2022-11-08 nap bejegyzései

(4020) COP27

Tibor bá’ fordítása online

COP27: egy évvel a Glasgow-i klímaegyezmény után a világ több fosszilis tüzelőanyagot éget el, mint valaha

Szerző: Mathieu Blondeel – Stratégiai és Nemzetközi Üzleti Csoport tudományos munkatársa, Warwick Business School, Warwicki Egyetem
89. útban a 90. felé

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozta az elmúlt tíz év összes CO₂ kibocsátásának 86%-át. Annak ellenére, hogy a szén, az olaj és a gáz a globális fűtés elsődleges bűnösei, az ENSZ korábbi klíma csúcstalálkozóinak hivatalos szövegei alig említették őket.

Mindez megváltozott a 2021 novemberi COP26-on, ahol aláírták a Glasgow-i klímaegyezményt. A megállapodás tartalmazta a fosszilis tüzelőanyagoknak az éghajlatváltozás előidézésében játszott szerepének első elismerését. Arra is sürgette a nemzeteket, hogy fokozatosan szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, vagy a fogyasztását támogató intézkedéseket, és „fokozatosan csökkentsék” a szénenergiát.

Mivel a COP27 az egyiptomi Sharm El Sheikhben kezdődik, itt az ideje, hogy frissítsük az előrehaladást. Sajnos nem jó hír, hogy a folyamatban lévő energiaválság – és a kormányok világszerte arra adott rövid távú válaszai megnehezítették a paktum céljainak teljesítését, vagyis a fosszilis tüzelőanyagok dominanciájának megszüntetését.

A globális energiaválság

A jelenlegi helyzet valószínűleg az első a maga nemében, amelyben az összes fosszilis tüzelőanyag ára egyszerre emelkedett. Ez viszont megemelte a villamos energia árát.

Európának Ukrajna inváziója óta gyorsan alkalmazkodnia kellett Oroszországhoz, és fegyverként használt gázexportjához. Ahogy a Kreml leállította a vezetékes gázellátást, az európai országok berohantak a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacára, és megnövelték a hagyományos partnerektől, például Norvégiától és Algériától származó importot.

Ez szédítő magasságokba emelte a földgáz árait, és globális tülekedést hozott létre a gázért, amelyben Európa túllicitálhatja a fejlődő gazdaságokat az alapvető LNG szállításokra, és még mélyebb válságba taszította az olyan országokat, mint Pakisztán és Banglades.

A lámpák égve maradása érdekében a fejlődő gazdaságok némelyike ​​az összes fosszilis tüzelőanyag közül a legszennyezőbbet használja: a szenet. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) várakozásai szerint 2022-ben a globális szénfogyasztás eléri a 2013-as történelmi csúcsot.

Az EU-ban a szén iránti kereslet (elsősorban a villamosenergia-szektorból) várhatóan 6,5%-kal emelkedik. Ha a jelenlegi keresleti trendek folytatódnak, a globális szénfogyasztás 2030-ban csak 8,7%-kal lesz alacsonyabb, mint 2021-ben volt. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást, ennek 32%-kal alacsonyabbnak kellene lenni.

A Kőolaj exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+), mindenekelőtt Oroszország, a közelmúltban úgy döntött, hogy napi 2 millió hordóval csökkenti az olajtermelést az olajárak emelése érdekében. Bár az OPEC+ azzal indokolja döntését, hogy globális recesszióra számít, amely a 2008-as, 2014-es és 2020-as olajár-zuhanás megismétlődését idézheti elő, az EU és az Egyesült Államok politikai indíttatásúnak minősítette a lépést.

A magas fosszilis tüzelőanyagok árának csökkentése érdekében a kormányok világszerte éppen azokhoz a támogatásokhoz folyamodnak, amelyekben megállapodtak a fokozatos megszüntetésben. Ezek a támogatások csökkentik a fogyasztók üzemanyagköltségeit azáltal, hogy például a benzinkutaknál rögzítik az árakat.

A 2020-as észrevehető visszaesést követően, 2021-ben a fosszilis tüzelőanyag-támogatások bővültek. Az energiaválság az IEA 2022-re vonatkozó becslése szerint újabb meredek növekedést eredményezett. A múltban a fejlődő gazdaságokat kritizálták azért, mert használják ezeket az adóeszközöket, nem utolsósorban a fosszilis tüzelőanyagok égetésének támogatása miatt. Minden ilyen kritika különösen üresnek tűnik most, amikor a gazdag országok versenyeznek ugyanezért.

Fosszilis tüzelőanyagok a COP27-en

Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek nyomást gyakoroltak a fejlődő országokra a COP26-on, hogy vállaljanak nagyobb lépéseket a szénenergia megszüntetése érdekében, a földgázt hasznos átmeneti üzemanyagként hirdetve. Most Európa korlátozza az alternatívákhoz való hozzáférését azáltal, hogy túllicitálja az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokat a globális LNG-piacon, miközben beindítja saját alvó széntüzelésű erőműveit, vagy meghosszabbítja a működők élettartamát.

A nyugati vezetők Kínát és Indiát is bírálták, amiért több orosz olajat és gázt vásárolnak, ezzel finanszírozva Putyin invázióját. De a háború kezdete óta Oroszország 108 milliárd eurót keresett csak az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyagok értékesítéséből, ami az ország olaj- és gázexportból származó bevételének több mint felét teszi ki.

Míg az Oroszországból az EU-ba vezető csővezetékek által szállított mennyiség jelentősen visszaesik, az orosz LNG-export valójában nőtt.

Egy évvel a Glasgow-i klímaegyezményt követően a kibocsátási ígéretek biztonsági aggályokhoz vezettek. Az orosz invázió okozta sokk miatt a gáz és a szén rövid távú visszaszorítása logikus lehet, de ideális esetben a magas fosszilis üzemanyagárak felgyorsítanák a megújuló energiaforrásokra való átállást.

A fosszilis tüzelőanyag-függőség egyszerű felcserélése egyik exportőrről a másikra káros az éghajlatra, és természetesen nem teszi biztonságosabbá és megfizethetőbbé az energiaellátást. A világ az energiaár-válság helyett a fosszilis tüzelőanyagok árválságával küszködik.

Az IEA arra számít, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet öt éven belül tetőzik az olyan programoknak köszönhetően, mint az EU RePowerEU terve, az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye és Japán zöld átalakítási terve, amelyek ösztönzik a megújuló energiaforrásokat. E beavatkozások ellenére azonban a jelenlegi kibocsátási tények 2,6°C-os felmelegedést jósolnak 2100-ra – ami jóval meghaladja a párizsi megállapodás célkitűzéseit.

A COP27 tárgyalásait annak teljes megértése mellett kell lefolytatni, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nem lépnek ki a globális energiaszerkezetből. A fejlett országoknak vezető szerepet kell vállalniuk azok fokozatos megszüntetésében, hogy lehetővé tegyék a fejlődő országok számára a lassabb alkalmazkodást. Ez a kulcsa a méltányos átmenetnek az éghajlatváltozást okozó üzemanyagoktól.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!