Tibor bá’ online

Ha emlékezetem nem csak a másodfokú egyenletekről pontosan 65 évvel ezelőtt tanultam, és még ma is tudom fejből a megoldási képletet, bár levezetni már nem tudnám. Annak idején néhány osztálytársnőm nagyokat zsörtölődött arra hivatkozva, hogy erre sose lesz szüksége az életben, amivel akkor nem értettem egyet. Ma viszont igen, mert 65 év alatt egyetlen egyszer se volt rá szükségem. Nem mondom a trigonometriát használtam, amikor a házam tetőszerkezetét terveztem és vágtam méretre a gerendákat, illetve illesztettem őket, de a befogó-átfogó arányokat fel kellett lapoznom, hogy ne keverjem őket össze.

Ez azért jutott eszembe, mert a héten elkezdődött az írásbeli érettségi, amiről a média lelkesen beszámol. Ez új dolog, mert az én időmben a kutyát se érdekelte, hogy öltönyben, fehér ingben és nyakkendőben hülyére izzadtuk magunkat. Így aztán puszta kíváncsiságból belepillantottam a matek tételekbe. Átmentem volna a vizsgán, bár volt, amit nem tudtam. Az én időmben a másodfokú egyenletben nem volt kiemelve a diszkrimináns, ami a gyök alatti mennyiség. A feladat pedig ez volt: Az x²+bx-10 = 0 egyenletben a D = 49. Kérdés, mennyi a b értéke? A tény pedig az, hogy sok tízezer diák megoldotta, pedig mint tudjuk nincs rá szükség az életben. Persze tovább tanulás, ez meg az, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy este megnéztem a híradót a TV-ben.

A riporternő meginterjúvolt egy háziasszonyt, aki 5 éve vett egy gépkocsit, amire felvett 5 millió forint hitelt, most megkapta a végelszámolást, amiből kiderül, hogy bár éveken át fizetett, most többel tartozik, mint amennyit annak idején felvett. Erre persze a riporternő szörnyűködött, és másfél millió néző is szörnyülködött a TV képcső előtt. Én pedig arra gondoltam, hogy a másodfokú egyenlet helyett talán okosabb lett volna megtanítani a kamatos kamatot, vagy ha tanították, akkor inkább azt kellene bevenni az érettségi példák közé. A riporternőt pedig ki kellene oktatni, ha már a középiskolában olyasmit nem tanítanak, hogy „pénzforgalom” vagy valami hasonló.

Kedves meginterjúvolt, porul járt háziasszony. Ön nem 5 millió forint hitelt vett fel, és ma sem 5 millió forinttal tartozik annyi sok részletfizetés után. Ön 35.700 svájci frankot (CHF) fett fel, amit ott nyomban eladott a Banknak 5 millió forintért, mert az autókereskedő forintért árulja a kocsikat. Most pedig ön nem 5 millió forinttal tartozik a banknak, hanem 18.000 svájci frankkal, aminek az értéke per pillanat 5.000.000 forint. Ugyanis ön nem csak kölcsönt vett fel, de egyúttal arra spekulált, hogy a CHF árfolyama nem fog változni, és akkor milyen jó, az alacsony kamat. A hozzáértő bank viszont arra spekulált (joggal), hogy a CHF a forinthoz képest erősödni fog, és ez be is jött nekik. Ráadásul a kölcsönt felvevők megtették azt a szívességet, hogy a banknak nem is kellett megvenni a CHF-et a spekulációhoz, elég volt ebben a valutában jegyezni az ön (és sok másik százezer ember) tartozását. Ha nem érti, akkor megismétlem. Ön felvett 35.700 CHF-et, törlesztett-törlesztett, így most már csak 18.000 CHF-el tartozik. Csak hát ma 18.000 CHF annyit ér, mint 5 éve 35.700 CHF ért.

És akkor most jön a tanulság. Hogy Kádár alatt matek volt a főkövetelmény, az valahogy érthető, de most már 25 éve van kapitalizmus, nem kellene kötelező tantárgynak felvenni és az érettségi vizsgához kötni a pénzforgalmi ismereteket? Szép dolog Berzsenyi Dániel, meg a többiek, de ha valaki nem tudja mi volt a Halotti beszéd, az még nem fog neki 10 millió forint kidobott pénzt jelenteni, amibe a fél ország belerokkan.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
__________________________________________