¤¤¤(4053) Áramszünet

Tibor bá’ fordítása online

SPIEGEL International

„Ha teljes áramszünet lesz, az katasztrófát jelent”

89. útban a 90. felé

Ukrajnában jelenleg 11 millió ember részesül humanitárius segélyben. Az ENSZ és a civil szervezetek továbbra is képesek ellátni őket, de talán már nem sokáig – figyelmeztet Denise Brown, az Ukrajnában dolgozó legmagasabb rangú ENSZ-diplomata.

Az interjút Ann-Dorit Boy készítette

DER SPIEGEL: Ms. Brown, látom, hogy ön meglehetősen melegen öltözött, pehelymellénnyel az irodájában Kijev központjában. Önt és munkatársait is érintik áramkimaradások és fűtéskimaradások az ukrajnai energia infrastruktúra elleni orosz célzott támadások következtében?

Denise Brown: A lakásom most rendben van. A helyemet stratégiailag választottam ki, nagyon közel a kormányzati épületekhez. A legtöbb kollégánknak azonban a legutóbbi támadások után napokig nem volt árama és vize. Csakúgy, mint mindenki más, én is bérbe adom a lakásomat, és Kijev városa által biztosított áramtól és víztől függök. És mint mindenki másnak, amikor megszólal a légsziréna, le kell mennem a legközelebbi légópincébe.

Denise Brown 1963-ban született, az Egyesült Nemzetek Szervezetének rezidens  humanitárius koordinátora Ukrajnában. Kanadai származású, korábban a Közép-afrikai Köztársaságban töltötte be ezt a pozíciót, ahol az ENSZ-főtitkár helyettes különleges képviselőjeként is szolgált.

DER SPIEGEL: Ön egy hatalmas segélyakciót felügyel Ukrajnában, és ebben az évben volt az ENSZ történetének legnagyobb költségvetése: 4,3 milliárd dollár.

Brown: Igen, az Ukrajnának nyújtott adományok iránti felhívás idén volt a legnagyobb a világon. 2023-ra azt tervezzük, hogy valóban megpróbáljuk csökkenteni a számokat, és 3,9 milliárd dollárt kérünk a nemzetközi közösségtől. Gondoskodnunk kell arról, hogy az akut humanitárius válaszra összpontosítsunk. Biztosítsuk az embereknek az alapvető szükségleteket. De egyre több olyan ukrán is van, aki a háború következtében szegénységbe süllyed, és szintén segítségre szorul. Egyelőre Afganisztán rendelkezik a legnagyobb humanitárius segély költségvetéssel 2023-ra, de meg kell nézni, hogyan alakul a helyzet. Az ukrajnai háború még nem ért véget, és a helyzet bármikor tovább romolhat.

DER SPIEGEL: Mi a legnagyobb gondod jelenleg?

Brown: Ha teljes áramszünet lesz, az katasztrófa lesz. Egy 40 millió lakosú ország megsegítése meghaladná a humanitárius közösség kapacitását. Együtt kell átgondolnunk, mit tegyünk ebben az esetben – és ezt most azonnal meg kell tennünk.

DER SPIEGEL: Még további harcok és légicsapások nélkül is óriási a szenvedés Ukrajnában. Az ENSZ becslése szerint 17 millió ukránnak van szüksége segítségre a háború következtében. Ön több mint 11 millió embernek nyújt segítséget a legsúlyosabban érintettek közül. Hány alkalmazottja van az ENSZ segélyszervezeteinek az országban és milyen helyszíneken?

Brown: Valamivel több mint 2000 alkalmazottunk van az országban: körülbelül 1600 ukrán és 400 nemzetközi alkalmazott. Aztán ott vannak a civil szervezetek, a humanitárius partnereink, és ezeknek is több száz alkalmazottja van. A frontvonalhoz közeli közösségekre összpontosítunk azon nyolc régióban, amelyeket közvetlenül érintettek. Irodáink vannak Dnyiproban, Harkovban és Poltavában. Nemrég változtattuk meg Zaporizzsja biztonsági szabályait. A személyzet most éjszakára ott maradhat, és hosszú távon dolgozhat. Nemrég nyitottunk egy irodát Mikolajivban, ahol a múlt héten tartózkodtam. Ott lesz egy kis csapatunk. És van egy nagy csapatunk Odesszában. Tehát most a frontvonal teljes hosszát lefedjük.

DER SPIEGEL: Segíti az embereket azokon a területeken, amelyeket nemrégiben szabadítottak fel az ukrán hadsereg segítségével, mint például Herson?

Brown: Igen, a lehető leggyorsabban reagálunk az igényekre, amikor a helyek elérhetővé váltak. 72 órán belül odaérünk. Segélyszállítmányokat szállítunk Harkiv és Kherson régióba. A Dnyepr folyó mentén azonban vannak olyan helyek, ahová még mindig nem tudunk eljutni az ágyúzás miatt.

DER SPIEGEL: Mandátumuk szerint az ENSZ segélyszervezetei kötelesek segítséget nyújtani a konfliktus által érintett ukránoknak, tartózkodási helyüktől függetlenül. Sikerült-e átlépnie a frontvonalat és segíteni az embereknek az Orosz Föderáció ellenőrzése alatt álló területeken?

Brown: Nem, egyáltalán nem. Mindkét kormányt rendszeresen értesítjük arról, hogy humanitárius konvojokat szeretnénk küldeni. Megnevezzük a napot, az útvonalat, a kellékeket. Sajnos az Orosz Föderáció eddig nem biztosította számunkra hozzáférést. Szinte hetente kérünk hozzáférést, és ezt tovább fogom szorgalmazni. Mert ahogy mondod, az én felelősségem, hogy segítséget nyújtsak minden ukránnak. Készek vagyunk erre. Ha holnap megkapom az engedélyt az Orosz Föderációtól, akkor holnap indul a konvoj.

DER SPIEGEL: Sikerült-e felmérni az igényeket az orosz ellenőrzés alatt álló területeken? És vannak-e olyan szervezetek, amelyek megpróbálják elérni az embereket?

Brown: Mi magunk nem tudtuk felmérni az orosz ellenőrzés alatt álló területek helyzetét. De feltételezem, hogy ami az egyik oldalon történik, az a másik oldalon is megtörténik. Az embereket a háború megbénította, és az ellátási láncok leálltak. A kommunikáció megszakadt, a gyógyszerek és az inzulin szállítása megszűnt. Az emberek nem tudtak úgy felkészülni a télre, mint szoktak. Vannak olyan szervezetek, amelyek a frontvonalon túl is működnek, de ez kis méretű, és nem tesznek erőfeszítések a „téliesítésre”, a télre való felkészülésre. Ma Kijevben -4°C van, és a helyzet napról napra romlik. De abban reménykedem, hogy hozzáférést kapunk, és továbbra is szorgalmazzuk ezt az ENSZ minden szintjén.

DER SPIEGEL: Mit jelent a „téliesítés” kifejezés?

Brown: Gondoskodnunk kell a fűtési rendszerek működéséről, a nyílászárók javításáról. A rakétacsapások miatti az ablakok nagy része kitört. Meg kell győződnünk arról, hogy nincs szivárgás a tetőkön. Különösen a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) végez ilyen javításokat. 90 mobilmérnöki csapatuk van. Sürgősségi menedék helyreállító készleteket biztosítunk, különösen a Hersonban élők számára. Hatósági kérésre hatalmas mennyiségű matracot, takarót, ruhát hoznak be, valamint generátorokat. Ez azt jelenti, hogy amikor a hatóságok kollektív hőközpontot hoznak létre, ahová az emberek napközben be tudnak menni, akkor legyen áram a működtetésére. Ahol igény van rá meleg ételeket is biztosítunk. Számos intézkedés létezik annak biztosítására, hogy az embereknek meleg és biztonságos helyük legyen a leghidegebb téli hónapokban is.

DER SPIEGEL: Az önök számára hogyan változtatták meg a helyzetet az október 10-én kezdődő hatalmas támadások az energia infrastruktúra ellen?

Brown: A kormány becslései szerint a célzott csapások következtében az energia-infrastruktúra kb. 50 százaléka megsérült vagy megsemmisült. Tehát még mindig vannak folyamatos áramszünetek. A kormány felszólította az egész nemzetközi közösséget, az ENSZ-t és másokat, hogy vigyenek be alkatrészeket a javítások folytatásához. Tehát mindenki azon dolgozik, hogy megszerezze ezeket az anyagokat. Kijev polgármestere 1000 hőközpont felállítását tervezte, de most azt mondja, 3000 lesz.

DER SPIEGEL: Tehát az ukrán hatóságok esetleges áramszünetre való felkészülése elkülönül az ENSZ humanitárius segítségnyújtásától?

Brown: Ukrajna egy nagyon tehetséges ország, különösen olyan helyen, mint Kijev. De fontos elmondani, hogy ha támogatást kérnek tőlünk, akkor megtaláljuk a módját, hogy ezt a segítséget megadjuk. A legrosszabb az lenne, ha Kijevben télen -20°C is lenne áram nélkül. A lakosságot, főleg az időseket védeni kellene. Megvan a saját készenléti tervünk, és nem megyünk sehova. Az ENSZ és a civil szervezetek a helyükön maradnak. Nem tartanám itt az összes alkalmazottat, de megtartanám az embereket, hogy biztosak lehessünk a munkánk folytatásában.

DER SPIEGEL: A háború folyik, és minden nap újabb pusztításnak lehetünk tanúi. Feltételezem, hogy még nem is álmodozol az újjáépítési fázisról.

Brown: Egyáltalán nem álmodom, mert olyan fáradt vagyok. Vannak azonban az országnak olyan részei, mint például az északkeleti Szumi régió, amelyek a háború kezdeti szakaszában súlyosan megsérültek, de mára többnyire védettek a légicsapásoktól. Az ottani kormányzó arra kért minket, hogy januárban üljünk le csapatával, és kezdjük el megvizsgálni, mit tehetünk a mezőgazdasági beruházások és a szociális szolgáltatások helyreállítása terén. Hiszen az emberek elvesztették a személyi igazolványt és az otthonukat. Tehát ezt fogjuk megvizsgálni januárban. Megvizsgáljuk a korai helyreállítási tevékenységeket, ahol ez lehetséges.

 _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

47 gondolat erről: „¤¤¤(4053) Áramszünet

  1. „Az ENSZ becslése szerint 17 millió ukránra van szükség a háború következtében.

    Az ENSZ becslése szerint 17 millió ukrán szenved szükséget a háború következtében.

    Tibor bá’: Köszönet a hiba felfedéséért, javítva.

  2. „Csakúgy, mint mindenki más, én is bérbe adom a lakásomat, és Kijev városa által biztosított áramtól és víztől függök.”

    Csakúgy, mint mindenki más, én bérelem a lakásomat, és Kijev városa által biztosított áramtól és víztől függök.

  3. Anton Bendarjevskiy mai fészbúk bejegyzése a témához kapcsolódik.

    „Sokszor a sajtóban tévesen jelenik meg, hogy Oroszország meg tudja semmisíteni az ukrán energiarendszert, és hogy állítólag már a 40-50%-a meg is semmisült. Károkat kétségtelenül tud benne okozni, de a rendszer túlélheti a legkeményebb támadásokat is.
    Hogy miért?
    Ennek nagyon egyszerű oka van: az ukrán áramellátás 55%-a atomerőművek által történik. Ukrajnának 4 atomerőműve van. Az atomerőművek közvetlen megtámadása tabu, hiszen nem csak ukrán, hanem nemzetközi katasztrófát idézné elő – emlékezzünk csak vissza Csernobilra, amikor a radioaktív sugárzás mintegy 10-15%-a Oroszországban csapódott le, de a megnövekedett radioaktivitást még Ázsiában is mérték. Tehát az atomerőművek sértetlenek maradnak, ez axióma.
    Igaz, az 55%-ban a Zaporizsjei atomerőmű is benne van, amely március óta orosz megszállás alatt áll, de egyre intenzívabb tárgyalások folynak az atomerőmű orosz feladásáról. A terv szerint az ellenőrzést a Nemzetközi Atomügynökség kapná meg, de az atomerőmű lényegében visszakerülne az ukrán rendszerbe. Hogy miért?

    Ennek is nagyon egyszerű oka van. Nem csak Oroszország próbálkozott a transzformátor állomások és energetikai csomópontok megsemmisítésével. Az elmúlt hónapokban az ukrán ellentámadások ellehetetlenítették az atomerőmű átállítását az orosz energetikai rendszerbe. Tehát: jelenleg a Zaporizsjei atomerőmű továbbra is kizárólag Ukrajna nyugati fele felé tud energiát termelni, hiába remélték az oroszok, hogy azzal látják majd el a megszállt területeket, ez a terv kudarcot mondott. Vagyis – van jelenleg egy megszállt, veszélyes erőmű, amely óriási mennyiségű energiát fogyaszt, amit valahonnan elő kell teremteni, különben a helyzet katasztrófával fenyeget. Termelni pedig nem tud, pontosabban nem úgy, ahogy azt az oroszok szeretnék. Amondó vagyok, hogy 1 vagy legfeljebb 2 hónapon belül az oroszok ki fognak onnan vonulni.
    Tehát az atomerőművek adják az ukrán energiaelletás magját, amit nem lehet megsemmisíteni. Moszkva nem is az erőműveket támadja, hanem elosztóközpontokat és transzformátorokat. Egy erőművet helyreállítani nem lehet egykönnyen, ellenben a transzformátorokat igen. Ez károkat okoz az energetikai rendszer egészében, de napok vagy bizonyos esetekben hetek alatt helyreállítható. Itt tehát egyfajta verseny zajlik: az orosz károkozás után milyen hamar tudják az ukrán villamossági szakemberek helyrehozni a helyzetet, és pótolni vagy lecserélni a transzformátorokat, mielőtt Oroszország erőt gyűjt egy újabb rakéta támadásra. A támadások nem folyamatosak, hanem ciklikusak: egy újabb rakéta kilövést 5-7 napos rákészülés előzi meg minden esetben. A transzformátorok szerepét sem szeretném lebecsülni: egy nagy erősségű transzformátor nagyjából 100-150 millió forintba is kerülhet, azonban így is más a nagyságrend, mintha egy erőművet kellene helyreállítani vagy a semmiből felépíteni.

    És van még valami, amit érdemes tudni az ukrán energetikai infrastruktúráról: pont a háború kirobbanásának a napján vált le az orosz rendszerről, és kapcsolódott be az európai infrastruktúrába. Erre Ukrajna már a kétezres évektől készült. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia – a szovjet keleti blokk korábbi országai – már 1995-ben kapcsolódtak le az orosz rendszerről, és kapcsolódtak rá az európaira. Ukrajnának azonban sok fejlesztésre volt szükség hozzá. Ehhez végül több év kellett, és 600 millió dollárba fájt. Az ukrán rendszer egy része egyébként már 2002-ben kapcsolódott rá Európára, de akkor csak arról a rendszerről volt szó, amely európai országokba exportált áramot, az ország többi része még mindig orosz rendszeren volt.

    A gázvitákról sokat hallottunk, az áram vitákról azonban kevésbé. Pedig másfél évtizedig Oroszország itt is komoly nyomás alatt tartotta Kijevet, és próbálta megakadályozni a leválást. Február 24-én – amit már hónapokkal a háború előtt tervezték be – Ukrajna egy teszt keretében kapcsolódott le az orosz rendszerről. Azonban mivel közben egy háborúban találták magukat, a teszt véglegessé vált, és a 2023-ra tervezett átállás 2022 februárjában következett be.

    Hogy mindez mit jelent? Azt, hogy ha Ukrajna még mindig az orosz rendszeren lenne, akkor az ukrán energiarendszernek a kiiktatása teljesen kilátástalan helyzetbe helyezte volna az országot – hiszen a kieső áram pótlására csak Oroszországban lenne lehetősége. Most, mivel Ukrajna már az európai rendszeren van, ha nagy a baj, akkor Európából is tud importálni energiát, amennyiben az európai kapacitások is engedik.”

  4. Ezerszámra áramlanak a mindenféle áramfejlesztők Ukrajnába a kicsitől a nagyig, amik persze ki tudja meddig fogják bírni. Meg ugye üzemanyag is kell beléjük.

    A cégem a napokban indít el Ukrajnába adományként 2 darab egyenként 30 KW-os dízel generátort.
    Egy ilyen szerkezet kb. másfél tonnát nyom, alapjáraton 2.8 litert, míg teljes terhelésnél kb. 7 liter dízelolajat fogyaszt óránként.

    A gázháborút az oroszok elvesztették, a katonai fronton is vereséget szenvedtek, az áramháborút is el fogják veszíteni.

  5. 5 Gyarmathy

    Respect!
    Az oroszok már vesztettek. Csak nem akarják belátni, mint ahogy bukta Orbán ls a vétót tegnap.

  6. Re:4 Gyarmathy
    Teljesen fals a leírt következtetés, látszik hogy Antonnak nem sok tudása van az energetikához.
    Egy 120/20kV-os 100MVA-es trafó béke időben min 1 év gyártás, most még több, főleg úgy hogy spéci kohászati termékek kellenek hozzá, pl trafó vas, tonnákban mérhető réz, és tisztán manufaktúra alapú gyártás.
    Ha nincs készleten pót trafó, és pót nagyfesz megszakitók, akkor az van mint most, fogyasztókat rotálva kapcsolnak fel/le, hogy ne omoljon össze a rendszer.
    Persze elő lehet adni azt, hogy hülyék az oroszok, és az ukránok meg ebből is előnyt kovácsolnak, és van aki be is nyalja ezt a hurrá optimista győzelmi jelentést, de a szomorú tény az, hogy az orosz „jószándék” tartja életben az ukrán villamos hálózatot, mert egy újabb rakéta invázióval le is rombolhatnák a határkeresztező kapacitásokat, és akkor végleg sötétségben lenne Ukrajna.
    Ha annyira fasza lenne minden, akkor nem kérnének annyi agragátot, és a hozzá kapcsolódó nem kevés Diesel olajat(nulla saját finomitói kapacitás van, minden import)

    Egyébként hogy állsz azzal, hogy a bakhmuti húsdarálóban elesett ukrán katonák szerveit fekete piacon árulja az ukrán maffia?

  7. dajtás a nehézséget az jelenti, hogy a vezetékeket a földbe tegyék, az új trafó állomásokat pedig betonbunkerbe. Ez sok időt fog felemészteni. De az ukránoknak is érdekük, hogy az elavult infrastruktúrát újra cseréljék, ebből a szempontból jól jönnek az orosz rakéták. Szép lassan felépül majd egy háborúálló ország Európa és Oroszország közé.

  8. 7

    Az elesett ukrán katonák szerveivel való kereskedelem kapcsolatos hir egy magas labda az atlantistáknak és az ukrán drukkereknek hogy ez is csak egy orosz propaganda mint a biolaborokról szóló hír volt még a háború elején amiről azóta bebizonyosodott hogy nem felelt meg a valóságnak. Az energetikát pedig majd figyelmen kivül hagyják…..amúgy meg az is lehet hogy az elesett ukrán vagy orosz katonák haláluk után is szolgálatot tesznek az ukrán ügynek hiszen a szervkereskedelemből származó pénzt az ukrán maffia hazafias célokra fordítja majd..a cél pedig szentesíti az eszközt. Ezért nem lesz háborús bűncselekmény az amikor az ukránok az orosz polgári célpontokat támadják orosz területen vagy az oroszok által megszállt területeken követik el ugyanezt most vagy tették ezt a 2022 februári orosz invázió előtt a szakadárok uralta területeken.

  9. Re:8 Radován
    Ez szép és jó, csak éppen semmi realitás alapja nincs amit írsz.
    Ne haragudj hogy ezt írom, de aki ilyen vágyvezérelten akar energetikai rendszert tervezni/üzemeltetni, azt nagyon gyorsan pofán fogja verni a valóság.
    Romboló bomba álló betonsiló a trafónak összemérhető magával a komplett alállomás költségével, nagyfesz földkábel több 10e km olyan összeg, hogy senki se fogja megfinanszírozni, még a palira vett EU „vezetés” sem, arról nem is beszélve, hogy nincs 750kV-os földkábel, és ne is várd, hogy az ukránokért ki is fejlesztik.
    Mihez tartás végett amúgy van egy földalatti silóba telepített 120/10kV-os alállomás 1. kerületben, mert nem akarták elrondítani a látképet egy ronda kockaépülettel a Vár alatt. Anno 2× annyiba került, mint egy szabadtéri alállomás, és még nem is bomba álló…

    Egy dologba viszont egyet értek veled, a lerombolt régi ócska szovjet infrastruktúra helyett lesz majd előbb utóbb új is, ami biztosan jobb, mint a végletekig leharcolt verzió. Mondjuk az infra építés mindig erőforrás bőségben működött, erőforrás szűkében csak még nagyobb rohadásra lehet számítani.

  10. dajtás: 1 millió voltos DC, tengerek alatt működik, Ukrajnában miért ne? “Trafó” házak már modern félvezetőkkel kis helyen is elférnek. 3m vasbeton nem hiszem, hogy sokba kerülne.

  11. Re:11 Radován

    „1 millió voltos DC, tengerek alatt működik”
    Aminek az egyik pólusa maga a víz…

    „Trafó” házak már modern félvezetőkkel kis helyen is elférnek. ”
    Ne vedd magadra, de látszik hogy max műkedvelő vagy a témában.
    Egy alállomásban nincs AC/DC koverzió, csak AC/AC, ami kimerül egy trafóban, és a hozzá kapcsolódó védelmekben, szakaszolókban, megszakítókban.
    Egy 50HZ-es trafó mindig is batár nagy lesz, és nehéz, az alállomás nem egy kapcsoló üzemű táp(itt irreleváns a HVDC energia átvitel), amivel csökkenteni lehetne a méreteken.

    Ha 50Hz-es alállomást össze akarsz zsugorítani, akkor SF6(kén-hexafluoridos szigetelő gázos)-os kapcsoló berendezések kellenek(levegős szigetelőkhöz képest 3× ár), silóba építhető kényszerhűtéses trafók, stb, stb. Ez mind megoldható műszakilag, csak éppen marha drága, és teljesen értelmetlen egy mező közepén ilyen létesítményeket építeni.

    Ennyit ér a 3m vasbetonod:
    https://www.youtube.com/watch?v=EL7oeu3_syQ

    Ha érdemi védelmet akarsz, akkor jóval mélyebbre kell ásni, és el is jutottunk a bunker építésig, ami már nem hevenyészett vasbeton építés, hanem drága és komplikált mélyépítészet.

    Erre a problémára az a megoldás, hogy osztott energia termelést építesz ki, és nagy ívben elkerülöd a centralizált termelést, de ahhoz át kellene lépni a mai paradigmán, hogy mit lehet és mit nem.

  12. Ehhez mit szól a nagyérdemű?

    Girkin az ukrán frontról: elvesztettük

    https://nethuszar.ro/haboru/girkin-az-ukran-frontrol-elvesztettuk/

    Elég hosszú, de lebilincselő olvasmány. Fényt derít arra például, hogy az oroszok miért az áramhálózatot támadják és miért nem a közlekedési infrastruktúrát.

    Először azt hittem kamu, de aztán több helyen is hivatkoznak erre a Girkin féle megnyilatkozásra. (Talán Girkint nem kell itt bemutatni).

    Az is érdekes, hogy mit jósol arra az esetre, ha az oroszok elveszítik ezt a háborút.

  13. Gyarmathy

    Nehéz lesz a srácoknak atlantista propagandának tulajdonítani a Girkin irást.
    Addig kummantanak.

  14. Girkin egy sértett ember, több vezetői beosztásra történő ajánlkozását is visszautasították. Legutoljára a Donbaszi csapattest kapcsán.
    Ennek figyelembevételével ajánlom értelmezni az általa írtakat.

  15. Menj ki Ukrajnába és harcolj az ukijaidért… de kezd b@szott idegesítő lenni a fotel huszárkodásod itt, a trollkodásról már nem is beszélve. @Z Próféta… nomen est omen ismét befigyel.

  16. 16. Z próféta

    Egy velejéig hazug atlantista bárgyúságot cuclizol.
    Egy a sok végtelen sok hazugsagból;

    „épp tavaly karácsony este adta át az ultimátumát, mely szerint a NATO vonuljon vissza az 1997-es állapotába (ez azt jelenti, hogy el kéne hagyja Magyarországot, Romániát, Lengyelországot, a Baltikumot, és ha már itt tartunk, Japánt, sőt, esetleg Alaszkát is), ”

    Ultimátum?

    Japánban és Alaszkában 97 után lett NATO?

    Etc, etc

    Tsak a szokásos

  17. 6 – Z.Próféta:
    Ilyen jóslat mellett: „Összességében elmondható, hogy az Oroszországi Föderáció ezt a háborút hosszú távon elvesztette.” nehezen lehet kiegyensúlyozott írásról beszélni. Ukrajna pillanatnyilag nyugati lélegeztető gépen próbálja túlélni a telet. A legmodernebb nyugati fegyverek, nyugati műholdak adatainak az átpasszolása ellenére komoly ukrán terület orosz megszállás alatt áll, és akkor a háborút már elveszítette?

    Én hajlandó vagyok fogadni veled, hogy az ellenségeskedés megszűnése után Krím és kelet Ukrajna orosz kézen lesz.

  18. Örülök hogy ilyen hosszú távra tervezel.
    Jó egészséget hozzá.
    Jövő ilyenkor még függőben lesz a kérdés mint a koreai háború.
    De az még nem lesz ettől orosz diadal.

    Az ideírók egyike sem gondolta, hogy májusra szőröstől-bőröstől nem eszik meg Ukrajnát. De váratlanul szálkás lett a hal…

  19. 20. Z.Próféta,

    „Az ideírók egyike sem gondolta, hogy májusra…”

    Tiltakozom. 🙂 A háború kezdete óta írom itt, hogy az oroszok veszíteni fognak.

    Ez a blogbejegyzés tegnap jelent meg és azthiszem illik ide.

    „Háromszáz napja tart Putyin három napos háborúja. Az Orosz Birodalom felemelkedése helyett azonban a Szovjetunió végső felszámolását indította el, melynek hatásai messzemenően fogják meghatározni a világot amiben élünk. A következményei azonban sokkal súlyosabbak lettek volna, ha valóban három napig tart.
    A háború elején nyilvánosságra került előre megírt cikkek szerint Putyin számítása az volt, hogy az ukrán nép tárt karokkal várja majd az orosz felszabadítókat és akár még tavasszal létrejöhet a belarusz – orosz – ukrán államszövetség, amely alapja lehetett volna az százados orosz imperializmus újabb kivirágzásának.
    Ma Európában és Magyarországon mindenki őszinte hálával fordulhat ukrán nép és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé, amiért ez nem következett be – nem feledve a magyar és ukrán nemzet között feszülő megoldásra váró konfliktusokat.
    Oroszország addig volt nagyhatalom, amíg meg nem mutatta, valójában mit rejtenek a patyomkin díszletek. Putyin saját maga tépte le a fenségesnek látszó dekorációt az orosz állam nagyságáról, amely mögött azonban nem volt más csak a velejéig korrupt rendszer rothadása, nyomor, pusztulás és halál.
    Ennek tükrében még ijesztőbb az a lehetőség, hogy ha az ukránok a harc helyett a behódolást választják, akkor ma egy olyan birodalommal lennénk határosak, amely bármikor képes mondjuk tömegmészárlásokat végrehajtani, hogy elérje a céljait. Ehhez pedig immár nem csak az orosz, hanem az ukrán (és belarusz) erőforrások is a rendelkezésükre állnának.
    Abba is érdemes belegondolni, hogy Putyin mennyi mindent megengedhetett magának, amíg nem kényszerítették a színvallásra. Grúzia, Csecsenföld, az Afrikában fosztogató orosz zsoldosok, Krím, polgárháború kirobbantása Kelet-Ukrajnában, beavatkozás a nyugati politikába, szuverén államok önrendelkezésének nyílt tiprása, politikai gyilkosságok.
    Vajon hogyan folytatódott volna mindez, ha sikerül Ukrajna és aztán Belarusz annexiója? Mit érezhetett volna Putyin, meddig mehet még el? Mennyi engedményt tett volna a nyugati politika egy ilyen módon megerősödött moszkvai hatalomnak és mit választott volna ebben a helyzetben a kollaboráns magyar kormány?
    Nem lehet eleget ismételni, mennyire hálásak lehetünk az ukrán nép szabadságvágyának. Ha egy megalkuvó, behódolásra hajlamos, a saját identitását ócska illúziókért feladó szomszédunk lett volna, ez a blog ma lehet, hogy nem Budapesten, hanem Genfben, Lisszabonban vagy Edinburghban íródna.
    Putyin agressziójával ismét megerősítést nyert a tézis, miszerint az elnyomó hatalmak szükségszerűen a saját vesztüket idézik elő, noha féktelen haláltusájukban borzasztó károkat tudnak okozni. A sokszor bizonytalankodó demokráciák még annak ellenére is erősebbek hosszútávon, hogy a botladozásuk gyakran a gyengeség jelének tűnik. Ezekből a rendszerekből viszont nem veszik ki a rugalmas alkalmazkodás és az összetartás képessége.
    Az elnyomó rendszerekhez törleszkedő szolganépek pedig soha nem azt kapják amire számítanak. Egy diktatúra nem ment meg senkit, nem hozza el a megváltást, nem emel fel népeket, hogy jobb életet biztosítson nekik, csak a saját túlélésével és erősödésével törődik. Ebben a rendszerben pedig nincs helye egy magát valamire is tartó nemzetnek.
    A nyugati politika nagy szerencséje, hogy nem a saját kárán, hanem az ukrán példából tanulhatta újra ezt a tételt.
    Egyszer majd biztosan sikerül nekünk is. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy mi ezt a saját kárunkból fogjuk újra felismerni.”

    https://www.facebook.com/kardblog

  20. Megkövetlek. Azonban ez statisztikai hibahatár.
    Illegitim minden Orosz területfoglalás Ukrajna rovására.
    Hazug mítoszokra, nemlétező vállalásokra hivatkozik. Deklarált katonai célok pedig nem ismertek.

    Teljes agyrém. Hogy lehet ezt mentegetni?

  21. 15. Bendegúz,

    Számolgattam, hogy mennyi hadianyag kell az ukrán katonaságnak naponta.
    Ha naponta csak 5 ezer lövést adnak le a nehézfegyverekből, az hány száz tonna?
    Mennyi üzemanyag, élelmiszer, lőszer, rakétaszállítmányok a HIMARS rendszerekhez és így tovább.
    Ez havonta sok ezer vagy tízezer tonna.

    Miért nem a hidakat, vasúti csomópontokat támadják az oroszok? Miért az áramelosztókat rakétázgatják, közben meg a szállítás a frontra szinte zavartalanul folytatódik?

    Girkin szerint azért, mert az orosz hadsereg ennyire képes. Az érzékeny pontokat még képes rongálni, de ezen túl már nincsenek képességei.

    Ez csak egy példa, azok közül amiket elemezget. Elhiszem, hogy nehéz elfogadni, még nekem is megdöbbentő volt így tőle kimondva olvasni.

  22. 22. Z Próféta,

    Nem tudom mióta olvasgatsz és írsz ezen a blogon.

    Szerintem nem érdemes ideológiai vitákba belemenni, mert csak időpocsékolás és úgysem vezet sehová.

    Elképesztő, hogy milyen oroszgyűlöletet tapasztaltam Ukrajnában. Korábban is olvastam erről, de más volt látni élőben, a gesztusokat. Ott értettem meg, hogy az oroszok ezt a háborút elveszítették, mert az ukránokat (még az oroszul beszélőket is) az oroszok elveszítették.

    Három napig vendég voltam (másodmagammal) egy ukrán falucskában. Nem nagyon volt áram, de nem is nagyon hiányzott.
    Ehhez hasonló kemencés kaját ettünk.

    #https://www.youtube.com/watch?v=ebLLa2fihPg

  23. 21, 23 – Gyarmathy

    Hálás vagyok neked, hogy ezt mind elmesélted, így már lassan kezd összeállni a kép.
    Eddig buborékban éltünk itt sokan a blogon, szerencse, hogy te itt vagy nekünk! Gyere gyakrabban!

    Erre aludnom kell egyet! 🙂

    http://www.youtube.com/watch?v=VuigqEaj57A

  24. Gyarmathy
    Közismert tény, hogy Putyin mára nemzetté kovácsolta az Ukrajnában élőket, anyanyelvüktől függetlenül.

  25. 28. Z Próféta,

    Így bizony. 🙂

    Csúnya dolog tudom, de engem valahol szórakoztat az orosz fanok vergődése.
    Ezen a blogon ez a folyamat talán a legjobban követhető a magyar nyelvű oldalak közül.

  26. 30.

    Ezért lassan írom: r e p u b l i k á n u s o k
    „Mitch McConnell, a Republikánus Párt szenátusi frakcióvezetője több támogatást sürgetett Ukrajna számára, és azt mondta, hogy a republikánusok „keményen odatették magukat”, hogy több katonai támogatást kapjon a háború sújtotta ország.”

  27. Tibor bá’ így olvashatatlan ez a blog, illetve a komment folyam… így én egy időre búcsúzom; nem ártana egy kis tisztogatás a trollok között btw.

  28. Re:23 Gyarmathy
    Nekem ez amúgy elég gyanús, sőt annyira kilóg a lóláb, hogy emögött biztosan van valami.
    Rebesgettek olyan pár hete, hogy az orosz-ukrán oligarchák kibulizták hogy a generál infra ne sérüljön, mert akkor nem megy a biznic, és láthatóan most is kímélik a hidakat, és vasút vonalakat, szóval továbbra is gyanús, hogy egy klasszik statikus célpont mi a túróért áll még, mert valljuk be, nem egy truváj szétrombolni egy hidat, és az oroszoknak van is mivel…
    Azt a mese délutánt, hogy nem tudják, pedig az hiszi el, aki ignorál minden logikát.

    (Egyébként kő keményen meg lett dolgozva az ukrán egregor hogy baromira utálják az oroszokat, ezt a mocskos trükköt eljátszották már az angolszászok a pakikkal és az indiaiakkal is, szóval beérhetne már egy pofonfa a fekete hókusz-pókusz különítményeiknek)

  29. 32. Jövőnk
    Már mitől lenne olvashatatlanabb az itteni kommentfolyam, mint bármelyik másik poszt alatt? Mi nem tetszik? 🙂

  30. Gyarmathy:

    Úgy látom, hogy te az elmúlt évtizedekben számos országban jártál, kisebb, majd egyre nagyobb megbízások miatt…

  31. Z Próféta és Gyarmathy írásait olvasva felidéződik a gyerekkoromnak, az az időszak, mikor a mesék világa minden csodát elbírt. De még a mesékben is szigorú szabályok uralkodnak. A hétfejű sárkány nem lehet hatfejű és a három kívánság meg négy óhaj. Amelyik írásban ez megtörténhet azt úgy hívhatjuk, mivel műfaj nélküli, hogy halandzsa. A halandzsa mindent kibír.
    Mint ahogy a náci hogkereszt használata Ukranában sem jelenthet mást, mint a Hitler Németországában és a náci karlendítés is ugyanazzal a tartalommal bír, mint Hitler idején, ezért nem lehet azonosítani őket a hős honvédők alakjával .
    A horogkereszt az horogkereszt, a viselése pedig konkrét tartalommal bír, írhattok akár hány halandzsa szöveget, a náci az náci marad. Nektek pedig tetszik ez az eszme, hisz teljes mellszélességgel kiálltok mellette.

  32. 32 – Jövőnk:
    Azt tudnám ajánlani, hogy „Gyarmathy” és „Z.Próféta” hozzászólásokat ne olvasd el. Én komolyan fontolgattam, hogy kitörlöm Gyarmathy 21-es abszolút propagandáját, de 1) Zsolt ellenzi a cenzúrát (és nincs egyedül), 2) a propaganda is információ, és az értelmes emberekre nem hat. Pl. az orosz ajkúak is utálják az orosz katonákat. Naponta hallgatom a kárpátaljai beszámolót. Furcsa módon ott félnek, de nem utálkoznak, és nem értik, mért kell nekik meghalni ukrán (náci) érdekek miatt.

    35 – Károly:
    Elismerésem.

  33. 23. Gyarmathy

    A hidak, vasúti közlekedési csomópontok és egyéb szállítási útvonalak érintetlensége nekem is kérdéses. Igazság szerint már rég le kellett volna rombolni ezeket.
    Az orosz légierő megtudta volna oldani ezt egy tömeges bevetéssel. Igaz lett volna veszteség (nem is kevés) de egy több száz repülős, jól megszervezett légi akcióval két három nap alatt ki lehetett volna iktatni az egész ukrán légvédelmet (most is ki lehetne!). Ti. egy ilyen műveletet az ukránok rejtőzködő radarüzemmóddal és amcsi AVACS gépekkel történő felderítés és valós időben adott tájékoztatás alapján, nem tudtak volna kezelni. Ki kellett volna nyitniuk a radarokat, amit az orosz radarromboló rakéták pillanatok alatt szétkaptak volna.
    Aztán légvédelem nélkül az ukránok mentek volna a levesbe.
    Ha csak a NATO nem avatkozna be. De az már világháború lenne (jobb esetben) vagy egy Oo.-NATO nukleáris háború.
    Hogy ez a légi akció miért nem történt meg, az az orosz vezetéssel kapcsolatban vet fel kérdéseket.
    Én azt gondolom, hogy ezek simán az orosz nép és ország árulói. A csúcson lévők, beépített nyugati ügynökök (Putyint nagyon könnyen be lehetett szervezni a Németországi szolgálata alatt, a többit pedig ő szervezte be amikor már hatalomra került), akik azt a feladatot kapták, hogy szép lassan amortizálják le az orosz haderőt és gazdaságot (ezzel együtt pedig az orosz emberek is hitevesztetté válnak).
    Ha nem így lenne, akkor már rég összerántottak volna egy 1-1.5 milliós hadsereget és megették volna az ukránokat szőröstől bőrőstől.

  34. 38.Bendegúz
    Már én is többször elcsodálkoztam a furcsa, szokatlanul tesz-tosza, tébláboló orosz harcászati módón.IGY normális hadsereg nem mozog, igy normális hadsereg nem harcol, legalábbis ilyet még nem pipált a hadtörténelem.
    Kik a mai orosz hadsereg parancsnokai?Milyen tisztiiskolából kerültek elő, és mit tanultak ott a hadviselés elemi szabályairól?
    Nem lehet normális fejjel eligazodni egy hatalmas ország haderejének ilyen látványosan szánalmas vergődését látva.
    Lehet, hogy igazad van, és egy óriási átverés tanui vagyunk?

  35. 22

    A nemzetközi jogot Koszovo esetében halálos csapás érte akik ezt tették nagyon jól tudták(?) kinyitották Pandora szelencéjét a különbség” csak „annyi ezúttal a remény hiányzik. A népírtás ténye sem jelentheti azt hogy a határokat erőszakkal megváltoztathatjuk. Ukrajna , Oroszország, Európa már vesztett és még nem értük el a mélypontot kérdés ,hogy lehet ebből felállni….és ezért csak Oroszország felelős? Minden országnak joga van csatlakozni bármelyik katonai szövetséghez?Akkor ez igaz legyen ne csak Ukrajna esetében hanem például Mexikó vagy Kuba számára is vagy mégsem? Hogy lehet ezt mentegetni ?

  36. 39. Bálint

    Hiába vannak jó tisztek, ha a politikusok akadályozzák a tevékenységüket.
    Ebben a háborúban többször megfigyeltem, hogy ha beindult egy orosz támadás, azt – még ha mehetett volna tovább is – valami okból kifolyólag Putyinék leállították. Ha számon kérték rajtuk, hogy miért, akkor az volt a válasz, hogy nem lehet akkorát ütni, mert az ukrán testvérnép. Ezenkívül nem egy esetben a rakéta/drón támadás is, ha túl jól sikerült, le lett állítva, vagy olyan szünetet tartottak, ami alatt az ellenség összeszedhette magát.
    Kedves Bálint, csak abba gondolj bele, hogy ha azt a sok rakétát amit 8 hónap alatt elpuffogtattak az oroszok, – amolyan USA módra – egy időben eresztik rá Ukrajnára, mi maradt volna belőle.
    Egy szó mint száz, az orosz felső politikai vezetés nem engedi harcolni a katonákat. Szun Ce (aki a Háború művészetét írta), ilyen esetben nem vállalta volna a hadsereg vezetését. Az volt a feltétele, hogy ha a politika elhatározta a háborút, akkor onnan kezdve nem szólhat bele a menetébe, amíg a hadsereg ki nem vívja a győzelmet.
    Ezzel szemben Puzyin folyton beleüti az orrát a háborúba.
    Hogy miért? Már írtam, megvett áruló társaság, akiknek a feladata Oroszország kivéreztetése (a többit majd elvégzik a nyugati tanácsadók, pont úgy mint a böllér, aki szétszedi a szúró áldozatát). De az is lehet, hogy nem így van. Majd meglátjuk.
    Békés ünnepeket kívánok Neked.

  37. 41 Bendegúz
    Csak azt nem értem, hogy akkor miért pofozta Putyin életre a Jelcin alatt már széthullóban lévő Oroszországot, mikor már-már a nyugat ölében volt…

  38. 41,Bendegúz
    Békés, boldog téli ünnepeket Neked is .
    Meglátjuk, mit hoz a holnap.

  39. 42. hubab

    Mikor mivel erősítette Oo.-ot Putyin?
    Azzal, hogy csinált egy jó kis kapitalizmust, annak minden negatív hozadékával? Pl. a nyugati kultúra nyakló nélküli beengedésével? Aminek összességében az lett a következménye, hogy az orosz fiatalság megindult a hedonista, elkényelmesedett nyugati ifjúság útján. Közben pedig az oligharchák nagy része a helyén maradt, akik aztán mindennel vádolhatók csak azzal nem, hogy szeretik Oroszországot.
    És még nem beszéltünk a legerősebb bizonyítékról, ami Putyin és köre árulását bizonyítja, azaz a hadsereg látszatfejlesztése. Jelcin legalább nem csinált semmit, amit nem is próbált látszatintézkedésekkel leplezni, mint Putyin. Vagyis nem tévesztette meg az orosz népet.
    Jobb egy őszinte ellenség, mint egy hamis barát.

  40. Skandinávia ma reggel áramtalanodot pár órára:
    *https://www.portfolio.hu/uzlet/20230426/ket-sved-atomreaktor-is-lekapcsolt-ma-reggel-egy-varatlan-zavar-miatt-611486
    A német atomreaktorok már lehültek???

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük