(3568) Csókolom

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

Gyerekkoromban, mindenkinek úgy kellett köszönnöm, hogy csókolom. A köszönés után pedig tétszikezés járta. Csókolom Zsuzsi néni, eltetszik engedni a Gyurit játszani? Evvel nem volt semmi baj. A fene se gondolt rá, hogy a Handkuss ből ez lesz, de most már itt van egy ideje. Csakhogy Zsuzsi néninek volt egy férje, Péter bácsi. 10 éves korban természetesen Péter bácsinak is csókolom járt, de azt évek teltek. 18 évesen már nevetséges Péter bácsinak csókólommal köszönni. Odavágni, hogy jó napot, az meg nevetséges, mert indokolatlanul durva.

Végre valaki kitalálta, hogy ha elmentünk egymás lakására, a jelen lévő apának „tiszteletem” felkiáltás megtette a magáét. De maradt még probléma elég. Pista bácsi a szomszédban lakott, apámnak jó barátja, hetente kétszer láttam. Vidáman ment a csókolom, csak közben szép lassan felnőttem. Az kivitelezhetetlen, hogy holnaptól kezdve azt mondom neki, hogy jó napot. Úgy 16 környékén kezdtem kerülni a találkozást. A helyzetet Pista bácsi tudta volna megoldani, de nem tette. Vagy szart rá, vagy élvezte a számomra kellemetlen helyzetet. Ha egy volt csókolomos bácsival, 10 évvel később találkoztam, nem volt probléma: üdvözlöm, jaj de jól néz ki. Mikor találkoztunk utoljára? Ha tegeződve válaszolt, visszategeztem, ha nem, hát akkor nem. Nőkkel nem volt probléma, 60 évesen is lecsókolóztam a 90 éves Zsuzsi nénit.

A mai fiataloknak nem tudnám, hogy lenne ilyen problémái. Simán letegezik egymást, és magázzák a náluk öregebbeket. Nem rég egy harmincas éveiben járó férfivel kerestünk egy címet. Na, ott egy szintén harmincas nő, attól kérdezd meg. Egy irányba mentünk mellé simultam Lajos barátom kiszólt a kocsiból: figyelj, nem tudod, hol van a Körösi út? Tudta.

Minden esetre, annak idején megfogadtam, ha én felnőtt leszek, ezzel szakítok. Ismerősök jönnek, hozzák a tíz éves fiúkat. Üdvözöljük egymást, a gyerek néma marad. A papa: Köszönj szépen a Tibor bácsinak. A gyerek néma marad. Na, köszönj már. A gyerek nagy nehezen megszólal, csókolom. Szia, kisöreg, hogy hívnak? Feri vagyok. Én meg Tibor bá’, mond azt, hogy szia, Tibor bá’. Feri boldogan belemegy, szia, Tibor bá’ hány kutyátok van?

De ez néha furcsán cseng le. Húszon éves jól pozicionált férfi, félig családi társaság, bemutatnak egymásnak, mert még nem találkoztunk, de különben tudtunk egymásról. Szervusz, jó estét, nyugodtan tegezz vissza, nem tegeződök, ahogy akarod. Na, most ezzel mit csináljak? A szervusz után kezdjem el magázni? Különben úgy hat, hogy a visszategezést ki kell érdemelnem. Ő tesz nekem egy szívességet, ha visszategez. Elég sokat változik a világ. Mikor fogják elvárni tőlem, hogy egy huszon éves férfinek csókolommal köszönjek, mert hogy én csak egy szar nyuger vagyok.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

17 gondolat erről: „(3568) Csókolom

  1. A cigányok megoldották a köszönésnél mutatkozó zavaros helyzetet : Szia, Uram! 🙂

  2. Jót szórakoztam a poszton.

    Általánosságban: tegeződés vagy magázódás? Utálatos része a magyar nyelvnek, inkább nyűg ez az egész…
    A nyugati multiknak köszönhetően hálistennek teret nyert/nyer a tegeződés.
    Azért az 18 éves korom óta „alap”, számomra hogy ha valaki engem letegez, akkor én is visszategezem.

    Csókolom: teljesen röhejes, már 10 évesen is cikinek éreztem (ez vagy 20 éve volt), különösen férfinak/fiatalabb (ez erősen relatív) nőnek mondva vérciki volt már akkor is. Anyám erőltette pedig, hogy a távoli rokon idősebb bácsinak (80 felett volt) igy köszönjünk, mert a „jó napot kívánok”-on megsértődik.
    Oké, a „jó napot kívánok” valóban nagyon hivatalos, a csókolom ciki, de mi van helyette? „Üdvözlöm” (és hasonlók), meg a legtöbb helyzetben suta.

    Van sok érdekes helyzet még. Például bankban vagy hivatalban ügyintézésnél. Ezek formális szituációk, alapvetően nem haverkodni megyek oda, számomra ezek tipikusan olyan helyek, ahol a „jó napot kívánok” és a magázódás odaillően használhatók.
    De! Az elmúlt években, már ez sem egyértelmű! Újabban már (az esetek felében) simán letegeznek bankban is (nem ajánlottam fel), hm. oké, visszategezem. Szóval ez a módi manapság…

    Más: természetjárás, túrázás, kirándulás. Én – úgy tudom – hogy a természetjárók körében elfogadott a „szia/sziasztok” – ill. tegeződés. Egyrészt mi van, ha ő nem tudja ezt a „szabályt”? Másrészt egy bizonyos életkor felett, ez is elkezd furán hangzani, és kényelmetlenül érzem magam (igaz, egy „bizonyos életkor felett” már nem túráznak az emberek).

    Az érme másik oldala: adott egy „idősebb” ember (ez mindig erősen relatív h. mi számít idősebbnek – és ahogy öregszem jellemzően egyre feljebb tolódik 🙂 )
    Szóval idősebb embernek (akit nem ismerek) hogyan köszönjek? Hétköznapi szituáció, például boltban, fizetésnél, stb.
    Ha letegezem, lehet, hogy megsértődik. Ha lemagázom, akkor is lehet, hogy „megsértődik” – vagy nem örül neki illetve, lehet, hogy pont azt szeretné, hogy tegezzem (nyilván „nem érzi magát olyan idősnek”).
    Nincs igazán jó megoldás.

  3. (45 éves férfi vagyok)
    Én egy ismeretlen, de már min. középiskolás leánynak is Kezi Csókolommal köszönök, és nem tegezem le, hiába lehetne akár a lányom is.
    Tőlem jóval idősebb (apám korú) férfi felajánlja, hogy tegeződjünk, akkor is megmarad LAci bácsinak: „Szia Laci bácsi, hogy vagy? Mikor megyünk horgászni?”

  4. Pénztárosnők ,eladónők…múltkor azon kaptam rajta magam ,hogy kortól, kinézettől függetlenül kezitcsókolommal köszönök.Közben mindenki jónapottal szólítja meg őket.Nekem valamiért nem áll a számra a jó napot,túlságosan ridegnek távolságtartónak érzem nőkkel szemben.Ha belépek egy üzletbe ,hivatalba és sokan vannak akkor szoktam használni.Egyik lakótársam ,talán pár mondatot válthattam vele az elmúlt évek alatt,következetesen mélységes tiszteletem ill legmélyebb tiszteletem felkiáltással üdvözöl ha meglát, még tán meg is hajol.Nálam egy évvel fiatalabb.69-éves.Legszívesebben megkérdezném-Aztán már miért ,mert egy házban lakunk?Nehéz határvonalat húzni de 30 éven alul tegezi egymást vevő és eladó az esetek többségében ahogy észrevettem.Én úgy emlékszem anno nem tegeztük az eladót sem az eladó a vevőt ,csak ha ismertük egymást.Tegeződni a kinai vendéglő személyzetével szoktam .Ők sziával köszöntenek.Én is őket viszont.

  5. 1 & 2:
    A blog látogatok nekem küldött magán leveleinek 80 százaléka simán letegez, 20 százalék az istennek se hajlandó tegeződni. Ez egy ilyen téma.

  6. A netes ,blog,facebook,fórum stb illemtana….bevallom én se vagyok vele tisztában.Egyszer jól összetegeződtem ,haverkodtam egy adásvételi oldalon egy illetővel.Amikor meg személyesen találkoztunk szigorúan magáztuk egymást.

  7. Na végre, ez az írás nagyon betalált. Hányszor dilemmáztam én ezen, és tényleg nálam is volt, hogy gyerekként inkább kikerültem a helyzetet, mert nem tudtam hogy kell köszönni. Szerencsére kezd kikopni a nyelvből ez a marhaság, a fiatalok tegeződnek.

  8. Az internet hőskorában létezett még a netikett. Ennek része volt az is, hogy mindenki mindenkit tegez, még akkor is, ha a másik 100 éves. Ez megoldotta a dilemmát, legalábbis az interneten. Később érdekes volt látni, hogy a „későn” jövők számára ez néha gondot okozott, pedig közvetlenebbé tette a kommunikációt.
    Sok olyan közösség van, ahol alap a tegeződés, az említetteken kívül például a hajósok.

    Gyerekként, illetve főleg a felnőtté válás küszöbén voltak gondok, főleg akkor, ha olyanokról volt szó, akik gyerekként felnőttek voltak számunkra, azonban később kiderült, hogy nem is olyan idősek.
    A magázás nálam bizonyos mértékben a tisztelet jele is, főleg ha ismeretlen, nem a szűkebb környezetembe tartozik, és idősebb ( ez persze kitolódik, mint fentebb már meg lett írva 🙂 ). Viszont fordítva ez nem igaz, tehát a tegeződés nem a tisztelet hiánya, hanem a közvetlenebb kommunikációé.
    Volt egy illető, akit magáztam, és egyszer megkérdezte hogy miért magázom, amikor őt mindenki tegezi. Azt feleltem, hogy mivel én jöttem ide, idősebb nálam, alapból jár mindenkinek a tisztelet. Ezen nagyon meghatódott, és pedig azután tegeztem. (De ez nem jelentette a tisztelet hiányát, csupán azt, hogy megadta a lehetőséget a közvetlenebb kommunikációra)
    Az interneten én régi vágású vagyok, ezért mindenkit tegezek. Akivel pedig a neten tegeződünk, a való életben is úgy normális.

  9. ” Mikor fogják elvárni tőlem, hogy egy huszon éves férfinek csókolommal köszönjek, mert hogy én csak egy szar nyuger vagyok.”

    Huszon évesnek,és ELŐRE.

    Az utca ahol „születtem” utóbbi 10 évben 2/3 részben lecserélődött.
    Az ide vetődött új lakosság jön,BÁMUL mint egy fasz,de el nem vakkantaná magát 0 tól 60 ig.
    Én pedig süldő koromban ismertem azokat,akik helyére EZEK jöttek,némelyiket kedveltem,a többivel is volt legalább köszönő viszonyom.
    Én csak 54 vagyok,de nehezen viselem.

    Kiskölykök? Egyiket se tanította meg se apja,se anyja,” mi nem keveredünk kisfiam”.

    40 éves koromig szinte minden nőnek csókolommal köszöntem.Persze volt egy határ,meg a beteg kurvákat is inkább magáztam,volt néhány aki beszólt hogy NE TEGEZZEM.
    Ma már nincs meg a tisztelet,némelyik mint az állat,csókolgassa aki akarja.

  10. Valahogy bennem úgy csapódott le, hogy a tetszikezés egy udvariasabb, míg a magázódás egy távolságtartóbb viselkedési forma.
    Középiskolában a tanárok már magázni kezdték a 14 éves lányokat is. Igy érettségiig volt időnk átállni a magázásra.
    A gyerekeim barátai viszont simán letegeznek minket, sőt vadidegen gyerekek is.
    A koreaiaknál 8 féle udvariassági forma van, pl. az iskolában is az alsóbb osztályba járónak tisztelnie kell az eggyel fölötte járókat, főnök másképp beszél a beosztottal mint a beosztott vele. Családon belül is van ranglista, stb.
    Kis hazánkban született egy sláger is: ” Elavult a kézcsók, jó napot! – így köszöntek aprók és nagyok, mamájához szól a kisfia: Szia, szia, szia..”

  11. Én nőknek csókolommal köszönök! Jó nőknek csókolnám!-mal. A szervusz egyszerűbb mégse bizalmas, mint a szia!
    Idősebbeket tegeződés felajánlása után: Szia v. szervusz xy bácsi, néni ! formulával köszöntöm, ami kellőképpen tisztelettudó, de egyben tegeződő is. Ha magázódom mindig az Ön szót használom, a Maga olyan pronyó szerintem.

  12. Üdv Mindenkinek,

    Szerintem a „jó napot kívánok!” teljesen rendben van és abszolút kortalan. De én úgy szeretem , hogy a ” kivánok” is ott van.

    Ha egy idősebb úr vagy hölgy felajánlotta, hogy tegezodjunk, akkor is illik mindig hozzá Bá’ , Bácsi, Néni,. Nem kell messzire menni: Tibor Bá’-t is ezért hívjuk , írjuk így.

    Egyébként én most tirolban élek. Egy nagyváros melletti faluban. Itt az utcán sétáló vagy bárhová igyekvő emberek köszönnek egymásnak. Gyerekek nem mindig, de előfordul az is. A 10km-re lévő városban ez már csak elvétve fordul élő. De még ott is , ha idősebb emberrel felveszem a szemkontaktust, 99% hogy köszönni fogunk egymásnak.

  13. 11.Balázs : „Maga olyan pronyó szerintem.” Értem is a problémát, amit írsz, meg nem is tudom az eredetét, hogy tulajdonképpen mi a baj a „magával”. Nemrég pont egy magyartanártól próbáltam tisztább képet kapni erről, de már nem is emlékszem a válaszra, annyira nem volt egyértelmű. De most a te „megfogalmazásod” sem vitt közelebb. 🙂 Az önözés nekem meg olyan „karót nyelt” ami inkább hivatalba vagy üzleti tárgyalásra való, de inkább férfiakhoz.

  14. 12. BAB: Találkoztam már vele, hogy idősebb ember nem örül a bácsizásnak, merthogy öregíti. Ügyes megoldásnak találom (nyilván nem tőlem ered) a „bátyám” formulát, pl. „Tibor bátyám” ami időben nem távolít annyira, épp csak az idősebbet illető tiszteletet jelzi, ugyan akkor egy „testvéri közelséget” is kifejez.

  15. „Honnan jött a „magá-zás”?

    A tiszteletadás megnevezésére szolgáló magázás szó a maga visszaható névmásból ered. A maga kegyelmed (16. század) szókapcsolaton keresztül válik személyes névmássá, és lesz belőle maga egyes számban és maguk többes számban.

    A maga használata azonban nem volt kölcsönös: a magasabb rangú magázta le az alacsonyabb rangút. Egyszerűen, implikálva a rangbéli különbséget. Ma a magázás szolidárisabbnak mondható formája ez a névmás. A tőlünk társadalmilag nem túl távoli személyekkel szemben használjuk, egészen családias jellegű is lehet. Azonban sokszor megüti a fülünket a „bántó nyelvhasználat”, ugyanis tiszteletlenséget is könnyen ki lehet fejezni a magá-zással. A sértő szándékkal történő alkalmazása már a maga személyes névmásként való feltűnésekor is előfordult. Sőt, olyannyira pejoratív jellegű volt, hogy írásban eléggé ritkán alkalmazták. A negatív vélemény a magá-zásról máig megmaradt. Ezért fordulhat elő, hogy a teljesen jóindulatú, pozitív jelentést sugalló használatát is sokszor kritika éri, és a beszélők háromszor is meggondolják, illik-e használni.”

    https://nyelvisztan.blog.hu/2011/01/06/on_hulye_vagy_maga_hulye_a_magazas_tortenete

  16. „60 évesen is lecsókolóztam a 90 éves Zsuzsi nénit.”
    fene a gusztusodat! 🙂

  17. Emlékszem, gyerekkoromban utáltam ezt a csókolomozást és tetszikezést. Akivel nem voltam olyan közeli viszonyban, hogy tegezzem, ahhoz legszívesebben nem is szóltam volna.

    Aztán kamaszként jöttek ezek a dilemmák. Most csókolomozzak férfiakat? De még nőket is? Nem beszélve a régi ismerősökről, akik többségére nem is emlékeztem, hogy tegeztem vagy tetszikeztem-e korábban.

    Aztán fiatal felnőttként valahogy megjött az önbizalmam. Alap a tiszteletteljes, illemkönyv szerinti köszönés, magázás, aztán ha tegez, visszategezek. Ennyi, nincs mit vacakolni rajta.

    A „maga” mondjuk nem értem, miért lenne pejoratív. De nem is igen fordul elő, hogy valakit magával vagy önnel szólítsak meg. De úgyis régiségkedvelő vagyok, majd akkor jöjjön a „Kegyelmed”! 🙂

    Csinos, fiatal nőket csókolommal köszönteni meg külön élvezet! 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük