2023-05-23 nap bejegyzései

(4204) Szankciók

Tibor bá’ fordítás online

The

 Spectator

Miért bukott el az Oroszország elleni gazdasági háború?

 

(sz: 1933.02.11.)

Nyugaton nagy volt a vidámság ezen a héten, amikor Vlagyimir Putyin Győzelem napi felvonulása a Vörös téren csak egy tankot tartalmazott, amely egy múzeum ereklyéje.

A következtetés az volt, hogy Oroszország annyi katonai felszerelést veszített Ukrajnában, hogy az árnyéka annak a katonai szuperhatalomnak, amely korábban a Szovjetunió volt.

Oroszország minden bizonnyal súlyos veszteségeket viselt (bár minden külföldi háborút folytató ország katonai hardverét feltehetőleg aktív szolgálatban, nem pedig ünnepélyes felvonuláson tartaná).

De kerülnünk kell, hogy önelégültek legyünk. Az igazság az, hogy a háború a Nyugatnak sem megy jól.

Amikor Putyin tavaly február 24-én tankokat küldött Ukrajnába, a nyugati országok gyorsan kétirányú stratégiát fogadtak el.

Az egyik az volt, hogy nem vesznek részt közvetlen katonai konfliktusban, hanem fegyverekkel és egyéb katonai felszerelésekkel támogatják Ukrajnát. Egyes országok gyorsabbak voltak, mint mások, de a stratégia ezen része figyelemre méltó sikert aratott. Ukrajnának sikerült ellenállnia az orosz erőknek, és sok területről visszaszorítania őket, még akkor is, ha az eredmény még korántsem biztos.

A Nyugat azzal kezdett bele szankciós háborújába, hogy túlértékelte befolyását a világban. A másik stratégiai lépés azonban sikertelennek bizonyult: a Moszkvával vívott gazdasági háború terve, amely soha nem látott mértékű pénzügyi sokkot szabadít fel.

Oroszországot szinte teljesen el kellett vágni, szankciókkal és bojkottokkal minden importot és exportot, kivéve a humanitárius termékeket, például a gyógyszereket. Az elmélet szerint Putyin Oroszországa elszegényedne.

Nyugaton kevesen vannak tisztában azzal, hogy a háború ezen aspektusa milyen rosszul megy.Európa maga is magas árat fizetett azért, hogy részlegesen bojkottálja az orosz olajt és gázt.Az Egyesült Királyság fosszilis tüzelőanyag-importja Oroszországból 2021-ben elérte a 4,5 milliárd fontot;a 2023 januárja előtti évben ez (hivatalosan) 1,3 milliárd fontra csökkent.2020-ban az EU gázának 39 százalékát és olajának 23 százalékát Oroszországból szerezte be. A tavalyi harmadik negyedévben ez 15, illetve 14 százalékra csökkent.

De ezek a számok nem magyarázzák meg az orosz gazdaság károsodásának mértékét. Hamar világossá vált, hogy míg a Nyugat lelkesedik a gazdasági háborúért, a világ többi része nem. Ahogy Európába irányuló olaj- és gázexportja visszaesett, Oroszország gyorsan növelte Kínába és Indiába irányuló exportját. Mindkettő szívesebben vásárolt olajt kedvezményesen, mint hogy fellépjen Ukrajna inváziója ellen. Ami még rosszabb, úgy tűnik, hogy az Indiába exportált orosz olaj egy részét visszaszippantották Európába, és megnőtt azoknak a hajóknak a száma, amelyek finomított olajt szállítanak Indiából a Szuezi-csatornán keresztül.

Úgy tűnik, hogy a másik irányban is van áramlás. A Bild német lap vizsgálata az Oroszországgal szomszédos országokba irányuló exportját, és zavaró növekedését tárta fel. A német gépjárművek behozatala például Kazahsztánba 2021 és 2022 között 507 százalékkal, Örményországba pedig 761 százalékkal nőtt. Örményországba 110 százalékkal, Kazahsztánba 129 százalékkal nőtt a vegyipari termékek exportja. Az elektromos és számítástechnikai berendezések eladása Örményországban 343 százalékkal nőtt. Nem könnyű megállapítani, hogy mi történik ezekkel az árukkal, miután eljutnak ezekbe a volt szovjet köztársaságokba, de az egyik valószínű magyarázat az, hogy eltérített kereskedelmi forgalomként Oroszországba kötnek ki. És még ha hivatalosan nem is exportálják ezeket az árukat, sok orosz állampolgár vízummentesen léphet be ezekbe az országokba, és átviheti áruit a határon.

A Nyugat olyan politikát folytatott, hogy gazdasági szankciókkal próbálja célba venni a gazdag oroszokat. De ironikus módon ők azok, akik a legkönnyebben hozzáférhetnek a nyugati árukhoz az eltérített kereskedelem révén. Nekik van kettős útlevelük; akik megengedhetik maguknak, hogy külföldre utazzanak luxustermékeik vásárlása érdekében. Az Oroszország elleni nagykereskedelmi globális bojkottól eltekintve nagyon nehéz megakadályozni, hogy a nyugati gyártású áruk a gazdag oroszok kezébe kerüljenek.

A Nyugat a világra kiterjedő saját befolyásának eltúlzott tudatában kezdett bele a szankciós háborúba. Amint azt felfedeztük, a nem nyugati országokból hiányzik az akarat, hogy szankciókat vezessenek be akár Oroszország, akár az orosz oligarchák ellen. A téves számítás eredményeit mindenki láthatja. Tavaly áprilisban az IMF előrejelzése szerint az orosz gazdaság 2022-ben 8,5 százalékkal, idén pedig további 2,3 százalékkal zsugorodik. Mint kiderült, tavaly mindössze 2,1 százalékkal esett vissza a GDP, idén pedig kis, 0,7 százalékos emelkedést prognosztizál az IMF. És mindez annak ellenére, hogy az ukrajnai háború sokkal rosszabbul ment, mint ahogyan azt sokan elképzelték tavaly februárban. Az orosz gazdaság nem ment tönkre; csupán átalakították, átirányították, hogy inkább keletre és délre nézzen, semmint nyugatra.

Nem feltétlenül volt rossz gazdasági háborút üzenni Oroszországnak. Az ország károkat szenvedett a nyugati szankciók miatt, még akkor is, ha semmi olyan mértékű, mint amilyennek elképzeltük, hogy bevethetnénk. De ha a Nyugat azt gondolja, hogy a jövőben pusztán gazdasági eszközökkel, bombák és golyók nélkül vívhat háborút, akkor nagyot téved. A nyugati katonai felszerelés lehetővé tette Ukrajnának, hogy felvegye a Dávid–Góliát csatát, amelyet még megnyerhet – és minden bizonnyal elkerülheti Putyin annektálását. Ami viszont a gazdasági szankciókat illeti, még egyszer át kell gondolni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________