A Little rocki Clinton könyvtár nyilvánosságra hozta Clinton elnök feljegyzéseit, memoárjait, beszélgetéseinek leírását, stb. Összesen 600 oldalt. Ebben lapozgatva érdekes dolgokat tudhatunk meg.

Clinton kérdezi Jelcintől 1993-ban: „A regionális vezetőkkel hogy állsz? Tudunk tenni valamit segélyezéssel, hogy segítsünk az újraválasztásodnál?”

Jelcin: „Ez a fajta regionális segítség nagyon jól jönne.”

Jelcin az 1996-os elnökválasztás előtt némi financiális segítséget kér: „Bill! Az 1996-os elnökválasztás kampányához sürgősen szükségem lenne 2,5 milliárd dollárra.” — Ezen kívül kéri Clintont, hogy befolyásolja az IMF döntést, adjanak kölcsön, hogy nyugdíjakat és állami alkalmazottakat kifizessék, mert azok befolyásolhatják a választási eredményeket.

Jelcin a NATO-val kapcsolatban: „Ez egy újfajta bekerítés. A hidegháború egyetlen túlélője kiterjeszkedik az orosz határig. Számtalan oroszban ez félelmet szül. Mit akartok ezzel elérni, ha Oroszország a partneretek? Ezt kérdezik, de én is ezt kérdezem. Ezt miért csináljátok? ”

Jelcin kifejtette, hogy Oroszországnak nincsenek másokkal szemben követelései, amihez hozzátette, hogy nem elfogadható az amerikai hadgyakorlat Krím szomszédságában. „Ez olyan, minta Kubában képeznénk ki embereket. Ahhoz mit szolnál?”

Az orosz elnök javasolt egy szóbeli megállapodást, ezek szerint a korábbi orosz köztársaságok nem csatlakoznak a NATO-hoz. Erre Clinton azt válaszolta: „Amit kérsz, arra nem tudom magam elkötelezni, mert megsértené a NATO szellemét. Én állandóan alád dolgozok, sose fordultam ellened.”

Annak ellenére, hogy Clinton és Jelcin baráti kapcsolatot tartottak fenn, Jugoszlávia NATO bombázása meggyengítette a barátkozást.

Jelcin, 1999. márciusa: „Amerikával és NATO-val kapcsolatban az orosz népnek rossz érzései lesznek. Nem volt könnyű az orosz nép, és az orosz politikusok fejét a Nyugat és az USA felé fordítani, de sikerült. Ez most mind hiábavalóvá vált.”

Jelcin sürgette Clintont a bombázás megszüntetésére „kapcsolatunk érdekében” és „az európai békéért.”

Jelcin felhívta a figyelmet: „Nem lehet tudni, kik fognak utánunk jönni, és azt se tudni, hogy a stratégiai nukleáris fegyvereket miként fogják tovább fejleszteni.”

Azonban Clinton nem hagyta magát: „Milosevics még mindig egy kommunista diktátor, aki össze akarja rombolni az a szövetséget, amit Oroszország kiépített Amerikával és Európával. Ráadásul szétakarja dúlni a mozgalmadat, hogy a környékeden kialakuljon a demokrácia, ami helyett azt akarja, hogy etnikai szövetségek lépjenek életbe. Nem engedhetjük meg neki, hogy ő határozza meg a jövőt.”

Más alkalommal Jelcin meg akarta „kapni” Európát: „szeretnék tőled kérni valamit, Add Európát Oroszországnak. Az USA nincs Európában. Európának európaiakkal kell foglalkozni.”

A helyzet az, hogy a kérés nem annyira gonosz, mint első olvasásra tűnik, ha behelyezzük a két vezető által megbeszélt, rakéta védelemmel kapcsolatos témába. Ugyanis, Jelcin azt állította, hogy Oroszország jobban tudná képviselni Európa védelmét, mint az Egyesült Államok. „Nekünk megvan a lehetőségünk, hogy egész Európát megvédjük ezekkel a rakétákkal szembe.”

Clinton véleménye Putyinról: nagyon okos. Talán a legérdekesebb része a kapcsolattartásnak, amikor Jelcin bejelenti, hogy Vladimir Putyin fogja őt követni. Jelcin így jellemezte Putyint: „egy stabil férfi, biztos vagyok abban, hogy magasan képzett partnernek fogod találni.”

Egy hónappal később Clinton megkérdezte Jelcintől, ki fogja megnyerni az orosz elnöki választást. „Természetesem Putyin, ő fogja követni Boris Jelcint. Putyin egy demokrata, és ismeri a Nyugatot.” Amire Clinton azt válaszolta, hogy „Putyin nagyon okos.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________