(1157) Klíma és erőszak

Tibor bá’ online

(vissza a múltban ideiglenesen áttéve vasárnapra)

 

~00000Tíz nappal ezelőtt a Science-ben megjelent egy szokatlanul kimerítő tanulmány az University of California-Berkeley gondozásában, ami kimutatta, hogy szoros összefüggés van a klíma és az emberi erőszak között, mégpedig egyenes arányban, vagyis minél melegebb van, annál inkább növekszik az erőszak. Ne hőbörögjetek, hogy már megint klíma, mert a mai fiatalokat ez nagyon is érinti, ugyanis a jelenlegi gyors hőmérsékletnövekedés várhatóan erősen fogja növelni az erőszakot is.

Az összefogó tanulmány 60 korábbi tanulmányt foglalt össze a föld különböző helyeiről, megállapítva azt, hogy a klímaváltozás, mint például, szárazság és a velejáró magasabb hőmérséklet korrelációt mutat a konfliktusokkal. Példának felhozható az indiai és az ausztrál állampolgári villongások, gyilkosságok növekvő száma az USA-ban, Tanzániában, etnikai villongások Európában és délkelet Ázsiában, földfoglalás Brazíliában, rendőrségi túlkapások Hollandiában, lázadások a trópusokon, de megemlíthető még a Maya és Kínai civilizációk is.

A gondosan tanulmányozott 27 modern társadalom közöl mind a 27 pozitív korrelációt mutatott az erőszak növekedése és a magasabb hőmérséklet között. Az erőszaknak több okozója is lehet, de a tanulmány eredménye világosan rámutat, miként fogja befolyásolni a globális klímaváltozás az emberi társadalmakat. – Aki részletesebben akar olvasni róla angolul az megtalálja itt:  findings

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

25 gondolat erről: „ (1157) Klíma és erőszak

  1. Ez lényegében nem meglepő. Az ember melegben frusztráltabb, hajlamosabb az idegeskedésre, pont arra nincs szüksége, hogy más beszóljon neki. 🙂 Így az erőszakos cselekmények is nőnek.

  2. kedvezőtlen klíma esetén értelemszerűen szűkösebbek az élelemforrások, nehezedik a családfentartás, családalapítás – ez okozza a konfliktusokat.

  3. 1:
    Az angol “debate” nem azt jelenti, hogy tagadják, hanem azt, hogy megvitatják. Ez tudományos körökben teljesen elfogadott, sőt rlvárt. Így működik a tudományos élet. Egy-egy új dolgot szokás ízekre szedni. Ráadásul ez egy fontos téma, met az emberiség jövőjéről van szó.

  4. Minden bizonnyal van alapja ennek a korrelációnak, azonban nem mehetünk el amellett sem szótlanul, hogy az agresszióra mindig van magyarázat. Ha jólét van azért, ha nehezebb időszak van, akkor azért. Ha hideg van azért, ha meleg van azért.

    Ha nem változna a klíma, akkor is frusztráltabbak lennének az emberek, mert népszaporulat miatt minden egy főre jutó dolog csökken.

  5. Elméletbe nem annyira fér bele az aboroginal ausztrál őslakosság. Biztosan voltak törzsi viták a területekért(erőforrásokért), de egész jó elvoltak annak ellenére, hogy marha meleg volt/van náluk…
    Hogy az angolok mit műveletek velük, az teljesen más kérdés, ők nem bírták annyira a meleget 🙂

  6. 6:
    Az ausztrál őslakosság eredetileg a kellemesebb tengerpartok mentén éllt, ahonnan a bevándorlók szép lassan beszorították őket a fél sivatagba. Különben CIVILIZÁCIÓKRÓL volt szó. 😀

  7. Ha civilizáció, akkor mi a helyzet a mai modern Dominicai Köztársasággal. Gyakorlatilag állandó 30 fok, dög meleg, még is elvannak, mint a befőtt.

    Szerintem nem a meleg számít, inkább az adott hely kultúrája.
    Generációról generációra ugyan azt az eszetlen marhaságokat csinálják, nem csoda, hogy nehezen lépnek ki belőle. Plusz az adott régió eltartóképessége erősen korlátos. Ne haragudj Tibor bá’, de szerintem ez már túl van gondolva, mindenről ugyan az jut eszedbe.

  8. 8. dajtás: Közelebb lehet az igazsághoz, ha összetett problémaként kezeljük. Azaz nem csak a meleg számít. De nagy mértékben hozzátesz az ingerenciához. Szívbetegség, álujékonyság, ingerhetőség. Most fehér emberekről van szó, akik nem ebbe a hőségbe születtek bele. Miben különbözik a Domonicai Köztársaság állampolgára a magyarétól?

  9. 8:
    Dehogy haragszom, de pontosan mi is jut nekem mindenről eszembe?

  10. Én úgy érzem, hogy nem a melegről önmagában van szó, hanem a hőmérséklet emelkedés és az életkörülmények általános romlása együttesen okoz depressziót és agressziót. Amennyire én tudom a világ legboldogabb emberei a busmanok, akik aztán tényleg meleg helyen laknak, de beszélhetnénk a szinte teljesen elszigetelt őserdei törzsekről (Akik 100 éve még léteztek elszigetelten, mára lassan teljesen elfogynak.). Tökéletes boldogságban élnek magas páratartalmon, magas hőmérsékleten (Illetve a busmanoknál csak a hőmérséklet magas, pára az nincs). Náluk alacsony a létszínvonal, de nem ismernek mást, így teljesen elégedettek azzal amijük van és boldogok.

    A civilizációban élő ember számára azonban a technika olyan lehetőséget adott a kezébe, hogy a környezetét mindig optimálisra szabályozhatta két generáción keresztül, és ha nem tudja maga számára biztosítani az ideális 20-24 fokot (Természetes eső nélkül, optimális páratartalommal, mérsékelt napfénnyel és táncoló fűszoknyás lányokkal a teraszon 😛 ), akkor feltör az agresszió az életszínvonal csökkenés miatt. Szerintem legalábbis.
    De itt nem a hőmérséklet okoz problémákat, hanem a rejtett (már amennyire az) problémákat felerősít a hőség, azzal, hogy az ember eleve már egy (vagy több) komfortfokazattal alacsonyabban ébred reggel, ami tehetetlenséggel párosulva agressziót szül.
    Szerintem…

  11. Az, hogy melegebb hômérséklet hatására az ember ingerlékenyebbé válik, illetve az ingerküszöbe, toleranciára való képessége csökken szerintem tapasztalati tény. Nyilván bizonyítani is lehet, nem tudom. De az is tapasztalati tény (saját) hogy minél melegebb éghajlatra utazik az ember, annál több lusta és naplopó embert kell elviselned. Ausztráliát meg az egyéb európaiak által kolonizált eseteket hagyjuk, teljesen másképp oldották meg a saját lustaságukat ami szerintem szintén az elviselhetetlen hôségre vezethetô vissza. Tömegben is ingerlékenyebb lesz az ember, az éhség pedig egyenesen állati szintre képes redukálni bárkit.

  12. Tibor bá ez most meg mi ez a poszt? 😀
    Erőltesd meg magad és fogalmazz magyarul.

    De most komolyan. Már a cím sem jó, mert ebben az esetben klímáról nem beszélhetünk, max időjárásról.
    Értelmezési zavar!

    A 39 fokban majdnem megkoccantottam a kocsimat, meg még egyet, az én hibám lett volna, és igen ez ráfogható a hőmérsékletre, figyelmetlenebb az ember, de hogy szimplán a meleg miatt nőne az erőszak??? 😀
    Nézd meg a forrást, nem éppen bulvár

    Vazze alig vártam, hogy hazaérjek melóból a hűvös 26 fokos szobába, nemhogy tüntetni menjek, meg gyilkolni 😀
    Ez hogy kapcsolódik a poszthoz?

    Talán az egyre romló gazdasági helyzetet is a klímaváltozás nyakabá varrják?
    A globális felmelegedésnek valóban van gazdaságot rontó hatása. Pl. a magyar mezőgazdaság a kánikulától rosszabbul teljesít, csökken a GDP.

    Egyetlen logikus magyárazat a szükülő élelmiszer és vízellátás lenne forróság idején, de itt most nem erről van szó. Már megint keltik egyes nagyon ráérők a feszkót!
    Egyáltalán kinek jut eszébe ilyen tanulmány készítése?
    Egyik se szűkül, csak drágul

    Komolyan én is csinálok már egy tanulmányt, mi legyen a neve?
    A klímaváltozás tagadok és a nem ortodox szexuális preferencia közötti korreláció kimutatása 😀

    Mondjuk a Éticsigák párzási szokásainak összefüggése a jegesmedvék jégtáblákon történő egyensúlyozási képességeivel. Jó lesz? 😀 😀

    Váááá ez a poszt (fordítás)….
    Ühüm, a legnagyobb presztízst élvező Science tudományos magazinból. 😉

  13. Re: 10 Tibor bá’
    Mindenről Orbán és a globális felmelegedés jut eszedbe 🙂
    Ebben az esetben az utóbbi.

  14. 13. Curix. “Vazze alig vártam, hogy hazaérjek melóból a hűvös 26 fokos szobába…” Tehát ingerültebb voltál. Mert hogyha ilyen melegben a tömött buszon kell nyomorognod, akkor ingerültebb vagy. Mert ha nincs hova hazamenned, akkor nagyon ingerült vagy. Tehát igaz a poszt állítása. Ilyen hőségben nem tüntetéseket szerveznek az emberek, hanem bűncselekményeket hajtanak végre. Ezt állított a poszt, csak nem tudom, hogy direkt ellent szeretnél már mondani az itt olvasottaknak, vagy csak szimplán szövegértelmezési problémáid vannak.

  15. 14:
    Történetesen ez most nem nekem jutott az eszembe, hanem az University of California-Berkeley professzorainak, amit a SCIENCE-ben publikáltak. Ha még sose hallottál róluk, az te a te bajod. 😀

    15:
    Szép kerek logikus következtetés, ami Curixnek nem fog tetszeni, aki nem vette észre, hogy a héten Magyarországon 5 korábbi rekord dőlt be, és sikerült átlépnünk a 40 °C-ot (40,6 °C). hamarabb fogok nyerni, mint 10 év.

  16. 13:

    “Ühüm, a legnagyobb presztízst élvező Science tudományos magazinból.”

    És akkor mi van? Attól még publikálhatnak butaságot. A Nat.Geo is ilyen. Pufff…

    15:

    Nézd sok mindent bele lehet magyarázni abba, amit írok.
    Történetesen azért vártam, hogy haza érjek, mert az irodába több fokkal is melegebb volt, mint a szobámban, nem beszélve arról, hogy többnyire aludni sem tudtam, így másnap persze, hogy ingerültebb, türelmetlenebb, fáradtabb az ember, de ez még nem vonta magával, hogy a fél munkahelyemet legyilkoltam volna beérkezéskor. Sőt még csak nem is veszekedtem senkivel.
    Sokkal inkább a figyelmetlenség, szétszórtság jellemző ilyenkor az emberekre, vagyis azt mondanám fokozottan, mert amúgy is azok.
    Egyébként meg minden normál ember alig várja már hogy hazajusson melóhelyéről, csak azok a normálatlanok nem, akik történetesen szeretik is, amit csinálnak. Vagy te ezzel nem így vagy?

    Azt el tudom képzelni, hogy akinek nincs klímája a kocsijában az ingerültebb, ha meglátja, hogy nálam fel van húzva az ablak, és bent hűsölök. Ettől függetlenül még senki nem ráncigált ki a kocsiból.

    Mellesleg aki irigyli a kocsiklíma előnyeit, az irigyelje a hátrányait is.

    Nem tudom, részemről semmit nem tapasztaltam ebből a tanulmány által kimutatott fokozott erőszakból.

    Amúgy most Michael Douglas egyik igen nagy filmje az Összeomlás jutott eszembe. A történet ott is ott kezdődik, hogy ülnek dugóban a sztrádán egy forró nyári napon…

    csak a film nem erről szól…

    16:

    “sikerült átlépnünk a 40 °C-ot ”

    Ajjaj Tibor bá, már hányszor átléptük, úgy csinálsz, mintha ez rendkívüli esemény lett volna. 1905-ben is átléptük. Sorozatosan.
    Napi rekordok dőltek meg, ennyi.

    Az abszolut melegrekord 41,9 C fok, 2007-ből, ez nem dőlt meg.

    Csak érdekesség képpen 2011-ben ezen a napon a napi minimum rekord 5,1 C volt.
    A napi Maximum rekor pedig 1921-ben volt, 39,2 fok Túrkevén. (idokep.hu)

  17. 17:
    Már a +6 Celsius posztnál belinkeltem Neked, de akkor még egyszer:
    http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/

    ” Nemcsak maguk a hőmérsékleti értékek, hanem a szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó tendenciák is a változó éghajlat jelei. A fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) számának csökkenése és a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi (4. ábra).

    Szóval a 4-a-b ábrát értelmeznéd nekem?

    Egyébként NEM CSAK Neked ajánlom a cikk figyelmesebb tanulmányozását.

    Meglepő módon, azon a területen, ahol lakom,
    a éves csapadékösszeg emelkedett, de az országos átlag csökkenő.

  18. 18:

    PZuj tudom értelmezni 4 a,b ábrákat. Egyértelmű átlaghőmérséklet emelkedést mutat.

    A poszt témája azonban nem ez. Vagy Magyarországon is ezért növekszik az erőszakos cselekmények száma?

    Mit gondoltok a melegedő Magyarország és a szaporodó cigány lakosság összefüggéséről? Mindkettő bizonyított, szóval tény, hogy a meleg klíma pozitív befolyással bír a cigányok szaporodási képességeire.

    Tibor bá javasolt egy tanulmányt,
    nos a meleg napok számával szignifikánsan nő a melegek száma is 😀
    meg azoké is akik klímát szereltetnek a szobába.

    Ez így elég érthető, nem? 😀

  19. 18.
    Pzuj, szerintem érdemes átfutnod ezt a kis tanulmányt:
    http://nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Egyeni_oldalak/janko.ferenc/16_JF.pdf
    “Fontos vizsgálnunk, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással lesz a földi társadalmakra. Azonban azt is érdemes tudnunk, hogy mi jellemzi e természeti jelenség társadalmi
    konstrukcióját, azaz miképpen alakítja jelenbeli gondolkodásunkat, cselekvéseinket: milyen értelmezéseket kap, milyen magyarázatok, narratívák születnek, s a kommunikáció során milyen diskurzusok formálódnak a problémáról? Ezek mindennapi életünkben,cselekvéseinkben, és szűkebben az éghajlatváltozás politikájában is összetett módon jelentkeznek, és befolyásolják a társadalomnak a problémára adott válaszát (PETTENGER,M. E. 2007; HULME, M. 2009).
    Szakirodalmi áttekintésünk célja, hogy megpróbáljuk megválaszolni, vagy továbbgondolni ezeket a kérdéseket.

    “…az arany középutat képezi MOBERG, A. et al. (2005) tanulmánya. A szerzők főképpen fák évgyűrűinek elemzése alapján készítették el az elmúlt 2000 év hőmérsékleti rekonstrukcióját az északi félgömbre. Következtetéseik szerint a jelentős természetes ingadozás révén 1000 és 1100 között a maihoz hasonló hőmérsékleti viszonyok uralkodtak /jóllehet akkor a szén-dioxid koncentráció mintegy 25%-al alacsonyabb volt a jelenleginél/, a leghidegebb időszak pedig 1600 körül mutatkozott…”

  20. 19:
    “Egyértelmű átlaghőmérséklet emelkedést mutat.”
    Speciel azt nem ez az ábra mutatja.

    Hanem “A fagyos és a hőség napok éves számának idősora”
    Azaz, ha pl. a hőségnapok száma nő, akkor annak a valószínűsége is nő, hogy lesz új maximum.

    Ezért ““sikerült átlépnünk a 40 °C-ot ”

    Ajjaj Tibor bá, már hányszor átléptük, úgy csinálsz, mintha ez rendkívüli esemény lett volna. 1905-ben is átléptük. Sorozatosan.”

    hibás az idézett érvelésed itt.

    20:
    “Következtetéseik szerint a jelentős
    természetes ingadozás révén 1000 és 1100 között a maihoz hasonló hőmérsékleti viszonyok uralkodtak /jóllehet akkor a szén-dioxid koncentráció mintegy 25%-al alacsonyabb volt a jelenleginél/,”

    Ez már lerágott ügy, csak azt kéne megnézni, hogy az akkori felmelegedést kiváltó okok okozzák-e a mostanit vagy valami más van a háttérben!

    http://www.skepticalscience.com/medieval-warm-period-intermediate.htm
    Egy kis irodalom a témáról.

  21. 21:

    PZuj ne haragudj, de nem értem az érvelésed. Az ábrák mindegyike megfelel és beleillik a globális klíma modellbe, de még mindig nem értem, hogy jön ez a poszthoz.

  22. 22:
    A poszttól te tértél el először, mert minden alkalmat megragadsz, hogy destruáld a globális felmelegedés bizonyítékait. Betegesen ragaszkodsz ahhoz, hogy minden OK, mert képtelen agy szembe nézni a nem túl kellemes jövővel. Ez PZujt kihozza a sodrából, mert újra és újra kénytelen belinkelni ugyanazt. esztelen bigottságodban odáig mész, hogy lecikized a Science-t és összeméred a N.G.-val, ami egy bulvár-“tudományos” látvány anyag. Vagyis, fogalmad sincs a tudományról és annak működéséről.

  23. 23:

    “fogalmad sincs a tudományról és annak működéséről.”

    Lehet. De talán jobb is ha ilyen tanulmány a végeredmény, mint ez itt fent.

    Egyébként ha végigolvastad a hozzászólásokat, akkor elég egyértelműen afelé hajlik a kommentelők véleménye, hogy ez nem feltétlen a meleg miatt van, vagy ha mégis, akkor az a hőség miatti többlet “teherből” adódó idegesebb állapot.

    Vajon a hidegnek milyen hatása van?

    Maga a cikk konkrétan említést tesz arról, hogy hány fokos globális hőmérséklet emelkedés, milyen fokú bűncselekmény elkövetés növekedéssel fog járni.
    Ez nagyon tudományos….

  24. 21.Hagyjuk!
    24.”Vajon a hidegnek milyen hatása van?”
    Mennyire hidegnek? Amitől pl. befagy a Duna is?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük