Tibor bá’ online

A Bulletin of the Atomic Scientists (aki nem hallott volna róla) nevű folyóiratot a II. világháború végén alapították olyan fizikusok, akik részt vettek az amerikai atombombát előállító Manhattan Projektumban (amit később Hirosimára és Nagaszakira ledobtak), és úgy gondolták, hogy a bombát nem lett volna szabad életre kelteni. A Bulletin mögött álló tudósok szakértelme megkérdőjelezhetetlen. A Bulletint azóta is életben tartják, és iparkodnak hatni az elit lelkiismeretére. 2004-ben a Bulletin leközölt egy cikket a következő címmel: What would happen if an 800-kiloton nuclear warhead detonated above midtown Manhattan? Magyarul: mi történne, ha egy 800 kilotonnás nukleáris eszközt felrobbantanának Manhattan felett? Ezt a cikket lefordítottam magyarra, és átfordítottam Budapestre: Mi történne akkor, ha egy 800 kilotonnás (Jövőnk kedvenc töltete) nukleáris eszköz felrobbanna a Clark Ádám téren lévő O kilométerkő felett, 1600 méter magasságban, ami a maximális pusztítást eredményezné? — Első megjegyzésem, hogy a robbanás hatása igen nagymértékben függ elsősorban a levegő nedvesség tartalmától, vagyis a légköri viszonyoktól, legegyszerűbb ezen átlépve egy átlagos esetre méretezni.

Hogy érzékelni lehessen az esemény méretét, arra kell gondolni, hogy a robbanás első pillanatában a bomba anyagának a hőmérséklet kb. 100 millió °C, ami persze elképzelhetetlen.

Az első „esemény”, hogy kezdetben egy igen gyorsan terjedő (minimum 500 km/másodperc), túlhevített levegőből álló tűzgömb jön létre, ami hatalmas nyomást fejt ki a környező légkörre. Ebből lesz az úgynevezett lökéshullám, ami hasonlít a jól ismert háborús légnyomásra, csak annál sokkal erősebb, és tovább tart.

Az első másodperc végén a tűzgömb átmérője durván másfél kilométer. Ekkorra a hőmérséklete már „csak” kb. 10.000 °C, ami a Nap felszín hőmérsékleténél durván 4000 °C-al magasabb. Ez a tűzgömb közvetlenül a robbanás után a Nap fényének tízezerszeresét sugározza egy tört másodpercen át, ami elég arra, hogy minden éghető anyag lángra lobban egy 9-10 km sugarú körben. Tehát: Északon a Római partig; Délen Budafokig; Keleten az Őrs vezér térig, Nyugaton pedig Budakesziig. Ez azt jelenti, hogy ezen hatalmas, kb. 250 km² területen minden lángokban fog állni. Budapest, beleértve a budai hegyeket, egy hatalmas lángtengerré válik. Ezen területen belül a megmenekülés reménytelen, mert ugyan a belobbanást egy belső szobában, vagy pincében át lehet vészelni, ahol viszont néhány perccel később bekövetkezik a megsülés, oxigén hiányos megfulladás, a lökéshullámról nem is beszélve (lásd később). — Az iszonyatos hőtől (Az égés maga kábé 30-szor több energiát szabadít fel, mint maga a hidrogénbomba) kialakul egy igen erőteljes kéményhatás, vagyis a forró levegő és égéstermék felfelé áramlik, míg alul beszívja a hideg levegőt körülbelül 500 km/ó sebességgel, ami meghaladja a hurrikánoknál tapasztalt maximumot. Egy ilyen erejű „szél” mindent magával ragad, mindent beszív az infernóba. Minden alatt azt kell érteni, hogy például a Római parton található 100-150 éves fákat is kiszakít a földből és repíti be a tűzfészekbe.

A tűzgömb alatti terület, vagyis Pest és Buda belső részén, körülbelül 3 kilométeres körzetben az épületek elporladnak, fémek megolvadnak, majd kialakul egy 1200 km/h (!) erejű „szél”, ami jóval távolabb álló épületeket is romokba dönt.

Öt kilométerre a nullponttól (angolul = ground zero), például Zuglóban, ha épület takarásában vagy, tehát közvetlen sugárzás nem ér, nyertél 12-14 másodpercet. Ugyanis ekkor ér oda a kábé 3 másodpercig tartó lökéshullám, ami közel 500 km/h szelet jelent. Ez minden mozdítható tárgyat elrepít, amit ember nem élhet túl.

Nyolc kilométerre a nullponttól, mondjuk Újpest határában a tűzgömb fénye 600 Nap fényével egyenlő, a lökéshullám ereje pedig 150 km/h körül lesz, ami jelentős épületkárokat okoz.

Tíz kilométerre a nullponttól, például Mátyásföldön a tűzgömb még mindig 300 nappal lesz egyenlő, ez a szabadban lévő embereken harmadfokú égést eredményez.

Tizenöt kilométerre a nullponttól, például nálunk Pilisborosjenőn a fény 100 Napéval lesz egyenlő, ami a szabadban lévő embereken másodfokú égési sebeket okoz. A lökéshullám 36 másodperccel később fog megérkezni, még mindig elég erős ahhoz, hogy ajtókat, ablakokat tépjen fel.

Néhány tíz perccel a robbanás után 10 kilométeres körzetben minden égni fog kábé 300 km² területen. A tűz 3-6 órán át fog tombolni megközelítőleg 250 °C levegő hőfok mellett. Az nyilvánvalóan világos, hogy ez túlélhetetlen, még akkor is, ha a robbanáskor valaki a ház pincéjében tartózkodik. Biztonsággal kijelenthető, hogy 15-16 kilométeres körzetben nem marad túlélő, Délen Érd-Szigetszentmiklós vonaláig; Északon Budakalászig; Keleten Cinkotáig; Nyugaton Pátyig.

Ellentétben Jövőnk állításával néhány órán belül számolni lehet radioaktív hulló porral (angolul = fallout), ami egy másik történet.

Hogy adjak valami tanácsfélét is. Observernek abban tökéletesen igaza van, hogy egy termonukleáris robbanás túlélése a szerencse kérdése. Ha túlélted, elkezdhetsz gondolkodni, hogyan tovább. Mivel segíthetsz be a szerencsédnek? A robbanás pillanatában jó helyen tartózkodsz, tehát a tűzgömböt nem látod, de visszavert irtózatos fényéből rögtön tudod miről van szó. Szerencsés esetben a nullponttól minimum 10 km-re vagy. A lökéshullám hozzád fog érni kb. 20-22 másodperc alatt. Ennyi időd van, és nem több. Nem rohangálhatsz a gyerekeid után, nem keresgélheted a feleségedet, mert erre nincs időd. A lökéshullám mindent összetör, beleértve az ablaküvegeket is, ami után a lőfegyver sebességével száguldó üvegszilánkok darabokra tépnek, mintha közvetlen közelről sörétes puskával találnának el. Egyetlen megoldás létezik, felkapsz egy pokrócot és azzal együtt bebújsz az ágy alá, vagy ezzel egyenértékű masszív tárgyba. A pokróccal pedig elzárod a bebújási rést. A kb. 3 másodpercig tartó nyomás után, némi szünet jön, majd megindul a szívó hatás. Csak ennek elmúltával jöhetsz elő rejtekhelyedről. Körülnézel, és azt fogod mondani, kár volt túlélni a robbanást.

Még egy tanács. Ha menekülés mellett döntesz, akkor menj szélirányba, ami Magyarországon általában északnyugat, így kevesebb radioaktív sugárzás ér. Abban az esetben, ha a robbanás tőled északnyugat irányban van, akkor oldal irányba, tehát délnyugat vagy északkelet irányba kell menekülnöd.

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________