avagy Orbán rendszere daganatos sejt Magyarország eljövő nemzedékének testén
Üdv Fórumtársak! Korábban már írtam véleménycikket, miként látom gyakorló tanárként a magyar oktatás állapotát, mit várhatunk tőle. A Kormány úgy hozta, hogy idén szeptember hónapról ha törik, ha szakad, bevezeti a NAT2020-at, ha már annyit dolgoztak körülötte funkcionáriusaik. Talán üdítő lesz ez a poszt a koronavírusos agytornák, és végpusztulást vizionáló cikkek után.
Szóval nézzük meg, mi vár a gyermekeitekre Magyarországon, ha 2020 szeptemberét követően kezdik az iskolák 1., 5., vagy 9. évfolyamát. A NAT 2020 korszerű, gyermekbarát, tanóraszám és terheltség csökkenést hoz. Ez a hivatalos álláspont, csak néhány Soros által pénzelt balfék pedagógus hussog elszórtan. Persze ugyanígy üresen csenghet az ellenzék summázása, hogy a NAT (Nemzeti Alap Tanterv) 2020 nem nemzeti, nem alap, és nem is tanterv. Hát, ami azt illeti tényleg nem sok szabad mozgástér van benne, de ezt már a magyar nép, így a XXI. század elején egészen megszokhatta.
Felesleges, már lerágott csontként büdösödő témát nem vetnék fel, mert hát szakmailag is megosztó, hogy tényleg szükség van –e heti 5 tesiórára, vagy énekórán melyik módszer a legcélravezetőbb, illetve töriből melyik oldalra hamisítjuk a tényeket, irodalomból melyik vers, esetleg melyik költő relevánsabb?Mindezek csak eltörpülő mazsolák ahhoz képest, amit valódi újításként tapasztalni fogunk, természetesen utóbbi ellen szinte senki nem emelte fel kellő erővel a szavát.
Forrásnak az OH (Oktatási Hivatal) honlapján elérhető információkat és egy pedagógiai szakértő, hiteles iskolaigazgató honlapján megjelenített segédanyagokat használom:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8
https://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/modositott_nat_bevezetese.html
A legkorszerűbb magyar tantervből ugyanis kimaradt a „természettudományos kompetencia”, legalábbis a hivatalosan kiadott anyagokban tényleg nem szerepel. Ennek megfelelően a tanórák számának csökkentése a következőképpen alakul: 1. és 2. osztályban megszüntetésre kerül a környezetismeret tantárgy. Érted? Nem lesz. A gyereked nem fog környezetismeretet tanulni, mert olyan korszerű lett a tanterv, hogy ezt egyszerűen leállították, mint a kihasználatlan MÁV járatot Gyanógeregyére. Igaz, hogy az ember természeti lény, tény, hogy nyakig úszunk a slamasztikában a környezetszennyező – túlfogyasztó, a természettől, a környezettől kórosan elszakadt életmódunk miatt, de simán megtagadja az embert természetesen elsőként megérintő környezet iskolai keretekben történő felfedezését. Korábban olyan súlyosan agyat terhelő, korszerűtlen ismeretek átadása szerepelt ebben a témakörben, mint háziállataink (kutya, cica, nyuszi pl.), vagy az öltözködés (mármint például az évszakokhoz alkalmazkodó öltözködés). Aztán valószínűleg némelyik agytröszt féltett kisdedénél kiverte a biztosítékot, hogy előfordult, vonalas mértéken kellett mérési adatokat leolvasni, például hány centimétert nőtt az otthon csíráztatott paszuly. Megoldás kellett, megoldás született, az iskolában ne méricskéljen senki semmit!
Tudom, hogy Tiborbá oldalának látogatóit meg fogják lepni ezek a tények, s tudom, hogy sokan felkapják majd a fejüket, mert ezt el sem hiszik, de valójában ez az igazán felháborító, és egyben vészjósló a keresztény-demokraták által végig vitt 2. tanítást kivégző hullámban (az első a liberális tananyagcsökkentés volt 2000-ben).
- és 4. osztályban túlságosan sok volt, hogy a diákok környezetismeretet tanuljanak heti 2 tanórában, ezért ennek tanóraszáma lecsökken heti 1 tanórára. Na itt is álljunk meg egy kicsit. Mert mindenki jön azzal, hogy kísérletezni kellene, meg érdekessé tenni a tanulást, blablablamázs. A heti egy tanóra, az a teljes tanévre 36 tanórát jelent. De nem teljesen, mert ugye van pár tanóra, ami elmarad, kell számonkérő tanóra, jön egy kötelező iskolai ünnepély, hegyi beszéd az igazgatóval, szóval konkrétan marad maximum 30 tanóra az egész tanévre, amit a pedagógus ismeretátadásra, szemléltetésre, motivációra fordíthat. Ha jól meggondolod, napi 6 órás blokkokban számolva, az egész tanévet be lehet zsúfolni eme tantárgy tanítását illetően egy 5×6 tanórás témahétbe. Erre varrjál gombot babám! De ok., kicsik még ezek a csemeték, ne terheljük őket, majd felső tagozaton behozzák a lemaradásukat, „játszva tanulva” J.
- és 6. osztályban óriási változásokat tapasztalhatunk, a kőkemény heti 2 tanórában „természetismeret” tantárgy helyett „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnak majd a gyerekeid. Nem derül ki a szakmai anyagból, kinek és miért volt ez az ötlete, illetve mit könnyít meg vele a jogalkotó, mert egyébként a keretek és a tartalmak szinte ugyanazok maradtak, mint korábban. Felmerült benned, hogyan fogják ily hirtelen venni a lurkók az akadályokat a megcsonkított alsó tagozatos alapok, az alapozó képzés hiányosságai mellett? Bennem is. Érdemesebb azonban elidőzni kicsit a készítők, a felelősök bemutatásával. Az első NAT módosítást egy világraszóló tudományos fokozattal rendelkező pedagógiai szakember, egy pszichológus hölgy koordinálta, akinek fotója beszédesebb minden szónál. Igen, Ő alkotta meg ennek a nagyszerű terméknek az alapjait, és mielőtt lehurrogtok, szerintem börtönbe kellene zárni mindazokat a pedagógusokat, akik bírálni merészelik.
https://nepszava.hu/1141324_csepe-valeria-a-nat-nem-mindenhato
A befejezést azonban a KLIK vezérre kellett hagyni, aki egy rendkívül egyenes, cseppet sem elfogult, a törvényeket mindenkor tisztelő és betartó ember, akire az összes pedagógus felnéz, és elhivatottsága, szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Mellesleg még a Pártnak is megfelelt. Fiatalos lendülettel képes 10 lovat is megülni 1 fenékkel, és fenékig… na hess!
https://hvg.hu/itthon/20200206_Kertesz_Imret_csak_a_kerettantervbe_tervezik_beleirni
https://nepszava.hu/3002946_hajnal-gabriella-a-klebelsberg-kozpont-uj-vezetoje
Az idős bácsit, aki az EMMI-t vezeti, nem kell bemutatni, és Bence sem kér külön sorokat, mindenki tudja, kik ők.Azt viszont csak meg kell említeni, hogy az előző EMMI Miniszterünk a Református Egyház lelkésze volt, aki anno kőkeményen bevonta a Református Egyház bizonyos tisztviselőit és „szakértőit” ebbe a komoly előkészítést és rendkívüli gondolatokat igénylő, nagy munkába. Emiatt igazán csodálkoznék, ha a Református Egyház által működtetett iskolák érdemben tiltakozni „mernének” az új NAT ellen, azon ellenben nem csodálkozom, hogy a természettudományos oktatás ilyen szemlélet mellett ekkora csorbát szenvedett. Hívő lélekként is ez a véleményem.
Haladjunk tovább, s ne feledjük, hogy a heti 2 tanórába bele kell férjen a kémia alapjai, fizika alapjai, biológia, földrajz, és ember egészségtana tananyagrészek sokasága. A tanári szabadság megvan, 5-ben összesen 1, 6-ban összesen 2 tanóra áll az iskolák nevelőinek rendelkezésére, hogy marakodjanak, a megcsonkított nyelvtan, vagy a természettudományos tantárgyak, esetleg valami más kapjon –e nagyobb hangsúlyt az iskola helyi tantervének megalkotásában. Alapvetően 10%-os mozgástér lenne elvárható minimálisan, ami például 5. osztályban úgy néz ki, hogy a 27 kötelezően előírt heti tanórához (10%-a 2,7 – kerekítve 3) 1, azaz egyetlen tanóra mozgásteret biztosít. Kész szerencse, hogy a matematikai képességek fejlesztéséhez meghagyták a korábbi tanórakereteket… Az összes többi évfolyamon heti 2 tanóra áll rendelkezésre mindösszesen (duplája!). Ugye, ha ebből feltöltik valahol a természettudományokat, akkor semmi másra nem marad órakeret. Ha meg eleve kell egy tagozatra, vagy idegen nyelvre, a természettudományos ismeretek átadása elillan.
És a dolgot lehet tovább fokozni! 7. és 8. osztályban „a mi időnkben” az 1970-es tanterv szerint heti 2 tanóra állt rendelkezésre kémiát, biológiát, fizikát, és földrajzot tanítani. Természetes volt, hogy maradt idő magyarázatra, gyakorlásra, és kísérletek csoportos elvégzésére is. A liberálisok ezt a keretet megkurtították az összesen heti 8 tanóraszámot 6-ra csökkentve, valamint megszüntették a kiváló munkatankönyves formulát, helyette szép, színes, de értelmezhetetlen magyarázatokat tartalmazó tankönyvek, és hihetetlen hülye feladatokkal ellátott munkafüzetek álltak hadrendbe. Most már az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) teljesen használhatatlan, de olcsó (ingyenes) tankönyvei segítik a mindennapi tanulást, amelynek didaktikailag rendre hibás ábraanyagai a felnőtt érdeklődőt is kellően elrettenthetik. Feltűnt, hogy mennyiféle szervezet felügyeli a pedagógusok (amúgy teljesen független és szabad) munkáját? Meg ugye a gyerekedet – családodat is (KLIK, TANKER, OH, OFI, EMMI, POK,)! Az adatkezelést maximális védelemmel és biztonsággal külön, külsős cég végzi (ugye nem kell bemutatnom a KRÉTÁT?). Úgy érzed, a gyermeked egy KÓD lett a nagyvilágban? Nem állsz messze a valóságtól!
Visszatérve a természettudományok jövőbeli tanításához, ahol már nincs szakos tanár, ott ún. „nem szakrendszerű oktatás” keretein belül, összevont „komplex” tantárgyként is tanítható felső tagozaton a „természettudomány”, így 7. osztályban mindösszesen heti 4, 8. osztályban heti 5 tanórára redukálható szerencsétlen agyonterhelt szemed fénye kínzása. És már nem kell tartanod attól sem, hogy kémiából számításokat kell végeznie, vagy esetleg meg kell tanulnia a kénsav képletét. A heti 1/éves nagyjából 30 kémia tanórát például egy „környezetvédelmi témahéten” is teljesítheti J. Ugyanígy a biológia emberi test, földrajz térképhasználat, a fizikát pedig fel sem hozom (a legfeleslegesebb agymenés). A tantárgyakhoz kapcsolat elvárt fejlesztési követelmények és fogalmak egyébként nagyjából változatlanok maradtak. Majd megtanulják valahogy, mondjuk 12 évesen, tanóránként 8 – 10 új fogalmat. Itt mindig azt mondják, nem kell olyan komolyan venni, de hát hogyan az Isten nyilába tanítsak a diákoknak bármit, ha az alapvető összefüggések magyarázatát nem tudom a tanórába építeni?
Jól van ez így, jó lesz ez így, a magyarok többségnek biztosan. A társadalom mellette áll, a túlfizetett pedagógusok, azok közül is a baloldali „Sorosisták” hőzöngenek csak. Sok van belőlük, szóval igazán itt az ideje egy komolyabb „intézkedési tervnek” is, ami végleg elhallgattatja őket, mert a végén még megpuccsolják a szerencsétlen sorsú magyar fiatalokat!
És akkor nem untatlak tovább, de a középiskolás tantervben a természettudományok térvesztése még hangsúlyosabb. Az ilyen gyenge és csonka alapokkal érkező diákokat, a rendelkezésre álló órakeretben lehetetlen felzárkóztatni. A humán gimnáziumokat ez kevésbé érdekelheti, de a reálgimnáziumok napjai így meg vannak számlálva. Így lehet szakaszosan és tételesen tönkre tenni egész ágazatokat, mert ugye tisztában vagy azzal, hogy a fizika, kémia, biológia és földrajz nélkül a jövő orvosai, gyógyszerészei, mérnökei, digtech.fejlesztői nem boldogulhatnak, és a hétköznapokban is meg fog mutatkozni az átlagember még sötétebb elméje, s elhidegült viszonya az éltető anyatermészettől. Szülőként pedig készülj! Ha gyermeked mégis -mondjuk- állatorvos szeretne lenni, a felsőoktatás követelményszintje nem változik, tehát felzárkózását Neked kell megoldani, temérdek kifizetett magánóra és sírással végződő kudarc velejárójaként.
Az iskolától segítséget ne várj, mert ha akarnak, sem tudnak segíteni, s kérdéses, hogy a következő évtizedben egyáltalán lesz –e pedagógus bennük, aki még érti a dolgát? Vagy az egyre fokozódó túlterheltség és pedagógushiány megoldásaként, majd „nem szakrendszerű” asszisztenseket képeznek az utcáról, olcsó munkaerőként elárasztva a tudás szentélyeit, s végleg megváltva a magyar közoktatás minden búját – baját. A Kormány által megbízott és támogatott ún. „szakértők” lennének hivatottak megoldási javaslatokkal előállni, de ők csak abban érdekeltek, hogy ellenőrző tevékenységükért az órakedvezményeket és a kiegészítő fizetésüket felvegyék, közben megkeserítve és tönkre téve azoknak a gyakorlati szakembereknek a munkáját, akik még mindig hivatásként tekintenek az egyre nagyobb kátyúktól hemzsegő életpályájukra. A társadalom mindehhez szótlanságával és szavazataival asszisztál.
Az egész kommunikációja a megszokott módon történt és történik. Akármit mondotok, ez így fasza. A többség támogatja, mert vagy szarik rá, vagy még/már nem érintett benne. Magyarország jobban teljesít, néhány baloldali véleménye alapján nem fogunk kritikát komolyan venni. Az új tanterv minden más aspektusában is jól átgondolt, Európa élvonalába repít minket. A magyar oktatásra irigyek a környező országokban, soha ilyen sok pénzt még nem költöttek el az oktatásra. Meg fogtok lepődni, az utóbbi állítás igaz! Az EU EFOP pályázatokon keresztül tényleg temérdek forrással látta el a rendszert. Ez úgy néz ki, hogy létre hoztak szakértői munkacsoportokat. Tagjai az intézmények vezetői, meg pár csókos, vagy még nem teljesen megcsömörlött kolléga. A kis csoportot havonta látogatják nagy szakértők, meg koordinátorok. A projektet az Oktatási Hivatal kezeli, annak fenntartása, szervezése nagyon sok pénzt felemészt. A kisebb emberkék kifizetése is sokba kerül, de legalább ők csendben lesznek, nyilvánvaló, hogy önmagukat és saját kifizetéseiket nem fogják kritizálni. És persze maga az iskola közössége is kap pénzt, például a digitális adatrögzítésre átállás egy kisebb vagyonba került (konkrét pedagógiai hozadéka konvergál a nullához, mert a fenntartásra, javításra már nincs keret, lásd laptopok, szoftverek, projektoros táblák). A forrás megoszlása úgy néz ki, hogy például 100 millió forintból az iskola kap 20 labdát, 10 tabletet, meg egy továbbképzést, ami a legköltségesebb részét teszi ki, és nem, nem a pedagógusok kapják a pénzt, hanem a szakértők, akik leginkább a már korábban is komoly károkat okozó iskolai vezetők nyugállományú tagjai közül kerültek kiválasztásra. A példa sarkított, de a problémát jól megfogja, ahogyan az is, amikor olyan programot szerveznek és írnak központilag elő, ami az adott korosztályt igazán nem is érdekli, de kiváló pénzkereseti lehetőség annak tehetségtelen szervezőjének, előadójának.Akadnak jó dolgok is, de ezek a ritkábbak, s rendkívül körülményesek, itt is igaz, hogy inkább a véletlenen múlik, ha kifogjátok, mert alapvetően egy központilag vezérelt vízfej utasításait kell végrehajtani benne. A kedvencem, amikor egy német tannyelvű intézménynek, fejlesztő célzattal, angol nyelvű segéd-tankönyveket szállítottak ki, hogy használják egészséggel (az iskolában nincs angol nyelvoktatás)!
Az egész hajcihő célja a „lemorzsolódás visszaszorítása”. A biztos siker érdekében iskolaigazgatók zsarolják szaktanáraikat, hogy az elérendő cél teljesüljön. Országos szinten olyan jól teljesítettünk, hogy az elvárt értékeket is sikerült bőven felülmúlni, miközben a „funkcionális analfabéták” országává válunk. Sebaj, majd meghosszabbítják ezt a programot a munkahelyek vonatkozásában is. Egy statisztikát kozmetikázni nem nagy kunszt, elvégre csak az kell, hogy ne bukjon annyi gyerek (vidd le a követelményszintet), és javíts az átlagon a készségtárgyak osztályzataival. Ki merne reklamálni, ha Bundibá töriből négyest ad… Ugye? Egy bukásnál mindjárt más a téma, jöhet panaszkodni az egész család.
Most lehet morogni, hogy kritizálni könnyű, meg savanyú a szőlő, tudom is én mit lehetne erre hűségből vagy hülyeségből ellenérvként felhozni. Én azonban minden helyzetben próbálok konstruktív maradni, így most is leírom a végére, ha mindenképpen óraszám csökkentés a cél, én hogyan kivitelezném nagy vonalakban.
Megkövezhettek érte, de a muszáj mentén én inkább a matematika tantárgyat kurtítottam volna. Ebben az is szerepet játszik, hogy ma már lasszóval sem lehet matektanárokat fogni. Ráadásul nem matematikusokra lenne szükség a pedagógusképzésben, hanem jó matematika tanárokra! Sokkal több értelmét látnám a természettudományos tantárgyak hangsúlyozásának, és bennük matematikai feladatok, példák, megoldások megjelenítésének és elvégzésének, mint a mindenki által megutált matematikát túlhangsúlyozva a természettudományok lebutításának. Alsó tagozaton az alapműveletek miatt megtartanám, de felső tagozaton tényleg látnék mozgásteret ebben. Ugyanígy felteszem a kérdést, miért kell az éppen aktuálisan hamisított történelem tanításához ekkora óraszámhoz hűen ragaszkodva dolgozni? Vagy miért kell a magyar irodalom tantárgynak még a nyelvtani szabályok tanításánál is magasabb óraszám, miért emeljük ki az irodalmi műveket a többi művészet, a rajz, az ének-zene, illetve a technika és életvitel tudása fölé? És persze, tényleg kell az a heti 5 testnevelés tanóra, nem lehet más keretek között napi félóra egészséges mozgásra bírni gyermekeinket? Egyáltalán mi a fene értelme van bármelyik tantárgy tanításának heti 1 tanórás órakeretre szabdalva? Az új tanterv lényegében magyar, történelem, idegen nyelv, mozgás, és matematika tanulást ír elő. Apropó, megkérdezte már valaki, mi a gyereke véleménye minderről? Ezzel zárnám soraimat. Minden jót kívánok az élet további útvesztőihez!
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Én úgy gondolom, hogy matematikából a 8. év végére pont elég lenne az alapműveletek mellé, a négyzetre emelés, gyökvonás, térgeometria, trigonometria és persze a szögfüggvények, és az egy ismeretlenes egyenlet. Ennél több a való életben nem kell ma sem. De átlagosan még ennyi sem.
Az irodalomról meg ne is beszéljünk… Tök felesleges meddő tudás.
A semmire sem való rímfaragók életével foglalkozni, és a műveiket elemezni ennyi órában. Ugyan minek? Maximum a történelmileg releváns költőkel, illetve írókkal lenne érdemes foglalkozni, de csak érintőlegesen.
Az viszont nekem is feltűnt a nálam (48 éves vagyok) fiatalabb generációknál a természet tudományi ismeretek nagy fokú hiánya!
Mert hát szerintem sokkal fontosabb dolog az életben például, Hogy tudja mi a különbség a sav és a lúg között, Vagy az etil és a metil alkohol közötti különbséget. Pláne az élettani hatás mechanizmusában!
Mint vele ellentétben, hogyha tökéletesen tudja elemezni pl.: Petőfi Sándor: Szeptember végén című versét! Ugye belátható hogy nagyon nem mindegy!
Az utóbbi esetben ha nem ismeri a verset, maximum egy intellektuel társaságban lehet ciki. De ha az előbbi eseteben nem tudja a különbséget, akkor könnyen meghalhat. És nem kell ahhoz vegyipari cégnél dolgoznia! (kémia, biológia)
Vagy ha tökéletesen ismeri Ady Csinszka verseit, és ráadásul fejből tudja a kétismeretlenes egyenlet megoldó képletét, de nem tudja hogy a gázon felejtett égő étolajos serpenyőt, meg ne próbálja egy kancsó vízzel eloltani! (fizika)
De hogy szemléltessem, hogy miről beszélek. Nyugodtan tegyetek egy próbát!
A mai 10en-20-onéves (esetleg korai30) korosztályból valókhoz menjetek oda, és tegyetek fel egy egyszerű kérdést.:
-Mond meg nekem: mi a NAP! Egyszóval!
A válasz kb.: Öööööö….. Olyan izzó gáz izéé….
Pedig a válasz egyszerű: Egy CSILLAG!
Matekóra Finnországban.
https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/08/14/igy_nez_ki_egy_osztalyterem_a_dekadens_finnorszagban/?fbclid=IwAR2WfCjaW0hFHKbk9FIWF_uifSipTJ6Uc7CFtb8rZLmOu-LmyWJMBcWRTJE
Jó volt a vendégposzt!
Iskolás korú fiam ebből fakadóan nem állami iskolába megy, csak tudjam fizetni 14 évig…
Gyakorlati tapasztalat az, hogy helytől függően 2-5* túljelentkezés van, mert menekülnek a szülők az államiból.
Ma ez a realitás.
Régóta írom, de itt paradigma váltás kell, mert a rendszer nem képes magát már kijavítani.
Ja, és még azt is akartam írni hozzá, hogy nem rég indítottak egy EVOLÚCIÓ TAGADÓ rajz pályázatot! A PROJEKT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSUL MEG!
https://index.hu/techtud/2020/02/19/evoluciotagado_rajzpalyazatot_tamogat_a_kormany/
Innentől már nincs messze a lapos föld tanítása!
Amikor olvastam a vérnyomásom legalább 180 lett!
Jövőre bevezetik a rovásírást is szerintem. Nem tudom Radnóti szerepel e a tantervben. Nekem anno a biblia is érettségi tétel volt. Reál gimnáziumban, épületgépészként. Ez miért volt baj? Sőt verset elemeztünk, a magyar közoktatás világszinvonalu volt, mert sokrétű alapműveltséget is adott. És az egyén gondolkodásmódját is képezte. Valószínüleg ez a baja a Fidesznek. Legyen sok buta tanulatlan ember, azokat könnyen lehet irányítani. Igazából minden iskolát szegregálnak államilag nem csak a romákat.
Klebelsberg Kuno óta meredeken zuhan az oktatás színvonala. Ugyanaz a cél mint a nyugati társadalmakban és az Usa-ban. Engedelmes, tudatlan és birka fogyasztói réteget kinevelni. Mint tudjuk : a tudás hatalom! . Ettől fél a mindenkori uralkodó réteg, ezért viszik a béka segge alá az oktatás színvonalát. Ha így folytatják, hamar elérjük az amerikai szintet, pedig onnan nincs hová hátrálni.
Remek cikk, végre valaki nem a „fasiszta” írókon lovagol, miközben elvész a lényeg. A természettudományok oktatása eddig is gyalázatos volt, de ezek szerint további romlás várható. A környezet/természet ismeret könyv teli van hülyeségekkel, nem győztem korrigálni, közben az asszony szidott, hogy összezavarom a gyereket. Fizikatanár ismerősöm szerint azért nincs hatodik osztálytól fizikaoktatás, mert nincs elég tanár (ő is bánja, mért nem ment inkább mérnöknek…) Szerintem nincs olyan tanár, aki a földrajzot, fizikát, kémiát, biológiát egyaránt tudja tanítani. Mi a megoldás? rendszerszinten sajnos egyik kutya, másik eb, egyénileg meg a szülő foglalkozik a gyerekkel (ha ért az adott területhez), vagy elviszi olyan iskolába, ahol egyéni tanterv van. Mi most ezt csináljuk a nagyobbik gyerekkel, megy hatosztályos „kísérleti” (értsd: normális szintű természettudományos képzést adó) gimnáziumba. Én is előszedtem a hetvenes-nyolcvanas évekből származó tankönyveimet, kötelező olvasmány lesz a gyerekeimnek. A gyerekeimnek egyébként még szerencséjük is van a környezetismeret tanáraikkal, mert pluszban sok mindent tanítanak nekik, illetve a könyv baromságai helyett/mellett összefoglalókat, vázlatokat írnak, illetve íratnak a gyerekekkel, kísérleteznek órán, elviszik őket foglalkozásokra, ahol tanulhatnak stb., de valószínűleg nem ez az általános….
Ui: A „paszuly” szó használata elárulja a szerző származását 🙂
6″Klebelsberg Kuno óta meredeken zuhan az oktatás színvonala. ” – Ezt gondold át mégegyszer. Gyakorlatilag Klebersberg Kuno alkotta meg a színvonalas magyar közoktatást.
De miért fontos most ilyesmiről beszélni, ha hamarosan minden összeomlik és elpatkolunk?
Röviden a finn oktatásról. Otthon mindenki ezt hozza fel példának, hogy milyen áldásos, meg jó. A cikk szerint minden iskola olyan, nincsenek padok, meg értékelés meg minden. Ennek köze sincs a valósághoz. A gyermekem egy kisvárosi finn általános iskola tanulója. Vannak padok, dolgozat, meg értékelés. Ja az iskolát most nyáron építették. Szigorú tanárok. Ha a gyermek rossz, simán lefogják, úgy hogy az fáj neki. Van viszont eszköz. sok szünet, az iskola körül kiváló játszótér, hogy lehessen hol játszani. Az említett cikk jyväskyläi iskoláról szól. Ott tanárképzés van, meg kutatóközpont. Valószínűleg a kép valamilyen gyak. iskolából lehetett. Amúgy 2. osztályban 4 anyanyelv 4 matematika, 2 környezet, 1 testnevelés, 1 etika, 1 ének, 2 technika és 1 rajz van. A 2. osztályos matematikából sokkal több a geometria, mint Magyarországon. Pl törtek bevezetése, testek, tengelyes tükrözés stb.. Viszont nincs mértékegységátváltás és nyitott mondat. A szorzás az ugyanúgy megvan, meg a 100-ig való számolás. Környezetből a közvetlen környezetüket tanulják. Milyen növények vannak, miből lehet teát készíteni pl. Legutóbb az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelét tanulták. Sokkal rugalmasabban kezelik az oktatást, s nem egy országos standardhoz mérik a tudást, hanem saját magához.
6. Hanyistók
Ilyenkor üt vissza a szolidaritás teljes hiánya. Az önző, versengő, atomizált egyedekből álló biomassza már régen nem nevezhető társadalomnak (rákként viselkedik, mint a bírálat tárgya). Kár most már sírni, hogy a póráz egyre rövidebb, a nyakörv egyre szorosabb… volt idő, mikor ez a beton még híg volt, akkor könnyebb lett volna lapátolni, most már megkötött. A lapát és a szájkarate ide kevés lesz.
Hol voltak az ilyen lelkes „ellenállók” akár százezres számban az utcán, amikor nekimentek a termőföldnek, vagy a tűzoltók pénzének, esetleg a devizahiteleseknél? Birkaként bólogatott a tömeg, hagyta magát megosztani, mert éppen nem a saját érdekét sértették. Nem csak az egyszerű szalagmunkás vagy a faluvégi nyomortanya lakója, de az MTA professzorok is, amikor célkeresztbe kerültek. Elvétve akadt csak kivétel, eltiport, meg nem alkuvó egyének.
Ez a rendszer egy következmény, nem csak a kisember szenvedi el azt, hanem a kisember is teremtette. Ha az az oktatás a mostani idősebb generációknál olyan jó lett volna annak idején, hogyan alakulhatott ki ez a még rosszabb? Véletlenül, magától? Kik akartak „amerikát” a rendszerváltásnál?
Re:11
Örök becsű kérdésem mindig azt szokott lenni ebben az esetben, hogy a rendszerváltás ellenzéki kerekasztalát ki választotta?
Ki hatalmazta fel őket arra, hogy az MSZMP-vel tárgyaljanak?
Mi hatalmaztuk fel őket, vagy csak úgy „véletlenül” kerültek oda?
Mára a lila köd elszállt, és a napnál is világosabb, hogy a mai politikai berendezkedés egy recsegő ropogó színház.
Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból – tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200303/europai-bizottsag-magyarorszag-kiszippantotta-a-penzt-az-oktatasbol-es-az-egeszsegugybol-417827
Nincs itt min csodálkozni…..
8 – Ábel Igazad van, rosszul fogalmaztam. Klebelsberg reformjai és a 1945 után következő oktatásra és az oktatás lezüllesztésére gondoltam.
11 – Attila “ Ha az az oktatás a mostani idősebb generációknál olyan jó lett volna annak idején, hogyan alakulhatott ki ez a még rosszabb? Véletlenül, magától? Kik akartak “amerikát” a rendszerváltásnál?”
A II. VH. óta kényszerpályán van Magyarország. Erről nem a nép tehet és a politikusaink is csak részben. A világot uraló pénzes elit így akarta. Az elmaradt rendszerváltás miatt csak a segg cserélődött a cél nem. Az orosz hátsót kicserélték az amerikaira. A szocializmusnak is csak egy jó oldala volt számunkra és a szocialista táborra nézve: elzárta a nyugati liberális mocsok és fertő beáramlását a határokon belülre. Mindezekből következett az oktatás 1945 utáni oktatási szinvonal esése is. Ez a folyamat napjainkban is tart.
10. kuke123
Köszi az infót!
14. Hanyistók
Könnyű a világelitre kenni az egészet, tipikus magyar szemlélet (bevallom én is gyakran besétálok ebbe az utcába :). Tisztában vagyok én is pl. az 1982-es IMF törvénnyel és hátterével, meg a „tetszettek volna forradalmat csinálni” hazaárulókkal és a „gengszterváltással”.
Ehhez például egy szép korabeli példa Krassóval:
https://www.youtube.com/watch?v=iXNW1WPTCY0
De én nem erre hegyeztem ki a kritikámat, abból már hallottunk eleget. A kisemberre, aki minden szinten korrupt vagy meghunyászkodó, akárcsak a helytartók. A leszarom tablettásokra, akik a szomszéddal sem tudnak összefogni, nem hogy erőt mutatni egy minden eszközzel bíró gépezettel szemben.
Ha akkor nem tudott szembenézni a sorsával, most hogyan tudna egy bebetonozott rezsimmel szemben? Ha akkor nem tudott egy minimumot meghúzni és egymásért küzdeni, most hogyan akar egy már csak formalitás NAT-tal szemben erőt felmutatni? És miért is tenné, hiszen végletekig megosztott? Talán majd egy „elrontott” BIG RESET után. Kataklizma nélkül soha nem tanultunk még semmiből.
Igazatok lehet abban, hogy most már nincs mit tenni…
Sajnos az oktatásügy rengeteg sebből vérzik. A megoldáshoz több rendszerszinten berozsdásodott mérföldkövet is meg kellene mozdítani, s ez nem sikeredik. Csak abban volt változás, hogy az egyik slep kicserélődött a másikra. Most nem X-nek nyalják a hátsóját, hanem Y-nak. És igen, ebben lehet a hiba, ha a pedagógusok csak erre a seggnyalósdira képesek, mit várjunk azoktól, akik csak közvetetten érintettek, hiszen a szakmai munkában a diákok (családok) bár szereplői, inkább csak elszenvedői mindennek.
De a most kialakult, s még kialakuló helyzetben igenis kőkeményen sáros a politika, ill. az a fajta erőből politizálás, ami miatt az egész ország lassan meg fog bénulni! Pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne az összetartásra és a közös akaraton alapuló cselekvésre. Ironikus, és egyben tragikomikus.
A mindennapi iskolai bajok közt van a túlórák elszámolásának eltörlése, a mentális túlterheltség, a gyalázatosan alacsony fizetések a diplomás bérekhez képest, és a szülői gondolkodásmód iskolai értékektől merőben eltérő volta, egyfajta iskolaellen nevelés. Sztem. ezek eredői együttesen hozták létre ezt a káoszt, amiről csak egyet lehet biztosan elmondani, hogy senki sem érzi jól benne magát, és senkinek nincs hasznára. Az iskola mai funkciója társadalmilag egyfajta gyermekmegőrző, ami értéket csak akkor képvisel, ha a körülötte lévő közösség hozzá adja azt. Emiatt kiemelten problémásak a szegregált intézmények.
Saját példából rengeteget tudnék meríteni, és megosztani, amelyek a poszt lényegét alátámasztják, de feleslegesnek tartom, mert úgy látom abban itt mindenki egyetért, hogy a dolgok rossz irányba mennek és komolyabb beavatkozás nélkül a nyugdíj és az egészségügy után, be lehet kalkulálni az oktatás magánköltségeit is. Viszont akkor minek van az állam?
Én is köszönöm a sokat emlegetett svéd iskolarendszer saját tapasztalatokon alapuló tényközlését, megosztását! Ebből lehetne tanulni, nem a sok unalomig ismételt malasztból, amelyet a reformpedagógusok terjesztenek, művi környezethez, művi megoldásokkal, s csak frusztrációt és indulatokat szülnek vele.
A pedagóguspálya rákfenéje sztem. az is, hogy a szakma rendkívüli módon elnőiesedett, így gyermekeink frusztrált kisasszonyok (inkább nagyasszonyok) szoknyái között nőnek fel, s a korfa is hihetetlen mértékben eltolódott az 50 év felettiek felé. Emellett keményen dübörög a kontra-szelekció is (mindig lesz olyan, aki 5000 Ft-ért eladja a lelkét, és vállalja a hű szolga szerepét, az értelmiségi lét feadását), s így ki az, aki ilyen körülmények közti munkára vágyna egy életen át? A gyerekeket sajnálom, mert ők aztán tényleg nem választhatnak!
16. Attila
Igen, valahol hibás a mindenkori magyar társadalom is. Keményebben kellett volna megakadályozni a “rendszerváltás” néven emlegetett hatalom átmentést. Az volt az igazi baj, hogy a szocializmus megtörte az emberek jellemét és gerincét is. A tenni akaró, önálló, művelt réteget megfélemlítették és eltávolították. A talpnyalók, a sógor-koma és a mutyi országa lettünk. Sajnos a módszerváltásnál a nyugati karvalytőke (külön kiemelve az usa-t) ezt mocskos módon ki is használta. Én ezt saját bőrömön tapasztaltam. Számomra ezzel a nyugati pénzuralmi berendezkedés lehúzta magát a klotyón. Az vigasztal, hogy a bűnt követi a bűnhődés. Meg kell nézni a szétrohadt nyugati társadalmakat. Az iszlám felzabálja őket.
Úgy érzem, hogy Apponyinak igaza lesz:
“ „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.”
Az oktatást pedig simán újra lehetne szervezni a régmúltban már bevált, de a mai korhoz igazított elvek mentén.
18:
Sztem. a mai emberek (főleg a fiatalok – lásd politikában is/minden oldalon!) gerinctelenségére ez már nem teljesen magyarázat, és főleg nem mentség!
A közoktatásban – hasonlóan az egészségügyhöz – egyszerre van jelen a pazarlás és a pénzszűke. Nem vállalják kisebb iskolák (kórházak) bezárását, mert sok-sok érdeket sértene. A központosított irányítás sem hozta az elvárt hasznot (kancellári rendszer) folyik a közpénz a haverok zsebébe – pártállástól, aktuális kormánytól függetlenül.
A tanárok jelentős része nincs felkészülve/felkészítve digitális generációk oktatására. A felkészült tanárok tudnának oktatni – NAT-tól függetlenül – viszont nincsenek megfizetve és más módon sincsenek motiválva. Amint sikerül átlépniük a közoktatásból a magániskolákba, máris megy a dolog.
A posztban leírtak lényegében stimmelnek, a problémákat oldalakon keresztül lehetne sorolni. A javításhoz a legjobb indulattal is évtizedek kellenek majd. Addig marad a magániskola, akár itthon, akár külföldön.
19.Horváth Csongor
…”Sztem. a mai emberek (főleg a fiatalok – lásd politikában is/minden oldalon!) gerinctelenségére ez már nem teljesen magyarázat, és főleg nem mentség!…”
De nagylegény vagy, Horváth Csongor.
Nem tudom ,mivel foglalkozol, mi megélhetésed alapja, de hsz-id alapján te valami jólfizetett, biztos állás kényelmes menedékéből fitymálod a tanerőket.
Ugyan meséld el nekünk is, mivel és hogyan csapna oda a parányi kisember, a szegény, a nyomor szélén álló kis exisztencia, a kisvárosi tanitó / néni, az esetleg lyukas zokniban járó tanár, vagy akárki kishivatalnok a vezetőség arcába?
Külön kell magyarázni neked, hogy a pedagógus egyike a legkiszolgáltatottabb közalkalmazottnak, még a szemetesek is fontosabbak náluk.?
Ha esetleg te bármikor kivagyiskodtál főnőkeiddel szemben-ha vannak ilyenek – akkor végy egy medáliát és tüzd föl magadnak, mert jár neked.De ha nem…?
az Imre Kertész miatt hullajtják a krokodil könnyet a liberálok..
22 – vidal:
A sorstalanság egy csapnivló könyv volt, elképesztően rossz, szinte érthetetlen mondatokkal. A Nobel bizottság döntése politikai volt a német nyelvű fordítása, ami nem lehetett olyan szar, mint a magyar.
21:
Barátom,
hogy Te mennyire mellé tudsz nyúlni mindig!
🙂
17. Horváth Csongor
„Viszont akkor minek van az állam?”
Nagyon jó a kérdés. Hiba szerintem feltételezni azt, hogy a „politika tehet róla”, „sok a probléma, de nem tudják megoldani, mert dilettánsok”, „mindenki csak lop”… stb.
Ehelyett a lehetséges válaszok a mai állam szerepére például:
– társadalom megosztottságának fenntartása (nincs szolidaritás és egységes fellépés)
– népességcsökkentés kontrollált levezénylése („békés” globális cél)
– stabilitás megőrzése melletti pénz- és munkaerőszivattyú fenntartása (rabszolgatartás, fejek a sárban)
– adósságcsapda fenntartása (függés a valódi irányítástól és a gazdaság blokkolása)
– a lakosság lefegyverzése és megfékezése (nem is lehet már erő egy elégedetlenkedésben)
– erőforrások csoportosítása, felmérése, védelme (hódítás nélkül kifosztás)
– globális törvények kierőszakolása (egységesített kontroll az egyén felett, mások esetleg „világkormány” törekvésnek hívják, tök mindegy, nagyon látszik a körvonala)
A többi csak szórakoztatóipar és hatalomtechnika.
Ha bármelyikkel ezek közül nagyon szembe mennének, valószínűleg másnap már nem ők lennének hatalmon. Én már egy ideje így szemlélem a döntéseket. Ha feltételeznénk is egy ilyen nyomás alá kerülő „kormányzatról” a jó szándékot, akkor is piszok nehéz helyzetben lennének. Ilyenről esetünkben nem nagyon van szó (bár a szándék néha szájkaratéban fellelhető), de máshol azért nyomokban előfordulhat.
(természetesen ez csak egy konteó, a valósághoz semmi köze 🙂
De a szlovák választások eredményét pont ezért olvastam érdeklődve: „A maffiával nem tárgyalunk…”. Kíváncsi vagyok ennek tükrében a fejleményekre.
18. Hanyistók
Apponyi: úgy legyen, bár félő hogy ő betegesen a romantikus múltba révedt és nem vette észre, hogy a világ nagyon megváltozott körülötte. Hol van már a szittya vér? Az alkotmányunk nélkül nem érünk semmit, csak a saját sírunkat ássuk tovább.
Az oktatást csak alulról lehet megszervezni a saját gyerekednek vagy egy kisebb közösségnek. Felülről a fentiek miatt semmi támogatásra nem számítanék már, gáncsokra annál inkább.
19. A magyarázat és egyben ennek a rezsimnek a legnagyobb bűne: a mintamutatás és a precedens teremtése, hogy bármely határ átléphető büntetlenül. Így lehet a leginkább boldogulni, jó taktika lehet tehát követni. Időt és energiát spórol.
23. A Nobel-díjat nem csak a Sorstalanság „árazza be”, hanem hogy az előbb említett Apponyit ötször jelölték sikertelenül. Hagyjuk.
24
Ugyanezt mondta nekem Jaqueline kisasszony is 1985-ben egy La-Rochelle -i műintézetben.
.Nem mindenki annyira sikeres, mint te.
25:
Nehéz ügy! Sztem. egyszerre kellene nekilátni -párhuzamosan- a felsőoktatást és az alapfokú oktatást megreformálni (mint a metróalagútnál, hogy pont összeérjenek). Felsőfokon meg kellene szüntetni a tekintélyre építő, kifejezetten számonkérő, levelező rendszerű képzéseket (pl. tanárképzésben tájékozott és jó tanárokra, s nem pedig kifejezetten tudósokra van szükség, akik ráadásul átadni a tudásukat nem képesek), de tudom, ahhoz kellően felkészült, jó alapokkal rendelkező diákok is kellenének. A középfokúnál nemrég még elég lett volna nem beleszólni (mostanra eleget torzítottak ott is).
Ellene dolgozik a jelenlegi morál, és az emberhiány. Itt is elkésett a szándék…
Az új tanterv az esélyeket is lenullázhatja, már csak azért is, mert sem támogatottság, sem szakmai konszenzus nincs mögötte, és ezt a készítőinek (megrendelőinek) is érzékelni kellene (felelősség).
Meglátjuk mi lesz belőle. Elképzelhető, hogy tényleg csak az a cél, hogy ha itt leszünk még egy évtized múlva, már csak magánrendelőben, magánnyugdíjpénztárban, és magániskolában merjenek az emberek gondolkodni. Elnézve a reagálások egy részét, ebben jó úton haladnak (beletörődés).
Bálint véleménye alapján kiegészítve: beletörődés jó anyagi alapok mellett (mármint nem felé értve, hanem a véleménye figyelembe vételével).
Az állami szerepvállalások felsorolása nagyon tetszett. 🙂
21 . Balint
Respekt!
Csongor
Megkövetlek egyik fennebbi észrevételem-a 21-sz- miatti hangvétele miatt, sajnálom és elnézésedet kérem.
21 és 29:
Így én is respekt!
Úgy gondolom, mindkettőnk véleményében van jogos és hasznos tartalom.
Maximálisan tisztában vagyok azzal, hogy nem könnyű ma tanárnak lenni.
Épp ma délután a Fidesz-frakció az utolsó szöget veri a magyar közoktatás koporsójába…
Engem ez most jobban nyomaszt, mint az ukrán háború.
31 – Ábel:
Azt már tudni lehetett, hogy bármilyen ötlete legyen Orbánnak, ahhoz az utolsó leheletéig, az utolsó magyar emberig ragaszkodni fog. Oszt jócakát.
32 amikor kisvasútról meg fociról van szó, az is gáz, meg közröhej, de sok ilyen szarság belefér, és az ország megy tovább.
De ha szétverik a közoktatást… ez a rendszer egyik alapvető eleme! Modern civilizáció nem létezik nélküle! Mi a f…t képzelnek ezek a rohadékok?!