Tibor bá’ online

A hírek szerint egy négyéves totyis (aki már rég nem totyis) kisétált az óvodából (és nem a bölcsődéből), aztán az utcán egy felnőtt ráismert és hazavitte. A rendőrség nyomoz, az óvoda feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az RTL klub többször beszámolt róla. A gyerek pszichológus nyilatkozik, ami szerint 4 éves gyereknek nincs veszélyérzete. Az emberekben elhűl a vér…. és fel se figyelnek arra, hogy Gázában már több mint 1100 halott van, nagy részük fiatal gyerek.

Emlékszem rá, hogy óvodás koromban kisétáltam az Aréna úti óvodából (most Dózsa György út) és hazasétáltam az Elemér utcába (most Marek József), de ehhez át kellett menni a forgalmas Aréna úton. Nem tudom volt-e veszélyérzetem, de úgy mentem át, hogy álltam a járda szélen, majd amikor egy néni elkezdett átmenni az úttesten, mellé léptem és vele együtt mentem át. Anyám otthon kissé meglepődött, rávert a fenekemre (ezért ma börtön jár) és nem jelentett fel senkit. Tettemet nem mondta be a rádió, és valahogy mégis felnőttem, és mellesleg az óvodából, iskolából megszökött gyerek egyáltalán nem ritka jelenség.

Egy 3 éves kisgyerek aludt egy bezárt gépkocsiban. A rendőrök betörték az ablakot, a gyereket átadták a mentőknek, akik megállapították, hogy makkegészséges. A gondatlan szülő ellen eljárás indult. Miért? Az alvó gyerekemet nem hagyhatom 10-15 percre az árnyékban álló gépkocsimban, amíg beugrok egy nemzeti dohányboltba, hogy egy kicsit növeljem a forgalmát? Miért kell feltételezni, hogy gondatlan vagyok (persze a saját tüdőm szempontjából az vagyok)? Az utcákon 70.000 hajléktalan tengődik, miért nem inkább azokra ügyelnek, mert ők aztán tényleg veszélyben vannak.

Ami pedig Sipos Pál környékén történik most már több mint két hete, az kész röhej. Nem tudom miért, de az utóbbi időben az egész világ pedofilvadászatban érdekelt. Elég valakire rámondani, hogy pedofil, és a rendőrség már le is tartóztatja mindenféle bizonyíték, nyomozás nélkül. Sipos Pál tanítványai tinédzserek voltak (ma meg már vén faszok), a pedofil szót nem használják, de a megrontást annál bőségesebben. — Sajnálom, hogy állandóan visszamegyek a saját múltamba, de nekem az egy etalon és elég jó segítségemre van az eligazodásban. Középiskolás diákkoromban az egész iskola tudta, hogy az 50 éves Nyári tanár úrnak a harmadikos, tehát 17 éves Barber Vera a szeretője. Ez nem lehet mende-mondának minősíteni, mert többen találkoztunk velük a Római parton vasárnap, fürdőruhában. A csajok fele 16 évesen már nem volt szűz (ezt tehát nem manapság találták ki), akiknek a partnereik ritkán voltak 20 évnél idősebbek. A szélsőségesen bohém Kaposi K. Ödön tanár úr a feleségével együtt a lakásán művészeti továbbképzést rendezett egy szűkebb elit részére. Mindenki tudta, és mindenkit megevett a fene, hogy bekerülhessen. Hogy ott pontosan mi történt, azt nem tudom, mert nem volt rálátásom, de ma bizonyára bekerülnének a TV hírekbe. — Nincs itt megerőszakolásról szó. Tizenhat-tizenhét éves fiú és lány pontosan tudja, hogy mit akar. Nem hiszem, hogy Sipos tanár úr erőszakoskodott volna. Tizenhat éves koromban volt irányomban egy homoszexuális megközelítés. Először is tudtam a jelenségről, másodszor határozottan elutasítottam, és kész. Nem tudom elképzelni, hogy egy hetero orientált fiút szép szó helyett erőszakkal rá lehet venni homo aktusra.

Az „erkölcsnek” úgy tűnik nincs felső határa. A ma reggeli hírekből megtudtam, hogy valakinek hatot ellet a szukája. A gazdi a felesleges hattagú társaságot betette egy dobozba és deponálta valahol. A kutyavinnyogást valaki meghallotta, hívta az állatvédőket (mellesleg, hajléktalan védők nem léteznek), akik kiszálltak, a hatból kettőt még sikeresen megmentettek (infúzió, inkubátor, kutyatejet helyettesítő gyógy-táp, stb. miközben a humán kórházakban mindezek hiányoznak), akik néhány napig még az intenzív osztályon lesznek, majd lábadoznak és 6 hetes korukban gazdákat keresnek nekik. Gondolom azóta több ezren telefonáltak a TV-be, hogy ők elvállalnák a kutyákat. Ebben nem az a szörnyű, hogy így járnak el, hanem, hogy a TV ezzel foglalkozik, és megeteti vele az egész társadalmat. Gyerekkoromban a nem kívánt szaporulat (kutya-macskla) bekerült a klozet aknába a szar közé, és ősszel kihordták trágyának. Nem volt ez kegyetlenség, a mezőgazdaság gépesítése előtt a paraszt napi 16 órát dolgozott, nem volt se ideje, se ereje a felesleges finomkodásra.

Szerintem az egyre erkölcstelenebb világban az erkölcsösség látszatának a fenntartása semmire se jó. Vannak ennél sokkal súlyosabb problémák. A magam részéről a beetetésből, de főleg az álhumanizmusból nem kérek.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________