(3435) A Világmindenség célja az ember megjelenése???

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Már Newtont is zavarta, csak nem tett ellene semmit, Einsteint pedig kifejezetten frusztrálta a gravitációból, vagyis az általános tömegvonzásból adódó apró „kellemetlenség”. Mire gondolok? Nos, az általános tömegvonzás, mint az elnevezésből is adódik, azt jelenti, hogy minden tömeg vonz minden más tömeget. Ha ez így van, már pedig így van, akkor ebből az következik, hogy a Világmindenségnek egy idő után össze kellene roppanni. Milyen okból kifolyólag maradna fenn az égen minden úgy, ahogy van? Einstein, mint ahogy ez a könyvemből is kiderül, „hitt” az isteni teremtésben, ami egy statikus, egy helyben álló Világot feltételez, hiszen Isten megteremtette és kész. Ez a Világegyetem pedig azért nem roppan össze – pedig a gravitáció miatt „illene” – mert valami fajta erő hat a gravitáció ellenében, állította volt Einstein, és hogy a dolog koherensen összeálljon, létrehozta a kozmológiai állandót (jele: λ).

A kozmológiai állandóval kapcsolatban Einsteint elhagyta a szerencséje, mert mint tudjuk Edwin Hubble (1889-1953) 1929 környékén számtalan mérés, és rendkívülien szívós munka következtében bizonyította a Világmindenség folyamatos tágulását. Einstein 1950-ben megemlítette George Gamow-nak, hogy ezt tartja élete legnagyobb tévedésének, mert ha (szokása szerint) nem visszafelé gondolkodik, akkor Hubble-t megelőzhette volna a Világegyetem tágulásának a bejelentésével. Pedig Einstein – mint mindig – most is ráérzett valamire.

Amióta az Ősrobbanás elfogadottá vált, a képlet a következőképpen nézett ki. Volt a Nagy Bumm, amikor a Világmindenség összes tömege egy infinitezimális piciny helyen „létrejött” és iszonyatos erővel szétrobbant. A Világmindenség tágulása nem más, mint ezen szétrobbanásnak a máig tartó lendülete, ami ellen hat a gravitáció, és éppen ezért ez a tágulás fokozatosan lassul és minden bizonnyal egyszer majd meg is áll. Csakhogy a mérések azt mutatják, hogy a tágulás nem lassul, vagy állandó, vagy egy kicsit gyorsul. Ha nem lassul, azt még meg lehet magyarázni azzal, hogy az Ősrobbanás hallatlan precizitással pont olyan erős volt, amilyen erő éppen és pontosan ellensúlyozza az általános tömegvonzást, hiszen ez utóbbinak ereje a távolság négyzetével fordított arányban csökken, ami megegyezhet az ősrobbanás „robbanó erejének” csökkenésével.

Ha viszont a tágulás növekszik, akkor bizony valóban kell lenni valamifajta erőnek, ami a gravitáció ellen hat, amit újfent kozmológiai állandónak nevezhetünk, és ami nem egészen az, amire Einstein gondolt. Az eddigieket pedig fogjuk fel bevezetőnek, mert most jön a lényeg.

A Nobel díjas Steve Weinberg könyvében a Dreams of a Final Theory-ban a következőket írja: „Ha a kozmológiai állandó létezését megfigyeléseink bizonyítják, úgy okkal következtethetünk arra, hogy a Világegyetem milyenségének a kialakulásában az Ember létezésének fontos szerepe van.” Weinbergről meg kell állapítani, hogy mindig is a kreacionisták fáradhatatlan ellensége volt. Most pedig egy igazán drámai bejelentést olvashattuk tőle, éspedig azt, hogy a Világmindenség középpontjában az Ember áll. A természet törvényei úgy lettek – legalább is részben – kialakítva, hogy előbb vagy utóbb az Ember megjelenhessen a színen.

Ezt a húrelmélet atyja, Leonard Susskind, stanfordi fizikaprofesszor úgy kommentálja, hogy egy 300 éve tartó tévedésnek a végére értünk. De végül is miért következik mindez ebből a híres-nevezetes kozmológiai állandóból, és miért képes arra kényszeríteni a fizikusokat, hogy átgondolják paradigmájukat?

Lehet, hogy paradoxonként hat, de a kozmológiai állandó nem más, mint a vákuum, az üres tér, a nagy Semmi belső tulajdonsága. A kozmológiai állandó az üres térben rejlő energia. Hogy az üres térnek miért van, és hogyan van energiája az egy másik kérdés. Most elég arra rávilágítani, – amit a bekezdésben már tárgyaltam – hogy ezen energia következtében gyorsul a Világmindenség tágulása, aminek további következményeivel szintén érdemes behatóbban foglalkozni. Előbb azonban, hogyan néz ki ma a Világmindenség?

galaxisRöviden összefoglalva, a Világmindenség rendkívül nagy kiterjedésű rendszer, amin belül számtalan csillagnak és bolygónak van helye. Kezdetben a Világmindenség kellően inhomogén volt ahhoz, hogy galaxisok alakuljanak ki, de nem volt annyira inhomogén, hogy az anyag fekete lyukakba zuhanjon össze. A Világegyetem tágult, de nem olyan gyorsan, hogy szétessen mielőtt galaxisok, csillagok és bolygók kialakulhattak volna. A nukleáris fizikából ismert törvények pontosan azt teszik lehetővé, hogy a forró csillagok belsejében szénatomok álljanak össze, amik később szétszóródnak bolygókba. Az atomfizika törvényei pedig megengedik a lehető legvalószínűtlenebb DNS spirál-molekulák kialakulását, ami lehetővé teszi az élet megjelenését. Más szavakkal kifejezve minden más megfontolás felett diadalmaskodó elrendezés precízen úgy van összehangolva, hogy mi Emberek megjelenhessünk a színen.

Aki a könyvemet (Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás?) olvasta, annak ez a megállapítás nem lehet új, mert végig ezt nyüstöltem, és adtam hangot felháborodásomnak, hogy a fizikusok nem akarják észrevenni a nyilvánvaló tényeket. Ez azonban úgy tűnik, hogy kezd megváltozni. De azért nézzük tovább, mi kényszeríti őket a paradigmaváltás felé.

A könyvem 122. oldalán említést teszek a virtuális részecskékről. Tulajdonképpen ők a főszereplők, ha visszakanyarodunk a kozmológiai állandóhoz, ami nem más, mint a Semmi (űr, vákuum, stb.) energia konstansa. Ez első pillanatra képtelenségnek tűnik, a Semmi energiával rendelkezik? Pedig így van. A modern fizikában a vákuum egy bonyolult valami, amiben állandó jelleggel heves kvantum tevékeny­ség folyik. Azaz különböző elemi részecskék jönnek létre és semmisülnek meg oly sebességgel, hogy detektálásuk legtöbbször lehetetlen. De azért ott vannak, és energia szintet hoznak létre a tér azon részében, amit mi Semminek tekintünk. A „Semmi energia sűrűsége” és a „kozmológiai állandó” egy és ugyanazon dolgot jelenti.

De ha ez az Semmi-energia mindig ott van a háttérben, miért nem nevezzük ki null-értéknek és lépünk át rajta közömbösen? A válasz a gravitációs elméletben van. Newton szerint egy tárgy gravitációs erejének mértéke tömegétől függ. A fizikusok meghatározása szerint a gravitációs tér forrása a tömeg. Viszont az tudjuk, hogy az anyag egyenlő energiával. Minden tárgynak van energia tartalma a híres E=mc2 képletnek megfelelően. Ebből kiindulva a gravitációs teret felfoghatjuk az energia jelenlét hatásának. Ez azt jelenti, hogy a Semmi feltételezett energiája gravitációs teret létesít, vagyis részecskék gyorsulását hozná létre más tárgyak jelenléte nélkül is. Hatásában ez egy általános taszításhoz hasonlítana, ami a távolság növekedésével fokozódna.

Egy feltételezett kozmológiai állandó által létrehozott gravitációs teret legjobban úgy foghatnánk fel, mint a tér tágulását, és mi tagadás a tér valóban tágul. Viszont a kozmológiai állandó nélkül – ahogy erre korábban már rámutattam – idővel a tágulás lelassulna. Sőt le is állhatna és elkezdhetne zsugorodni is. Viszont egy kozmológiai állandó pozitív értéke mellett a tágulásnak gyorsulni kell.

Az nyilvánvaló, hogy a kozmológiai állandó értéke vagy nulla, vagy pedig rendkívül kicsiny, ugyanis ha nagyobb lenne, akkor az égi objektumok mozgására katasztrofálisan hatna ki. Például oly mértékben fejtené ki hatását a gravitációval szemben, hogy a Föld egyszerűen kirepülne a Nap hatásköréből. Tekintve, hogy a kozmológiai állandó hatása a távolság növekedésével fokozódik, igen komoly kozmológiai eseményeket hozna létre. (Különben ez az oka annak, hogy a kozmológiai állandó legpontosabb meghatározásához csillagászati távolságokra van szükség.) Pillanatnyilag annyit tudunk, hogy a kozmológiai állandó kisebb, mint 10-8 joule/m3. Ennek az értéknek a kicsinységét akkor érezhetjük át, ha figyelembe vesszük, hogy egy virtuális foton energia szintje 10112 joule/m3, vagyis a különbség nem kevesebb, mint 120 nagyságrend. Ami mégis a legfontosabb, hogy a λ minden más értéke mellett az élet, ahogy mi ismerjük, soha sem jöhetett volna létre, vagyis a 10-8 joule/m3 esetében egy rendkívül finom, és véletlennek nehezen nevezhető hangolással állunk szemben.

Dajtás örülhet, itt bújik meg az Isten.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

112 gondolat erről: „(3435) A Világmindenség célja az ember megjelenése???

  1. Én meg mindig ott vagyok elakadva, hogy mi a gravitáció, pontosabban mi közvetíti és pl. miért nem lehet árnyékolni vagy kioltani, mint pl. az elektromágneses hatásokat. Amíg ezt nem tisztázza véglegesen a tudomány nem sok esélyét látom, hogy a fenti teóriák bármelyike igazolódjon.

  2. A kozmológiai állandóval kapcsolatban az a véleményem (Einsteinnel egyetértésben), hogy egy tévedés.

  3. Mi az embert látjuk középpontban, mert jelenleg ez a legbonyolultabb struktúra amit ismerünk.
    De ki tudja, lehet, hogy mi is csak egy közbülső állomás vagyunk egy még bonyolultabb felé, ahogy a korábbi lépcsőfokok képviselői is a maguk korában a legfejlettebb lények voltak, amelyekre épültek a további fejlődési utak.
    Lehet, hogy az ember arra hivatott, hogy megalkossa a mesterséges intelligenciát, amely képes lesz a miénknél magasabb intellektusra, amely ráadásul az ember testi, biológiai korlátaitól is megszabadul, és barangolhat a világegyetemben legyőzve az idő és tér korlátait…
    Ja, és az ember nem biztos, hogy az egyetlen tudatos lény, úgy hogy ki kell terjeszteni a fogalmat más lényekre is, akiknél kicsi az esély, hogy külsőre éppen emberszerű “majomivadékok” legyenek, még ha a Star Trek forgatókönyv írói nagyon szegényes fantáziával úgy is képzelnek el minden földönkívülit, mintha mind az ember fura klónjai lennének. 🙂

  4. 1. Bak Tigris: Gondoltakísérlet: Képzelj el két mágnest. ha közel teszed őket egymáshoz, összetapadnak, hatásuk összeadódik és mindent vonzanak ami mágnesezhető, pl. a vasat.

    Namost, ha minden tömegnek van gravitációja, vagyis egyik tulajdonságuk a gravitáció, és ha hatásuk egymáshoz közelítve összeadódik, nincs olyan ANYAG, TÉR amivel le tudnád árnyékolni, mert tulajdonságuk a gravitáció. Hatását csökkenteni, vagy eliminálni lehet, de árnyékolni nincs mivel…. És hozzáteszem, hogy a térnek magának is tulajdonsága a gravitáció, terjednek benne a gravitációs hullámok, és a gravitáció görbíti a teret IS, lásd fekete lyuk, ahol az anyag, az információ egyebek között gravitációs energiává IS alakul és visszasugárzódik a térbe, ezt nem olyan régtől mérjük is.

  5. Ha egy fegyverből függőlegesen kilövünk egy töltényt, akkor annak a kezdeti impulzus következtében időegység alatt, első fázisban növekszik a sebessége, vagyis más szóval gyorsul. Majd a sebessége egy pillanatig állandó marad, tehát a gyorsulása nulla lesz, majd a harmadik fázisban negatív lesz, tehát lassul de még távolodik, azután elkezd gyorsulva visszazuhanni a földre.
    Ha analógiát keresünk a puskagolyó és az Ősrobbanás között (ha elfogadjuk, hogy minden az Ősrobbanással kezdődött ami valljuk be csak egy teória igen/nem 50-50% 🙂 ), miért nem lehet, hogy még csak az első fázisban vagyunk, tehát gyorsulva tágul a Világegyetem? És amikor majd a gravitáció visszaszorítja a kezdő impulzust, akkor átfordulunk lassuló tágulásba, majd a folyamat megfordul és a Világegyetem zsugorodni kezd?
    Kizárólag a gravitáció miatt, minden kozmológiai állandó nélkül.

  6. Mert esetünkben a puskagolyó kilövésének SZÁNDÉKA hozza létre a teret is…

  7. Akela 70

    Szerintem tévedsz. A golyó csak addig gyorsul ameddig a csőben van. Amint a végéhez ér (Ősrobbanás), el kezd lassulni. A többi stimmel. Ha jó volt az irányzás, vissza is esik a csőbe, nyomást növel, és a veszteségekkel csökkentett ütemben, elölről kezdődik az egész.

  8. Nem téved. Nem írta, meddig gyorsul a golyó…Azt írta, első fázisban gyorsul, vagyis a csőben…

  9. 8 Infos

    Határeset! Elfogadom. De aki olvasta, szerintem nem ezt gondolta, ezért nem volt okafogyott a “beszólásom”.

  10. 8 – Infos:
    Csak, hogy ellenkezdjek, mert én is úgy értelmeztem. Az írta: kilövünk egy töltényt. Nem azt írta, meghúzzuk a ravaszt. A “kezdeti első fázis”, a cső elhagyása után értendő. Első fázis helyett írhatta volna, hogy a golyó a csőben gyorsul, a cső elhagyása után a gyorsulás leáll, illetve átmegy lassulásba.

  11. Dajtás !

    Megszólított az Úr . Mármint a blog ura .
    A táncra való felkérést nem illik visszautasítani.
    Most vagy soha !
    A semminek van energiája .Hát ez nem semmi ! 🙂

  12. Infos, Technomuzsik, Tibor bá: Gondoljátok tovább az alábbiakat, hátha tovább juttok, mint én. Én is átgondoltam az analógát a lövedékkel, ugyanarra jutva, hogy a csőben gyorsul (esetleg nagyon kicsivel még utána, amíg a kiáramló lőporgázok hajtóereje nagyobb a közegellenállásnál). Szóval addig gyorsul, amíg van gyorsító erő. Akkor vegyünk egy másik analógiát, szintén robbanás, mondjuk kézigránát, repesz burokkal (lehet nem így szakszerű, de értitek). A Nagy Bumm első pillanata, amikor minden anyag egy pontban sűrüsödik, analóg a gránát robbanó töltetének indításával. A gránát vas repeszburka még egyben van, sebessége nulla. Kicsit később a burok már repeszekre tört, de a repeszek felgyorsulásához is idő kell. Darabig gyorsulnak, míg a mögöttük kiterjedő gáz hajtóerőt biztosít, majd amikor ezt a csökkenő erőt már kiegyenlíti a közegellenállás, onnantól lassulnak.
    A Nagy Bumm után is lehet még egy darabig a taszító erők nagyobbak, mint a gravitáció, különben el sem kezdődne a kiterjedés. Erre az első gyorsuló szakaszra gondolhat Akela, talán csak nem a legjobb analógia jutott eszébe elsőre.

    Folytassátok, nekem most a kicsit a fahasogatást kell folytatnom. 🙂

  13. Én hasogatva vettem a fát.

    Az a megállapításom, hogy HA volt NAGY BUMM, akkor az, ami abban az egy pontban volt, az egyértelműen nem anyag volt, de még csak nem is tér, sőt idő sem, hanem valami más, információ … Erre utalhat a mese is: Kezdetben vala az IGE…

    “a kozmológiai állandó nem más, mint a vákuum, az üres tér, a nagy Semmi belső tulajdonsága. A kozmológiai állandó az üres térben rejlő energia.”

    Nekem ebben a két mondatból némi ellentmondás látszódik: tulajdonság versus energia. Milyen semmiről beszélünk? Térben elhatárolható vákuum? Mert akkor ott a tér, meg az ő ideje, amiben semmi nincs, csak tér meg idő meg gravitációs hullámok. Tér csak úgy magában nincs. Kell hozzá idő, anyag meg energia. Információ elvan magában hordozóval, vagyis az információnál csak az a bökkenő, hogy kell, aki elhatározza, hogy felkapcsolja a villanyt… (“az Ige Istennél volt”, vagy és de “Ebből az Egyből egyetlen művelettel minden létező így keletkezett.”)

  14. Nem vagyok ballisztikus, nem tudtam, hogy a golyó csak a fegyver csövében gyorsul (bár egy gépészmérnök tudásával élve erre azért nem fogadnék).
    Mea culpa.
    Az első fázist említve mint ahogy Infos is írta, valóban arra gondoltam amíg a golyó (repesz – mint Csont a valóban jobb hasonlattal élve) GYORSUL, függetlenül attól, hogy ez csak a fegyver csövében vagy azonkívül is tart, de témában felvetett gondolatom szempontjából szerintem ez lényegtelen szőrszálhasogatás.

  15. 14.Infos

    Én hasogatva vettem a fát.

    Vigyázz,mert két pusztító vírust is tartalmaz :kényelem és pénz .

  16. Nem csak ez az ok… Én a tüzifának vett fából (bükk, tölgy) fűrészárut csinálok magamnak, egy részét eladom, abból veszek hasogatott akácot, ami száraz és házhoz hozzák. A saját akácerdőcskémet spórolom és művelem, csak ágakat tüzelek, nem mellesleg utálok láncfűrésszel dolgozni, mióta a szomszéd félig levágott kezét kellett kuvva gyorsan visszavarrnom tábori körülmények között (egyik hobbim a sebészet)…

  17. Re:17
    Bocsánat !
    Így már jobb a gyermek fekvése .:)

  18. 4. Infos
    Ez mind igaz, de az alap probléma nem az árnyékolás meg a kioltas hiánya számomra hanem az, hogy nem tudjuk megfejteni mi is a gravitáció forrása. Csak detektálni vagyunk képesek. Hogy értsd jobban : az elektromos teret pl. a töltések hozzák létre de mi az ami a gravitáció oka? Biztos hallottál róla, hogy többen próbálnak a gravitonnak a nyomára bukkanni eddig sikertelenül.

  19. Térgörbület. Az anyag a térre hat, és ott “csurog” össze, ahol begörbíti a teret. Minden anyagrészecske alatt egy tölcsért képzelj el. Nagy darab alatt nagyot, picike alatt kicsit. ha a kettő találkozik, összeolvadnak a tölcsérek, és az anyag összecsurog, vonzza egymást, de ez nem vonzás, hanem tehetetlenség. A tölcsér csak szemléltetés persze, térben kicsit máshogy van….

    Aztán vannak kivételek, mert ha a tér nagy tömeggel úgy begörbül, hogy magába görbül vissza, akkor abból lesz a fekete lyuk, ahol a tömeg lassan eltűnik és az energiája átalakul gravitációvá, azaz hatalmas térgörbületté. Lesz egy hatalmas tornádó, aminek a közepe üres, ott az “Isten szeme”… De ez csak az én elméletem…

  20. Ezzel az ősrobbanással én soha nem foglalkoztam, de a KFKI-ban dolgoztam a rendszerváltás utáni években. Volt ott egy tömegáram-mérő labor. Az egyik fizikus fixa ideája volt, hogy a gravitációnak – mint jelenségnek – két magyarázata is lehet, de valamiért csak az egyikkel foglalkoznak: a tömegvonzással. Amire nem találtak semmi magyarázatot.
    Holott sokkal logikusabb lenne, ha a háttérsugárzás hullámnyomása felől közelítenénk – ami közismert. Amennyiben a “benne résztvevő tömegek” éppen tömegarányuknak megfelelően takarják ki egymás elől – ettől áll elő egy asszimetria a térbenl! A végeredmény ugyanaz.

    Valamit magyarázott arról is, hogy az elektronok is ezért nem zuhannak soha sem az atommagba az idők végezetéig sem – de arra már sajna nem emlékszem…

  21. Nem tudom elképzelni, de nekem pl. ez nem magyarázza meg a Hold okozta árapály jelenséget pl…. nem jön ki…

    A térgörbületes elméletembe meg passzol.

  22. 22: Infos
    Gondolom az én beírásomra reagáltál?

    Nos, miért ne magyarázná meg ugyanúgy? Amikor a Hold elhalad az óceán víztömege felett a föld forgása következtében, akkor és ott pontosan az árnyékolása miatt a víz oda áramlik a környezetén át a túloldalról.
    Ez pontosan így működik a valóságban: a Hold oldalán van mindig dagály, ugyanakkor a másik oldalon apály.

    Nemde?

    Arról nem is beszélve, hogy hol számolnak jelenleg egy meglévő fizikai jelenséggel: a háttérsugárzás hullámnyomásával, a standard modellben??

  23. 22. Vaszil. Igen. Elnézést. Közben kenyeret sütök, azért hibádzott a sorszám.

    Értem. Van benne logika.

    Ez a hullámnyomás bejuthat a Föld belsejébe is? Mert a fémmagot nagyrészt ez tartja forrón.

  24. 3435
    Őszintén szólva, engem egy kicsit zavar a Nagy Bumm elmélete. Mindenki úgy beszél róla, mintha egyetlen egy le(hete)tt volna. Mi van, ha előtte számtalan sikertelen Bumm volt. Hasonlóan tudom elképzelni, mint az evolúciót. Rengeteg mutáció előz meg minden változást. A természet nagyon pazarlóan bánik a lehetőségekkel, épp ezért én nem látok benne előre meghatározottságot. Mindig az lesz, ami az adott körülményeknek jobban megfelel.

  25. 23 Vaszil
    Csak szólok, hogy a dagály-apály jelenség nem úgy van, ahogy írod.
    Dagály egyszerre van a hold felőli és az ellentétes oldalon, az elsőt a hold tömegvonzása, a másikat a centrifugális erő okozza a közös súlypont körüli forgás következtében.
    Az apály meg ezektől 90 fokra van mindkét oldalon.

  26. 26: hubab
    Köszi hogy javítottál, csak emlékezetből írtam le amit vagy 30 éve hallottam – az árapálynak nem néztem utánna. De hogy valójában a Föld-Hold tengelyre merőlegesen van az apály, ez sem cáfolja szerintem a lényegét annak az elméletnek amit írtam, vagyis hogy a vonzóerőt tökéletesen ki lehet váltani egy ugyanakkora, de ellenkező irányú tolóerővel!

    De nyilván nem csak ez a statikus erő, hanem a centrifugális erő is benne van a dinamikus hatásokban, amire nem is gondoltam!

    https://youtu.be/dRjhOqXi424

  27. 4 Infos

    A tömegnek nincs gravitációja ahogy írod. A gravitáció egy gyenge kölcsönhatás ami tömegek között lép fel.
    Amit ebben a hozzászólásodban leirsz az azt hiszem nem egyezik a fizika mai nézeteivel. Pl. mi az, hogy ha közelítjük a tömegeket akkor a gravitációjuk öszzeadódik?! Szószerint ezt irtad:

    “Namost, ha minden tömegnek van gravitációja, vagyis egyik tulajdonságuk a gravitáció, és ha hatásuk egymáshoz közelítve összeadódik”

    Jó lenne, ha ezt megmagyaráznád a tömegvonzás Newton óta ismert egyenletével.

  28. 28, nem írtam én olyat, hogy a tömegnek nincs gravitációja.

    Ha a Nap, a Hold meg a Föld sorban áll, sokkal nagyobb a dagály.

    Ha a Marsot meg a Földet összegyúrnám egy golyóba, egy MARS plusz egy Földnyi gravitációt kapnék.

  29. 26 Hubab

    Tévedés azt hinni, hogy a Holddal ellentétes oldalán a Foldnek a dagályt a centrifugális erő okozza. Mindkét oldalon (legközelebb és legtávolabb) a Hold tömegvonzása az ok ami a földi gravitáció ellenében hat a tengerek viztömegére. A Föld – Hold tengelyére merőleges irányokban van apály mivel ott a Hold vonzórereje merőleges a Föld gravitációjára és így legkevésbé gyengíti azt.

  30. 30 Infos

    28 alatt idéztelek. Íme ezt irtad

    “Namost, ha minden tömegnek van gravitációja, vagyis egyik tulajdonságuk a gravitáció, és ha hatásuk egymáshoz közelítve összeadódik”

    Tehát nem azt írtad, hogy a tömegnek nincs gravitációja hanem azt, hogy minden tömegnek van. Mint írtam egyik állítás sem helyes mivel a gravitáció kölcsönhatás ami két vagy több tömeg között lép fel. Nagysága arányos a két tömeg szorzatával és fordítva arányos a tömegközéppontjaik távolságával. Ez a kölcsönhatás nem tartozik egyik tömeghez sem.

  31. 32. Bak Tigris: Igen, Newton szerint. Csakhogy: a fotonnak gyakorlatilag nincs tömege, csak energiája, a “gravitáció” mégis eltéríti, amiből Newton arra a következtetésre jutna, hogy van tömege, én meg Einstein nyomán a relativitáselmélet alapján arra, hogy görbül a tér. Ezzel kezdtem, tessék figyelni. Mármint azzal, hogy a gravitáció a tér tulajdonsága IS. Newtonnak a Földön egy almafa alatt igaza van, de egy fekete lyuk, vagy a NAP, vagy a Jupiter közelében téved.

  32. Az Evriposz szoros és az árapály-jelensége

    Részlet a cikkből:

    Az árapályt az okozza, hogy a Nap és a Hold vonzza a Földön elterülő tengereket. Ezért az árapály a Föld Naphoz és Holdhoz viszonyított helyzetével összhangban változik. Újhold idején a Nap és a Hold a Földnek ugyanazon az oldalán helyezkedik el. Teliholdkor a föld ellentétes oldalán vannak. Mindkét esetben a Nap és a Hold együtt fejti ki hatását, és a legmagasabb állású dagályt hozza létre.
    Az Evriposzi-csatornában ( nem csatorna hanem természetes szoros) megszokott, hogy körülbelül huszonnégy óránként két dagály és két apály követi váltakozva egymást. A víz az egyik irányba áramlik 6 órán és 13 percen át, kicsit megáll, majd megfordul a sodrása, és az ellenkező irányba kezd folyni. Ezt a szokásos rendet követi a holdhónap 23-24 napján. De a hónap utolsó 4-5 napján valami szokatlan történik. Egyes napokon a sodrás iránya változatlan, míg máskor akár tizennégyszer is megfordul!

    Érdemes elolvasni az egészet.

    A titokzatos evriposzi %C3%A1rap%C3%A1ly – Google Search

    A titokzatos evriposzi %C3%A1rap%C3%A1ly – Google Search

  33. Meg valami 30 Infos hoz

    A Földön érvényes gravitációs gyorsulás értéke ~9.81 m/s2. Ez a tömegvonzás egyenletében szereplő k*m1/r2 érték ahol m1 a Föld tömege és r a sugara.

    Amennyiben a Földet a Marssal összegyúrnánk nem csak az m1 változna hanem az r is ha feltesszük, hogy a sűrűség nem változik. (Jóval nagyobb sugarú gömböt kapnánk) Például, ha a Mars tömege egyenlő lenne a Földével, de az összegyúras után éppen négyzetgyök kettőre nőne a kialakuló gömb sugara akkor a gravitációs gyorsulás nem változna mivel a számlálót és a nevezőt is kettővel kellene szoroznunk.

    A Föld felszinen minden 1kg tömegű tárgyra 9.81 N nagyságú vonzóerő hat ami megakadályozza, hogy érintő irányában megtartva kerületi sebességüket elhagyják a Földet. Ez a centripetalis erő ami a körpályán mozgó tömeg pályára normális irányú gyorsulása és tömegének szorzata.

  34. Saját 32 és hozzászólásomban van egy elírás mivel helyesen a tömegvonzás a tomegkozeppontok távolságának négyzetével fordítottan arányos.

  35. 31 Bak Tigris
    Azért ennek nézz utána.
    Ez egy összetett rendszer, ahol a hold és a föld a közös súlypont körül kering, ami a föld középpontjától a hold felé esik. Ebből következik, hogy a víz át akar tódulni a föld ellenkező oldalára. Viszont a hold tömegvonzása ezzel szembe dolgozik, és igyekszik a vizet a hold felőli oldalra vonzani.
    Ha nem lenne a centrifugális hatás, akkor mi magyarázná a dagályt a másik oldalon?
    Közvetve persze igaz, hogy azt is a hold tömegvonzása okozza, hiszen attól van a közös súlypont körül keringés, és a centrifugális erő…

  36. Ami nagyon zavar több hozzászólásban az a centrifugális erő. Ilyen erő valójában nincs noha az interneten pl. többször is találkozom én is vele. Ez nyilván a körmozgás vizsgálatakor merül fel amikor egy kalapácsvető elengedi a kötelet amivel forgásra kényszeriti a golyót. Ha lenne ilyen erő akkor a golyó sugár irányban gyorsulna tovább.
    (Nagy baj lenne belőle mivel valakit a nézőtéren agyoncsapna). Nem ez történik szerencsére hanem az, hogy az elengedéskori sebességhez tartozó érintő irány
    és a föggőleges irány által meghatározott sikban parabola pályára tér ahol a mozgását már csak a gravitáciő módosítja.
    Tehát a körpálya elhagyásának oka nem a nemlétezőcentrifugális erő hanem a centripetális (kör középpontja felé irányuló ) erő megszűnése.
    Javaslom ne emlegessük a centrifugális erőt mint fizikai tényt, mert félrevezető.

  37. 38 Hubab

    Ami nagyon zavar több hozzászólásban az a centrifugális erő. Ilyen erő valójában nincs noha az interneten pl. többször is találkozom én is vele. Ez nyilván a körmozgás vizsgálatakor merül fel amikor egy kalapácsvető elengedi a kötelet amivel forgásra kényszeriti a golyót. Ha lenne ilyen erő akkor a golyó sugár irányban gyorsulna tovább.
    (Nagy baj lenne belőle mivel valakit a nézőtéren agyoncsapna). Nem ez történik szerencsére hanem az, hogy az elengedéskori sebességhez tartozó érintő irány
    és a föggőleges irány által meghatározott sikban parabola pályára tér ahol a mozgását már csak a gravitáciő módosítja.
    Tehát a körpálya elhagyásának oka nem a nemlétezőcentrifugális erő hanem a centripetális (kör középpontja felé irányuló ) erő megszűnése.
    Javaslom ne emlegessük a centrifugális erőt mint fizikai tényt, mert félrevezető.

  38. Az árapály jelenség megértéséhez fontos megismerni az árapály hullám okát és természetét. Itt egy nagyon alapos értekezés erről a témáról.

    https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_oceanografia/ch07s02.html

    A jelenségen többször is gondolkoztam mivel voltam Normandiában ahol 10-12 m is az amplitúdó mig pl. az Adrián vagy a Földközi tengeren csak 1-2 méter.

    Konklúzió: Bár a Hold tömegvonzása az alapvető ok , a tömegvonzás egyenlete magában nem elég a leíráshoz

  39. “Einstein, mint ahogy ez a könyvemből is kiderül, „hitt” az isteni teremtésben, ami egy statikus, egy helyben álló Világot feltételez, hiszen Isten megteremtette és kész.”

    Nincs “kész”, és nem is statikus a Teremtés.
    Erre maga az univerzum fejlődése, és a földi evolúció az élő példa.
    A Teremtés célja maga a fejlődés(változás), ami által információval bővül a rendszer.

    “1929 környékén számtalan mérés, és rendkívülien szívós munka következtében bizonyította a Világmindenség folyamatos tágulását.”

    Mivel az univerzum kívülről egy szingularitás, ezért ezen semmi meglepő nincsen.
    Lényegében egy inverz “fekete lyukban” élünk, csak itt az esemény horizont nem kívül, hanem belül van, és már is nem lesz ellentmondás abban, hogy miért gyorsulva tágul az Univerzum(nem csak ez az ok).
    Nem, nem fogy el. Mivel nem statikus a léte, folyamatosan újabb Teremtés szülteik, avagy materialista terminológiával élve újabb anyag jön létre, és pusztul el egyben az Univerzum fenntartási határán.

    “Amióta az Ősrobbanás elfogadottá vált”
    Kozmológusok egy része fogadta el, mert nem tudtak jobbat, de erős csúsztatás az, hogy elfogadottá vált. Inkább fősodor elméletnek mondanám, ami több kérdést vet fel, mint megoldást…

    “Most pedig egy igazán drámai bejelentést olvashattuk tőle, éspedig azt, hogy a Világmindenség középpontjában az Ember áll. A természet törvényei úgy lettek – legalább is részben – kialakítva, hogy előbb vagy utóbb az Ember megjelenhessen a színen.”

    Ritka egy embercentrikus következtetés. Ugyan ez megjelenik a vallásokban is, mikor Adam kadmonról, és antropomorf Istenségekről beszélnek. Ez az “egocentrikus” világkép jellemzően abból születik, hogy nem ismer más intelligens lényt az ember magán kívül, kvázi úgy tesz, mint ha nem létezne más rajta kívül.
    Ez az következtetés azonnal megdől, amint más is a színpadra lép…
    Helyesebb így lenne szerintem:
    “A természet törvényei úgy lettek kialakítva, hogy előbb vagy utóbb az ÉLET megjelenhessen a színen.”

    “a kozmológiai állandó nem más, mint a vákuum, az üres tér, a nagy Semmi belső tulajdonsága. A kozmológiai állandó az üres térben rejlő energia.”

    A Semminek nincs tulajdonsága, azért semmi… 🙂 A semmi attól semmi, hogy benne is van és nem is az összes halmazban, mert nem definiálható. Amint definiálható lenne, nem semmi lenne, hanem valami.
    Amiről itt szó van, az maga a téridő, ugyan is ha nincs már semmi anyagi egy térrészben, akkor is mérhető benne valami, amit lényegében a téridő maga.
    Ami számunkra létezik, az a téridőn belül létezik, mert a téridő adja a fennmaradási alapot mindennek(anyag, fénykvantumok, satva…). Itt kezd izgalmassá válni, mert a téridő nem statikus valami, hanem folyamatosan pusztuló és keletkező egy egyben táguló eszenciális “közeg”. Ezt hívja a zsidó misztika “mindenen átfújó” szélnek, és a keresztény misztika régen “Szent szelletnek”, ma Szentléleknek hívja, ami teljesen azonos a Minden-hat-ó(ő)-vel. Utóbbi kifejezés az elemi kvantálási szintjét is leírja…

    “A fizikusok meghatározása szerint a gravitációs tér forrása a tömeg.”
    A tömeg micsoda? 🙂
    Ezért nem sikerült eddig jó Egyesített elméletet csinálni, mert nem tudnak mit kezdeni a gravitációval. Egy biztos, nem gravitonok keltik, ami a görcsös részecskékbe való materialista kapaszkodás jele, hanem teljesen “transzcendens” jellegű. Egy dolog biztos, hogy ami létezik a téridőn belül annak önön létezése okán saját hullámtérrel rendelkezik, ami által kölcsönhatásba tud lépni a környezetével indirekt módon. Magyarán a fénykvantumnak is van gravitációja, ahogy egy szem protonnak is, mert a léthullámuk maga a gravitációs hullám maga. (Kapok a fejemre érte… 🙂 )

    “Viszont az tudjuk, hogy az anyag egyenlő energiával. Minden tárgynak van energia tartalma a híres E=mc2 képletnek megfelelően. ”
    Ez egy nagyon “jó” képlet, de az energia és az anyag kettő különálló létező(Újra kapok a fejemre), és nem csereszabatosak egymással. A trükk abban rejlik, hogy az anyag csak egyfajta energia csapdaként funkcionál, ami által azt hisszük, hogy az anyag energiává alakítható. Megjegyzem ha így lenne, akkor energiából anyagot tudnánk csinálni, de ezt sehogyan sem sikerült eddig…

    “Dajtás örülhet, itt bújik meg az Isten.”
    Helyesebben: itt is, meg mindenhol máshol is, mert csak azt látjuk…
    Aki érti miért írom ezt, kap egy piros pontot érte. 🙂

  40. 13. Tibor bá: Tulajdonképpen a kozmológia általában nem kelti fel az érdeklődésemet ( akkor sem, ha tudom, a MINDENNEK az alapja), tegnap is talán csak azért olvastam el, hogy később kelljen a láncfűrészt megközelítenem. 🙂

    “Az Ősrobbanásnál nem volt közeg ellenállás.” Tibor bá, nem analfabéta vagyok, csak az én analógiám is sántít. És nem javítottatok rajta, hogy esetleg tovább segítse a megértést.

    “Volt a Nagy Bumm, amikor a Világmindenség összes tömege egy infinitezimális piciny helyen „létrejött” és iszonyatos erővel szétrobbant.”
    Én igazából azt sem tudom, mi volt ez az “iszonyatos erő”, de szemmel láthatóan legyőzte a gravitációt.
    A kézigránátos analógiában a kiterjedés ellen ható ellenerőként a közegellenállás a gravitációt helyettesíti.

    De, még mindig Akela nyomán haladva, javítsunk tovább az analógián: Tegyük fel, kisérletünkhöz előveszünk a szertárból egy tökéletesen üres univerzumot 🙂 . Belehelyezünk a közepébe (?) egy említett repeszgránátot és indítjuk a robbanást. Feltételezhető, hogy a gyors kiterjedés első szakaszában a repeszek gyorsulnak, mint földi körülmények között is. No, Akela erről a szakaszról beszélt, mi van ha még ebben vagyunk?

    Azt nem tudom, feltételezhető-e, hogy a Nagy Bumm pillanatában az univerzum teljes anyagának nem volt tehetetlen tömege és ezért, vagy más okból rögtön maximális sebességgel indult. Mert akkor tényleg kérdés, miért gyorsul jelenleg is?

  41. Az ősrobbanás elmélete minden megtapasztalásunknak ellentmond, de a világegyetem tágulását visszavezetve egy kiinduló pontra, elfogadták a tudományos hierarchia vezetői.
    Vallás lett belőle, a mellette szóló “bizonyítékokat” közzéteszik, az ellene szólókat elhallgatják, elhallgattatják.
    Mivan akkor, ha semmiféle ősrobbanás nem volt, csak pulzálás van, és most a táguló szakaszban vagyunk?
    Az égitestek közötti teret vákumnak, ürességnek fogja fel az ember.
    Pedig van ott valamiféle sötét, nem látható anyag, amellyel nem tudunk kölcsönhatásba lépni. Mérni, érzékelni.
    A hold érdekes mozgású, ugyanis a mérések szerint távolodik.
    Egyszerű ésszel elgondolva közelednie kellene, hiszen a föld tömege a begyűjtött csillagközi anyagok miatt nő.

  42. 40 Bak Tigris
    Ne bonyolítsd túl, a centrifugális erő létezik, mert az erő mindig párosával lép fel egyensúlyi helyzetben, amelyek kiegyenlítik egymást, ahogy azt Newton leírta.
    A centrifugális erő a centripetális erő párja, amelyet jelen esetben a gravitáció képviseli, ami össze akarná húzni a holdat a földdel, a centrifugális erő meg ennek ellene hat, az ki akarná penderíteni mindkettőt a forgásponttól távolabbra.
    Így viszont maradnak a helyükön keringőzve. 🙂
    És ha a kalapácsvető elengedi a kötelet, akkor a kalapács nem gyorsul érintőirányban, hanem az elengedés pillanatában meglévő változatlan sebességgel fog eltávolodni a kalapácsvetőtől.

  43. 45 Bögözy
    A hold távolodásának is megvan a logikus magyarázata.
    Ennek oka éppen az itt emlegetett árapály hatás.
    A dagályhullám nem marad a hold felé eső oldalon, mert a föld gyorsabban forog, mint ahogy a hold kering körülötte, és magával vonszolja a dagályhullámot, aki így a hold pályája elé kerül, és tömegvonzása által vonszolja a holdat maga után, így a hold gyorsul.
    A gyorsabb pálya viszont nagyobb centrifugális erőt gerjeszt, és ez a holdat eltávolítja olyan távolságra, ahol újra egyensúly áll fent a gravitációs vonzás ,és az új pálya centrifugális ereje között.
    Ugyanez a folyamat csökkenti a föld forgási idejét, mert a hold visszafelé vonzza a földi előresiető dagályhullámot, ezzel fékezi a föld forgását
    És ez a folyamat tart, mióta a hold létezik, azóta lényegesen csökkent a földi napok hossza.
    Ez addig fog tartani, míg a föld-hold rendszer teljesen kötötté nem válik, tehát a hold mindig a föld ugyanazon pontja fölött lesz, a túloldalon meg nem is fog látszani soha…

  44. 47 Hubab

    Nem tudom, hogy esett meg , de leéltem 60 + évet, és erről a hold-föld dologról még nem hallottam. Nagyon tetszik, szép kerek. Köszönöm, ma sem keltem fel hiába! 🙂

  45. 47 – Hubab:
    Ha a Hold visszahúzza a Föld forgását, ami így lassul, akkor egy nap nem rövidebb, hanem hosszabb lesz. Tovább tart egy teljes fordulat. Gondolom, ezt tudod, csak eltévesztetted.

  46. No látom szépen bevitt minket az erdőbe ez az ár-apály jelenség – ami csakúgy mellesleg került napirendre Infos (22) hozzászólása kapcsán.

    Ezzel sikerült rendesen belecsapni a lecsóba, mert nem semmi ennek a cikknek alapján amit Bak Tigris (41) berakott:

    “A rövid és hosszú periódusidejű összetevők kölcsönhatása miatt ugyanakkor a rövid idejű árapály-összetevők „felhasadoznak”, vagyis kvázi-kaotikus jelleget mutatnak. A Doodson-féle felbontás összesen 399 spektrális összetevőt tartalmaz, melyek közül 14 harmad-nap körüli (~8 h), 115 félnap körüli (~12 h), 160 egy nap körüli (~24 h) és 100 hosszú periódusidejű (> 1/2 sziderikus hónap).”

    Úgy néz ki, hogy az ősrobbanás kérdését előbb megoldjuk, mint a gravitációt meg az ár-apályt…

  47. 49 Így van Tibor bá’!
    Már annyit kavartam, hogy magam is belekavarodtam… 🙂

  48. 50 Vaszil
    Tudom, hogy ez csak egy mellékszál a posztban, de nem tudtam megállni, hogy ne reagáljak rá.
    Ha már az ősrobbanásról semmi értelmes nem jut eszembe… 🙂

  49. Re:Tibor bá’
    Köszönöm a megtisztelő szavakat! 🙂

  50. Idézek a János evangéliumából:
    “Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge
    Ez kezdetben az Istennél vala.
    Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.”

    Klasszikust idézve: Az Ígének három igeideje van, jelen, múlt jövő:
    https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ6rXLszLC8JSaEe2ZvYvd4rdgvXLKrnOtojg&usqp=CAU
    Valójában meglepően korrekt kifejtése a világ alapvető működésének, és alapjának.
    Itt még nem beszélhetünk az Univerzumról, most még csak az atomosnál tartunk, de ez mindennek az alapja.

  51. L.S.

    Te,mint legmagyarabb görög és egyben leggörögebb magyar ,hogy fordítanád le a Dajtás által idézettet? Nyilván a logosz-ra gondolok . A szuper fejlett,művelt angoloknak,németeknek szavuk sincs rá .

  52. Sziasztok!
    Régóta olvasom a blogot és nagyon tetszenek a témák meg a kommentek!
    Leginkább a kozmológiával, ősrobbanással foglalkozó írások érdekelnek!

    akela70 és 12.Csont
    “miért nem lehet, hogy még csak az első fázisban vagyunk, tehát gyorsulva tágul a Világegyetem? És amikor majd a gravitáció visszaszorítja a kezdő impulzust, akkor átfordulunk lassuló tágulásba, majd a folyamat megfordul és a Világegyetem zsugorodni kezd?”

    Én is ezen agyaltam már jó pár éve.
    Mi van ha az az egyik lehetséges verzió, hogy még mindig maga a robbanás
    okozza a gyorsuló tágulást?
    Én is hasonló feltételezésre jutottam hogy az első ezred, vagy milliomod “másodpercében” van még az univerzum a teljes életéhez képest.
    Ezzel a verzióval nem kellene a “sötét energiát” feltételezni.
    Így egy ismeretlen kiesne az ősrobbanás elképzelésből!
    Hány mrd év lehet a teljes kifejlődése?
    Valami nagy számra gondoltam, mondjuk még 1M×14mrd év, vagy 10M×14mrd év, vagy még több, szabadon választott!
    Aztán hogy a végén mivé alakul a történet, az még nagyobb találgatás, mint a kezdet.
    De ha netán tényleg több univerzum létezik, alattunk, felettünk, mellettünk,
    akkor az is lehetséges hogy ezek állíthatják meg a tágulást,
    valami ismeretlen taszítóerő miatt,
    aztán ha megállt, dolgozik a gravitáció, jöhet a “nagy reccs”
    és indulhat újra a folyamat!

  53. Nagyon érdekes ez a jelenség, hogy a galaxisok annál gyorsabban távolodnak tőlünk, minél messzebb vannak.
    Ugye a hivatalos magyarázat az, hogy a gravitáción kívül van egy egyenlőre megmagyarázhatatlan taszítóerő is, ami csak nagyban működik, a közeli anyaghalmazoknál nem, illetve ott ezt legyőzi a gravitáció.
    De úgy is megközelíthető a dolog, hogy a nagy bumm pillanatában az anyag kiterjedése nem teljesen homogén módon történt, tehát nem kapott az összes anyag azonos impulzust a tágulástól.
    Mi van, ha a tágulás első fázisában teret kitölteni akaró anyag olyan óriási indító impulzust kapott, hogy azzal a kezdősebességgel indult útnak, amit most a legtávolabbi galaxisok mutatnak, majd az egyre csökkenő sűrűségű centrum egyre csökkenő erővel lökte szét az anyag következő adagját, és ez a folyamat folytatódott, amíg a teljes anyagmennyiség szét nem szóródott?
    Ez megmagyarázná ezt az egymástól való távolodást, amely a távolsággal arányos.
    Hiszen amelyik anyag korábban indult útnak, az sokkal gyorsabban halad, mint mi, amelyik meg később, az lassabb, így lemarad, folyamatosan távolodik tőlünk.
    Mi csak a relatív sebességkülönbséget érezzük, mindegy, hogy a távolodó objektum gyorsabb, vagy lassabb nálunk.
    És a vöröseltolódás szempontjából is mindegy, hogy ki távolodik kitől, csak a relatív sebesség számít…
    Ez esetben nem gyorsul a tágulás, hanem minden őrzi mozgásállapotát. Illetve a gravitáció kifejt egy lassító hatást, de az egyre növekvő távolságok miatt ez meredeken csökken, tart a nullához, és lehet, hogy ennek a csökkenő sebességnek van egy matematikai határértéke amit soha nem ér el, csak egyre jobban megközelít, és így soha nem áll meg a tágulás.

  54. 1: Általános relativitáselmélet. A tudomány kellően tisztázta, de nem csodálom, ha elakadtál benne. Komoly időt és agymunkát kell rászánni, ha valaki meg akarja érteni.

    Dávid Gyula előadások egy időben fent voltak a neten, elég jól magyaráz.

    5 akela és 12 Csont, a kézigránátos hasonlat nem rossz, mert segít megérteni a dolgokat.
    A repeszek addig gyorsulnak, amíg zajlik köztük egy kémiai reakció, ami a robbanást előidézi, ami szétlöki a gázokat, azon keresztül a repeszeket.
    Az ősrobbanásra vetítve: ahhoz hogy gyorsuljon a tágulás, kell legyen valami erő, ami az anyagot szétfele löki, ami ellentétes az ismert gravitációval.
    Ilyen erő nem ismert, nem mértünk soha semmit, ami ezt okozná, de abból, amilyennek a világegyetemet ma látjuk, ez tűnik logikusnak, hogy legalábbis volt egy ilyen fázis, amikor gyorsulva tágultunk, amihez nyilván tartoznia kellett valami erőhatásnak, ami ezt előidézte. És igen, az sem kizárt, hogy ez az erő még mindig hat, és továbbra is gyorsítja a tágulást a gravitáció ellenében.
    Csak az a baj, hogy nem tudjuk, mi az. Próbálkoznak lambda-taggal a relativitáselméletben, meg mindenféle egyéb kutyafülével, de egy rendes elméletet bizonyítani is kell megfigyelésekkel.

  55. Érdekes lenne, ha kiderülne, hogy az egész világegyetem téridőstől, mindenestül forog. Merthogy, minden ami benne van, az forog. Ha forog, akkor a benne lévő gravitációs hullámokon pattogó anyagnak lehet némi lendülete, ami kifelé löki. Nagyon kicsi, de a “gravitációs lejtők” tovább erősíthetik a hatást. Mint a Holdnál, ami évente 4 cm-rel távolodik…

    Sőt, ahogy továbbgondoltam, valószínű, hogy gyorsulva forog.

  56. 60: Nem rossz gondolat, de akkor a világegyetem anizotróp lenne, aminek akkor látnánk jelét.

    Forogni egy tengely körül lehet. A tengely irányában akkor nem hatna a centrifugális erő, csak arra merőlegesen, és akkor azok a galaxisok, amik tőlünk a tengellyel párhuzamos irányban vannak, nem távolodnának tőlünk.

    De azt látjuk, hogy a vöröseltolódás minden irányban egyforma, tehát ezt ki lehet zárni.

  57. 61. Ő, nem egészen. Ha forog, akkor a téridő csavarodik, illetve kicsit késik az anyaghoz képest. Vagyis hosszabbak lesznek a pontok közötti távolságok. Magyarán ennek alapján lehet hogy nem is tágul, csak csavarodik… Megjegyzem, ezt tapasztalati úton bizonyították is giroszkóppal, merthogy annak a tengelye követi a csavarodást még a Föld körül is.

    Ennek a cikknek a közepén van erről egy szemléltető videó: https://www.space.com/24309-shape-of-the-universe.html

    Hah, és továbbgondolva, ez nagyon-nagyon sok mindent meg is magyarázna…

  58. Az a csavarodás lesz az idő, aranymetszésben…, mondja az agymenésem…

    Különben a matematikának ez az egy hibája… Nincs benne idő…

  59. Már az Idő is csavarodik és forog, ennek okán a téridő pláne forog.
    Mi esetünkben jobbos a fő forgás irány, az antitéridőben pedig balos.

  60. 66. Progresszor: Hát nem tudom, görbült téridőben értelmezhető-e az impulzus… Ha jól értem…

  61. 56 Hubab

    Továbbra sem tudok veled egyetérteni a centrifugális erőt illetően. Íme a centrifugális erőt magyarázó Wikipédia cikke:

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Centrifug%C3%A1lis_er%C5%91

    Ebből láthatod, hogy hogy pl a kanyarodó buszban mint szállító rendszerben relatív nyugalomban lévő utas nyugalmát az biztosítja, hogy a centripetális erővel szembeni kapaszkodó ereje (centrifugális erő) kioltja a rá ható centripetális erőt. Mivel ezek az erők mindig párosával jelentkeznek és kioltják egymást ezért a centrifugális erőt a Wiki is F I K T I V tehetetlenségi erőnek hívja.
    Ha a tengervíz árapály jelenségért szerinted a centrifugális erő is felelős akkor miért nem kell itt a Coriols erővel is foglalkozni?

    A Föld és a Hold közös tömegközéppontjuk körül forognak mint egy súlyzó. Hol van itt a szállító rendszer ahol a centrifugális erő értelmezhető?

  62. Infos, a 62 és 64-et nem tudtam értelmezni, de a 67-re: igen, természetesen értelmezhető az impulzus görbült téridőben! Négyesvektorral írjuk le, és mindig lokálisan értelmezzük, arra az anyagdarabra, amire vonatkozik.

    Bak Tigris, a centrifugális erő még mindig létezik, abban az esetben, ha a vonatkoztatási rendszerünket a forgó (keringő/forduló…) anyagdarabhoz rögzítjük, és nem az inerciarendszerhez.

  63. 69 Abel

    Nem baj , hogy ugyanazt mondod , mint én?
    Csak pontosítok: a forgó kordináta rendszer az ahogy Te irod anyagdarabot (tömeget) szálltja. Ez nincs a tömeghez kötve hanem a tömeget szállító valamihez, amit emiatt szállító koordináta rendszernek hivunk.
    A buszos példában az utas együtt mozog a busszal. De ez nem feltétlen van igy ugyanis, ha kanyarodásnál elfelejt kapaszkodni akkor mielőbb nekiütközik a busz oldalának.
    Ekkor lép fel a centrifugális erő amit az utas gyakorol a busz falára , illetve ezzel szemben a centripetális erő amit a busz fala gyakorol az utasra. A két erő kioltja egymást (Newton hatás ellenhatás törvénye minden ilyen tipikus belső erőrendszerre igaz) ezért marad buszhoz viszonyitott relativ nyugalomban ezután az utas. Mivel az utas által a jármű falára gyakorolt hatása (ezt hivjuk centrifugális erőnek) nem a busz körmozgását okozza hiszen annak oka egyedül az álló inercia rendszerben a kerekeken ébredő surlódó erő, ezért ezt egy fiktív inercia erőnek szokás nevezni.

    Az árapály magyarázata ezért a cenrifugális erővel emiatt téves elképzelés.

    Érdemes elolvasni az általam hivatkozott Wikipedia cikkben található pédákat.

  64. 70. Bak Tigris
    A buszos példád mennyiben változna, ha rugalmas gumiból lenne a busz fala?

  65. 71 malleusorbis

    Semmennyiben már ami az erők nagyságát és irányát illeti. (Az erők nagysága m*v2/r , a centrifugális az utasról a falra a centripetális a falról az utasra hat. Itt m az utas tömege , r a körmozgás sugár és v a busz kerületi sebessége.)

    Az már más kérdés , hogy a falnak ütközéskor az utasra ható dinamikus hatás a gumi csillapitása miatt jobban elviselhető. Ugyanakkor a busz fala jóval nagyobb deformációt fog szenvedni, mint mondjuk acéllemez borítás esetén.

  66. A buszos példán csavarjunk egyet és mondjuk cseréljük fel a buszt egy Föld körül keringő repülővel. Az utas érje el a súlytalanság állapotát.
    Gondoljuk át mi van ilyenkor az utasra ható centrifugális és centripetális erőkkel a keringő repülőgéphez rögzített koordináta rendszerben?

  67. Einstein óta tudjuk, hogy a gravitáció is tehetetlenségi erő. A görbült téridőhöz képest állandóan gyorsulunk, amikor nem vagyunk éppen szabadesésben.

    Ezek után a többi tehetetlenségi erőt fiktívnek bélyegezni önkényes.

    A Holddal átellenes dagályt épp a te általad belinkelt cikk is a centrifugális erővel magyarázta. Miután a mozgó Földön vagyunk, ez a természetes vonatkoztatási rendszerünk – helyesen.

  68. Bocsánatot kérek azoktól akiket untat ez centrifugális erő probléma. Sajnos nem tudom visszafogni magam mivel ez nálam foglalkozási ártalom.

  69. 73. Ábel

    A cikk eleje felsorol több korábbi elképzelést amikben tényleg szerepel a centrifugális erő. Ha viszont veszed a fáradtságot és tovább olvasol akkor megtalálod a levezetés előtti szövegrészt, ime:

    Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb régebben kiadott oceanográfiai könyv – s ez alól a később ismertetendő Kuruc A.-féle „Tengerrajz” monográfia sem kivétel – a dagálykeltő erők közül elkülöníti a Hold gravitációs vonzóerejét, mint a 7.6. ábrán látható, Hold felé eső „dagály-domb” okozóját, és a Földnek a baricentrum (közös tömegközéppont) körüli excentrikus forgása következtében létrejött centripetális erőt, mint a Holddal ellentétes „dagály-domb” okozóját. Ennek az elkülönítésnek a modern fizikai szemlélet szerint nincs alapja, és helyette a két egymás körül forgó égitest közös gravitációs mezejéről beszélünk, mint egységes dagálykeltő erőről. A Földet ismét teljesen vízzel borított óceán-bolygónak tekintve az ábrán látható P földfelszíni pontban a Hold gravitációs potenciálja a ….

  70. 28 Bak Tigris “A tömegnek nincs gravitációja ahogy írod.” – Ó, dehogynem! Minden tömeg módosítja maga körül a gravitációs teret. Ez az ő gravitációja.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A9r

    “Pl. mi az, hogy ha közelítjük a tömegeket akkor a gravitációjuk öszzeadódik?!” – Minden egyes tömegpont kifejti a maga hatását a gravitációs térre, és ezek a hatások összeadódnak. Minden tömegpont helye egy vektorral írható le, a gravitációs erő is vektor, tehát nyilván vektorosan adódnak össze. A linkelt wikipédia oldalon ott van az egyenlet is, szép vektoros szummával.

  71. 73. Ábel

    A cikk eleje felsorol több korábbi elképzelést amikben tényleg szerepel a centrifugális erő. Ha viszont veszed a fáradtságot és tovább olvasol akkor megtalálod a levezetés előtti szövegrészt, ime:

    Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb régebben kiadott oceanográfiai könyv – s ez alól a később ismertetendő Kuruc A.-féle „Tengerrajz” monográfia sem kivétel – a dagálykeltő erők közül elkülöníti a Hold gravitációs vonzóerejét, mint a 7.6. ábrán látható, Hold felé eső „dagály-domb” okozóját, és a Földnek a baricentrum (közös tömegközéppont) körüli excentrikus forgása következtében létrejött centripetális erőt, mint a Holddal ellentétes „dagály-domb” okozóját. Ennek az elkülönítésnek a modern fizikai szemlélet szerint nincs alapja, és helyette a két egymás körül forgó égitest közös gravitációs mezejéről beszélünk, mint egységes dagálykeltő erőről. A Földet ismét teljesen vízzel borított óceán-bolygónak tekintve az ábrán látható P földfelszíni pontban a Hold gravitációs potenciálja a ….

    Amúgy az angolszász oktatásban a centrifugális erőt fiktív inercia erőnek nevezik valóban. Nem én találtam ki. Szerintem helyesen vette át ezt a kifejezést az idézett Wikipedia cikk is mivel mindig csak következményként lép fel és nem lehet a mozgás okozója.

    Amúgy meg az , hogy egy tömegnek van gravitációja nem helyes kijelentés, de az , hogy körülötte gravitációs tér van az igen.

  72. “Amúgy meg az , hogy egy tömegnek van gravitációja nem helyes kijelentés, de az , hogy körülötte gravitációs tér van az igen.” – De. Nem tudom, mért egy fizikában félműveltnek kéne meghatároznia, mi helyes kijelentés és mi nem. A gravitáció forrása a tömeg, ezért teljesen értelmes, érthető és plauzibilis a tömeg gravitációjáról beszélni.

  73. 75. Bak Tigris

    Tibor bá’ ikertestvére?
    A fényképen alig különböznek egymástol.

  74. Kedves Abel,
    nem baj, hogy félműveltnek gondolsz a fizikában. Szabadságodban áll. Gondolom kicsit berágtál amiért ellentmondtam Neked. Csak jelzem, hogy 23 évig tanítottam a BME -én műszaki mechanikát aminek egyik féléve a műszaki dinamika volt ahol a körmozgás elemzése alap feladat volt. Az a hallgató aki nem volt tisztában a centrifugális erő mibenlétével nem tehetett szigorlatot. Aztán később Phd fokozatot is szereztem ugyancsak műszaki mechanikából. Ezzel együtt lehet, hogy igazad van mindez csak a félműveltséghez elég, de az biztos, hogy ezen az alapon nem érdemes tovább “értekeznünk”. LOL

  75. Bak Tigris
    Ez játék a szavakkal.
    Ez a “fiktiv inerciaerő” nagyon is valós, amely megmutatkozik a vele kölcsönhatásban lévő, erőt kifejtő rendszeren.
    Abban igazad van, hogy ez nem más, mint a tehetetlenségi erő, tehát lényegében ugyanaz, mint az egyenesvonalú mozgásnál történő gyorsítás vagy lassítás.
    De ez a fiktívnek nevezett erő ott is határozottan megnyilvánul, ugyanúgy deformációt okoz a gyorsítást okozó anyagban, mint ahogy a gyorsított anyagon deformációt okoz az előbbi.
    Hogy lenne ez fiktív, mikor látható elváltozást okoz a kölcsönhatás során?

  76. 82 Bak tigris, ez esetben bocsánatot kérek. Az volt az érzésem, hogy magas lóról osztod az észt, miközben elejtettél néhány olyan megjegyzést, kötöszködést, amit falrengető butaságnak vélek.

    De ezek szerint nem az van, hogy épp csak az általános iskolai anyagig érted, hanem ellenkezőleg.

    Továbbra is értetlenül állok például az előtt, hogy mért ne lehetne a tömeg gravitációjáról beszélni. Vagy hogy mért tagadtad le a különböző testek gravitációjának összeadódását.

    Egy vizsgázótól talán elvárhatod a pontos műszaki nyelvet, de ez egy blog, és amit kifogásoltál, a köznyelvileg megfogalmazva ugyan, de helyes volt.

  77. Vagy például látom, hogy az inerciareőket máshol is fiktívnek nevezik, de fenntartom, hogy ez önkényes megkülonböztetés. Ha valaki egy gyorsuló koordinátarendszerben van, ezek az erők nagyon is valóságosak: érezhetők, mérhetők, számolhatók. Az, hogy az inerciarendszereket tartjuk “rendes” vonatkoztatási rendszereknek, egy önkényes hozzáállás, ami megkönnyíti a problémák tárgyalását és számolását. De az inerciarendszer egy elvont fogalom, legalább annyira fiktív, mint a centrifugális erő vagy a gravitáció.

  78. Uraim!
    Nagy figyelemmel követtem a “világmindenség célja az ember megjelenése” témakörben kifejtett értekezéseket az ár-apály jelenségről, tömegről, gravitációról, görbülő- sőt csavarodó terekről meg inerciaerőkről..

    Mégis egyetlen aprócska kérdés még mindig motoszkál bennem: röviden és érthetően (képlettel) hol található arra válasz, hogy miért is van dagály a Holddal ellentétes oldalon IS?!?
    (műszaki diplomám is van, sőt képzelőerőm is 🙂

    Válasz(oka)t előre is köszönöm!

  79. 78 Bak Tigris
    Lehet, hogy ennek a modern fizikai szemlélet szerint nincs alapja, viszont elég szemléletes azok számára is, akik a fizika közismert alapelveit alapul véve próbálják megérteni a jelenséget.
    Ezt a modern szemlélet alapján történő értelmezést egyszerűen nem látom, hogy lehetne konkrétan érzékeltetni…
    Mindenesetre a belinkelt anyag olyan mélységekig megy el a földi árapály jelenségek elemzésében, hogy aki az alapjelenséget akarja megérteni, azt inkább összezavarja, mint segít neki.
    Illetve tudni kell, meddig érdemes belemélyedni, és mi az, ami már részletkérdés, ami persze ahhoz szükséges, ha a földön érzékelhető dagály-apály jelenségét az egyedi helyek vonatkozásában is megmagyarázza.
    Az alapelv megértésének szempontjából már az is részletkérdés, hogy a hold keringési síkja szöget zár be az egyenlítő síkjával, hogy kontinensek szabdalják fel az óceánokat, és hogy vannak sekély tengerek, amelyek befolyásolják az áramlást.
    A legegyszerűbb modell az lenne, ha feltételeznénk egy közös síkban keringő, forgó föld-hold együttest, és egy víz bolygó földet.
    Sőt, még akár azt is nézhetnénk, mi lenne, ha a páros már kötött forgású lenne, mert az ár vízdombja ekkor is megfigyelhető lenne ugyanazon okból, mint a mai tényleges helyzetben, csak éppen álló hullám formájában, de az pontosan a holdfelöli és az ellentétes oldalon helyezkedne el.
    Az összes többi tényező csupán ezt az alaphelyzetet módosítja, de az árapály jelenséget kiváltó hatás már itt is működne.
    Az már részletkérdés, hogy ez a föld melyik pontján milyen okokból hogyan módosulna az egyszerűsített modellhez képest.
    A coriolis erőket például éppen az viszi be a rendszerbe, ha a föld forgás szögsebessége eltér a hold keringési szögsebességétől, és ez mozgásra kényszeríti a víztömegeket kelet-nyugati irányban.
    De sokat ez sem változtat az alapjelenségen, legfeljebb befolyásolja a dagályhullám magasságának eloszlását az északi és déli sarok között egy statikus állapothoz képest, és a dagályhullám pontos helyzetét a hold irányához képest…

  80. 86. Vaszil

    “Mégis egyetlen aprócska kérdés még mindig motoszkál bennem: röviden és érthetően (képlettel) hol található arra válasz, hogy miért is van dagály a Holddal ellentétes oldalon IS?!?”

    Röviden és érthetően? Erős kihívás.

    Röviden: A föld holddal ellentétes oldalán jóval kisebb a hold gravitációs ereje, mint a hold felőli oldalán. (Ugye a gravitációs erő a távolság _négyzetével_ csökken.) Fellép a spagettifizálódás jelensége, azaz az inhomogén gravitációs mezőben (a holdéban) a holdhoz közelebb eső részen nagyobb holdirányú erő hat, mint a föld túloldalán. Olyannyira, hogy, ha a hold vonzáserejéből levonjuk a földfelszínen mindenhol egyenletes földi grav. vonzerőt, a föld túloldalán _negatív_ értéket kapunk. (Nem, nem fedeztem fel az antigravitációt! :D)
    Mindeközben körben a földön, a föld hold tengelyre merőlegesen, nő a tömegvonzás és onnan elfolyik a víz.

    Pontosan: https://en.wikipedia.org/wiki/Tidal_force

    Ja, és az egésznek semmi köze ahhoz, hogy a föld/hold forog-e a saját tengelye körül. Az már egy másik történet.

  81. 88. Progresszor

    35. L.S.
    https://antonios-antoniou.gr/evripos#.YAyMvegzayI

    https://antonios-antoniou.gr/wp-content/uploads/2014/01/Paliroiko1.jpg

    1. ábra: A Hold által a Földön kifejtett gravitációs erő árapályhatást eredményez. A Holdhoz legközelebb eső pont 12 756 km (ami a Föld átmérője) kevesebb, mint az ellenmérő pont. Így a Hold által e két pontban és a Föld középpontjában kifejtett erők különböznek. Ez a különbség az árapály-jelenség oka. Ezekben az antidiametrikus pontokban a szint emelkedik, míg a 90 ° -os szöget képező pontokon a legalacsonyabb szint figyelhető meg.

    https://antonios-antoniou.gr/wp-content/uploads/2014/01/Paliroiko1.jpg
    Ενσωματωμένη εικόνα
    2. ábra: Az árapályerő a három égitest (Nap, Föld, Hold) különböző helyzeteihez kapcsolódik. Ez az erő nagyobb, ha a három égitest egyenes vonalban van, és kisebb, ha derékszöget képeznek

  82. 89. L. S.

    Úgy bizony, nem is olyan bonyolult ez. (Dehogynem.) 😀
    Bár a Gi és Szeléné szavakat elég nehezen olvastam ki. 😉

  83. 88 Progresszor
    Most nagyon szépen megmagyaráztad, hogy miért van dagály a hold felőli oldalon.
    A kérdés meg éppen az volt, hogy miért van a túlsó oldalon is…

  84. 91. Progresszor
    “Bár a Gi és Szeléné szavakat elég nehezen olvastam ki. 😉”

    https://antonios-antoniou.gr/wp-content/uploads/2014/01/Paliroiko2.jpg

    2. ábra:
    Az árapályerő a három égitest (Nap, Föld, Hold) különböző helyzeteihez kapcsolódik. Ez az erő nagyobb, ha a három égitest egyenes vonalban van, és kisebb, ha derékszöget képeznek

    2. ábra: A kép felső részén:
    πλημμυρίδα=dagály a három égitest egyenes vonalában
    άμπωτη = apály, a Föld alsó és felső oldalán

    A bal oldalon: A nap = Ηλιος

    A jobb oldalon a Föld = η Γη
    Α Földtöl balra: Újhold = νέα Σελήνη
    Α Földtöl jobbra: Holdtölte = πανσέληνος

    A kép alsó részén:
    apály = άμπωτη

    A bal oldalon: A nap = Ηλιος

    A jobb oldalon a Föld = η Γη
    A Föld felett a Hold ( 9O°) az utolsó negyedben, magas dagály.
    A Föld alatt a Hold (90°) az első negyedben, magas dagály.
    A Föld és a Nap egyenes vonalában: apály

  85. 92. Hubab: Nekünk30 éve így tanította a geológia professzorunk a gimiben – idézem:

    “A Föld – Hold rendszer egy gravitációs rendszert alkot, aminek a közös tömegpontja a Föld – Hold tengelyen helyezkedik el, a Földhöz közeli vagy azon belüli ponton (ez a Hold távolságának változása miatt változik). Tehát nem a Föld középpontja ez a pont.

    A dagályt a Hold felőli oldalon a Hold gravitációja okozza.

    A dagályt a Föld Holdtól távolabbi oldalán a közös tömegpont körüli forgás okozta centrifugális erő hozza létre.

    Az árapály jelenség kismértékben megfigyelhető a légkörben is, a légmozgások egyik okaként.”

    Autentikus, mert kimásoltam a füzetből.

  86. 94. Infos

    Tisztelt “infos”

    A geológia professzor a gimiben a Nap nélkül próbálta az árapály jelenséget megmagyarázni…
    Amint érted senki sem teljes, még a tanáraink sem.

  87. Kedves L.S.: Az is a füzetben van, de tabletbillentyűzeten pötyögje, akinek két anyja van. Ez csak a bevezetés egy része volt. Az egész téma egy fél füzet.

    Én az eredeti kérdésre válaszoltam, bár engem se kérdezett senki .

  88. 94: Infos
    Bingó!

    Én is utánnajártam, valóban a kulcsszó a túloldali dagályra: a közös tömegközéppont!

    Emiatt excentrikus a centrifugális erő hatása, vagyis NAGYOBB a Föld túloldalán, ez jobban “kicentrifugálja” a vizet a túloldalra.

    Nem hiába agyaltunk…

    Az egy más kérdés, hogy az ár-apály kérdése mellékszál volt, az eredeti hozzászólásomban (21) tulajdonképpen magának a gravitációnak egy másik lehetséges magyarázata szerepelt – amit ez az ár-apály jelenség sem cáfol…

  89. 84 Infos
    Ha visszanézed, én pont ezt fogalmaztam meg pontosan a 26. hozzászólásomban, ezért nem is értem, miért futjuk újra a korábbi köröket.
    Ezt Bak Tigris vonta ezt kétségbe 31. hozzászólásában, hogy ez egy elavult megközelítés, amit viszont én vitatok.
    Mintha nem olvastátok volna végig az eddigi hozzászólásokat… 🙁
    97 Vaszil
    Örülök, hogy utánajártál, mert egyébként éppen a te hozzászólásodra írtam válaszként a 26. hozzászólásomat, amiben pont ez szerepel…
    Nem gond, ne is fogadj el semmit bemondásra, ha van forrásod, ami alapján körbejárható a téma. 🙂

  90. 97.
    ” az ár-apály kérdése mellékszál volt”
    Mi volt a bejegyzés címe?

  91. 97: Vaszil, ha a gravitáció valamiféle nyomás leárnyékolása lenne, akkor ha egymás mögé raknak két egyforma tömeget, akkor az egyik árnyéka már a másikat árnyékolná le, így a hatásuk csak pont annyi lenne, mint egy tömegnek önmagában. Ehelyett azt látjuk, hogy a két tömeg gravitációs ereje összeadódik. Ez az árnyékolós elképzelés csak arra jó, hogy lehet rajta agyat tornáztatni. Azon csodálkozom csak, hogy ez egy fizikus rögeszméje volt. Több esze is lehetne…

  92. Azt hiszem a téves szemlélet az oka, hogy nem sikerül belátni az árapály mibenlétét. Ez a téves szemlélet úgy próbálja megérteni a jelenséget, hogy csak a viztömeg pálya normális irányú komponensére koncentrál. Nem csoda, hogy ellentmondásokba ütközik.
    A cikk 7.7 ábrája előtt van egy fontos képlet amihez jó érthető ábra is kapcsolódik. Ott bebizonyitják, hogy az árapály jelenség igazi magyarázata az érintő irányú gyorsulás komponensben rejlik. Az egyenlet megoldása egy szinusz függvény aminek két csúcsa van a vizsgált tartományok. Ezek között mindig 180 fok különbség van. Ez egy szinusz függvénynél nem meglepő. 😉
    Aki ragaszkodik a centrifugális erő téveszméhez az magyarázza el nekem, hogy pl. Normandiában miért azonos a dagály szintje egy napon belül. Pedig két különböző időpontban a Hold egyszer azonos egyszer átellenes pontban van.
    Az érintő irányban terjedő hullámmal viszont ez bizonyítható.
    Valóban a cikk további része túl részletes mivel igyekszik minden járulékos hatásra is választ adni.
    Szerintem a fentiekben van a lényeg.

  93. 26: hubab
    Mea culpa, mea maxima culpa…
    Valóban nem olvastam figyelmesen a (26) hozzászólásodat, de mentségemre szolgáljon, hogy ezt az ár-apály témát teljesen figyelemelterelőnek gondoltam, amit Infos bedobott a gravitáció egy teljesen más közelítése kapcsán..

    100: Ábel
    “ha a gravitáció valamiféle nyomás leárnyékolása lenne, akkor ha egymás mögé raknak két egyforma tömeget, akkor az egyik árnyéka már a másikat árnyékolná le… ”

    Ha egy síkon lineárisan képzeled akkor így lenne. De a háttérsugárzás nevében is benne van hogy a tér minden irányából érkezik, nincs kitüntetett iránya, kvázi gömbhéjnak tekinthető a forrása – amin belül van a mi világunk. Az ár-apály sem olyan egyszerű mint elsőre, másodszorra stb gondolnánk, ugye?

    Tehát fel kellene fogni, hogy a TÉRBEN lévő tömegek mindkét irányból KÖLCSÖNÖSEN takarják ki egymás elől ezt a tolóhatást! Ami pontosan lehet ugyanakkora (csak ellentétes irányból ható) , amit mi gravitációnak hiszünk, de magyarázat nélkül feltételezések bevezetve használunk. ()

    Ergó az a fizikus nem volt elmebeteg, csak kicsit nagyobb dimenziókban és újabb ismeretek birtokában tovább gondolkodott, mint az, akinek sokszáz éve egy alma esett álmában a fejére…

    De lehet még gyűjteni az impakt faktorokat a gravitációs hullámmal, meg hogy az miben-hogyan hat és terjed stb. stb…

  94. 102: Nem síkon képzelem el, hanem 3D-ben. Ha a gravitáció abból származna, hogy az égitestek kitakarnak valami háttérsugárzást, akkor a Nap alig vonzana jobban, mint a Hold, hiszen a Földről nézve körülbelül ugyanakkora szöget takarnak az égből. Mi több, amikor napfogyatkozás van, és a Hold kitakarja a Napot, akkor a Nap gravitációját is kitakarná, és a Földet nem vonzaná a Nap, legalábbis azon a területen, ahova a Hold árnyéka esik. Ettől időlegesen kisebb lenne a gravitáció, és a Föld pályát változtatna. Ilyesmit nem látunk, tehát az elmélet elvethető.

    Szerintem a fazon csak tesztelni akart téged.

  95. 103: “Ha a gravitáció abból származna, hogy az égitestek kitakarnak valami háttérsugárzást, akkor a Nap alig vonzana jobban, mint a Hold, hiszen a Földről nézve körülbelül ugyanakkora szöget takarnak az égből. ”

    Nem a szög számít hanem a tömegek – ahogyan azt a feltételezett gravitációs erő esetében is természetesnek vesszük! Amiben a méreten és távolságon kívűl nyilván a fajsúly is döntő tényező.

    Az árapálytól eljutottunk a napfogyatkozáshoz. 🙂 De ez számomra ugyanúgy nem cáfolja a lényegét annak az elméletnek amit írtam mint az árapály, vagyis hogy a tömegtől függő “vonzóerőt tökéletesen ki lehet váltani egy ugyanakkora, de ellenkező irányú tolóerővel!”

    Nekem mindig az egyszerűbben magyarázható modell a szimpatikus. Mit szólna vajon Newton a mai fizikához??

  96. 104: Valami misztikus “háttérsugárzás”, amit sehogy se lehet deketálni, csak a tömeg árnyékolja, de úgy, hogy ami mögötte már árnyékolt, ahoz hozzáadódik… Ennél bonyolultabbat nehéz elképzelni.

  97. 101 Bak Tigris
    Átnézve az említett levezetést, látom már a lényegét, miben különbözik a kétféle szemlélet, valóban rámutat arra, hogy milyen érintőirányú erők lépnek fel annak érdekében, hogy a víz mindig a megfelelő területekre áramoljon, és ez valóban megmagyarázza a két egymást követő dagályhullám azonos értékét.
    De számomra még mindig marad nyitott kérdés, hiszen ez egy statikus levezetés, ahol nem is számol a közös súlypont körüli keringéssel sem.
    Márpedig az a logikus, hogy ez hatással kellene legyen a holddal szemközti oldalon kialakuló dagályhullámra, azt meg kellene növelnie, a másikat meg csökkentenie, ha a statikus modellnél egyenlő a hold felőlivel.

  98. 106 Hubab

    Valóban ez csak egy statikus magyarázat. Ezt a szerző is elismeri majd folytatja is a további hatások figyelembevételével. Ekkor azonban már nagyon bonyolult lesz a probléma és ennek megfelelően a megoldása is komolyabb erőfeszítést igényel. Ennyire mélyen én nem mentem bele.

  99. A dinamikánál már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Földet nem egy óceán borítja összefüggően, hanem három, és egy rakás kis tenger. A Földközi-tengeri dagály vize például biztos nem jön az Indiai-óceánról, csak minimálisan firssül az Atlantiról, és túlnyomórészt csak lötyög ide-oda.

  100. 108 Abel

    Pontosan ahogy írod. Ez a lötyögés hasonlat tetszik.

  101. 108 Ábel
    Ebben igazad van, a belinkelt anyag foglalkozik ezzel is, ahogy bonyolítja a modelljét a valós helyzetet közelítve.
    De a felvetett alapprobléma ennél általánosabb, az független a vizek elhelyezkedésétől.
    Viszont ezzel lehet magyarázni azt, hogy miért nem csupán a hold és a nap pozíciójától függ a dagályhullám magassága, hanem sokat számítanak a földrajzi egyedi körülmények…
    El lehet képzelni, hogy hiába igyekszik felvenni a dagálykor az oda dukáló magasságot a Fekete-tenger, a víznek több szűk fojtáson kellene átjutni ehhez, Gibraltárnál, aztán a Boszporusz-Dardanelláknál, ezek mind csillapítják a szintváltozásokat egyre erősebben…

  102. (3435) A Világmindenség célja az ember megjelenése???
    Az elmúlt napokban számos cikk és fotó is megjelent a csökkenő tengerszint miatt.

    Nafplio 23/2: A tenger ismét elveszett a Nafplio-ban (képek)

    Samothrace 28/2: A tenger szintje csökkent, és a hajó nem tud kikötni a Samothrace szigetén

    Andros 1/3: Egy ritka apály jelenség az Égei tengeren.

    Velence 27/2: A gondolák a fenékben ragadtak Velencében

    https://katohika.gr/ellada/diacheirisi-proeidopoiisis-tsounami/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük