2021-07-13 nap bejegyzései

(3587) Gábor Zsazsa

Tibor bá’ online

 

Nevelő anyám fiatal korában, abban a házban volt házmester, ahol az Operett Színház van. Mint ilyen, nyakig volt benne az 1930-as évek, celebekkel kapcsolatos, akkori pletykákban. Innen származik a sehol fel nem lelhető értesülésem, ami szerint, Gábor Zsazsa apja ismert orgazda volt, lopott ékszereket vásárolt fel a maga idejében. Nem csodálkoznék, ha Zsazsa tőle tanulta volna meg, hogyan kell kegyetlen józansággal megélni mások hátán. Ezt, azért merem ilyen nyíltan kijelenteni, mert ő maga volt az, aki ezzel felvágott. „Jó vagyok a háztartásban. Ha elhagyok egy férfit, megtartom a házát” És erre bőven volt alkalma, mert kilencszer ment férjhez. A lényeg az, hogy legnagyobb meglepetésemre úgy rendelkezett, hogy itthon temessék el. Ez a szentimentalizmus nem illet egyéniségéhez. Vagy, talán másról van szó? Lássuk!

“Frederick von Anhalt herceg*, Gábor Zsazsa özvegye a Nemzeti Örökség Intézetével és a Magyar Hollywood Tanáccsal együttműködve a világhíres színésznő végakaratát teljesítve örök nyugalomra helyezi a díva hamvait szülőföldjén. Az ünnepélyes ceremóniára 2021. július 13-án, kedden, 10 órakor kerül sor a Kerepesi Temető Művész parcellájában.”

Tehát, minimum 70 év után visszatér szülőföldjére, de ez nem unikum! Annak bizonyítására, hogy ez nem egy elszigetelt eset, hadd toldjam meg néhány másikkal.

A Kossuth-díjjal kitüntetett, nemrég elhunyt Teller Ede kaliforniai otthonában 96 évesen öttagú magyar személyzetet tartott (főleg ott tanuló diáklányokat), mert már csak magyarul beszélt, és nagyon szeretett volna hazalátogatni, csak erre már nem volt ereje. Utolsó szereplése alkalmából a magyar tv-ben (zenei kíséret nélkül) elénekelte a „minden vízbe mártott test, kis angyalom” című diákdalt. Tegyük még hozzá, hogy Teller Ede jóval a II. világháború előtt emigrált az USA-ba.

Sir George Solti, azaz Solti György világhírű karmester, akit az angol királynő lovaggá ütött, végrendeletileg kérte angol feleségét, – akivel évtizedeken keresztül nyilván nem magyarul beszélt -, hogy hamvait szállítsák vissza hazájába, Magyarországra. Solti 1912-ben született és közvetlenül a II. világháború előtt, 27 évesen hagyta el szülőföldjét. Huszonkét évig volt a Chicagói Szimfonikusok vezető karmestere, majd 1979-1983 között a Londoni Filharmonikusoké. Nyolcvanöt évesen halt meg. Ebből a 85 évből mindössze az első 27-et élte itt, a következő 58-at külföldön, ahol maximum annyit ismertek be, hogy „magyar származású”. Meghal, kinyitják a letétbe helyezett végrendeletét, és kiderül, hogy magyar földben akar nyugodni.

Solti esete nem egyedi. Szilárd Leó fizikus, a nukleáris láncreakció kigondolója 1964-ben, vagyis jó ötven éve halt meg San Diego-ban. Hamvait a leszármazottak hazahozták és újratemették a közelmúltban.

George Mikes, számtalan humoros angol nyelvű – és magyarra természetesen lefordított – könyv (Anglia papucsban stb.) szerzője nem váratott a végrendeletének megismeréséig. Egy helyen azt írta: nem tudom, hogy halálom előtt mi lesz életem utolsó mondata, de abban biztos vagyok, hogy magyar mondat lesz. Mikes eredetileg újságíró volt, Angliából küldött tudósításokat – természetesen magyar nyelven -, de a háború kitörésekor, 1939-ben Angliában maradt. Néhány évvel később már angolul ír élete végéig, és akkor jön ez a kikívánkozó „vallomás”! Persze ő sem egyedi eset.

André Kosztolányi közgazdász és tőzsdeguru az egyetemeken németül tartott előadásokat. Saját bevallása szerint barátaival franciául beszélt, bankárokkal angolul tárgyalt, de istenhez 90 évesen is magyarul imádkozott.

Ezek a magyar születésű világhírességek mind megbecsült, jómódú emberek voltak, hogy mégis ragaszkodtak magyarságukhoz, meglepő, de egyben figyelmeztető is azon tízezrek számára, akik most hagyják el szülőföldjüket.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!