(2455) Görög gondolatok utazás közben

Tibor bá’ online

 

Mottó: A görögök lehetnek nagy szarban, ami egyszer elmúlik, de csodás múltjuk marad. McPherson azt állítja, hogy csak néhány évünk van hátra, valamint, hogy a remény egy rossz tanácsadó. Helyette azt javasolja, nézzünk csodálatos világunkban, amíg lehet. Nos, nézzetek szét Görögországban, érdemes.

A Sunday Times kolumnistája, A.A. Gill véleménye szerint az ókori Athén kultúrájának mai folytatása inkább található Londonban, Párizsban vagy Berlinben, mint a mai Görögország bármely részében. Különben is, így A.A. Gill,  az Athén fénynapjai óta eltelt 3000 év alatt mit adtak a görögök a világnak? Demis Roussost és a kebabot, bár ez utóbbit a törököktől csenték el ők maguk is. Menj, nézd meg az Akropoliszt, biztat a kolumnista, aztán nézd meg, mit építettek a görögök köréje! Mit? Bazársort, és…. ez nem kifejezetten görög hobby.

Magyar létemre, csak részben tudok egyetérteni A.A. Gill-lel.  Az igaz, a görögök pont oly keveset törődnek a múltjukkal. mint a jelenükkel. A hegyi falvak a kommunális szemeteiket egyszerűen kihordják a legközelebbi völgybe, és arra gondolnak, szemétproblémájuk több ezer évre meg van oldva. De nem minden ilyen egyszerű. Bizánc elég korán ráült a nyakukra (Kr. u. 395-ben), és ott is maradt úgy ezer évig. Bizáncot szorosan követte az ottomán birodalom. Ami nálunk 1686-ban véget ért, az a görögöknél 1821-ig tartott, és ezért ez nem mindegy.

A néhány száz Magyarországon működő, és itt-ott befuccsoló, az utazni vágyók pénzével elillanó utazási iroda évek óta hirdet utakat Görögországba. Soha ennyi lehetőség nem állt előttünk a görög kultúra helyszíni megtekintésére, mint napjainkban, de útvesztő is akad bőven. Ha tanácsot adhatok, ne menjetek charterjárattal a görög tengerpartra. A viszonylag olcsó apartmanok és stúdiók lényegében olcsón összeeszkábált, olyan alkalmatosságok, ahol aludni, főzni és tisztálkodni minimális kényelem kíséretében valóban lehet, de ez csak egy nyúlfarknyival jobb, mint a sátoros kemping.

De nem ez a lényeg. A tengerpart nem csak meleg, sós, drága és dögunalmas, de többnyire jellegtelen is. Úgy értem az egyik pont olyan, mint a másik, bárhol lehetne. És, ha már Görögországban vagy, ugyanazért a pénzért miért ne szerezhetnél magadnak maradandó élményt. Nézd meg azt, amit Görögország a tengerparton kívül nyújt az idegeneknek.

Tévedtél, nem az Akropolisszal kezdem, mert részemre azt Delphi százszor felülmúlja. Delphi tényleg csodás. Az ókori jósda meglepően illik be környezetébe. Hatalmas feltárt parkszerű terület, amiben barangolni egy életre szóló élményt jelent. Az ősi kövek félreérthetetlen zamatot adnak a látogató lelki ízelgetéséhez.

Jó, te nem csíped túlzottan a romokat. Nézd meg a Meteorát. Ha az nem vesz le a lábadról, akkor semmi e széles világban. Ma is üzemelő kolostorok (összesen öt), megközelíthetetlen, obeliszkszerű, száz méter magas sziklaujjak csúcsán hirdetik az Emberi túlélés vágyának méreteit. Hogy a fenébe másztak fel az első helyfoglalók? Hogy vitték fel az építőanyagot? Hogy miért, azt nem nehéz kitalálni. Oda fel csak az juthat, akit a fentiek szívesen látnak. Amerikai fiatalok tanyáznak a szomszédságban, és szuper felszereléseikkel felmásznak egy-egy csúcsra. Talán csak azért, mert ott van. Aztán ott fent meggyújtanak egy magukkal vitt gyertyát. Ebből mára hagyomány lett.

Különben, az egész ország állandóan gyertyákat gyújtogat. Persze, főleg templomokban, ami sajátos megnyilvánulása az ortodox egyház szellemiségének. A Tempe-völgyben elhelyezkedő, volt Apolló-templom jelenleg, mint ortodox kápolna funkcionál. Ott jártamkor, egy görög középiskola diákjai is arra kirándultak. Meghökkentő volt az áhítat, ahogy az egyik görög diáklány megcsókolta a feszületet, amihez osztályfőnöke, nyilván művészeti értékek megtekintése végett vezette. Ilyen jelenetet nehezen tudok elképzelni Magyarországon.

Az ókori Korinthosz is megérdemel egy félnapos bámészkodást. Nem kapkodva, szép nyugodtan, sok-sok elüldögéléssel az ókori kövek között, valamelyik kihelyezett, természetesen újkori fapadon. Ne mondjátok, hogy megint csak kövek, kövek, mert a patinás kövek között, nyilvánvalóan rendezetlenül, de látszólag rendezetten csodás virágerdők bújnak meg, amikhez hasonlók Magyarországon nem léteznek. Vagy ha igen, mint például a közönséges mezei pipacs, nos annak színe se a jól ismert téglavöröst hozza, hanem valami sokkal mélyebb, bíboros pirosat. Aztán, meg úgy érzem, a legblazírtabb ateistát is valahol megfogja, ha felfigyel, hogy János apostol ezeknél a köveknél írta az Apokalipszist.

Vannak meglepő dolgok is. A Termopülei-szorost ne is keresd. Hogy hol volt, azt megtudhatod. Ott, ahol Leonidasz szobrát az amerikás görögök felállították a II. világháború után néhány évvel. Szoros az nincs, de volt, állítja a görög nemzetiségű idegenvezető (öt évig a közgázon tanult, többek közt magyarul). Hogy mikor tűnt el a szoros és miért? Nos, ez nagy talány. Az is, miért Leonidasz spártai király védte a szorost, és hol voltak az athéniak. Csak azért, mert Spárta legalább 200 kilométerrel van messzebb Termopülétől, mint Athén. Az is talány, hogy az 50.000 perzsa miért lacafacázott a szorossal, és benne a háromszáz görög katonával. Amit állítólag tettek, az stratégiailag egyértelműen bárgyú.

Akad azért jelen idő is Görögországban. A Korinthoszi-csatorna kifejezetten érdekes. Végig hajózni egy 6 kilométer hosszú, és mindössze 26 méter széles csatornán, meglepő érzés. Ha, ezekhez a méretekhez hozzáadjuk a helyenkénti 80 méter magas partot, akkor kiderül, a hajó ténylegesen egy vízzel telt szurdokon halad előre. Az egyik híd, felettünk 80 méter magasban, meglepő látvány. Rajta az emberek, mint apró bolhák, hevesen integetnek. Nyilván ők is turisták. Két kilométerrel arrébb a másik híd már emberléptékű. Hogy egy hajó áthaladhasson alatta, 20 métert meghaladó magasságig kellene emelni, mivel itt a part alig néhány méterrel magasabb a vízszintnél. Helyette a hidat leeresztik a vízbe, gondolom a merülési mélység alá, ami nyolc méter körül lehet. A csatorna építésénél egy magyar mérnök, Türr István vezette a munkálatokat. Ezt mi már elfelejtettük, a görögök nem.

Görögországban az egyik legnagyobb vonzerő, hogy a valóság és a mitológia úgy keveredik össze, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik benne. A görög idegenvezető úgy beszél a mitológiai istenekről, mintha valahol ott lennének az Olimposz környékén, csak hát éppenséggel, momentán kimentek a divatból, de legalább is cigaretta szünetet tartanának. Jóllehet, másfél ezer éve, hivatalosan nem is léteznek. Hogy isteneiket komolyan vették, az biztos. Mi mással lehetne megmagyarázni egy hatalmas templomot Szunióban, amit egyedül Poszeidonnak építettek. Vagy, egy külön szentélyt, ami csak Héráé volt Lutrakitól pár kilométerre, benne több tucat papnővel. Gondoljatok bele, ez olyan, mintha mondjuk, Gyöngyösön lenne egy templom Loyolai Szent Ignác részére, kizárólag az ő számára, ahol csak hozzá lehetne imádkozni.

Azért, a számtalan isten és félisten mellett megtalálható az örök ember is. Mikénében, Agamennon sírjánál elkerülhetetlenül eszünkbe jut, hogy felesége gyilkolta meg. Vajon, mi végből? Miért nem elég egy nőnek, ha az ismert világ urának a felesége? Mi ez? Ókori önmegvalósítás? Esetleg feminizmus?

Különben, a görög hitvilágnak különleges íze van, testközelben. Mint tudjuk, az ember öntudatra ébredésének nagy ára, a halandóság közvetlen érzékelése, ősidők óta dacot vált ki belőle. Ki ne ismerné az öregasszony és a halál meséjét. E szerint, az öregasszony kikönyörög a haláltól egy nap haladékot, és ezt fel is íratja vele az ajtóra. „Holnap jövök, Halál.” Az újra jövő halált emlékezteti saját ígéretére, ami ugye előre vetíti az örök holnapok végtelen sorát. Nos, ez Görög honban kicsit másképp van. Büszkék is rá, mert a furfang arrafelé nagy becsnek örvend. Minden görög főeszményképe Sziszifusz, akit két évezred távlatából, még ma is csodál. Mi is történt? Ugye Zeusz parancsára, Hádésznek le kell vinnie Sziszifuszt az Alvilágba. Közben Sziszifusz ráveszi Hádészt, mutassa be saját csuklóján, hogyan kell használni a bilincset. A gyanútlan Hádész eleget tett a kérésnek, mire Sziszifusz rákattintja azt. Képtelen helyzet. Hádész ki lett vonva a forgalomból, a halottak napokig nem juthatnak be az Alvilágba. Perszefoné, Hádész felesége megy el Sziszifuszért, aki szó nélkül követi. Előtte viszont, Sziszifusz megtiltja a feleségének, hogy eltemesse. Az Alvilágban pedig, avval érvel, „Micsoda egy szemét feleség, még csak el se temetett. Engedj vissza három napra, hogy elrendezzem a temetésem, feleségemet pedig megleckéztessem”. Sziszifusz, persze szavát nem tartja be, az Alvilág hiába várja. Hádész kénytelen Zeuszhoz fordulni, Sziszifusz megbüntetése végett, aki azóta görgeti a sziklákat hegynek fel, természetesen megállás nélkül, de – kacsint rám a görög mesemondó – még mindig jobb a szakadatlan sziklagörgetés, mint a végérvényes elporladás.

Az Ó-kor ragyogóan tud keveredni a jelennel. Olimpia felé menet az autóbuszunk kanyarog a hegyi úton. Balra a hegy, jobbra a szakadék. Az embernek eláll a lélegzete. A magyar egyetemen diplomázott görög idegenvezető elmesél egy viccet. Meghal a buszvezető, felmegy a mennybe, ahol Szent Péter a kapuban áll. A buszvezetőt Szent Péter szóváltás nélkül beengedi. Mögötte jön egy pap, akit leállít Szent Péter. A pap protestál, és megemlíti, hogy a sofőrt minden szó nélkül beengedték. Ja fia – így Szent Péter- amikor a sofőr a buszt a helyi ösvényeken vezette, az egész busz, egy emberként imádkozott. Amikor te misét mondtál, akkor a hívők fele aludt.  A vicc után kinéztünk az ablakon, és volt aki röhögött, volt aki imádkozni kezdett. 😀

A.A. Gill túl szigorú volt a görögökhöz. A nép egy dologban biztos hasonlít az ókori elődökhöz. Pont olyan jókedvűek, mint a hajdan volt ősök. Amerre csak nézünk, nem látunk mást, mint a latin és görög betűk fergeteges keveredését. De ha csak ez lenne. A görög nagy – és  kisbetűket felváltva használják, megízesítve néhány stilizált alakkal is. A helyesírást, mint fogalmat, nem ismerik. Mindent úgy írnak le, ahogy kiejtik, mármint, ki-ki hogyan ejti ki. Talán ezért, vagy egyébként is, például az i-ket, ü-ket és az y-kat tökéletesen csereszabatosan alkalmazzák. Szavakba, főleg tulajdonnevekbe itt-ott töltelékbetűket helyeznek be. Szóvégeken különböző ragokat láthatunk, vagy elhagyják őket. Ki tudja, hogyan kell?  Tán Zeusz a megmondhatója.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2455) Görög gondolatok utazás közben” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Mikor a montserrati kolostort mentünk megtekinteni(Spanyolország) az idegenvezető a másik viccet sütötte el. Felérvén a hegyre megjegyzi egy utas a buszvezetőnek-Hát ez szörnyű volt ,az a kanyargós szerpentin,és a hajtűkanyarok…és amikor láttam alant a tátongó szakadékot …még a szemem is becsuktam.Mire a sofőr:-Én is…

  2. kicsit eltérve a témától, az érdekes az, hogy a görögöket tartjuk a civilizáció szülőatyjának, pedig aki ismeri a történelmet, tudja , hogy igazából a környékbeli népekhez képest ők voltak a primitív vademberek. A perzsa háborúkat is a görögök rablóhadjáratai provokálták ki. A híres demokrácia is csupán egy-két évtizedig működött, utána ment a levesbe.

    ettől persze még én is szívesen meglátogatnám ezeket a helyeket

  3. Hétszentég, hogy a meteorák építésekor bevették a pojektbe azt a Sziszifuszt is…

  4. O2. sleeper
    “… érdekes az, hogy a görögöket tartjuk a civilizáció szülőatyjának, pedig aki ismeri a történelmet, tudja , hogy igazából a környékbeli népekhez képest ők voltak a primitív vademberek. ”

    Nincsen olyan nép a világon, amely annyit adott volna az Emberiségnek, mint a Görög, mégis oly sok nép harcolta, amely nem adott semmit.
    Friedrich Wilhelm Nietzsche

    A Föld utolsó szava,
    amikor elhagyja az utolsó leheletét,
    HELLASZ lesz!
    1. Romboljátok szét egész Görögországot 100 méter mélységig.
    2. Ürítsétk ki az összes múzeumot, a világ minden tájáról.
    3. Romboljátok szét mindazt, ami Görög a világ minden tájáról …
    Ezután töröljétek ki a Görög nyelvet mindenütt.

    1. Az orvosi szakágbol, a gyógyszeriparbol.
    2. A matematikából (geometria, algebra)
    3. A fizikábol, a kémiából
    4. A csillagászatból
    5. A politikábol, a filoszofiábol,
    6. A mindennapi életből, a müvészetekből, s.t.b.
    Töröljétek, töröljétek, töröljétek…
    Azt fogják mondani, hogy “ez nem lehetséges”.
    Nem lehetséges kitörölni Görögországot, a Görögöt, és az ajándékait ezen a bolygón ..
    **JEAN RISPEN: «BREAK DOWN ALL GREECE…»

  5. 04. L.S.

    Pontosan így van. A Nyugat magát a római, és ezáltal a görög müveltség örökösének, és továbbvivöjének tartja. Az iskolában nagyon komolyan nyomják a témát, görög filozófusok beszédeit tanulják, elemzik. A mifajtánk ( ha éppenséggel nem ott járt iskolába ) is találkozhat ezzel, föleg filmekben és könyvekben történö utalások formájában. Söt, tovâbbmegyek: a politikai berendezkedést is onnan vezeti le. Még az Európai Uniót is visszavezetik a Nyugat-római birodalmon, Nagy Károly birodalmán keresztül egészen a római birodalomig..

    De ez mind egyáltalán nem cáfolja azt, amit az elözö hozzászólásomban írtam.

  6. “Vannak meglepő dolgok is. A Termopülei-szorost ne is keresd. Hogy hol volt, azt megtudhatod. Ott, ahol Leonidasz szobrát az amerikás görögök felállították a II. világháború után néhány évvel. Szoros az nincs, de volt, állítja a görög nemzetiségű idegenvezető (öt évig a közgázon tanult, többek közt magyarul). Hogy mikor tűnt el a szoros és miért? Nos, ez nagy talány. ”

    A Földünk egy élő, lélegző bolygó, ahol minden, mindennel kap
    csolatban áll. Az idő mulásával, rajta minden megváltozik.
    Rövid példa erről Nagy Sádor szülővárosa:
    I.sz. előtt az 5-ik és a 4-ik század között, Pellát jelölték ki a Macedon állam új fővárosának. Pella, akkor egy kis tengerparti település volt a Thermaikos-öböl északnyugati partján.
    Egy pár évtized alatt, jelentős várossá nőtte ki magát és már egy kissebb tengeri kikötővel is rendelkezett.
    Ma az ősi Pella 24 évszázad múltán már több, mint húsz kilométerre van a Thermaikos-öböl partvonalaitól és semmi sem emlékeztet a kikötőre.

  7. “A Korinthoszi-csatorna kifejezetten érdekes. Végig hajózni egy 6 kilométer hosszú, és mindössze 26 méter széles csatornán, meglepő érzés. Ha, ezekhez a méretekhez hozzáadjuk a helyenkénti 80 méter magas partot, akkor kiderül, a hajó ténylegesen egy vízzel telt szurdokon halad előre. ”

    Τα πάντα ρει,και ουδέν μένει!
    Ηράκλειτος
    Minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan,
    Hérakleitosz

    Hétfő délután, 2018.2.26-án a Korinthosz-körüli területen az esős és rossz időjárási viszonyok miatt földcsuszamlások történtek amellyek megszakitották a hajóforgalmat a Korinthoszi-csatornán.

    https://www.youtube.com/watch?time_continue=45&v=2esh839aY-I

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..