(873) Mi jön a Homo sapiens után?

Tibor bá’ online

 

Hat évvel ezelőtt, 2006-ban, vagyis a 2008-as válság beindulása előtt két egész évvel a New Scientist lapjain megjelent egy cikk, melynek címe pontosan megegyezett ezen poszt címével, Mi jön a Homo sapiens után? A cikket eltettem azzal, hogy majd egyszer feldolgozom, referenciának használom, de teltek a hónapok és valahogy nem találtam neki különös aktualitást. A napokban újra elolvastam, és megrökönyödve konstatáltam, hogy mekkorát változott a világ 6 év alatt.

1957-ben Julian Huxley (Aldous bátyja) új fogalmat alkotott, a „transzhumanizmus”-t, abból kiindulva, hogy a szárnyakat kapott technológiai fejlődés segítségével át fogunk tudni lépni az emberi test és értelem szabta határokon. Szerinte „az emberi faj – ha úgy akarja – képes lesz transcendálódni, azaz jelenlegi képességeit túlszárnyalni. Huxley álmodozásait követően 50 évvel később ez az állom az emberiség részére megnyílt, joggal tesszük fel a kérdést, mi jön az emberi civilizáció után?

A felvilágosodás előtt az Ember az isteni teremtés csúcsa volt, lakhelye a Föld, a Világmindenség közepe. A felvilágosodás beköszöntése után a tudomány szép lassan elnyomta ezt az elképzelést. Huxley idejére világossá vált, hogy létünk egy aprócska véletlen a máskülönben érzéketlen univerzumban, de a folyamatos fejlődés egy élénk reménysugarat jelentett az Emberiség nagy magányában. Hat éve még bíztunk abban, hogy a gyógyszer ipar apró csodái, a mesterséges intelligencia irányába elért eredmények, a nanotechnológia, a biotechnológia segítségével irányíthatjuk evolúciónkat. Az emberi élettartam jóval 100 év fölé növelhető, érzékszerveink érzékenysége felfokozható, memóriánk kiszélesíthető, intelligenciánk tovább fejleszthető, érzelmi életünk, a depresszió leszabályozható. Ez mind benne volt a kosárban, sőt sokkal több. Testünk és agyunk szoros kapcsolatba kerülhet a számítógépekkel, melyek a mainál sokkal erőteljesebbek lesznek. A technológia segítségével átszabjuk magunkat, gyermekeinket és házi állatainkat. Mindenek felett győz az értelem.

Hogy az Ember beavatkozása a természetbe vagy a teremtésbe (kinek-kinek hite szerint) mindig is ellenkezésbe ütközött vallási vezetők, konzervatív politikusok, és romantikus laikusok részéről, akiknek szeme előtt egy idillikus múlt lebegett. Ez most sincs másképp a transzhumanizmussal kapcsolatban se, de az is világos, hogy a haladást nem lehet megállítani.

Emlékezzetek, ez volt a „levegőben” mindössze 6 évvel ezelőtt, szinte hihetetlen, mert mi maradt belőle? Az aggódás jövőnket illetően. A nagyszerű elképzelések helyett fenyegető éhínség, világháborús felhők tornyosulása, gazdasági és társadalmi összeomlás baljós képe, és a Föld klímájának ember által elviselhetetlen változása. Mindössze 6 év alatt.

Hogy mi jön a Homo sapiens után? Tippelhetünk a csótány és a kőkorszaki szaki által behatárolt intervallumon belül.  

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

93 gondolat erről: „(873) Mi jön a Homo sapiens után?

  1. “Hat éve még bíztunk abban, hogy a gyógyszer ipar apró csodái, a mesterséges intelligencia irányába elért eredmények, a nanotechnológia, a biotechnológia segítségével irányíthatjuk evolúciónkat.”
    Lehetnek még, akik továbbra is bíznak ebben. Ha egy néhány ezer hektáros, védett magánterületen felhalmozott valaki nyersanyagokat, technológiát, akkor realitása is lehet. SHTF esetén nagyvonalúan befogad tudósokat, mérnököket, katonákat, kísérleti nyúlnak meg jók lesznek a környező barbárok.

    Egy katonai bázis, pl. 51-es körzet megvalósíthat ilyesmit, ha egy erős parancsnok uralma alatt vészelik át a központi kormány összeomlását. Esetleg legyártanak szürke emberkéket, akik földönkívülinek kiadva magukat irányíthatják a jónépet.

    A jelenlegi létszámban tényleg oda a sci-fi megvalósulás esélye. Depopuláció esetén egy (diktatórikus) központ elég erőforrással rendelkezhet, hogy sokáig folyhasson a kutatás-fejlesztés. (Atlantisz)

  2. Senki lelke,érzelmei, gondolatai sem teljesen függetlenek saját aktuális életproblémáitől.
    Amikor ezek dominálják a tudatot, azt nevezi a lélektan pojekciónak.

  3. “Tippelhetünk a csótány és a kőkorszaki szaki által behatárolt intervallumon belül.” Elég önző, bár érthető, hogy mindenki az emberi értelem, és a szárazföldi élet túlélési esélyeit latolgatja. Ez valóban kardélen táncol, de ha nagyobb időintervallumban, és az egész földre vonatkoztatva nézzük akkor az értelmes életnek lehet jövője. A nagyképű és minden más lényt leállatozó emberiség nagy része is elismeri pl. hogy a delfinek mutatják az értelem jeleit. Életterük hatalmas, kiaknázatlan erőforrásik az óceán fenekén még érintetlenül várnak rájuk. Ha nem jön a kisbolygó elpárologtatni a földet, akkor pár millió, vagy tízmillió év múlva a gépeikkel szkafanderben a földre lépő földhajós delfinrégészek hosszú cikkeket fognak írni a szárazföldön talált, szerintük földönkívüli civilizációk által hátrahagyott gépekről és építményekről.

  4. Egy termonukleáris III. világháború, ami azért benne van a kalapban, el fogja söpörni a jelenlegi civilizációt, ha az emberi létet nem is. Már ma tapasztalni lehet, hogy a széles tömegek alig értenek bármi máshoz, mint a (csak a jelenlegi civilizációban használható) szük szakmájukhoz, sokszor ahhoz is eléggé hiányosan. Miközben az emberi tűréshatár meredeken zuhant. Ebből kizárólag az következhet, hogy néhány évtizedes távlatban csak egy vékony réteg éli túl, igen primitív, és nyomorúságos körülmények között a fent megnevezett háborút.

  5. Tippelek.
    Az ember megmarad, de SOKKAL kisebb létszámban. Ahogy Te is írtad az előző posztban, “az élő világban sosincs kerek 100 %”, lesznek túlélők a többi értelmes élőlénnyel együtt. 🙂
    Ahogy írtad, “az élő világban sosincs kerek 100 %”, így egy tyúknak, egy csótánynak is van valamennyi értelme, és ezzel együtt az ember sem “…kerek 100 %” értelem.
    Csak egy kis szurkapiszka a “felsőbbrendű” ember felé. 🙂

  6. “….Tudom, hogy ez szörnyű, merésznek, sőt egyenesen félőrült állításnak tűnik, de sajnos igaz. E könyv első kiadásakor, 2004-ben a következő idézet állt a címlapon: „Annak az esélye, hogy az emberiség megéri a XXI. század végét, nem nagyobb 50 százaléknál.” (Sir Martin Rees – brit királyi főcsillagász). Most 5 évvel később ezt az idézetet túlzottan optimistának ítélem. Mai álláspontom szerint az emberiség nem fogja megérni a 2100. évet.
    /Van-e jövőnk? © Antalffy Tibor, 2009/

  7. 6:
    Azt elfelejtettem hozzátenni, hogy:
    1. Az emberiség meg is érdemli a kihalást.
    2. Ha már nem lesz ember a Földön, akkor nem tökmindegy, hogy csótányok, hangyák, patkányok vagy mi a csuda lesz az “uralkodó faj” ?

  8. Állítólag Einstein mondta:
    “Nem tudom, hogy a harmadik Világháborút milyen fegyverekkel vívják majd meg, de a negyediket kőbaltával…”

  9. A transzhumanizmus és a szingularitás elég szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
    Semmi se garantálja, hogy titkos laborokban sokkal előbbre járnak a fejlesztések, mint amiről a társadalom tud.

    Ehhez kapcsolódoan két megjegyzés:
    1) Nemrégiben valamelyik USA titkosszolgálat egy felderítő műholdat adományozott a NASA-nak. 2000. Év előtt gyártották, ott porosodott a raktárban, nem használták fel.
    A benne megtestesülő technika verte a NASA mostani technikáját.
    Lehet, hogy az egész az ellenfél államok megtévesztésére szolgál, de ha nem…

    2) A másik a Gates alapítvány feltünő titkolozása. Egyesek szerint a népességcsökkentésen ügyködnek. Hatalmas pénzeszközök felett rendelkeznek, lehet abból mást is kutatni.

    3.) Érdekes módon egy orosz millárdos a transzhumanista szolgáltatásokat kezdet el hirdetni, ilyen kutatásokat támogat.

    4) Az elitnek is van életösztöne és anyagi javakat is tud allokálni a témára.

  10. 8. A nagy többség valszínűleg kőbaltával, de a kisebbség simán túlélhet. A mostani közimert technológia szint simán bíztosíthatja a szigetszerű túlélést.

  11. 9, 10
    Kavarjátok rendesen!
    “…titkos laborokban…”
    Ha titkos, akkor nem tudsz róla, és viszont.

    “…elitnek is van életösztöne…”
    Nincs olyan, hogy elit! Nincs felsőbbrendű ember, egyáltalán az ember sem felsőbbrendű. Mindannyian porból vagyunk. A túlélést nem a technológia fogja biztosítani, hanem a kemény(ebb) ököl. Úgy ahogy a természet elrendezte. Pillanatnyi előnyök lehetnek itt-ott, de a végén a testileg és értelmileg legrátermettebb fog életben maradni.
    Nem egyik napról a másikra jön el a vég. Látható a sebessége, (melegedés, aszály, termőföld kimerülés) legalább években kell gondolkodni.

    7-re:
    “Az emberiség meg is érdemli a kihalást”
    Ez értelmetlen. Az ember nem azért jött létre mert megérdemelte, ha eltűnik az sem ezért lesz. Ezt a szó “érdem” itt nem értelmezhető.

  12. Kapcsolódik a témához:
    Láttátok “AZ ÚT” című filmet? Elég realisztikusan ábrázolja egy
    globális SHTF utáni helyzetet. Ez a legnyomasztóbb, legdurvább film amit valaha láttam! Érdemes megnézni.

    http://www.youtube.com/watch?v=hbLgszfXTAY&feature=relmfu

    De könyvben még durvább. Mert nem tudtak, vagy nem akartak mindent megjeleníteni a fimben. Igaz akkor már nem “18” as karikás lenne, hanem legalább 22.

  13. Azt nem tudom/tudhatom mi lesz, mi jön a Homo sapiens után, de egyben biztos vagyok. Nagyon, nagyon hosszú idő fog még eltelni addig! 🙂
    Már bocsi, de Tibor bá és mások is itt, idős emberekre jellemzően, beleesnek abba hibába, mármint, hogy utánuk csak a vízözön jöhet.
    Az emberi tudás folyamatosan növekszik és még csak nem is lineárisan, hanem exponenciálisan!
    Nehéz lenne elhinni, hogy ez a tudás csak úgy egyszerűen felszívódik, eltűnik.
    Mentségetekre legyen mondva, legtöbben, az itt megnyilvánulók közül, humán beállítottságúak.
    “Ki mint él, úgy itél.”
    Viszant egy biztos, hogy kell jönni egy igen erős paradigma váltásnak.
    Lehet, ez sokakat úgy érint majd, mint a világ vége és a természetes kiválasztódás lesz újra a meghatározó, az emberi civilizációban is.
    A mai tudásommal, lazán tudnék egy, minden külső energiától mentes, életteret kialakítani, magamnak és családomnak, esetleg egy kicsit tágabb közösségnek!
    Mondjuk, ami igaz az igaz, ilyen élettér biztos, hogy nem jutna mind a hétmmilliárd embernek, akik ma a földön élnek. Ehez már kicsi ez a golyóbis.

  14. 11. RJ
    „Nincs olyan, hogy elit! Nincs felsőbbrendű ember”
    Az elit szót, akkor te máshogy értelmezed. Vannak kiemelten vagyonos emberek, akik szinte bármit megtehetnek, érdekközösségüket felismerve összefogtak.

    „Pillanatnyi előnyök lehetnek itt-ott, de a végén a testileg és értelmileg legrátermettebb fog életben maradni. Nem egyik napról a másikra jön el a vég.”
    Ez a”pillanat” elég hosszú lehet. Ha 7 millárd helyett a töredéke marad meg, annak is töredéke a technológiailag fejlett területeken. Az az erőforrásmennyiség, ami a mostani népességnek kevés, azt egy kis lélekszámú diktatúra be tudja osztani évszázadokra. Ha a mostani csúcstechnológiát használják, a környező élővilágot kímélik, akkor tovább is. Ha a környező lecsúszott emberiséget rabszolgasorba, katonáskodásra hajtják, akkor biztosíthatják az erőforrráshiányban is a luxust. A testi-lelki rátermettség mellé odatenném a vagyoni-hatalmi hátteret is. Az egyiptomi papok már egész jól ki tudták vonni magukat a természetes szelekció alól. A középkori nemesek is szórakozásként háborúztak egymással, a parasztok hullottak, a páncélos lovagoknak semmi baja nem lett. Levágtak néhány embert, majd hazamentek megünnepelni a győzelmet/vereséget.

  15. 13. Ciki
    Nagy vonalakban egyetértek. De. Ha egész nap a földet túrod, kevesebb időd jut tanulni. A tudásközpontokat megsemmisíthetik a barbárok. (Alexandriai könyvtár) Egy-egy uralkodónak érdekében állhat, hogy módszeresen hülyítse a népet. (jelenleg is folyik) Az emberiség össztudása növekszik, de egy átlagemberé inkább csökken. A korábbi tudás babonává silányulhat.

  16. 15. Jani
    Tudás az sokféle van. A két nagy csoport a hasznos és haszontalan tudás. A nem kell részleteznem, hogy a babonák melyik csoportba tartoznak. A haszontalan tudásúak lehetnek az első áldozatai a változásnak.
    A hasznos tudásnak is vannak fokozatai. Ezek közül is a létfenntartó tudás a legfontosabb.

    “Az emberiség össztudása növekszik, de egy átlagemberé inkább csökken.”
    Nem tudom, az én tapasztalatom épp ellentétes!
    Környezetembe, családomba határozottan fellelhetőek, a generációk tudásfejlődése.
    Természetesen vannak olyanok is, akik a meddő, haszontalan tudás irányába mentek, de nem ez a jellemző.

  17. Jani:
    Rendben, az elit szót másképp értelmezem. Ebben benn van az itteni kommentek is, ahol gyakran olyan “hangsúlyal” mondják mintha istenekről beszélnének. Ezt tisztáztuk.

    Az emberi tudás hanyatlik!
    Számítógépet kezel, javít, ad el, de nem tudja miből van a tranzisztor! Nem hallot a logikai algebráról, az alapokról szinte semmit sem tud.
    Egy helyen megvan az infó, gyártónál, de ott is elaprózva, a cég összeomlásakor minden elveszhet.
    Személyes: Nemrég szalicilt akartam vásárolni tartósításhoz. A boltos azt mondta, hogy ezt már nem árusítják, de mutatott egy zacskót amelyen “Tartósítószer” felirat volt.
    Amikor kérdeztem, hogy ennek a vegyületnek mi a képlete, majdnem orvost hívott. Ebben a boltban vannak “pulyka falatkák” is. Tudja valaki, hogy ez a pulykának melyik testrésze?

    Ez nem fejlódés, hanem visszafejlődés.

  18. 17. Ciki
    A saját családom, baráti köröm tanult emberekből áll, de ez nem reprezentatív. Már senki sem ismeri részletesen az általa használt gépek működését. Az autót csak a szakszerviz tudja megjavítani. Egyetemre funkcionális analfabéták kerülnek be mostanában. Villamosmérnöki karon most vezetnek be matematika felzárkóztató órát a középiskolás anyagból, mert nincsenek felkészülve a gólyák pl. az analízis tanulására. A diploma megszerzése után sokan egyáltalán nem olvasnak szakkönyveket. Nálunk ez újdonság, de nyugaton generációk óta folyik. Egyre több időt fordítunk szórakozásra, egyre kevesebbet tanulásra, gondolkodásra. Sokan az elvárt minimumot teljesítik iskolában, munkahelyen egyaránt. Az erőforrásbőség ellustította a tömegeket. Most hanyatlik a birodalom, de a dekadenciát még nem vetette le.

    Az sem utolsó szempont, hogy a képzetlenek sokkal nagyobb mértékben szaporodnak, mint a tanult karrierépítők. Ezügyben érdemes megnézni az Idiocracy című film nyitójelenetét.

  19. 18.RJ
    Amit példának felhoztál az nem tudás hanyatlás, hanem ott sosem volt tudás!
    A kettő nem ugyan az. Sajnos, látható sok esetben, hogy az emberek egyszerűen lusták tanulni. Kényelmesebb úgy élni, ha nem érdekel semmi, a megoldásokat meg várjuk valaki mástól.
    (Lásd, a politikusok messze felülértékelése kis hazánkban!)
    Sok más esetben, a mentsvár Isten lesz.
    Pedig a butákon és a hülyéken az Isten sem tud segíteni! 🙂

  20. 19.Jani
    Amellett, hogy teljesen egyetértek, amit leírtál, de!
    Szét kellene már választani egyszer s mindenkorra, a tanulást és a tudást!
    Szinte hihetetlen, hogy főiskolákról, egyetemekről jönnek ki funkcionális analfabéták.
    Már Szentgyörgyi Albert is mondta anno, hogy az oktatás ebben a formában, majdnem a nullával egyenlő. Azóta a helyzet meg csak romlott.
    Ha a tanulók fejét adatokkal tömjük, ahelyett, hogy gondolkodni tanítanánk őket, az ide fog vezetni. Kijön az iskolából az ifjonc, nagy reményekkel, mivel azt hiszi, a tudása aranyat fog majd érni, majd rádöbben, az életben ez semmit, vagy nem sokat ér, a végeredmény, frusztráció, kiábrándulás.

  21. 21. Ciki
    A tudás iránti olthatatlan vágyat kell elültetni a gyerekekben. Erre a legtöbb tanár, szülő alkalmatlan. Könyvolvasásnál is kényelmesebb a TV-t nézni. Akkor nem kell gondolkodni, elég befogadni, amit be akarnak fogadtatni veled.

  22. 22. Jani
    “Erre a legtöbb tanár, szülő alkalmatlan.”
    Tökön ragadtad a lényeget! (Vagy üstökön! Mindegy.) 🙂
    Pedig a gyerekek alapvetően hihetetlenül kíváncsiak, érdeklődőek, fogékonyak az új dolgok iránt, csak hát az “okos” felnőttek igyekeznek leszoktatni őket eme “fölösleges” tulajdonságokról!

  23. Szerintem a tudás, és a technológia nagy része el fog veszni az összeomlás során. Ez teljesen biztos.
    Egyrészt mert az emberek nagy része el fog tűnni, és velük együtt az általuk birtokolt tudás is. Másrészt pedig a túléléshez nincs szükség komplex, magas szintű tudásra.
    Ha olyan helyzet áll elő, hogy egy generációnyi idő elteltével
    nem alakul ki valamiféle társadalom és rend, akkor a volt tudásból könnyen a múlt babonája válhat.
    Persze lehetnek tudás központok is. De ha “elég” mély és hosszan tartó az SHTF akkor azok is megsemmisülhetnek.
    Én nem hiszem hogy a kőkorszakig süllyednénk vissza. De egy kora középkori szint simán bejátszhat.
    Pl.: Egy primitív cigány, aki most is fél állati szinten tengeti az életét, sokkal nagyobb eséllyel éli túl az összeomlást, mint egy kifinomult ember.

  24. 18: “Az emberi tudás hanyatlik!Számítógépet kezel, javít, ad el, de nem tudja miből van a tranzisztor! Nem hallott a logikai algebráról, az alapokról szinte semmit sem tud.”

    Nem biztos, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy miből van a tranzisztor (függetlenül attól, hogy az iskolában tanítják, egy csomó más felesleges dologgal együtt) – ettől még lehet jó fodrász, de akár építészmérnök is. Ez régen is úgy volt, hogy a szakmák differenciálódtak, még ‘főszakmán’ belül is pl. volt külön patkoló kovács, mert ott pluszban egy kis ‘lóanatómiát’ is kellett tudni – a közönséges kovácsnak ezt meg nem kellett tudnia.
    Az iskolarendszernek kellene olyannak lennie, hogy az ‘egyengyerek’ helyett (aki ált. iskolába/gimibe megy, általánosságban minden szart meg kell tanulnia, hátha szüksége lesz rá) a gyerekek képességeinek/érdeklődésének megfelelően kisebb csoportokban kellene őket oktatni – mint a ‘sikeres’ oktatási rendszerrel rendelkező országokban.
    Persze a tendencia nálunk ezzel pont ellentétes. 🙁

  25. 24. Unicornis
    “Szerintem a tudás, és a technológia nagy része el fog veszni az összeomlás során. Ez teljesen biztos.”
    Úgy kezded, hogy szerintem, majd mögé teszed, hogy ez teljesen biztos. 🙂

    “Egyrészt mert az emberek nagy része el fog tűnni, és velük együtt az általuk birtokolt tudás is.”
    Elég sok az átfedés az egyes emberek tudása között. Egy egyszerűsített példa, hogy szinte mindegy, hogy egy vagy száz aneszteziológus marad az országban. Egyetemeken, könyvtárakban van arra esély, hogy szinte minden eddig felhalmozott tudásanyagot megőrizzenek.

  26. 24: “Egy primitív cigány, aki most is fél állati szinten tengeti az életét, sokkal nagyobb eséllyel éli túl az összeomlást, mint egy kifinomult ember.”
    Ez valószínűleg nem teljesen igaz, hiszen jó eséllyel most sem tartja el saját magát, hanem életfenntartása során kihasználja a többségi társadalom által nyújtott előnyöket. Ha nem lesz segély, nem lehet lopni, nem lehet kukázni, nem lesz ‘MÉH’-telep, miből él meg? A földműveléshez még annyit sem ért, mint egy kertes házban lakó.
    Kezdeti előnye biztos lesz a ‘kifinomult’ emberhez képest, tartós előnye nem hiszem – persze kérdés, mit értesz a “kifinomult” alatt.

  27. 26: “az összeomlás” eleve valaminek az elvesztését jelenti – ez biztos 🙂

  28. 27. A rézbőrűek nagyobb eséllyel fognak túlélni.Van rá pár ok.Nem tudom hallott-e valaki róla hogy meglepő és egyben eléggé lehangoló felfedezést tettek amcsi tudósok./ csodálom hogy Tibor bá nem moccant rá a témára/.A vízpára magasabbra áramlik fel a légkörbe mint ,,szabadna,,.Ez pedig tönkre rottyantja az ózonpajzsot.Már nem csak a sarkokon lesz ózonlyuk.A fehérembert bőrrák irtja ki.Jelenleg,konszolidált ,,szolid,, 7 -es ,8-as UV sugárzások mellett is 3-szorosára emelkedett a bőrrák előfordulása ,mint az 50-es években.A cigányok bírni fogják.A lézerfegyveres elit pedig daganatokkal borítva esik ki a hatvan literes fogyasztású limuzinja üléséből.

  29. Most még úgy van,ha pénzed van,mindent megkaphatsz..Csak meddig?..

    23!
    Az a baj hogy rögtön rászoktatják az energia italokra,és más marhaságra..

    Én is most hüledezem,hogy senki nem akar menni mérnök szakra,csak a pofázósokra,karriert csinálni..Elég lesújtó dolgokkal szembesülök mostanság..
    Én is csak úgy tudom a gyerekemet toppon tartani,ha leülök vele,és tanulom,meg néha csinálom helyette,húzom felfelé,hogy igyekezzen..Mert ha nem csinálom,biza ő sem..Muszáj rugdosni hogy haladjon..Aki nem csinálja ezt a gyerekével,meg is nézheti magát,de akkor már késő..Kevés az olyan gyerek aki magától is tudja mit kell neki csinálni..
    18!
    Én is most hallottam,hogy a házi orvosnak kell felírni a szalicilt..

  30. 25. Observer
    „Az iskolarendszernek kellene olyannak lennie, hogy az ‘egyengyerek’ helyett (aki ált. iskolába/gimibe megy, általánosságban minden szart meg kell tanulnia, hátha szüksége lesz rá) a gyerekek képességeinek/érdeklődésének megfelelően kisebb csoportokban kellene őket oktatni – mint a ‘sikeres’ oktatási rendszerrel rendelkező országokban.”
    Ez szakbarbár-képzés, amit felvetsz. Én inkább a polihisztorokat látnám szívesen. Az adatok bemagolása helyett kéne az összefüggések felismerését ösztönözni. A „sikeres” oktatási rendszerek alapoznak a jelenlegi technológiára. Elég tudni, hogy hol kell utánanézni (internet), nem kell megtanulni a dolgokat.

    A 19-es hozzászólásomból kifelejtettem, hogy évente maroknyi gyerek jelentkezik fizikatanár szakra, ennek csak egy része végzi el, és ennek töredéke fog tényleg fizikatanárként dolgozni, mert a tehetségével sokkal jövedelmezőbb állást találhat, akár külföldön. Eközben évi 4-500 új fizikatanárra lenne szükség azért is, mert elég sok fizikatanár éri el a nyugdíjkorhatárt manapság. Ismerek olyan kémiaszakos frissen végzett tanárt, akire rásózták a fizikaoktatást, mert nincs fizikatanár a gimnáziumban.

  31. 31: “Én inkább a polihisztorokat látnám szívesen.” Ahhoz egy kicsit sok az egyetemes tudásanyag 🙂

    Amúgy meg látom a saját gyerekeimen, hogy mennyi mindent tanulnak, amiről most borítékolni lehet, hogy soha nem lesz rá szükségük.
    Kicsit sarkítva, pl. matekból a 4 alapműveleten kívül én se sokat használok – az összes többi felesleges az átlag polgárnak… 😉
    Az persze túlzás, hogy a bolti pénztárosok egy része még ezt sem tudja. 🙂

  32. Alternatíva: ha még idejében, az első valóban komoly pofonok elviselése közben véletlenül észhez tér a Tibor bá példájával jól illusztrálható intelligens, ám a közösségi gondolkodásból végtelenül kiábrándult “elit” szükséges (relatíve kis méretű) csoportja, akkor létrejöhet a Homo communis: a közösségi ember. Az az ember, aki végre ráébred, hogy véges létideje nem büntetés, hanem a játék legfontosabb szabálya, így képessé válik nem a szerzésre, hanem a továbbadásra, nem a birtoklásra, hanem a megosztásra játszani.

    Talán még nem jött el az a pillanat. Talán már elmúlt, és nem jön már vissza. Talán itt néhányan látni fogják. Talán észre sem veszik, mert nem különbözik a többi pillanattól, mert nem odakint, hanem odabent történik.

    És milyen érdekes, amikor keresni kezdtem, nehogy rosszul írjam a hirtelenjében kitalált “homo communis” kifejezést, kiderült, hogy valaki már ugyanezt, civilizációnkra pontosan illő sorrendben már leírta – igaz, a szimfónia műnem tételeivel kapcsolatban: http://www.artsjournal.com/postclassic/2010/07/ashley_in_the_rear-view_mirror.html

    1. Homo agens: man acting, or in conflict (Allegro)
    2. Homo sapiens: man thinking (Adagio)
    3. Homo ludens: man playing (Scherzo), and
    4. Homo communis: man in the community (Allegro)

    Szerintem is helyes a megállapítás, ma a “sapiens” megjelölés óriási túlzás – a “ludens” sokkal pontosabb. És persze… süket, önző, csak a saját hangjukkal törődő zenészek el tudnak rontani egy szimfóniát úgy, hogy végül ne legyen negyedik tétel. Példákat innen is lehet sorolni.

  33. 29:
    Tibor bá’ akkor moccan rá egy témára, ha az nem kacsa. 😉

    32:
    Na, na! Én amikor a házam alapját ásattam ki, kijelőltem a sarkpontokat egy-egy cövekkel. A pontokat a jó üreg pitagórász tétel segítségével mértem ki, mert nem árt, ha a ház oldalai derékszöget zárnak be egymással (persze nem kötelező). Ez pedig egy kicsit több, mmint 4 alapművelet.
    A tetőszerkezet gerendavázánál pedig trigonometriát kellett alkalmaznom, hogy ne legyen elszabva a gereda. Hogy az ácspok mit csinálnak, azt nem tudom, de nekem ez nem okozott nehézséget, és minden halál pontos volt.
    Szóval ez a 4 alapművelet egy kicsit sántit.

  34. 34: matekot írtam, nem trigonometriát 🙂

    De mondjuk az integrálszámítás, differenciálszámítás (és még lehetne sorolni) az átlag halandónak nem sokra kell – ellentétben mondjuk a kamatszámítással 😉

    Jó a szerkesztőpanel

  35. 11:
    “Ha titkos, akkor nem tudsz róla, és viszont.”
    Bocsánat nem a labor titkos, hanem a kutatása. Na arról nem tudsz, mivel titkos.

    “Nincs olyan, hogy elit! Nincs felsőbbrendű ember, egyáltalán az ember sem felsőbbrendű. Mindannyian porból vagyunk. A túlélést nem a technológia fogja biztosítani, hanem a kemény(ebb) ököl.”

    Ahogyan azt Te szeretnéd. Ez nem igazságossági kérdés, és nincs benne mesemotívum.
    Az értelem meg tudja venni a kemény öklöt. A történelemben általában így működött. A kemény ököl párosulhat értelemmel, az a jobb kombináció a túléléshez, de a csak kemény ököl, csak részlegesen győzhet, hosszabb távon biztos a bukása, főleg ha az értelem technológiával párosul.

    Majd a geddon utána harcolj a mai átlagos haditechnika ellen kőbaltával.

  36. 36-ra:
    Most csak beszélgetünk!

    “…nincs benne mesemotívum”

    Én azt szeretném, ha sokáig élhetnék, sokáig élhetnének a gyerekeim, és az unokáim, és a köbunokáim és…
    De a valóság nem mindig engedi a vágyinkat megvalósulni, és ha igen, ha megvalósul, akkor is jelentős eltéréssel, korlátozással.
    Álmodozunk, de tudjuk mi a valóság, mi a realitás. A legtöbb ember szét tudja választani az álmokat a valóságtól. Ahol ez nem megy, ott kell a(z orvosi) segítség.
    “Az út” egy regény. Az írója kitalálta, elképzelte, leírta. Csak az író fejében valósult meg minden, NEM VALÓSÁG, bár nagyon élethűnek látszik 🙁
    Álom és valóság, válaszd szét a kettőt!
    Mennyire vagy “értelmes”, mennyire tudod uralni a tested?
    Próbálj nem enni egy-kettő-három napig. Valszeg nem lesz erőd hozzá és az éhségtől akár a kukából is habzsolva eszed ki a penészes kenyeret.

    Madách szépen leírta ezt (is) egy mesében.
    “S ha képzetem magasb körökbe von,
    Az éhség kényszerít, hunyászkodottan
    Leszállni ismét a tiprott anyaghoz.”

  37. Homo Nem Válogat!Mindent megesz ami nem szalad el!:D
    Elsőre a történelem ismétli önmagát.Jellemző rá a normál eloszlás függvény!Ez legyen a kiinduló állapotunk.Tehát az összeomlás elkerülhetetlen és szükségszerű.A négy alapműveletet itt azt hiszem ki is merítettük.Indoklás:Itt kiemelném,hogy példának a római birodalmat fogom felhozni.A birodalmon belül fejlett kereskedelem volt ,így a fazekasmesterség termékei is centralizálódtak egy helyről látták el a birodalmat többnyire.Az összeomlás után a briteknél nem volt fazekas, mivel kihalt ott ez a szakma.A szigeten, így még a nagy angol király is fatányérról evett korszakokkal később.Tehát ezen logikát követve a jelenlegi centrális elosztási rendszerből ha kiesnek a fogaskerekek fogai az összeomlik.A jelenlegi oktatási rendszer teremti a papírral rendelkező gondolkodni képtelen hozzá nem értő kereszt gyerekeket.Ezenkívül szerényen megjegyezném azt az erényüket is,hogy lusták.Itt látható,hogy a rendszerből rengeteg fogacska esik ki.Előáll az amikor a technikát sem javítani sem pedig használni nem tudják.De szózatokat tudnak mondani hogy kellene és miért.A visszalépés drasztikus lesz ,mert egy a kiszolgáló energiát képtelenek lesznek ellátni és működtetni.A nem tudás miatt környezetünket telepakoltuk mérgekkel,kiirtva ezzel mindent magunk körül.Gyakorlatilag a függvényünk amit nézünk lineáris szakaszokra bontható de ettől még nem lesz az.A bukóágon vagyunk és fájni fog és nagyon.

  38. 32. Observer
    A polihisztor nem mindentudót jelent

    33. Kedves Loránd
    A közösségi ember megteremtését fölösleges az elittől várni, azt nekünk kell megteremtenünk. (megtalálni magunkban)

    37. RJ
    „Próbálj nem enni egy-kettő-három napig.”
    Én megtettem nem egyszer, nem olyan nagy wasistdas, nem volt semmi bajom. Persze alkat kérdése.

    38. nod
    „Jellemző rá a normál eloszlás függvény!Ez legyen a kiinduló állapotunk.Tehát az összeomlás elkerülhetetlen és szükségszerű.”
    Itt mintha kimaradt volna néhány lépés a logikai láncból, mert nekem nem egyértelmű a levezetés. Kifejtenéd?

    „Az összeomlás után a briteknél nem volt fazekas, mivel kihalt ott ez a szakma.”
    Hülye angolok, angol hülyék. Amióta van könyvnyomtatás, nem olyan könnyen veszik el a tudás végleg.

    „Tehát ezen logikát követve a jelenlegi centrális elosztási rendszerből ha kiesnek a fogaskerekek fogai az összeomlik.”
    Ezt a logikát (?) követve valóban. De nem csak az oktatási rendszer által kinevelt agyhalottak léteznek. Itt, ezen a blogon is vannak páran, akik elég sokoldalúan tájékozottak. Ha össze is omlik a gyártókapacitás, 30 év múlva valaki előveheti a régi könyveket, és újra készíthet számítógépeket.

    Itt mintha mindenki általánosítana, és egy univerzális forgatókönyvet írna a teljes emberiség jövőjéről.

  39. Tisztelt Jani!A sűrűség függvénnyel mindent leelemezhetünk.X,Y tengelyre felvetíthet bármit ami összeillik.Pl.Vegyük egyiknek az időt, nullapontnak a születést végpontnak a halált.Másik tengelynek pedig vegyük a fizikumot.Eljutsz a csúcs pontra majd onnan a leépülés stádiumába.Kinél és,hogy mikor következik be ezen események a függvény pontjai ugyan azt a jelleget fogják mutatni.
    Könyvnyomtatás elég régen van könyv is,de ettől még Kína is leépült,mert hasonló utat járt be mint jelen társadalmunk és a civilizációja megbukott.Ezért tudták bekebelezni a nyugati hatalmak.Mert azokat a tudást adó könyveket nem volt aki el is olvassa és a sztárok már nem azok voltak akik tudtak hanem az akkori celebek akik szintén üres fejjel voltak megáldva.
    A technikai civilizációnk pedig ott tart ha kiesik egy fogaskerék viszi magával a többit gyakorlatilag lerágja a fogakat.
    Egy számítógép legyártása technikailag több ezer éves tudás anyagot képvisel.A fém mely felépíti a házat a bányától az öntésen át a megmunkálásig.A félvezető öt kilences tisztasága és szennyezése kissé bonyolult műveleti sor.A winyo mágnesfejének elkészítése sem egy gyerek játék.a hozzávaló tudás fog elveszni.Mert az hogy kezedbe veszel egy könyvet és elolvasod attól a benne lévőeket meg is kell értened.Egy határozott kettős integrál számítását megfelelő alapok nélkül nem fogsz érteni.Jelenleg nincsenek meg már azok az alapok amikre építeni lehetne.Ebben a világban ahol az ember nem érti mi is zajlik körülötti és a szabad gondolkodást eldobta magától ahol az a király aki minél hülyébb és minél vastagabb a pénztárcája és mindenki gyorsan munka nélkül akar érvényesülni az a rendszer halálra ítéli saját magát.Nézd a saját hazánkat.Eladtak mindent ezzel megölve az ott lakókat.Mikor elhiszed azt ,hogy a pénz értéket teremt és csak a pénznek hisznek.Racionálisan levetítve pénz teremt pénzt.Kimarad a munka,így a rendszer le is írta önmagát.Mivel nem jelenik meg a munkából származó érték.
    A világon mindig az energiáért ment a harc és a háború.Azért kellett a terület,mert élelmet adott az a Homo-nak az energia.Az most hogy géppel teszed ezt csak csavar a történetben,mert amivel azt eteted az egy olyan forrás ami el fog tűnni.Mivel a géped ott fog állni nem lesz olyan ami hajtsa ezért a leépülés gyors.Ugyan is rengeteg élelem kell a szervezetnek(energia)katalizátorként meg víz.Amit jelenleg pompás gépek szállítanak az otthonodba.A peremkerületek szakadnak le a birodalomból mindig.A központ még áll mikor már az egész nem működik.Csak idő kérdése mikor borul a központ.

  40. 39:
    “Ha össze is omlik a gyártókapacitás, 30 év múlva valaki előveheti a régi könyveket, és újra készíthet számítógépeket.”

    Pontosan.
    A geddonra való felkészülés egyik fajtája, ha az ember gyűjti az információt.
    A nyomtatott könyvek a legjobbak, áramhiány esetére.
    De a számítógépes pdf is jó, mert később ki lehet nyomtatni, és kis energiafelhasználású eszközökön is meg lehet nézni.
    Az összeomlás során szerintem korábban fogják elvágni az Internet vezetékeit, mint az áramét.

  41. 39: “polihisztorok legkésőbb a XX. század elején eltünedeztek, mert a század második felére a tudományok, nemritkán épp a polihisztorok munkái nyomán olyan szerteágazó, összetett ismeretanyaggá bővültek, amelyeket a hatékonyabb kutathatóságért résztudományokra kellett bontani, és azokra specializált szakemberekkel vizsgáltatni.” wiki

    Valószínűleg nem ugyanazt értjük a fogalom alatt 🙂

  42. 42. Observer
    Én Tibor bá’-t polihisztornak tartom. Nem kell minden apró részletet tudni, amit egy-egy ráérő tudós megfigyelt, hanem a (főleg természet-) tudományokból ismerni az összefüggéseket, lényeges elméleteket. Megfigyelési eredményeket, adatokat lehet újra gyűjteni, könyvekből kinézni, de a lényegi tudás örökítődjön tovább, lehetőleg olyan emberekben, akik az összefüggéseket is látják. A wiki bekaphatja. (mint Clint Eastwood)

  43. A szükségszerű és elkerülhetetlent kifejem:gyors pl:nem iszol szomjan halsz.A szervezeted szükségszerűen kikapcsolja a rendszereidet energia megtakarítási szempontok szerint következménye :instabillá válik a rendszer.Következmény meghalsz.(elkerülhetetlen):D Társadalmunk ugyan ezt mutatja és ezt járja be .Jelenleg mindent lekapcsolnak hibernálnak.Nem fog soha újra elindulni.Nincs rá több energia.Szükségszerű elkerülhetetlen.

  44. 39-42:
    Azt hiszem inkább Tibor bá’ hasonlata a mérnökről és szakértőről passzolna ide.

    A mérnök sok mindenhez ért felületesen ( fontos, hogy tudja, hogy hogyan kell egy adott témába mélyebben beleásni magát, honnan szerezheti meg a hiányzó információt).

    A szakértő meg egy témához nagyon mélyen.
    Ha meg van a képessége, akkor ő is beleáshatja magát egy új témába, de egyáltalán nem mindegy, hogy van-e más témákról akár felületes ismerete.

  45. 43. Observer
    (az előző is 43-nak szólt)
    Már Jean Baptiste Colbert-nek is probléma volt, hogy több tudás halmozódott fel, mint amit egy ember az életében elolvashat. Próbálta rendszerezni, ő volt a google és a wikipédia elődje. Mindenféle miniszter volt, csak hadügy és agrár nem. Egységesítette volna a francia jogrendszert, ami tele volt ellentmondásokkal, szokásjoggal. A fiai nem érdeklődtek a dolog iránt, nem talált olyat, aki folytatná a művét, úgyhogy utána minden ment tovább úgy, mint előtte. A te definíciód (vagy a wikié) alapján már akkor sem létezhettek polihisztorok.

    Megrögzött royalistaként Colbert megalapozta a felvilágosodást, így a forradalmat is. 🙂

  46. 42,Abban a világban te nem az áramnak fogsz örülni hanem annak ha van a hasadban valami és olyan fáradt leszel ezeknek a beszerzésétől,hogy nem fogsz te egy kicsit sem olvasni a napi feladatoktól.Ami a fejedben van az a tied nem több nem kevesebb a többi utópia,merengés a tündérvilágban.Látszik nem voltál még éles helyzetben soha.Nem bántásként tényként.

  47. 40:
    Ez jó, megfelel az én elképzelésemnek is.

    44:
    Janinak igaza van, a Wiki csak annak használható, aki különben is tudja, csak pontosítani akar. A Wiki nem tud helyetted gondolkodni. A Wiki nem öntevékeny, ha nem kérdezed, csendben marad.

    48:
    Nincs két egyforma ember, ezért mindenki unikum. 😛

  48. 50: Először a saját fejemet szoktam használni, a wikit csak azért, mert lusta vagyok gépelni és egyszerűbb bemásolni. 🙂

    De talán velem kapcsolatban azt te is észrevetted, hogy inkább véleményt szoktam írni, nem adathalmazokat idemásolni ilyen- olyan forrásokból 😉
    Amúgy egyetértünk.

  49. 40. nod
    „Tisztelt Jani!A sűrűség függvénnyel mindent leelemezhetünk.X,Y tengelyre felvetíthet bármit ami összeillik.Pl.Vegyük egyiknek az időt, nullapontnak a születést végpontnak a halált.”
    Köszönöm a tiszteletet, bár nem őszülök még. 🙂
    Valóban sok dologra ráilleszthető egy normál eloszlás, de azt kétlem, hogy bármire. Bizonyításnak kevés egy példa. Nem a megállapításodat vontam kétségbe, hanem a levezetésedben találtam hiányosságokat.
    Kínában egyszerű táblanyomatok voltak, nem betűszedés. Léteztek rivális birodalmak, amik a mostani globalizált világban nincsenek. A fémmegmunkálás évezredes fortélyai erőforrás-szegény időszakban is fennmaradtak. Nem egy könyvet említettem (Biblia? 🙂 ), hanem könyveket. Nem a nulláról kell kezdeni a fejlesztést. Nem kell rögtön mikroprocesszorokat gyártani újra. Jöhet egy Tesla kaliberű zseni, aki jobb módszert talál, mint a jelenlegi.

    „Jelenleg nincsenek meg már azok az alapok amikre építeni lehetne.”
    Már hogyne lennének meg. Majdnem minden le van írva, egyre többen készülnek tudatosan az összeomlásra, köztük olyanok is, akiknek van fogalmuk hardware-ről, software-ről.

    „Az most hogy géppel teszed ezt csak csavar a történetben,mert amivel azt eteted az egy olyan forrás ami el fog tűnni.”
    A laptopom számára talán még szobabiciklivel is megtermelem az energiát. Ha elég időnk lesz rá, talán el is teszek pár tucat kisfogyasztású laptopot tartaléknak sok hasznos adattal, nyomtatóval, rengeteg papírral, tintapatronnal. Értelmes, gazdag emberek ezt már rég megtehették.

  50. 52:
    A gauss görbe ott alkalmazható, ahol a randomizálást (véletlenszerű eloszlást) a természet végzi direkt vagy indirekt módon.
    Különben nagyon optimista vagy a tudás konzerválása ügyében. Az első időben fel fogjuk élni a raktári készleteket valószínűleg nem bölcsen, de utána nagy szarban leszünk, hiszen vasérc- és szénbányászással kell kezdeni. A bányagépeket pótolni kell, mert elkopnak. Majd Martin kemencékben kell acélt előállítani. Majd nyújtani és lemezt készíteni, hogy a laptop vagy a PC vázát ki lehessen préselni. Hol vagyunk még a félvezetőktől, a lapkáktól, amiből az áramköröket kimarják!!! Ezeket nem lehet átmenteni. Ezeket előlről újra fel kell építeni energia nélkül!!! ahogy az ipari forradalom elejétől a mai napig tette az emberiség. Az elmúlt évtizedekben is voltak szakkönyvek és tanítottak belőlük, de volt hozzá üzemi gyakorlat, ahol szakemberek éles szemmel figyelték, hogy mit és hogyan csinálod.

  51. 40:
    “Mert azokat a tudást adó könyveket nem volt aki el is olvassa és a sztárok már nem azok voltak akik tudtak hanem az akkori celebek akik szintén üres fejjel voltak megáldva.”

    Ezért is fontos, hogy a még értők a tudást őrizzék és át is tudják adni a következő nemzedéknek.

    De az is fontos, hogy olyan legyen az a könyvtár ( a megőrzendő tudás halmaz), mint egy iskolai tananyag. Azaz modulárisan egymásra épüljön, az arra alkalmas modulról-modulra tudja a tudást újra elsajátítani.

  52. 49:
    “.Ami a fejedben van az a tied nem több nem kevesebb a többi utópia,merengés a tündérvilágban.”

    A felületes, általános tudás a fejemben van, a részletes tudás a könyvekben.
    Ha egy adott feladatot meg kell oldani, a túlélés reményében, akkor bizony a könyv olvasása a feladat. Akár a napi betévő megszerzésének a rovására is.

  53. 53. Tibor bá’
    Én nem állítom, hogy így történne, csak a lehetőségeket vetem fel. Az energia nélkül a tömegekre vonatkozik. Hétmilliárd embernek nyilván nem jutna ilyen. Pár ezer fős ipari enklávénak jó időre elég lehet, amit eddig hagytunk a nyersanyagokból. Fel is halmozhattak kis csoportnak hosszú időre elég technológiát, energiahordozót előrelátó emberek/csoportok.

    „Különben nagyon optimista vagy a tudás konzerválása ügyében. Az első időben fel fogjuk élni a raktári készleteket”
    Én nem tarom optimizmusnak, hogy egy szűk elit esetleg technológiai előnyéből következően elnyomhatja a többieket. 🙂 A raktári készleteket persze feléljük, ha tudunk róla, hozzá tudunk férni.

    „volt hozzá üzemi gyakorlat, ahol szakemberek éles szemmel figyelték, hogy mit és hogyan csinálod.”
    Az üzemi gyakorlatot újra megszerezhetik, ha (a korábbi példámból kiindulva) 30 év múlva EGY üzem újra működik. Akár még a régi szakikból is fellelhetnek néhányat. Egy üzemet pedig egy kisebb diktatúra is fenntarthat, biztosíthatja a nyersanyagokat (akár bontott alkatrészekből), hogy néhány tartós gépet létrehozzon, fenntartson. Akár pálinkával is hajthatják, ha olaj már nincs.

  54. 56:
    Egy ilyen nagy rendszer mint a mostani globális civilizációnk nem máról -holnapra omlik össze.

    Hosszú agóniája lesz.

    Egy-egy termék tűnik el.
    A kényszer meghozza a régóta várt tabula rázát, sok termékről fog kiderülni, hogy felesleges.
    Ha másért nem, az árképzése miatt ezt az emberek is be fogják látni.
    Az alap infrastruktúra minél további működtetését a kényszer hatása meg fogja oldani.
    Meg fogják szabni a prioritásokat, mi kell, mi nem.
    Valószínűleg a fogyasztói társadalom elve el lesz felejtve, tartósabb termékek gyártására tolódik el a hangsúly.

    A közgondolkodás változik, ezt nem szabad elfelejteni.
    Tán a kulturális kreatívaknál volt említve, egy társadalom gondolkodásának a megváltoztatásához elég a társadalom 5%-nak a gondolkodásának egy irányban lenni.

    És akkor még nem beszéltünk a sziget szerű működésű technológia szigetekről. Ahol a tudás megőrzése és a kutatás folyhat.
    A mezőgazdaság energia hiány következtében való átalakulása sokkal több embert igényel majd.
    Lesz egy élelmiszert termelő vidék ( arányaiban sokkal nagyobb, mint jelenleg) és a tudásközpont városok.

  55. Beleolvasok a gyerek ötödikes matek könyvébe többször sírógörcsöt kapok a gyerek mondja nem érti.Elmagyarázom neki mi is az a mikro,piko,nano,mert a törteket még nem tanulták,de váltsák át a 10 grammot ezekre az egységekre 😀 visitottam,mert eszembe jutott hogy közép iskolai anyag 😀 kiemeltem egyet a remek oktatásból és csak egyet.Nekem tetszenek amiket tanulnak,mert egyenlő a nullával.TV nézés helyet tanulunk együtt illetve leadom az anyagot átkonvertálom az ő szintjére és hihetetlen öt perc alatt felfogja.
    Végül is a pedagógus az egy szakma.Kb. mint a McDöglesz eladói.Leadja az anyagot majd visszakérdezi.De ez a tanítástól olyan messze áll….Na ezért is elbukunk gyártják a barmokat.
    A rendszerünk már pont kontrollálatlan ráadásul réges régen meg van mindenki vezetve.Túl bonyolult ezért hatalmas ugrás lesz vissza.Lesz előre is kérdés meddig fognak jutni.Mert nekik az olaj alapú technológia nem járható már.A hideg fúziót pedig nem engedik jelenleg,meg nem is fogják(remélem tévedek).A lobby érdekek szintén nagyok ebben a szektorban.Ezeknek a matematikája szintén le van fektetve.Nem alkalmazzák bár ennek aki lefektette annak a másik képletét alkalmazzák a háborúk kimenetelére.Tisztelettel Neumann úr emlékére.

  56. 56:
    “Az energia nélkül a tömegekre vonatkozik. Hétmilliárd embernek nyilván nem jutna ilyen.”

    Az energia hiány az korlát lehet, de most jött szembe velem egy FAO-s hivatkozása, ami szerint a jelenlegi feltételek mellett 12 milliárd ember élelmezést is meg lehetne oldani, hogy senki se éhezzen.

  57. 57:
    És akkor meg se lett említve a Földön azok a helyek, amik jobban természet közeliek, ergo nagyobb az esélyük a túlélésre, mivel kisebb zökkenés lehet nekik a main-stream nyugati civilizáció összeomlása.

    Egyébként akkor lassan el kéne kezdeni szervezni az Első Alapítvány, nem?

  58. 59. Pzuj
    Egy világdiktatúrában talán lehetne ennyit etetni. Ez indok lehet a világbirodalom létrehozására. 🙂

    62. Attila
    Az egész emberiséghez nem rendelnék értelmi szintet.

  59. 53. Tiborbá

    “Ezeket előlről újra fel kell építeni energia nélkül!!! ahogy az ipari forradalom elejétől a mai napig tette az emberiség.”

    Háááát….
    ANNYIRA talán mégsem lesz hülye az emberiség hogy MÉGEGYSZER elinduljon ugyanazon az úton ami a geddonhoz vezetett…

  60. 58:
    “Ezeknek a matematikája szintén le van fektetve.Nem alkalmazzák bár ennek aki lefektette annak a másik képletét alkalmazzák a háborúk kimenetelére.Tisztelettel Neumann úr emlékére.”

    Na erről egy kicsit bővebben, ha lehetne.

  61. 63,Neuman János matematikus munkásságait olvasd át.Ott vannak érdekes szabadalmak,összefüggések,képletek etc.Na nem csak neki.

  62. Számolni kell az atomerőművekkel is, mert ha azokat időben le nem állítják(márpedig miért állítanék le hirtelen az összeset), sorjában fognak elpukkanni az anarchikus állapotok közepette. Így először lesz egy sugárszennyezett bolygó(atomháborúról még nem is beszéltünk), ahol az élet majd visszahódítja a Földet. Pripjatyban is a fák szép lassan benövik a betondzsungelt, az épületekbe állatok költöznek, az élet megy tovább…

  63. 64. nod
    Te vetettél fel egy érdekes, másik lehetőséget Neumann munkásságából. Rákérdezés után közlöd, hogy tanulmányozzuk az életművét.

    Figyu, Jézus megmondta a frankót, tanulmányozd az Újszövetséget. 🙂

  64. 62:
    Én bízok az Emberiségben, újra hülye lesz. Leírom miért:

    Amikor először voltam Londonban egy teljes napot szántam a SOHO „feltérképezésére”. Leszálltam az underground Oxford circus megállójánál és bevetettem magam a Soho dzsungelébe, amit fel lehet fogni egy labirintusnak is. Amikor keresztezéshez vagy elágazáshoz értem, az ösztöneimre hallogatva arra folytattam az utam, amerre érdekesebb dolgokat sejtettem. Közben bámészkodtam, kipróbáltam dolgokat, majd kora délután kilyukadtam a Charing Cross Rd. Egy bizonyos pontján. Aztán hazamentem. 3-4 hónappal később, amikor már majd mindent végignéztem, újra elmentem a Sohoba, ugyanott szálltam ki az undergroundból és ugyanott vetettem be magam a sohoi labirintusba, és a kereszteződéseknél, elágazásoknál úgy akartam dönteni, hogy nem ugyanazon az útvonalon haladjak végig. Kora délután pontosan ugyanott kötöttem ki, ahol korábban. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy minden egyes döntési pontnál pontosan úgy döntöttem, ahogy 4 hónappal korábban, annak ellenére, hogy kifejezetten más útvonalon akartam menni. – Nyugodj meg, ugyanaz az emberiség, pontosan ugyanúgy fog cselekedni, mint korábban, és ugyanoda fog jutni, hacsak nem áll elő egy teljesen új evolúciós körülmény.

  65. 62., 67.
    Az emberiség most épp eljátssza az Atlantisz, vagy Bábel tornya történetek új változatát. Pedig voltak figyelmeztetések, vallási hagyományok, amik pont ennek elkerülésével próbálkoztak. Idővel azok voltak sikeresek, akik ezeken a maradi korlátozásokon túlléptek, ezek génjei, mémjei örökítődtek tovább. A múlt emberei szerintük hülyék voltak, tájékozatlanok. Ha most lesz egy összeomlás, hiába alakul egy papság a haladás veszélyeire felhívni a figyelmet, pár száz vagy ezer év múlva nem fognak hinni az emberek benne.

  66. 68:
    Ez az, többet haladtunk, mint amennyinek a kezelésére képesek voltunk. A technológia-technika fejlődött az emberi természet maradt ott ahol volt.

  67. Érzésem szerint az egyik célja a mostani válságnak, hogy megakadályozza, hogy néhány őrült véghezvigye ezeket a terveket az ember “továbbfejlesztésére”.

    Az emberiségnek először erkölcsi síkon kellene továbbfejlődni, ha ez sikerülne, akkor lehet szó egyéb fejlődésről is. Amíg ez nem következik be, addig a leghatékonyabb találmányok egymás pusztítására fognak létrejönni, és többet ártanak mint javítanak.

    De közben azért a fű alatt ez az erkölcsi megújulás is folyik már. Ma már jóval többet tudunk arról, hogyan kell jól szeretni egymást, a házastársunkat, a gyerekeinket, bárkit, mint akár 20-30 éve. Akit érdekel ez a téma, nagyon jó könyvekből és előadásokból okulhat, amik ráadásul könnyen hozzáférhetőek.

  68. Szerintem nincs olyan, hogy felesleges tudás.
    Ha egy vélekedés téves, az nem tudás, hanem tévedés.
    De ha igaz, akkor az egyetemes igazság része, és hozzájárul ahhoz, hogy az egyén jobban lássa a világot. Így nem lehet felesleges.
    Emiatt még azt a tudást sem tartom hiábavalónak, amit tényleg soha nem alkalmazok az életben. De azt is nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy tanulmányaimból mi volt olyan, amit sohasem használtam.

    Egy dolog az, hogy mi az, amit tetten tudok érni, hogy használom a hétköznapokban, de sokkal több az olyan dolog, amit úgy használok, hogy észre se veszem, mert beépült, mert ösztönös, mert nem is tudom, honnan tudom, csak használom.

    Nagyon sokmindent tanultunk az iskola különböző fokain, de semmire nem mondanám hogy felesleges volt. Inkább azt mondanám, hogy nagyon sokmindent meg akartak tanítani nekem, ami hasznomra vált volna, de nem tanultam meg.

    És itt jön a képbe az önfegyelem, amiben már az én generációm is gyengébb volt a korábbiaknál, és egyre romlik a tendencia: megtanulni az anyagot akkor is, ha unalmas, akkor is, ha nem érdekel, egyszerűen csak azért, mert ez a kötelességem.
    Valahogy azok a korosztályok, akiknél ez még működött, könnyebben találtak állást a friss diplomájukkal.

    u. i. Kiabáljon hangosan az, aki a geddon után képes lesz csinálni homokból processzort! Félvezetőfizikával foglalkoztam hat évig, így van egy halvány fogalmam arról, hogy milyen távol vagyok ettől, kíváncsi vagyok, van-e olyan, aki közelebb van hozzá.

  69. 71: Nyilván van felesleges tudás. Pláne az iskolai tananyagban.

    Csak egy példa: általánosban velünk még bebifláztatták, hogy hol van Mo-n vaskohó. Persze akkor ez örök érvényű információnak tűnt, de mint kiderült, nem volt az.

    De említhetném még a többszáz történelmi évszám bebifláztatását is, miközben az összefüggéseket teljesen elhanyagolták.

    A processzoros megjegyzéseddel nagyon egyet kell értsek. Látszik, hogy sokak leakadtak ott, hogy a homokban van szilícium.

  70. 70:
    Na ezt kétlem:
    “Ma már jóval többet tudunk arról, hogyan kell jól szeretni egymást,”
    Régen könyvek és előadások nélkül is ragyogóan ment, TÖMEGESEN.

  71. 72: Te tényleg tudod, hol volt Mo-n vaskohó? Ez tök izgi! Akkor ha most akarnék alapítani egy vaskohót, akkor Te meg tudnád nekem mondani, melyik környéken találok szakembereket hozzá! Nem mondd már, hogy ez felesleges. Lehet, hogy pont most nem akarok vaskohászattal foglalkozni, de ki tudja, mit hoz a jövő?

    Persze, az igaz, hogy nem mindig a fontosabb dolgon van a hangsúly az oktatásban. Pl. sok fizikatanár arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nebulók ismerjék a képleteket, csak éppen a 80%-uk azt sem tudja, mit jelent az a képlet, mi a folyamat, amit leír. Ez tragédia. De ez nem jelenti, hogy a képlet nem fontos! A képlet fontos, csak még fontosabb lenne érteni, hogy miről szól.

    Ugyanez igaz a történelemre: Az összefüggések mögött másodlagos szerepe kellene hogy legyen az évszámoknak. De azért azokat sem árt tudni, mert így lehet összevetni különböző eseményeket, azokból lehet tudni, hogy egy-egy korszak milyen hosszú volt, egy-egy folyamat meddig tartott.

  72. 66!
    Majd jön Jézus,és felkészít minket az örök életre..(lelkileg)
    Csodálkozom,hogy e.gala.xis még nem jött errefelé a mondókájával.. 😉
    Vagy Tibor bá intézkedett felőle.. 🙂

    A 71-es versenyzővel egyetértek..

  73. 73: Igen, pl. édesanyádnak is nagyon jól ment, amikor beadott a kollégiumba, édesapádnak, amikor úgy választott új feleséget, hogy egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy hogy viszonyul hozzátok az új ara.

    Nem azt mondom, hogy rossz szülők voltak, ez volt akkoriban a közfelfogás.

    Anyukámnak és anyósomnak egy csomó komplexusa származott abból, hogy az édesanyjuk hathetes korukban visszament dolgozni, és onnan kezdve alig látták. Meg abból a rideg légkörből ami a családban uralkodott. Pedig nem voltak rossz szüleik, egyszerűen olyanok voltak, mint az átlag, és a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkedtek. Ma azért más a közhangulat, legalábbis kisgyermekes értelmiségi körben.

  74. 75. Abel
    Én leegyszerűsíteném a dolgot.
    Vannak normális szülők és hülye szülők!
    Egyetértve 73 Tibor bá-val, régen ez sokkal természetesebb volt.
    A szeretet az teljes és ami nagyon fontos, FELTÉTEL NÉLKÜLI!
    Ezt tudja és gyakorolja minden normális szülő. Ha naponta csak öt-tíz perc jut is a szülőknek gyerekeikre, de az őszinte szeretetben telik el, akkor már nagy probléma nem lesz.
    Más kérdés a hülye szülő, aki mindig talál kifogást, hogy ne keljen a gyerekeivel lenni. Munka, TV, pletyi a barátok/barátnőkkel stb. De a hideg légkör az már gyilkos.
    Azért nevezem ezeket hülye szülőknek, mert később azt a szeretetet fogják visszakapni, amit adtak és majd ők lesznek a legjobban felháborodva ha a gyerekeik nagy ívben tesznek rájuk!

  75. 76:
    Leírásaimból rossz következtetést vontál le.
    Egy gyereknek egyyszer le kell szakadni a szülőkről, ami sokféleképpeen lehetséges. Amikor az internátusban voltam az nem szeretet hinyt jelentet, hanem a szeretet gyakorlásának a felfüggesztését. Szűnetkeben szerettek. A lényeg, hogy az anyám és nevelőanyám nem dolgoztak, otthon voltak egész nap, testközelben. A többi már adódott, mert bevontak az életükben. Anyámmal együtt mentem bevásárolni még 14 évdesen is. Főzés közben ott ültem a konyhában, és beszélgettünk. Hárman (húgommal) sétáltunk, fagylaltoztunk, ő pedig beszélt-beszélt a gyerekkoráról, mindenről. EZ MA NINS! Nincs, mert a TV minden időt elvesz, a nők odaragadnak a szemét elé.

  76. Mi jön a homo sapiens után?
    Szerintem a homo scrutans. Keresgélni fog minden után,kaja, társak, még fellelhető hasznos adathordozók és régi tudás után. Aztán a homo scrutans közül megjelenik valaki aki kellően nagypofájú és karizmatius lesz hogy bejelentse és elfogadtassa a megoldást ami kipattant a fejéből, és ezt harcosai és papjai segítségével megérteti majd. Akkor jön a populus ad resumenda.
    És szépen kezdődik minden előről. ecetera ecetera.

    78 Tibor bá’ szerintem néha borzasztóan sötéten látod a nőket. Normális családokban ez az együtt bevásárlás vagy konyhában mesélélés, vagy bármikor mesélés ma is megvan, akinek meséltek, az mesél, akinek nem, az nem, mert nincs mit. Nálunk a kis félseggnyi konyhában ahol asztal sincs a hosszú munkapulton üldögél mindig egykét legény, picike koruktól, és folyamatos pofázás van ha főzök.Erőltetem az agyam, mert az idő multával új sztorik poénok legendák is bekerülnek a családi csomagba,akár a gyerekek viselt dolgai is, amik utólag viccesek.. a leges legrégebbieket meg pontosan meg kell őrizni, hisz nincs kitől utánakérdezni. És továbbadni, mert ez TŐKE.Egész életre való, és el nem költhető, el nem vehető.
    Ennek a tőkének őrzök egy kézzelfogató emlékét is, egy 200 éves konyhai mérleg személyében valamint van egy vörösréz rózsa, lefotózom, hátha tudja valaki idősebb hogy honnan-miről lehet letörve.Dédnagyapám búrta tizenvalahány éves korában Sátoraljaújhelyből, a dédmamámnak, akinek udvarolt.Tudom hogy futnia kellett miatta, és azt is hogy jól belocsolta “otkolonnyal” /eau de cologne-azt hiszem/ mielőtt odaadta.

    Szóval Tibor bá’ szerintem ez nem idő kérdése, a múltban is voltak mesélős és nem mesélős családok, ma is vannak, hisz van nekem több kis zsenge kolléganőm, akik úgyszint tele vannak réges régi családi sztorikkal, és tovább is adják azt.
    Meg van szomorú példa az ellenkezőjére is.. Rideg környezetben nincs mese.. Megszakad a szivem, mert pl a páromnak nincsenek régi történetei, sógornőmnek sem. Ha anyósomat kérdezgetem, nem emlékszik (régen volt az Dórikám) a saját gyerekeiről sincsenek történetei, és a saját gyerekkoráról is csak egy, de az is tőmondatokban. Van ahol ez nem fontos, felsőregmeci kemény, szigorú református közösségben ez a locsi fecsi elítélendő volt, de az ölelgetés, és puszilkodás is. Déditől amíg élt, és meglátogattuk, a kisunokák is csak homlokpuszit kaptak, azt is csak búcsúzáskor, olyan áldásszerűen. Pedig nagyon rendes, jószívű asszony volt.

  77. 78. Erre utaltam:
    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=5218
    “Szüleim … abban meg tudtak egyezni, hogy tőlem meg kell szabadulni.”

    Nem azt állítom, hogy könyvekből és előadásokból kell megtanulni szeretni, hanem azt, hogy a szeretet növekszik a világban. (A könyvek csak jelzik és támogatják ezt a folyamatot.)
    Nem azt állítom, hogy az édesanyák ne tettek volna meg minden tőlük telhetőt a gyerekükért – biztos vagyok benne, hogy mindig megtették. Hanem hogy egyre több telik tőlük.
    Persze, vannak rossz tendenciák is: a TV, a rohanás, az egymásrafigyelés hiánya stb. De én látok pozitív tendenciákat is, és azt remélem, ezek jutnak érvényre végül.

    79 Dorka a jó példa 🙂

  78. 75: Jézus már eljött, és a felkészülés ideje most van.

    Bocs, nem bírtam ki, hogy ne válaszoljak.

  79. 79:
    Természetesen, de a kétfajta otthon aránya erősen megváltozott.

    80:
    Azt a hivát követtem el, hogy a “megszabadulást” nem tettem idézőjelbe. Az is egyfajta megszabadulás lett volna, ha bérelnek hozzám egy nevelőnőt (pénz volt rá) csak egy újgazdagnak ez nem jut az eszébe, mert nincs neki hagyománya. zeretett engem az anyám, csak 12 ves korától 30-ig éjjel nappal robotolt. Most végre ki akarta élni magát, mert tehette. Tehát “megszabadult” tőlem, mehetett esténként szórakozni.

  80. 81!
    Akkor hajrá !.. 🙂

    82!
    Az én anyám pincérnő volt,éjjel nappal dolgozott,nem sok időt tudott rám szakítani,és egyedül nevelt.Aztán ment akkoriban francia országba,mert megismerkedett egy francia mérnökkel..Akkor én nem mehettem vele,és mindenkinél voltam sorban a rokonságban addig..

    Én meg fia hordó lettem,18 évesen is mindenhova én viszem kocsival..Szoba gyereket csináltam..Mindent tanultam vele..Mindent meg beszélgettem vele állandóan mint egy felnőttel..Na szerintem ez sem jó..Vagyis majd elválik,de lehet hogy addigra késő..
    Nem könnyű ez az anyaság sem..Sosem tudni hogy lesz jobb egy gyereknek..

  81. 72-re:
    “Látszik, hogy sokak leakadtak ott, hogy a homokban van szilícium.”
    Nem annyira, csak ez akkora problema, hogy nem nagyon lehet mondani róla semmit. Parkinson törvénye.
    Mégis valami:
    A szilícium-dioxid a kvarc, a homok, a kovakő. Ezt redukálni kell, tehát az oxigént eltávolítani, a szennyező anyagokat eltávolítani legalább 1:10 000 000 arányban, egykristályt kell növeszteni, szeletelni, n és/vagy p típusúra szennyezni, huzalozni, tokozni és máris kész a tranzisztor. Ennyire egyszerű. 🙂

  82. 67 Tiborbá

    “Én bízok az Emberiségben, újra hülye lesz.”

    Becsülendő önbizalmad, hogy kivetítsd saját kalandodat az emberiségre, de ez esetben talán túllősz a célon.

    Először is eddig prezentált intellektusod alapján nem vagy igazán reprezentatív tagja az emberiségnek.

    A második ok látszólag ellent mond az elsőnek, már ami az intellektust illeti.
    Ugyanis a Oxford street, Regents street, Charing Cross, és Shaftesbury avenue által meghatározott négyszög, amit Sohonak hívnak eléggé sakktábla elrendezésű, és szerintem száznál több útvonalon lehet eljutni az oxford Streettől a Charing Crossig. Ezzel azt akarom mondani, hogy bolyongásaid végpontjaiból nem lehet igazán sokatmondó következtetést levonni a megtett útra, különösen akkor, ha második alkalommal nem emlékeztél arra út közben, hogy erre már jártál.
    A példád akkor lenne igazán ütős párhuzam az emberiség önismétlési tendeciájára, ha kiderülne, hogy a Charing Crosson ugyanazon a sarkon ütöttek le és raboltak ki mind a kétszer… De így számomra nem túl meggyőző.

  83. “Hogy mi jön a Homo sapiens után?”
    Attól függ milyen környezethez kell alkalmazkodnunk. Agaiumbuk leszünk vagy kibertérlakók? Esetleg túlélők? Az evolúció nem áll meg, az ember utáni faj színre lép nagyjából egymillió éven belül.

  84. 86:
    A két SOHO látogatás között hónapok teltek el. Ezen hónapok alatt elképesztő mennyiségű információval találkoztam. A második alkalommal semmire se emlékeztem. Minden keresztpontban “független” döntést hoztam, merre tovább? És a döntési szempontom az volt, hogy merlyik irányban találkpozhatok több és érdekesebb dologgal. A végén döbbentem rá hogy minden egyes alkalommal ugyanúgy döntöttem. Számomra ez megdöbbentő volt, mert eszem ágába se volt ugyanazt az utat befutni, sőt. Ha téged nem győz meg, az a te dolgod. Számomra nagyon tanulságos volt.

  85. 88. Tiborbá

    Csak azt mondd meg, hogy honnan TUDOD, hogy ugyanazt az utat futottad be UTÓLAG, ha AKKOR nem tűnt fel?
    Azt írod, direkt MÁS úton akartál menni, de nem vetted észre, hogy ugyanazt az utat jártad be.
    Persze azt is írod, hogy az ÉRDEKESSÉG is meghatározó volt az útválasztásban, vagy talán a meghatározóbb??
    El tudom képzelni, hogy ha választani kellett a szex shopok iránya és a királyi pár arcképével díszített bögresor között, vagy hasonló választás előtt álltál, akkor alkati alapon mindig ugyanúgy döntöttél. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a te érdeklődási köröd inkább fókuszált, és valószínűleg harmadszor is kihagyod a húgyszagú kukákkal kezdődő utcát, ha szemközt “Speak English or DIE!” feliratú pólókat lehet kapni féláron bögyös eladóval a pultnál…

    De ebből messzemenő következtetést levonni az emberiség közeljövjét illetően meglehetősen elnagyolt dolog…

  86. 85-re:
    Tényleg nem mozdulnak rá. Nem értik a feladat nagyságát.
    Olvastam Parkinsont, Arma is beszélt már róla itt: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=6029
    Atomerőműről nincs vita, a biciklitárolóról pedig igen.

    A szilíciumot igen nagy tisztaságban kell előállítani. Ez a patikatisztaságot több nagyságrenddel meghaladja. 10 milió szilícium atom között megengedett csak egy oda nem illő szennyeződés.
    A P és N típusú vezetéshez szükséges “szennyezés” pedig igazi precizitást igényel, mert rendkívül kevés szennyező anyag kell. A jelenlegi fejlett technológiával még így is nagy szórással készülnek a tranzisztorok.
    “Hol van ez még az integrált áramköröktől!”
    Lassan már azt számolják, hogy hány atom kell egy tranzisztor elkészítéséhez. Összeomlás után örühetünk a galenit detektoros rádiónak is.

  87. 89:
    Ugyanott csak akkor lehet kibukkanni, ha ugyanazt az utat járod be. A többi rész magán vélemény. Az általam leírtakból mindenki azt a következtetés vonja le, amit akar. Ebben nem nyitok vitát.

  88. 84: Elmondani ilyen szinten könnyű, de meg is tudod csinálni? Az 1:10 000 000 arányú tisztítást szívesen megnézném.

    Mi van Parkinsonnal?

    91: Tibor bá, én nem ismerek olyan környéket a világon, ahol A pontból B-be egyetlen útvonalon lehetne csak eljutni. A Sohót nem ismerem, így elvileg nem kizárt, hogy az ilyen, de erősen kétlem.

  89. Találtam valamit, ami ide vág és még érdekes is lehet, de hogy szórakoztató az nem kérdés:
    http://www.youtube.com/watch?v=v1jFiAfqu1I

    Eredeti nyelven több rész is fent van. Ha valakit bővebben érdekel, megtalálhatja itt
    (illetve a képernyő jobb oldalán a sorozat folytatását):

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük