(1556) Az agyam

Tibor bá’ online

 

~q152Karácsonyra Évától kaptam egy könyvet (is), hátha érdekel a téma. A könyvet egy 39 éves holland neuropszichológus, egy bizonyos André Aleman írtra még 2012-ben, „Az idősödő agy” címen. Azt, hogy idősödök, eddig is tudtam, most kiderült, hogy Éva szerint az agyam is idősödik, mert különben minek vette volna meg a könyvet? Hát, ha már megvette, akkor elolvasom, bár pár héten át halogattam a belekezdést, de mivel hamarosan jönnek a tavaszi munkák, a további halogatás nem lett volna praktikus.

Tehát öregszik az agyam. Szerencsére nem csak az enyém – tudtam meg Andrétől, akivel néhány nap alatt egészen összebarátkoztam. Szimpatikus nekem ez a fazon, ugyanis azt állítja, hogy az emberi agy 20 éves korban kezd öregedni. Hahó, halljátok, a ti agyatok is öregszik.

Különben amennyi mondanivalója van a pasinak, nem kellett volna egy 240 oldalas könyvet írni. Én össze tudtam volna foglalni 3 oldalon, de ezt a képességemet már ismeritek. Az ember idővel egyre feledékenyebb. Emlékszem rá, vagy 40 évvel ezelőtt (TV kitiltva a lakásból) gyakran játszott a család „memory”-t. Biztos ismeritek néhány tucat „kő” egyik oldaluk azonos mintázatú, a másik oldalon mindenféle képek, és minden képből kettő-kettő van a pakliban. Ki kell őket teríteni az asztalra, de az értelmes képekkel lefelé. Mindenki kettőt felfordíthat egy pillanatra, és ha megegyeznek, akkor elteheti őket. Na, kinek lesz a legtöbb a végén. Rendszerint a 9 éves Zoltán nyert, mert minden egyes felfordítás eredményét tökéletesen megjegyezte. Aratott, mert ő volt a legfiatalabb. Egy idő után nem is ültünk le vele játszani. Tehát a feledékenység életkorfüggő. Egy bizonyos feledékenység, mondjuk az istennek nem jut eszedbe egy szó, pedig ott van a nyelved végén. Na ez OK. A következő fázis, amikor ennél azért feledékenyebb vagy, amit MCI (mild cognitive impairment) elnevezéssel illetnek. Ez különben tipikus a szakmában, adnak egy semmitmondó nevet, bár van némi magyarázat is. Ha lemegyek a pincébe valamiért és nem jut eszembe, hogy miért mentem le, csak amikor üres kézzel visszamegyek a konyhába, na ez még NEM MCI, vagy már majdnem az. Viszont a vége a rettegett Alzheimer kór. De ezekkel a pasi nem mondott semmi újat.

Ami újat mondott, hogy bizonyos esetekben az idős agy (ez tipikusan 80 év) a fiatal agyhoz képest (ez tipikusan 40) mutat előnyt. Ezt kétszer is elolvastam. 😀 Tehát, igaz, hogy idős korban a gondolkodás sebessége lelassul, de a nagyobb tapasztalatokra támaszkodva, jobb megoldásokra képes. Hoz fel példákat is. Teszt kérdés. Férj-feleség két gyerek egy kisvárosban él. A férj munkahelye megszűnik, a szakmájában más munkalehetőség a városban nincs. A feleség viszont jól kereső műtőasszisztens. Két megoldás lehetséges. 1) Átmennek egy másik városba, ahol mindkettőjüknek munkát kell keresni. 2) A férj otthon marad gyereknevelésre és házimunkavégzésre. És akkor a 39 éves szerző felvázolja a részleteket, aminek lényege néhány tíz euró ide-oda. Én a 82 éves üvőltözök, mert a legfontosabb (tiltó) szempont szóba se kerül. A feleség agya néhány hónap alatt tökéletesen meg fog változni, és nem az előnyére, mert Ő tartja el a családot, ami egy 39 évesnek eszébe se jut, még akkor se ha neuropszichológus.

A múltkoriban az egyik hozzászóló legszívesebben eltemette volna az idősebb korosztályt. Ő jutott eszembe, amikor az alábbi részhez jutottam: A fiataloknak irányításra van szükségük, mert csak így lesznek képesek maguk és mások számára is előnyös döntéseket hozni. Ezzel szöges ellentétben van az a szlogen, amit az 1980-as években egyes amerikai egyetemeken a természettudományi tanszék falára aggatott poszterek hirdettek: „Már nem érvényes az előző nemzedék tudása!” – Kétségtelen tény, hogy számos tudományos megállapítás az évek múltával módosul, mert újabb ismeretekre teszünk szert. De vajon a bölcsesség és a tudás mindig azonos-e egymással? A fiatalok gyakran tesznek szert elődeiknél magasabb képesítésre, és kiválóan eligazodnak a modern média világában. Pillanatok alatt kikeresnek bármit az interneten. De a bölcsesség valóban arról szól, hogy jobban el tudunk igazodni az élet bonyolult kérdéseiben, illetve jobban tudjuk kezelni a nehéz helyzeteket, akkor az éveknek igenis megvan a maguk súlya és jelentősége.

Nem kell tehát a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is. Nem olyan nagy baj az, ha idősödik az agy, csak ne lágyuljon meg. 😀 Ennek pedig a kulcsa, tessék megállás nélkül használni. Mondom, használni, akinek van. 😀 Különben – félre téve a hülyéskedést – a könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján az alábbi kérdésekre keresi, és találja meg a választ.

Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. A változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít az erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is.

Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy (amit már említettem), amely új megoldásokat keres. Ha valamelyik öregedő agyi féltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik félteke a segítségére siet.

A nehéz problémákkal kapcsolatos döntéshozatalt vagy az érzelmeken való uralkodni tudást az idősebb agy jobban menedzseli a fiatalabbaknál. Ebből következik, hogy az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik.

A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül – miközben az idősödő agynak ez a legfőbb erénye.

________________________________________________________
________________________________________________________
_____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

7 gondolat erről: „(1556) Az agyam

  1. “Minden generáció intelligensebbnek hiszi magát, mint az előzőek és bölcsebbnek, mint az utána következőek.”
    – George Orwell
    És igen, egyetértek: tessék használni a szürkeállományt!!!

  2. Azt látom, az idősebb korosztály is nagyon szívesen osztja meg tapasztalatát, ha arra, fiatalabb versenyző érdeklődést mutat.
    De, mintha törvény írná elő, a többségtől ilyen mondatokat hallhatunk. Nem értek én már ehhez, öreg vagyok én már ehhez. A mai irás is megmutatja, az idős ember nem elhülyül, hanem valamiféle kimondatlan elvárásnak eleget téve butának tetteti magát. Ezt önvédelemnek gondolom. Ha pedig valamelyikük kilép ebből a szerepkörből, kap hideget és meleget is.
    Defektes a rendszer amiben élünk. Eldobjuk azt a tudást, ami itt él velünk.
    Meggyőződésem, az agy mindent rögzít és tárol, amit a szenzoraink érzékelnek. Az, hogy néhány ember vissza tud emlékezni minden hangra, amit életében hallott vagy minden szóra, amit életében olvasott, azt bizonyítja, az agy minden bejövő információt raktároz, örökre vasalva.
    Bocs, hogy nem tudományos a link.
    http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-198940
    Vagy Teller Ede nyilatkoztában elmondta. Nyolcvan éves kor felett kezdtek visszajönni nagyon részletesen az egész kisgyermekkor emlékei. Tehát az infó ott volt az agyában hetven évesen is, de akkor még nem emlékezett arra, amiről nyolcvan évesen kristálytiszta emlékei voltak.

  3. 2:
    Az emlékek valóban ott lapulnak az agyban, de a tulajdonos 80 év előtt nemigen kíváncsi rájuk. Kb. 80 felett megváltozik a helyzet, az ember állandóan a múltban él, aminek főleg érzelmi okai vannak.

  4. 1556 post.
    Utolsó soraidban tett megjegyzésedhez, – “A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül – miközben az idősödő agynak ez a legfőbb erénye.”*-
    Egynehány mondatot fűzök. 1965-89-ig a számítástechnikában dolgoztam. Programozással kezdtem, mint mindenki más. Az akkori tubákosok rövidesen 4 csoportra osztották fel a számítógépes részleget. Operátor, proramozó, rendszer szerevező és rendszer tervező csoportra. A kérdés itt az, hogy hogyan, milyen alapon választották ki az okosok a kijelölteket. A funkcókra nézve, önmagában megmondja. Gépészet, (mechanika/elektronika) – tételes pontosság, (matematika) – felhasználói tapasztalat, (end-user experience, know-how of WHAT, how, when, who, where, and WHY) – bizonylat, (Statement of Requirement) hogy így és nem úgy kapjuk meg a megkívánt eredményt Ehhez kell a bölcsesség, filozófia, sakk gondolkozás mód, ami az idősödő kuvaszban meg van.

  5. Azt írod Tibor bá, hogy a fiataloknak irányításra van szükségük.
    Kérdésem az, hogy ha az idősebb mindig megmutatja a helyes irányt a fiatalnak, akkor a fiatal képes lesz e idősebb korára bölccsé válni?
    Nem kell ahhoz hibázni, hogy később bölcsek legyünk?

    Nekem az unokaöcsém az, akinek szívesen adok tanácsot ha kéri, vagy ha látom, hogy nagy baromságra készül, de hiába hallgat meg később mégis beleszalad a hibába…
    Az ilyennek hagyni kell hogy fusson a hibáiba..

  6. 5:
    Valószínűleg az egyik igen, a másik nem. De Alemant kellene megkérdezni.

  7. 6:

    Igazából a te tapasztalatodra lettem volna kíváncsi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük