(VM-217) Csattanuga csú-csú

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~ab151Budapest ostroma után, a romok láttán, a felnőttek azt mondták, hogy Budapest helyreállításához 50 év nem lesz elég. Ehhez képest a tényleges 3 év meglepetés volt. A város lakói, a rettenetes férfi hiány mellett is, hallatlan összefogással csodát műveltek. Hihetetlen gyorsasággal tűntek el törmelékek, állt helyre a közlekedés, és minden formában nyiladozott a polgári élet. Ősszel már majdnem tökéletesen funkcionált a főváros. A szövetségesek megállapodása értelmében csak néhány tucat angol és amerikai tiszt volt a városban, de jelenlétük nagyot lökött az amerikaizálódás útján. Teherautó számra hordhatták a rágógumit, mert a csajoknak azzal fizettek. Engem az egyik osztálytársam nővére látott el vele, amit ronggyá rágtam.  A mozik amerikai filmeket vetítettek. Láttam például az „Öten voltak” című filmet, ami arról szólt, hogy egy amerikai házaspár 5 fiúgyereke jelentkezett a tengerészethez, és bár a szabály tiltotta, mind az őt egyazon hajon szolgált külön engedély alapján. Aztán a hajó elsüllyedt és mind az öten odavesztek. De láttam az 1941-ben készült Ziegfeld girls-ökről szóló filmet is a később (1950) Szikrára keresztelt Scala filmszínházban.  Ez egy női tánckar volt elképesztően szexi nőkkel, mind egyforma magas, megállás nélkül mosolygók, szőkék meg fantasztikus fegyelemmel előadott táncaikkal.

Glen Miller zenekara
Glen Miller zenekara

El voltunk bűvölve Amerikától. Természetesen átcsurgottak az amerikai slágerek is. 1945/46 telén (négy év késéssel) Budapesten tombolt a Chattanooga choo choo című amerikai pop (csak akkor még nem hívták így), amit mi kiskamaszok hallás után megtanulva énekeltünk, valahogy így: Padimibó  ize e csatanoga csúcsú. Tovább nem jutottunk. Ezt  bömböltük reggeltől estig. Aztán jöttek új slágerek (Három boci Tirolba, luxus vagonban megérkezett – Három aranyásó fenn a hegyekben ment az aranyért) meg más érdekességek, és a Chattanooga Choo Choo elfelejtődött. Zaklatott évek jöttek rengeteg új, és egymást gyorsan kergető eseménnyel, mígnem 15 évvel később, immáron külföldön, valami nosztalgia partin fel nem hangzott a rég hallott melódia. És jött a hatalmas megrökönyödés. Megértettem a szöveget. A hajdan volt halandzsának hirtelen értelme támadt. Ez olyan volt, mint amikor először hallottam meg, hogy a két éves lányom és a 10 hónappal fiatalabb öccse egymással magyarul kommunikált. Totálisan váratlanul bezuhanó verbális élmény: Pardon me, boy, is that the Chattanooga Choo-Choo?” „Track 29″”Boy, you can give me a shine.” (Bocs Öcsi, ez a Chattanooga Choo Choo? A 29. vágányon. Öcsi, akkor fényesítsd ki a cipőmet) és úgye a Chattanooga Choo Choo az egy vonat, jobban mondva egy járatnak a neve, ami Chattanoogából ment Baltimorba.

És a zenekar? Ma már ez is zenetörténelem, mert a kíséretet Glen Miller adta:

 

 

Ha pedig kíváncsi lennél a teljes szövegre – erről jut eszembe, akkoriban még egy dalnak értelmes szövege, mondhatnám története volt. Az csak manapság szokás, hogy kitalálnak egy érdekesnek hitt tőmondatot, például „sajtból van a hold” és ezt ismétlik el százhuszonhatszor egymás után, amíg a hallgató hányingert nem kap a sajttól. Tehát, ha kíváncsi vagy a teljes szövegre, íme:

Pardon me, boy

Is that the Chattanooga choo choo:

Track twenty-nine

Boy, you can gimme a shine.

I can afford

To board a Chattanooga choo choo

I’ve got my fare

And just a trifle to spare.

You lerave the Pennsylvania Station ’bout a quarter to four

Read a magazine and then you’re in Baltimore

Dinne int he diner

Nothing could be finer

Than to have your ham an’ eggs in Cariline.

When you hear the whistle blowin’ eight to the bar

Then you know that Tennessee is not very far

Shovel all the coal in

Gotta keep itrolin’

Woo, woo, Chattanooga there you are,

Theere’s gonna be

A certain party at the station

Satin and lace

I used to call „funny face”

She’s gonna cry

Until I tell her that I’ll never roam

So Chattanooga choo choo

Won’t you choo-choo me home?

Chattanooga choo choo

Won’t you choo-choo me home?

És akkor most hallgasd meg még egyszer a dalt, hátha ráismersz a szövegre. Na igen, ez az enyhén kopott trió, az akkor világhírű Androw’s sisters volt, a Budapest I. (a későbbi Kossuth adó) éjjel nappal őket adta. csak akkor még nem tudtam, hogy ilyen rondák.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
__________________________________________________

10 gondolat erről: „(VM-217) Csattanuga csú-csú

  1. Ezért jó egy ilyen szemtanú, mint te, mert nekem, aki 67-ben születtem, se a történelemkönyvből, se az ismeretterjesztésből nem jött át, hogy 45 tavaszán nem azonnal az orosz-szovjet kutúra hulláma árasztotta el az országot… Annyit anyámtól tudtam, hogy 56 októbere után fél évig angolt tanultak az orosz helyett a vidéki gimnáziumban. Akkor volt egy második hullám, éppoly röviden.

  2. 1:
    Dehát azt kell tudnod, hogy Rákosi 48-tól szalámizott. 1947-ben végeztem a Szent Jóskában. Az év vége előtt 1 hónappal még kapott a rend egy közeli villát terjeszkedés végett. Amit 3 hónappal később visszavettek. 1948 szeptemberében még angol volt az idegen nyel, de már fakultatív volt a hittan (vagyis én nem iratkoztam be rá). 1949 szeptemberében viszont az angol nyelv eltűnt a tanrendből. A volt angol tanár a nyáron oroszt kezdett tanulni, amit szeptembertől már oktatott. 1948 végén (főleg a zsidó családok) tömeges disszidálás volt. 1949. elején több tanár „eltűnt”, ami vagy disszidálást vagy lesittelést jelentett.

  3. Azért, aki szemfüles, érdekes dolgokat is felfedezhet egy 70 éves felvételen. Például az egyik asztalnál egy magányos nő ül, aki később együtt énekel a férfiakkal, és mit tesz „unalmában”? Pulóvert köt. Ilyen idős nők manapság azt se tudják mi az a kézi kötés.

  4. Tibor bá’!
    A „Chattanooga choo choo” érdekes módon még nekem is jól ismert, pedig jóval fiatalabb generációhoz tartozom. Gyerekkoromban még igen gyakran ment a rádióban, de néha fel-felbukkant szerintem még a 70-80-as években is ritkán.
    Szóval ez a zene nekem is a gyerekkort idézi.
    Egyébként imádom a vonathangokat zenei eszközökkel utánzó zenéket, amelyek, mivel általában a gőzöst utánozzák, már önmagukban nosztalgikus emlékeket ébresztenek.
    Pár éve az angol szöveghallgatás jegyében kóboroltam a youtube-on, és találtam az alábbi videót.
    Nem csak a zene, de a narrátor hanghordozása és szövege is régi időket idéz, meghallgattam vagy egy tucatszor.
    Ajánlom mindenkinek, aki nem tud angolul, annak a zene miatt.

    http://www.youtube.com/watch?v=Xh5wvNwa57U

    A zenéjét szívesen letöltöttem volna valahonnan jobb minőségben, akár az egyik kommentáló, de sajnos nekem sem sikerült megtalálni…

  5. Ha már zene. Ezt az 1971-es magyar zenedalt nem biztos, hogy ma leadná a média. Érdekesség, hogy Vámos Miklós is énekel benne. Mostanság úgy neveznék, hogy szociális érzéketlenség.

  6. „El voltunk bűvölve Amerikától. ”

    Most is el vagyunk.. 😀

  7. Az eldorádó c. Bereményi filmben, énekli a két Pa Dödö-s nőszemély a tiroli bocik-at. Néhány hete jutott eszembe, hogy a dal keletkezésének vajon mi a története?
    Utána lehet nézni, ki írta, stb, de a hátteréről nem tudok semmit, + „zugban eladták az aranyakat” stb. is elég gyanús …
    Vagy tiroli bocik, vagy három kicsi boci néven megtalálható a neten.
    -erről nem tudsz-e valami érdekeset Tiborbá?

  8. 7: A Hogyan robbantottam ki a II. Világháborút c. lengyel vígjátékban van egy jelenet, hogy a nácik elviszik a lengyel teheneket Tirolba és a bika elől mind menekülnek a bőrnadrágos, zergekalapos árja parasztok, csk a alengyel főhős meri vezetni, mert nem veszi észre, hogy bika. Hogy van-e köze a sztorinak a dalhoz, fogalmam sincs.

  9. 7:
    A „Három boci Tirolban” 45/46 telén robbant be, amikor a pengő már kapaszkodott fel az egekbe. A kereskedők és a seftelők pengőről átálltak az aranyra és a D-re (dollár). Délelőtt úgy mentek üzletelni, hogy vittek magukkal egy aranyláncot és egy apró csípő fogót, és az összegnek megfelelő láncszemet csíptek le. A seftelés a pesti presszókban bonyolódott, az árút délután szállították le, ami főleg élelmiszer volt + „luxus” cikkek, például tűzkő, szaharin, vagy valamilyen gyógyszer. Még penicillin is lehetett az angol/amerikai tiszteken keresztül. A „zugban” eladás onnan van, hogy se aranyat se dollárt nem tarthatott senki magánál. Aranyat eladni csak „zugban” lehetett.
    Különben Kapitány Anni énekelte. Szövegíró: Halász Rudolf
    Zeneszerző: Horváth Jenő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük