2021-02-15 nap bejegyzései

(3457) Oltás késleltetés

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Biztonságos-e késleltetni a második dózis beadását?

2021 a 89. év

Vannak rá bizonyítékok, hogy rövid késlekedés biztonságos, de esély van arra, hogy a részleges immunizáció teret adhat a koronavírus mutálására.

A vakcina hiány, és az elosztásban jelentkező nehézségek hátráltatják a SARS-CoV-2 pandémia visszaszorítását. Egyesek, azzal a javaslattal álltak elő, hogy késleltetni kellene a második oltás beadását, így többeknek lehetne beadni az első oltás. Eredetileg a Pfizer vakcinánál  a második dózis beadásáig 21 napot kell várni, míg a Moderna vakcinánál ez 28 nap. A CDC állítja, hogy a két oltás között lehetséges 42 nap eltelte is. Az AstraZenaca szakemberei szerint akár nagyobb idő eltelte is lehetséges, mert szerintük az oltások jobban érvényesülnek, ha közöttük 12 hét telik el. Felmerül a kérdés mennyi ideig élhetsz egyetlen oltással biztonságban? Mi történik, ha a második oltás időben nem áll rendelkezésre? Lássuk?

 

Miért van szükség két oltásra?

A vakcinák immunológiai memóriát hoznak létre. Az mRNS alapú vakcinák a vírus tüskéit használják fel ennek elérésére. A két oltással maximális hatást akarják elérni. Az első dózis megteremti az emlékezést a vírusra, a második dózis megerősíti ezt. A Pfizer vakcina körülbelül 50 százalékkal csökkenti egy beoltott esélyét ara, hogy szimptómás fertőzést kapjon. Ez a Moderna esetében 80 %. Mind két vakcinából  két oltás ezt 95 százalékra fokozza.

 

A CDC miért engedi meg a 42 nap különbséget a két dózis beadás között a Pfizer és a Moderna esetében?

Az engedékenység oka kizárólag technikai. Egyszerűen nincs elég oltás. Másik ok, az időpont szigorú betartására nem mindenki képes. Ezekre a kompromisszumokra szükség van, ha azt akarják,hogy mindenki be legyen oltva.

 

Az első oltást követő 42 napba milyen védettséget kapsz?

A Pfizer és a Moderna szerint a védelem az első dózis beadása után 14. napra jelentkezik. Ez az a napi, amikor a nem beoltottak (placebo) fertőzési görbéje kezd elválni felfelé fordulással a beoltottakétól, akiknél nincs emelkedés. Mindkét vakcina esetében egyetlen oltás majd mindenkit megvéd a súlyos betegségtől, és (ahogy már jeleztem) 50 illetve 80 százalékban teljes védelmet adnak.

 

Ha az emberek csak részleges immunizálást kapnak egy dózissal, vezethet-e ez oda, hogy veszélyesebb vírus variáns keletkezik?

Paul Bieniasz retróvirológus (Rockefeller Univesity) szerint, ez egy valós veszély. A pandémia elején a vírusra semmi nyomás nem nehezedett, hogy evolváljon mivel senkinek se volt az immunrendszere bepöccentve a vírus ellen. De most már több millió ember lett megfertőzve és fejlesztett ki antitesteket. Tehát, a vírusnak mutálni kell, hogy elkerülje ezt a védekezést. A kérdés most az, gyorsítjuk-e az evolúciót sok-sok részleges immunitással. U.i. Teljes immunitás esetében a testben lévő összes vírus elpusztul, nem marad semmi a mutálásra.

Trevor Bedford biológus (Fred Hutchinson Rákkutatási központ) szerint az evolúciót nem csak az immunrendszer erőssége, vagy gyengesége határozza meg. Ki hat rá az emberek között megtalálható vírusok mennyisége is. Széles körű beoltás nélkül a variánsok száma nő, és előbb vagy utóbb kialakulhat egy veszélyesebb variáns.

Az első és második dózis beadása közötti idő megnövelése hatékonyabbá teheti-e a vakcinát?

Ez nem lehetetlen. A COVID elleni vakcinák nem egyformák, ezért a dózisok beadása közötti idő az adott vakcinától függhet. Egyes vakcinák a meglehetősen törékeny mRNS-re épülnek, míg mások a sokkal szilárdabb DNS-re, megint mások apró fehérje részecskékre, amiket ártatlan vírusokkal visznek be. Ilyen nagy különbségeknél nem csoda, ha a DNS alapú Oxford-AstraZeneca vizsgálatánál kijött a 12 hét. A további tapasztalatok pontosítani fogják ezt az időtávot.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!