***(4052) Minszk II.

Tibor bá’ fordítása online

A Minszk II-ben megállapodtak Ukrajna felfegyverzéséről” – Merkel tényleg ezt mondta?

89. útban a 90. felé

Helmholtz Smithnek, Andrew Korybkonak és Andrej Martyanovnak van néhány gondolata  az Angela Merkel volt német kancellár nemrégiben adott interjújáról a Die Zeit német hetilapban.

Smith szerint ez azt mutatja, hogy a „nyugat” nem megbízható. Korybko úgy gondolja, hogy az interjú meghosszabbítja az ukrajnai konfliktust. Martyanov szerint Merkel hülye.

Az interjúban úgy tűnik, hogy Merkel azt állítja, hogy az ukrán kormány és a Donbász régió közötti minszki egyezményeket, amelyeket kezesként tárgyalt és aláírt, soha nem akarták teljesíteni. Csak az volt a célja, hogy időt adjon az ukrán hadsereg felépítésére.

Úgy gondolom azonban, hogy ez az értelmezés helytelen. Merkelt nagyon kemény kritika éri nemcsak az Egyesült Államokban, hanem saját konzervatív pártjában is. Most azon van, hogy igazolja korábbi döntéseit, valamint a jelenlegi rossz ukrajnai eredményt. Az a sejtésem, hogy kitalálja a dolgokat. Sajnos komoly károkat is okoz.

Az interjú a következő:

ZEIT: A viszonylagos nyugalom évei a kihagyások évei is voltak, és nem csak válságmenedzser volt, hanem részben okozója is volt a válságoknak?

Merkel: Nem lennék politikus, ha nem foglalkoznék ezzel. Nézzük az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikámat. Arra a következtetésre jutok, hogy az akkori döntéseket úgy hoztam meg, hogy azt ma is megértem. Ez egy ilyen háború megelőzése volt. Az a tény, hogy ez nem járt sikerrel, nem jelenti azt, hogy a próbálkozások rosszak voltak.

MoA: Szerintem a fentiek valódiak. A minszki megállapodások komoly kísérletet jelentettek a háború megakadályozására azáltal, hogy Donbászt visszaintegrálták a föderalizált Ukrajnába.

Porosenko ukrán elnöknek azonban nem akarata és nem  volt politikai háttere se a megállapodás teljesítéséhez. Nem volt esély arra, hogy alatta föderalizációs törvényt fogadjon el az ukrán parlament. Ráadásul az Egyesült Államok, az egyetlen fél, aki valóban nyomást gyakorolhatott volna rá, azt mondta neki, hogy ne kövesse a megállapodást. De aztán jött Zelenszkij, akit nagy többséggel megválasztottak azzal az ígérettel, hogy teljesíti a Minszk II. Még kísérleteket is tett erre. Ám hamarosan rájött, hogy saját élete is komoly veszélyben forog, ha tovább próbálkozik. Az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt, nem akarta Minszki teljesítést. Merkel azonban ezt nem mondhatja ki hangosan. 2019 végére már biztosan felismerte, hogy a Minszk II örökre blokkolva volt. Ez számára súlyos vereség volt, de nem tehetett ellene semmit.

Ezért most utólag előkerül egy Chamberlain kifogás. A Chamberlain által aláírt 1938-as müncheni megállapodás megakadályozta, hogy Németország azonnal háborúba lépjen, és időt adott az Egyesült Királyságnak és másoknak a fegyverkezésre. A minszki megállapodás – állítja most Merkel – időt nyert Ukrajna számára, hogy jobb helyzetbe hozza hadseregét.

ZEIT: De továbbra is hihetőnek tartható miként cselekedett korábbi körülmények között, és ma, az eredmények fényében, helytelennek tartja.

Merkel: De ehhez azt is meg kell mondani, hogy pontosan mik voltak akkoriban az alternatívák. Helytelennek tartottam Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásának 2008-ban tárgyalt kezdeményezését. Az országok nem rendelkeztek ehhez a szükséges előfeltételekkel, és nem vették át teljes mértékben egy ilyen döntés következményeit, mind Oroszország Grúzia és Ukrajna elleni fellépése, mind a NATO és a segítségnyújtás szabályai tekintetében. A 2014-es minszki megállapodás pedig kísérlet volt arra, hogy időt adjon Ukrajnának.

(a ZEIT szerkesztői megjegyzése: A Minszki Megállapodás a magukat kikiáltott Donyeck és Luhanszk köztársaságok egyezményei, akik orosz befolyás alatt szakadtak el Ukrajnától. A cél az volt, hogy időt nyerjenek a tűzszünettel a későbbi békekötés érdekében Oroszország és Ukrajna között.)

Ezt az időt Ukrajna arra is használta, hogy megerősödjön, ahogy ma is láthatjátok. A 2014/15-ös Ukrajna nem a mai Ukrajna. Amint azt a Debalcevéért (Donyec megye, Donbászban található vasúti város) 2015 elején vívott csatában láthatta, Putyin könnyen lerohanhatta őket annak idején. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkoriban annyit tehettek volna Ukrajna megsegítéséért, mint most.

ZEIT: A kancelláriaminiszteri poszt lejárta utáni első nyilvános fellépésén Merkel azt mondta, hogy már 2007-ben felismerte, hogyan gondolkodik Putyin Európáról, és hogy az egyetlen nyelv, amit megért, az a keménység. Ha ez a felismerés ilyen korán jött, miért folytatott olyan energiapolitikát, amely annyira függővé tett minket Oroszországtól?

Merkel: Mindannyiunk számára világos volt, hogy a konfliktus befagyott, a probléma nem oldódott meg, de ez értékes időt adott Ukrajnának. Természetesen most feltehetjük a kérdést: Miért hagyták jóvá az Északi Áramlat 2 megépítését ilyen helyzetben?

ZEIT: Igen, miért? Főleg, hogy már akkoriban nagyon erős kritika érte a vezeték építését például Lengyelország és az USA részéről.

Merkel: Igen, különböző véleményekre lehet jutni. Egyrészt Ukrajna nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az orosz gáz tranzitországa maradjon. A gázt az ő területén akarta átvezetni, nem pedig a Balti-tengeren. Ma néha úgy viselkednek, mintha minden orosz gázmolekula az ördögtől származna. Nem így volt. Másrészt nem arról volt szó, hogy a szövetségi kormány kérte volna az Északi Áramlat 2 jóváhagyását, ezt a cégek megtették. Végső soron a szövetségi kormány és számomra az volt a döntés kérdése, hogy politikai aktusként hozunk-e új törvényt az Északi Áramlat 2 jóváhagyásának határozott megtagadására.

ZEIT: Mi akadályozta meg ebben?

Merkel: Egyrészt egy ilyen elutasítás a minszki megállapodással kombinálva véleményem szerint veszélyesen rontotta volna az Oroszországgal fennálló klímát. Másrészt az energiapolitikai függőség azért alakult ki, mert kevesebb volt a gáz Hollandiából és Nagy-Britanniából, Norvégiában pedig korlátozott volt a termelés.

MoA: Szerintem Merkel zavarba ejtő. Eredeti szándéka a Minszk II-vel az volt, hogy ne időt nyerjen Ukrajna felfegyverzésére. Célja az volt, hogy megakadályozza a további háborút és békét kössön. Az az érv, miszerint Ukrajnának volt ideje felfegyverezni, csak most és csak azért hangzik el, hogy megmentse politikai fenekét a jelenlegi politikai légkörben.

Ennek bizonyítéka az, amit ő is felhoz, az Északi Áramlat 2, amelyet mindig is teljes mértékben támogatott. Célja az volt, hogy függetlenítse Németországot az Ukrajnán és Lengyelországon áthaladó vezetékektől. De a háború még azelőtt kitört, hogy a sokat késett vezeték elkészült volna. És Németország jelenlegi helyzetének minden reális alternatívája eltűnt, miután az Egyesült Államok végre felrobbantotta. Az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos válaszának nincs értelme, ha az Északi Áramlat 2 építésével egy időben szándékosan készítette fel Ukrajnát a háborúra.

Van egy másik dolog, ami érvénytelenné teszi a „vásárolt idő” utólagos érvelését. 2014-ben Oroszországot meglehetősen kemény szankciók sújtották, és óriási gondjai voltak az ellátási láncok újrakonfigurálásával. Oroszország az azóta eltelt időt arra használta fel, hogy még keményebb szankciókra és háborúra készüljön. Figyeld meg, milyen csekély problémái vannak Oroszországnak, miután valóban megsemmisítő szankciókat vezettek be. Ez előkészületet igényelt. 2018-ban Oroszország számos kiváló stratégiai fegyvert vezetett be, amelyeket most bevetnek. 2014-ben az S-400 légvédelmi rendszer még csak prototípus volt. Ma minden orosz légvédelmi csoport rendelkezik vele és telepíti. Oroszország ezt az időt háborús készleteinek, különösen tüzérségi lőszereinek és rakétáinak bővítésére használta fel.

Ha úgy gondolja, hogy a „megvásárolt idő” érv valódi, nézze meg az oroszországi helyzetet, és hasonlítsa össze Ukrajnával és Európa többi részével. Ki használta fel jobban az időt? Ki van most jobb helyzetben?

Merkel sajnálatos és hamis kifogásával az a probléma, hogy – amint Korybko rámutat – valódi károkat okoz. Úgy tűnik, mindenki, Putyin orosz elnököt is beleértve, csak azt az egy bekezdést olvassa el az utólagos érvekkel, nem pedig a teljes szövegkörnyezetet. Ez sokkal nehezebbé teszi az ukrajnai háború lezárását.

Putyin most azt mondja, hogy hitt Merkel komolyságában Minszket illetően. Most mélységesen csalódott. Kivel beszélhet a békéről, amikor a másik oldalon senki se képes megegyezni?

Remélem, Putyin továbbra is teljes összefüggésében elolvassa az interjút, és meggondolja magát.

Merkel szándéka volt a bizalom aláásása? Nem tudom. Miért tenné?

A feljegyzés kedvéért: nem szerettem Merkel politikájának nagy részhét. Soha nem szavaztam rá vagy a kormányait támogató pártokra. De nem volt rossz politikus, és én tiszteltem őt. Ez a tisztelet mára eltűnt.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

65 gondolat erről: „***(4052) Minszk II.

  1. Vilaghelyzete
    @VilagHelyzete
    ·
    16h
    “Angela Merkel volt német kancellárnak a minszki megállapodásokról tett kijelentése történelmi jelentőségű, és megváltoztatja a 2014 óta Ukrajnában zajló eseményekhez való hozzáállást” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök szombaton a nemzethez intézett beszédében.

  2. Nógrádi is nyilatkozott az ügyről, az alábbi videóban 11.50-től:

  3. Nem szeretek kijelenteni, inkább kérdéseim vannak. Nem lehet, hogy az oroszok “lassúsága” és Ukrajna nyugati háborús pénzelése összefügg? Nem kijelentem, csak kérdezem. Ugyanis a sok hónapja tartó összkép nekem azt sugallja (talán rosszul), hogy mind a nyugatnak mind Oroszo.-nak egy “fegyvertemető” Ukrajna. A katonai lobbyk pusztítják a fegyvereket, hogy újakat gyártsanak. A katonák is “foglalkoztatva” vannak, mind a sorállomány, mind a zsoldosok. Mivel pedig a háborút mindkét oldalon szépen megindokolják, ezért a hadiipar kapja az újabb és újabb megrendeléseket. Ez csak feltételezés, de jól gondolom vagy tévedek?

  4. Putyin célja már akkor is nyíltan az volt, hogy Ukrajna fölött teljes befolyást szerezzen. Politikailag nem sikerült, ez 2014-re nyilvánvaló lett, viszont a 2014-15-ös zűrzavart kihasználva sikerül a Krímet lerohannia, Donyecket meg Luhanszkot pedig katonailag támogatnia.
    Mivel az eredeti célja már akkor kinyilvánítottan Ukrajna feletti teljes ellenőrzés, ha nem megy politikailag, akkor katonai erővel, az is teljesen nyilvánvaló hogy a Minszk I-II.-vel a Nyugat célja az időnyerés volt Ukrajna számára. A katonai felkészítés, támogatás, kiképzés, hadiaanyagok Ukrajnába juattaása. Miért nyilvánvalóan? Mert senki sem gondolhatta hogy az Oroszok által támogatott szakadár, nemzetközileg senki által el nem elismert bábköztársaságok valaha is vétójogot kaphatnak az Ukrán törvényhozásban. Ez miért nyalta be Putyin? Mivel akkor még nem volt a hadserege olyan állapotban hogy még egy gyengébb Ukrajnát is megszállva tartson.
    A rejtély továbbra is az, hogy honnét gondolhatta hogy egy felfegyverzett, kiképzett, Nyugat által nyíltan támogatott Ukrajna ellen ez sikerülhet 2022-ben? Vagy hamis hírszerzési információk miatt, vagy valami sajnos el van kettyenve nála 🙁 Ilyen szempontból nézve MoA cikk helytálló, Merkel is Ukrajna megerősítése mellett tette le a voksot.

  5. Amikor aláírták a franciák és a németek, akkor valószínűleg végre is akarták hajtani a megállapodásokat, az később derült ki, hogy az amerikaiaknak más az érdeke. Velük szemben sem erejük sem szándékuk nem volt, így mára már csak a teljes alávetettség maradt, annak minden következményével.
    Tavaly még folyamatos diplomáciai erőfeszítés volt az oroszok részéről a konfliktus kezelésére, de addigra már a német vezetés még gyengébb lett, kórusban hajtották el az oroszokat és készítették elő a szankciókat. Szó sem volt megegyezési szándékról, hanem csak fenyegetőzésről, mi lesz, ha az oroszok erőből oldják meg. Ma már látszik, hogy kinek volt az érdeke a háború és ki veszíti a legnagyobbat.
    Ha valóban az lett volna a céljuk a megállapodással, hogy felkészülési időt biztosítsanak az ukránoknak az oroszok elleni háborúhoz, akkor hogyan gondolták volna azt, hogy ebből kimaradhatnak és továbbra is kapják az olcsó orosz enegiahordozókat? Már akkor el kellett volna kezdeniük más források után nézni, valamint a haderőt megerősíteni.
    Egyszerűen csak le akarták zárni a konfliktust és az energiaellátásukból kizárni a megbízhatatlan ukránokat.
    Ma meg már nyugaton mindenki annyira háborúpárti (ezáltal a saját pusztulását kívánó), hogy egyszerűen nem mondhat mást, mert szalonképtelenné válik.

  6. 2. Minato
    Az oroszok bele mentek volna még abba is, hogy még egy nem is szövetséges, hanem csak egy föderatív, gyenge központi hatalommal rendelkező Ukrajna lett volna. Ehhez az ott élő oroszoknak minden joga megvan, helyette a megsemmisítésüket akarták. Ezt ki tűrné meg?
    Tűrte volna az USA, ha Kanadából az oroszok, vagy a kínaiak egy felfegyzerzett, velük ellenséges országot csináljanak? Persze, ha a kanadaiak így döntöttek volna, akkor azt tudomásul kellett volna venniük, hiszen a szabad világban mindenki szabadon dönt. 🙂

  7. Tisztelt Tibor bá’! Szeretném megköszönni tisztelettel amiért megjelenhetett a hozzászólásom! Egyébként nem “tolok” semmilyen propagandát. Csak tisztán szeretek látni. Ugyanis a véleményem szerint párhuzamot tudok vonni Afganisztán és Ukrajna közt. Ugyanis szerintem Afganisztán hasonló “fegyvertemető” volt mint most Ukrajna, persze különbségekkel. A nyugat afganisztáni veresége szerintem csak látszólag volt vereség ugyanis a fegyverlobbi szerintem azon is bőséges pénzekhez jutott. Ez persze szintén csak magánvélemény.

  8. 6. kakukk, Az USA célja nem változott az utóbbi 65évben: Oroszország meggyengítése, katonai potenciáljának erodálása.
    A jelenlegi Ukrán helyzetnél jobb nem is lehetne számára. Csak pénzt és fegyvert kell küldeniük, abból sem a legújabbakat, legjobbakat, a “piszkos munkát” elvégzik az Ukrán katonák, ráadasul széles nemzeközi támogatással, saját hazájuk védelmében.
    Jobban nem is alakulhatott volna az USA-nak.
    Mi, az EU-ban megszivtuk, szenvedünk, és fogunk is emiatt. Nem véletlenül ment a levesbe az orosz gázvezeték, napnál is világosabb lett, hogy nem sajátjukat robbantották fel, miért tették volna, hisz azzal a pénz jött volna, és a befolyás megtartása is.
    Nyilván a nagy létszámú Orosz kisebbséget támogatnia kellett volna Ukrájnának, de ezt meg azért nem tette, mert az Oroszok is piszkos módszerekkel, erőszakkal kívánták ezt elérni. Sosem finomkodtak. Sajnos.

  9. 9. Minato
    Az oroszok sem ártatlan bárányok, de ki az? Nekik nem volt érdekük a háború, sokkal kevesebbel is megelégedtek volna, de ez már a múlt. Most már olyan pozíciót kell elérniük a fronton, ami majd biztosítja a védelmüket, az aláírt papír semmit sem ér.
    A Merkel interjúnak máris van fejleménye, Vucsics nyilatkozta éppen, hogy Koszovóval kapcsolatban a nyugat ugyanígy átverte őket, az albánok sem tartanak be semmit sem. Így nehéz lesz a továbbiakban megegyezni, nem véletlen, hogy a németeknek, franciáknak már semmilyen szerep sem jut az esetleges békekötésnél.

  10. 9. kakukk

    Sajnos így borítékolható a több konfliktus és háború az öreg kontinensen.

  11. A globális léptékű változás nem állítható meg, a nagyhatalmak annyit tehetnek, hogy igyekeznek menedzselni az elkerülhetetlen változásokat, mégpedig úgy, hogy lehetőleg minél jobban jöjjenek ki belőle – nyilván más nagyhatalmak kárára.
    Nincs békés átmenet és változás, a kérdés csak az, hogy kik és mekkora árat fizetnek majd meg emiatt.

    Tök felesleges olyan baromságokon agyalni, hogy kinek volt/van igaza.
    Mindenkinek igaza van, de ez nem fog boldogítani, ha te fizeted más igazságának az árát. Amíg ezen a szinten nem lépünk túl, kár is tovább ötletbörzét tartani, mert minden modell kapufa lesz.

  12. 11 – MangaMonguz

    “Mindenkinek igaza van, …”

    Hát, rá lehet mondani, mondjuk egy parazitára, amely egy más élőlény vérét vagy testnedveit szívja és kizárólag így tartja fenn magát, hogy az a parazita igazsága, de ha a gazdaállatnak, sőt, az egész ökoszisztémának semmi haszna ebből a parazitából, akkor, enyhén szólva, felvet ez a dolog néhány aggályos kételyt, hogy miféle igazság ez…

    (Nem a szimbiózisban élő fajokról beszélek, ahol mindkét fél kap valamiféle “ellenszolgáltatást”, s ahol cserébe – az adott esetben az egyik fél – akár a “testnedvei” egy kis részét feláldozza, viszont kap érte valamit cserébe).

  13. Srácok, ez rég nem az igazságról szól. Gazdasági és politikai érdekek vannak csak, az információ, legyen az “igaz” avagy “hazugság”, csak egy az eszköztárban amivel ezeket az érdekeket érvényre lehet vinni.
    A fejünk felett zajlik mindez.
    Paradox módon mindkét nagy félnek (USA, Oroszo.) az a célja, hogy ez a háború minnél tovább tartson. Az USA-nak nagy üzlet, az EU gázt és fegyvereket vesz tőlük, ömlik a della. Az Oroszoknak jobb lett volna a gyors lezárás, de most, hogy a céljaikat nem tudják elérni, már nem opció a feladás, mivel az a rezsim bukásához vezetne, ezért a háború folytatása az érdekük. 🙁
    Nézzétek meg a hírekből: az USA, EU mindig csak épp annyi fegyvert és támogatást küld, amennyi elég a jelenlegi helyzet fenntartásához, nehogy az Ukránok túlnyerjék magukat.

  14. Minato
    Oroszországot nem lehet “nagy félnek” tekinteni, elég ha csak a Cash Flow-t nézzük. A többi habverés.

  15. A történelmi tényeket tekintve a hidegháború kezdete a “Fultoni beszéd” volt. Én onnan eredeztetek mindent. Mi történt utána? Fegyverkezés mindkét oldalon……….. Uhhh, ha belegondolnék, hogy ingyen írom az infókat, sírnék…. Mindegy. TEHÁT. Nekem az egyik kedvenc színészem Peter Falk, a Columbo. Miért is? Mert “ártatlan kérdésekkel” folyton kérdezi a gyilkost és a végén leleplezi. Én is inkább kérdezni akarok, de VÁLASZOKAT AKAROK!!! Ha ÖN, a következő hozzászóló lenne a NATO főtitkára, mit tenne? Valószínűleg érdekből minél több adót igyekezne kicsikarni “védekezés” címszó alatt az adófizetőkből………. Nem? Üzleti érdek az egész bullshit…………….. Ha nem adóznánk a háborús uszítóknak, akkor mennyi lenne egy kiló kenyér? 70 Forint? Kérdezem……. Ja és Elon Muskról is megvan a véleményem. Tehetséges. OK. De, hogy eljátssza az emberiség megmentőjét a nárcisztikus személyiségével ÚGY, hogy persze tudja mert gondolom nem hülye, hogy jelenleg TÁRSADALMI és NEM technológiai fejlődés kéne az embereknek, az már SZÁNALMAS! A jövőben jöhet a technológiai fejlődés is……………. De hát eladta magát (szerintem). Ki nem adná el magát 190 milliárd Dollár vagyonért? Na ki? Van itt ilyen fotelkommenthuszár?

  16. 15 V. e.
    A kérdésre a válasz: Én nem lennék (mint ahogy nem is lettem) politikus. Tisztességes politikus nem léteik.
    Azonban: Nem kell, mert nincs szükségem 190 milliárd $-ra.
    A NATO főtitkár mondjon le, mert USA bérenc.
    Klasszikusan a kenyér nem 70 Ft. hanem 3,60.

  17. Haladni kéne a korral, tisztelt múltban élő nosztalgiázó kommentelő barátaim! Itt már Elon Muskról kéne írni, Kína sikereiről, gazdasági elemzésekkel (politikai nézetek nélkül)! Ja és ilyenkor már ha intelligens ember szól hozzá, akkor el is válik az “ocsú a búzától” mert akkor csakazértis be kell ismerni, hogy egy társadalmat úgy kell szervezni, hogy “mindenkinek kijelölt helye legyen mint egy falban egy téglának”. Higgyék el, ha ez kialakul, az egy jó társadalom lesz! És miért? Mert senki nem lesz az “út szélén”.
    Na mindegy….. INTELLIGENS és JELENBEN ÉLŐ kommenthuszárok véleménye érdekel!

  18. Tisztelt Tibor bá’! Nekem az a véleményem, hogy az álmainkat ne adjuk fel! Igenis lehet tisztességes politikus, de a mai mainstream “felhozatal” siralmas. Én csóró senki az okos gondolataimmal itt sehol nem vagyok, azért nem lehet a boltban fizetni! Ezt értse már meg itt végre mindenki….. Én miért nem lehetek politikai tanácsadó és olyan politikus akire felnéznek? Csak azért mert elkönyvelték valami “rendszerellenes Sztálinista” gondolatnak azt ami az ember kiteljesedésének a lényege?? Ami ugyebár a jól végzett munka “tökéletesen beérő gyümölcse”….. Családalapítás, anyagi biztonság, autó, jólét, stb………… Egy normális társadalomban mindez elérhető úgy is ha valaki nem rendelkezik különféle “előjogokkal, protekciókkal, stb…”. Erről is lehetne írni szerintem.

  19. 16 – Tibor bá´

    “Tisztességes politikus nem létezik.”

    Úgy érted, hogy ma már nem létezik vagy eleve, ha az ember politikusnak ment régebben is, akkor teljes bizonyossággal bemocskolta magát, akár milyen jó szándék vezérelte őt a karrierje elején?

    Mi a véleményed ilyen szempontból Mahátma Gandhi-ról? Nehéz lenne nem politikusként is nézni rá, nem csak szellemi vezető volt…. Ő sem ütötte meg nálad azt a bizonyos mércét? Vagy csak kivétel volt, aki erősíti a szabályt?

  20. Tibor bá’ majd a belátása szerint válaszol Önnek tisztelt Zsolt!
    Én annyit írok csak, hogy a mellébeszélés nem kell!
    A tisztességes politikust a MONDANIVALÓJA határozza meg!
    Mahátma Gandhi-ról azért nem írok mert kevés hozzá a tudásom. Az egy totál más kultúrkör. Mármint az indiai. Nem értek hozzá. Talán Tibor bá’ jobban elmélyedt a hindu kultúrkörben, nem tudom…… Majd ő gondolom ír erre választ.

  21. 19. Zsolt
    20. Vidéki ember

    Pl. Orwell írt Gandhiról és ezzel zárta a sorait:

    “…de ha egyszerűen mint politikust tekintjük, és összehasonlítjuk korának többi vezető politikusával – kiderül, hogy micsoda tiszta illatot hagyott maga után!”
    https://terebess.hu/keletkultinfo/tunodes.html

  22. 14. Z próféta: annyi pénze van/lesz Oroszo.-nak a nyersanyagokból, hogy nagyon sokáig finanszírozza a háborút.
    Oroszországban sajnos a hétköznapi polgárok megélhetése, állapota hagyományosan a színházi díszlet kategória, pont nem érdekli a politikai elitet 🙁

  23. 12 Zsolt

    A parazita hasonlat sántít, lásd a hangyákat zombifikáló gombát, azaz fungus-t (ophiocordyceps unilateralis). Azt ugyanis egy másik fungus faj támadja és tartja féken. A természet szépen működik… aztán jött az ember és a természet reakciója késik, más, a jóég tudja mikor és milyen lesz, lásd európai lódarazsak túlszaporodása – pár éve már jelzem, de senki nem foglalkozik vele és idéntől már teljesen megváltozott viselkedése… hajaj de mennyi vidéki embertől hallottam vissza ezt idén ősszel. Halkan jegyzem meg, ha a hazai (vespa crabro) mellé megérkezik – itt kellene lennie már – a behurcolt ázsiai (vespa velutina nigrithorax – a harmadik név az európai “alfaj”), akkor a méhészeteknek annyi. És akkor már csak egy kérdésem lenne… miért láttam ősszel hangtalan lódarazsakat, s nem csak egyedül én. Megváltoztak az uccsó generációsak, vagy van egy harmadik invazív.

    Egyébként osztom a nézetedet, amire céloztál.

    S nem Neked írva konkrétan…

    El kéne már ismerni, hogy végjáték van.
    Nem pedig azzal kábítani magunkat, hogy volt már régen is szar helyzet, azt is túléltük valahogy, majd ezt is túl fogjuk. Ahogy azt is el kellene már ismerni, hogy q@rvára vesztésre állunk az elmebetegekkel szemben. Mert ezek elmebetegek, s ezt nem csak a geopolitkán keresztül lehet látni, hanem az élet ezer területén, akár marketing szakmai alapon is bizonyítani lehet, hogy az ezredfordulóra beérett szociális marketing filozófia (társadalom-orientált) ment a kukába. Mi volt a lényege? A mostani mellé társult egy felelősség kötelezettség, objektív és nem szubjektív, avagy majd a neolibsik által elfogadott egyedüli és abszolút igazság. (Akkor is mennénk a kukába, csak lett volna pár évtized plusz, ami alatt töténhetett volna egy s más.)

    Csak ez ugye ez a beismerés nem kellemes gondolat, sőt qurvára nem megy, hiszen mindenki úgy néz szembe a közeledő foscunamival, mint az állítólagos vadászó őseink egy papír szívószállal; azaz sehogy. Maximum ready to die, de még az sem.
    Így inkább altatjuk magunkat tovább.

    10 éve… megy mindenfelé, hogy már így meg úgy de ébredeznek az emberek. Én ugyan nem látom, de lehet, hogy csak én vagyok vak.

    Újra és újra: Oroszország más mint Amerika, más mint Kína – nem mondtam ezzel nagyot az első válasz -, Oroszország az atom terén más: náluk minden atom, ezért nem lett soha nagyobb a flotta, ezért olyan minden, amilyen. Mert mindennél ott az ultima ratio, az atom töltet. Torpedó, légvédelmi rakéta, rakéta-sorozatvető, csöves tüzérség (152 milli felett!), tank (ha kap 152 millis löveget… talán kisebb is elég, de a 125-ös nem).

    De leginkább abban más Oroszország, hogy ott a Perimetr.
    (Gondolkozzon már el mindenki, Kimék annyi alagutat fúrtak, hogy a déliek attól fosnak jobban, hogy beszakad a föld, mint hogy előbújnak az északiak. Sztálin, Hruscsov és Brezsnyev az amerikaiak komcsi paranoiájára ugyanazzal reagáltak, s lett Metro 2 talán az Urálig és annyi barlang az Urálban, hogy Isten irgalamazzon nekünk, ha ott plusz titkos silók vannak, vagy alagutakban vasúti ICBM-ek… vagy a Verhojánszki hegységláncban.)

    De ha már ophiocordyceps – a fungi világról halvány dunsztunk nincs kb. -, ha az emberre módosított, akkor vége mindennek. A veszettség vírusa egy természeti csoda, szinte tudja, mit csináltat a gazdatesttel… nyáladzás, fényiszony, víziszony, hogy jobban nyáladzon, légiszony, tombolás… de ahogy a testben utazik – pár éve halálra rémültek az izraeli kutatók, amikor megnézték tenyésztett emberi cuccban – felturbózza az eltérített “mozdonyt” és “átírja a vasúti menetrendet” az idegrendszerben. Pedig csak egy vírus, ráadásul kb. 500 éves, vagyis a 4000 éves Esnunna törvénykönyvben lévő 23 kőtáblából az egyik, amelyik csak a veszettséggel foglalkozott nem a mai rabies vírus, hanem egy korábbi “verzió”. Ehhez képest a fungus pontosan tudja, mit miért és hogyan csináltat.

    Kicsit OFF lett, elnézést.

  24. 22. Minato
    kétség kívül sokáig fogja még finanszírozni oroszország, de kifogy a pénzből mint a “csillagháborús blöff” esetén.
    Másrészt technológia oldalon is lemarad.
    Vég nélkül a társadalmi feszültségek sem lappanganak.
    Nézünk szét itthon. Háború nélkül is bedőlt minden közszolgáltatás.

  25. 24 A Szovjetunió nem amiatt omlott össze. Hatalmas tévedés ez.
    (Ajánlom mélyen, igazán mélyen elemezni: Gyatlov-incidens, Viktor Belenko (MiG-25), Adolf Tolkacsev, afgán sztori, csernobili valódi esemény… az vitte a tönk szélére a SZU-t, amit aztán a KGB bizonyos körei és a debil Gorbacsov – fel sem fogta agyilag – bagóért felszámolt. A CIA daganat szálai beza mindenhol ott vannak, az egész istenb@szta bolygó rákja; és a CIA jelen esetben majdnem gyűjtő fogalom és nem konkrétan a CIA.)

    Ez a fórum pontosan az ilyen üres és értelmetlen locsogások miatt, olyan mint egy kocsmai beszélgetés kakofóniája… semmi értelme. (NEM a blogot és Tibor bá’-t kritizálom, csak arra utalok, hogy blablabla van tíz éve… van eredménye?! (Nincs.) Na, ez a baj ezzel.)

  26. Tetszettek volna az “aranykorban” a társadalmi fejlődésre figyelni! Említettem ugyan a “Fultoni beszédet”, de én az “aranykort” még az 1970-es és 1980-as évekre is értem, most így utólag visszatekintve……….. Mindegy már így utólag. Talán most sem lenne késő ha például tisztelt Elon Musk úr valóban komolyan gondolná a társadalmi haladás előmozdítását. Neki a majdnem 200 milliárd Dollárjával meglenne rá a “szócsöve” és a teljes médiatámogatottsága, hogy tényleg valamit mondjon a mainstream-ben………… Ennél már Majka is jobb. Majka legalább befutott és mostanra már megfogalmaz olyan társadalomkritikát is, hogy a neve miatt felfigyelnek rá. Egy “Kovács Zoltán” társadalomkritikájára nem figyelnek fel fel, de egy Majkára igen. Ilyen ez a mai modern szociális média a neten.

  27. Zsolt!
    Gandhi próféta volt nem politikus.

    V.e.!
    Írj kevesebbet, és előtte szedd össze a gondolataidat. Kezdetben Inkább olvass, ne írj.

    Jövőnk:
    Ennek a blognak komoly funkciója van. Ne becsüld alul.

  28. Tisztességes politikus, igen ritka kivételektől eltekintve valóban nem létezik.
    Az egyik kivétel a már említett Mahatma Gandhi mellett az uruguayi José Mujica.

  29. Rosszul írtam az előbb. Így kellett volna írnom: “Majka is befutott mint Elon Musk, de Elonnal ellentétben megfogalmaz olyan társadalomkritikát már a videoklippjében, amit Elon nem.” Ugyanis Majka beszél a leszakadó réteg szegénységéről és a felzárkóztatásukra vonatkozó igényről, míg Elon úr az emberiség jövőjét a Marsra való utazásban látja……… Innen nézve Majka okosabb mint Elon Musk. Mit ér a rengeteg tárgyi tudás ha a társadalommal nem foglalkozunk kellően? Ez itt a kérdés feleim!

  30. 27 Tibor bá’
    Nem, dehogy teszem. Rosszul fogalmazhattam, ha ez ment át. Nem a tartalom, vagy a megléte volt a kritikám célpontja, hanem a rengeteg blabla. Mert egyrészt belezavarodik az ember és görget, majd kilép, másrészt, ahogy éppen írtad V.e.-nek… és amikor az ABC-t ezredszer kell újra tanítani, de már a C-nél járva az A-ba köt bele valaki, akkor az kontraproduktívvá teszi az egészet. Nagyon is kellene a moderáció és a cenzúra, nem a véleménnyel szemben, hanem olyan témáknál – meg is lehet jelölni akár -, ahol nem kezd valaki olyan hülyeségeket írni például, hogy a videón látható SzU-25-ös csatagépről indított S-80-as nem irányított rakéta irányított rakéta, angolul már eleve az előbbi rocket, az utóbbi missile. (Máshol történt… kábé három képernyőnyit kellett görgetni a sok hülyeség miatt, ami válaszként jött; egy sem vette észre a hibát. Simán kiléptem az oldalról.)

  31. A tisztességes politikus témához csak annyit tennék hozzá, hogy ismerve a politika malmait, esélye sincs arra, hogy jelentős hatalomhoz jusson.
    A nagy politikai hatalom egyúttal potenciálisan nagy anyagiakat is jelent, annál erősebb mágnes meg nincs a gátlástalan karriervadászoknak, akik között bőven akadnak olyanok is, akik intelligenciájuk révén kiválóan el tudják játszani a lelkiismeretes politikus szerepét, ugyanakkor nincsenek morális gátjaik ahhoz, hogy potenciális ellenfeleiket bármilyen eszközzel eltávolítsák.
    Legyőzésük csak hasonlóan gátlástalan eszközökkel mesterien manipulálni tudó embernek lehetséges, egy szavahihető, tisztességes embernek esélye sincs erre, pillanatok alatt kitörik a nyakát, mielőtt labdába rúghatna.
    Aki viszont ilyen eszközökhöz nyúl, akár csak azzal a szándékkal, hogy majd ha hatalomra kerül, mindent jóra fordít, addigra ő is elveszti hitelességét, és fejére olvashatók korábbi hatalmi játszmái, és ezzel is sebezhetővé válik riválisai számára.
    Nincs kiút…
    Ahogy a régi magyar nóta mondja, “aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”…

  32. De tisztelt hubab vagy bárki más kérem tisztelettel! A politikust nem a MONDANIVALÓ teszi politikussá??? A MONDANIVALÓ olyan mint a horgász botján a csali……. A csalira a halak kapnak egy adott mondanivalóra (attól függ melyik párté) pedig a nép. Minek ezt túlbonyolítani? Szerintem bullshit…. Elvileg a választás sok pártról szól és az a párt győz, amelyik mondanivalóját bekapja a hal….. :)….. Azaz a nép, bocsánat! Egyszerű. Vagy az a horgász jobb akinek nagyobb a botja? 🙂

  33. Megfogadom Tibor bá’ tanácsát akkor, inkább többet olvasok és kevesebbet írok. De ezt még nem hagyhatom ki. A csattanót.
    Miben azonos a nép és a hal? – Hát abban, hogy mindkettőt visszadobhatja a horgász az éltető vízbe!
    Különben ugye csak a horgász szed fel pár kilót…… Ez mindent elmond.

  34. 12. Zsolt

    A társadalmakra telepedett „parazitákat” valaki kitermelte. Igen, pont ezek a társadalmak, mert a jólét és kényelem lustává tesz és a tömegek – akik alapvetően csak a hasukra és a hasuk aljára gondolnak – szíves-örömest átengedik a stafétát annak a kasztnak, aki ígér és aki valóban gyakorolni akarja a hatalmat. Ezt követően pedig jön a szöveg: „úgysem tehetünk semmit, hiszen kisemberek vagyunk”. Tudod hány helyen és hányszor hallottam/olvastam már ezt. A legszebb az egészben, hogy innentől kezdve tényleg nem is tehet semmit a jónép, hiszen elhitte és önmagát is meggyőzte erről.

    Ráadásul ez a fene nagy jólét sem ingyé’ van, hanem a világ évszázadokon át tartó kifosztásából, csak ilyenkor mindenki szégyenlősen félrenéz, hiszen eddig nettó haszonélvezői voltunk a rablásnak.

    Na, a ma oly hangosan az ukránokért aggódó újtömeg évekkel ezelőtt lapított, mint sz@r a fűben és kussolt, amikor más nemzeteket ugyanúgy pusztítottak, mint most az ukránt.
    Ja, csak annak nettó haszna volt, ennek meg nettó buktája lehet a piti kis életünkre nézve, pedig ugyanazon folyamatok elemei ezek az események is.

    Na, innentől pont lesz@rom, hogy az újbeszéd újtömege mit fröcsög a neten, mert vagy totál idióták, vagy valóban fizetett trollok. Egyik fajta sem érdekel.

    23. Jövőnk

    Alapvetően tök igazad van, de el kell engedni ezt az egészet, mert…
    … valóban egyfajta végjátékban vagyunk, ennek két fő modellje és ebből eredően végkimenetele lehet:

    1. Az oroszok félkézzel háborúznak és a Nyugat is patikamérlegen adja az apanázst. A cél a háború minél további fenntartása, ez a háború ebből következően egyfajta figyelemelterelés. A világrend „terv szerinti” átalakítása a fejünk felett megy végbe és a mi fizetjük a végén az egész bulit. Ez a világ véget ér és jön egy „szép új” világ a la Huxley és Orwell.

    2. Az oroszok fél kézzel háborúznak, a Nyugat is patikamérlegen adja az apanázst, mert mindegyik oldal már a végső katonai konfrontációra készül fel, hülyék lennének előre eltolni a fő erőiket. Mivel ez nukleáris háborúvá fog alakulni, így hála az égnek ezen nincs is mit tovább elemezni, ez a világ véget ér de nem jön helyette semmilyen szép új világ.

    Hogy a kettő közül melyikre mennyi az esély és végül melyik fog bekövetkezni, azt nem tudom, ami viszont biztos: az eddigi régi élet és régi világ már nem jön többé vissza, mindenképpen változás lesz és ebből nem marad ki senki.

  35. Fiúk!
    Nem szokásom a hosszú lére eresztett elemzés.Rövid és velős a megfogalmazásom. 1) Vagy Putyin nyer vagy atomháború. 2) Putyint semmi körülmények között nem engedik nyerni. 3) Ne kérdezd. Senki nem tudja, hogy mikor, mert nem kiszámítható. Túl sok a tényező. 4) Addig úgy tehetünk, mintha tudnánk a tutit.

  36. 35. Tibor bá’

    Neked is és Jövőnknek is alapvetően igazatok van, sajnos.

    Ugyanakkor én azt az egy lapot továbbra sem veszem ki a pakliból, hogy – dacára a szándékosan egyre romló helyzetnek – a nagyhatalmak vezetői nem egy globális termonukleáris háborúba akarják mindenáron belevezetni az egész világot.
    Nem, nem rózsaszín ködön keresztül nézem a világ helyzetét és nem ostoba önámítást folytatok, az előzőekben leírtak mögött konkrétumok vannak.
    Az persze megint egy más kérdés, hogy mi a deklarált vagy akár valós szándék és végül mibe torkollik ez az egész eseménysor, ezzel is tisztában vagyok.

    Elolvastam a legfrisseb Paul C. Roberts véleménycikket, ő is arról beszél, hogy – röviden – a Nyugat vezetői ostobák és elhitetik az oroszokkal, hogy nem lesz más választásuk, mint egy megelőző atomtámadás megindítása.
    Ugyanakkor nem érti a Kreml politikáját sem, a megindított és azóta is fenntartott háború mögé rakott erőforrások az egyértelmű katonai sikerhez kevesek, a vereséghez viszont túl sok.

    A valós helyzet az, hogy az orosz haderő döntő része a mai napig a kijelölt körzetekben tartózkodik, sem a technika, sem az emberállomány nem került még bevetésre Ukrajnában. Pár héttel ezelőtt az egyik ismert biztpol szakértő elmondta a televízióban, hogy a magyar vezérkari főnök behívatta és megkérdezte tőle, hogy árulja már el, az orosz haderő gerince miért ücsörög tétlenül hazai pályán és nem csinál semmit. A válasz annyi volt, hogy a szakértő sem tudja. Ezt csak azért írom le, mivel a médiában is megjelent, így nem minősül titkos infónak, igaziból ugyanezt látják a felderítő műholdak is, tehát a Nyugat katonai vezetői is pontosan tisztában vannak a valósággal, ami nem a médiában megjelenő nevenincs brit tudósok hőseposzainak gyűjteménye.
    Az a tudás nélküli plebsznek szól, akikkel minden sz@rt is meg lehet etetni.

    A haderő tartalékolásának két fő oka lehet:

    1. Sosem volt cél Ukrajna megszállása, a cél egy permanens háború fenntartása, ezzel ellehetetlenítve Ukrajna NATO-hoz történő csatlakozását, valamint ezzel a lassú felörlő háborúval Ukrajna teljes működésképtelenné tétele is felmerül, ami végül az ukrán állam széteséséhez vezethet.
    Ha ez bekövetkezik, akkor lehet majd néhány kelet-európai NATO tagállam, amelyik a hirtelen jött lehetőséggel élni kíván és a saját történelmi igényeit érvényesíteni akarja majd. Ugye nem kell tovább ecsetelnem, hogy ez adott esetben milyen belső feszültségekhez és akár robbanáshoz is vezethet az EU-n vagy a NATO-n belül.
    A tartalékolt orosz haderő pedig ahhoz kell, hogy egy ilyen helyzetben továbbra se akarjon senki az orosz területekből is leszakítani.

    2. Oroszország atomháborúra készül, a seregeik fő ereje pedig kettős okból van tartalékolva. Az egyik, hogy az esetlegesen (pl. Ukrajnába) benyomuló NATO erők ellen készülnek, a másik ok pedig maga az atomháború. Egy nukleáris csapásváltás után ugyanis nem a frontvonalak lesznek a lényeg, hanem a maradék hátország. A túlélő régiókban a rend megszervezése, fenntartása és a megmaradt államtorzó valamilyen szintű működtetésének a biztosítása lesz a prioritás, ehhez szervezett és megfelelő utánpótlással és fegyverzettel ellátott kiképzett erők kellenek.
    Pár évvel ezelőtt (2018-ban vagy 2019-ben) az Orosz Föderáció végrehajtotta az eddigi történelmének legnagyobb PV gyakorlatát, ahol több napon át hosszabb-rövidebb időre mindösszesen 40 millió polgár volt bevonva a gyakorlatba.
    Ez nem jó ómen, ugyanis azt jelzi, hogy az orosz politikai és katonai vezetés olyan helyzettel számol, ahol tíz milliós embertömegben mérik a polgári védelem feladatainak a végrehajtását.

    Tovább csak felsorolás szinten, a teljesség igénye nélkül jelzem, hogy a jelenlegi világhelyzet nem pusztán USA-orosz vagy NATO-orosz összeütközés, amit hajlamos mindenki elfelejteni!

    Európán belül:
    – török-görög fokozódó ellentét
    – Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése után felerősödött a francia-német rivalizálás
    – Lengyelország ütközése Németországgal és Csehországgal, a németektől háborús jóvátételt, a csehektől területeket követelnek
    – Szerbia és Koszovó közötti rendezetlen iszonyok és viszonyok
    – Bosznia-Hercegovina belső feszültségek, a boszniai szerbek ismét mozgolódnak
    – Törökország politikai benyomulása a Balkánra, Nagy-Albánia projekt támogatása

    Közel-Kelet:
    – Kína vs USA párbaj Rijádban, Szaúd-Arábia egyre inkább Kína oldalára sodródik
    – Szíria kérdése, török-orosz-amerikai-izraeli érdekütközések a régióban
    – Irán térségbeli helyzete és szerepe Irak gyakorlati szétesése után
    – Kurd kérdés rendezetlensége

    Globális játéktér:
    – USA-Kína párbaj a globális kereskedelem és gazdasági befolyás körül
    – India szerepe Dél-Kelet Ázsiában és a Kelet vs Nyugat több szintű ütközésében
    – Afrika újrafelosztása
    – Dél-Amerika újra pozícionálása a globális játéktérben
    – USA-EU gazdasági-pénzügyi rivalizálás
    – Oroszország helye és szerepe az átalakuló globális játéktérben

    Tovább nem is sorolom (Közép-Ázsia, Nyugat-Európa, Közép-Amerika stb.), ezek mindegyike egy-egy külön tanulmányt is megérne, de azt senki se feledje, hogy ezek a folyamatok egymással egy időben és többé-kevésbé egymással is összefüggve játszódnak le.
    Tehát ami a felszínen orosz-ukrán háború, az valójában egy sokkal mélyebb és összetettebb folyamat egy kis szelete, a sok furcsa és nem könnyen magyarázható lépés pedig arra utal, hogy itt sokkal több játékos van egyszerre a pályán és sokkal több egy idejű érdek is beleszól az egész mechanizmusba. A nettó orosz birodalmi terjeszkedés hazug propaganda, ami a valódi okokat hivatott eltakarni.

    Oroszországnak ahhoz nincs ereje, hogy egymaga felborítsa a világrendet, Amerikának pedig ahhoz nincs ereje, hogy egymaga fenntartsa a jelenlegi világrendet. Eltérő okokból és célokból, de megindult az eddig ismert világ berendezkedés lebontása, ebben pedig fura módon az USA és Oroszország is épp az élen jár, már-már kéz a kézben…

    Szóval nem kötelező hülyének lenni, aki még képes rá, az legyen kedves néha használni is azt a pár még működő neuronját, hátha néha beleütközik egy-egy gondolat.
    A többiekre ez nem vonatkozik, instant előre csomagolva várja őket a magyarázat mindenre is, csak be kell dobni a mikróba.

    Idén már tervezek több hozzászólást, hacsak nem történik valami drámai esemény, de meglátásom szerint jövő március-április lesz az az időpont, amikor már látszani fog a hogyan tovább, addig marad a szándékosan még zavarosabbá tett örvénylés.

  37. 36 – MangaMonguz

    “Pár héttel ezelőtt az egyik ismert biztpol szakértő elmondta a televízióban, hogy a magyar vezérkari főnök behívatta és megkérdezte tőle, hogy árulja már el, az orosz haderő gerince miért ücsörög tétlenül hazai pályán és nem csinál semmit. A válasz annyi volt, hogy a szakértő sem tudja.”

    Miért, talán a magyar vezérkari főnök úr úgy képzelte, hogy az orosz haderő nagyobbik része majd Ukrajnába rohan, átcsoportosítanak minden épkézláb erőt nyugatra? Szerinte ez lett volna a logikus lépés a ruszkiktól? Csak remélni merem, hogy a magyar honvédség jó kezekben van és nem tudatlan Mórickák irányítják!

    Az emberiség eddigi legnagyobb háborújának a története sem éppen ezt a naiv elképzelést támasztja alá.
    Miközben a Barbarossa-hadművelet megindítása után a németek jól haladva törtek előre a szovjet frontvonalakon és a Vörös Hadsereg ebben az időszakban a mi általunk keleti-frontnak nevezett hatalmas térségben vereségre állt, nos, aközben kb. két hónapra a németek támadása után a Countenance-művelet keletében a britek és a szovjetek megszállták Iránt és lényegében ketté osztották. A II. Világháború végéig ott maradtak és miközben a szovjetek élet-halál harcukat vívták a németekkel, a Vörös Hadsereg egy jelentős ereje lényegében tétlenül nézett farkasszemet a britekkel Iránban. Ugyanis Sztálin attól tartott, hogy nem csak a szovjetek által megszállt iráni területeket foglalhatják el a britek, de akár a bakui olajmezőket is és az egész Dél-Kaukázust.

    A másik példa meg a német oldalt érinti: miközben Berlinnél a nácik már gyerekkatonákat mozgósítottak a fővárosuk védelmében, a Cseh-Morva Protektorátus területén a Wehrmacht egy hatalmas, lényegében intakt része állomásozott és soha nem kapott parancsot arra, hogy visszavonuljon mondjuk Berlin felé és segítségére siessen a nagy bajban lévő, már echte német területeken harcoló német alakulatoknak. Persze az szovjetek már közeledtek Szlovákia felől is, de néhányan a máig nem értik, hogy miért volt fontosabb a náciknak Prága, mint Berlin?
    Egyébként az egyik magyarázata ennek a sztorinak mélyen az okkultizmust érinti, de természetesen ez csak az egyik verzió a sok közül.

    Szóval bízzunk benne, hogy a magyar vezérkari főnök csak álnaiv volt és nem a tudatlanság szólt belőle!

  38. Az Európai Unió 2014 óta, 90 milliárd euróval finanszírozta Ukrajnát, 2023-ban pedig 18 milliárd eurót fog kapni, ma (2022.12.13.) mondták be!

    Oroszország módszeres gyengítése minden pénzt megér.

  39. Több ígéretet nem teszek előre, hogy mikor szólok még hozzá, mert nem betartható a dolog, ráadásul udvariatlan is néhány hozzászólóval szemben.

    38. Zsolt

    Nyilván nem álnaív a vezérkari főnök, hanem egy épkézláb választ várna arra, amit látnak. A helyzet az, hogy az orosz hadsereg nagyobb fele nem vesz részt az ukrán háborúban, a kisebbik fele pedig teljesít úgy, ahogy.

    Érdekes észrevételek/tanulságok vonhatóak le az eddig hadműveletekből.

    Az első az, hogy a bevetett haderő teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, az orosz hadseregtől minden érintett fél mást várt.
    A bevetett erők egy része Luhanszk és Donyeck eredetileg ukrán állampolgáraiból létrejött míliciákból, az erők második része zsoldosokból (Wagner és tsai) és a harmadik része áll az orosz hadsereg különböző szintű egységeiből. Ez azt jelenti, hogy az eddig ukrán területen harcoló egységek igen vegyes felhozatalt mutatnak mind humán faktor, mind katonai hardver tekintetében. Ez lehet az oka annak, hogy olyan haditechnikai eszközök is kerültek nagyobb számban bevetésre, amelyek papíron már nincsenek hadrendben az orosz hadseregben (pl. BMP-1, T-55, T-62). A milíciák és a Wagner zsoldosok ezeket a cuccokat kapták meg.
    Az orosz légierő döntő része igen passzív a háború folyamán, ennek is több oka van. Az egyik a Nyugati légierőkkel ellentétben a precíziós csapásmérés hiánya, a 4 generációs harci gépek zömmel buta bombákkal és UB blokkokkal operálnak még mindig, mert hiányzik az orosz légierőben a megfelelő célmegjelölő rendszer – ez egyébként egy igen régi problémájuk. A repülőkről bevethető precíziós fegyverek szinte csak irányított rakétákból állnak, „okos bombák” nem igazán vannak. A 4 gen. harci gépekhez viszont korlátozott számban van irányított rakéta, az ukrán célterületek nagysága és a célpontok mennyiségéhez képest ez elenyésző.
    Az orosz haditengerészet döntő része szintén passzív, zömmel csak a Kalibr NK cirkálórakétákkal operálnak, abban viszont eredményesek. Ugyanakkor elképesztő blamázs volt a Moszkva rakétás cirkáló szó szerinti kilövetése, a mai napig érthetetlen, hogy háborús övezetben kikapcsolt lokátorokkal sétahajókázik egy cirkáló a hadműveleti zóna határán.
    A szárazföldi erők esetében a tüzérség az, ami az „elvárt” szintet hozta eddig, sajnos valóban komoly pusztításokat okoztak az ukrán településeken.

    Összességében azt látni, hogy az orosz haderő a szárazföldi erőinek a kisebbik felét tolta be Ukrajnába (30-35%) kiegészülve a helyi milíciákkal és a magasan képzett speciális zsoldos alakulatokkal, a légierő és a haditengerészet viszont csak mutatóban van jelen, a légierő zöme is inkább stratégiai bombázó bevetéseket hajt végre nagy hatótávolságú cirkáló rakétákkal. A teljes konvencionális orosz haderőre vetítve a bevetett erők (szárazföld haditengerészet légierő) nagyjából a teljes konvencionális haderő 15-20%-a.
    Az eddigiekből leszűrhető, hogy jóval nagyobb orosz erők bevetése esetén sem lett volna számottevően minőségibb az orosz hadsereg, de jóval nagyobb pusztításra – értsd: hatékonyságra – lett volna képes a nagyobb számok miatt.
    Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelentős számbeli fölényben lévő ukrán oldal (250 ezer ukrán katona külföldi zsoldosok sorozottak, mindösszesen kb. 550-700 ezer fő) a Nyugati pénzügyi, logisztikai, harctéri irányítási és fegyvertámogatási segítség ellenére sem volt képes eddig valódi hadműveleti szintű eredményeket elérni a fronton, ami szintén elgondolkodtató.
    Ebből következik, hogy az első etapban bevetett orosz haderő a Nyugat támogatása nélkül mostanra elrendezte volna az ukrán hadsereget, azaz az eredetileg bevetett orosz erők Ukrajna megszállására továbbra is elégtelen mennyiség lett volna, de a nettó ukrán katonai erő felszámolására viszont elegendő.

    Mivel a Nyugat jelentős katonai és pénzügyi támogatást adott Ukrajnának, így megváltoztak a kezdeti peremfeltételek, az eredetileg bevetett erők a döntő győzelem elérésére elégtelenné váltak, ekkora erőkkel csak permanensen fenntartani lehet a háborút, győzni kevés, veszíteni sok.
    Ami újabb kérdőjelet is hoz a történetbe, nevezetesen azt, hogy Moszkva miből gondolta, hogy a Nyugat nem fog hatékonyan beavatkozni az ukrán oldalon?
    Már ha ezt gondolta eredetileg, persze…

    Sok a kérdőjel, sok a feltételezés és mindegyik lehetőség más és más stratégiai modellt eredményez, így qrva nehéz kimatekozni bármit is.
    Kezdve mindjárt azzal, hogy a mai napig nincs egzaktul meghatározva az oroszok oldaláról a valódi katonai-stratégiai cél sem.

    39. János

    Igen, Oroszország módszeres meggyengítése minden – Európára terhelt – pénzt megér. Ez így pontosabb kijelentés. A nagy kérdés továbbra is az, hogy az oroszok meggyengítésére elköltött pénz milyen arányban áll majd az Orosz Föderáció valós meggyengülésével.
    Nehogy az legyen a vége, hogy oké, Oroszország meggyengült, de Európa még jobban…

  40. 40 – MangaMonguz
    Hogy Európa még jobban az már elég rég látható, ami szintén az USA célja volt, és ez a sok barom EU politikus belement.

  41. 41. Tibor bá’

    Így van, Európa kinevezett vezetői teszik a dolgukat szépen.
    Az európai fegyverraktárak lemerülőben, Amerika pedig ezzel egy időben belengette, hogy náluk is vannak gondok a gyártással, ami viszont az USA esetében csak féligazság.

    Az USA szándékosan kevés ellátmányt adott Ukrajnának, ezt rábízta alapvetően az európai NATO tagállamokra, akik szíves-örömest adtak is mindent, amit csak bírtak.
    Közben az USA – némi orosz “segítséggel” – elintézte, hogy jó drága legyen az energia és lehetőleg alapanyag hiány is kialakuljon. Innentől kezdve komoly gondban lehet majd Európa, ha pótolni akarja a katonai tartalékait, de persze nincs baj, hiszen az USA majd “segít” ebben is jó pénzért.

    Elképesztő az orosz hadművelet mechanizmusa Ukrajnában, de az EU erre adott összes reakciója még ezen is túltesz. Aranyérem az EU-nál.

    No de sebaj, vannak még érdekes hírek és infók, de ezzel most nem terhelek senkit, ugyanis az égvilágon semmit sem változtat a kialakult helyzeten, maximum árnyalja a képet.

    Viszont igen őszintén kijelenthetem, hogy az USA-val eddig is tele volt a tököm, ez semmit sem változott, február 24. óta viszont új elemek is vannak, döbbentem figyelem Putyin lépéseit és ha még ez sem lenne elég, akkor ránézek az EU vezetőinek csúfolt díszpintyekre és azt hiszem meg is érkeztünk.
    Ma már igen nehezen tudnám eldönteni, hogy az USA elnöki adminisztráció, az orosz elnök vagy az EU vezetői közül melyik a leghülyébb. De hogy ne legyünk teljesen igazságtalanok, természetesen szorosan a nyomukban liheg az ex-EU tag Nagy-Britannia politikai elitje és értelemszerűen az Év Embere, Zeli is.

    Mint egy elcseszett csehszlovák filmszatíra.

  42. 42 -Manga Mongúz:
    14 éves korom óta tudom, hogy rajtam kívül mindenki hülye. A pálmát a saját apám vitte aki szerint két fajta áram van, az egyiket az amper a másikat a volt méri.

    😀

  43. 43. Tibor bá’

    Nem tudom, két dolgot azért remélek:
    Az egyik, hogy rajtam kívül azért még nem mindenki hülye, a másik pedig, hogy én sem vagyok teljesen hülye. Ha rajtam kívül mindenki hülye lenne, akkor annyi a világnak, most képzeld el, ha én lennék az egyetlen épeszű értelmes ezen a Földön…, ajjaj… – és ez nem feltétlenül a maradéknak szólt.

    Nagyon nehezen tudom elfogadni azt, hogy mindenhol egyszerre hülyült meg minden vezető. Tudom, occam beretvája, ne keressünk ott egyéb összefüggéseket, ahol a szimpla hülyeség is magyarázatot ad.
    Az viszont, hogy a nagy- és középhatalmak vezetői egy időben kezdjenek teljesen illogikusan viselkedni és közben önpusztító(nak látszó) döntéseket hozni…, hát nem tudom, arra mennyi a reális esély, hogy ez szimplán, szinte véletlenszerűen következik be?

    A dolog itt ugyanis szétbontható kétfelé:
    1. Ha ezek mind megkattantak, akkor nincs is tovább mit elemezni és agyalni, a világ vakon repül és rövidesen landol valahol és valahogy.
    2. Ha ez nem teljesen véletlenül, hanem szándékosan történik, akkor bizony emögött egyéb rejtett motivációk és szándékok húzódnak meg, ergo szó sincs vakon repülésről és szimpla meghülyülésről.
    Ami viszont tény: számunkra egyik lehetőség rosszabb, mint a másik.
    Az első esetben a repülőgép pilótáinak vége, a másik esetben pedig egy kamikaze járatra fizettünk be. Utasként mindkét eset kaki.

  44. 44 – MangaMonguz:
    A döntésben résztvevő vezetők konkrét célja nem homogén, hanem egy átlag, ami se nem ez, se nem az, hanem egy kotyvalék. Ez pedig rosszabb, mint bármelyik alkotó egyedül. Pl. ha az egyik támadna, a másik nem, akkor az eredő egy balfasz támadás. Ha az egyik küldene fegyvert, a másik nem, akkor az eredő kevés fegyver a győzelemre, de elég a vereség elkerüléséhez.

  45. 44 – MangaMonguz

    Azt a folyamatot, ami a mai valóságunkhoz vezetett, már a múlt század 60.-as évei óta teljesen konkrét lépések megvalósulása jellemzi. Igazából a tervek jóval régebbiek lehetnek és csak “módszertani felfogás” kérdése az is, hogy ezeket a konkrét lépéseket az említett időszaktól datáljuk vagy korábbiról. De ez egy jó kiindulási időszak, ha a kapitalizmus “fejlődését” fázisokra osszuk.

    A teljesség messzemenő igénye nélkül fontos momentumnak lehet nevezni a Római Klub 1971-es jelentését, továbbá azt a tényt, hogy a fontos nyugati titkosszolgálatok az 1970-es évek közepétől elszakadtak az egyes állam-monopolista burzsoá rendszerektől és a nemzetek feletti tőke illetve annak képviselőnek azaz a korporatokrácia szolgálatába szegültek.

    A politika szereplői szintúgy, igazából viszont az előbbiek szerepe jóval mérvadóbb volt, az ő ezen döntéseiknek volt igazán súlya. A Nyugat meghatározó államaiban (itt első sorban az USA-t kell megemlíteni, mint a legerősebb, legfontosabb képviselőjét eme államok szövetségének) e körök döntései folyamán szinte minden kikerült az állami ellenőrzés alól és már inkább privát érdekeket képviseltek a továbbiakban. Beleérte a hadiipari komplexumokat is. Ezekre a veszélyes folyamatokra próbálták felhívni annak idején a figyelmet például Dwight D. Eisenhower, J.F. Kennedy vagy akár Charles de Gaulle is.

    A többi már a közelmúlt történelme, a folyamatok elvezettek a mai helyzethez. A megvalósítandó állapotot úgy nevezik, hogy “stakeholder kapitalizmus – az érdekelt felek kapitalizmusa”, ami csak egy újabb eufemizmus a kőkemény korporatív fasizmusra.

    A baj viszont azért igazán nagy, mert nagyon úgy tűnik, hogy – sok egyéb cél mellett – a végső cél az emberek testének , gondolatainak és tevékenységének a privatizálása, természetesen a totál ellenőrzése mellett. Persze azon embereké, akik majd túlélik az elkövetkező szörnyű évek összes megpróbáltatását.

    Az a disztópikus társadalom, amit ezek a szörnyetegek kitaláltak nekünk, jóval túltesz Orwell vagy Huxley elképzelésein, merész gondolatvilágán is.

    “Csak” erről szól a mai világ. A döglődő kapitalizmus vajúdik, s éppen szüli “szörnyszülöttét”, amibe átmenthetik a jelen hatalmasságok a befolyásukat, hatalmukat. A legtöbb politikus nem tartozik közéjük, csak a félreértést elkerülendő írom azt. Ők is csak fogyó eszköz az igazi döntéshozók kezeikben.

    Szerencsére, a világ túl komplex, a végkimenetel egyáltalán nincs kőbe vésve!

  46. 42. MangaMonguz
    ” Így van, Európa kinevezett vezetői teszik a dolgukat szépen.”
    44. MangaMonguz
    ” Nagyon nehezen tudom elfogadni azt, hogy mindenhol egyszerre hülyült meg minden vezető. ….
    2. Ha ez nem teljesen véletlenül, hanem szándékosan történik, akkor bizony emögött egyéb rejtett motivációk és szándékok húzódnak meg, ergo szó sincs vakon repülésről és szimpla meghülyülésről.”

    45. Tibor bá’
    ” A döntésben résztvevő vezetők konkrét célja nem homogén, hanem egy átlag, ami se nem ez, se nem az, hanem egy kotyvalék.”

    Ez a cikk megkísérli a túlságosan összetett Európai Uniót (EU) emészthető formára bontani, így megértetve, hogy valójában hány kripto-zsidó és szabadkőműves vesz részt az összetételében, és mi is pontosan a szerepük egy Luciferi szuperállam alapításában és annak irányításában.

    https://www.corruptico.com/2018/09/30/eu-crypto-jews//

  47. 40 MangaMonguz

    “Az egyik a Nyugati légierőkkel ellentétben a precíziós csapásmérés hiánya, a 4 generációs harci gépek zömmel buta bombákkal és UB blokkokkal operálnak még mindig, mert hiányzik az orosz légierőben a megfelelő célmegjelölő rendszer – ez egyébként egy igen régi problémájuk. A repülőkről bevethető precíziós fegyverek szinte csak irányított rakétákból állnak, „okos bombák” nem igazán vannak. A 4 gen. harci gépekhez viszont korlátozott számban van irányított rakéta”

    Ez így nem egészen igaz.

    A célmegjelölő rendszer terén már anno a MiG-27K Kaira rendszere toppon volt… ma a SzU-25 csatagépek SzM-től SzM3-ig igen komoly rendszerekkel rendelkeznek, de az alap verzióban is a lézeres ott van. Az optikai meg a nagyobb Szuhojokban.
    Azaz félaktív lézeres fegyverek terén van választék, és az oroszokat ismerve ordas készlet: Kh-27, Kh-38… de a buta Sz-25 rakétának is van lézeres verziója, pontosabban illeszthető fejrésze, no meg a KAB sorozatú bombák 250-500-1500 kg. Egyet sem láttam, ellenben Szíriában dobálták. A optikai és GLONASS vezérlésű változatokból minden ugyanúgy adott, kisebb mennyiségben.

    Én sem értem, hogy egy SzU-25-ös géppáron miért csak egy-egy póttartály és egy-egy ötraktás (122mm) S-13 indító blokk. De azt sem értem, ha már szórnak, miért nem szórják “lapáttal” a régi FAB-500-62 sorozatot, vagy akár a FAB-3000-est, aminek a pusztító ereje már elképesztő. (Afganisztánban tömegével hajigálták, mert a FAB-9000 annyira erős volt, hogy elvesztette a többletét a pusztító erejének és a 3000-essel kábé ugyanazt lehetett elérni.)

    Konkrétan nem értem az orosz légierő kérdését… képsorokat is szűrve kapunk, kábé mindig “hajítóbombázással” S-13 indítás és ennyi, kifordulás alacsonyan, infracsali szórással, tipli haza…
    E téren talán a legfurcsább ez a háború. De jelezném, utaltál a 40 millás PV gyakra, hogy szerintem az orosz légierő konkrétan vissza van fogva. Anno a 40 millás PV körüli időkben az orosz hadsereg kizárólag a T-90-est akarta hadrendben tartani… kábé 1000 harckocsi, ami egyértelműen jelezte, hogy konvencionálisan senkit nem akar – és tudott volna már – megtámadni. (S lásd Lisztva “aknamentesítő a Jarsz ICBM-ekhez… inkább agyforraló az nem aknász… minek is aknamentesíteni Szibériában?!!)

  48. Mindenki meg lett etetve évtizedek alatt, de különösen az elmúlt két évtizedben a nyugati agymosás mannájával… és ez most különösen erősen torzítja a képességet, hogy felfogja a dolgokat…

    Veszteségek kérdése… a legtöbb ember a szovjet haderővel a Rambo filmekben találkozott, maximum eljutott a “Gyevjetnájá Rotá” orosz filmig. Ehhez képest a valóság ott lapul az ogadeni háborúban (Etiópia 1977-78), vagy az afganisztáni háború valódi történetében és hosszasan lehetne sorolni a példákat, hogy genyák voltak-e a szovjetek – nem voltak – és bénák-e, szintén nem. Csak olyan helyzetbe lettek hozva, amire máskép nem tudtak már reagálni – mint most – és ennek megitták a levét. Az összes hazai szagértő balfasz e téren, kivétel Stier Gábor, ellenben Paul Craig Roberts nagyon is fején találja a szöget, amikor értetlenkedik az Kreml észjárásán, igen balfaszok és valóban jófiúsan és naívan álltak a dolgokhoz (közben PV gyakorlatot figyel (!!!) mert annyira azért mégsem).

    Amikor az amcsik egy iraki várost támadtak 32 darab csúcsszuper Apacs indult és percek után iszkirizett haza, mindegyik sérülten vergődött el a bázisra, egy lepottyant. Az irakiak rommá lőtték őket… nem mondta a tévé?! Erről beszélek.

    Embertelen mennyiségű halált láttam… de a fanatikus papucsos kecskeb@szóknak gúnyolt muszlimok akkor is lőnek és állva maradnak, amikor lőnek rájuk. Úgy rohannak le a jemeni hutik szaúdi állásokat, hogy azt a Star Wars rohamosztagosai is megirigyelhetnék, vagy Hollywood. Beza 4K GoPro lőtávok 100-1 méterig, igen 1 méter is van… akkorát b@sz oda az AK gáznyomása, mintha sörétes lenne. Nem fél. Konkrétan nem fél, legalábbis a viselkedése nem utal rá. Meg a felvételek. Az egyik – nem látod, hiszen fejkamera – kap egy-két lövést, semmi jajgatás, nyögve elterül, majd hallani a becsapódást (fej) és mintha felrúgtak volna egy tejes vödröt, csak éppen piros. Amikor a tálibok egy ameriai elit egységet kaptak csővégre egy szakadék oldaláról… konkrétan nevetséges volt, ahogy a teljes szakasz elpusztult… egy lövést nem adtak le, csak ment a javeszékelés, mintha pókot küldtek volna egy női öltözőbe. De a papuscsos hutik oldalán harcoló “feka” – mert színes a világ, de azért a nigger ott a rohadó Afrikában az nigger a Nyugat szemében, had dögöljön számolatlanul -, szóval az afrikai csávó – jobb kezében az AK-t fogva mint egy sétabotot a csövénél, bal kezével egy csomagot – lazán odasétált szemből a szaúdi Abramshez, felmászott, letette a csomagot, lemászott és elsétált. Robbanás. Gondoltam, á… ez üres harckocsi, majdnem bezártam a videót. A f@szt, nem volt az üres, kikászálódnak a szaúdiak és olyan golyózáport kaptak, hogy kábé cafatokban érkeztek az aszfaltra. Abrams tank és a szaúdi személyzete!!!

    Mindenki egy másik műsort néz, és azt a Nyugat forgatókönyve alapján írtak. Kár, hogy köze nincs a valósághoz… de ennek nagyon nagy ára lesz, amikor megkapjuk a számlát, s vérrel fogunk fizetni.

    Elnézést a hosszabb offnak tűnő hsz-ért, így is rövid, nem tudom átadni, amit akarok.

    ON: Oroszország évek óta semmi másra nem készül, mint a nukleáris csapásra. Tisztán látszik az egész haderő fejlesztésből. (És nem ők a gonoszok, akik támadni akarnának.)

  49. 49.: Tudom tisztelni ezért a kommentért. Egy ellentmondás várna tisztázásra csak. A “nyugati agymosás mannája” hogy fér össze azzal, hogy “Oroszország évek óta semmi másra nem készül, mint a nukleáris csapásra”? Akkor tehát a “nyugati agymosás mannája” nem a nukleáris csapásra készül? Nem áll szándékomban offolni….

  50. 50 Úgy értendő, hogy Oroszország – 2020-ig – arra készült fel, hogy atomháború lesz a dolgok vége rövidesen. A haderő fejlesztésén ez jól látható: elsősorban nukleáris triád. Oroszország kényszerpályán haladt, lévén Amerika keveri a sz@rt régóta. Az más kérdés, hogy lehetett volna ebből orosz első (megelőző) csapás.

    Ha engem le akar valaki késelni, lehet, hogy végzek vele, mielőtt a kése a torkomhoz ér.

    2020 óta kifordult a világ önmagából, idén pedig átment szürreálisba minden…
    … ettől még faktum, hogy orosz ICBM-ek a helyükön, érkeznek az újak gyorsított ütemben, tengeralattjárók járőröznek, ott a Poszeidon a Belgorod hasában, bombázók megkapták a Kinzsált stb. Bunkerek kiépültek. Amerika pedig letolt gatyával… a tengók járőrözése évek óta csökkent (2020-ig azóta ki tudja), darabszámban, időtartamban, SLBM betárazásban, töltetek számában… mintha egy spártai eldobálta volna a fegyvereit és ment volna belekötni az állig felfegyverzett perzsába.

  51. De ha Amerika letolt gatyával van, akkor az oroszok még mindig kényszerpályán vannak?
    “Ha engem le akar valaki késelni, lehet, hogy végzek vele, mielőtt a kése a torkomhoz ér.” – Keresse fel kezelőorvosát, gyógyszerészét…… Paranoiára is van orvosság. Senki nem akarja bántani magát szerintem…..

  52. 53.: Az 51.-es hozzászóláshoz szóltam hozzá. Az alapján írtam amit írtam, de nem érdekel, belefáradtam. Nem érdekel ki kakaskodik jobban, az USA vagy Oroszország….. Magával sem veszekszem, írjon valamit és kész…….

  53. Jövőnk

    Az orosz hadsereg – az eddig elérhető felvételekből legalábbis ez látszik – nem azt csinálja Ukrajnában, amit egy szimpla hadgyakorlaton tesznek. Ez kábé olyan, mint az a bokszoló, aki edzésen pepecül tolja az iskolázást, de a ringben valami egészen más műsort ad elő. Nem tudom megfejteni, hogy ennek mi az oka, de van oka, ez biztos.

    2008. Grúzia – két nap alatt rottyá verték az egész grúz haderőt zéró előzetes felkészülés mellett, szinte kapkodva.
    2015. Szíria – orosz katonai beavatkozás, Asszad a mai napig hatalmon van, az orosz légierő nagy hatótávolságú bevetések tömegét produkálta közben
    2016. Puccskísérlet Erdogan ellen – orosz titkosszolgálati segítség és beavatkozás, a puccs elbukik
    2020.-2021. Belarusz tüntetések, orosz beavatkozás, Lukasenko máig a helyén
    2022. január Kazahsztán – orosz katonai beavatkozás, 4 nap alatt lerendezve a Tokajev ellen szervezett akciósorozat
    Ezek után Ukrajnában egy egészen más filmet látok.
    Ez hogyan lehetséges?
    Itt valami nagyon nem kerek, továbbra is ezt állítom.

    Friss információk az észt hírszerzéstől az orosz veszteségekkel kapcsolatban:
    Oroszország február 24. óta összesen vesztett 1400 db harcjárművet (lerakatban még van 9000 db, ennek a harmada gyorsan bevethető).
    OF vesztett 500 db tüzérségi eszközt a több, mint 5 ezerből.
    17 millió új gyártású tüzérségi lőszerrel kezdték a háborút, eddig kb. 10 milliót lőttek el, évi 1,7-3,4 millió darabot gyártanak közben.
    Precíziós csapásmérő fegyverekből még 9 hónapra elég mennyiségük van.
    100 ezer halott, eltűnt és sebesült orosz oldalon (donyecki és luganszki milíciák, zsoldosok és az orosz reguláris haderő emberanyagából összesen).

    Ezzel kapcsolatban néhány kiegészítés:
    A február 24. előtti ukrán haderő nehézfegyverzetéből nem sok használható maradt (kb. 2500 tank, 3000 tüzérségi eszköz, 490 rakéta sorozatvető), az ukrán haderő technikai veszteségei jelentősen meghaladják az orosz veszteségeket.
    A kezdetben 2000 km széles arcvonalat összehúzták mostanra kb. 1200 km-re, így a bevetett technika fajlagos sűrűsége megnőtt.
    Az ukrán oldalon azóta megjelent jelentősebb számú exszovjet technika a volt VSZ államokból érkezett, mint tartalék hardver.
    Oroszország kb. 108 millió db bizonytalan minőségű exszovjet tüzérségi lőszerrel rendelkezik raktáron, amelyekből havonta kb. 500 ezer db-ot tudnak átvizsgálni és felújítani, ezek utána szintén mehetnek a frontra.
    A New York Times lehozta, hogy a legutóbbi Kijev elleni légicsapások során olyan cirkálórakéta maradványokat találtak, melyeket szeptemberben gyártott a Raduga Oroszországban. Tehát a precíziós cirkálórakéta gyártás folyamatos, ráadásul nem kell mosógépekből kiszerelni a chipeket, az ilyen rakétákhoz szükséges elektronikát az oroszok maguknak is le tudják gyártani, ezekbe nem kell a világ legfejlettebb mikrochipje.
    Az orosz harci repülőgép és helikopter veszteségek valójában nem nagyok, a média erősen eltúlozta az adatokat. Vietnamban az USA helikopter vesztesége több, mint 5 ezer darab volt, ehhez képest az oroszok kb. 45-50 db-os vesztesége egy szűk év alatt a 2 ezres helikopter állományból (1500 db szállító és 500 db harci) 2,5% – hát nem ettől fog az Orosz Föderáció összeomlani, ez garantált.

    Ezekből az adatokból a konklúzió:
    Oroszország veszteségei jelentősnek mondhatóak, de távolról sem akkora léptékűek orosz viszonylatban, mint amit a nyugati média szeretne elhitetni.
    Az ukrán veszteségek jóval nagyobbak az orosz veszteségeknél, ezt szeretné a nyugati média minden téren eltussolni.
    Európa az átpasszolható katonai tartalék hátárához ért, innentől kezdve nagyobb léptékű ukrán katonai hardver támogatás növeli az európai államok önlefegyverzésének a veszélyét.
    Az orosz hadműveletek szervezettsége és lebonyolítása kritikus, az eddig elért eredményt jóval kisebb veszteséggel és jóval rövidebb idő alatt is elérhették volna.
    Az ukrán haderő valós katonai teljesítménye jelentősen fel van nagyítva, az eredeti ukrán haderő megspékelve a Nyugat pénzügyi és katonai támogatásával sem volt képes a mai napig a létszámban jelentősen kisebb orosz erőket kiszorítani Ukrajnából. Az elért ukrán katonai sikerek döntő része is előzetes orosz visszavonulásból ered, ami két tézist alapból megdönt:
    1. A valóban szarul szervezett és kivitelezett orosz hadművelet ellenére a töredék orosz haderő legyőzése még mindig megoldhatatlan feladat az ukrán haderőnek, tehát az összeomlás szélén álló orosz állam és haderő mítosz.
    2. A Nyugat effektív technikai, pénzügyi és real-time hírszerzési támogatása sem hozta eddig a valóban várt és előre meghirdetett eredményt, az orosz katonai akciókat nem sikerült megállítani, ellenben a frontvonalak megmerevedtek.

    Oroszország katonai akciója ennek ellenére kudarcnak tekinthető, pláne az orosz erőforrások és lehetőségek figyelembe vételével.
    A Nyugat katonai-pénzügyi „segítsége” Európa további legyengítése mellett nem hozott valódi katonai megoldást és áttörést az ukrán oldalnak a töredék orosz haderővel szemben, ebből a szempontból a Nyugat eddigi akciója is katonai kudarc.

    Innentől jön a nagy kérdés:
    Ami katonai kudarcnak látszik akár orosz, akár a Nyugat oldaláról, az valóban kudarc-e?
    Ez már nem haditechnikai és harcászati kérdés, hanem a geopolitika stratégiai szintű kérdése!
    Tehát óvatosan az elhamarkodott válaszokkal!

  54. Jövőnk és Vidéki ember

    Sem az USA, sem Oroszország nincs letolt gatyával az atomarzenált illetően. Az amerikai és orosz atomarzenált nem lehet letegezni. Aki ezt gondolja, az hülye.
    Egy orosz-amerikai totális atomháborúban nem tudom, hogy mi lenne a világ többi részének a sorsa, de Amerika és Oroszország sorsát szinte biztosan tudom: múltidő mindkettőnek.

    Az amerikai stratégiai atomarzenál 99%-a orosz (és kínai) célpontokra van beállítva.
    Az orosz (és kínai) stratégiai atomarzenál 99%-a pedig USA célpontokra.
    Na, szerintetek ki kapná be a legtöbb atomtöltetet egy ilyen háború esetén?
    Igen, az USA és Oroszország (meg Kína) a jó megfejtés.

  55. 56 MangaM

    Amerika 9 millió km2
    Oroszország 17 millió km2 – Kína 9,5 millió km2

    Arzenál mennyisége: Oroszország (START szerint) 1550 töltet, Amerika (START szerint) 1550 töltet, Kína – hát nem a hivatalos 260 – orosz becslés szerint 1600-1800, saját kutatás 1500 biztosan, ami modern ICBM-el célba is érhet.
    Városok száma Amerika, Kanada, EU: kb. 850+
    Oroszország: 170+
    Kína: 180+

    Amerikai ICBM-ek mind statikus célpontok: 500
    Orosz + kínai: maximum 250

    Amerika vs Oroszország és Kínai atomcsapás esetén Amerikából nem sok marad, Kínából sem, Oroszország már nem annyira, igaz az amerikaiak mindig is a szennyezéses bevetéso profillal kalkuláltak.

    Amerika aduásza az SSBN tengeralattjárók öregecskék, jól ismert a kavitációs hangjuk, lestrapált, rövid bevetéseket mentek, alig bemálházva, az SLBM-ek se rendesen megpakolva. Az orosz új, rendes bevetések, fullra töltve és bemálházva, plusz Belgorod és a “végtelen” hatótávú 6 darab Poszeidon torpedó 2-100 megával.

    EMP képesség azonos, CSAKHOGY az oroszok képesek akár 50-100 megát is felküldeni, amivel valamicskét erősödik az E1 pulzus, de az E3 lineárisan arányos a hatóerővel; amúgy geomágnesesen indukált áram.

    Orosz titkos arzenál: nincs infó, szovjet paranóiát nézve garantált, hogy még a Szahalin-szigeti helyi vasúti hálózat lezárt alagútjában is vasúti ICBM figyel. Amerika esetében nem valószínűsíthető ilyen… eleve soha nem volt se tehergépkocsis, se vasúti MOBIL indítójuk.

    De, Amerika kábé pehelysúlyú boxolóvá silányult két nehézsúlyúval szemben.

    Amúgy Európa: EMP (és kakukk) és vagy 500 városa célpont, köztük Budapest és még ez-az, ha nincs jópofi, ami most van.

    Halott Kéz vs Higany gépek.

    Röviden és leegyszerűsítve… és nem tegezem le az amerikai arzenált, csak van néminemű probléma azzal; hülye sem vagyok.

  56. 52 Vidéki Ember:

    “Keresse fel kezelőorvosát, gyógyszerészét…… Paranoiára is van orvosság. Senki nem akarja bántani magát szerintem…..”

    Feltételezem Jövőnk “Ha engem le akar valaki késelni, lehet, hogy végzek vele, mielőtt a kése a torkomhoz ér.” mondata Oroszország megelőző atomcsapására vonatkozik.

  57. Jövőnk

    Dehogy hülyéztelek le, nehogy magadra vedd! Sőt, ha valaki képben van ezekkel a dolgokkal, az pont Te vagy!

    Az amerikai stratégiai atomarzenál kissé elöregedett, az orosz viszont meglehetősen fiatalos. Az oroszok az elmúlt 20 évben prioritásként a stratégiai atomütőerőt fejlesztették és cserélték le, a konvencionális fegyverzetük fejlesztése másodlagos volt. Az USA a konvencionális haditechnikáját reszelgette, az atomütőerőt ehhez képest kissé elhanyagolták. Ezek tények.
    De ettől még az amerikai stratégiai atomfegyverzet él és potens fenyegetés bárkivel szemben, ez is tény.

    Az ismert haditechnikai állapotok szerint ma Oroszország rendelkezik a világ legpotensebb atomütőerejével, csakhogy paradox módon ez a fegyverrendszer és arzenál akkor a leghatékonyabb, ha nem használják. Ha használják, akkor utána már nem kell itt a neten vergődnünk nekünk sem.
    Az orosz atomarzenál értelemszerűen közvetlenül nem tud segíteni az ukrán háború megoldásában az orosz haderőnek, sőt, a regionális katonai konfliktusok kezelésében sem.
    Oda jól felszerelt, jól képzett és rugalmas konvencionális haderő kell.

    Az atomháborúval egy pontig számolok, amíg ki nem tör. Ami utána jön, az terra incognita.

  58. Vukics: “…nem igaz, hogy ez az Ukrajnába került fegyverkészletek pótlásáról szólna….38 db Himars-ot küldtek, 700 db és 100 ezer rakéta rendelve, 142 db M772 eszköz pótlására 1000 darabot rendelnek meg…ez valójában nem az a készlet, amit Ukrajnának adnánk, ez nem az a lista, amit esetleg Kína ellen használnánk, oda más kellene, ez lista valójában egy szárazföldi háború előkészítéséhez kell.”
    #https://www.youtube.com/watch?v=ZHSlnL-1J7g 0:30-tól

    Castel:…amikor a fő kommunista hatalom Európában volt, akkor a proxiháburúkat Ázsiában vívták meg. Most, hogy a fő hatalom a párosból Ázsiában van, hol fogják megvívni a proxiháborúbat? Európában és a térségében. ..
    “..Az oroszok a háborús eszkalációs létrán a figyelmeztetéseket már elhasználták. Egy, ami még hátravan az, hogy nem nem robbantottak egy nukleáris töltetet például a sarkvidék fölött. Ez lesz az utolsó sárga lap, ezután már a valódi jön….”
    #https://www.youtube.com/watch?v=79esYU9ZVxg 45:00-tól és 1:08:30-tól

    Az amerikaiaknak gyorsan kell cselekedni, közbeszerzés nélkül indítják a beszerzéseket. De lesz erre elegendő gyártói kapacitás hirtelen? A pénz nem gond, azt úgyis a világ finanszírozza. Utána a “működtetéshez” honnan lesz személyi állomány? A NATO-n belül Európából nehezen, itt kis létszámú zsoldoshadseregek vannak, a tömeg nincs kiképezve és jórészt alkalmatlan.
    A mostani háború bizonyítja, hogy a konvencionális háborúban mégis nagy a tömeg szerepe. Az más kérdés, hogy meddig tud egy ilyen háború konvencionális maradni.
    A térségünkben rengeteg befagyott konfliktus van, ezek bármikor beéleszthetők. A líbiai, szíriai, izraeli, a balkánik, a román-ukrán(orosz), a lengyel-litván, ukrán, orosz, a volt kelet-poroszországi terület, a balti államok-orosz. De mire megy ezekkel az USA Kínával szemben? Kína ezekbe nem fog beszállni, esetleg később az oroszok támogatására. Elveszti az európai piacát? Az amúgy is jelentőségét veszti.
    A Patriot rendszer Ukrajnába telepítésével egy újabb fokozat jön. Ismerve az amerikaiakat, ők majd az eszközt adják, a személyzetet a NATO biztosítja. Még jó, hogy nálunk nincs ilyen, tehát nem tudjuk kezelni.

  59. 57 – Jövőnk

    Éppen holnap van az alapításának a 63. évfordulója a Orosz Föderáció Stratégiai Rakétaerőinek (Ракетные войска стратегического назначения Российской Федерации) és ez alkalomból nyilatkozott a főparancsnokuk Szergej Karakajev tábornok és néhány pontban összefoglalta az orosz rakétás haderők aktuális helyzetét és a közeljövőben várható eseményeket és fejlesztéseket – persze, ami publikus a témában:

    https://glasnarod.ru/oficzialno/komandujushhij-rvsn-general-polkovnik-sergej-karakaev-yadernyj-shhit-rossii-po-prezhnemu-nadjozhen/?ysclid=lbqbex1fqf925328048

  60. 60. Kakukk

    Látom, Te is linkelted a Vukics-Bogár féle műsort, nagyon jó a téma, pont ezekről a dolgokról beszélnek.
    Amerika számára egy globális atomháborúvá nem eszkalálódó széleskörű európai katonai konfliktus maga lenne az áldás, ebbe még egy kisebb léptékű lokális nukleáris csapásváltás is beleférne – ezzel vissza is érkeztünk a Reagan kormányzat által az 1980-as évek közepén megfogalmazott korlátozott európai atomháború elvéhez, ami a rugalmas reagálás doktrínájához kapcsolódott.
    A nagy kérdés most is az, hogy valóban pusztán csak egy európai hadszíntérre korlátozódna-e egy ilyen katonai összecsapás, vagy az Orosz Föderáció menet közben megkínálná az USA szárazföldi területét is néhány csomaggal.
    Én tartok tőle, hogy az utóbbi válna realitássá, tehát ha az amerikai neokon agytröszt valóban egy széles körű háborúban gondolkodik a Föderáció ellen, akkor a globális termonukleáris háborút nem lehet kivenni a pakliból, sőt, ha ezt sikerül elhitetni Moszkvával, akkor valóban bekövetkezhet egy megelőző orosz atomtámadás.

    A nukleáris hadászatban a megelőző atomtámadás ugyanakkor nem feltétlenül jelent előnyt, hiszen a támadó félnek jelentős atompotenciált kell bevetnie az ellenfél rakétabázisai/silói/radarrendszerei és ABM rendszerei ellen, mégpedig váratlanul és szinte észrevehetetlenül. Ellenkező esetben sokat nem ér a megelőző csapás, mivel az ABM rendszerek egy kisebb részét időben leszedik, a nagyobbik probléma, hogy a válaszcsapás hamarabb indul, mint ahogy a támadó fejek célba érnek, ergo üres rakétasilókra mér a támadó csapást, miközben az ellencsapás már nettó puha célpontok ellen megy, ami nagyságrendileg nagyobb pusztítást okozhat a támadó oldalán.
    Lehet, hogy az USA nem véletlenül akar kiprovokálni egy megelőző orosz atomcsapást, mert pont erre számolnak, ugyanis hasonló végkövetkeztetésre jutottak korábban az USA-ban, ahol “elviselhető” mértékű veszteséggel kalkulálva jelentették ki a katonai tervezők még Obama elnök idején, hogy egy Oroszország elleni atomháború megnyerhető. Nem véletlenül mozdultak rá az amerikaiak a hajókra telepített “köztes” ABM rendszer kiépítésére is.

    Ismételten felhívom a figyelmét mindenkinek arra, hogy nem az számít, amit te vagy én tudni vélünk, hanem az számít, amit a valós döntéshozói pozícióban ülők tudnak vagy hisznek! A kettő lehet, hogy köszönő viszonyban sincs egymással, ergo ami nekünk az elképzelhetetlen kategória, az náluk akár valós és reális opció az asztalon.

  61. 63 MangaMonguz:

    “az számít, amit a valós döntéshozói pozícióban ülők tudnak vagy hisznek!”

    Köszönöm, ez nagy igazság, és megnyugtató is valahol, hogy a nagy dolgok a hatáskörünkön kívül vannak, és nincs értelme folyamatosan a lehetséges jövőt fürkésznünk.

    Közben nézek ki az ablakon, és látom, hogy valaki tolat vissza a McDrive-ban. Micsoda szellemi magasságok és mélységek 😀

  62. 64. Kálmánka

    Valóban, nincs közvetlen lehetőségünk nagy horderejű történelmi döntésekbe beleszólnunk, bár megy az állandó vita arról, hogy mi a megfelelő hozzáállás: sz@rni az egészre vagy nem, hiszen egy csepp is számíthat a tengerben, sok csepp meg főleg.
    Az biztos, hogy nem árt képben lenni a realitásokkal, már amennyire a realitások közelébe engednek minket (mostanában ez nem annyira jellemző a médiákra), de túltolni sem érdemes.
    Ha a homokba dugjuk a fejünket, az ugyanolyan hiba, mint ha mániákusan rákattanunk adott témára és már másról sem szól az élet.
    Élni életveszélyes – ahogy Nemere egy régi könyve írja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük