(VM-186) Lékelés

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~00000Kánikula van, állandóan figyelmeztetnek, nehogy dehidrálódjunk, de ki a fene tud inni annyit, ami a tiszti főorvost kielégítené? Már rá se tudok nézni a limonádéra, a forró és hideg teára, a buborékos és buborék nélküli ásványvízre, mert ezeket ihatom. Viszont a görögdinnyének a glikémiás indexe csak 7. Gyerünk! Utolsó erőnkből megyünk el az ürömi CBA-ba, ahol éppen most lett 79 forint egy kiló magyar származású görögdinnye, amelyek egy dekoratív paraszt szekéren vannak felhalmozva, pont úgy, ahogy gyerekkoromban láttam a pesti mellékutcákban, csak itt a CBA-ban nem kiabált a kocsis, hogy „görögdinnyét tessék, olcsó a görögdinnyém”, merthogy kocsis nem is volt. Mindegy, vettünk egy 7 kilós dinnyét, amit otthon kettévágtunk, az egyik fele be a hűtőgépbe, a másik a pincébe fóliával letakarva. Alig vártam, hogy a kívánt hőfokra lehűljön, amit Éva siettetett némileg a dinnye hátratolásával a csövekhez. Aztán jött a nagy pillanat.

Egy-egy kanállal a kezünkben nekiestünk a 3 és fél kiló dinnyének, de mindjárt az első falat hatalmas csalódás volt. A dinnye egyszerűen nem volt édes, mondhatnám félig éretlennek tetszett neki lenni, bár a bele már piros volt. A kábé 550 forint kidobása nem izgatott annyira, mint az, hogy hoppon maradtunk, bár fancsali képpel eszegettük a tökre emlékeztető dinnyét, ami végül a csirkéké lett, akik jól jártak vele. Éva néma szemekkel vádolt, mert végül is én válogattam ki a dinnyét. Frászkarikát! Kivettem egyet, kívülről minden dinnye egyforma. Egy idő után beugrott, hogy valamikor a dinnyéket lékelték. Az árus elegáns mozdulattal kivágott egy piramis formájú dinnye darabot, aminek levágta a csúcsát, és ha nem volt édes, akkor nem kellett megvenni. Ez most miért nincs? Ha az ember vesz egy kiló szilvát, abban van 60 szem, ha valamelyik ilyen vagy olyan, hát kidobjuk, marad még 59 szem. De dinnyéből csak egyet vesz az ember, mert az is 7 kiló. Lékelni kellene!

Régen a világ emberszabásúbb volt. Nem csak a dinnyét lékelték, de a piacon le lehetett csípni egy-két szőlőszemet a fürtről, amit az eladó teljesen természetesnek talált. A túrót-vajat áruló kofák egy darabkát késsel levágtak az árujukból és mindenkinek kínálgatták. Nem kell kérem zsákba macskát venni, tessék megkóstolni. A hentes is adott egy karikát a kolbászából, egy szemet a töpörtyűjéből. Akkoriban senki se hallott még a profit maximalizálásról. Az emberek egyszerűen csak megéltek a munkájukból, és nem akartak Görögországban nyaralni minden áldott évben, ahonnan ez a nyavalyás dinnye származik.

A leírt balsiker után áttértünk a sárgadinnyére, ahol már tudtam remekelni. Anyámtól tanultam, hogy a sárgadinnye csuma alatti részét, ahol nincs héj egy volt egyforintos nagyságú területen, meg kell szagolni. Az éretlen dinnyének nincs illata. Az érettnek viszont van, és minél érettebb, annál aromásabb. A három kiválasztott dinnye csodás volt, csak felnyomta a vércukromat. Kiderült, hogy nem tíz éves vagyok. Vissza tehát a görögdinnyékhez, de taktikát változtattam. Fél dinnyéket veszünk, azokat, amelyeket reklám céljából kettévágnak. Nekünk jó így felesben is, mert ezt legalább látni lehet. Szóval ebből jól bezabáltunk. Alig fejeztük be a dinnyeevést, már mehettem is a vécére, mert ami bemegy, annak ki is kell jönnie.

Erről aztán eszembe jutott egyik gyerekkori emlékem. Apám fiatal volt, amikor születtem, így aztán 10 éves koromra mindössze a harmincharmadik évét taposta. Ekkor 1943-at írtak, és a család már jómódúnak volt mondható. Anyám hátrahagyása mellett (akivel válófélben volt, de sose fejezték be a válást) levitt a Balatonhoz, ahol összejött ifjúkori barátaival, akik többnyire nem nősültek még meg. Így aztán én voltam a favorit, mindenki velem foglalkozott. Panzióban laktunk és étkeztünk közvetlenül a Balaton partján. Az egyik ebéd után görögdinnye volt felszolgálva, magunk között maradjon, elég kicsi adagokban. Deák Tibi, apám kölyökkori barátja, egy tagbaszakadt ember volt (szabad idejében bokszoló), aki kijelentette, hogy ez semmi, mert ő meg tudna enni egy 10 kilós dinnyét is. Ebből szóváltás, majd fogadás lett, amit én roppant élveztem, mert a felnőttek között lehettem egy érdekes vitában. Miután pontosították a feltételeket, vagyis, hogy egy óra alatt (és nem ám egy falióra alatt fél napon át), legfeljebb 3 cm héj visszamaradásával. Ezt követte a 10 kilós dinnye kiválasztása, majd az óra beindítása. Deák Tibi felkapta a dinnyét, és bevitte magával a Balatonba. Siófoknál 100 méter kellett ahhoz, hogy derékig érjen a víz. Ott megállt és elkezdte falatoznia dinnyét. Hatalmas test, hatalmas gyomor, de nem közel 10 literes. Viszont Deák Tibi tudott valamit, amit mi, a többiek nem. Vízben állva a vese másképp működik. A dinnye fent bement Deák Tibi szájába, lent pedig ki a Balatonba. Nagy volt a röhögés, nem kellet megennie az egészet, a másik fél elismerte a vereségét, mert erre ő nem gondolt. Háború volt, mégis jó volt az emberek kedélye, és nem döglöttek bele, ha vesztettek, mert ugye, veszteni tudni kell.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

17 gondolat erről: „(VM-186) Lékelés

  1. Az, hogy nem lehet lékelni a dinnyét, egy újabb Európai Uniós marhaság. HCCP, stb-vel együtt, mondván, hogy a dinnye héja földes, és ez a késsel bekerülvén a lékbe „fertőzést” okozhat. Így a dinnyeárusok jártak jól, mert az íztelen „tököket” is el tudják sózni….
    Azért némi támpontot adhatok a jó dinnye kiválasztásához. A csíkoshéjú fajtánál lehetőleg a világosabból válasszál, mert minél érettebb annál világosabb, sárgás-zöld lesz a héja. Tedd a dinnyét a bal tenyeredre (ha jobb kezes vagy), és a jobb tenyereddel csapjál rá egyet. Ha érezhetően kongó hangot ad, és kissé berezonál a dinnye, valószínű, hogy már jó érett. Persze tökéletes módszerről még a lékelésen kívül én sem hallottam. Azért vidéken még vannak lelkiismeretes termesztők, akik lékelnek…

    Ja, és egy fotó kedvcsinálónak, a ma reggel forrónfüstölt csirkecombokról, a holnapi babfőzelékbe lesz:

    http://kepfeltoltes.hu/130811/2013_08100014_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

  2. 1: Hmm, jól néz ki még képen is 🙂

    Amúgy igen, EU-s előírás, hogy nem lehet lékelni. Ma már szinte teljesen természetes, ha rossz a dinnye, akkor így jártál. Kuka, vagy az állatok megeszik.
    Elcseszett világ lett ez…

  3. Tipikus pesti vagy Tibor bá! 😀 😀
    Látom, nem jártál dinnyét lopni gyerek korodban. 😀
    Mivel „dinnyézni” nem fényes nappal járt az ember gyereke, így kialakul az „érzéke”, hogyan lehet félhomályban, sötétben megtalálni a jó dinnyét. Szinte futó lépésben, legörnyedve, az ujjunk első két percével megpaskolni, ha kellően mély, érces hangot adott akkor, 99%-ban jó volt. 🙂
    A mai napig ezt a módszert használom és ritkán tévedek. Rosszabb dinnyét akkor szoktam hazavinni, ha nem találok megfelelőt, de a család unszolására azért vinni kell valamilyent.

    Egyébként a dinnyézés legtöbbször nem a dinnyéről szól, hanem a „becserkészésről”! 😀
    Lehetőleg úgy, hogy a csősz, vagy a gazda észrevegyen és akkor futás! Veszélyesebbek a csőszök voltak, mivel a gazdák sokszor hagytak elsétálni, csak ne rugdossuk fel, futás közben a többit, így nagyobb kárt okozva, mit amit elvittünk. 🙂

    Tehát, a jó dinnye megpaskolva „érces” hangot ad és mélyet!
    Az „érces” hang a friss dinnyére jellemző, a mély pedig az érett, már kellően „ikrásodott” ! Belül akkor már van egy kis üreg, itt-ott.
    Persze az érces hang csak a szedés után 1-2 napig hallható és ilyen frisset csak ritkán talál az ember. 🙁

    Na jó dinnyézést! 🙂

  4. A tök-szerű ízért állítólag az a felelős, hogy tényleg tökkel keresztezik, mert az jobban eláll. Lékelés nélkül meg tök-mindegy az íze. A tökbe oltott dinnye viszont elismerten elég általános, mert például sokkal gyorsabb növekedést lehet így elérni, csak az esetleges műtrágya is belejuthat alig feldolgozva.

    Az ütögetős módszerrel csak egyetérteni tudok. Meg kell tanulni, hogy melyik hang és rezgés jelez finomabb dinnyét. Ezt leginkább rutinnal lehet megtanulni, esetleg egy rutinosabb ember útmutatása alapján.

  5. Sajnos manapság a narancs is ilyen zsákbamacska-szerű vétel.
    Egyik-másik mintha aszalt lenne, vagy kiszívták volna a nedvességtartalmát.

  6. @ptp: merthogy a narancsot nem ilyenkor kell venni, hanem mikor szezonja van. Ugyanilyen elvbol nem veszek januarban paradicsomot, hiaba piroslanak a hipermarket pultjain. Mikor szezonja van az arunak, olyankor me’g lehet kapni rendeset is, csak oda kell figyelni.

  7. Mi ebből a tanulság?Dinnyét a dinnyéstől kell venni, és nem a plázacicáktól.Hevesi mézédes dinnyénél nincs édesebb, zamatosabb dinnye, a termelőnél.Cipőt sem a hentestől veszünk, hiába van eredeti disznóbőr,marhabőr az üzletében!

  8. Tibor bá’
    A post végén leírt sztori szinte szóró-szóra velem is megtörtént, csak ~45 évvel később! Nincs új a nap alatt. 🙂

    7. Hevesi dinnye? Pfha! Békési, na az már valami! 😉

  9. 8:
    Nincs. Az emberiség ismétli önmagát. I. VH, II. VH, III. VH ?? 😀

  10. 1:

    Nem hallottam, hogy az EU tiltja a lékelést. Egyébként ha megszokott körökben vásárol az ember, akkor nem gond a lékelés zöldségesnél, vagy akár utcai árusnál.
    A hang alapján valóban jól meg lehet állapítani az érettséget, viszont ahhoz tényleg nagy tapasztalat kell. Segít még, hogy a földön lévő oldalnak sárgásnak kell lenni (persze ez függ a dinnye színétől, fajtájától). Amelyen nincs ilyen nyom, azt nem is érdemes megvenni, mert forgatták a gyorsabb érés érdekében, ami viszont az ízre károsan hat.
    Tuti módszer viszont, hogy a végén meg kell erősen nyomni és a jó dinnye kemény, csak kevéssé tudjuk benyomni és visszarúg. Ezzel azonban kárt okozhatunk a dinnyében és romlásnak indulhat, úgyhogy ez lelkiismeretre van bízva.

    4:

    Ez butaság, én is tökbe oltott dinnyét termesztek. Annyi köze van a dinnyének a tökízhez, mint amennyire a szilvába oltott baracknak a szilva ízéhez: semmi. Amióta ilyet termesztek sokkal biztosabb, jobb, több, nagyobb, ízletesebb a termés, csak előnye van. Az hogy tök ízű, általában a forgatásnak köszönhető.

    7: Valóban, dinnyét nem szabad hipermarketekben, szupermarketekben venni. Nem csak hogy nem lékelik, de nem is igazán van náluk jó dinnye, nem véletlen az ára sem. Olcsó húsnak híg a leve. Illetve ez sem teljesen igaz, mert ugyanennyiért lehet termelőtől venni a dinnyét, ott ugyanezért az árért jó minőséget kapunk.
    Sosem értettem, hogy egy élvezeti cikk esetében miért vásárolnak az emberek olcsót és rosszat.

  11. 10. Vasgerinc
    A tökbe oltáshoz nem is írtam, hogy tökízű lenne tőle, annál csak az esetleges műtrágya juthat be.

  12. Tudom nem esik utba es nem is a szomszed cba, de Velence elott, Budapest felol erkezve a 7-es ut bal oldalan, meg a benzinkut elott van egy zoldseges, na ott lekelnek, de ok batran meg is tehetik, kivalo a dinnyejuk, eddig meg sosem csalodtunk, merem ajanlani!

  13. 11:

    Ezek szerint akkor külön értetted a tökkel keresztezettet és a tökbe oltottat. Tökkel keresztezett dinnyével szerencsére még nem találkoztam.
    De miért juthat be könnyeben a műtrágya az oltvány esetében?

  14. 13. Vasgerinc
    Most nem találok forrást hozzá, de azt olvastam, hogy a gyors növekedés miatt feldolgozatlanul bekerülhet a műtrágya egy része. Gyakorlati tapasztalatom nincs.

  15. Ebben nekem sincs tapasztalatom, mert nem műtrágyázok. Viszont logikátlannak tűnik, mert a műtrágya elég gyorsan feloldódik, és nem néhány héttel a szüret előtt szoktak műtrágyázni.

  16. 15. Vasgerinc
    Inkább visszaszívom, amit írtam. 🙂 Laikusként okoskodtam.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük