen, hébe-hóba előfordult, hogy valaki lebukott.

A szabadúszó fordító státuszt hivatalosan nem fogadták el. Lényegében KMK voltam (közveszélyes munkakerülő). Egyszerűbb volt számomra, hogy be voltam jelentve egy szövetkezetbe, mint bedolgozó, de ebből nekem egyetlen fillér hasznom nem volt (mások dolgoztak a nevem alatt, és kaptak érte fizetést). Valaki feljelentett. Bűnügyi tárgyalás. A szövetkezett igazgatója tanúvallomásában azt mondta, hogy a szövetkezetének 400 fiktív bedolgozója van. Ha ezt a törvénytelen helyzetet felszámolnák, a szövetkezett lehúzhatná a rolót, ami nemzetgazdasági okok miatt egyáltalán nem kívánatos. Az ügyész erre azt mondta, hogy őt a másik 400 fiktív bedolgozó nem érdekli, ő ellenem emelt vádat. (kaptam 8 hónapot felfüggesztve).

Kiss Lászlónak és társainak, vagy az akkori úszóknak jó néhány esete volt. Ezt hozta magával a kor szelleme. Ez a magyarázat arra, hogy most 3 esetet is elő lehetett rángatni. Valószínűsítem, hogy több tucat esete volt, amiket simán megúszott. Sokaknak, másoknak is voltak ilyen „esetei”. Nem reális a mai, erősen liberális felfogással megítélni egy 55 éves dolgot, mert egy 18 éves fiúnak a kialakult morális érzékét a környezet alakítja ki. Nem fair leverni egy 73 éves férfin egy rothadó, korrupt rendszer hibáit. Ezt az egész szar ügyet már rég el kellett volna felejteni. Ennél ezerszer nagyobb bűn a százmilliárdok ellopása, ami most a Kiss ügy kapcsán szép lassan a feledés homályába fog veszni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________