Tibor bá’ online
Az ó-kori város, Petra, romjai 1812-ig maradtak ismeretlenek, amikor is egy svájci felfedező, Johann Ludwig Burckhardt, belebotlott a mai Jordániában található romokba. Ennek a 200 éves évfordulójára emlékezve, 2012. október 23-án Bázelben megnyílt: „Petra a sivatag csodája” című kiállítás, ahol megközelítőleg 150 kiásott tárgyat tárnak az érdeklődők elé, amelyek fényt derítenek a fűszerrel kereskedők titokzatos kultúrájára. E kultúra nyomai megtalálhatók a sivatagi sziklákba vájt luxus oázisban.
A modernkori feltárást négy csapat: egy svájci, francia, német és amerikai végzi. Vezetőjük, Laurent Gorgerat elmondása szerint az 1970-es években mindössze azt feltételezték, hogy Petra nem lehetett több, mint egy város. Pedig ötszáznál is több homlokdísz van bevésve a sziklafalba, amik mögött kripták vannak. Erre írta Strabo, ó-kori görög geográfus, hogy a nabateánsok azonos módon tárolják a halottaikat és a trágyát. Ebből aztán sokan azt gondolták, hogy Petrában valami furcsa halotti kultuszt folytattak. De aztán az archeológusok munkája nyomán feltárultak a sziklákba vágott építmények igazi voltukban, és a hamis elképzelések. Valójában Petra valamikor egy sivatagi oázis volt, öntözött kertekkel és utcákkal, ahol templomok és luxus lakások sorban álltak egymás mellet. Igen, voltak tevék, és kamrák is, ahol tömjént, mirhát és indiai fűszereket tároltak.
A völgyben elhelyezkedő település területe mintegy 2 km2 lehetett, ahol Rhodes-ből származó, bor tárolására alkalmas amforákat is találtak. De a régészek feltártak Törökországból származó márványból faragott szobrokat, és a Vörös-tengerben fogott halak maradványait is. A munkálatok során a település közepén egy elefánt fejjel díszített szentélyre bukkantak. A Berlini Humboldt Egyetem archeológusa, Stephan Schmid meglepő dolgot ásott ki 330 méterre a település feletti sziklából, ahol valamikor a király lakosztálya lehetett. Most jön az igazi meglepetés, a lakosztályhoz tartozott vízöblítésű vécé, és fűthető szoba. A fűtéshez tűzifát kellett felcipelni meglehetősen keskeny ösvényen. Az uralkodó bíbor ruhát viselt. Schmid szerint a palotában a pénz és hatalom obszcén mutogatása folyt.
A kiállítás tárgyai titokzatos dolgokat tárnak fel. Például az ásatások kiderítették, hogy a nabateánsok disznóhúst ettek. De hol tarthatták az állatokat? Szokatlanul jámborak lehettek, miközben semmit se tudhatunk meg a papjaikról. És miért voltak ügyes varázslók? Egyesek eljutottak a kínai császár udvarába is, hogy bemutassák büvésztrükkjeiket. Ez a nomád társaság iszonyatos gyorsan letelepedett, ami megint csak egy talány. Az analizálások szerint az építkezési láz valamikor i.e. 100 körül indulhatott be. Drága villákat és templomokat építettek a völgybe. Pénzük lehetett dögivel, de honnan jött? Tömjén kereskedésből. Körülbelül i.e. 400 körül a nabateánsok kiépítettek egy kereskedelmi hálózatot, ami dél Arábiától (a mai Gáza) indult el. Sok ezer tevével szállították a tömjént az egész Földközi tenger térségben. A karaván utat végig bebiztosították pihenőállomásokkal, ahol víz és élelem várta őket a sivatagot átszelő több mint 3000 kilométer hosszú utazás során. Mindeközben csinos kis haszonra tettek szert. Csak a perzsák 27 tonna tömjént használtak el egyetlen év alatt. A boswellia fa illatos gyantáját az egész ókori világ kedvelte. De a tömjénen kívül kereskedtek fahéjjal, borssal is, amelyek Indiából származtak. Csereeszköznek aranyat, balzsamot és bitument használtak, ami a Holttengerből származott. Bitumen? Na igen, a bitumen fontos kellék volt a múmiák tartósításánál. A jelek szerint Petra az akkor ismert világ legnagyobb raktára lehetett értékes áruk számára, felfogható egy jól védhető gigantikus széfnek. A meredek sziklafalak között elhelyezkedő várost a bejáratoknál néhány katona sikeresen védhette egy egész hadsereggel szemben.
Az viszont biztos, hogy a sivatag közepén kiépített luxus oázis irgalmatlan sok emberi munkát emészthetett fel. Hogy ez a hegyek közé zárt völgy lakható legyen először egy gátat kellett megépíteniük, mert az erős téli esőzések elönthették volna a völgyet. Ez nem vicc, mert 1963-ban 20 francia turista vesztette életét egy hirtelen jött esőzés miatt. Tény az, hogy a nabateánsok komoly gát, ciszterna és vízvezeték rendszert építettek ki a vízellátás szabályozása végett. A gát mellett az archeológusok megtalálták a legrégebb bevésett szöveget, ami i.e. 96-ból, a munkálatokat elkezdésétől származik, és amit főleg Alexandriából érkezett kőfaragók készítettek. Ezek a kőfaragók alakították ki a lépcsőket, hozták vízszintbe a kiugrásokat, és hoztak létre csodás lakásokat oszlopokkal és hátsó udvarokkal. A város közepében Bernhard Kolb beleütközött egy olyan villába, ahol a mozaikok arannyal voltak kirakva. Az ebédlő 6 méter magas volt, míg a falai élénk narancssárga és kék mintákkal voltak díszítve, Kolb szerint ezek az „iszlám művészet előfutárai” voltak. Az ősi sivataglakók vallására jellemző volt a nyugati és az arab kultúrák keveredése. Templomaiban meg lehetett találni Dionysus és Isis szobrait, miközben imádtak egy különleges „hal-istent” is, akinek delfinek voltak a hajában. Viszont Dushara, legfőbb istenüknek nem volt semmi emberi tulajdonsága. A mekkai Kába kőhöz hasonlóan egy fekete kockakő volt. Vallásosságuk mellett kulturális életük is volt. A városban építettek egy 5000 főt befogadó színházat is, de mivel írásos emlék nem maradt utánuk, fogalmunk se lehet miket adhattak ott elő. Azt viszont az archeológusok kiokoskodták, hogyan működött a vízellátásuk. Hat nagytávolságú csőben érkezett a friss víz a környező hegyekből, jó pár kilométer távolságból. Magában a városban a csővezeték égetett agyag lehetett. A folyó elterelése mellett több száz ciszternát építettek, amelyek közül a legnagyobb kapacitása 300 m3 volt.
Az ásatások feltárták, hogy ebben a szökőkutakkal és márvány szobrokkal díszített oázisban a közösség időközönként összegyűlt halotti torok tartására, ahol víz helyett bor folyhatott. Nem lehet meglepő, hogy sokan irigyelték őket. Mind a perzsák, mind pedig a görögök megpróbálták leállítani profitáló tevékenységüket. A rómaiak i.e. 63-ban küldtek ellenük egy légiót, de a nabateánsok kicselezték őket, megvédve ezzel szabadságukat. I.e. 25-ben a rómaiak előrenyomultak oda, ahonnan a tömjén származott abban a reményben, hogy megkaparíthatják a beszerzést, de ez nem sikerült. A római légió eljutott Marib-ba, a legendás Séba királynő birodalmához, ami a mai Jemennek felel meg. De nyolc hónap után a kimerült katonák visszamentek. Nabateáns nyomravezetőjük szándékosan körbe-körbe vezette a rómaiakat. Legyőzni csak 130 évvel később sikerült őket, ami után Petra a római Arab provinciához lett csatolva. Ezt követve indult el a hanyatlása. Később a területet átvették a kecsketartók. Évszázadokkal később Burckhardt csak romokat talált, de véleménye szerint ez az ó-világ legtökéletesebb emlékhelye. A sors furcsa fintora, hogy sose tért vissza Európába, mert a vérhas áldozatává vált a valamikor tiszta vizéről híres Petrában.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Petrához képest mellékszál, csak említetted Sába királynőjét. Az etiópok úgy tartják, hogy odavalósi volt. Szerintük Sába és Salamon románcából született Menelik, aki apját meglátogatva hazavitte a frigyládát. Meneliktől származtatják az uralkodó dinasztiát, Hailé Szelasszié, az 1974-ben kommunisták által megbuktatott utolsó császár is tőle származott. Szelassziét hívták még Ras Tafarinak, ő a jamaikai vallás központi alakja.
Nagyon érdekes és elgondolkodtató sorok. Az emberi gazdagság, hatalom mulandósága éppúgy átjön rajta mint az elmúlás igazsága, semmi nem tart örökké. Mindenesetre Petra még ma is ott van a sziklákba vésve mint ahogy a piramisok is állnak több kontinensen. Kíváncsi lennék hogy a mai beton,üveg, acél felhőkarcolók szerte a világon, Las Vegas luxuskaszinói, a magyar Parlament épülete,vagy akár a vásárlás modern szentélyei a bevásárlóközpontok hol lesznek akár ezer év múltán?
Lebilincselő poszt. Két dolog jutott eszembe. Ami ma sivatag, az akkor is az volt? A másik, hogy ilyen régi szép idők, amikor eltűnhettek civilizációk úgy, hogy ma egyszerű régészeti szerszámokkal kiáshatók a falmaradványaik, valószínűleg több nem lesz. A mi utódainknak atomerőművek falait is ki kellene ásni és meghatározni, hogy mit mire használtunk. Elsődleges probléma majd azok megközelítése lesz. Jövő múzeum felirata: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”
Vannak vidékek, ahol ma is kőből építik a lényeges épületeket, hogy ne tegye tönkre gyorsan az időjárás. A szocreál vasbeton-építmények is soká megmaradhatnak. Régi korokból is csak néhány épület maradt meg, az egyszerű emberek fa-, vályogkunyhói eltűntek. Pl. Angkorban több, mint egymillióan laktak, de csak a templomok egy része maradt meg. Az acélépületek azért is hamar fognak elenyészni, mert az emberek kiszednek minden mozdítható, felhasználható nyersanyagot. A csernobil környéki lezárt zónát is rendszeresen látogatják a gyűjtögetők.
@ 2:
Valahogy így nézhet ki a (egy) lehetséges jövő:
http://youtu.be/2i5KS1PV3G8
Hátha valaki még nem látta… 😉
5. Látványos alkotás. Jonas Salk csodálatos mondása: „Ha minden rovar eltűnne a Föld színéről 50 éven belül minden élet elpusztulna a Földön. Ha minden ember eltűnne a Föld színéről, 50 éven belül minden életforma felvirágozna.” Zseniális meglátás. Ha végre belátnánk és eme „iszonyú fontosságunk” szerint szerényen fejet hajtva a tények előtt végre beállnánk a sorba… Amíg ezt nem ismerjük fel, és lesöpörve az asztalról az állati populációdinamika emberre is érvényes törvényeit, addig marad a „kétszer ennyi embert is elbír a Föld” mantrájának ismételgetése.
6: Valóban zseniális meglátás, hogy egy faj kiesése a tápláléklánc csúcsáról egész más hatású lenne, mint egy komplett osztályé, amely több millió fajt tartalmaz, amelyek nagy része a piramis alját alkotja… 🙂
Ha az összes baktérium eltűnne, akkor meg 50 napon belül kipusztulna a föld, mert még az emésztő rendszerünk se működne a benne lévő baktériumok nélkül…
7. Avatar: Örülök, hogy sikerült megérteni az idézetet. Jól példázod, hogy a „szerény fejhajtás” miért illúzió. 🙁
5!
Ez nagyon jó.Én is láttam már ..Érdemes megnézni.
A 6. hozzászólásra várjuk a megrögzött keresztények okoskodásait !
Nagyon szép emlékeim vannak erről a helyről. Most elolvasom mégegyszer az elejétől 🙂
11:
Csak nem te vetted el Seherezádé ezerkettedik szüzességét? 😀
12: Se here, se zádé! (Bocs, szeretem a szar szóvicceket.)
Csodálatos hely lehet ez a Petra! Mintha valamikor azt olvastam volna, hogy iszlám fundalmentalisták robbantgatják fel a műemlékeit mostanság – tudja ezt valaki cáfolni vagy megerősíteni?
Ha Salamon fia elvitte a frigyládát, akkor hogy használták még utána a zsidók többszáz évig utána? (Úgy rémlik mintha Jézus idejében még meglett volna Jeruzsálemben?) Amúgy Etiópia is megérne egy posztot, Rasz Tafárival vagy anélkül, fantasztikus hagyományok, fantasztikus kultúra… (Nem akarok neked programot csinálni, Tibor bá, csak ötletelek.)
13: Én úgy tudom Timbuktuban aktívkodnak a muzulmánok, nem Petránál.
http://ateistaklub.blog.hu/2012/07/03/a_hit_amely_hegyeket_nem_mozgat_meg_de_muemlekeket_rombol
13. Ábel
Petrában a kincsesháznak elnevezett épület homlokzatán lőttek szét beduinok egy urnát, mert a fáraó kincsét keresték.
Jézus korában már nem volt meg a frigyláda, csak említik a Jelenések könyvében, hogy a mennybe került. Elvileg az első templom lerombolásáig (i. e. 586) a belső szentélyben volt, de csak a főpap látta évente egyszer, akár hazudhatott is. Akkortól csak találgatások vannak, hová lett.
15: A etiópiai ortodoxok szerint az a frigyláda nincs elveszve, ott pihen az Akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária Templomban, benne a tízparancsolat kőtábláival. Persze az egyetlen kijelölt őrén kívül más nem mehet be megnézni, így megint csak az a kérdés, elhisszük-e amit az őr mond.
🙂
16. Avatar
Régen évente egyszer letakarva körmenetben vitték ki, ezt a szokást beszüntették a túlzott nemzetközi érdeklődés miatt. Már a templomosok is érdeklődtek ott, de a turizmus már sok volt. 🙂 Ott nem is annyira a ládát, hanem a törvénytáblá(ka)t tartják tiszteletben. A fent említett ünnepen tabot nevű kő-, illetve fautánzatait hordják körbe országszerte. Szerintem valószínűtlen, hogy hiteles másolatai a Mózes-félének. 🙂 Pl.:
http://bit.ly/PPwquj
Kívülről nézve pont annyira hiteles az etióp sztori, mint a zsidó. Annyi a különbség, hogy a zsidók ismeretlen időben, módon elvesztették, az etiópok szerint meg ott van náluk.