(1329) Angol magasfokon No 1. (egy induló sorozat)

Tibor bá’ online oktatása

 

~ab108Magyarországon valaki vagy ért angolul, vagy kellene, hogy értsen, mert elvárják tőle a munkahelyen. Így aztán az emberek egy része tud angolul, egy másik része azt hiszi magáról, hogy tud. Hogy ki melyik csoportba tartozik, azt nehéz megmondani, ami nem túl nagy baj, mert nem mindenki kíváncsi rá. Ha mégis, akkor egy kicsit besegítek.

A cikk végén találsz egy angol/amerikai viccet. Feszülj neki, ki tudod-e halászni a poént. Ha sikerült, és röhögtél rajta egyet, akkor próbáld lefordítani magyarra, aki először teszi fel a jó fordítást arra vár egy ajándékkönyv. Tudom, nem nagy buli, de jó játék. [Ha lecsúsznál róla, jövő vasárnap folytatom és a poszt hajnali 04:00-kor kerül fel.] 😀

Ami pedig a másik csoportot illeti, nektek írok néhány érdekességet az angol nyelvről. – A szikratávíró feltalálása után egy távirat elküldése 6 penny volt 10 szóig. A szintén angolul beszélő skótok rettenetes módon vigyáztak arra, hogy ha bármi okból táviratoztak, ne lépjék túl a 10 szót. Egy idő után az egész angolul beszélő világ művészi szintre emelte a táviratírás tömörségét, egy-egy nyelvtani szabály enyhe felrúgásával, és akkor most egy anekdota az „Ausztráliába disszidáltam” című könyvemből (már 20 éve nem lehet kapni).

Egy New York-i publicista Cary Grantről, a népszerű színészről (akit manapság „celebnek” neveznének) akart írni egy cikket. Mivel nem akart tévedni, küldött neki egy érdeklődő táviratot imigyen: „How old Cary Grant?” (Milyen idős Cary Grant?) A válasz nem váratott magára sokáig. Másnap reggel a publicista asztalán volt: „Old Cary Grant fine, how you?” (Az öreg Cary Grant jól érzi magát, és te hogy vagy?)

Az újságíró az elküldött táviratát így értette: „How old is Cary Grant?” A fiatalosságára büszke Cary Grant viszont így: „How is old Cary Grant?”, és ennek megfelelően válaszolt. Mind a két táviratból ki volt spórolva az „is” szócska, de más-más helyről.

Jut eszembe, ilyenekkel teli van nálam a padlás. legközelebb folytatom a közzétételüket. És akkor most a vicc:

Students in an advanced Biology class were taking their mid-term exam. The last question was, ‘Name seven advantages of Mother’s Milk.’ The question was worth 70 points or none at all. One student, in particular, was hard put to think of seven advantages. However, he wrote:

1) It is perfect formula for the child.
2) It provides immunity against several diseases.
3) It is always the right temperature.
4) It is inexpensive.
5) It bonds the child to mother, and vice versa.
6) It is always available as needed.

And then the student was stuck. Finally, in desperation, just before the bell rang indicating the end of the test, he wrote:

7) It comes in two attractive containers and it’s high enough off the ground where the cat can’t get it.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

35 gondolat erről: „(1329) Angol magasfokon No 1. (egy induló sorozat)

  1. Na, leszek első kísérlettevő:

    Biológia szakos diákok időközi vizsgát tettek. Az utolsó kérdés ez volt: “Nevezze meg az anyatej hét előnyös tulajdonságát.” A kérdés 70 pontot ért, vagy egyet sem. Az egyik diáknak különösen nehezére esett, hogy kitaláljon hét előnyt. Végülis ezt írta:
    1, Tökéletes képződmény a gyereknek.
    2, Immunitást biztosít néhány betegség ellen.
    3, Mindig megfelelő a hőmérséklete.
    4, Olcsó.
    5, Biztosítja a gyerek kötődését az anyához, és viszont.
    6, Szükség esetén mindig elérhető.
    Aztán a diák leblokkolt. Végül kétségbeesetten, éppen a teszt végét jelző csengő megszólalása előtt azt írta:
    7, Két vonzó tartályban érkezik, és elég magas ahhoz, hogy a macska ne érje el.

  2. 1:
    Egész jó kísérlet, de nem tökéletes. Természetesen már kész a saját fordításom, és nem az a követelésem, hogy a kettő pontosan fedje egymást. Viszont nagyon díjaznám, ha valaki magyarban kijavítaná az angolban ejtett hibát, amit még nem árulok el.

  3. Biológia fakultációs diákok nagydolgozatot írtak. A vizsga utolsó kérdése pedig ez volt: “Nevezze meg az anyatej hét hasznos tulajdonságát”. A kérdésre 70 pontot lehetett kapni, vagy egyet sem. Az egyik diáknak különösen nehezére esett, hogy hét előnyös tulajdonságot is írni tudjon. Végül is ezt írta:
    1. Tökéletes táplálék a gyermekeknek.
    2. Immunitást biztosít a legtöbb betegség ellen.
    3. Mindig megfelelő a hőmérséklete.
    4. Olcsó
    5. Kötődés alakul ki az anya és a gyermek között, mindkét fél részéről.
    6. Mindig kéznél van.
    Aztán a diák leblokkolt. Végül kétségbeesetten, éppen a teszt végét jelző csengő megszólalása előtt azt írta:
    7. Két vonzó tartályból jön, és olyan biztonságos helyen van, ahol a macska sem férhet hozzá.

  4. Ma 5-kor került fel…. 😆

    Ez nem volt túl nehéz, bár én magam autodidakta módon képeztem ki angolból, ezt még én is lőttem…. 😆

    7: Két látványos kannában vannak, amik eléggé magasan vannak a földtől ahhoz, hogy a macska ne tudja “be/elkapni”.

  5. 4:
    Lőtted? Lehet, de nem a 10-es körbe találtál. 😀

  6. 5: A 9-es is jó…. (nekem)

    Where does Russian milk come from?

    Moscows! 😆

  7. A férjem is beszáll a játékba:
    7. Vonzó a csomagolása, és elég magasan van ahhoz, hogy kisgyerek ne férjen hozzá.

  8. Az anyatej angolul breast milk, a Mother’s Milk valami együttes meg valami tea neve.

  9. A 7-es valasz szo szerint azt jelenti, hogy (az anyatej) 2 vonzo tartalyban erkezik es (az anyatej) eleg magas ahhoz, hogy a macska ne erje el. Ez igy nem ertelmes. A helyes szerintem ez lenne:
    It comes in two attractive containers which are high enough off the ground that the cat can’t get (or reach) it.

  10. 8:
    A “breast milk”-ről az Oxford Dictionary nem tud!

    9: Úgy bizony. Én is a “which are”-ra, valamint a tartályra szavazok. És a “reach” elegánsabb, bár a “get” nem rossz. Tehát, egyenlőre te vezetsz.

  11. Tibor-ba, a ‘breast milk’ az altalanosabban hasznalt, de a ‘mother’s milk’ is helyes.

  12. A Moher’s Milk kifejezés sem szerepel az Oxfordi Szótárban.

  13. 12/13:
    Mert nálunk az “anyatej” egy szó, egy fogalom. Angolban a “breast milk” vagy a Mother’s milk” nem egy fogalom, hanem két szavas kifejezés.

    Különben az utolsó válasz abszolút korrektül így szólna: They come in two attractive containers and are high enough off the ground that, the cat can’t get into them.

    Guzzi!
    How long have you been in Sydney?

  14. 13: De az Országh féle szótárban benne van: mother’s milk”

  15. 14: Only 6 years. Ha mar angol, akkor elmondom hogyan reklamozzak itt, hogy ne sms-ezz vezetes kozben: M8, IT CAN W8

  16. Az Országh-féle szótár nem igazán mérvadó az angol nyelv rejtelmei tekintetében. Egyébként nem csak Ausztráliában beszélnek angolul.

  17. 17:
    “Egyébként nem csak Ausztráliában beszélnek angolul.”
    Miért, mondta valaki?

  18. 14 Tibor bá’
    A reggeli kiírásnál még nem szerepelt a felszólítás a javításra. 🙂
    Amúgy én is felfedeztem a hibát, de ilyenkor gyakran dillemázom, hogy talán csak én követek túlzottan egy formális magyar nyelvi logikát, és az angol anyanyelvűek ezen sokszor túllépnek, ha az valami nyelvi hagyomány szerint nekik megszokott.
    De ha én javítottam volna, akkor két ponton nyúltam volna a szövegbe.
    Az egyik az “that”, vagy “which”, amit Guzzi is említett,
    A másik meg az, hogy a “get” után én még odatettem volna egy “at”-et is.
    Szóval így hangzana:
    It comes in two attractive containers that (which) are high enough off the ground that the cat can’t get at it.
    De szerintem ez esetben úgy is értelmes, ha marad az eredeti “where” a második “that” helyett.

    Az biztos, hogy a fordítás magas szinten már művészet, nagyon egyéniségfüggő is. Regényeknél szoktam bámulni, hogy mit hozott ki a fordító az eredeti szövegből. 🙂

  19. Itt pedig a teljes fordítás:

    Biológia szakos diákok a félévi vizsgájukat írták.
    Az utolsó kérdés a következő volt: ‘Nevezz meg hetet az
    anyatej előnyei közül!’.
    A kérdés 70 pontot ért, vagy egyet se.
    Az egyik diák számára különösen nehéznek bizonyult 7 előnyt
    felsorolni.
    Ezeket írta:
    1) Kiváló táplálálforrás a gyermek számára.
    2) Számtalan betegség ellen immunitást biztosít.
    3) Mindig megfelelő a hőmérséklete.
    4) Nem drága.
    5) Kötődést alakít ki az anya és a gyermeke között.
    6) Mindig kéznél van, amikor szükség van rá.
    Majd leblokkolt. Végül kétségbeesetten, éppen a teszt
    végét jelző csengő előtt ezt írta:
    7) Két vonzó tartályban érkezik, és elég magasan van ahhoz,
    hogy a macska ne tudja elérni.

  20. 19:
    A “get at” valóban jelenti a “hozzáférést” is, de itt nem alkalmaznám, mert nem ilyen hozzáférésnél alkalmazható. Máskülönben abban már megegyeztünk, hogy a “reach” finomabb megközelítés. A get túlzottan közönséges, amiért gyakorlatilag mindenhez használható.

    Máskülönben (ne várjunk egy hetet) néhány megjegyzésem:

    “1) It is perfect formula for the child.” A “formula” esetünkben “összetétel” vagyis mit tartalmaz a tej. — Az anyatej összetétele a csecsemő számára ideális.

    “5) It bonds the child to mother, and vice versa.” ez esetben a “vice versa” magyarosan “kölcsönös”. Nem szabad a szó szerinti fordítást alkalmazni, amikor
    annál van elegánsabb magyar szó.

    20:
    Ehhez mit szólnál? 7) Két olyan vonzó tartályban érkezik, amelyek elég magasan vannak ahhoz,
    hogy a macska ne tudja elérni.

  21. 21: De hát te magad hangoztattad korábban, hogy nem a szó szerinti fordítás a jó fordítás, hanem az eredeti értelmét, hangulatát jól visszaadó…

  22. Kedves Tibor bá!

    Az ‘It comes in two’ résznél az ‘it’ a tejre vonatkozik (ez egyértelmű), később az ‘it’s high enough off the ground’-ban az ‘it’ szintén a tejre vonatkozik.

    Miért gondolja másképp?

    Valamint:

    A formulát én tápszerként értelmeztem, talán nem hiba (http://en.wikipedia.org/wiki/Infant_formula)

  23. 24:
    Így boncolgatva az argumentumod tökéletesen korrekt, de az ember fejében a fogalmak összeadódnak. A 7. pontban már főleg a női mellekre gondolunk nem a tejre, illetve a két fogalom azonosul. Végül is a macska nem a tejhez nem fér hozzá, hanem a cicikhez, de ha történetesen hozzáférne, akkor se kaparintaná meg a tejet.

    A formulát viszont ebben az alkalmazásban nem lehet tápszernek értelmezni, hanem kizárólag összetételnek, még akkor sem, ha a csecsemő tápszert formulának nevezik, a “perfect” jelző miatt. Az anyatej nem tökéletes tápszer, hanem az összetétele tökéletes a csecsemő számára.

  24. 25: Az anyatej előnyeiről csak úgy van értelme beszélni, ha szembeállítjuk az alternatívájával, a csecsemőtápszerrel. Erről árulkodik az inexpensive pont is. Ettől függetlenül valószínűleg tévedtem az első pontot illetően 🙂 csak szerettem volna leírni, hogyan gondolkodtam…

  25. Ha szabadabban lehet fordítani, akkor én a “két vonzó tartályban érkezik” helyett, inkább azt írnám, hogy esztétikus a csomagolása. Az, hogy a macska nem éri el, már egy nyolcadik érv, és szerintem felesleges a vicchez.

  26. 27:
    Az esztétikus csomagolás teljesen jó fordítás, de elvész a container által becsempészett humor. Végül is a cicik a tartály szerepét (is) betöltik, de annak nevezni az áhított női kebleket kétséget kizárva humoros. A másik fricska, hogy folyadék esetében nem szokás “csomagolásról” beszélni.

  27. 28: Mért veszne el a humor? Szerintem a csomagolás semmivel se kevésbé vicces, mint a tartály, csak az utóbbi egy magyartalan tükörfordítás, míg teljesen normális csomagolásról beszélni magyarul a tej esetében.

    Azon gondolkoztam, hogy az eredeti szövegtől elszakadva a magyarországon jellemző tejeszacskó fogalmát be lehetne valahogy rakni a mondatba, de nem sikerül frappáns megfogalmazást találnom.

    A macska tényleg felesleges, de annyira abszurd, hogy ezzel ad hozzá még egy poént.

    Javaslat az 1. pontra:
    1) Tápanyagösszetétele ideális a gyermek számára

  28. 29:
    Csomagolás kontra tartály? Véleményeink nem fedik egymást. 🙁 Nekem csomagolásról a melltartó ugrik be, nem maga a mell.

    Minek a “tápanyag”? Elég csak az “összetétele”.

  29. Ha már fordításról van szó, nem tudom megállni, ne tegyem be ide egy korábbi élményemet.
    Pár éve szövegértés karbantartási célból elolvastam Steinbeck Édentől keletre c. regényét eredetiben, ahol pedig problémát éreztem, megnéztem a magyar műfordítást.
    A fordítást egy régi, jó nevű fordító készítette, de az az érzésem, hogy egy regényt végigfordítani, esetleg határidőre, olyan feladat, ami óhatatlanul tesz hibákat is a fordításba.
    A részlet arról szól, hogy a fiúk nevelője beszámol az apának a fiúk ténykedéséről, és az alábbit mondja:

    “I made them some bows and arrows and they went hunting rabbits in the river bottom. I’m not keeping the pan hot, though.”

    A fordítás pedig:

    “Nyilakat és íjakat készítettem nekik, és elmentek nyulászni a folyómederbe. De azért nem viszem túlzásba a dolgot.”

    Az eredeti poén és szellemesség tökéletesen meg lett ölve a fordítással, sőt abszolut érthetetlen.

    Vajon mi mozdította a fordítót arra, hogy ne szó szerint fordítson? Csak arra tudok gondolni, hogy nem is fogta fel a poént, és kínjában valami közhelyes semmiséget írt helyette. Szerintem ez van akkor, mikor valaki már a végkimerültség határán is dolgozik, és az egyszerű dolgok is elsiklanak.
    Tapasztalatból tudom, hogy van ilyen, sokszor voltam már én is úgy, hogy egy fárasztó nap után este egyszerűen nem értettem egy angol mondatot, majd reggel azt nem tudtam felfogni, hogy mi volt ebben tegnap érthetetlen… 🙂

  30. 32:
    Szerintem a pasi nem tudta hamarjában átvenni a témát, ezért írt valami hasonlót. Viszont ebben az esetben is okosabb lett volna például ezt írni “de előre nem iszok a nyulak bőrére.” vagy ha ilyen poén se jut az eszébe akkor: “nem hiszem, hogy sült nyulat fogunk vacsorázni”. De akkor értjük meg igazán a problémát, ha mi próbáljuk lefordítani az eredeti mondatot úgy, hogy benne legyen lábas. “Én viszont nem tartom melegen a lábast”? Hülyén hangzik, mert a lábas melegen tartása magyarban nem asszociálható. “Nem veszem még elő a lábast”?

    Egyébként az első mondat is lehetne magyarabb: “Íjakat készítettem nekik nyílvesszőkkel, amikkel lementek a folyóhoz nyulakra vadászni, de nem készültem fel a sült nyúl lakmározásra.” Persze, kérdés, meddig terjed a fordító szabadsága. Nálam kurva messzire 😀

  31. 33
    Szerintem is az a legjobb, ha valami frappáns magyar szófordulatot lehet találni, ami ide illik.
    De ha már ilyent nem talált, akkor is érthetőbb lett volna a fordítás, ha majdnem szó szerint fordít, legfeljebb egy kissé magyarosabban megfogalmazva.
    Mondjuk olyant, hogy “de azért nem kapkodok, hogy melegítsem a serpenyőt”, vagy “azért még nem gyújtok be a serpenyő alá”, vagy bármi mást, amiben van egy kis humor.
    De ez a “De azért nem viszem túlzásba a dolgot.” mindent alulmúl. 🙁

  32. A fordító valóban nem vitte túlzásba a dolgot… mármint nem erőltette meg magát túlzottan, hogy érthető fordítást adjon erre mondatra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük