(931) Sandy hurrikán

Tibor bá’ online

 

Ami most már a napnál is világosabb, hogy a  Sandy hurrikán rekord méretűre nőtt,  miközben egyre jobban rátelepszik Amerika keleti partvidékére. Az USA állam által szponzorált kutatás szerint a XXI. században kevesebb hurrikán fog születni, de ami kialakul az erősebb és pusztítóbb lesz a megszokottaknál. És ugye, már benne vagyunk a XXI. században. Sandy máris élvezi a különleges figyelmet, amit jól jelez, hogy nickneve is van, ami eddig nem volt szokás: Frankenstorm. Ez a szó-szörnyeteg a vihar és Frankenstein ötvözetéből származik. Frankenstein pedig 1818-ben, Lord Byront meglátogató, 18 éves Mary Shelley szüleménye. A jelek szerint az emberiség érett volt már egy szörny megteremtésére, mert népszerűsége 200 év alatt nem változott.

Visszatérve a hurrikánhoz, jobbról-balról rémisztő jóslatokat kapunk. „Az Atlanti-óceánon kialakuló hurrikánok romboló hatása a melegedés következtében fokozódni fog.” Ami engem arra emlékeztet, hogy: Milyen melegedés? a szkeptikusok hada új jégkorszak bejelentésével akar zavart kelteni. Amire a globális melegedés elég  frappánsan válaszol, mert ebben a pillanatban Amerika sok százmilliárdos kárra számol, és 400.000 embert evakuáltak.

Egy viszont biztos, ez a Frankenstorm nem a semmiből bújt elő. Az amerikai Tudományos Akadémiához tartozó Nemzeti Kutatási Tanács már 2010-ben kiadott egy közleményt: „A tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése egyre pusztítóbb hurrikánokat eredményez. Amerikának nincs más választása, mint alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.” Bölcs megállapítás, amit nekünk is követni kellene. Amit nem tudunk megváltoztatni, ahhoz adaptálni kell magunkat.

Az amerikaiaknak pedig tudomásul kell venni, hogy a klímaváltozást nem egyetlen egy dolog okozza. Viszont Sandy mérete és ereje összhangban van az évek óta elhangzó figyelmeztetésekkel. Igen, Sandy a maga nemében rendhagyó, de sajnálatos módon a jövőben ez lesz a norma, és a gyengébb hurrikánok lesznek a rendhagyók.

Azt már Sandy megjelenése lőtt is észlelték, hogy az Atlanti-óceán vizének hőmérséklete New England környékén az idén rekord magasságot ért el, ami azt jelenti, hogy több energiát szippanthatott fel, mint ez korábban lehetséges lett volna. Az Atlanti-óceán felszín hőmérsékletének eltérését a normálistól az alábbi ábra mutatja be az október 20.-i állapot szerint.

Sajnálatos módon a sarki olvadás miatt a futóáramlás változása is a hurrikán képződést ösztönzi, és most egy harmadik tényező is fellépett, és pedig a sarki hideg levegő keveredése a hurrikánnal, ami nem a globális  felmelegedéshez vezethető vissza. Ez most egy külön pech. De hát az embernek nem lehet mindig szerencséje. Minden esetre néhány nap múlva okosabbak leszünk, hogyan lett úrrá a helyzeten egy nálunknál sokkal gazdagabb társadalom.

 ____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

71 gondolat erről: „(931) Sandy hurrikán

  1. Hát ez pont jó, a sok kárt jóvá kell tenni, ami pörgeti a GDP-t…

  2. Lehet hogy volt a vihar felébresztésében némi rásegítés melynek eredménye akár “segítheti” is az USA gazdaságát?
    http://www.portfolio.hu/gazdasag/amerika_meg_jol_is_jarhat_a_sandy_hurrikannal.175032.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
    A HAARP technológiával időjárást is lehet befolyásolni, ha jól tudom. Lehet hogy túl vad az elképzelés de semmiképpen nem zárnám ki ennek a lehetőségét. Sandy következményeit és a károk helyreállítását, az arra fordított anyagi forrásokat könnyebb letolni az emberek torkán mint egy háború költségeit. Hiszen a természeti csapások felettünk állnak, vagy mégsem??
    Kíváncsi lennék (persze csak elméletben)mi történne kicsiny országunkkal egy hasonló erősségű vihar esetén? (Tudom hogy nálunk nem lehet “trópusi”) Nekünk biztosan nem jönne jól…

  3. Mintha azt olvastam volna, hogy 16 éve nem emelkedik a hőmérséklet. Ez persze nem bizonyíték, csak a folyamat része.
    dailymail.co.uk/sciencetech/article-2217286/Global-warming-stopped-16-years-ago-reveals-Met-Office-report-quietly-released–chart-prove-it.html?ito=feeds-newsxml

    A hurrikánok a történelem során feljegyzettek ( hogy mennyire teljes, az persze kérdés)
    wiki/List_of_retired_Atlantic_hurricane_names

    hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3pusi_ciklon

    Mindenesetre rövid kis életünkben volt már korábban is. A mexikói öbölben az olajkitermelő vállalatok szerint egyáltalán nem ritka.
    Nyugat Amerika pedig a földrengés veszélye miatt nem biztonságos.

    Azt azért kétlem, hogy ekkora jelenséget képes volna az ember okozni, de hogy érdekes szituációban történt, az biztos. Mindeközben Kubáról kevés szó esett.

  4. Még vagy 25 évig minden évben jól szétveri őket egy-egy hurrikán, aztán szép lassan rájönnek, hogy nem felfelé, hanem inkább lefelé, – a föld alá kell építkezni. 🙂

  5. Az időjárást lehet befolyásolni, csak irányítani nehezebb. A szovjetek is módosították a felhőoszlató rakétákkal. Állítólag Tesla egyszer megcsapolta az ionoszféra energiáját, de megijedt, mert megzavarta az időjárást.

  6. A pusztítás mértékét elősegíti a könnyűszerkezetes házépítési technológia, szinte minden fából, meg most már műanyagból épül, kivéve a keleti part egyes részeit.

    2: Nem kell ott összeesküvést szimatolni, ahol nincs. A HAARP – ha létezne – iszonyatos energiával lenne csak működtethető. Ennek nincs nyoma. A ‘pillangó effektus’ pedig itt nem releváns. 🙂

  7. 2.emery66

    Egy ilyen hurrikán “teljesítménye” többször tíz terawatt tartományban mozog. Előidézéséhez, vagy megfékezéséhez, az emberiség többéves energiafelhasználása kellene. A pillangóeffektussal meg senki ne jöjjön most, mert az lényegéből fakadóan alkalmatlan események előre megtervezett módon való előidézésére.

  8. Fegyverünk az időjárás… aha, persze!
    Legközelebb meg kikapcsolják a Napot, ha rosszalkodunk, igaz?

  9. 8: felremagyarazas, reszigazsag, hazugsag a film nagy resze… rettenetes es meg hogy tudomanyos csatorna, ja. enyi erovel nezhetem a joscsatornat is azon legalabb rohogni lehet.
    pl a villam kurva nagy energiajarol beszelnek amikor a villamharito 8mm vas!!! vezeteken siman elvezeti es meg csak fel sem forosodik.

  10. 8. Mvm9

    Megnéztem a filmet. Nyilván van benne egy rakás hülyeség is, de az elején a villámos csaj felizgatott műszaki értelemben (is).

    Nyomjunk egy kis brainstorming-ot ! Mire jó a villám irányított energiája ?

    Az én fapados ötletem :

    Lenyomok egy 1-2.000 literes fémtartályt a tanyatelek szélére, lehetőleg távol a háztól. A közepébe teszek egy szigetelt réz nyársat, amihez hozzákötöm a villámrakéta drótját. Ha el tudom érni, hogy a villám lenyomjon egy jóízűt a nyársra, lesz 1-2000 lityi forró vizem. Hogy ez mire jó nekem azt nem tudom, de jól hangzik. Most a villámok a mellettünk levő Voda toronyba szoktak csapkodni, de én biztos magasabbra tudnám küldeni a rakétámat. Nehogymá a drága villanyot is a kapitalista népnyúzó mobilszolgáltató vegye el tőlem !

    Valami hasonló elmés ötlet ???? 🙂

  11. 10 Pepi

    ” a villám kurva nagy energiájáról beszélnek amikor a villámhárító 8mm vas!!! vezetékén simán elvezeti, és meg csak fel sem forrósodik.”

    Fogtad már olyankor, amikor a villám belenyom ? 🙂

  12. 9, 10, 11 stb.

    Ne erőlködjetek, a tudományos részét úgyse értjük, nem is ez a lényeg. Viszont valami azért lehet a háttérben, ha már a Spektrumon is ezt nyomják.

    Információ-dezinformáció, magyarázat vagy szemfényvesztés?.. ez itt a kérdés.
    Már ha valakit érdekel ez egyáltalán 😀

  13. 7. Technomuzsik.

    Nem kell pillangóeffektus.

    A villámot is kilométerekről adott helyre lehet vonzani egy villámhárítóval. A földkéreg lemezei között felhalmozódott feszültséget is “ki lehet sütni” egy tenger alatti nukleáris robbantással.
    Az időjárás befolyásolással se a végső energiát kell befektetni, hanem azokat a tényezőket kell manipulálni, amik az irányt, időzítést, stb befolyásolják.
    PÉldául felhő képzéssel vagy oszlatással viszonylag alacsony költséggel nagy területek hömérsékletét lehet néhány fokkal változtatni.

  14. 14. Attila (PV)

    Részben igaz, de az a gond, hogy létrehozol, pl. egy vihart, de nem tudod irányítani. Megy amerre kedve tartja. Kockáztatod, hogy lebuksz egy olyan katasztrófa kapcsán amiből semmi hasznod sem származott. Nem véletlen törekvés a mai fegyvereknél a pontosság előtérbe helyezése. Egy drónnál is ciki, ha polgári áldozatok is vannak. Ha már mindenképpen félni akarsz, inkább a lézerfegyverek jövőjébe gondolj bele. Egy kereskedelmi lézergravírozó is eszméletlen pontos munkára képes. Megspékelve ezt pár kiló/megawatt energiával, szépen ki lehet “gravírozni” bárkit aki útjában áll az éppen aktuális hatalomnak.

  15. 15 Technomuzsik.

    Milyen lebukás ?
    9-11-ről is mindenki tudja, hogy belső munka volt.
    Az iraki háborúról is “hivatalosan” derült ki hogy hazugságon alapul.
    A HAARP-ról is mindenki tud.
    De a drónnál se valóban ciki… egy vállrándítással bocsánatot kérnek, szétosztanak 5000 dollárt és megy a felejtőbe.

    És szerintem nem az a nagy durraqnás, hogy a semmiből létrehozni egy vihart, hanem egy természetes vihart úgy manipulálni apró lépésekkel, hogy az valamilyen érdek szerint mozogjon.

  16. 16: Igen, egy vihart irányítani valóban nagy durranás, annyira nagy, hogy nem is hiszem el, hogy bárki képes lenne rá.

    Az időjárás több, mint kaotikus: végtelen tényezős. Lehet befolyásolni, de irányítani nem.

  17. Attila (PV)

    “9-11-ről is mindenki tudja, hogy belső munka volt.
    A HAARP-ról is mindenki tud.”

    Ha ezt “hittestvéreidre” érted akkor valóban mindenki, de én például nem (és még sokan mások sem). Nem zárom ki a lehetőségét, de bizonyítottnak sem tekintem.

  18. Szűzanyám!
    Ha hallgattatok volna, bölcsek maradtatok volna. – ne tessetek összekeverni a teljesítményt a munkával! De úgy általában, nézzétek át a Mechanikát. Aztán jelentkezzen nálam, aki már tudja. 😀

  19. 12:akkor nem, de 20 masodpercelkesobb igen es meg langyosnak se volt igazan mondhato

    egy atlagos villam 4kWh energiat ad le kb.

  20. 9: “Legközelebb meg kikapcsolják a Napot, ha rosszalkodunk, igaz?”

    Nem, majd imádkoznak Istenhez, hogy állítsa meg a napot Gibeonban, amíg ők legyilkolnak mindenkit… 😉

    11:
    Esetleg víz helyett egy irgalmatlan nagy kondenzátorba is vezetheted a villám energiáját, és utána abból szép lassan elhasználgatja a háztartásod a szükséges áramot.
    De ha ilyen technológia létezne, akkor biztos bevezetnék a villámhasználati adót…

    15: Féljetek a villámtól és a lézertől is! 🙂 Idei index cikkek:
    “Villámfegyvert fejlesztett az USA”
    “2014-től jöhetnek a lézerfegyverek”

  21. 10 Pepi

    ” a villám kurva nagy energiájáról beszélnek amikor a villámhárító 8mm vas!!! vezetékén simán elvezeti, és meg csak fel sem forrósodik.”
    Nem a vas vezeti az áramot, inkább az ionizált levegő.

    14-Attila (PV)
    “A villámot is kilométerekről adott helyre lehet vonzani egy villámhárítóval.”
    A villámhárító kb. csak annyira hatásos, amennyire magas, amennyi a hossza.

    Sületlenséget állítani ekkora határozottsággal, ez … már volt egy posztban.

  22. 22:
    amig a villamharitohoz nem er addig az ionizalt levego de azutan bizony a vas maskulonben minek lenne ott? (bar mostanaban mar inkabb aluminium)

    a villamharito az alatta levo teruletet vedi 60 fokos szogben. a kilometerekrol vonzas hulyeseg

    az viszont erdekes, hogy a villamharito szerelesnel nem tanacsos elles kanyarokat csinalni, mert ott ki tud allitolag lepni belole a villam (bar ez lehet, hogy urban legend)

  23. 21!
    Én inkább a villanyszámlától félek.. 🙂

    Azért a wall streetet nem vitte el a víz..huhh, hogy meg nyugodtam.. 🙂

  24. Furcsa hogy nem vettétek figyelembe az idöpontot–amerikai elnökválasztás lesz jövö héten-márpedig nagyon szorosnak tünik az helyzet romney s obama között egészen eddig mert egy ilyen katasztrofa mindig az elnöknek jön jol igy már behuzza ujabb 4évre az hatalmat—természetesen sandy nem természetes hurrikán volt hanem HAARPal létrehozott s irányitott–utána kell olvasni s nézni az HAARPNAK-például ventura volt alaszkai kormányzo is készitett dokumentum filmet rola de egyébként is sok info fellelhetö interneten rola–nemcsak hurrikánokat lehet támasztani hanem füldrengéseket is elöidézni lásd 2010-es haiti vagy azt megelözö indonéz-thaiföldi földrengést–fontos ezekröl tudni mert akárcsak védöoltások,repülöröl végzet vegypermetezés,viz klorozása,so kálliumozása s élelmiszerek mérgezése mint annak az tervnek része hogy emberiség létszámát fél milliárdra vigyék le

  25. 25. Eddig elég rossz munkát végeztek, mert csak gyarapszunk, csak gyarapszunk.

  26. 26!
    Hát persze,mert ugye a sátánistáknak (Gedeon szavaival élve)nem csak rombolni kell egyfelől,hanem jót is cselekedni,mivel az egyensúlyt fent kell tartani.Így alapítványokon keresztül segítséget is kell nyújtani,és gyógyszereket is kell fejleszteni..stb. 🙂

  27. 23 pepi

    “az viszont erdekes, hogy a villamharito szerelesnel nem tanacsos elles kanyarokat csinalni, mert ott ki tud allitolag lepni belole a villam (bar ez lehet, hogy urban legend)”

    Csak úgy józan paraszti ésszel nézve is lehet igazság benne. Csomó tömeggel is rendelkező részecske közlekedik a huzalban nagy sebességgel. Kisodródnak a kanyarban. 🙂 Van ilyen ..nem ?

    Viccet félretéve. Azért nem szabad töréseket beletenni, mert a nagy áram miatti hőtágulás, és a keletkező elektromágneses tér mozgatja a vezetőt, és ez a mechanikai hatás az éles töréseknél a legerősebb. Az anyag itt idővel elfáradhat és károsodhat. Egy íves hajtásnál ez sokkal később következik be.

  28. 25 Varga István

    ” mind annak az tervnek része, hogy emberiség létszámát fél milliárdra vigyék le”

    Azt mondd meg István, miért kell ezt ilyen bonyolultan, és kis hatékonysággal tenniük ? Kell keresni egy fundamentalista ördögöt, adni kell neki egy új vírust aminek nincs ellenszere (közkézen). Fanatikus önkéntesek széthordják a világban, és ha készen vannak egy egyszerű mobilhívással aktiválják a robbanószerkezeteket. Lebukni nyilván nem fognak az előkészületek alatt, mert a “főgonosz” védelme alatt állnak. Akkor meg mi a francot cizellálják a dolgot HARP, CHEMTRAIL, klórozás, meg ilyen alacsony hatékonyságú technológiákkal?

  29. 28-Technomuzsik
    “…nagy áram miatti hőtágulás, és a keletkező elektromágneses tér mozgatja a vezetőt, és ez a mechanikai hatás az éles töréseknél a legerősebb. Az anyag itt idővel elfáradhat és károsodhat.”
    Mégis, jellemzően hány millió villámcsapást bír el egy villámhárító? Mik a tapasztalatok? 🙂
    10-Pepi szerint nem igazán melegszik a vas, szerinted igen.
    Akkor most melegszik vagy nem? Szeretnék JÓ választ kapni! 🙂

  30. 25. varga istván
    Nem tudom, mi az igazság a HAARP-pal kapcsolatban, de ez a Ventura egy showman, aki nem túl hiteles.

    Egyébként az elitnek nem tök mindegy, hogy Obama, vagy Romney lesz az elnök?

  31. 30 RJ

    Valaki előttem azt írta : A villám energiája ~ 4KWh. Alábecsülte kicsit, de ha csak ennyivel számolsz, tedd fel magadnak a kérdést : Fel lehet-e melegíteni ennyi energiával egy vashuzalt ? A válasz egyértelmű igen. A másik a mágneses tér. Pár amper áramerősség hoz létre az általad is ismert villanymotorokban, komoly munkavégzésre alkalmas erőket. A villámnál kilóamperekről beszélünk. Igaz ezek rövid idejűek, de ez a keletkező erőkre nézve lényegtelen. A könyököt a villámhárítón egy igen rövid, de nagy “ütés” éri. Az már más kérdés, hogy a szabvány ezen elméleti feltételek miatt túlzó elvárásokat támaszt, és én is úgy gondolom, hogy a villámhárító simán kibír pár villámot meghajtogatva is. Kérdés mennyi az a pár ?

  32. 30-Technomuzsik
    Kerülöd az egyenes választ!
    Az anyag elfáradása csak akkor lehet jellemző, ha nagyon sokszor éri az anyagot ugyanaz az erő. A villámcsapás egy villámhárítóra nem jellemző sokszor. Évente 1-2 az már sok, az anyag elfáradása szempontjából szinte semmi.
    A villám 20-30 kA-es áram, mikroszekumdumos időtartammal.
    Ezek a gyors áramok már nem a fém belsejében futnak, hanem inkább a felszínén a bőrhatás miatt, de mert ez a “bőrréteg” ekkora frekvenciánál vékony, ott se. Inkább a fém körül kialakuló ionizált – így vezetővé vált – levegőben.
    A villámcsapásnál keletkező mágneses tér erős, de nagyon rövid ideig tart. A villámhárító anyagának tehetetlensége miatt nem számottevő.
    Az éles sarkokat részben esztétikai okok miatt, részben az induktív hurkok kerülése miatt kell elhagyni.
    Vannak/voltak tévhitek, hogy a villámhárítót nagyon jól vezető anyagból (arany, ezüst) kell készíteni. Ez így nem igaz. Vasból készült és korrodált kötések sem jelentenek “gondot” a millió voltos feszültségnek. Ha már átütött kilométer vastag légréteget, egy kis (milliméter)rozsda már nem lehet akadály.

  33. 33 RJ

    “30-Technomuzsik. Kerülöd az egyenes választ!”

    Te meg úgy látom nem vagy elég szorgalmas utánaolvasni. Küldtem egy linket. Nem én írtam ! Te meg nem olvastad. Azt mondtad igazi választ akarsz. Akkor dolgozz érte !

  34. 36-Technomuzsik
    Nemrégiben fejreállt a gépem, újra kellett telepítenem, most tettem fel a pdf olvasót is, mostmár elolvastam.
    Kicsit reklámszagú, de elfogadható olvasmány.

  35. 25 – Varga István

    Ezt a HAARP dolgot összekötni Sandy-vel, számomra teljesen elképzelhetetlen. A HAARP-pal kapcsolatosan nem tudom, hogy mi az igazság, még akár létezhet is. De a Sandy Dél-Amerikában Venezuela térségében keletkezett, és szépen haladt felfelé a jenkik Keleti partjához. Biztos rátették a HAARP – pórázt, meg füttyögtek neki, kolbászt lóbálva előtte, és vezették, hogy merre menjen, pontosan hol érjen partot… de a fehér házat ne fújja ám el, csak a New York Manhattanben keltsen kis riadalmat és lendítse fel az OSB lap keresletet, mert biztos valamelyik HAARP kezelő közeli rokona OSB lap nagykereskedő… ááhhh…

    Bocs a stílusért, de ez kikívánkozott, egyébként tisztelem mindenki véleményét.

    http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20121030-szupervihar-muholdkepek-sandy-a-vilagurbol.html

  36. Azért az ember környezetmódosítását lebecsülni..menyi atomrobbanófej van kb 30-40ezer de legyen csak 10 ezt mind elpuffogtatják és akkor meg lehet nézni mire vagyunk képesek:)

  37. Villámhárítónál az indukciós hatás miatt kell kerülni az éles sarkokat. Nem elszakad a kábel, hanem ki akar egyenesedni villámláskor, és ha túl éles ívben hajtják, akkor hajlamos kitépni a rögzítőit. Mindehhez akár 1 villám is elég lehet. Senki nem akarja villámonként újrarakni a villámhárítót.

  38. 41-d311c
    “…ki akar egyenesedni villámláskor, és ha túl éles ívben hajtják, akkor hajlamos kitépni a rögzítőit.”
    Ez egy határozatlan tartalmú mondat.
    42-Technomuzsik
    “…akkor a törés sem tűnik valóságtól elrugaszkodott elgondolásnak.”
    Ez is határozatlan. Ti egy pár vagytok ebben az értelemben. 🙂

  39. 43 RJ

    Így van ! Csak azt felejted el, ha egy eseménynek (aminek bekövetkeztét nem tudjuk biztosra állítani) van reális valószínűsége, akkor arra ajánlatos felkészülni. A villámhárító ívben hajlítása ezek szerint olyan, mint a geddonra való felkészülés. Az a jó, ha felesleges, de semmiképpen sem értelmetlen.

  40. 43: Akkor csak neked, így határozottan:
    Ha felteszed a házadra a villámhárítót, és minden rögzítési pontra rátolod az Erzsébet hidat, akkor nem tépi le a villám, hiába tettél jó sarkos hajlításokat. 🙂

  41. 44-45
    Nem figyeltetek. 🙂 Nem a villámhárítóról beszéltem, hanem a határozatlan kijelentésétekől, vagyis eltértem a témától jelentősen.
    A szavaitok azokat az emberekek, főként politikusokat jutatta eszembe, akik csak beszélnek-beszélnek és nem mondanak semmit.
    Pesze én figyelek mindenkire, de amikor kiválogatom a szavakat, rádöbbenek, pl. hogy 5-10 perc beszédből jó ha 1-2 szó használható valamire.
    Azért Ti csak mondjátok-mondjátok, én pedig majd válogatok. 🙂

  42. Életemben kétszer voltam olyan házban, amibe becsapott a mennykő. Az első apám aprócska családi háza volt, ami mellett 4 darab 20 méteres fenyő állt, mégis a házba csapott, mert volt rajta egy rozsdás villámhárító. Mi a konyhában voltunk. A fény és hatalmas csattanáson kívül semmi más nem történt, csak a falra szerelt reduktor (220-ból csinált 12-őt a kapu csengőhöz) szétrobbant. Kurva nagy térerő lehetett. A második a mai házam, amire a villámhárítót én szereltem fel. Lényegében egy méter hosszú 40×40-es, kihegyezett szögvas (beágyazva a kéménybe), amihez hozzá van csavarozva egy 10 mm átmérőjű alumínium sodrony, ami végigfekszik a cserepeken, majd lemegy a földbe lekalapált (1 méter mélyre) colos horganyozott csőig, amire rá van tekerve, (10 menet) és rögzítve van. Az Erzsébet híd kiment a fejemből. Itt is fény és pokoli csattanás, de semmi maradandó változás nem történt.

  43. 47: Villám és villám között nagy árambeli különbségek lehetnek.
    A szüleim házáról éppen csak, hogy nem tépte le a villám a vezetéket, de úgy meglazultak a rögzítők, hogy mégis újra kellett csinálni a rögzítést kb. a fele levezetési hosszon. És minden ívet nagyobb rádiuszra hajtott, amekkorára csak tudott.

  44. Tibor ‘bá: minden bejött, amit jósoltatok geddon esetére, pedig csak egy kis “poszttrópusi” viharocska suhintotta meg a “fejlett” nyugatot 😀
    Statárium, áram nélküli élet, harc az üzemanyagért/élelemért/vízért. Geddon nélkül. A nagy urbanizáció és a civilizáció vívmányai bemutatják a másik oldalt.
    http://idokjelei.hu/2012/11/mit-tanulhatunk-sandy-tol/

  45. “Hogy mást ne is említsünk, a legtöbb ember manapság képtelen bárhová is gyalog menni, biciklije pedig szinte senkinek nincs.”

    Ha lenne, akkor hova mennének ?

  46. Nekem fém cserepeslemez tetőm van. Fingom nincs kell-e villáhárító. Nem szeretném, ha leégnék. tudja valaki, hogy kell-e?

  47. 52:
    Ha nem neked van a legmagasabb házad a környéken, és beépített településen élsz, akkor a villámhárító beruházása felesleges. Inkább biztosítsd be a házad.

  48. 52-sakkmatyi
    Én itt már leírtam, hogy nem a fém vezeti a villámot, hanem a levegő.
    Vagyis érdektelen, miből van a tetőd.
    Mások itt másképp nyilatkoztak, a fém villámhárítót bizonygatták.
    Nehéz döntés előtt állsz. Nekem hiszel, másoknak, vagy senkinek és utánajársz a dolgoknak.

    Megtanulod a villamosságtant alaposan:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Fourier-sor_t%C3%B6rt%C3%A9nete
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrosztatika
    http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/1979/11-12/1979_1112_16.PDF
    http://wiki.ham.hu/index.php/Hull%C3%A1mimpedancia
    http://wiki.ham.hu/index.php/B%C5%91r-hat%C3%A1s
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Ioniz%C3%A1ci%C3%B3
    …meg a többi, és mindezt alkalmazod a villám viselkedésére.
    🙂 🙂

    A villám fába is belecsap, ez a tapasztalat, ezen érdemes elgondolkodni. 🙂

  49. 54:
    Ahelyett, hogy a hatezer linket végignyalnám leírom az én véleményemet. Az elektromos kisülés olyan, mint a víz. Mindig a részére legkönnyebb útvonalat választja. A 20 méter magas fa relatív jobb vezető, mint a 20 méter levegő oszlop, tehát a fába csap. Ha a 20 méter magas fa mellett van egy 20 méter magas templom torony, amiből levezet egy acélsodrony, akkor ott fog lemenni, mert neki könnyebb a fém, mint a fa nedvessége.

  50. RJ, Tibor Bá’ végigolvasom, ha bírom, köszönöm.
    Biztosításom van, de az nem fizet ki mindent.

  51. 54 RJ

    54 RJ

    “A villám fába is belecsap, ez a tapasztalat, ezen érdemes elgondolkodni.”

    A nyers fa nedvességtartalma 40-50%, vagyis jó vezető. A villám meg lusta jószág, arra megy amerre könnyebb. Az emberen is hasonló okból szeret keresztülmenni. Szóval a fém tető sem mindegy. Növeli a villámcsapás esélyét, igaz kigyulladni meg kevésbé hajlamos mint a nádtető. Ha mindaz igaz amit írsz, akkor az egész villámvédelem egy világméretű összeesküvés szegény polgárok zsebeinek ürítgetésére. Mivel “nem a fém vezeti a villámot, hanem a levegő”, nézzétek át a konnektorokat, nincs-e lelevegősödve!
    Mert ha igen, villámlásnál tönkremehet a TV! 🙂

  52. 52-sakkmatyi
    Nehéz döntés előtt állsz. 🙂 Kinek higgyél?

  53. Már lekentem mindent odafönn pyrostoppal, ami fa.
    Max. én égek majd le. 🙂

  54. 53-Tibor bá’ tanácsát jónak tartom, kivéve a biztosítót. Azokról rossz véleményem van.
    De ha jól értem, már van neked egy villámhárítód, mégha nem is annak látszik.
    Fém tető + fém ereszcsatorna, lefolyóval.

  55. 60:
    A biztosítókkal nincs semmi baj, ha figyelmesen elolvasod a szerződésed és nem csinálsz biztosítási csalást.

  56. 61-Tibor bá’
    Ha figyelmesen elolvasom a szerződést, akkor nem kötök biztosítást, de mást se! 🙂 Nem akarok elmenni ebbe a beszélgetési írányba.

  57. 62:
    Pedig nyugodtan elmehetsz, mert Sandy után eddig 15 milliárd dollár kártérítési igénnyel álltak elő. És a tisztelt felkészülők figyelme esetleg erre is kiterjedhetne, mert az időjárási anomáliákra mi is számíthatunk. Totál összeomlás előtt bárkinek elviheti egy vihar a háztetőjét. Mellesleg, amikor az én házam leégett, többet fizettek, mint amennyiből újraépítettem.

  58. 63: Én gondoltam rá, de sajnos vályog a házam, és gyakorlatilag nincs biztosító, aki vállalná.

  59. 64 Ábel.

    “de sajnos vályog a házam, és gyakorlatilag nincs biztosító, aki vállalná.”

    Te nem Magyarországon vagy ? Nekem két vályogházam is volt/van és mindkettőre simán volt biztosítás. Még jelzáloghitelt is adtak rá (sajnos)… csak kevesebbet mint egy téglaházra.

  60. Nem vicc. A fekészülés alapjai között van a biztosítás és a legaláb 3 db poroltó a házban. Ha csak elemi kárra kötsz biztosítást, nem lopásra, akkor fillérekbe kerül a díj.

    Tecnomuzsik
    Ha biztosítva volt a házad, miért nem gyújtottad föl, mielőtt rátenyerelt a bank? A lóvét meg eldugtad volna előlül. 🙂 🙂

  61. 66:
    Jó ölet, csak a terület nagyobb érték volt, mint a ház, és a földet neme lehet felgyújtani. De egy kis KP kinyerésre OK.

  62. 66 Sakkmatyi

    Méteres vályogfal. Betoncserép. Próbáltál Te már ilyet felgyújtani?
    Három nap után elfogyott a benzinem és a türelmem. 🙂

  63. 68: A tetőtartó faszerkezettel kellett volna próbálkozni, nem a fallal és a cseréppel… 🙂

  64. 69 Ábel

    “A tetőtartó faszerkezettel kellett volna próbálkozni”

    Igen, tudom, de RJ megijesztett, hogy a fa is vezeti a villámot, ezért lekezeltem tűzmentesítővel a tetőszerkezetet. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük