(1375) A növekedés határai és a határtalan butaság

Tibor bá’ online

 

~aa021A növekedés határai (The Limits to Growth) címen az MIT egyik kutatócsoportja (Dennis Meadows, Donella Meadows, Jorgen Randersand, William Behrens III.) 1972-ben kiadta első könyvét. A könyv összefoglalta a néhány évvel korábban, Római Klub (Club of Rom) néven megalakult értelmiségi csoport tanulmányának eredményeit. A tanulmány az egész világ gazdaságának alakulását vizsgálta „system dynamics” nevű matematikai modell segítségével, amit korában Jay W. Forrester fejlesztett ki. Az akkor még újdonságszámba menő számítógép felhasználásával az LTG (Limits To Growth) világ modell követni tudta néhány változó kölcsönhatását az idő függvényében. A szerzők különböző feltételezések mellett létrehoztak néhány szcenáriót a Föld jövőjét illetően, és arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben bizonyos lépéseket nem tesz meg az emberiség, a világgazdaság (értsd: civilizált társadalom) valamikor a XXI. században össze fog omlani. Az összeomlásnak az erőforrások kimerülése, a túlnépesedés, valamint a növekvő szennyezés kombinációja lesz az oka.

Csakhogy 1972-ben az emberiség a II. világháborút követő két évtizeden át tartó, töretlen gazdasági fejlődést élte meg. Széleskörű volt az optimizmus, és a minden problémát megoldó technológia fejlődésében való hit. Az, hogy a természeti kincsek mennyisége véges, fel se merült, és úgy tűnt, hogy a „növekedés határai” – ha ilyenről egyáltalán beszélni lehetett – oly messze volt a távoli jövőben, hogy az emberiségnek semmi oka se lehetett az aggodalomra. De, ha netán közelegne, akkor is itt van a folyamatosan fejlődő technológiai, ami majd mindent problémát megold. Az atomerőművek sorra épültek, lassan minden család gépkocsihoz jutott, az első ember nemrég járt a Holdon, a jövő fényesebbnek tűnt, mint bármikor a múltban. Ilyen viszonyok között az LTG hirtelen közzétett eredményei sokkolóan hatott.

Rögtön a megjelenése után a tanulmány komoly viták tárgyát képezte. Az érdeklődés óriási volt, a könyvet 30 nyelvre fordították le és 30 millió példány talált gazdára. Az általános optimizmus ellenére az emberiség gondolkodó részében felmerült a kérdés, lehetséges lenne, hogy a növekedés nem folytatható a végtelenig? És ha tényleg nem, akkor meddig tarthat a növekedés? A kérdésre az LTG adott egy választ, nem egy hízelgő választ, de adott. Számomra a képlet egyszerű volt, minden tépelődés nélkül megértettem, hogy egy véges Földön a végtelen fejlődés fizikai és matematikai képtelenség. És elképesztően furcsának tartom, hogy ma, 40 évvel később, értelmes emberek nem tudnak különbséget tenni a végtelen és a véges között.

Elméletileg az LTG tanulmány sikere meg volt alapozva, komoly tudományos eredményként könyvelhette volna el a köztudat: Származási helye a nagy tekintélynek örvendő MIT volt, a Római Klub nevű briliáns tudós társaság állt a hátterében, a legmodernebb számítógép technikát alkalmazták, és ott volt az 1970-es olajválság, amit előszélnek lehetett felfogni. Ennek ellenére a kezdeti siker után az egyetemes tudomány megfeledkezett róla. Illetve húsz év múlva az általános vélemény a visszájára fordult. Ahelyett, hogy az évszázad tudományos forradalmát váltotta volna ki, az LTG szép lassan a nevetség tárgyává vált. Kivételt néhány különc (és valószínűleg kissé agyalágyult) tudós + én képeztem, akik úgy gondoltuk, hogy a világvége, emberi mércével mérve is, közel van.

Az LTG-vel kapcsolatos felfogás megfordulása fokozatos volt és évtizedekig tartó viták kísérték. Kezdetben a kritikusok mindössze hitetlenkedésüknek adtak hangot érdemi cáfolat nélkül. Volt néhány cikk, például William Nordhaus 1973-as tanulmánya, valamint az University of Sussex kebelén belül működő kutatócsoport felvetett néhány figyelemreméltó szempontot, de nem bizonyították, hogy az LTG tanulmány kiinduló feltételezése hibás lett volna. Sajnos az ellentábor reakciója egyre inkább eltolódott a politika felé. Például a Mordhaus dolgozatát kinyomtató szakfolyóirat nem volt hajlandó leközölni Forrester válaszát.

1997-ben Giorgio Nebbia, olasz közgazdász megjegyezte, hogy az LTG tanulmány ellenzői négy nagy csoportba oszthatók: 1) A többtermelésben érdekelt iparmágnások. 2) Hivatásos közgazdászok, akik az LTG tanulmány miatt veszélyeztetve látták szakmai hozzáértésük megbecsülését, és tanácsadói szereplésük elfogadását. 3) A Római katolikus egyház, akik a nagyobb hívőlétszám miatt tiltakoztak a népszaporulat visszafogása ellen. 4) Végül a politikai baloldal vezető személyiségei, akik az LTG-ben az uralkodó elit trükkjét látták, annak bizonyítására, hogy „munkás paradicsom” mint célkitűzés, csak egy elérhetetlen utópia. De ezek mellett ott voltak még a vallási fundamentalisták, a végtelen fejlődésben hívők, a politikusok (napjainkban lásd a magyar politikusokat), akik minden probléma megoldását a gazdasági növekedésben látják. Mindent összevetve a fentiekben felsoroltak tisztességes erőt képviselő koalíciót jelentettek az LTG ellen, akiknek sikerült a nagyközönség és hozzáértők jelentős hányadát az LTG ellen fordítani. [Lásd például Mizsányi Attila 2009. 06. 2.-án, 08:43-kor a Mensa listára küldöttlevelét: „Tibor bá, a Római Klub világvég és kijelentései nem jöttek be. Azóta is fontos hivatkozási alap azok számára, akik szerint nincs is probléma és nem is kell tenni semmit, hiszen a Római Klub is farkast kiáltott, oszt egy farkaskutya kölyök sem lett belőle.”] Az ellenzőknek segítségére sietett az 1979-ben kulminált olajválság, ami közben az Északi Tenger lelőhelyeinek a felfedezése okán a nyersolajár lezuhant a régi szintjére. Ez oda vezetett, hogy az ellenzők az olajválságban a profitéhes olajkitermelők mesterségesen keltett, de elbukott kísérletét látták. A felületes szemlélő szemében mindig is bőségesen volt nyersolaj, és mindig is bőségesen lesz. A Szovjetunió felbomlott, vége a hidegháborúnak, éljen a globális kapitalizmus és a korlátlanul szabad piacgazdaság. Az emberiségnek megszűnt minden problémája, és más dolga sincs, mint élvezni a technológia szülte kényelmes életet.

Ez volt az a pillanat, amit Ronald Bailey a Forbes magazin tudományos rovatának szerkesztője alkalmasnak ítélt, hogy megadja a kegyelemdöfést Jay Forresternek a System Dynamics atyjának, és magának az LTG könyvnek. Bailey szerint az elmélet ennél messzebb nem állhat a valóságtól. Bailey állítását azzal bizonyította, hogy (szerinte) a „Növekedés határai” 1972-ben előre jelezte néhány erőforrás kiapadását. Nevezetesen 1981-re elfogy az arany, 1985-re a higany, 1990-re a cink, 1992-re a nyersolaj, 1993-ra a réz, ólom és a földgáz. És ugye 1993-ban Bailey büszkén közölhette, hogy ezek közül egyik esemény se jött be. Bailey vádjai azonban nincsenek megalapozva! Ugyanis azt tette, hogy az LTG szövegéből kiragadott egy arra alkalmas részt és segítségével, az összefüggésektől megfosztva, kritizálta a könyvet. A könyv második fejezetének 4. táblázatában (második oszlop) talált néhány adatot, amit a könyv jóslataként fogott fel és úgy tett, mintha a tanulmánynak ez lett volna az egyetlen előrejelzése, teljesen ignorálva a könyv többi részét. Valójában a kiválasztott számok nem voltak előrejelzések. Ellenkezőleg, a második fejezet egyértelműen jelezte, hogy a kivetített exponenciális növekedés folytatódása nem várható el. A könyv további része a gazdasági összeomlás különböző szcenárióit mutatta be, amelyekre a XXI. század első évtizedei előtt semmi esetre se kerülhet sor.

Az Ember azonban olyan, amilyen. Ebben az esetben azt érdemes kiemelni, hogy van egy intrinsic agyi tulajdonságunk, ami szerint a kellemetlen tényekkel nem szeretünk szembenézni. Az LTG figyelemfelkeltésére senki se volt hajlandó emlékezni, de mindenki hallott a be nem vált, nevetséges jóslatairól, amiket a könyv természetesen nem tartalmazott. Robert Stavins a Harvard Egyetem közgazdásza például a következőket írta: „Ha megvizsgáljuk, hogy egyes erőforrások, mint például az arany, ezüst, higany, cink és ólom megjósolt kifogyása hogyan áll, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez egyáltalán nem következett be. Az persze nyilvánvaló, hogy Stavins semmi mást nem olvasott csak Bailey-t. Nagy igyekezetében Stavins megfeledkezett a tanulmányírók első számú szabályáról, vagyis az idézni kívánt forrás megbízhatóságának leellenőrzéséről (ami természetesen rám is vonatkozik). Sajnálatos módon a harvardi professzor munkája lehetővé tette, hogy a „hibás előrejelzés” legendája egyre messzebbre terjedjen. Az egyik tudós, újságíró vagy bárki után a másik gondolta úgy, hogy neki is meg kell ismételnie Bailey kitalációit, vagyis, hogy az LTG olyan katasztrófákat jósolt meg, amik sose következtek be, tehát az egész koncepció, úgy ahogy van rossz. Ráadásul ennek az elterjedését nagyban segítette az Internet folyamatos szélesedése. Egy idő után a „vaklárma” ismerete olyan széleskörűvé vált, hogy már nem is kellett részletezni.

Viszont napjainkban az LTG-vel kapcsolatos általános nézetek újra kezdenek megváltozni. Az első hang a 2000-ben megszólaló Matthew Simmons, nyersolaj kitermelő szakemberé volt, aki beindította a nyersolaj kitermelési csúcsértékkel kapcsolatos aggodalmakat. Ez újfent felkeltette az LTG iránti figyelmet. Időközben a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok is ráirányították a figyelmet az erőforrások felhasználására.

Végül a tiszta vizet Graham Turner (CSIRO) öntötte a pohárba 2008 júniusában „A Comparison of ’The Limits to Growth’ with Thirty years of Reality.” („A növekedés határai” összemérése harminc év valóságával) című

tanulmányával, aminek kicsengése egyértelműen az, hogy az ipari, mezőgazdasági termelésben és a szennyezésben bekövetkezett változások egybeesnek a könyv megállapításával, miszerint a XXI. században egy gazdasági összeomlás várható.

Rehabilitálták volna a Növekedés határait? Szó sincs róla. Nem a tudományos megállapításokkal van a baj, hanem az emberekkel. A Dunnin-Kruger effektus szerint minél kevésbé van valakinek igaza, annál kevésbé képes felfogni azt. Az eredeti megfogalmazás szerint ez egy „cognitive bias inwhich “…people reach erroneous conclusions and make unfortunate choices but their incompetence robs them of the metacognitive ability to realize it“. They, therefore suffer an illusory superiority, rating their own ability as above average. Ami magyarítva valahogy így hangzik: A Dunnin-Kruger effektus egy kognitív elfogultság, aminek következménye a helytelen következtetés és a hibás döntés, de az egyént ez az inkompetenciája megfosztja önvizsgáló készségétől, és így a hibázások nem jutnak el tudatáig. Az ilyen egyén a felsőbbrendűség illúziójában él, saját készségét átlagon felülinek képzeli.

Turner megállapítás világos és egyértelmű: The Limits to Growth presented some challenging scenarios for global sustainability, based on a system dynamics computer model to simulate the interaction of five global economic subsystems, namely: 1) population, 2) food production, 3) industrial production, 4) pollution, 5) consumption of non-renewable natural recourses. The analysis shows that 30 years of the historical data compares favourably with key features of a business-as-usual scenario called the “standard run” scenario. The date does not compare well with other scenarios involving comprehensive use of technology or stabilizing behavior and policies. The results indicate the particular importance of understanding and controlling global pollution. Megint csak magyarítva: A Növekedés határi a globális fenntarthatósággal kapcsolatban merész szcenáriókat ír le egy rendszer dinamika elnevezésű számítógépes modell segítségével, szimulálva öt globális gazdasági tényező kölcsönhatását, melyek a következők: 1) népesség, 2) élelmiszer előállítás, 3) ipari termelés, 4) szennyezés, 5) nem megújuló természeti erőforrások fogyasztása. Az analízis azt mutatta, hogy 30 év adatai egybeesnek a „sztenderd futtatás” elnevezésű szcenárióval, amit úgy vettek fel, mintha az emberiség élne bele a vakvilágba. Nem volt viszont egybeesés más szcenáriókkal, ahol célirányosan alkalmazták a technológiát vagy megrendszabályozták az emberi viselkedést.

Valamennyien nagyon jól emlékezhetünk, az emberiség az elmúlt – most már 40 évben – csak úgy „élt bele a vakvilágba”, ami azt jelenti, hogy ha ezen nem változtat, akkor az előre jelezett gazdasági összeomlás be fog következni valamikor 2020 előtt.

Függelék

A jövőjükért aggódó matematikusok hajlamosak kiakadni az exponenciális növekedés kifejezésen. Az emberi tevékenységgel kapcsolatban számtalan változás exponenciálisan növekszik. A folyamat megértéséhez az „exponenciális növekedés” kifejezés alkalmazása helyénvaló annak ellenére, hogy egy kapott görbe esetében, matematikai értelemben, exponenciális függvényről nem beszélhetünk, hiszen annak egyik kritériumát nem elégíti ki, konkrétan az állandó értékű többszöröződést. Vegyünk egy durva példát. Az emberiség létszáma pillanatnyilag 7 milliárdra vehető (Kína esetében a hiba akár 300 millió is lehet) az éves szaporulat (becsült érték) 70 millió, ami 1 %-os növekedést jelent. Az 1 százalék fennmaradása attól függ, hogy tud-e ezzel lépést tartani az élelmiszer termelés, amire a válasz az, hogy nem. Jelenleg évi kb. 30 millió ember hal éhen. Vagyis a tényleges népesség növekedés 1,4 % lenne, ha nem fordulna elő éhhalál. Torzítja még a képet, hogy egyre nagyobb mértékben készül gabonából etanol, és a másfél milliárd kínai egyre több húst készül fogyasztani. Következésképpen a növekvő éhhalál miatt az emberiség szaporulata 1 % alá fog süllyedni, és így sérül az „állandó értékű többszöröződés”, de ez nem jelenti azt, hogy az exponenciális növekedés kifejezést nem használhatjuk a gyakorlatban, hiszen célunk a folytonosság absztrahálása volt.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

44 gondolat erről: „(1375) A növekedés határai és a határtalan butaság

  1. Nem az ellentmondás a célom, hanem a kiegészítés.
    Létezik olyan léptékű folyamatos növekedés, előrehaladás, ami soha nem haladhat meg egy határértéket.
    Ha egy teknősbéka elindul a szoba egyik falától a másikig és minden lépése az előző fele akkor a végtelenségig haladhat előre mégsem ér el soha a szoba túlsó falához.
    Matematikai tény.

  2. 1: De a modern gazdaság növekedési igénye (pl. a kamatoskamat kitermelésének szükségessége) nem ilyen modell. Itt egyre nagyobb lépéseket várnak a teknőstől.

  3. 1.Ezt gyakran még matematika szakos hallgatók is tagadják.
    Pl némelyikük képtelen felfogni hogy a 0.999999999999….a végtelenben eléri az 1-et.
    Pedig pofonegyszerűen bizonyítható.
    Persze nekünk nincs végtelen sok időnk.
    Ha a jelenlegi gazdasági potenciál évente 1%-ot zsugorodna,akkor az is túl lassú lenne a túlélés szempontjából.Ehelyett azt olvastam hogy a világ 150 országában töretlenül nőtt a gazdaság még tavaly is.
    Minden erőfeszítésünket az energiatakarékosság terén lenullázza ha mégiscsak nőne a népesség száma.
    Tegyük fel leszigetelem a házam és kisebb fogyasztású kocsit veszek.
    Nyerek X mennyiségű energiát ugyan,de közben Ázsiában annyit hemperegnek az ágyban hogy rengeteg új fogyasztó lép be a rendszerbe..

  4. Holnap lesz a világvége!

    – Ha esetleg nem, akkor majd holnap is beírom ugyanezt.

    🙂

  5. Az embernek a következő alapvető szükségletei vannak:
    1. Evés, ivás, ürítés
    2. Ruházkodás az éghajlatnak megfelelően
    3. Ház az időjárás viszontagságai ellen
    4. Mosakodás
    5. Társaság
    6. Értelmesnek érzett tevékenység

    Nem igaz, hogy ezeket ne lehetne fenntartható módon megvalósítani, már csak azért sem, mert több példa van rá a világtörténelemből. Csak ehhez gyökeresen más társadalmi és gazdasági berendezkedés kell, mint amiben élünk.

    Persze a világban előforduló jó példák többnyire jóval kisebb népsűrűség mellett éltek. A mai technikai színvonalon talán meg lehetne valósítani a nagy népsűrűség mellett is, de nem látható, hogy a jelenlegi berendezkedésről hogyan lehetne átállni egy fenntarthatóra.

  6. Tényleg furcsa egyébként, hogy mért nincs olyan politikai erő, amelyik a közeli összeomlásra való készületet tűzné a zászlajára.

    A Fidesszel kapcsolatban az a benyomásom, hogy Orbánék sejtik mi a helyzet, és készülnek is rá, de nem az országot készítik, hanem a saját helyzetüket.

    Az LMP ökotudatos, de az összeomlás rémét nem tárja fel. Lehet, hogy azért, mert ők sem hiszik, lehet hogy nem akarnak negatívan kommunikálni.

    A Jobbiknak is vannak olyan indítványai, amik arra utalnak, hogy sejtenek valamit, de nem vállalják fel nyíltan a dolgot. Hasonló okokat sejtek, mint az LMP-nél.

    A többieknél sűrű sötétség.

  7. 6, 7: “Nem igaz, hogy ezeket ne lehetne fenntartható módon megvalósítani”

    Mivel a Föld lakossága évente egy Németországnyival növekedik, hosszú távon még kisebb fogyasztás mellett is időben véges a fenntarthatóság.

    Egy politikus hivatalból optimista, amúgy meg működik a “ne keltsünk pánikot” effektus.

  8. 8: Ez világos, de ha süllyed a hajó, mégiscsak be kell terelni a népet a mentőcsónakokba, még ha pánik lesz is. Ehelyett, úgy néz ki, a világ vezetése is úgy viselkedik, mint a koreai komp tisztjei: a gyerekeket szépen beterelik a zárt helyre, ők maguk meg csónakba szállnak.

    Hogy a vezetők többsége ezt teszi, azon nem is lepődöm meg. Hogy nincs kivétel, azon igen.

  9. 9: A magyar történelem nem ad biztató példát. A legnagyobb magyarpusztulás idején, a török hódoltság korában a magyar főurak állandó polgárháború-szervezéssel és birtokharácsolással voltak elfoglalva. Utólag nemzeti hősökként tiszteljük a legnagyobb rablókat..

  10. Hogy nem akarják menteni a tömeget, azon nem csodálkozom. De hogy még mindig a fogyasztás, a szennyezés, a természet rombolásának a növelését hajtják, az furcsa.

    Tegyük fel, hogy én a Föld leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei egyike vagyok. Azt remélem, hogy a pénzem és a befolyásom segít, hogy abban az 1%-ban legyek, amelyik túléli az összeomlást. Ezesetben azon lennék, hogy a Föld élő rendszerei minél nagyobb épségben megmaradjanak az összeomlás utánra, és minél kevesebb méreg legyen szétszórva.

    Ennek érdekében a következő lépéseket tenném:
    -Propagandát indítanék a fogyasztás csökkentésére
    -A szennyező gyáraimat átalakítanám, hogy ne szennyezzenek
    -Nagy pénzeket fektetnék a hulladék 100%-os újrahasznosításába
    -Elérném, hogy mindenhol átálljanak a biogazdálkodásra
    -Csökkenteném a fosszilis energia felhasználását, terjeszetném az energiahatékony megoldásokat az élet és az ipar minden területén

    Ezeknek az ellenkezőit látom megvalósulni.

    Hogy sokmindent elkövetnek a népszaporulat csökkentésére, az logikus és látszik is. Csak azzal nem tűnnek számolni, hogy az általános szennyezések és divatok hatásai alól, amik a nép termékenységét csökkentik, ők maguk és családjaik sem tudják kivonni magukat.

  11. 4.
    “Ázsiában annyit hemperegnek az ágyban hogy rengeteg új fogyasztó lép be a rendszerbe…”

    Szerintem te is tudod hogy a nagy fogyasztást nem a szaporodó ázsiaiak okozzák, hanem a fogyatkozó fejlett világ.
    A világ lakosságának a felső 5%-a többet fogyaszt mint az alsó 50%-a…
    Ott kellene a problémára megoldást találni, ahol az képződik, és nem ahol “csak” a jövőben képződne.

    Arma fogta meg a dolog lényegét :
    A kamatos kamat kényszeríti ki a folyamatos növekedést és amíg EZ A KÉNYSZER fennáll, addig se kényszer, s józan ész, se rábeszélés nem számít.

    Tehát :
    Ha megmentjük a világot a kamatos kamattól, akkor van esély hogy a klímaváltozás hatásait emberi szintre csökkenthessük.

    De addig hiába cseréled ki a WC ben a lámpát energiatakarékosra. Lepkefing.

  12. 12: Az okozza a világ baját, hogy Tibor bá a homokba dugja a fejét. Ugyanis a kamatszedést a KATOLIKUS EGYHÁZ tiltotta sokáig!!! 🙂

  13. 11.

    “Tegyük fel, hogy én a Föld leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei egyike vagyok.”

    Tegyük fel…

    -Propagandát indítanék a fogyasztás csökkentésére
    -Akkor is ha a a hasznod a fogyasztás növekedéséhez kötődik?
    -A szennyező gyáraimat átalakítanám, hogy ne szennyezzenek
    -Akkor is ha ezzel veszteségessé válsz?
    -Nagy pénzeket fektetnék a hulladék 100%-os újrahasznosításába
    -Mekkora veszteséget viselnél el?
    -Elérném, hogy mindenhol átálljanak a biogazdálkodásra
    -akkor is ha csak a töredékét tudák megtermelni?
    -Csökkenteném a fosszilis energia felhasználását, terjeszetném az energiahatékony megoldásokat az élet és az ipar minden területén
    -ha gazdaságilag ez hatékony lenne már megtörtént volna. De nem az.

    A helyzet az, amit fentebb írtam:
    Meg kell szüntetni azt a kényszert, hogy minnél több pénzt teremtsünk, hogy a növekvő kamatokat kifizessük.

    Utána AUTOMATIKUSAN normalizálódna a helyzet és azok, amiket leírsz mindenki számára kézenfekvő lenne.

  14. 13.
    A kamatot MINDEN valamirevaló kultúra, vallás tiltotta. (… jó… annak az egynek a kivételével… melyik is az ? 🙂 …)
    Tulajdonképpen a kamat felszabadítása volt az egyik fő indoka a vallások gyengítésének (népek ópiuma).

  15. 11-14: De mi van, ha nem kizárólag a tudatlanság, vagy ilyesmi az ártó tevékenység , illetve be nem szüntetése oka, hanem valakik direkt ártani akarnak az emberiségnek, a természetnek? Párszor már emlegettem, hogy miért.

  16. 17.
    Nem tudatlanság.. sőt… nagyon is számító magatartás.

    Kontroll …. A totális kontroll megszerzése.
    Miért?
    Hát mert mondjuk elégedetlenek a Teremtés fennálló rendjével és át akarják szabni a saját érdekeik alapján.
    Ha vallási oldalról nézed, akkor valóban a Sátán munkáját akarják azzal végezni, hogy teremtés alapvető törvényeit igyekeznek áthágni és beleavatkozni a már létező rendszerekbe.

    Itt a tudás valóban a Sátán találmánya.

    A kamatos kamat pedig kifejezetten jó példa, mert a “tömegek” nem értik hogy működik, és a tudóknak legyőzhetetlen fegyvert ad a kezébe.
    Persze nem a tudás a “bűn” hanem annak használata a tömegek ellen. Viszont ez a tudás magával hordja kisértést… és spirituális támasz nélkül nagyon nehéz ellenállni.

    (No majd ad Tibor’bá a fejemre !)

  17. 14: Az újrahasznosítjáson keresni is lehet, ott van pl. a TerraCycle. És a többi se jelent automatikusan anyagi csődöt.

  18. 18.
    Szerintem a Terracycle veszteséges.
    Egy jótékonsági kezdeményezés, amit a nagy cégek pénzelnek, hogy javítsanak az imidzsükön. Egy csomó önkéntessel meg lelkes emberrel kicsiben jól mutat az Indexen, de 50 centért eladni kidobott cipőket Afrikában… nem tudom hogy lehet abból hasznot remélni.

  19. 16.

    Szerinted miért tiltották olyan vehemensen az okkult tudományokat?
    Ha valóban hülyeség, akkor nem félt volna tőle szinte minden hatalom…

  20. KAMATOS KAMAT

    Zöldségeket hordtok össze-vissza. Ha eltörlik a kamatot vagy éppen büntetik, akkor senki se adnak kölcsön. De amíg az emberek könyörögnek, hogy kapjanak kölcsönt, sőt hoznak hamis igazolásokat, akár 49 % THM mellett is, az ötletetek nem ér egy lyukas fityinget se. Ez egyenértékű azzal, hogy tiltsák be a közösülést. Azonnal leállna a túlnépesedés.

  21. Senki nem hajlandó lemondani az életszínvonala egy részéről.
    Akiknek a lemondása leginkább számítana, azok az arisztokraták milliomosok, ők gyakorolják a hatalmat és a klímakatasztrófa bekövetkezésekor nekik a legnagyobb a biztonságuk.
    Nem igazán érdekeltek, búvárkodnak,síelnek, napoznak, elvadászgatnak, horgásznak a jachtjaikról, konditerembe, safarikra és plasztikai sebészhez járnak,meg a 12 szeretőjükhöz , hangversenyekre, kinek mi smakkol.
    Maximális jólét és nulla felelősség.
    Talán akad néhány kivétel e sommás ítélet alól, de az édeskevés.

  22. 22: A kamat a semmit nevezi ki valaminek és a tényleges javak tortáját osztja újra úgy, hogy a semmit képviselő kamat birtokosainál egyre több halmozódik fel belőlük.

  23. 24

    Ez se könnyű kenyér, nem igazán tudom, hogy gazdálkodjak a 20 millió forintos készpénzemmel.
    Mibe, kibe fektessem ?

  24. A kamat is alapvetően egy előnyös ötlet, de az ember bármit képes kollektíve elrontani, ezer ördögi, bizarr és kártékony megoldást eszel ki.

  25. 22: Nem értek a témához, de már többször olvastam, hogy a kamat puszta léte indokolja a gazdaság növekedését, hogy az alaptőkén kívül a kamat is visszafizethető legyen.
    Számomra ez nem teljesen egyértelmű. Nem elképzelhető, hogy az adós teljes egészében a normál fogyasztásának a visszafogásából felszabadult összeggel fizesse vissza adósságát, anélkül, hogy ehhez termelést kelljen bővíteni? Mert ebből semmi gond nem keletkezne.
    Viszont azt el tudom képzelni, hogy létezik a kamatnak egy olyan határértéke, amin felül már képtelenség kitermelni a kamatot, mert annyit nem lehet a megélhetési költségekből megspórolni, csak a bevételek növelése teheti lehetségessé a visszatörlesztést.
    Na, ha ez általános, akkor valóban kényszerpálya van a gazdaság folyamatos növelésére, tehát a föld egyre intenzívebb kizsigerelésére.
    Nem lehet, hogy pusztán annyi a probléma, hogy a bankok olyan magas kamatokkal dolgoznak, ami kikényszeríti a növekedésre törekvést, és mindez megoldható lenne normális kamatszint megtartásával?
    Persze a pénzintézmények között verseny is folyik a kuncsaftokért, és a megtakarítók oda viszik a pénzt, ahol magasabb kamatot adnak rá, ez is egy kényszer a bankokra.

  26. Örökzöld téma, csontig lerágva.

    Nem önmagában a kamat a hibás, az csak egy “mellékterméke” ennek a teljesen korcs és elfajult gazdasági rendszernek, amit ma kapitalizmusnak, régen szocializmusnak hívtak… mindegy milyen izmus…. beteg, mert az ember működteti.

    Arma nem csak a kamat működik így, hanem a tőzsde is, és ma már a virtuális pénzteremtés is. (CDS és társai)
    Őrült pénzmennyiségek termelődnek hozzáadott érték nélkül, ehhez próbálják hozzáhúzni a gazdaságot, de soha nem fog menni.

    Hogy mennyire beteg a jelenleg kialakult helyzet, azt ennél jobban semmi nem szemlélteti:

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/cegauto/ilyen_nincs_vadiuj_autok_tizezrei_mehetnek_a_bontoba.199132.html

  27. 7!
    “Tényleg furcsa egyébként, hogy mért nincs olyan politikai erő, amelyik a közeli összeomlásra való készületet tűzné a zászlajára.”
    Mert nem ez a dolguk..
    11!
    “Tegyük fel, hogy én a Föld leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei egyike vagyok.”
    Te nem tudsz úgy gondolkozni mint “azok” ne is próbáld..És szerintem örülj neki..
    13!
    Miért?Tibor bá szed itt kamatot?Vagy mi? 😀
    25!
    Fektesd belém.. 😀 😀
    28!
    Curix most mond valamit..

  28. Elengeded a szuper vírust,amire a lakosság 20% alapból védett.Időben nyersz 500-1000 évet.Ez elég a regenerálódásra.Ezt,ilyen egyszerűen fogják megoldani.Persze egy háborúval ötvözik majd,mert a 10% az sokkal jobb érték.Azt meg majd úgy hülyítik ahogy akarják.

  29. Az emberiség a végletekig el fog menni mint mindig. Ezrével lesznek 1000 emeletes házak, házak a föld alatt, házak az óceánok tengerek alatt. És ha majd nem lesz elég termőföld, akkor a világ nagy része úgyis valami 3 komponensű tutiszuper megamenő taknyot fog zabálni ami a reklámok szerint a betegségek 99.9%-ára is jó lesz. 10-szer ennyi ember fog ezen a bolygón JÓL élni és TÚLélni. Az arányt inkább nem említeném. Kevés lesz az olaj? Hát majd kevesen tankolnak. Nem lesz mivel fűteni? Majd elköltöznek az egyenlítő környékére. Az emberiség kis része szinte halhatatlan lesz, a többieknek meg jut egy 20-25 éves átlagéletkor. Mint mindig, mindenki el lesz foglalva a saját dolgaival, és ha nem vesz részt egy többéves tudattágításon, akkor ennél soha egy centivel sem fog tovább látni. Nem a föld, és nem is az emberiség napjai vannak megszámlálva, hanem az egyes emberek kibontakozásának hátralevő ideje lesz mindig fogyóban. Ez az igazi tragédia ezen a bolygón.
    A jó hír a végére hogy ezért viszont senkinek nem kell aggódnia 🙂

  30. 22.

    Amíg tiltották a kamatos kamatot, addig olyan szinten lehetett tartani, hogy nem dőtötte be a világgazdaságot.

    De ez nagyon régi vita. A kölcsön amíg kontrollálva van és nem engedi hogy egyes társadalmi rétegek az irányítók fejére nőljenek, addig hasznos és nem bántja senki.
    De amikor beindul a pénzmágnes effektus, (uzsora) akkor minden hamar szétrothad.

  31. 29: Hát mi lenne a dolga a vezetőinknek, ha nem az, hogy a valóságos helyzetnek megfelelően a legjobb irányba vezessék az országot? Ha katasztrófa jön, akkor minimalizálni kell a veszteségeket, ez lenne a legfontosabb feladatuk.
    Hogy valójában nem a népért dolgoznak, az igaz, de ez lenne a dolguk.

    Nem azt képzelem, hogy úgy gondolkozom, ahogy a leggazdagabbak, hanem azt várnám el, hogy legyen köztük olyan, aki hozzám hasonlóan képes végiggondolni egy egyszerű logikai láncot. És azt nem írtam, hogy felszámolnám minden jól jövedelmező bevételi forrásom, vagy hogy ne hoznék óvintézkedéseket a személyes biztonságom érdekében, csak azt vázoltam, mit tennék azért, hogy az összeomlás utáni világ minél élhetőbb maradjon.

    32: Ez egy izgalmas sci-fi novella lehetne, de sajnos(szerencsére?) nem túl reális.

  32. 22: “De amíg az emberek könyörögnek, hogy kapjanak kölcsönt, sőt hoznak hamis igazolásokat, akár 49 % THM mellett is, az ötletetek nem ér egy lyukas fityinget se.”

    +1
    Régen az államilag támogatott FT hiteleknél komoly megkötések voltak, hogy a jövedelmed max hány %-a lehet a felvenni kívánt hitel törlesztőrészlete. De a “minimálbér+zsebbe a többit” konstrukciós fizetésű “tisztességes” magyarok így nem mutatkoztak hitelképesnek, épp ezért volt olyan nagy kereslet azokra a hitelekre, ahol csak a fedezetet kellett igazolni, a többi a bankot nem érdekelte (po-po-po-po), rábízta a polgárra, hogy mekkora törlesztőt mer beválallni.
    Sokan épp azért választották a devizahiteleket, mert a (piaci) Ft hitelek THM-je 12-15% körül járt, miközben a deviza hiteleké 6-8% körül, a támogatott hitelre meg a fentiek miatt nem voltak jogosultak.
    Most a teljes hitelezési piacra készülnek ezeket a korlátozásokat bevezetni:
    http://www.penzcentrum.hu/hitel/nincs_igazolhato_jovedelmed_igy_bukhatod_el_a_hiteledet.1040481.html
    Már hallom is előre a közember hangját: “A köcsög bank nem ad nekem hitelt, pedig bőven ki tudnám fizetni a keresetemből, csak nem akarom, hogy a NAV elvigye a felét, ezért nem vagyok bejelentve rendesen.”; “Mi köze van a banknak a fizumhoz, amíg rendesen fizetem a törlesztőt?”; “Igazságtalan, hogy csak azok kaphatnak hitelt, akiknek akkora a fizuja, hogy nincs is rá szükségük!”

    “Ez egyenértékű azzal, hogy tiltsák be a közösülést. Azonnal leállna a túlnépesedés.”

    Ha nem is ilyen durván, de Kínában elég sikeresen felléptek ellene, aztán most ők is készülhetnek az állami beavatkozás “sikerének” eredményeként az elöregedő társadalom problémáira, a túlszaporodási gondok helyett. 🙂

  33. Bárcsak halna ki az emberiség!

    Legalább lenne helyük az “értelmesebb lényeknek”, állatoknak, növényeknek terjeszkedni. Megszűnne a környezetszennyezés, a Föld kizsákmányolása, a szárazföldi és tengeri élővilág rekonstruálódna.

  34. Elolvasva a bejegyzést és a hozzászólásokat, úgy érzem, hogy pont a lényeg hiányzik.
    A gondot ugyanis nem az erőforrások kimerülése okozza, hanem az ostobaság, a hedonizmus és az önzés.

    Háromszor annyi ember hal meg az elhízás miatt, mint amennyi éhenhal.
    Évente több, mint egymilliárd tonna élelmiszer megy a szemétbe
    Az erőforrások – nyersanyag és energia – hatalmas hányadát viszik el a hadseregek tökéletesen értelmetlenül.

    Az erőforrások önző és pazarló, értelmetlen felhasználása miatt tönkrevágtuk az ökorendszert is.

    Ilyen körülmények között túlnépesedésről és erőforrásválságról beszélni ködösítés,mellébeszélés. Pazarlásról, önzésről, kapzsiságról és hasonlókról kellene beszélni, mert ezek jelentik a probléma gyökerét.

  35. 35!
    Azért választottam a Po-po-po bankot,mert nem is volt más választásom.Ez az egy bank adott CSAK JELZÁLOGRA,jövedelemigazolás nélkül.A többi mind jövedelem igazolást kért,AZ ÖSSZES BANK,akár CHF-re,akár forintra.Esélyem se lett volna..(Mert külföldi jövedelmet nem fogadtak el.)Életemben ez az egy bank “segített rajtam”..
    Akkor most meg menjek neki?Meg pereljem be?
    Így jártam..
    Egyébként igazad van Avatar..
    34!
    Az a dolguk hogy álmokat adjanak el.Az egyik párt ilyen álmot,a másik meg olyat .Kiválaszthatod hogy neked melyik álom tetszik..

  36. Ami bonyolultabb eszköz, mint a faék gondba lesz néhány éven belül. Ugyanis az emberiség a mai szintre a szénhidrogének felhasználásával tudott eljutni. Magyarán helyette dolgozott.
    És általa tudott ilyen mértékben elszaporodni. Én azt gondolom, hogy nem lesz háború, arra már nincs fölös energia. Ami viszont valószínű, életszínvonal beszakadás és ezáltal folyamatosan csökkenő populáció. De nyilván, lesznek derűsebb helyek is.
    Fény és az árnyék összefügg egymással.

  37. 35:
    Nem az elöregedés a probléma, hanem az, hogy kb. 20 millió legénynek nem jut feleség, mert ha csak egy gyereke lehet, akkor az legyen fiú.

  38. idos ember letemre nem akarom aszt a benyomast kelteni ;hogy mar regen megmondtam , ez a vilag a fantasztikus tehnikai fejlodesevel egyut , epen ezert , halalra van itelve . nalam a masodik vilaghaboru kozbeszolt , ezert nincsenek felsofoku tanulmanyaim , enek dacaraszerintem a jozan esz aszt diktalja hogy ez a tehnikai automatizalasi fojamat ami tultemelest idez elo , a tobseg nem rendelkezik megfelelo anyagi lehetosegel a rengeteg “aru”felvasarlasara azonkivul a mai eletunk politikai es kornyezeti szenyezodesemenhetetlenul a mai tarsadalom oszeomlasat fogja rovidesen , eredmenyezni !megoldas? utopia ,LEHETETLEN ! DE CSAK AZ MENTHETI MEG A VILAGOT HA LENE ELEG ESZUNK INTELIGENCIAN ES AKARATUNK viszaforgatni a vilagot , mondjuk 100 evel, igaz cask 100 evet nyernenk, vagy meg kevesebet , tehat nincs mentseg , meg kel varni a teljes oszeomlast , de ez fajdalmas lessz es lehet hogy tob ezer evel fogja viszaporgetni a tortenelmet .

  39. 43. Piton
    Jó kis ábra, az előrejelzései eddig bejöttek nagyságrendileg.
    Szóval az ipari termelés (/fő)2020 táján kezd el beszakadni és 2030-ra már az 1970-es évek szintjén leszünk. Az nem kis gazdasági válság lenne. (Bár hurrá vége lenne a fogyasztói társadalomnak)
    Az ábra szerint a kaja már beszakadt 2013-15 óta, bár én ennek nem érezném jelét, mert még olcsó az élelem.
    Na és a nem megújuló energia 1970 és 2000 után is hirtelen beszakadt (ott a legmeredekebb) mégsem okozott eddig gebaszt.

    Csak azt akarom mondeni ezzel hogy jó a grafikon, de nem mutat igazából semmi hazsnosíthatót, mert a meredek eséseknél gebasznak kellett volna lennie, égsem történt semmi különös

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük