Tibor bá’ vissza a múltba online

Gyerekkoromban, és még utána is, a kirándulás volt az egyik leggyakoribb szórakozás. Vasárnap (mert akkor még szombat is munkanap volt, illetve tartottak tanítást), aki tehette elment kirándulni. A dolgozók és a tanulók hetijegye vasárnap is használható volt, tehát „ingyen” ki lehetett menni a 81-es villamossal Hűvös-völgybe, vagy a 83-as villamossal Zugligetbe. Aki messzebb akart menni, az valamelyik HÉV-et választotta, ahol a hetijegy Budapest határáig volt használható, ennél messzebb menőknek pótjegyet kellett venni, de ez a költség elhanyagolható volt. Buda környékén az összes menedék- vagy turistaház üzemelt, ahol ilyenkor pezsgő forgalom volt. A kirándulók vagy vittek magukkal elemózsiát, vagy valamelyik turistaházban ettek olcsón. Egészséges volt és olcsó. Nem kellett egyetlen üzletet se zárva tartani, a családok mégis együtt kirándultak, gyakran baráti családok együtt. De természetesen iskolaosztályok, ifjúsági csoportok – korábban cserkészek, később úttörők szervezetten kirándultak. A kirándulás közben meg lehetett figyelni a természetet, oktatni lehetett a fiatalabbakat. Mindeközben egészséges környezetben edződött a test.

A rendszeresen kirándulók, túrázók beszereztek segédeszközöket: túrabakancsot, turistabotot, viharkabátot, és járták világukat, természetesen nem csak nyáron. Az esős ősz kivételével mindig. Télen is a térdig érő hóban.

Az 1970-es években még tartotta magát ez a széleskörű szokás. Onnan tudom, hogy a borosjenői telkem északi határa a Pilisi Erdőgazdaság. Abban az időben vasárnap a telkem északi kerítése mentén 10 percenként követték egymást a csoportok egy lábbal kitaposott ösvény mentén. A 70-es évek végére ez olyan gyérré vált, hogy tavasszal ki kellet menni és metsző ollóval levágni az ösvényt benőni akaró ágakat. A 80-as évek végére elfogytak a kirándulók, az ösvényt benőtte az erdő, viszont egyre többen jöttek ki gépkocsival a borosjenői buszfordulóhoz, ahol kiszálltak a kocsiból, tettek néhány száz métert, majd hazakocsikáztak. Mindeközben úgy érezték, hogy most jó nagyot kirándultak. Persze gépkocsival „kirándultak” még a Norma-fához is, Dobogókőre is. Viszont az igazi kirándulók annyira lecsökkentek, hogy a menedékházak egymás után bezártak. A felnövekvő új generáció a kényelmes, és egészségtelenül elhízott életet választotta az egészséges, edzett élet helyett. A hegyvidék vidám vasárnapi bebarangolása helyett nyakig ül a langyos (és a kövérséget elviselhetőbbé tevő) vízben és azt hiszi a szórakozás csúcsa a hétvégi wellness szállók látogatása.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
__________________________________