(2877) Felhőszakadások

Tibor bá’ online

 

Az elmúlt napokban Magyarországon is több településen volt trópusi felhőszakadás, plusz villámárvíz. A települések utcáin hömpölygött a sáros víz, ami betört pincékbe, sőt átlépett ablakokon. Ahogy ez szokás, megkérdezett idős emberek nyilatkoztak, ilyet még nem láttak, pedig megéltek már….. évet. Persze, hogy nem láttak. Ez újabban jött csak divatba.

Kanadai tudósok az elmúlt 50 évből összegyűjtötték az esőzésekkel kapcsolatos adatokat, amikből kiderült, hogy a szélsőséges esőzések száma gyarapszik. Számszerűen 2004 és 2013 között az erős esőzések száma 8,6 százalékkal nőtt. Ezt 100.000 meteorológiai állomástól begyűjtött 8700 esős napból állapították meg. Simon Papalexiou,   a Saskatchewan Egyetem Gépészeti Kollégiumából így nyilatkozott: Az egész világból összegyűjtött feljegyzések tanulmányozásából az derült ki, hogy a katasztrófákkal járó szélsőségesen erős esőzések száma évről évre növekszik. Ezt a növekedést nem lehet megmagyarázni természetes változékonysággal.

A hőmérséklet emelkedésével növekszik a párolgás. A melegebb atmoszféra több vizet tartalmaz. Celsius fokonként 7%-al több párával számolhatunk. Ez a víztartalom elkerülhetetlenül esőt jelent. A szélsőséges esőzéstől származó villám áradások 1980-óta félmillió áldozatot követeltek. De mivel ezeket az áldozatokat nem Magyarországról szedte a globális melegedés, nem vettük őket észre. Most viszont meghökkentünk.

Tény az, hogy a nagyobb esőzésekre a társadalom nincs felkészülve. A híradók felvételeiből egyértelműen látszik, hogy a települések lakói el se tudták képzelni azt, ami bekövetkezett. Hogy a sártenger beköszön a konyhaablakon? Hogy az utcán térdig érő esővíz hömpölyög? Hogy a hömpölygő ár alámossa a falakat, és az épület életveszélyessé válik? A múlt héten keletkezett viharkárok nyomán több százmilliós kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, miközben nem mindenkinek volt a háza bebiztosítva.

Az elmúlt 100 évben a globális felmelegedés átlagosan 1°C volt. Mi várható, ha a legkonzervatívabb becslések szerint is minimum 3 fok emelkedés várható? Az jár el okosan aki átértékeli lakhelyének biztonságosságát a villámárvizek lehetőségének függvényében.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 thoughts on “(2877) Felhőszakadások

  1. Most akadtam rá. Egyetlen adat: “Since 1980, the United States alone had suffered 241 weather and climate disasters costing $1 billion or more, at a cumulative cost of $1.6 trillion. – Fordítás: 1980 óta csak az Egyesült Államokban 241 esetben volt az időjáráshoz köthető klímakatasztrófa egyenként minimum 1 milliárd dollár kárt okozva, ami összességében Összességében 1,6 billió $. [1.600.000.000.000]

  2. Eleinte igen, de az atmoszféra további melegedésével a konvekciós zóna is magasabbra fog emelkedni. Ennek eredménye a párás, fülledt idő, eső nélkül. Az eső ha magasabbról indul vagy nagyon heves lesz, akkor eléri a földet, vagy elpárolog mielőtt elérné. A magasabban lévő konvekció nyáron kevesebb csapadékot fog jelenteni, szárazabb lesz a klíma. Télen, átmeneti időszakban kevésbé jellemző a konvekciós áramlás, de a magasabbn elhelyezkedő, felénk helyeződő felhők miatt is kevesebb lesz a csapadék. Most egy átmeneti, turbulens időszak van, az alsóbb rétegek melegedtek fel gyorsabban, ezért vannak heves esők ,de ez változni fog.

  3. Az lehetséges hogy ha felmelegszik a légkör akkor kevesebb eső lesz.Megszűnnek a gomolyfelhős időszakaok és utána nem lesz eső.Tavaly is így volt, ha jól emlékszem hogy júliustól egész télig nem volt eső.

    Még az a szerencse hogy a kalászos növények már kibírják,mert van annyi lombjuk a növényeknek hogy nem tud kiszáradni a föld annyira.

  4. Az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedik a hőmérséklet, egyre gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. Mindemellett fokozódik a csapadék szélsőséges jellege is, egyre gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel járnak és akár villámárvizet váltanak ki.

    Egyre több a szélsőségesen csapadékos napok száma Magyarországon
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/egyre-tobb-a-szelsosegesen-csapadekos-napok-szama-magyarorszagon

  5. a hirtelen, nagy felhőszakadások azért is okoznak több kárt, mert nagyobb a beépítettség, betonról, aszfaltról könnyebben összeszalad a víz, míg korábban a föld jobban elnyelte

  6. 7 – Asidotus:
    A híradó képsorai falvakból jöttek nulla kibetonozás mellett, épen ezért volt sártenger.

  7. Az is hozzátartozik a történethez, hogy mindenütt szántók, búza-kukorica-napraforgó, alig valami más. Persze, hogy lehordja a talajt, ahol egy kicsit is lejt.

    A lejtőkön gyümölcsös-gyepes kultúrákat kellene kialakítani, akár teraszosan, minél inkább rövid záporokban jön le a csapadék, annál inkább.

  8. 7. Asidotus

    Jól látod.
    Budai hegyek beépítettsége erősen fokozta a hegyről lezúduló víz mennyiségét. Régen az erdőségek, a növényzet a talaj sokat vizet elnyelt, visszatartott.
    Vidéken a nagy táblák, a régi vízvezetők beszántása, erdőírtás, hasonló jelenséget okoz.
    Az esők vizét villámgyorsan visszavezetjük a tengerekbe.
    A másodlagos vízkörzés ember okozta csökkentése, hatalmas hőmérséklet különbségeket szül. Viharok bölcsője.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..