(1105) Két fok Celsius

Tibor bá’ online

 

~at0002A gazdasági nagyhatalmak, semmihez se értő vezetőik néhány éve megegyeztek abban, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 °C-al emelkedhet az Ipari forradalomkor mért értékhez viszonyítva (referencia: 1850). Csak hogy képben legyünk, ebből a 2 °C-ból 0,8 °C-t már sikerült teljesíteni. Mindegy – gondolják a G-8 vezetői – még mindig van hátra 1,2 °C, amit emelkedhetünk, és majd amikor elértük (ha addig még mindig lesz mandátumunk) akkor majd azt a nagy, képzeletbeli kapcsolót lekapcsoljuk. Ebben az a furcsa, hogy feltehetően annak idején ők is jártak középiskolába, és egészen biztos fizikából tanulták az úgynevezett „tehetetlenséget” csak akkor vagy hiányoztak az óráról, vagy időközben elfelejtették. Sebaj, próbálkozzunk egy másik oldalról. Bizonyára valamennyien vezettek már gépkocsit – jó-jó, most sofőr viszi őket, de azért tudnak vezetni – akkor pedig emlékezniük kellene arra, hogy amikor megnyomták a féket, a gépkocsi nem állt le azonnal, hanem a sebességtől függően, ment még néhányszor tíz métert. Nahát, ez az, ha 2 °C-nál lekapcsolnak (megszüntetik az összes CO2 kibocsátást – ami természetesen lehetetlen) akkor úgy 6 °C környékén esetleg le is állhatunk. Aztán a tortán van még hab is. 2 fokról volt szó, de hogy ennek érdekében mit óhajtanak tenni, arról nem. Nem volt, aki súghatott volna nekik, hogy talán meg kellene állapodni abban, hogy ehhez mennyi CO2 tartozik (Hansen szerint 350 ppm, amit már túlléptünk) és ezt hogyan kívánják elérni. Akarom mondani a tortán dupla adag hab volt, ugyanis India és Kína meg se szólalt, mert el vannak foglalva azzal, hogy ipari termelésben utolérjék a fejlett Nyugatot, ami persze elég sok széndioxid kibocsátással jár. Szóval, aki eddig még nem tudta volna, az most megtudta, nekünk annyi.

Különben az Ausztráloknak már most annyi, csak errefelé nem, verik nagydobra. Szóval mennyi is az annyi? Ausztráliában hosszú évek óta hatalmas szárazság van és az ausztrál meteorológusok nem is kecsegtetnek semmi jóval. Egyetlen adat! Ausztrália átlagos évi rizstermelése 1970 és 2000 között évi 720.000 tonna volt. A múlt évben mindössze 18.000 tonnát takarítottak be. Ez, ha jól számolok 2,5 %. Ha nagyon tudománytalanul ezt az egész Földre interpoláljuk, akkor azt jelenti, hogy a 7 milliárd emberből 175 milliónak jut étel, 6.825 millió kénytelen lesz éhen halni.

De ne fussunk túl messzire, tegyük fel a kérdést, mit is jelent ez a 2 fokos emelkedés? A RealClimate tudósainak rendkívül tapintatos fogalmazása szerint: „Even a ’moderate’ warming of 2°C stands a strong chance of provoking drought and storm responses that could challenge civilized society, leading potentially to the conflict and suffering that go with failed states and mass migrations. Global warming of 2°C would leave the Earth warmer than it has been in millions of years, a disruption of climate conditions that have been stable for longer than the history of human agriculture. Given the drought that already afflicts Australia, the crumbling of the sea ice in the Arctic, and the increasing storm damage after only 0,8°C of warming so far, a target of 2°C seems almost cavalier.” Vagyis (szabadon): „Még egy mérsékeltnek nevezhető 2 fokos felmelegedés mellett is komoly esélye van olyan fokú szárazság és vízözön kialakulására, ami veszélyeztetheti a civilizált társadalmat, amiben benne van az összeomló közigazgatásból származó emberi szenvedés és a konfliktusok okozta tömeges emigráció. 2 fokos globális felmelegedés olyan mértékben melegítené fel a Földet, amire nem volt példa sok millió év óta és feje tetejére állítaná azt a klimatikus állapotot, mely sokkal régebben stabil, mint az emberiség mezőgazdaságának kiépítése. Ha figyelembe vesszük azt a szárazságot, ami Ausztráliában már bekövetkezet, a sarkokon végbemenő jégolvadás mértékét (jelenleg évi kb. 600 km3), és az egyre nagyobb károkat okozó viharokat és esőzéseket, ami a 0,8 fokos emelkedés következménye, akkor a 2 fokos célkitűzés nagyvonalúan optimista.”

Egyes pesszimista kalkulációk szerint 5(!) év múlva Indiában 500 millió, Kínában 600 millió ember fog éhen halni (Afrikáról már nem is érdemes beszélni). Egy vekni kenyér 10 dollárba fog kerülni. Kaliforniában termelt élelmiszer (saláta, narancs, zöldség) nem lesz kapható az üzletekben. Az USA gabonatermelése 1,5 millió tonna alá esik (Magyarország éves átlaga 4 millió körül van). Erre jóslatra nem mernék fogadni, de benne van a pakliban. Minden esetre szeretnék majd azoknak a pofájába nézni, akik elbagatellizálják a helyzetet. Bezzeg majd lemondanának a korlátlan energia felhasználásról, de akkor már késő lesz. Ahogy már ma késő a Himalája gleccserek megmentése, ami miatt dél Ázsiának 20 éven belül nem lesz ivóvize. Pillanatnyilag a felhőket nézik, aminek teljes elmaradása beláthatatlan következményekkel jár.   

Szóval kedves G-8! A 24. óra már elmúlt csak nem tetszenek tudni róla.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

40 gondolat erről: „(1105) Két fok Celsius

  1. A kérdés, hogy mit tehetünk. Egyénenként, kisközösségben, mert (egymással versengő) társadalmakként láthatólag csak rontunk a helyzeten.

    Mit tehetünk a kibocsátás visszafogására? Nem sokat, mert amit mi nem fogyasztunk el, azt elfogyasztják olyanok, akik kevesebbet tudnak a jövőről, vagy kevesebbet törődnek az emberiség sorsával. Tehát azok kerülnek rövidtávon versenyelőnybe a lemondásunkkal, akik alulképzettebbek, rosszabb indulatúak.

    Mivel kompenzálhatnánk a negatív hatásokat? Először is, kivonhatjuk a CO2-t a levegőből. Ezt komoly energiabefektetés nélkül legegyszerűbben úgy tehetjük, ha növényzettel borítunk jelenlegi pusztaságokat, és a még meglévő növényzetet megóvjuk. És persze nem égetjük el rögtön biomassza formájában. Esetleg valamilyen módszerrel elkülönítjük a levegő többi részétől a CO2-t, és elraktározzuk azt hosszútávra. Ez utóbbi nem egyszerű, és társadalmi szintű összefogást, erőforrásokat igényel, tehát nem lehet alapozni a megvalósulására. Másodszor, megpróbálhatjuk az időjárást a nekünk tetsző módon befolyásolni. Ez megint csak felülről vezérelt dolog lehet, tehát szintén nem alapozhatunk rá. Ráadásul kontárok vagyunk a komplex rendszerek megváltoztatásában, erre bőven elég példát hozhatunk. Különböző anyagokat permetezhetünk a levegőből, vagy megcsapolhatjuk valahol a rendszerben lévő extra energiát.

    Hogy készülhetünk fel a várható hatásokra? Olyan növényzetet telepíthetünk, ami a szélsőségeket tűri, főleg a meleget. Az őshonos élővilág nagyját alighanem elfelejthetjük. Az állatok egy része el tud vándorolni, de a növényeknek túl gyors a változás ehhez, főleg a fáknak. Fákat kellene telepíteni, hogy könnyebben megtartsuk a vizet, és árnyékot biztosítsunk az egyéb növényzetnek (ne égjenek ki a legelők, konyhakertek), állatainknak, magunknak. Víztározókat, ciszternákat, kutakat, árnyékos tavakat áshatunk/építhetünk, hogy az egyszerre érkező túl sok vizet felfogjuk, a száraz időszakot átvészeljük. A teraszosítás is segíthet ebben, ráadásul azzal a termőtalaj lemosódását is csökkenthetjük. Közösségek építésével, ismeretterjesztéssel növelhetjük ezen tevékenységeink hatékonyságát.

    És persze, jó lenne visszafogni a természet pusztítását, elszemetelését, mérgezését.

    Tenni kell, nem azt várni, hogy mások tegyenek, főleg nem a felülről érkező segítséget. Mindegy, hogy az államtól, a globális elittől, vagy valami istenségtől várja valaki a csodát, arra nem lehet alapozni, hogy ez be is következik.

  2. Szerintetek ha az élelmiszer termelés ekkora stratégiai jelentőségű lesz, engedni fogják, hogy magánember birtokoljon termőföldet? Egy mozdulattal azt lehet mondani hogy a termőföld nemzeti vagyon, közkézen – vagy ami még jobb – az ő kezükön a helye.Mert balhé esetén nyilván a saját földemen először saját magamnak termelek, csak utána bárki másnak.

  3. 1:
    Minden tiszteletem a tiéd, de nem te linkelted be a hülyeség korát?

    2: Ezt Rákosi úgy oldotta mege, hogy az egyéni termelőknek kötelező volt a beszolgáltatás, vagyis az államnak eladni megszabott áron. Aki nem teljesítette a kirót normát, az börtönbe került. De ezzel a diktatórikus módszerrel visszaesett a termelés, mert az egyéni önzés jobb motiváció, mint a féllelem.

  4. Az ember egy “hiszem ha látom” lény, vannak kivételek persze mint mindig, de azt hiszem abból fogunk tanulni hogy megtapasztaljuk. Aztán már lesz mire hivatkozni a következő felmelegedés előtt. Feltéve ha az információ is megmarad. Különben meg ki tudja hogy egy ilyen mértékű felmelegedés hosszútávon mit okoz? Lehet hogy 30.000 év is kell majd mire megint stabilizálódik a klíma egy élhető formában? Ha egyáltalán lesz kedve újra stabilizálódni. De bármi lesz is, a legtöbb ember problémája akkor is csak a következő 3 nap átgondolására szűkül majd. Még egy jégkorszakban is felmerül a női nem megtestesítőinél e kérdés reggel: “jaj, mit vegyek fel?” (nem gúnynak szántam) Igenis jól kell kinézni hölgyeim hogy túlélje az emberiség 🙂

    Tibor bá’: Felültem egy buszra nemrég hogy Frankfurt környékén szétnézzek munka ügyben, pár napig egy nagyon aranyos családnál laktam, az idős néni háborút megjárt okos sikeres asszony volt, majd szóba hoztalak mint egyik kedvenc információforrásom, aki ráadásul szórakoztató is, erre leveszi nekem a polcról az Irány Ausztrália c. könyvet. Fantasztikus. (imádta) 😉

  5. Valamit tudtak Őseink évszázadokkal ezelött. Ime: arpadviz.hu
    Most amikor a Duna csordultig tele micsoda lehetőségeket szalasztunk el. 700 ezer munkahely teremtése lehetőség csak élni kéne vele…

  6. Tibor bá : Azt szeretném tőled kérdezni, hogy a hő terjedhet-e hullámként. Nem a közvetítő közegre gondolok, például levegő vagy víz, hanem csak maga a hő. Ha terjedhet hullámként, lehetséges-e, hogy létrejön valamiféle interferencia, miáltal kioltja magát, vagyis hővesztés történik, de cserébe semmi sem melegszik fel?

  7. 6-Szántó József
    “…hogy a hő terjedhet-e hullámként.”
    ?? Pontosíts! Mit szeretnél tudni?
    Tanultuk általános iskolában, fizika órán, hogy a hő hogyan terjedhet. Ettől eltérő dologra gondoltál? 🙂

  8. Nagyon úgy néz ki, hogy az északi félteke fog jobban járni, mint a déli.
    Itt elsősorban a művelhetővé váló Orosz és kanadai területekre gondolok.
    A cél lehet, hogy egy kis ázsiai lakosság ritkítás.
    Rövidtávon embertelen, bár a logika saját keretein belül jó.

    Mivel azonban az összes hatás kiszámíthatatlan (pl. permafroszt hatás), lehet, hogy hosszútávon öngyilkosság nekik is.
    Marad az óceán alá való leköltözés, míg az el nem párolog.

    Az biztos, hogy az utolsó túlélő a gazdagabbak közül fog kikerülni.

    1,2:
    Egyetértek Janival.
    Lehet, a hülyeség korára hivatkozni, de míg egy csepp remény van, addig harcolni kell és nem szabad feladni.
    Terjeszteni kell a mémet!!!

    Mert SENKI SE látja előre pontosan jövőt, így nem tudni , hogy ezen kezdeményezésnek(nek) mi lesz a végeredménye.

  9. 6:
    A “hő” egy fogalom. Az energia egyik formája, megnyilvánulása a tárgyakban lévő molekulák mozgása. Van hősugár, vagyis a “meleg” testet elhagyó elektromágneses hullám (infravörös), ami ha egy tárgyba ütközik, felmelegíti azt. Az energia megmaradásának elve szerint a hőenergiát nem lehet eltüntetni. Az interferenciaí ebben az esetben azt jelenti, hogy piciny gocokban több lesz az átadott hő, mint máshol. – Remélem érthető.

  10. Szerintem több okból is (peak oil és amivel jár, klímaváltozás, biodiverzitás csökkenése, stb. még hosszan sorolhatnám) a jelenlegi világnak lassan lefőtt a kávé. Esélyes, hogy még az évtized vége előtt GAME OVER!

  11. Az ember a kellemes hírt jobban elhiszi.Kivéve ha pesszimista alkat.Nemrégiben átrágtam magam a Miskolczi féle tanulmány Zágoni általi kritikáján Valahogy úgy tűnt hogy a fickó tudja mit beszél.
    Ha hinni akarunk a csodában akkor az jön ki hogy egy bizonyos nagyságú szén-dioxid koncentráció fölött, már nem nő tovább a felmelegedés.
    Kb mint a sparheltre tett fazék hőfoka sem nő 100 fok fölé ,bármennyire is pakoljuk a tűzteret.
    Miskolczi szerint elértük a maximumot és a kellemetlen forgatókönyv nem a nagyobb meleg,hanem a kaotikus csapadékeloszlás irányába fog mutatni.
    Sok az egyenlet és nyilván fingom sincs róla hogy így van-e.

  12. 13:
    Jól hangzik a forrásban lévő víz, de totálisan megtévesztő. Ha feljebb akarsz menni, nem a tűzteret kell pakolni, hanem nyomás alá kell helyezni az edényt. Lásd: “Kukta”. Nem hasonlatok kellenek, hanem magyarázat. A CO2 nem engedi át az infravörös sugarakat (kifelé a világűrbe). Több CO2 még kevésbé engedi át, ami még melegebb Földet jelent. A Föld átlagos hőfoka és a CO2 koncentráció között abszolút korreláció van. Persze vannak más tényezők is, ami torzít a képen. Aztán ott van még a pozitív visszacsatolás. Hamarosan felszabadul a metán a permafrosztból. Na, akkor nézd meg!

  13. Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a Föld teljes CO2 kibocsájtásából mennyi % emberi, azaz antropogén eredetű?

    Ugyan is ebben a kérdésben nem barátom a google, illetve igen fura adatokat, homályos megfogalmazásokat kapok.

    A15: “CO2 nem engedi át az infravörös sugarakat (kifelé a világűrbe).”

    Tibor bá azért én is felhívhatom a figyelmet ha nagy butaságot írsz igaz?
    Na ez a kijelentés az volt. Rég pecsenyék lennénk ha ez igaz lenne.

  14. 17:

    Köszi a linket RJ, ezt kerestem, csak nem találtam, és ebben van a bizonyíték, hogy Tibor bá állítása nem állja meg a helyét. Tömören röviden:

    “Alapállapotban a CO2-molekula apoláris, amely nagymértékben korlátozza az elektromágneses sugárzással való viszonyát. A molekulák – így a szén-dioxid is – állandó mozgásban vannak. Ennek során egyes rezgések alkalmával a CO2-molekula is polárissá válik, amelynek következtében kölcsönhatásba képes lépni elektromágneses sugárzás infravörös tartományával.”

    Sajnos nem tudom, hogy kell kiemelni szövegrészt, de a kulcs az első mondat, amit magyarra fordítva azt jelenti, hogy alap állapotban a CO2 NEM tartozik az üvegházhatású gázok közé. EGYES REZGÉSEK folyamán válik csak üvegházhatású gázzá! Hogy milyen rezgések hatására, az még ebben a tanulmányban sincs kifejtve.

    Na ezért nem olyan egyszerű dolopg a klímával kapcsolatban bármit is kijelentő mondban alapigazságként leírni, mert itt a tudományos példa rá, hogy a széndioxid alapállapotban nem az.

    Akkor varrjatok rá gombot, mert én nem tudok.

  15. 18-Curix

    A linknél ez olvasható:
    “A legjelentősebb üvegházhatású gáz sorrendben a vízgőz és a szén-dioxid, …”
    Hogyan lehetséges, hogy ugyabból a szövegből homlokegyenest ellenkezőt olvasunk ki? 🙂

  16. 16:
    Ez konyhanyelv, nem butaság. A CO2 abszorbeál bizonyos hullámhosszú infravörös sugárzást.

    A feltett kérdésed értelmetlen. A természetben normális karbon körforgás van. A növények felveszik a CO2-t. Ebből a szenet beépítik magukba, az oxigént kibocsátják. Az állatok a táplálékkal szénhez jutnak (Persze vegyületben), amit elégetnek oxigén felvételével, és kibocsátanak CO2-t. Néha a növényzet egy része elrohad, felgyullad, és így kerül szén vissza a légkörbe. Ez egy kiegyensúlyozott rendszer, de most az ember (névlegesen) 1850-óta olyan szenet éget el, ami ebben a körforgalomban nem volt, hanem a Föld mélyén lapult. Hogy ez hány millió tonna évente, arra vannak becsült adatok, de ez lényegtelen. A lényeg, hogy a légkőr (valamikor) stabil 280 ppm értéke folyamatosan felfelé kúszik. Most érte el a 400-at. tehát 120 ppm nekünk köszönhető.

  17. 20:

    Ez sem stimmel Tibor bá. A körforgást ismét konyhanyelven írtad le, de nem is ez a baj, hanem az, hogy nem felel meg a tudományos tényeknek, még azzal sem amit az IPCC leír, ugyanis most IPCC “rajongó” elte kutatásból fogok idézni:

    http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/grosz_b_p.pdf

    “Fenti vizsgálatok szerint, a talajok szén-dioxid emissziója a körülmények függvényében három nagyságrenden belül (4-200 kg C ha-1 nap-1) változik és igen jelentős mértékű az antropogén emisszióhoz képest.”

    Vajon mit érthetnek azon, hogy “IGEN jelentős mértékű”.
    Egy nem hivatalos számot találtam, az emberi kibocsátás mindössze 3%-ot tesz ki a természeteshez képest. Cáfoljátok,
    ha tudjátok, sok érdemi adat nincs erről a neten, bár egyet alább belinkelek.

    Érdekes, ha kellemetlen tények után kutatok, soha nem találok korrekt információt, csak azt, hogy 50 év múlva ennyi meg annyi fokot emelkedik a hőmérséklet.
    Csak annyit, hogy 2 %-al nőtt 2012-ben a CO2 kibocsátás. Ja mihez képest?
    Évekkel ezelőtt még 350 ppm volt a kritikus pont. Egyes helyeken ez már 450 ppm. lett. Miért?
    Miért lassul a globális felmelegedés, mikor ezerrel nyomatjuk a CO2-őt a levegőbe. Mert ez megint tudományos tény a Nature Geoscience szerint.

    No de a Wikipédia “globális felmelegedés” oldala valami kapaszkodót azonban ad, idézem:

    “Szén-dioxid. Meteorológiai vizsgálatokból tudjuk, hogy a légkör szén-dioxid koncentrációja a 21. század elején 383 ppmv (térfogat-milliomod).[37] A geológusok kimutatták, hogy ez több, mint bármikor az előző 417 ezer évben. Bár a természet körfolyamataiban hozzávetőleg harmincszor annyi szén-dioxid keletkezik, mint az ember tevékenységéből, (HOPPÁ!!!) az ember által okozott szén-dioxid emisszió eléri a 20 milliárd köbmétert.”

    Na most akkor hogy is állunk ezzel a CO2-vel? A legnagyobb kibocsájtó maga a talaj. Hmm én sem gondoltam volna, főleg azt, hogy még a sivatag is bocsát ki CO2-őt, de ez cáfolhatatlan.

    De rögtön még egy idézet ismét a Wikipédiától, csak ezúttal az “Üvegházhatás” címszó alatti leírásból:

    “Szén-dioxid: A természetben az élő szervezetek biológiai folyamataiból, vulkánok és óceánok működéséből ered. Az emberi tevékenység nyomán a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével kerül legnagyobb mennyiségben a légkörbe. A legjelentősebb kibocsátók az erőművek, illetve az ipar és a közlekedés.”

    Mooost akkkor MIVAN? Egy vicc ami a CO2 kerül megy. Az egyik Wiki cikk az állítaja, hogy a természet körfolyamataiban 30-szor!!!! annyi széndioxid keletkezik, mint, amennyit mi kibocsátunk, a következő Wiki cikkben meg ez van hogy az emberi tevékenység nyomán a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével kerül legnagyobb mennyiségben a légkörbe.

    Most miért nézik hülyének az embert? Miért kell hazudozni, ha valóban a CO2-től melegszik a föld? Melegszik egyáltalán a föld, vagy “csak” klímaváltozás van?
    Nekem egyre homályosabb ez az egész.
    Tibor bá, sosem vontam kétségbe hogy változóban a klímánk, bár ezt is csak emberi léptékkel tudjuk állítani, ami lepkefing a földtörténethez képest. De csak ezzel a pár sorral tökéletesen rámutattam arra, hogy mennyire komolytalan csak és kizárólag a CO2-re hivatkozni, és hagyatkozni.

    Egyáltalán nem csodálkozom, hogy egyre több tudós fordul el ettől az elmélettől, mert kezd úgy megbukni, ahogy van, és már a saját hazugságaikba keverednek bele.

    Görbéket, grafikonokat mindenki úgy húzkod, ahogy akar. Nekem az nem mond semmit, csak a tények, és itt nincsenek tények, mert még a Real Climate oldalán sem fogod megtalálni, hogy az összes CO2 kibocsátás hány százaláka emberi eredetű. Tessék ezt nekem megválaszolni! Addig csak nagy mese ez a CO2 cirkusz, és mellesleg jó biznisz is. Na ná, hogy nem fognak csak úgy felhagyni vele.

    Azt meg már csak úgy mellékesen jegyzem meg itt alul, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze.

    Na pufff, és neked ez az etalon Tibor bá? Most én is referáltam, dolgozza fel az IPCC!

    Mellesleg mivel magyarázod a stabil 280-as ppm melletti klímaváltozásokat? pl. kis jégkorszak?
    Földtörténet szempontjából túl rövid időt vesznek figyelembe a klímakutatók. Pár 100 ezer év az semmi ilyen léptékben.

  18. 16 Curix

    “Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a Föld teljes CO2 kibocsájtásából mennyi % emberi, azaz antropogén eredetű?”

    Ez nem ilyen egyszerű. A föld CO2 kibocsátása nem egy állandó érték, mert egy dinamikus rendszer, sok olyan kibocsátó eleme van, amely szakaszosan változó kibocsátást produkál, mint a vulkáni tevékenység.
    Ha viszont valami külső ok kimozdítja egyensúlyi helyzetéből, akkor az összetett visszacsatolási rendszerek révén viszonylag kis beavatkozás is hatalmas változást generálhat. Ilyenek lehetnek csillagászati okok, nagyon aktív vulkáni tevékenység, illetve esetünkben az emberi beavatkozás.
    Ha a föld egyensúlyi állapotban van, akkor a kibocsátás nagyjából azonos az elnyelési, kivonási folyamatokkal, amit a földi növényi élet növekedése, és a tengeri mészkőképződés valósít meg. Közben egy óriási puffermennyiség van a folyamatban, a talajok szénvegyületei, a tengerek által elnyelt CO2, és az élőlények szervezetében tárolt szén. Ezek mennyisége viszont nagyon érzékeny a külső feltételekre, tehát ha valami megbontja az egyensúlyt, akkor ezekből a normál éves kibocsátás durván megnövekedhet, vagy lecsökkenhet.
    Akár igaz is lehet ez a 3% emberi CO2, de ez folyamatos, sőt növekvő mértékű, így durván megbonthatja a természetes egyensúlyt. A föld szén körfolyamata persze dolgozni fog az egyensúly helyreállításán, vagyis meg fog nőni a szén kivonási oldal is, de ez csak magasabb átlaghőmérsékleten tud megvalósulni, tehát a föld felmelegedését addig semmi sem állítja meg, míg ezek a magasabb hőmérsékleten végbemenő folyamatok ki nem vonják a többlet CO2-t a légkörből. Ez viszont nem holnap lesz, főleg, ha mi meg folyamatosan pótoljuk is a kivont mennyiséget. Szóval majd csak azután, ha abbahagytuk a fosszilis készletek levegőbe eregetését.

  19. 21:
    Nekem az IPCC nem etalon (sose mondtam ehhez hasonlót). Az viszont tény, hogy előrejelzéseiről bebizonyosodott, hogy túlzottan optimista.
    Ha minden informéciót a Wikiből nyersz ki, akkor ugyanígy fogsz járni bármilyen témánál. Azaz telálkozni fogsz egy rakás ellentmondással.
    Ami pedig a CO2 szkeptikusságodat illeti, nem te vagy itt az első (valószínűleg nem is az utolsó) akit meg kellett ( volna) győznöm. Ment is egy darabig, de most már unom. Olvasd el visszamenőlegesen az ide vonatkozó posztokat.

  20. Most, hogy frissítettem, látom, hogy hubab is válaszolt. Sőt, Tibor bá’ is. 🙂

    Curix
    Valóban, léteznek természetes CO2 kibocsátó források, de ezek egyensúlyban voltak az azt feldolgozó, raktározó létformákkal, folyamatokkal. Nagy szénraktár az esőerdő, de ez is egy puffertartalék. Végtelen ideig nem tud több CO2-t felvenni, mint amennyit lead. A fák nem nőnek az égig. 🙂 Előbb-utóbb több lesz a bomlás, mint amennyit fel tud dolgozni az erdő. Lehet, hogy az Amazonas esőerdeje is hamarosan átlépi ezt a pontot, és akkor nem csökkenteni, hanem növelni fogja a kibocsátást. Egyébként is alig hagytunk valamit az esőerdőkből. Egy másik nagy szénraktár az óceánok, de azok kipusztításában is jól haladunk, így annak a CO2 kivonó hatása is legyengülhet. A partközelben lerakódott metánhidrát-telepek is visszakerülhetnek a körforgásba, ha megbolygatják. A permafrosztból is olvad ki a metán.

    A 3%-os példád azért nem releváns, mert a természet feldolgozta azt a CO2 mennyiséget, amit kibocsátott. Ha 150 év alatt 280-ról 400 ppm-re felment a CO2 aránya a légkörben, akkor átlagosan évi 0,24%-ot nőtt. 3-0,24=2,76%-ot eddig a természet pufferként elraktározott, de ezek telítődő raktárak, ráadásul nem igazán hosszútávú lerakatok. Exponenciális volt eddig a folyamat, tehát most 0,24% feletti növekedés van évente. Földtörténeti léptékkel mérve, felrobbantottuk a fosszilis készleteket.

  21. Nyugi.Megmentenek minket :)(Forrás P.I. Klub) Ez a fickó P.Imi -elmebetegnek tetteti magát hogy ne legyen büntethető, ezért néha ökörségeket ír le honlapján.
    Lehet ez is az..
    Egyesült Államok kormánya (ennek megfelelően az EU vezetése is), és a tudósok már bombázzák az eget és a savas esőt okozó szennyezőanyagként kén-dioxidot juttatnak a magas-légkörbe, amelynek állítólagos célja, a globális felmelegedés
    elleni küzdelem! A “geo-mérnöki” beavatkozás, annak ellenére, hogy az intravénás aeroszol a felső légkörben ismert és ismeretlen veszélyeket hordoz magában, a bolygót veszélyezteti. A javaslatot, hogy eloszlassák a kén-dioxidot, és megpróbálják visszatükrözni a napfényt, már korábban is vitatták, ahogy a londoni Guardian, 2008. szeptemberi cikkében is: A radikális eszmék elleni küzdelemben a globális felmelegedést is fegyverként lehet alkalmazni, amelyet Ken CALDEIRA, vezető tudós (az éghajlatkutatásai alapján a Carnegie Institution a Stanford, California), szorgalmaz, aeroszolok befecskendezésével a légkörbe.
    Az egyik lehetőség az, CALDEIRA szerint, hogy “a sztratoszférába kell lepíteni”, “jumbo sugarakkal” a felső légkörben, apró részecskéket, például kén-dioxidot”. Szétterítve, mintegy 1 millió tonna kén-dioxidot évi szinten, ami 10 millió négyzetkilométerre lenne elégendő, hogy visszatükrözze a megfelelő mennyiségű napfényt”. A jelenlegi kísérletek hasonlóak CALDEIRA javaslatához. Az Egyesült Államok kormánya, eddig is támogatott tudósokat, pl. az U.S. Energiaügyi Minisztérium (DOE), a Savannah Nemzeti Laboratóriumát is, akik tavaly hatalmas mennyiségű lyukacsos falú” üveggömböt lőttek a sztratoszférába.
    “A projekt szorosan kapcsolódik egy ötlethez, a Nobel-díjas Paul Crutzenére, aki “747-es repülőgép küldését” javasolta, óriási mennyiségű kén részecske feljuttatásával a sztratoszférába, így lehűtve a légkört”.

  22. Egy dolgot szögezzünk le. Azt soha nem fogom kétségbe vonni, hogy az emberiség a Föld, mint kényelmes élőhely elpusztításának mestere. A környezetszennyezés, ami folyik minden szinten engem is elborzaszt, de leginkább az, hogy úgy tűnik egyre inkább, hogy képtelenek vagyunk tudomásul venni a veszélyt. Ennek semmi köze a CO2-höz. Ha nem növekedne valami okból kifolyólag, akkor is tönkretennénk a bolygót.
    Ergo én a környezetszennyezést, és erőforrás felélést teljesen külön kezelem, és úgy gondolom, hogy a legnagyobb problémák itt is vannak (leszámítva a globálisan idióta politikusokat) és nem pedig a CO2-ben.

    22:

    Hubab most, hogy megkevertem a CO2 témát, te is belegabalyodtál kicsit. Azt állítod, hogy ez egy dinamikus rendszer, és ezért nem lehet megállapítani a kibocsátást. Érdekes, mert a 280 ppm meg állandó és stabil volt, akkor hol a dinamizmus? Egyébként ezen a bolygón minden mozgásban van, így szerintem sem állandó.

    Említitek a puffereket. Senki nem tudja, hogy ezek miként fognak reagálni a későbbiekben, miből gondoljátok, hogy telítettek? Van valami értékelhető információforrás ezzel kapcsolatban, vagy csak így gondoljátok?

    Mutatok nektek egy érdekes grafikont:

    http://www.uoguelph.ca/~rmckitri/research/nvst.html

    Hát nem fura? Ahogy csökkennek az időjárás állomások úgy emelkedik a globális átlaghőmérséklet. Vajon ez hogyan lehetséges? Csak nem azok maradtak meg többségben, amelyek a városi betondzsungelekben vannak? Szóval a grafikonokkal és stasztisztikákkal csak óvatosan!

    A klíma roppant bonyolult rendszer. A mindenható IPCC, amiről Tibor bá azt mondja, hogy túlzottan optimista, épp az ellenkezője igaz. Pánikkeltő. Már az volt 1990-ben is, itt a példa rá, utána lehet járni.

    A tengerszint növekedésre (ami szorosan összefügg ugye a felmelegedéssel) ezeket az adatokat publikálta, és mindenhol a maximumot fogom megadni.

    1990: 367 cm-el nő 2100-ra
    1995: 124 cm-el nő 2100-ra
    2001: 77 cm-el nő 2100-ra
    2007: 59 cm-el nő 2100-ra

    Hát ez az IPCC. Nézzük meg 17 év alatt mennyivel korrigálta a 2100-ra várható tengerszint emelkedést? Több, mint 3 méterrel.
    Minek köszönhető ez a folytonos változtatás? Talán rájöttek, hogy a tengerek szintje nem emelkedik, így ezt nehéz lesz beadni, ez ugyanis mérhető, ellenben a CO2-vel, amit el kell hinnünk, és én el is hiszek, hogy átléptük a 400 ppm-et. Ok, de ha apokaliptikus forgatókönyvek vannak, akkor ez megint milyen húzás volt az IPCC-től?
    Olvassatok el tőle egy tanulmányt. Egyszerűen nevetséges. Tele van “lehetséges, valószínűsíthető stb.. szavakkal és iszonyatos intervallumokkal. Melegedhet a Föld, 1.7C fokot, de 6C fokot is 2100-ra. Há baromira nem mindegy.

    25:

    Jani erre jó a “hülyeség kora” videó, amit belinkeltél már. Majd 1000 évvel ezelőtt nagyságrendekkel komolyabb vízgazdálkodás volt, mint ma. A cikk tökéletes példa erre.

    Ma mi megy? Pánikkeltés megint. 500 éves rekordot döntött a Duna vízállása! Banyek, és akkor mi van? Pakolja mindenki az ártérbe épített háza köré a homokzsákokat, ahelyett, hogy tanulnénk közel 1000 éves elődjeinktől, akik többet tudtak a természetről, mint mi.

    És akkor már megint oda lyukadtunk ki, mint amiért egyszer már megdorgáltatok, hogy valólyában milyen káros a tudomány.
    Nagyszerű dolog a mobilgát, de nem megoldás. Pedig ebbe az irányba fogunk elmenni, és nem állítjuk helyre a vízgazdálkodást.

    Ez tényleg a hülyeség kora.

    26:

    A klímába való szándékos belepiszkálást már fel sem hozom témaként. Ehhez nem kell P.I. agymenése (bár ezt nem ő írta) számos, ma már main stream média is foglalkozik vele.

  23. 27:
    Az IPCC jelentések nyelve angol, a benyújtott tanulmányokat angolúl írják többnyire angolszász tudósok, akik hűen követik az angol hagyományokat. Egy kis túlzással ezek szerint 2 x 2 nagy valószínjűséggel 4. Ezzel szemben a magyar kultúrhagyományok szerint hozzá nem értő, homályos okfejtéssel bíró emberek isteni kinyilatkozásokkal élnek olyan témákkal kapcsolatban, ahol egy lövésük sincs.

    A fentiek szellemében közölted, hogy a vizgazdálkodás helyreállítása a megoldás. Ez Molnár Géza elmélete, ami igen jó ötlet lenne, ha a jövő klímája nem térne el az elmúlt 11.000 év klímájától. Most ítom le ötödször. Több hő = melegebb óceánok felső rétege (általában 300 méterről tesznek említést). Melegebb óceán felület = több pára. Több pára = több felhő. Több felhő = több csapadék. Több csapadék = nagyobb áradás. Azaz ami most van – kétségtelen rekord – hamarosan meg fog dölni, újabb és újabb rekordok fognak születni.
    Én nem mernék előállni ötlettel az árvizeket illetően. Mert az nem úgy van ám, hpgy 895 cm-es vizállásnál 920 cm magas gát OK. Ha a gát talpa 5 méteren van, akkor ott a víz nyomása 400 kp/m2. 1 fm gátra kb. 800 kp nyomás hat. Egy száz méteres szakaszra 80 tonna.

    Én is mutatok neked egy érdekes grafikát: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=9981

  24. 27 Curix

    Azért ne misztifikáld el a dolgot.
    A CO2 kibocsátás és kivonása a légkörből az ember beavatkozása nélkül is változott, de ez a változás igen lassú volt, mert a befolyásoló fő tényezők, mint a föld forgástengely mozgásának jellemzői több tízezer éves ciklusokban változnak.
    Eddig, ha valami külső tényező miatt a föld légköre melegedni kezdett, az kiváltotta a pufferben lévő CO2 légkörbe jutását, ami pozitív visszacsatolásként önmagát fokozó jelenséggé vált, mert a CO2 növekedése a légkörben újabb hőmérsékletemelkedést produkált.
    A földben lévő fosszilis tüzelőanyagok eddig nem képezték a puffer részét, ezek érintetlenül túlélték a föld alatt az év-százmilliókon át zajló klímaváltozásokat. Egészen addig, míg mi ki nem találtuk, hogy juttassuk ezeket a légkörbe, méghozzá olyan ütemben, hogy a légköri CO2 mennyiség növekedési sebessége több nagyságrenddel nagyobb a korábbi klímaváltozásokhoz képest.
    És a puffer felszabadítása még csak elkezdődött, a java még hátra van!
    Esetünkben az ember CO2 felszabadítása helyettesíti a kezdőlökést, amit korábban csillagászati ok idézett elő.
    Egyébként a puffer feltöltöttségi szintjének semmi köze a felmelegedést indító folyamathoz, az attól teljesen független. A melegedést bármi is indítja, az a meglévő puffert fogja felszabadítani, ha az kicsi, akkor kicsit, ha nagy, akkor nagyot.
    Abban igazad van, hogy az emberiség sok ponton pusztítja a jövőjét, amiből csak egy a klíma elcseszése, de ez egy fizikai, törvényszerű következmény, ami konkrétan előre látható, legfeljebb az időbeli lefutása bizonytalan.

  25. 28-Tibor bá’
    “Egy száz méteres szakaszra 80 tonna.”
    80 Megapondra gondoltál?

  26. 29:
    +1

    30:
    Gondolt a fene, én tonnában gondolkodom, mert 1961-re már minden vizsmágon túl voltam. 🙂

  27. 29:

    Tulajdonképpen minden bizonytalan. Senki nem tudja mikor fogja elérni a hőmérséklet a kritikus szintet, sőt, eléri e egyáltalán. Több helyen olvastam, hogy lassul a globális felmelegedés a CO2 kibocsátás ellenére. Meglátjuk. Vészmadárkodhattok, és kelthetitek a pánikot, akkor is csak a sötétben tapogatóztok, mert senki nem tudja, mi történik ha magasabb lesz a bolygó átlaghőmérséklete.

    pl. Tibor bá 28-asát így is folytathatnám:

    Melegebb óceán felület = több pára. Több pára = több felhő. = Nagyobb fényvisszaverés = globális lehűlés.

    Kérdés, hogy beállok e a vészmadárok közé, vagy próbálom ebből a trutyiból a legjobbat kihozni.

    http://www.readers-edition.de/2013/05/20/die-erde-erwarmt-sich-langsamer-als-erwartet/

    A legjobb része ez:

    “UPDATE 21.05.2013

    Jetzt wurde auch der Geltscherschwund und der damit einhergehende Meeresspiegelanstieg nach unten korrigiert. Mit einer im Fachmagazin “Science” veröffentlichten Studie korrigieren die Wissenschaftler um Alex Gardner von der Clark University in Worcester (USA), mithilfe neuer Satellitendaten, frühere Schätzungen über das Ausmaß des Gletscherschwunds etwas nach unten.”

    Érdekes mostanában nem győznek korrigálni. Lefelé! Ha az IPCC is ilyen sebességgel halad lassan tényleg kiderül, hogy lófaszt lesz itt felmelegedés, jön a jégkorszak.

    Meg ilyen a gazdaságunk is. Majd meglátjuk. Az is összeeshet egy hónap múlva (nem fog) meg 40 év múlva is.

  28. Ja, ami az IPCC illeti ez már csak hab a tortán:

    http://t7.hu/0h5p

    Akkor miről beszélünk Tibor bá? Mit vársz egy ENSZ és UNEP csöcsein lógó “nagyon független” intézménytől?

  29. Ausztráliában hány hektárról termeltek le 18 ezer tonna rizst 2012-ben ? Ezek után érdekes még a rizzsel beültetett termőföldek méretének alakulása is.Ami jó közelítést adhat az a hektár/t no meg a felhasznált erőforrások hozzá.

  30. 32:
    “Melegebb óceán felület = több pára. Több pára = több felhő. = Nagyobb fényvisszaverés = globális lehűlés.”

    Na de ha globális lehűlés, akkor az a levegőben lévő pára kicsapódik.
    Nagyobb esőzések jönnek( a kicsapódás hőfelszabadulással jár), az ég kitisztul és ismét melegszünk???
    Hogyan is van ez? 🙂

  31. “A japán és brit szakemberek szerint az évszázad során “jelentős emelkedés” várható az árvizek gyakoriságát illetően Délkelet-Ázsiában, Afrika középső területein és Dél-Amerika jelentős részén. A kutatók által vizsgált 29 folyó többségénél – Jangce, Mekong, Gangesz, Niger, Kongó, Nílus, Amazonas, Paraná, Rajna – az előrejelzések szerint rendszeresebbé válnak a súlyosabb árvizek. Néhány folyó, köztük a Mississippi, az Eufrátesz és a Duna esetében azonban csökkeni fog az árvizek gyakorisága a tanulmány szerint.

    További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=3301

  32. 35:
    És – mit ad isten – a bilibe lóg a kezed.

  33. 37: Miért is?
    Legalább olyan jó a gondolatmenet folytatásom mint a két elődömé.

  34. 39:
    A felhők pontos netto szerepe nem tisztázott. Igaz, hogy a kintről érkező sugarak egy részét visszaverik az űrbe, de ugyanakkor a Földről érkező infravörös hullámokat is visszaverik a Földre. De, amennyiben a netto hatás negatív, annak nagysága jelentéktelen. Vagyis több felhő nem jelent lehűlést. – – – Nem a gondoltamenettel van baj, hanem a nagyságrendekkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük