„Az emberek nyakukba kapják a háborút, a haszon a bankároké” cikk néhány napja bejárta a világ valamennyi „alternatív” hírforrását, és csütörtökön Gedeon is hivatkozott rá.
Kezdjük azzal, ki ez a Hamad Subani? Egy indiai blogszter, akiről a Wikipédia 1120 címet dob ki, míg rólam 7490-et. Némi túlzással azt mondhatnám, hogy nálam kb. hétszer „kisebb menő” (és hol vagyok én a nagymenőktől?). De, ha meggondoljuk, hogy ő angol nyelven publikál, akkor tulajdonképpen egy apró porszemnek se számít a világhálón, mert a „War for the People….” Posztján kívül, alig szólalt meg. Ettől még természetesen lehetnek neki forradalmian új, briliáns meglátásai, amik különben egybeesnek Gedeon elméleteivel. Szerintem azonban nincsenek, de arra nagyon alkalmas a „mű”, hogy a gondolkodó kisemberek fejében tovább erősítsék a bankárokkal szembeni utálatot – akiket én se szeretek. [Ha most arra következtetsz, hogy én védem a bankárokat, akkor hatalmasat tévedsz, mindössze nem szeretem a félrevezetést semmilyen irányba]
Mind Hamad Subani, mind pedig Arma Gedeon tézise az, hogy a bankárok bábukat nevelnek ki (Hitler, Sztálin, Churchill, De Gaulle, Adenauer, Tito, Roosevelt, Bush, Mao Ce-tung, és természetesen Gyurcsányt és Orbán Viktort is) abból a célból, hogy megvalósítsák a (főleg zsidó) bankárok nagy álmát. A bizonyítékok között elég sok minden van, amiket érdemes sora venni. Például a Gedeon által belinkel Henry Makow websitján látható egy Ford-teherautó hirdetés a Náci Németország idejéből. Arról egy szó se esik, hogy a Kölnben telepített Ford gyár első kocsija 1931-ben gördült le a futószalagról, Hitler hatalomra kerülése előtt 2 évvel. Akkor pedig mit bizonyít ez a 75 éves hirdetés? A Subani posztot átvevő másik blogszterről, Makowról annyi tudható meg, hogy elsősorban szex-szel foglalkozik, mint például a relevánsnak aligha nevezhető „Nehezen nyélbeütött randevú” című műve, és van egy irodalmi Ph.D-je Torontóból. Fő trükkje az, hogy zsidó létére ostorozza a zsidókat. De mit is állítanak a fentiekben megnevezett úriemberek?
1) „The Federal Reserve was set up in 1913 to finance both sides of two subsequent world wars.” = 1913-ban a FED-et azért hozták létre, hogy az egymást követő két világháborúban, mind a két oldalt anyagilag támogassák. — Ez egy akkora mellélövés, hogy nem is érdemes foglalkozni vele. Egy bank annak ad kölcsönt, aki kér és feltételezhetően vissza tudja fizetni. Az oligarcháknak köztudottan nincs se hazafisága, se nemzetisége, istene a pénz, és a profit érdekében bármire képes.
2) „If we assume that such systems are primarily instruments of war, can we also infer that the World Wars could have been prevented in their absence.” (cseles módon a kérdő mondatszerkezet után nincs kitéve a kérdőjel) = Ha feltételezzük, hogy egy ilyen rendszer (nyilván a FED) a háború elsődleges elősegítője, akkor következtethetünk arra, hogy ha nem lettek volna, akkor a világháborúkra se került volna sor. — Tehát, amit eddig tudtunk a háborúk kirobbantásának okairól, az mind téves. Szó sincs arról, hogy az I. világháború oka a gyarmatosításból kimaradt Németország helykérése a világgazdaságban, amire az angol féltékenység, és a francia félelem (Németország túlsúlya Európában) a kiutat az USA bevonásával megvívott háborúban látta. Szó se lehet arról, hogy Hitler revánsot akart volna a szégyenletes, és lebénító békeszerződés után. A FED profitot akart, tehát kiképzett bábúkat, akik aztán a megrendelésnek megfelelően háborúztak egyet-kettőt. Az ember mindig tanul valamit. 😀
3) „Most of us naively assume that the Federal Reserve only underwrote the American war effort. This is not the case. In World War II, the Lend-Lease program was used to ship supplies worth $759 billion to other countries involved in the war.” = Sokan közülünk naivan feltételezik, hogy a FED mindössze segítette az amerikai háborús erőfeszítéseket. A helyzet azonban nem ez. A II. világháború alatt a kölcsönbérleti szerződés keretein belül 759 milliárd dollár értékű hadianyagot szállítottak a háborúban álló országoknak (megjegyzem, elsősorban a Szovjetuniónak). — Mi ebben a meglepő. Sztálin adta az emberanyagot, de nem volt elég hadifelszerelése. Angol-Amerikai érdek volt, hogy Sztálin nagy létszámú német hadtesteket tudjon leköti a keleti fronton. A hadianyagot az USA kormánya küldte, nem a FED.
4) „Even more bewildering is the fact that the inflated dollars churned out by the Federal Reserve managed to find their way into Nazi Germany, through American private investments.” = Ennél is felháborítóbb, hogy a legyártott dollárt a FED amerikai magán befektetőkön át a Náci Németországba juttatta. — Hogy is van ez? Tehát nem a II. világháború alatt, hanem az 1930-as békeévekben amerikaiak Németországban befektettek. Mi ebben a meglepő, szörnyű, vagy éppen elfogadhatatlan? Akinek jelentős tőkéje van, az befektet ott, ahol ezt a legalkalmasabbnak találja. A felfutó félben lévő Németország ideális befektetési helynek számított. Mi köze ehhez a FED-nek?
5) „it appears that the rearmament of Germany was largely the effort of Americans ‘investing’ the new American dollars produced by the Federal Reserve.” = Úgy tűnik, hogy a német újrafegyverzés főleg a FED által kreált új amerikai dollár befektetésével történt. — Hitler helyrehozta és meredeken növekvő pályára állította a német gazdaságot, a hatalmas (és lebénításra szánt) jóvátétel ellenére. Hitler szerint a Német Márka mögötti fedezet a német nép szorgalma és munkája volt, mert az ország se valuta, se aranytartalékkal nem rendelkezett.
Most rátérek Gedeon állításaira.
1) Naiv ez a Whitney, abból a téves felfogásból indul ki, hogy a világpolitika szereplői azok, akik annak látszanak, tehát a „nemzetállamok”. Továbbá azt is készpénznek veszi, hogy az egyes államok tényleges irányítói azonosak az ország vezető tisztségeit betöltő személyekkel. — Ez azt implikálja (mint már írtam) hogy kiképzett bábúk vezetik az országokat. Ez az elmélet egyszerűen nem veszi figyelembe, hogy a sikeres politikusok közös tulajdonsága a kivételesen nagyfokú cezarománia. A hatalom megkaparintásáért nem egy még az életét is feláldozza (magyar példa rá, Nagy Imre és Rajk László). Hogy ezekre a vezetőkre időnként hatalmas külsőnyomás nehezedik (mint most például Orbán Viktorra médiatörvény ügyében, vagy Putyinra az S-300 leszállításának a megtagadása érdekében) az egy normális diplomáciai jelenség. Van, aki a kényszerítő körülmények hatására beadja a derekát, van aki nem. — Kétségtelen, hogy bizonyos érdekcsoportok hatalmas pénzeket költenek egy-egy, számukra előnyös vezető megválasztására, vagy fegyveresen támogatnak egy-egy „Amerika barát”, de népellenes vezetőt. De odáig elmenni, hogy Hitlert a „háttér hatalmak” juttattak hatalomra, egetrengető túlzás. A Náci Párt korai szakaszában komoly hatalmi harc folyt. Hogy Hitler került ki győztesnek, az egyszerűen betervezhetetlen volt. Az pedig nem volt előre láthat, hogy megtébolyodik és egy elvesztett háborút, hatalmas véráldozattal, az utolsó háztömbig folytat tökéletesen háttérbe szorítva a legminimálisabb racionalitást is. Ezt nem lehet 20 évvel korábban betervezni egy kastélyban megrendezett világtalálkozón.
2) „A valóságban Obamát nem kell ragozni, Putyin pedig rövid életútelemzés és vezetői tevékenysége vizsgálata után, csakis egyfajta kirakatfigurának tekinthető, míg a két országot ténylegesen ugyanazok a globalista bankárkörök irányítják.” — Obama esete valóban egyértelmű, mert az USA-t nem az elnök, hanem a 100 tagú szenátus irányítja, akiket a zsidó oligarchák már rég megvettek. Putyin egészen más eset. Putyint nem vették meg az oligarchák, ellenkezőleg tökéletesen ellenőrzés alatt tartja őket. Az én megítélésem szerint az életútelemzéssel nem sokra megyünk. Nem ritka jelenség, hogy valaki menetközben felnő a feladatához. A KGB igen jó iskola az intrikák, cselek, átverések útvesztőiben történő eligazodás megtanulásához. Putyint kifejezetten országának érdekét tartja szem előtt. Putyin mai megnyilvánulásából én azt veszem ki, hogy egyetlen egy kaput se zár be, mert még nem világos, kivel-kikkel kell szövetkeznie a nagy ellenséggel, az USA-val történő összecsapáskor. Ez lehet Európa, Kína, vagy mind a kettő. Valamint Izrael is számba jöhet a szélsőséges muzulmánok elleni harcban.
3) „FED-et létrehozó globalista bankároligarchia egyaránt felfegyverezte az USÁ-t, Németországot és a Szovjetuniót.” — A háború a bankároknak jó üzlet az Ókor óta, mert a háborúra való felkészülés rengeteg pénzbe kerül, amit kölcsönből fedeznek, és a zsákmányból terveznek visszafizetni. De kölcsönt nem csak a FED folyósított. Napóleon is fegyverkezett, és hódított. Sőt már Nagy Sándor is. Ezeket is a FED pénzelte? Nevetséges. A katolikus püspökök megáldották a frontra induló csapatokat Franciaországban éppen úgy, mint Németországban. A bankok kölcsönt folyósítottak Franciaországban éppen úgy, mint Németországban. Ehhez nem kell háttérhatalmi összeesküvés.
Csak úgy széljegyzetként megemlítem, hogy a január 14-i Haaretz-ben megjelent egy elemzés. Ezek szerint az izraeli politikában belső hatalmi harc folyik az Iránt megtámadni akarók és a mérsékeltek között. Benjamin Netanyahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter támadni akar, akár USA segítség nélkül is (Obamának esze ágában sincs). Ezzel szemben Az IDF vezérkari főnöke Gabi Askenazi, a Mossad feje Dagon, a katonai elhárítás vezetője Amos Yadlin és a Shin Bet feje Yuval Diskin nem akarja Iránt megtámadni. Hol van itt Gedeon által sugallt zsidó összeesküvés a precízen kidolgozott forgatókönyvvel? Természetesen vannak általános zsidó érdekek (és azon belül, attól eltérő egyéni érdekek), de hogy ez úgy működne, ahogy egyesek elképzelik, az szerintem kizárt. Persze, az SZDSZ szétbaszta magát, erre megalapították az LMP-t. De ugye, azt senki se gondolhatja komolyan, hogy ez így volt betervezve?
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________