Tibor bá’ szerkesztett fordítása online
Kifizetődő volt-e Svédország vitatott COVID-stratégiája? Sok szempontból igen, de cserben hagyta az időseket
A világ nagy része a COVID-járvány korai szakaszában leállt, viszont Svédország nyitva maradt. Az ország stratégiája ellentmondásos volt, egyesek „svéd kísérletnek” nevezték. De ,majdnem két és fél évvel a járvány kezdete után mit mondhatunk ma ennek a „kísérletnek” az eredményéről?
Először is, nézzük meg, hogyan nézett ki Svédország stratégiája. Az ország ragaszkodott a járványtervéhez, amelyet eredetileg influenzajárvány esetére fejlesztettek ki. A bezárások helyett a társadalmi távolságtartás megvalósítása volt a cél a népegészségügyi ajánlásokkal.
A svédeket arra ösztönözték, hogy lehetőség szerint otthonról dolgozzanak, és korlátozzák az országon belüli utazást. Ezenkívül a 70 éves vagy annál idősebb embereket arra kérték, hogy korlátozzák a társadalmi érintkezésüket, a COVID-tünetekkel küzdőket pedig arra kérték, hogy izolálják magukat. A cél az idősek és más fokozottan veszélyeztetett csoportok védelme volt, miközben lassítják a vírus terjedését, hogy az egészségügyi rendszert ne terheljék túl.
Az esetszám növekedésével bizonyos korlátozásokat vezettek be. 2020 márciusában legfeljebb 50 főre korlátozták a nyilvános rendezvényeket, 2020 novemberében pedig nyolcra. Megtiltották az idősotthonok látogatását, a középiskolák felső tagozatait pedig bezárták. Azonban, az általános iskolák a járvány teljes ideje alatt nyitva maradtak.
Az arcmaszkokat az első hullámban nem ajánlották a nagyközönség számára, és a járvány későbbi szakaszában is csak bizonyos helyzetekben.
2020 tavaszán a bejelentett COVID-halálozás aránya Svédországban az egyik legmagasabb volt a világon. Sokkal jobban jártak a szomszédos országok, amelyek gyors bezárási intézkedéseket vezettek be, mint például Norvégia és Dánia. Svédország kemény kritikát kapott laza hozzáállása miatt.
A svéd stratégia védelmezői azonban azt állították, hogy hosszútávon kifizetődő lesz, és azzal érveltek, hogy a drákói intézkedések nem fenntarthatóak, és a világjárvány egy Maratonfutás, nem pedig sprintelés.
Tehát kifizetődő volt a Svéd megközelítése?
Kulcsfontosságú példaként nézzük a többlethalandóságot. Ez a mérőszám a halálozások teljes számát veszi alapul, és összehasonlítja a pandémia előtti értékekkel, rögzítve a világjárvány szélesebb körű hatásait, és figyelembe véve a COVID-halálozások helytelen jelentését.
Bár Svédországot súlyosan érintette az első hullám, a járvány első két évében a halálozások összesített száma a legalacsonyabbak között volt Európában.
Az általános iskolák nyitva tartásáról szóló döntés is kifizetődött. A súlyos akut COVID incidenciája gyermekeknél alacsony volt, és egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a svéd gyerekek nem szenvedték el a sok más országban tapasztalt tanulási veszteséget.
Ennek fényében a svéd stratégia a „katasztrófa” jelzőből „skandináv siker” lett. De ahhoz, hogy bármilyen releváns következtetést levonhassunk, döntő fontosságú, hogy egy kicsit jobban megvizsgáljuk, a svédek hogyan kezelték a járványt.
Nevezetesen, hamisak azok az elképzelések, amelyek szerint Svédországban az emberek úgy élték mindennapjaikat a járvány alatt, mintha semmi sem változott volna.
A Svéd Közegészségügyi Ügynökség 2020 tavaszán végzett felmérésében a svédek több mint 80%-a számolt be arról, hogy változtatott viselkedésén, például a társadalmi távolságtartás gyakorlásával, a tömeg és a tömegközlekedés elkerülésével, valamint az otthoni munkavégzéssel. Az összesített adatok megerősítették, hogy a svédek csökkentették utazásaikat a járvány idején.
A svédeket nem kényszerítették fellépésre a vírus terjedése ellen, de azért így tettek. Lehet, hogy ez az önkéntes megközelítés nem mindenhol működött, de Svédországban nagy múltra tekint vissza a hatóságok iránti bizalom, és az emberek hajlamosak betartani a közegészségügyi ajánlásokat.
Svédország eredményeit is nehéz összehasonlítani a Skandinávián kívüli országok eredményeivel, amelyekben nagyon eltérőek a társadalmi és demográfiai feltételek.
Erősségek és gyengeségek
A bezárás elkerülésének, előnyei ellenére a svéd válasz nem volt hibátlan. 2020 végén a koronavírus-bizottság, a kormány által a svéd világjárványra adott válasz értékelésére kinevezett független bizottság, megállapította, hogy a kormány és a Közegészségügyi Ügynökség nagyrészt kudarcot vallott az idősek védelmére irányuló törekvésben.
Abban az időben Svédországban a COVID-fertőzésben elhunytak csaknem 90%-a 70 éves vagy idősebb volt. Ezeknek az embereknek a fele gondozóotthonban élt, és alig 30%-uk részesült házi segítségnyújtásban.
Svédországban az idős gondozás terén számos probléma nyilvánvalóvá vált a járvány során. A szerkezeti hiányosságok, például az elégtelen létszám miatt az idősotthonok felkészületlenek és rosszul felszereltek voltak a helyzet kezelésére.
A koronavírus-bizottság a pandémiára adott válaszról szóló zárójelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a járvány korai szakaszában szigorúbb intézkedéseket kellett volna hozni, például karanténba helyezni azokat, akik visszatérnek a magas kockázatú területekről, és ideiglenesen meg kell tiltani a Svédországba való belépést.
A bizottság azonban kijelentette, hogy a elzárásmentes stratégia alapvetően észszerű volt, és az állam nem avatkozhat be polgárai jogaiba és szabadságába a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben. A bizottság támogatta az általános iskolák nyitva tartásáról szóló döntést is.
Összehasonlításképpen, a norvégiai Corona Commission, azon kevés európai országok egyike, ahol alacsonyabb a többlethalandóság, mint Svédország, arra a következtetésre jutott, hogy bár a világjárvány kezelése Norvégiában általában jó volt, a gyerekeket súlyosan sújtották a bezárások, és számukra a hatóságok nem nyújtottak megfelelő védelmet.
Svédország stratégiájának középpontjában a vírus terjedésének visszaszorítása állt, de a közegészségügy egyéb szempontjainak figyelembevétele, valamint a szabadság és az alapvető jogok védelme is. Míg a svéd stratégia továbbra is ellentmondásos, ma a legtöbb ország hasonló megközelítést alkalmaz a folytatódó világjárvánnyal kapcsolatban.
Visszatekintve kissé igazságtalannak tűnik, hogy azt az országot, amely a járvány előtti tervét követte, azzal vádolták, hogy kísérletet végzett a lakosságával. Talán inkább Svédországot kellene a kontrollcsoportnak tekinteni, miközben a világ többi részén kísérleteztek.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Nagyon érdekes téma! Ismét bebizonyosodott, hogy nincs egyféle módszer, nincs egyféle igazság, még akkor sem, ha nem egy ember hanem tudós csapatok döntenek az alkalmazandó módszerről, megoldásról. A COVID-dal kapcsolatban csak rossz és kevésbé rossz technikák voltak, kivéve talán Új Zélandot.
Nem svéd, de jelen helyzet: Ausztriában is nyitnak az iskolák ahogy szoktak szeptemberben, viszont azért PCR-teszt nélkül, mert nem sikerült kidolgozni a menetet, pl: a laborkapacitást.. Az antigéntesztre fognak hagyatkozni az elején.
Bécs eleve más, ott valószínűleg eleve belekalkulálják az iskolásokat a tesztekbe, és lesz elég PCR-lehetőség (hisz van is).
Tehát tulajdonképpen felnőttként kezelték az embereket…Nem idiótaként, mint a legtöbb országba.
(3949) Gondolatok a Long COVID-ról