(VM-229) Szemetes

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~aa040Rákosi Mátyás 1950. január 1-én Budapestből világvárost csinált úgy, hogy közigazgatásilag hozzácsapta a következőket: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár településeket, valamint Budapesthez csatolták még a csömöri Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet. Vecséstől pedig a ferihegyi repülőteret. A korábbi kerületekhez nem nagyon nyúltak, de egy kis szocialista belepiszkálás azért volt. Az urizáló Lipótváros elvesztette az előkelő 5. helyett, kapta helyette a tizenharmadikat. A korábbi 4. helyet élvező Belváros lecsúszott az ötödikre, míg a proli Újpest megkapta a negyediket. A szentekről elnevezett városok pedig sima keresztnevekké degradálódtak. Így például a Pestszenterzsébet sima Pesterzsébet lett. A Szentimreváros pedig egyszerűen eltűnt, lett belőle  XI. kerület. Így lett a 14 kerületből 22., és így lett Budapest „milliós világváros”. Ezzel azonban semmi se változott. Apámék a családi házunkat 1950 őszén vették meg. Jellemzően a Szabadság/Svábhegyen a szemét gyűjtés még lovas kocsival történt. Igen, nem tévedés, lovas kocsival (lásd a képet). A kocsira fel volt építve egy lemezből kialakított hatalmas tartály, két oldalt 2-2 nyitható fedéllel. Mindkét oldalára, teljes hosszban egy széles platformot szereltek (a képen egy fiú támaszkodik rá), amin a szemetes állt és vette át a szemetes ládát a háziasszonytól kiürítés végett. A szemetesláda (amit a kukát váltottak fel) vékony deszkából összeállított, kb. 40×60 cm-es doboz volt, kibélelve horganyzott lemezzel, hogy a szeméttől ne rohadjon be a deszka, és könnyen legyen tisztítható. Persze ez nem volt olyan nagy csoda, mert a háború után évekig a Magyar Posta lovas kocsikon hordta ki a csomagokat. A háborúba pedig úgy léptünk be néhány évvel korábban, hogy a kerékpáros zászlóalj jelentette legerősebb, hadra fogható egységünket. A magyar agrár országban pedig nyáron kézi kaszával aratták le a teljes nagyalföldet, majd este petróleumlámpa fénye mellett bújtak ágyba.

Miért írom ezeket? Jobboldali nyomásra divat manapság komcsizni, bolsizni, és azt sugallni, hogy milyen szarok voltak akkor, és milyen faszák most. A Rákosi diktatúra valóban rettenetes volt, de sok évtizedes elmaradást kapitalizmussal nem lehet behozni, amire jó példa ma északkelet Magyarország. A II. világháború szörnyű csapást jelentett az országra. Közel totális rombolást kellett újjáépíteni, hatalmas jóvátételt kellett megfizetni, és ne feledjük, hogy egy milliós embervesztesség után úgy, hogy több százezer épkézláb férfi málinki robotot végzett a Szovjet Unióban. Ezeknek ellenére gépesítve lett a mezőgazdaság és az utolsó falúba is bevezették a villanyt. Az ország nagyobb tempóban modernizálódott, mint Horthy alatt. Ez demokratikus keretek között nem elképzelhető. Persze ezt lehet a másik oldalról is nézni, és kihangsúlyozni a fonákságokat, mert voltak. Például cenzúrázták még a táncdal szövegeket is. A szövegírókat arra sarkallták, hogy elég volt a szerelemből, meg a szentimentális maszlagokból, tessék írni a munkaversenyről, a békeharcról a szocialista realizmus jegyében. Erre volt válasz Gommermann István részéről a szemetes dal, ami rövid ideig futott az 50-es évek legelején. Íme:

Szemetes az én szerelmem

A legszebb szemetes legény.

Két szemének rabja lettem

Az illatát imádom én.

Minden reggel vágyva várom

Ő, mint egy tündér suhan felém.

Olyan, mint a legszebb álom

Mikor ül a szemét tetején.

És valóban ha nem is ült a szemét tetején,  de az előtt ült, ami a fényképről jól kivehető. A hatalmas tartályba gyűjtötték a szemetet, aminek a tetején ült a szemetes. Mint mondtam a dalból sose lett sláger, mert valakinek „odafenn” beugrott – amit mindenki tudott – hogy ez egy kommunista paródia. A fizikai munka nem volt bűn, sőt…. de imádni a szemetes illatát, az már a funkcionáriusoknak sok lett.  Néhány hét után csendben be lett tiltva, így ma már semmi nyoma, ahogy a régi szemetes kocsiknak sincs. A mai középgenerációnak pedig fogalma sincs a nem oly nagyon távoli múlt nehézségeiről, a letűnt generációk heroikus küzdelmeiről.

___________________________________________
___________________________________________
_______________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

40 gondolat erről: „(VM-229) Szemetes

  1. Pont tegnap beszélgettem egy ismerőssel, és ő mesélte hogy falun nem képződött szemét. A szemétszállítás is csak kb 20 éve üzemel.

    Szemétbe fulladni is csak városban lehet.

  2. “Az ország nagyobb tempóban modernizálódott, mint Horthy alatt.”

    Ezt nem tudnád statisztikával alátámasztani. A valóságban ugyanazok a folyamatok mentek tovább+államosítás. A faluvillamosjtási tervtől a vízlépcsőkig mindent elkezdtek Horthy alatt ugyanazok a technokrata szakemberek, akik továbbvitték ezt a háború után (aki megmaradt). HA Horthy hatalmon marad, az ő idejében villamosítják a falut, stb.

  3. PL. A Dunai Vasmű terveit is Horthy honvédelmi minisztériuma rendelte meg, csak a háború miatt halasztódott el a kivitelezés. Dunai és tiszai vízlépcsők uganjgy, a körösökön viszont épjttetek is egy párat Horthyék.

  4. 1:

    Az meglehet, hogy a szemétszállítás csak 20 éves, de falu helyen is volt szemét korábban is. Én csak 82 óta vagyok falusi, de akkor már jócskán termelődött szemét, ha nem is annyi, mint most.

    Érdekes írás, én sem tudtam, hogy így volt. Az azonban érdekes, hogy visszagondolva megszépülnek ezek az időszakok és kellemes nosztalgikus élménnyel járnak.
    A gyerekek kapcsán már megbeszéltük ezt, hogy nincs igazán jó vagy rossz, könnyű vagy nehéz korszak. Az akkori kornak is megvoltak a küzdelmei, és a mainak is megvan.

  5. A deli illatos legények meg kihordták a szemetet a Cséry telepre. Lásd Wikipedia.

  6. A kerékpáros osztagokat a gazdag, fejlett svájc serege néhány éve szüntette meg, Horthy idején a magyar ipar gyártott harckocsit és repülőgépet is. A 30-as években a magyar ipar egyes üzemei lényegében világszínvonalon álltak, vagy az erős második vonalban voltak. Természetesen a második világháborúban a nagyon fejlett német sereg is használt lovakat.

  7. 6: Arma Gedeon
    Igy van! Pl. A Botond terepjáró a független kerékfelfüggesztéssel, “mankó” kerékkel, stb. élenjáró volt a kategóriájában. A Doni összeomlás után a németek előszeretettel rekvirálták a Botondokat a magyaroktól, hogy le tudjanak lépni a frontról.
    Később ennek alapján készült a győri PSZH lövészpáncélos.

  8. 4:
    Iparkodom objektív maradni. Nem szépülnek meg a dolgok. 10-14 éves koromban Félegyházán arról az “artézi” kútról hordtam a vizet főzéshez, íváshoz, amit Horthy alatt fúrtak 20 évvel korábban, de néhány évvel később a szocializmus bevezette a vizet a házakba, és elkezdték kiépíteni a fürdőszobákat. Arma szerint Horthyék alatt TERVEZTEK. Persze, tervezni lehet, azt nagyon tudunk, de megépíteni??? Különben a Dunai vasmű kifejezetten hülyeség volt, nem hiszem, hogy Horthy alatt tervezték volna, mert Dunapentelén se szén, se vasérc nem volt csak egy apró falú libákkal (volt szerencsém építeni Sztálin városban). 😀

  9. 8: És elég volt annyi víz az íváshoz, nem száradtak ki az ikrák? És milyenek az apró falú libák? 😉

    Egyébkén nemrég olvastam Rákospalota múltjáról a http://bpxv.blog.hu oldalon, onnan idéznék két rövid részletet az egy évszázaddal ezelőtti idők építkezési és higiéniai kultúrájáról.
    “A másik, ami amennyire természetes volt 1914-ben, annyira szembeszökő ma: a fürdőszobák építésének hiánya. Bizonyíthatóan 128 épület készült el 1914-ben (valószínűleg több is, de a használatbavételi engedélyt csak a későbbi években kérték, illetve kapták meg), ebből 9 nem lakás céljára épült. A 119 lakásjellegű építményből csak hat tartalmazott fürdőszobát is, tehát alig öt százalékuk! Szem előtt tartva, hogy az építkezések egy része csak átalakítás, toldás-bővítés volt, azért így is feltűnően kevés a kényelmes tisztálkodást lehetővé tevő helységek száma. Persze tudni kell: 1914-ben még sehol nem volt vezetékes víz a faluban, az első ilyen közművel ellátott épületek majd csak 1916-ban jelennek meg a MÁV-telepen, de fürdőszobák ott sem épültek, később kellett kialakítani azokat. Szintén aligha rákospalotai jelenségről van szó, valószínűleg bármelyik kisváros vagy nagyközség korabeli építési engedélyeit átnézve hasonló statisztikák állíthatók fel.”

    “A MÁV tehát munkáslakótelepet kívánt építeni a főműhelyi alkalmazottai számára. Az első építési ütem (1907-9 közötti kezdettel) a mai Rákos út – Szent Korona útja – Ozmán utca – Széchenyi út által körbezárt négyszögben zajlott, ahol 30 darab, egyenként négylakásos földszintes ház épült. Ma már egy sem látható közülük, de hasonló épületek nemrég kaptak helyi védelmet a Gubó utcában – azokat a posztógyár építtette munkásainak. Ezekhez a MÁV-telepi lakásokhoz nem tartozott wc és fürdőszoba, de ez nem ütött el a századelő építési-higiéniai kultúrájától. Az 1914-ben megkezdett második ütemben két- és háromemeletes tisztviselőházakat húztak fel az Ozmán utcától keletre. Itt már a lakásokban vízöblítéses wc-t találni, amiben azért is érdemes észrevenni a korát messze megelőző szemléletet, mert egész Rákospalotán még évtizedekig nem volt vezetékes víz és csatorna.”
    Amikor ilyeneket olvasok, valahogy nem igazán kesergek, hogy nem azokban az időkben élek…

  10. 8: Kedves Tibor bá, talán új vagy itt a fórumon, jó ha tudod, hogy ez az értelmes emberek vitafóruma! 🙂
    Ilyesmit nem írnék le, mint a dunai vasmű tervezése, ha nem tudnám konkrétan. Egyébként logikus, hogy nagyobb ipari projekteknek az ötlettől a tervezésen át a kivitelezésig akkoriban is volt egy olyan 20-30 éves beruházási ciklusa. Tehát például az országok villamosítása ilyen volt. Logikus, hogy az 50-es évek robbanásszerű ipari fejlesztéseinek kellett rendelkeznie majdnem kész tervekkel, különben nem sikerült volna ennyit ilyen gyorsan csinálni. Pl. a bős-nagymarosi dunai erőművet is tervezték már Horthy alatt, persze akkor még teljesen magyar területre képzelték. A tiszai vízlépcsőkkel ugyanez a helyzet. Készültek rá, hogy úgy 1950 táján villamosítani fogják a falvakat és ezért a 30-as években elkezdtek egy erőmúépítési programot. Dunapentele helyét két tényező szabta meg. A dunai viziszállítás lehetősége és hogy az orsazág közepén volt, tehát messzebb a határoktól, a Kisantant esetleges támadásártól, ami Ózdról és Miskolcról nem volt elmondható, meg Salgótarjánról és Pécsről sem. Tehát katonai okból tervezték oda, ez Rákosiék idején is így maradt ésszerű.

  11. Minden egyénnek, földrajzi régiónak ,országnak ,családnak, közösségnek és ugyanígy egy egy konkrét történeti korszakának, megvannak a maguk egyéni kulturális szokásbeli stb. jellegzetességeik.
    Sajátos hangulata, utánozhatatlan, sajátságos levegője.
    Egy egy kor például a jelen Magyarországának uralkodó ízléséből ,tömegfelfogásából nézve más régiók és korok sajátosságai furcsának, nevetségesnek hatnak, de ugyanígy fognak a jövőből,vagy más miliőkből majd ránk tekintők vélekedni.
    Tendencia van rá,hogy a jelen az itt és most normái abszolútként tündököljenek.
    Vitriolos gúnnyal íródott a szocializmus primitív megoldásainak groteszk mivoltát kikarikírozó dal :

    nyolcóra munka
    nyolcóra pihenés
    nyolcóra szórakozás

    Ez azonban csak vágyálom lehet a sokszor rendszeresen napi 14 órát vagy még ennél is többet gürcölő jelenkor bérrabszolgáinak.

  12. 9 – Avatar:
    Tulajdonképpen mit kérdeztél tőlem?
    Különben a fürdőszoba nem építésének meg volt a maga logikája, csak arra még nem sikerült rábukkannod, de ha megkérdezed tőlem, esetleg elárulhatom neked.

    10 – Arma:
    Nem akarod átvenni tőlem a VM sorozat írását?
    Egyébként valóban ésszerű, amit írsz. 🙁 Egy adott falúba én magam bevezetem az elektromosságot egyetlen hónap alatt, tervezés nélkül, csak adjanak hozzá drótot és oszlopokat. Ha neked ehhez 30 év kell, az csak azért van, mert egész életedben történelem könyveket bújtál és azt hiszed, amiket mások leírnak az mind szín tiszta igazság, kivéve, ha én írom le. Holott a történelemnél cseppfolyósabb diszciplína nem létezik.

  13. 13: “Egy adott faluba én magam bevezetem az elektromosságot egyetlen hónap alatt, tervezés nélkül”

    A mai “szabályok” mellett egy hónap alatt még egy házba sem tudod bevezetni a villanyt. 😉

  14. +1

    ‘Ha neked ehhez 30 év kell, az csak azért van, mert egész életedben történelem könyveket bújtál és azt hiszed, amiket mások leírnak az mind szín tiszta igazság, kivéve, ha én írom le. Holott a történelemnél cseppfolyósabb diszciplína nem létezik’

    Azért a teológia se piskóta.

  15. 13:
    Csak azon mókáztam, hogy egy magánhangzó hosszúságának megváltoztatása egyben a szó értelmét is módosíthatja.
    ivás – ívás
    falu – falú (ezt következetesen így írod… de Observer kijavítva idézi 🙂 )

    Fürdőszoba meg nem építés indoklást többfélét is olvastam már, de természetesen a te verziód is érdekel.
    Én mindenesetre szeretem, hogy van fürdőszobám, vízöblítéses wc-vel, melegvízzel, és két embernek is elég nagy káddal. Jó dolog az. 🙂

  16. 13: Pedig te itt hiszel az akarat diadalában. A 45 utáni kommunista rezsim valamivel alacsonyabb hatásfokú irányítási színvonalat képviselt, mint az előző. De nem pokolian rosszabbat, ezért lényegében minden korábban megkezdett technológiai modernizációs folyamatot sikerült folytatni. A Horthy-korszak alapjaira építkezte, ahogy Horthy idején meg a Monarchia-korabeli alapokra. Ha marad Horthy, mert pl. sikerül elkerülni a háborúba lépést, valamivel olajozottabban ment volna pár dolog, de túl sok nem múlott azon, milyen tökfej képe lóg az állami hivatalok irodáiban a falon. A kommunizmus semmi pozitívat nem tett hozzá a modernizációhoz, a modernizáció egyébként tudtommal fenntarthatatlan (tőled is tudom…) még a szociális lakótelepépítésben is többet ért az ONCSA, mint a panel. Pont kezdtek rátérni az olyan dolgokra a háború előttre, amiket végül már csak komcsi utódaik alatt sikerült befejezni, rosszabbul. Ez persze nem Horthy érdeme, ettől még marhaságokat írsz. Amúgy valaki kedvesen üzent neked nálam, megkaptad? 🙂

  17. 18:
    A háború alatt elég sok épület semmisült meg Budapesten + az iparosodás miatt Budapest lakossága növekedett mint tüdő a fazékban. A kényszerű társbérlet demoralizálta a társadalmat. Ország szerte, de főleg Budapesten sok több százezer lakás hiányzott. Ezt csak a panel program tudta belátható időn belül felszámolni. Hogy lehet ezt összemérni Horthy nagycsaládokat segítő országos mozgalmával, ami nem volt tömeges házépítés és fő célja a katona utánpótlás megszülettetése volt.

    Minősítésed, miszerint marhaságokat írok, kizárólag dehonesztálásra alkalmas magánvélemény. nem biztos, hogy bárki is kíváncsi rá.

    nem látogatom a honlapadat, ami nem kritika akar lenni, mindössze nincs rá időm. Én naponta rakok fel posztokat és elég sok mindent el kell olvasnom. Különben a te profilod nem kifejezetten a kedvencem.

    17:
    Mivel minden második hozzászólás külföldről érkezik, egyáltalán nem tartalmaz ékezetet. Ezekkel hogyan boldogulsz? Gondolom hülyére röhögöd magad, ha egyáltalán megérted. Mellesleg érvényben van egy általános szabály, hogy melléütéseket (ami Armánál elég gyakori) helyesírási hibákat nem tekintünk kitárgyalandó topiknak.

  18. Nem trendi, nem divat a szocializmus pozitívumairól se beszélni, se írni. Pedig volt neki jó néhány.
    Kimondatlan, de annál erősebb közmegegyezéses norma kényszeríti ezt ki, ugyanúgy ahogyan normális társaságban nem szalonképes saját szexuális élménybeszámolót tartani pornográf részletezéssel.
    A kor kincstári hivatalos történelmi értékelése dominálja a vélemények fősodratát.
    A 79 után születettek meg már nem emlékezhetnek, ők csak a kommunizmust szidalmazó itt ott rendesen fals propagandista mantrákból alakították ki véleményüket.
    Naná, hogy cseppfolyós diszciplina.

  19. 20: nem sok pozitívuma volt a szocializmusnak, azon túl, hogy átvett sok mindent korábbról és még nem olyan gyorsan pusztította le ezeket, mint a gengszterváltás után. Azonban a magyar falu pusztulása a TSZ-esítés következménye és ez a szocializmus legnagyobb búne. A panelesítés már ebből következett. Persze tudom, hogy nyugaton is városokba áramlott a vidéki lakosság zöme és ott is hasonló pusztulási folyamatok mennek végbe, némileg másképp.
    Az egyetlen haszna a szocinak talán az volt, hogy az értelmes munkás-paraszt származású értelmiségiek néhol igyekeztek segíteni a korábbi magukra emlékeztető értelmes fiatalokat egyszerű családokból. Bár, ha meggondolom, a szocializmusnak is kialakult a saját arisztokráciája és középosztálya és az előző rendszerekben is taníttattak okos parasztgyerekeket papok, földesurak (pl. Táncsicsot is, jól meghálálta..), tehát ez se speciális a szocializmusra nézve. Nem látok semmilyen pozitívumot, a negatív “pozitívumoktól” eltekintve, pl. hogy még nem építették le a gazdaság zömét.

  20. 21: A szocializmus megítélése általában attól függ, hogy ki hol állt a társadalmi ranglétrán előtte /mármint a családja/.

    A szocializmusnak egy komoly problémája volt – az önző, hatalomvágyó emberi természet.

    Attól eltekintve, hogy zsigerből az a véleményem, hogy nem lehet jó az a rendszer, amiben szögesdróttal és aknazárral kell benntartani az embereket, azért a három millió koldus országából eljutottunk egy – általánosan, mindenkire jellemző, elfogatható életszínvonalra.
    Ha a Horthy-rendszer tovább élt volna, akkor mi lennénk 2014-ben Európa legutolsó feudális állama, nagyságos és méltóságos urakkal, grófokkal, hercegekkel, a ‘parasztot’ lenéző, egyébként meztelen seggű nemesekkel…

    “TSZ-esítés” Előtte az uraság építettet maximum egy templomot a faluban /természetesen gondosan márványba vésetve a nevét, gondolva az üdvösségére/ a kastélyán kívül, a TSZ meg minden mást…

    Ma egymillió ember keres a létminimum alatt – ami családtagokkal érinthet 2-3 millió embert. A rendszerváltás után 25 évvel, a csodálatos kapitalizmus segítségével lassan újra eljutunk a 3 millió koldusig, miközben teljes gőzzel alakul ki az új arisztokrácia.

    Én úgy gondolom, hogy most is jobb lenne, ha ‘odafönt’ egy kicsivel kevesebb jutna, ‘idelent’ meg egy kicsivel több. Ezzel szemben a vagyoni/jövedelmi különbségek egyre inkább szélesednek. Normális ember erre nem mondhatja, hogy ez jó…

  21. 22. Observer +1

    21. Arma.
    Talán, hogy mást ne mondjak, kiegyenesíthette a derekát az egyszerű melós is!
    Nem kellett a sapkáját gyorsan lekapni a fejéről, ha jött az uraság és ha nem kapta le elég gyorsan, már kapta is a pofont a csendőrtől!
    Tudom, sokatokat zavart és most is zavar, az, aki előállítja, elétek teszi, ételt, italt és minden mást, az is szeretné magát embernek érezni.
    Na, ezt adta az emberek millióinak a “szocializmus”. Ha többé nem is, már ezért is megérte.
    Hogy visszaéltek a tömegek hiszékenységével, az a mindenkori hatalom gyakorlók aljassága volt és most is az!

    Ha ’90-ben, az elmúlt huszonöt év ismeretében lehetett volna szavazni, nem valószínű, hogy lett volna gengszterváltás! 🙂

  22. 24. Arma.
    A szüleimnek, nagyszüleimnek hiszek! Ők még abban a korban éltek.
    Nem hiszek viszont a történészeknek.
    90%-uk hazudik, 9%-uk saját szájíze alapján értelmezi a történelmet, Az 1%-ot viszont, én nem találtam meg! 😀
    “A háborút nem lehet a katonákra bízni!” analógiával élve, a történelmet sem lehet a történészekre! 😀

  23. 24 – Arma:
    Nem lenne szerencsés, ha a válaszomat “visszavágásnak” tekintenéd. Nincs rá szükségem, de úgy érzem valamivel nagyon nem vagy tisztában. A tudományban lehet tévedni, de a tévedés előbb vagy utóbb, de inkáb előbb korrigálva lesz. A történelemben, a társadalom tudományokban számtalan magánvélemény van, amelyek sokszor komoly mértékben ütköznek egymással. Te azt csinálod (nem szándékosan, valószínűleg abszolút jószándékkal) hogy azokat idézed, azoknak hiszel, akik a te szájad ize szerint tárják fel a dolgokat.
    Például: Annak van alapja, amit írsz: “az 50-es évek démonizáló propagandáját a Horthy-korról” Ez vaklóban így volt, de ez csak egy ismert emberi tulajdonság. Vagyis át szoktunk esni a ló másik oldalára, de a Horthy kritikának igen jelentős alapjai voltak. Hat éves koromban igen szegények voltunk, úgy is voltam öltöztetve. Az elemi iskola tanító nénije a füzetemről leszedte a nevemet, mert hogy jön ahhoz egy proli gyerek, hogy ffy legyen a neve végén. Bizony, a Horthy korszak konzerválta a feudálizmust. Mindenki annyit ér amennyije volt. (ismerős?) 10 éves koromra apám igen komoly vagyonra tett szert (pont az ffy-nak köszönhetően), amit Rákosi sikeresen elvett tőle. Apám utálta is a “kommunistákat”, ezt az utálatot rámnevelték, de nekem mindíg saját véleményem volt. Az pedig most a következő: A Kádár rendszer messze jobb volt, mint a Horthy rendszer, és jelentősen kellemesebb volt, mint a jelenlegi létező kapitalizmus.

  24. 26.
    Nem épp a szívem csücske Horthy de kb 20 éve volt országot építeni.
    Nem mellesleg egy olyan országot,amelyet megfosztottak bányáitól,vasúti járműveit az oláhok ellopták,gyárakat leszerelve elfurikázták romániába.A többszázezer háborús halott férfi kiesve a termelésből nem hathatott épp pezsdítően a gazdaságra és a kb 450 000 menekült (Erdélyből,Felvidékről/eltartása is az országra nehezedett.
    Aki ebben a helyzetben csodát tudott volna tenni annak isteni képességek kellettek volna rendelkeznie.
    Természetesen ha választhatok,akkor inkább reinkarnálódok a kádár érában ,trabanttal ,kis balatoni nyaralóval .Kőbányai sört és még valódi virslit fogyasztva május elsején.
    De nem igazságos azért sem összehasonlítani a két kort mert a fejlődés exponenciálisan gyorsult a XX.században.Szinte minden országra Európában elmondható hogy kissé jobban élt a 70-es ,80-as években mint mondjuk 1930-ban.
    Ha már 80-as évek.
    Én már akkor hallottam amcsi elemző szájából hogy Az USA utolsó kormánya biztosan szocialista lesz.
    Az emberiségnek a javak egyenlő elosztása adhat némi haladékot a túlélésben, de nyilván ebből logikusan következik majd a hiánygazdaság ami eddig kivétel nélkül minden szoci országban bekövetkezett.
    22.Observer,
    4 millioan élnek a létminimum alatt a legújabb statisztika szerint.
    A jó hír az hogy ez jobb mint ami 4 év múlva lesz.

  25. 26.

    +1

    “Te azt csinálod (valószínűleg abszolút jószándékkal) hogy azokat idézed, azoknak hiszel, akik a te szájad ize szerint tárják fel a dolgokat”

    “A Kádár rendszer messze jobb volt, mint a Horthy rendszer, és jelentősen kellemesebb volt, mint a jelenlegi létező kapitalizmus”

    Természetesen nem lehetséges a saját emlékeket ,élményeket, korabeli életérzéseinket kizárni,de vajon mi más lehetne ennél autentikusabb,tudván, hogy a mindig pártos történészeket valaki fizeti és ő valamit kap is a pénzéért.

  26. 26: Hány alattvalóját végeztette ki Horthy politikai perekben, hányat Kádár? Hányat öletett meg alattvalóiból Horthy utcai sortüzekkel, hányat Kádár?

    Tudom, hogy visszakérdezel majd, hányat küldött egyik és másik halálba azzal , hogy hadba lépett, de a háború más, mint a saját polgárok ellen elvileg békeidőben folytatott tömeges terror. A hiteles tényfeltárás alapján Horthy idején komoly szociális haladás volt a röpke 20 évhez képest. Meg kell nézni a diplomát szerzők, szakmát szerzők, tisztté válók stb. statisztikáit és a technológiai modernizációt is. Semmilyen robbanásszerű előrelépés nem történt 45 után, minden folyamatnak megvolt a megfelelő előzménye már korábban. Természetesen a “feudálisnak” kinevezett viszonyok változása terén is, bár a kategória használata alaptalan. Már Trianon előtt volt egy rohamosan fejlődő vadkapitalizmus, az ország nem “feudális” volt. A zsidó nagybirtok és a zsidó ipari vagyon domináns volt a gazdaságban és ennek forrása az antifeudális pénzuralmi berendezkedés volt. Különben nem vehették volna át a nemesektől a hatalom javát pl. a zsidók.

  27. 27. hídrobbantó.
    Horthy gazdasági sikerei abból adódtak, hogy hagyta az akkori vállalkozásokat, mai szóhasználattal élve, igen liberális gazdaságpolitikát folytatott, mint elődei a kiegyezés óta.
    Az úgynevezett jótettei eltörpül viszont amellett, hogy vágóhídra küldött háromszázezer fiatalt!

  28. 29. Arma.
    “26: Hány alattvalóját végeztette ki Horthy politikai perekben, hányat Kádár? ”
    Horthy úgy kétszázezret, per nélkül, Kádár vagy 300-at, perrel!

  29. Tízmillió ember boldogságát,szenvedéseit,gyászát, kínját, gyötrelmét,nélkülözéseit, sikereit, beteljesült vágyait , örömét csak tükör által homályosan láthatjuk viszont a gazdaság és politikatörténetben, a garantáltan meghamisított statisztikákban.
    Lárifári lehet összehasonlítgatni,sőt az összehasonlítgatás akár tanulságos is lehet , csak azt ne gondoljuk, hogy az eljárásunk ekzakt.
    Nem az, mert a szükségszerűen a szubjektivitás hálója szövi át.
    Speciel én nem látom be, miért jobb miért más miért kevésbé tragikus egy elhibázott tök értelmetlen háborúban meghalni többnyire súlyos gyötrelmek után, mint a saját polgárok ellen elkövetett terror áldozatává válni.
    A szenvedés, az szenvedés, a halál, az halál a gyász az gyász és pont.

  30. 27: Igazad van abban, hogy a két rendszer közti különbségbe belejátszik az ipari/technológiai fejlődés, de igazán nagy különbségek csak a 60-as évek második felétől jöttek.
    Ami a háborús károkat illeti – az 1. vh. után a megmaradó országrész nem szenvedett háborús károkat /nem volt hadszíntér/, a 2. vh után viszont tényleg szarrá bombázva, szétlőve, kirabolva állt az ország. Horthy 23 évvel a hatalomra jutása után egy vh-ba vitte az országot. A komcsik 23 éve után jön az új gazdasági mechanizmus, nagyobb szabadság, maszek zöldséges stb.

    29: Arma:

    ingyenes oktatás /nem csak 4 elemi – a tanítót egyébként a község fizette, nem az állam/
    nyugdíjrendszer
    ingyenes egészségügyi ellátás
    teljes foglalkoztatottság /olyan, amilyen, de mindenkinek volt jövedelme/ és azért még tudnék sorolni dolgokat.

    ja, és senkit nem hagytak az út szélén. 😉

    Tudod, elég megnéznem a dédapám cselédkönyvét, hogy tudjam, hol tartanék, ha az a világ tovább él. 😉

    A falut nem /csak/ a tsz-esítés miatt hagyták ott az emberek, hanem a modernizáció miatt. Horthy idején 60-70% a mezőgazdaságban dolgozott, erre nem volt már szükség. De ez a tömeg nem munkanélküli lett, hanem felszívta a fejlődő ipar…

    Ha csak egyszerűen azt nézem, hogy a Horthy rendszerben élt e jól több ember Magyarországon, vagy a komcsik /persze inkább Kádár/ idején, az utóbbiak győznek.

  31. 33:A Horthy rendszer végén jóval több embernek volt nyugdíj- és betegbiztosítása, mint az elején. Ha marad a rezsim, ők is kiterjesztik mindenkire úgy 1950 tájára. A TSZ-esítés megágyazott a mai 100%-os cigányfalvaknak.

  32. A termelőszövetkezetek sok sok napszámosnak és cselédnek méltóságot megélhetést jelentettek.
    A nagybirtokosok és kulákok magántulajdonosi jogait elsöpörte a proletárdiktatúra.
    Persze hogy sokak sérelmére és lényegesen többek javára.
    Senki sem láthatta előre a mai eredményt, hogy az erősebb gazdagabb fejlődőképesebb kapitalizmus a nyolcvanas évekre legyőzi felbomlasztja a létező szocializmust.
    Miután legyőzte, visszamenőlegesen minden szerény mégis konkrét eredményét lehet polgári páholyból fikázni.

  33. Na látod Arma, erről papoltam. De azt azért érzékelhetnéd, hogy a te “könyvszagú” szövegedet mindenki felülírja saját tapasztalatával. És tudod, ha egyszer bebizonyosodik, hogy a közelmúlt értelmezésében fafejű vagy, akkor rajtam kívül mindenki más is meg fogja kérdőjelezni kedvenc tételed valószínűségét a gnosztikus világképedet.

  34. 34: “ők is kiterjesztik mindenkire” Arma, ezek feltételezések, a tényekkel szemben.

    Állami alkalmazottaknak volt nyugdíja és eü. biztosítása, a többieknek meg semmi. Egész pontosan fizethettek maguk után egészség és nyugdíjpénztárba, teljesen privát alapon. Általános biztosítás nem volt.

    “A TSZ-esítés megágyazott a mai 100%-os cigányfalvaknak.” Neked nem szoktam ilyet írni, de ez úgy hülyeség, ahogy van.
    A mai “cigányfalvak” a rendszerváltás után jöttek létre, pont a korábbi TSz-ek, állami gazdaságok, ipari üzemek, bányák megszüntetése miatt /ahol korábban cigány munkaerőt is alkalmaztak/. A megszűnő munkahelyek okozták a magyar lakosság elvándorlását és a cigányság beköltözését.

  35. A TSZ az olcsó olajra alapozva gépekkel helyettesítette az embereket (nyugaton hasonlóan TSZ nélkül). A feleslegnek panellakótelepek épültek a városokban. A falvak nagy részében mindent leépítettek, a tulajdonosi réteg eltűnésével jött a cigányosodás. Az OTI-t és az ONCSÁ-t a régi rezsim azért hozta létre, hogy megoldja a szociális problémákat, ha maradhatnak, ők jobban oldották volna meg, mint a szocializmusban a tetves panellal. A gengszterváltás csak továbbvitte azt a pusztítást, amit a kommunista falanszterideológiával elkezdtek. Ráadásul ugyanazok a globalista bankárpk szüntették be a szocialista kísérletet, akik elindították leninék hatalomba finanszírozásával.

  36. 38:
    Amit írsz egy az egy unalmas hitvallás. Teljesen értéktelen. Observer azt írta neked, hogy csak “feltételezés”. Én nem vagyok ilyen udvarias.

  37. Tetszik e vagy sem, a kommunizmus vagy a létező szocializmus ideológiájának is, megvalósult gyakorlatának is, volt, van értékes hasznos a népek életére pozitív hatást gyakoroló része.
    Alaposabb tárgyszerű elemzése és értékelése ma itthon senkit sem érdekel.
    A kommunisták lettek ma itthon az ügyeletes rosszak.
    A történelmi rémségek népellenes bűncselekmények alapesetei.
    A kommunistákat vörös khmerekkel és a sztálini gulággal kötelező azonosítani.
    Megvetés, vádaskodások és szitkok, kiemelve aláhúzva a kétségtelenül valódi kártékonyat ártalmasat és letagadva lehazudva a kétségtelenül valódi jótékonyat és előnyöset.
    A szörnyűséges panellakások nyilászárócserékkel esztétikusabb külső megjelenéssel ma is 25 évvel a rendszerváltás után többszázezer budapestinek adnak otthont pedig a hetvenes években épültek.
    Ma nem létezik lakásigénylés és állami lakáskiutalás, a lakásproblémád magánügyed old meg, ha tudod.
    Ha nem tudod,akkor így jártál.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük