(VM-149) Obesitas

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Most már egészen egyszerűen allergiás lettem rá. Annyi a kövér, túlsúlyos – ráadásul fiatal – ember, hogy nem tudom merre nézzek. Nem vagyok rászocializálódva! Ifjú koromban mindenkinek normális volt az alakja. Itt-ott lehetett találkozni egy-egy szerencsétlennel, aki valami koros folyamat miatt elhízott. Ezt elnéztük, mint ahogy az ember a világtalanoknak is elnézi, hogy nem látnak, sőt előzékenyek vagyunk velük szemben. De ami most van az elképesztő. Ez ugyanolyan, mint a hitel felvétel. Néhányan éjjel-nappal nyomjuk a szöveget, hogy egészségtelen, figyeljetek oda, mert nem élitek meg még az ötvenedik születésnapotokat se. Nem, ők zabálnak tovább, és majd ki fogják találni, hogy mindenki hibás, csak ők nem, és persze, hogy senki se szólt nekik előre.

A nők egy része a gyerekszülések után természetes hízásnak indul, és ha nem figyelnek oda, akkor mamut lesz belőlük. Nagy részük nem figyel oda, mert már van férj, gyerekek, az életük menete belátható, és úgy gondolják, hogy nincs ok az önszabályozásra. Csakhogy amit manapság látni az nem ez. Hízásnak indult lányokat és persze fiúkat is, már az általános iskolában lehet látni. Ez a korosztály pedig láthatóan elfogadja soraik között a teheneket.  Semmi cikizés, gúnyolás, ez az élet realitása, de ez nem mindig volt így.

1940/41 telén a Bezerédj utcai iskolába ellátogatott a tisztiorvos. Az osztályokat sorra vették. Bementünk a tanáriba, ahol félmeztelenre vetkőztünk, és sorba a vizsgáló orvos elé léptünk. Egyetlen gyerek se volt kövér, nem is azt  vizsgálták, hanem inkább azt, hogy ki sovány, fejletlen. Én egy beesett mellű kis bikfic voltam, a nevem mellé kaptam egy csillagot. Másnap értesítették a szüleimet, hogy be vagyok utalva az Erdei iskolába 3 hónapos kondíciójavító teljes ellátásra. Az Erdei iskola a Fogaskerekű villamos második megállójánál volt és persze ma is van. A nagy téglaépület maga az iskola, ebédlő, betegszoba, stb. A hálók a kertben vannak, két nagy épület, az első, ami kb. 200 méterre van az iskolától, a lányoké, a második, dupla távolságra a fiúké volt. Hétévesen én még proli gyerek voltam, anyámnak még szegénységi bizonyítványa is volt. Ennek ellenére a félfeudális-félkapitalista Horthy rendszer 3 hónapon át ingyen viselte gondomat (felteszem, hogy a gazdagok adójából), nehogy már rontsam az elhalálozási statisztikát.

Hatalmasakat zabáltunk, gondolom tudományosan kidolgozott étlap alapján. Sokat rohangáltunk a jó levegőn, és persze tanultunk is. A lényeg mégis az, hogy nem fogyókúrára kellett minket fogni, hanem hízókúrára, de nem azért hogy tehenek legyünk, hanem hogy ne vigyen el minket a szél. Az igazság az, hogy a diéta és a fogyókúra fogalmak ugyan léteztek, de senki nem ismeret senkit, aki élt volna ezekkel. Pár évvel később a középiskolában minden osztálytársam csinos volt, olyannyira, hogy  csak most tűnik fel a régi fényképeken. Akkor ez nekünk természetes volt. Senkit nem érdekelt a testtömeg index, mert egyszerűen nem volt téma. Aki nem volt normális, az legfeljebb egy kicsit sovány volt. Nem mondták, hogy együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, nem mondták, hogy fontos a rostanyag, senki nem szedett vitaminokat, étkezés kiegészítőket, müzliket, meg mit tudom én mit, csak jó nagy zsíros kenyereket. És még mindig itt vagyunk.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

243 gondolat erről: „(VM-149) Obesitas

  1. ez gyakorlatilag 25 éve sem volt gond amikor mi voltunk középiskolások. Akkor döbbent szemekkel néztem és nem értettem, hogy azok a 25-30 as krapekok pocakkal, hogyan tudnak csajozni. Erre most éppen 30-as testtömegindexről kell visszalépnem.

    A táplálkozás olyan mértékben szénhidrát alapú, és annyira ülőmunkára alapozott mozgáshiányos a társadalom amiből más nem jöhet ki. Minden sózott hogy több vizet vegyen fel, és ezt cukrozással ellensúlyozzák, vagy egyszerűen cukrozott és gabonalapú az étrend, az üdítőitalok, és a gyors kaják üres kalóriabombák.
    Mondom ezt minden tudományos bizonyíték nélkül.
    De mit várunk akkor ha az orvostudomány ott tart hogy a cukorbetegeknek szénhidrátfogyasztást írnak elő?
    és irgalmatlan pénzeket költenek a “népegészségügyre” ami mind az eltorzult táplálkozás egyenes következménye…
    Úgy ahogy a “fejlett” társadalmak egésze..
    A globalizáció és a nyugati étrend kéz a kézben eredményezi ezt bárhol, ahova ez a fajta “táplálkozási kultúra” beteszi a lábát!

    És harcolnak a zsíros kaják ellen… Propagálva azt a “korszerű” táplálkozást aminek a szénhidrát alapja nem is vezethet máshova!
    Olyanok ez a könnyen és gyorsan felvehető szénhidrátok, mint a gyorsan és “ingyen” felvehető hitelek voltak a gazdaságnak, mindkettő az infarktus melegágya!

  2. 1:
    Valami azért nem stimmel. Gyerekkoromban hús csak vasárnap volt. Vajat nem lehetett kapni, ha kaptunk, nagy kincs volt. Az éves disznóvágáskor 30 liter zsír lett, aminek a 4 személyes család esetében ki kellett tartani egy évig. Anyám annyira spórolt a zsírral, hogy a rántás alá nem tett zsír, a lisztet szárazon pörkölte. Állandóan krumplit, tésztákat, tarhonyát, palacsintákat, tarkedlit, lepényt, málét, stb. ettünk. Az egész ország. Egész kelet Európa, és senki se volt kövér. Az időseknek nem volt inzulin rezisztenciája. Szóval, mi történt?

  3. Nem tünik idevágónak a téma de a TV-nézést is az elhizás okaként kéne kezelni!
    Csak egyszerüen ki kell nézni az ablakon este 10-kor, hány ablakban villog a TV fénye, söt még éjfélkor vagy még utána is.
    Van valami olyan mondás hogy: te olyan jó gyerek vagy hogyha alszol enni sem kérsz.(Vagyis rosz vagy.) Arra akarnék célozni hogyha a gyerekek este 7-töl 10-11óráig a TV elött ülnek, nem csak a pihenésre szánt idejük rövidül de mivel a hütökön nincs lakat és ki az aki a gyerekére rámordul ha az valamit eszegetni kezd este 10-kor, szóval talán ez is okolható az elhizás járványért.
    Gondolom az 50-es években és előtte a TV-hiányában ez a probléma nem létezett.

  4. 2. “A táplálkozás olyan mértékben szénhidrát alapú, és annyira ülőmunkára alapozott mozgáshiányos a társadalom amiből más nem jöhet ki.”

    A természeti népek azon része aki szénhidrát étrenden van egyrészt alacsony glikémiás indexű forrásból táplálkozik, aminek a megszerzése sok ezer kalória elégetésével jár…
    Az a fajta szénhidrátkultúra miben élünk az a rostmentes magas GI értékű szénhidrátok hörcsögölésével működik.
    Te ismered ezt: gyors felszívódás, inzulinfröccs a vérnek, azonnali zsírként való felhalmozás…
    Minden más ok, csak szolgálóleány a főbűn mellé. (Pl. egész napi seggen ülés, benzinalapú mozgásszervek (A gyaloglás eltűnése.)

    Lehet szépen élni szénhidrátokon is: lásd: tarahumarák!

  5. 2: Tibor ba:

    “Állandóan krumplit, tésztákat, tarhonyát, palacsintákat, tarkedlit, lepényt, málét, stb. ettünk. Az egész ország. Egész kelet Európa, és senki se volt kövér. Az időseknek nem volt inzulin rezisztenciája. Szóval, mi történt?”

    Ott a pont. Ez az, amit a low-carb dieta hivei nem akarnak megerteni. Regen is nagy volt a szenhidrat aranya a taplalkozasban, de regen egyszerüen NEM VOLT ennyi kaloria. A fö ellenseg tehat nem a szenhidrat, hanem a tulzott kaloriabevitel (es jegyezzük meg, mozgasszegeny eletmod).

    Igen, teny, hogy az orvostudomany hatalmas bakot lött a szenhidratok propagalasaval a 60-as evekben. Most keszüljük elkövetni a következö hasonlo marhasagot a low-carb dieta elterjesztesevel.

    Igen, teny, hogy magas szenhidrattartalmu dietan könnyebb elhizni, mert a hatalmas vercukor-ingadozasok miatt többször ehes az ember. A különbseg a “regi idök focija” es a mai helyzet között az, hogy regen hiaba voltal ehes, csak akkor kaptal enni, mikor volt. A fö ellensegünk tehat a rengeteg rettentöen olcso kaloria, nem a szenhidrat.

    Igen, az is teny, hogy az ülö eletmod hatalmas problema. Napi 15-20 km futas es egy ora kemeny, sulyzokkal törtenö edzes lenne kb. a normalis mozgasigeny egy egeszseges ember szamara. Ehhez kepest 8 ora hosszakat üldögelünk egy irodaban mindenfajta fizikai megterheles nelkül.

    A geddon ebböl a szempontbol pozitiv hatasu lesz… nem lesz olyan olcso a kaja. Viszont egyre szarabb minösegü lesz, es egyre több lesz benne a szenhidrat (mivel ugyanakkora területröl a legtöbb kaloriat gabonafelekkel lehet megtermelni).

  6. 3 Ödön

    “Gondolom az 50-es években és előtte a TV-hiányában ez a probléma nem létezett.”

    Szerintem akkor nem csak a TV hiányzott, hanem a hűtőszekrény és a betárolt készétel is. Ha enni akartak valamit, akkor dolgozni kellett érte. Meg gondolom napnyugta után takarodó volt, és napkeltekor ébresztő. Gyerekkoromban, még 70′ környékén is, jégveremből hozott sózott jéggel készítettük a fagylaltot.

  7. 6. “Ez az, amit a low-carb dieta hivei nem akarnak megerteni.”
    Ezt Te sem gondolod komolyan.

    Itt fentebb, írtam: “Lehet szépen élni szénhidrátokon is: lásd: tarahumarák!” Akkor lehet hogy van köztük aki érti? (persze nem annyira mint Te…)

    Akik (tarahumarák) eközben (egyesek szerint) több mint 10 000 kilokalóriát elhasználhatnak naponta!

    Ha valaki véletlenül üldögélő életmódot folytatna, (khm van ilyen állítólag, annak miért ne volna jó a lowcarb étrend? Az “idiótábbaknak” meg akár egy ketogén?)

    Számtalan módja van a testtömeg beállításának. Azonban ezek között nem találkozunk a reklámokban szereplő gyors ételekkel magas szénhidráttartalmú, ipari élelmiszerekkel. A fogyókúrák nem a magas GI értékű szénhidrátokra, hanem a szénhidrátok redukálásra alapozottak.
    Túlsúly, és diabetesz ellen bizarr dolog a szénhidrátok etetése túlsúlyos mozgáshiányos tömegeknek.. (szerintem, és ez a magánvéleményem, még akkor is ha a mai orvostudomány képviselői nem ezt követik.

    akiket érdekel elolvashatják hogy a tarahumarák és a kenyai hosszútávfutók mennyire hasonlóan táplálkoznak.

  8. 8: AranySakal:

    Azt nem akarjatok megerteni, hogy a low-carb dieta nem azert müködik, mert low-carb, hanem azert, mert dieta. Mennyisegi es minösegi kontroll.

    A mai napig egyetlen taplalkozasbeli faktor van, amiröl minden letezö vizsgalat egyertelmüen bizonyitotta, hogy elönyös: az pedig nem mas, mint a csökkentett kaloriabevitel. A helyzet az, hogy a legtöbb low-carb dietazö 2-3 even belül ujra visszanyeri az eredeti testsulyat, annak ellenere, hogy tovabbra is low-carb etrendet követ – HA nem gyakorol szigoru kaloriakontrollt es nem mozog rendszeresen.

    A problema tehat a low-carb-bal is az lesz, mint a high-carb-bal volt: az elelmiszer tovabbra is pofatlanul olcso marad, vagyis lehet mertektelenül zabalni – legfeljebb nem sütemenyeket es cukros üditöket, hanem zsirt es feherjet. A vege igy is az elhizas lesz – TALAN nyerünk valamit azon, hogy a kiegyenlitett vercukorprofil miatt nem lesz akkora mertekü tuleves.

    Ha a kaloriakontrollon nem valtoztatunk, akkor 20-30 ev mulva a low-carb pontosan ugyanolyan bukott elmelet lesz, mint a high-carb lett mara – termesztesen, ha be nem üt a geddon. Ha az beüt, akkor ugyse lesz mit enni. De akkor mar orvosok se lesznek, akik nezegetnek, hogy ki hany kilo.

  9. 9. Ha nem mondok újat akkor bocs: az általam tartott ketogén étrend (Diéta?) azért működik, mert nincs éhségérzet.

    Lehet hogy ez másnál nem szempont, de akik ebben vannak azok utálnák a korgó gyomrot. Próbáld ki.
    Jó barátom aki dobogón volt a tavalyi Ultrabalatonon, évek óta ezt követi és nem a fogyókúra miatt…(biológus)

  10. 10: AranySakal:

    “Ha nem mondok újat akkor bocs: az általam tartott ketogén étrend (Diéta?) azért működik, mert nincs éhségérzet.”

    Nem olvasol eleg figyelmesen. Erröl mar irtam vagy 5 hsz-ben eddig. Ennel a posztnal is irtam mar ketszer is.

  11. 11. na már most ha valaki éhségérzet nélkül pusztán az étrend átalakításával lefogy, és vagy megelőzi a hipertóniát, időkori diabéteszt, etc…

    azokat miért kell mint egy szektát “lowcarb híveknek” titulálni?

    nincs egyszerűbb módja a vércukorprofil kiegyenlítésének, mint az hogy nem viszünk be (úgyis jut be egy kevés a zöldségekkel) szénhidrátot, a fehérjék metabolizmusa is ad egy kevés glükózt…
    ha meg már ideáig eljut az ember, a normál testsúly fenntartása rutinból mehet, még akkor is ha lowcarbnak nevezett, de nem ketogén étrendet követ.

    De addig vannak fenntartásaim az orvoslás színvonalát illetőleg amíg szénhidrát mennyiségeket írnak elő az időskori diabétesz kezelésére…(ráadásul magas glikémiás index-el.)

  12. 12: AranySakal:

    “azokat miért kell mint egy szektát “lowcarb híveknek” titulálni?”

    Megint nem olvasol eleg figyelmesen. Semmi gondom a lowcarb dieta követöivel. Csak azt nem ertik meg, hogy high-carb dietatol is le lehet fogyni, ha mennyisegi es minösegi kontrollt gyakorol az ember. Meg azt nem, hogy a “szedjen mindenki metformint, es legyen mindenkinek 70 mg/dl alatt a cukra” kijelentes idövel pontosan akkora baromsag lesz, mint a “szedjen mindenki sztatin, es legyen mindenkinek 130 mg/dl alatt a koleszterinje”. Ismet kiragadtunk egy elemet az egeszböl, erre fölepitettünk egy ideologiat, es ettöl varjuk a megvaltast. Amikor 30-40 evvel kesöbb pedig bekövetkezik egy közegeszsegügyi katasztrofa, akkor meg törölgetjük a homlokunkon gyöngyözö izzadsagot, aztan kitalaljuk a következö hatalmas baromsagot.

    Meg egyszer elmondom: BARMILYEN dieta hatekony, amig megfelelö mennyisegi es minösegi kontrollt garantal. Az emberi szervezet alkalmazkodo kepessege bamulatos. Le lehet fogyni ugy is, ha egesz nap csak csokoladet eszik az ember. Igen, valoszinuleg többet leszel ehes, mintha zöldseget meg gyümölcsöt ennel, de ez is egy modszer.

    Egyebkent az “elöirt mennyisegü szenhidrathoz” meg annyit: ez nem MINIMALIS, hanem MAXIMALIS elöiras (mar ahol betartjak), vagyis itt a lenyeg nem az lenne, hogy mindenkeppen egyel szenhidratot, hanem az, hogy gyakorolj valamifele kontrollt. Akik kepesek erre, azok kepesek kordaban tartani a diabeteszt, es voltakeppen nem lesznek sulyos betegek (mint Tibor ba). Akik erre nem kepesek – nos, ök kerülnek hozzank, orvosokhoz a korhazba.

    Az egeszseges eletmod nem egyszerüen annyi, hogy holnaptol zsirt eszek feherjevel, 4:1 aranyban. Hozzatartozik a mozgas, a megfelelö kaloriakontroll, a zöldsegek, gyümölcsök fogyasztasa, a feldolgozott elelmiszerek kerülese, es raadasul mindez lehetöleg evtizedeken at, eletünk vegeig. Regen az emberek igy eltek, mert nem volt mas valasztasuk. Ma nem igy elnek, mert megvan ra a lehetösegük, hogy ne igy eljenek, plusz itt van meg ugye egy ipari tarsadalom is, ami alapvetöen fogyasztasorientalt, es minden szart megzabaltat az emberekkel. Ezert vannak egeszsegügyi problemaik, nem azert, mert nem ugy esznek, mint az inuitok. De mivel ennyi mindenre odafigyelni sokkal kenyelmetlenebb, mint elhinni a legujabb taplalkozastudomanyi divatot, ezert idöröl idöre jön egy-egy ujabb “tudomanyosan igazolt” dieta.

  13. Egy véletlenszerűen bekopizott orvosi ajánlás:

    “Energiabevitel

    A 2-es típusú cukorbetegség esetén az energiabevitel megfelelő csökkentése meghatározó. Ezen betegek több, mint 80 százaléka elhízott. A testtömeg csökkentésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, tehát mérséklődnek a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők.

    A táplálékkal felvett energia ajánlott százalékos elosztása a következő:

    50 százaléka szénhidrát,
    20 százaléka fehérje,
    30 százaléka zsír.”

    Én inkább a szénhidrátmentes táplálkozást, mint ismert módon a lehülyézést is elszenvedve az energianyerést zsírsavakra és ketontestekre bízva, előzöm meg a túlsúlyt fogyással, és a visszahízást azzal, hogy nem követem ezt a fajta, – véleményem szerint masszív rögeszmékre alapozódott- orvosi ajánlást.
    Teszem ezt önsanyargatás, és koplalás nélkül.

    Bűn?

    “Az egeszseges eletmod nem egyszerüen annyi, hogy holnaptol zsirt eszek feherjevel, 4:1 aranyban.”
    lám felületesen ismered a lényeget… pedig, hogy “klasszikust idézzek” a valós arányt többször is leírtam. 🙂

  14. 14: AranySakal:

    50 százaléka szénhidrát,
    20 százaléka fehérje,
    30 százaléka zsír.

    Ezzel is le lehet fogyni, ha megfelelö eletmodot tart az ember.

    “Bűn?”

    Mondtam en ilyet?

  15. 15
    Ezek szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a 2-es típusú diabéteszesnek az orvosok javasolják, hogy a felvett energiából a szénhidrát tegye ki a felét?

    Mondjuk meg sem lep. Ezért is maradnak a fenntartásaim. Végül is az orvos is csak ember.
    Mert ugye, a cukorbetegnél nem a fogyás (bár gyakran párhuzamosan az is) a cél. Másrészt a “logikádat” követve egy ilyen összetétellel mellett simán éhen is halhatunk, nem?

  16. 16: AranySakal:

    “Ezek szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a 2-es típusú diabéteszesnek az orvosok javasolják, hogy a felvett energiából a szénhidrát tegye ki a felét?”

    En speciel nem ilyen etrendet javasolnek, hanem valoszinüleg low-carb-ot – de ez is müködhet megfelelö eletmod eseten. Ahogy 80% zsir, 10% feherje es 0 szenhidrat mellett is lehet hizni. Teny, hogy magas szenhidrattartalmu etelek mellett könnyebb hizni. De persze az sem mindegy, hogy MILYEN szenhidratrol beszelünk. A tönkölybuza es a bismati rizs is szenhidrat am, nem csak a finomitott cukor. Feher kristalycukorbol NULLA lenne az ajanlasom.

    Mas: a diabeteszeseknel az is szempont, hogy van-e inzulin es hogy mennyi. Ugyanis ha csökkented a szenhidratbevitelt, akkor csökkenteni kell az inzulint is. Minden a beallitas kerdese. Es meg egyszer: a problema az esetek 99%-aban az, hogy a betegek NEM tartanak SEMMILYEN dietat. Ha tartananak, nem kene inzulinozni (kiveve az I-es tipusuakat, de az persze teljesen mas kerdes).

    “Másrészt a “logikádat” követve egy ilyen összetétellel mellett simán éhen is halhatunk, nem?”

    Hat, ha naponta 100 kaloriat eszel, abbol 50 szenhidrat, 20 feherje, 30 zsir, akkor kötve hiszem, hogy sokaig eletben maradsz…

  17. 6. jancsika:

    “Napi 15-20 km futas es egy ora kemeny, sulyzokkal törtenö edzes lenne kb. a normalis mozgasigeny egy egeszseges ember szamara.”

    Nem irreális elképzelés ez? Már csak az időigény miatt is. Napi kb. 4 órát tisztán sportolásra fordítani időpocsékolás, és biztos út egy sérüléshez.

    De akkor hogyan néz ki szerinted egy egészséges ember napjának maradék része?:d

  18. 18: En most hetente negyszer futok 15 km-t es hatszor sulyzozom 1 ora hosszat. Nem irrealis elkepzeles. Ha minden nap megcsinalnam, akkor kb. 2 ora hossza raforditas lenne naponta. Ehhez kepest a munkahelyemen heti 60 orat ülök. Melyik a nagyobb raforditas?

    “De akkor hogyan néz ki szerinted egy egészséges ember napjának maradék része?:d”

    En, ha tehetnem igy elnek:

    Reggel keles, 2 ora edzes (1 ora futas, 1 ora sulyzo), utana 2 ora olvasas, utana 4 ora munka, majd a többi eves, haz körüli teendök, csalad, szocialis elet, szorakozas (Ami nalam föleg online oktato szeminariumokon valo reszvetelt jelenti jelenleg), es mondjuk atlag 6 ora alvas.

    Ebböl persze a munka nem jön össze, az inkabb olyan 8 ora naponta (sajnos, bar most mar jobb a helyzet, mint oktober 1 elött, akkor olyan napi 10-11 ora volt). A munka miatt sajnos van, hogy az olvasas vagy a sport vagy a szorakozas serül.

  19. 17

    “Ugyanis ha csökkented a szenhidratbevitelt, akkor csökkenteni kell az inzulint is.”

    Noná!

    Ugye abban konszenzusra jutottunk, hogy ketogén étrendet lehet folytatni akár élethosszig is?
    Ugye te sem állítod. hogy szénhidrátmentes táplálkozás mellett ne kaphatna meg mindent a szervezet, nyom, mikro és makro elemet, etc.?
    Beláttad, hogy ketogén étrend esetén nincs éhségérzet!

    A fent idézett problémán túl a diabéteszesnek okozna-e hátrányt ha átállna ketogén étrendre vagy?
    Igaz nem kellene inzulinpótlásról és folyamatos orvosi kontrollról gondoskodni az adófizetők támogatásával. (az esetek egy részében bizonyosan!)

    de volna e más kezelhetetlen következménye?
    Éhség nélkül lefogyna és eldobhatná az inzulin-injekciót…

    Mert ha innen nézzük akkor szándékos károkozás a 2.típusú diabéteszes étrendbe szénhidrátot beállítani,50%-os arányban!

    A gyógyszeripari lobbin túl, kinek hasznos ez?
    Szerinted?

  20. 17

    “Ugyanis ha csökkented a szenhidratbevitelt, akkor csökkenteni kell az inzulint is.”

    Noná!

    Ugye abban konszenzusra jutottunk, hogy ketogén étrendet lehet folytatni akár élethosszig is?
    Ugye te sem állítod. hogy szénhidrátmentes táplálkozás mellett ne kaphatna meg mindent a szervezet, nyom, mikro és makro elemet, etc.?
    Beláttad, hogy ketogén étrend esetén nincs éhségérzet!

    A fent idézett problémán túl a diabéteszesnek okozna-e hátrányt ha átállna ketogén étrendre vagy?
    Igaz nem kellene inzulinpótlásról és folyamatos orvosi kontrollról gondoskodni az adófizetők támogatásával. (az esetek egy részében bizonyosan!)

    de volna e más kezelhetetlen következménye?
    Éhség nélkül lefogyna és eldobhatná az inzulin-injekciót…

    Mert ha innen nézzük akkor szándékos károkozás a 2.típusú diabéteszes étrendbe szénhidrátot beállítani,50%-os arányban!

    A gyógyszeripari lobbin túl, kinek hasznos ez?
    Szerinted?

  21. “Ugye abban konszenzusra jutottunk, hogy ketogén étrendet lehet folytatni akár élethosszig is?”

    Persze, hogy lehet. Hogy mik a hosszutavu negativ következmenyei, azt nem tudjuk. Föleg nem a nyugati eletmod mellett (mert hiaba eszel ugy, mint egy inuit, nem elsz ugy minden szempontbol).

    “Beláttad, hogy ketogén étrend esetén nincs éhségérzet!”

    NEM. Megerösitettem, hogy gyorsan felszivodo szenhidratokban gazdag etrend mellett erösebb az ehsegerzet, mint olyan dietanal, amiben keves a gyorsan felszivodo szenhidrat. De pl. hantolatlan barna rizst is ehetsz, akkor se lesz postprandialis hyperglycaemiad – igy gyorsan kialakulo ehsegerzeted se (pedig sok benne a szenhidrat).

    “Éhség nélkül lefogyna és eldobhatná az inzulin-injekciót…”

    Csak akkor fogyna le, ha kepes lenne MENNYISEGI kontrollt is gyakorolni, nem csak minösegit. Ugyanis ketogen etrend mellett is meg lehet enni 5000 kaloriat naponta 0 mozgas mellett. Önmagaban az etrend megvaltoztatasa nem garancia a kaloriacsökkentesre. Teny, hogy ketogen dieta mellett könnyebb a kaloriakontroll, mivel nincs postprandialis hypoglykaemia.

    “Mert ha innen nézzük akkor szándékos károkozás a 2.típusú diabéteszes étrendbe szénhidrátot beállítani,50%-os arányban!”

    Itt egy PICIT ovatosabban kene fogalmazni. Fogalmazzunk ugy, hogy volt egy helytelen elkepzeles a 40-es, 50-es evekben (A Framingham Study), aminek a lenyege az volt, hogy kontextusukbol kiragadva vizsgaltunk egy adott dolgot (A koleszterint), ebböl arra a hibas következtetesre jutva, hogy a koleszterin EGYMAGA felelös minden civilizacios betegsegert. A gyogyszeripar valoban meglovagolta ezt az elkepzelest es kökemenyen profitalt belöle, sokszor attol sem riadtak el, hogy finanszirozzanak erre a hamis paradigmara epülö vizsgalatokat, söt bizonyitottan hamisitottak is. A fenti mechanizmus egyebkent tipikus pelda a “cherrypicking”-re, vagyis hibas elkepzelesek bizonyitasara kontextusukbol kiragadt, önmagaban nem bizonyito erejü tenyek felemlegetesevel.

    Viszont mondhato, hogy az az orvos, aki 50% szinhidratot ajanl, SZANDEKOSAN okoz kart?

    Nem, mivel a szandekossag velelmezesehez tudnia kellene, hogy az elkepzelese helytelen. Ezt egyreszt nem tudja, MASRESZT johiszemüleg feltelezi, hogy a beteg betartja a dieta MASIK nagyon fontos (söt, bizonyitottan LEGFONTOSABB) elemet: a kaloriacsökkentest. Mivel a beteg ezt nem tartja be, ezert az elöirt dieta karos. Ebböl nem következik, hogy az elöiras rossz volt, az meg föleg nem, hogy SZANDEKOSAN volt rossz.

    Egy mas területröl vett peldaval elve: elromlik az autod. A szerelö azt mondja: csereld ki a fekbeteteket ES csereld ki a gyujtogyertyat. A fekbetetet kicsereled, de a gyujtogyertyat nem (nyilvan ez a fontosabb, enelkül el se indul a kocsi). A kocsi nem indul. Akkor most a szerelö SZANDEKOSAN ki akart veled tolni, azert lett a rossz eredmeny?

    “A gyógyszeripari lobbin túl, kinek hasznos ez?”

    Megsugom neked: a low-carb maniabol a gyogyszeripar LEGALABB annyit fog profitalni, mint a Framingham Study-bol a 40-es evektöl kezdve. Szerinted ki finanszirozza a paleolit kutatasokat? Hat Dr. Faloon-t littledevil linkjeböl? Metforminon is lehet am annyit keresni, mint a simvastatinon. A kutatas pedig kökemeny penzbe kerül am! Elgondolkodtal mar ezen? A töke keresi az uj piacot. Ennyi.

  22. Jancsika!

    Én azt is hallottam hogy nem mindenkinél egyformán szívódnak fel a cuccok(az étel) ott belül…Vagyis ha két emberrel ugyanazt megcsinálod egyszerre,(Ugyanazt eszik ugyanakkor)nem biztos hogy ugyanaz lesz az eredmény..És az mit befolyásol hogy kinek milyen tipusú a vércsoportja?.. 😮
    És azt is hallottam ,az sem mindegy milyen gyorsan eszed meg azt a tál kaját,2 perc alatt behabzsolod,vagy 10 percig nyammogsz rajta..Nem mindegy..

  23. 22: mellike:

    Ez mind igaz, de ezek tipikusan olyan dolgok, amik egyeni tenyezök függvenyei, ezert nagy tömegek vizsgalatanal kiegyenlitik egymast – vagyis a mai ertelemben vett orvosi bizonyitekok (evidence-based medicine, ugye) nem vonhatok le belölük. Ezeket az egyeni különbsegeket az orvostudomany mai statisztikai eszköztaraval nem, vagy csak hianyosan kepes vizsgalni. Mivel pedig Ia tipusu ajanlas (I-es, mert erös evidencia van ra, a, mert meta-analizisböl, vagyis több vizsgalat eredmenyeinek statisztikai összeveteseböl szarmazik) csak evidencia alapjan adhato ki, ezert ezeket a dolgokat “hivatalosan” nem lehet ajanlani.

    Igen, az orvostudomany ebbeli kepesseghianya hiba, ami jo lenne, ha nem lenne. De sajnos a mai napig nem sikerült olyan modszertant kidolgozni, ami kepes lenne objektiv következteteseket levonni egyeni parameterek vizsgalatanal. Marpedig szegeny atomtudos nehez vizzel föz.

  24. Jancsika, engem is nagyon érdekel, hogy a vércsoportok szerinti táplálkozásról mi a véleményed?

  25. 19. jancsika

    Akkor nagyon fitt vagy, ha 1 óra alatt lefutsz 15 km-t, és heti 4-szer.:)

  26. Hadd ne szálljak be a vitába, csak írjam le a tapasztalataimat.

    Úgy emlékszem, ahogy Jancsika írta. Hazamentem az iskolából elém tette anyám az ételt, amit megettem és kész. Gyakorlatilag mindig tudtam volna még enni. Amit nevezhetünk úgy, hogy éhes maradtam [ma ilyen nem létezik]. És ez folyamatosan fennállt. Jól emlékszem a 14. születésnapomra azt kaptam ajándékba, hogy annyi sztrapacskát ehettem, amennyit akartam. Egy vájlinggal. De ez egy évben egyszer volt. Ma pedig minden nap van. Nekem úgy tanították a papok, hogy “nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy életben maradjunk.” Ez volt a filozófia. Olyan szar volt a kaja, hogy csak azért ettük, mert baromian éhesek voltunk, de ahogy enyhült az éhség érzetünk, azonnal abba hagytuk az evést.

  27. 22- Jancsika Mivel túl a saját példámon azok akik gyakorolják megerősíthetik, (vagy próbáld ki) hogy ketogén táplálkozásnál úgy tudod korlátozni a bevitt kalóriát hogy közben nem éhezel.
    Mire alapozod hogy nem így van?

    Senki sehol nem állította azt hogy többlet energiabevitel és csökkentett energia felhasználással radikálisan lehetne fogyni. Így ezt nem kell bizonygatnod.

    Szóval megint maradt a terjengős “másrólbeszélés”, ahelyett hogy megválaszoltad volna:

    Miért ajánlják az orvosok azt a 2-es típusú cukorbetegeknek hogy a tápanyagban 50% szénhidrátot vegyenek fel?
    Amikor mint Te is írtad elhagyhatnák az inzulint. Ráadásul mindenhez hozzájuthat a szervezetünk szénhidrát felvétel nélkül! Semmi hiánybetegség nem jelentkezne. (egyébként ez a teljes szénhidrátmentesség annyi, hogy 50 g alatt van a bevitt szénhidrát!

    Szóval nem volna egyszerűbb elhagyni a szénhidrátot meg az inzulint? A korlátozott kalóriabevitel is egyszerű ha nincs éhségérzet, könnyedén lehet vele fogyni miközben a hatékonysága akkor jobb ha nem intenzív mozgást végzünk mellette. Senkinek nem tűnt fel, hogy emellett az étrend mellett stabilizálják a beteg rossz állapotát, és folyamatosan kell gyógyszerezni? ja hogy nem is várnak mást ettől?

    Miért etetik a diabetikus orvosok a beteget szénhidráttal?

    Azt mondják, ha valaki mindig ugyanazt csinálja és mégis más-más eredmény vár, az az elmebaj jele. Valami ilyesmi sejlik fel…

  28. 27 Tiborbá, leírnád hogy amikor nem iskolában voltál mennyit mozogtál fociztál?

    Mert még az én időmben sem a számítógép és Tv előtt ment el az időm. Amikor sportolni kezdetem már az első edzésemen sem maradtam le egy hosszú futáson a mezőnytől, amikor először álltam oda serdülőként egy 15km es távhoz edzésen.

    Ma hány elsős gimnazista csinálja meg edzés nélkül?

    Mint írtuk most sem híznak el azok akik ledolgozzák. A te esetedben mivel fizikai aktivitásod megvolt, és túlsúlyod sem volt? Nem gyanús, hogy a szénhidrát az okozója?
    Ha azt elhagyod elmúlik az inzulintolerancia. Nem nehéz belátni.
    De majd az okszerű orvostudomány megmagyarázza. pl csillagok állásával.

  29. “Ha azt elhagyod elmúlik az inzulintolerancia.” nem javítom, de a lényeg miatt mindegy, nem számít mert, szénhidrát hiányában érdektelen.

  30. 30!
    AranySakál ,elvégezted az orvosi egyetemet,vagy most akarod itt elvégezni? 🙂

  31. Tegnap egy szalagavató bálon azzal szembesültem, hogy a lánykák vagy betegesen(mesterségesen) vékonyak, vagy gurulnak, de a szó szoros értelemben.A gyönyörű, vagyonért bérelt báli ruhából mint a kelttészta duzzdtak ki itt ott. Sportos, fitt, nőies, jó tartású, járású, üde kiscsajt egyet láttam. (a fiam barátnőjét)
    A zászlótartó fiúcska 10 perc álldogálás után elájult, de úgy hogy a mentők jöttek érte.. (igaz, zakóban volt, és melegítette a reflektor)..

  32. 29:
    Igen sokat mozogtunk. Majd minden osztálytársam sportolt (gyakorlatilag mind) usztak, kosaraztak, én atletizáltam. Gyakorlatilag minden vasárnap kirándultunk. Télem sieltünk, nyáron evezős túrákra mentünk. Nyaranként volt 2-4 hetes épitő tábor. Ha nem siettünk a 3-4 megálló legyaloglása általános volt. Udvarlásként felsétáltunk a Rózsadombra, nem ültünk be sehova.

    Felnőgtt koromban is rengeteg szénhidrátot ettem, szerettem a turóscsuszát, a lángosokat. Apámnak volt IR-je 80 környékén és nemigen törődött vele. Én persze tgörődök, de szerintem az én esdetemben genetikai ok van rá, mert nem voltam elhízva. De ez mindegy is. Törődök vele. Két napja már nem eszem sedmmi szénhidrátott (minusz gyümölcs ls zölség). Ma reggel már 5,2 voltam. De majd meglátom 2 hét múlva.

  33. 25: Tara: nincs velemenyem, mivel orvosilag semmilyen statisztikailag igazolhato elönye vagy hatranya nincs (a fent kifejtett okok miatt), szemelyesen pedig soha nem probalkoztam vele. Nekem a kaloriaszamlalas müködik, a paleolit dietaval is probalkoztam, teny hogy kevesbe ehes töle az ember, de a helyzet az, hogy kb. 2-3 honap utan megall a sulycsökkenes, söt, elkezded visszaszedni a leadott kilokat (mar ha nem figyelsz arra, mennyi kaloriat viszel be, termeszetesen). A szervezet ugyanis hozzaszokik a makroelemek megvaltozott aranyahoz, es szepen atall az anyagcsered. Van egy fogadasom, hogy AranySakal baratunk is igy fog jarni.

    26: tücsöktavlat: Kb. masfel evembe telt, mire eljutottam erre a szintre, bar most visszavettem belöle, mert elkezdtek fajni a terdeim. Van meg 16 kg, amit le kell adjak, utana ujra minimum 60 km-t fogok futni hetente.

    Egyebkent a mozgashoz meg annyit: a mozgas NAGYON jo – de nem helyettesiti a kaloriakontrollt!! Ugyanis ha többet mozogsz, több kaloriat egetsz – de többet is leszel ehes, vagyis ha nem kontrollalsz, többet is eszel. Igy kialakul egy ördögi kör, amiböl nincs kiut, inkabb az a helyzet, hogy csak hizni lehet – ha leallsz a mozgassal, a megnövekedett kaloriafogyasztas miatt szepen jönnek vissza a kilok. Vagyis ha fogyas a cel, akkor MINDIG a kaloriakontroll az elsö. Mozgassal meg lehet örizni es fejleszteni a szep izmokat, es gyorsitani lehet a folyamatot.

    27: Tibor ba: Ugye? En azota fogyok hatekonyan es kiszamithato modon, miota pontosan kimerem az adagjaimat. Anyosom leföz egy adag kajat, aztan szepen kimerjük 500 ml-es edenyekbe, igy mindig tudom, hany kaloriat eszem. Ezeket vegyitem sovany sonkaval es turoval. Ha nem fogyok eleg gyorsan, az szinte mindig a nassolas miatt van: egy kis sos süti itt, egy kis sajt ott. A fogyas es egeszseges testsuly megtartasanak titka, hogy elöre eltervezed, mit es mennyit eszel, es tartod magad hozza. Az összes többi humbug.

    28: AranySakal:

    “Mire alapozod hogy nem így van?”

    Nem mondtam, hogy nem igy van, csak azt mondtam, hogy a ketogen dieta ÖNMAGABAN nem garancia arra, hogy nem fogsz tulenni. Ahogy a szenhidratokat tartalmazo dieta sem garancia arra, hogy nem fogod tudni tartani a kaloriakontrollt.

    “Miért ajánlják az orvosok azt a 2-es típusú cukorbetegeknek hogy a tápanyagban 50% szénhidrátot vegyenek fel?”

    Akarmilyen görcsösen probalod ram tukmalni, hogy szantszandekkal gyilkolom a betegeimet, nem fog sikerülni. Gondold vegig a következöket:

    A cukorbetegek dietajaban a szenhidrat mennyiseget ugy hatarozzak meg, hogy az elfogyasztott szenhidrat mennyisege az altalad fent leirt szazalekok alapjan (HA a fenti szazalekokat irjak elö, korantsem mindig van igy) a kivant testsulynak megfelelö kaloriabevitelnek megfeleljen. Egy konkret pelda:

    Legyen mondjuk egy 50 eves ferfi beteged, 25-ös BMI-nel legyen a testsulya mondjuk 80 kg. Cel ennek az elerese es tartasa. Ehhez kelljen neki mondjuk 2000 kcal naponta (pontos szamitasokkal ha nem haragszol, most nem terhelnelek, tekintve, hogy korabban az altalanos iskola 2. osztalyanak megfelelö matematikaval is gondjaid tamadtak). Ekkor tehat (felteve, hogy az altalad fent leirt szazalekokat celozzuk meg), a következö összetetel javasolt:

    1000 kcal szenhidrat
    300 kcal feherje
    200 kcal zsir

    Az 1000 kcal szenhidrat kb. 250 gramm szenhidratnak felel meg (diabeteszeseknel egyebkent 180-200 grammot szoktak javasolni, es inkabb ennek megfelelöen modositjak a szazalekokat). A feherjek szinten kb. 4 kcal/gramm energiatartalmuak, a zsir 9 kcal/gramm. Tehat grammban:

    250 gramm szenhidrat
    75 gramm feherje
    22 gramm zsir

    Ezt KENE enni. Ha a delikvens ezt fogyasztana, akkor idövel lefogyna, es igy elhagyhatna az inzulint. Ehhez kepest azt latod, hogy a legtöbb diabeteszesnel a testsuly nö, a haskörfogat nö (a haskörfogat egyebkent jobb elörejelzöje a kardiovaszkularis betegsegeknek, mint a BMI), az inzulinigeny nö. Miert?

    EGYERTELMÜEN azert, mert nem tartjak be a dietat. Marpedig ha valaki 2000 kcal helyett eszik mondjuk 4000-et, akkor szerinted fogja meregetni, hogy hany gramm szenhidratot, feherjet meg zsirt eszik? Feneket, eszik, amikor rajön, es eszi, amit eppen talal. Tehat a problema nem az, hogy mi elöirjuk a 200 gramm feherjet, hanem az, hogy a beteg LOFASZT TART BE BELÖLE. Egy ilyen betegnel mert gondolod, hogy egyaltalan müköden egy low-carb dieta? Ha lenne hozza eleg akaratereje, hogy ketogen dietazzon, akkor ahhoz is lenne, hogy tartsa a kaloriakontrollt. Nincs, mert keptelen kontrollt gyakorolni, mind a minöseg, mind a mennyiseg tekinteteben. Ha ezt le tudna gyözni, sikert erne el BARMILYEN dietaval. Teny, hogy low-carb eseten lehet, hogy könnyebb dolga lenne. De az is lehet, hogy nem. Elvegre ez egyeni habitus kerdes is, ugyebar.

    De ugye mert pont sok szenhidrat es mert keves zsir?

    Elsösorban azert, mert a zsirok fogyasztasaval jön a magas koleszterin, es a koleszterin a 40-es 50-es evek ota mint föbünös szerepel a kardiovaszkularis betegsegeknel (helytelenül, a tulzott kaloriafogyasztas es a mozgashiany a föbünös). Igen, ez a rossz beidegzödes, ha ugy tetszik. Masreszt a kaloriakontroll szempontjabol is eleg sok logika van a dologban, ugyanis ha megnezed, 1 gramm CH/feherje 4 kcal, 1 gramm zsir viszont 9 kcal. Tehat aki zsirban szegenyen etkezik, az ugyanakkora tömegü elelmiszer elfogyasztasaval kevesebb kaloriat visz be. A feherjeket ket okbol szokas kerülni: az egyik, hogy a feherjet a modern taplalkozasban föleg zsirokkal együtt szoktuk bevinni (Hús), masreszt, mivel a legtöbb diabeteszesnek sulyos veseproblemai is vannak, ami miatt nem tul elönyös nekik a sok fehérje.

    Tehat: rettentöen jo, hogy te kepes vagy mennyisegi es minösegi kontrollt gyakorolni (vagyis sikeresen dietazol), de a legtöbb diabeteszes nem kepes erre – EZERT betegek. Ha kepesek lennenek, akkor müködne nekik BARMILYEN dieta. A ketogen is, de az orvos altal elöirt is. Regen az embereknek erre azert nem volt gondja, mert az elet kontrollalta a kaloriabevitelt helyettük: ahogy Tibor ba irta, extrem ritka volt, hogy annyit ehettel, amennyit akartal. Ma ha akarsz naponta 10-szer ehetsz annyit, amennyit akarsz. Ha ugy tetszik, tul jo az elelmiszer-ellatottsag. Ez a fö gond.

  34. 34. Szerintem (is) a sok mozgás akkoriban, illetve most a mozgásszegény életmód a különbség fő oka.
    Én a hetvenes-nyolcvanas években jártam az iskoláimat. Nagyjából az volt még ekkor is emlékeim szerint, amit írtál Tiborbá. Egy osztálytársam kövér volt, de a többiek egy sem. Irgalmatlan sokat meg bírtam zabálni, mégsem híztam el egy picit sem.
    Nemnagyon volt még ekkor sem tv(adás), így aztán egész délután mozogtunk, fára másztunk, visszalógtunk az iskolai pályára és estig fociztunk, télen 10 óra hosszákat korcsonyáztunk, vagy csúszkáltunk, rossz biciklikkel napi több órát tekertünk. Egy nap többet mozogtam, mint a fiam most egész héten, (pedig rugdosom, hogy menjen és ne csak pc-t meg a telefont nyomkodja).

    Ezen felül a sok élelmiszeradalék, a vízmegkötők, a cukrozott készételek, a gyorskaják(Mcdonald hamburgerben állítólag van vagy 30 féle adalék) szintén felelősek lehetnek az elhízásért.

  35. Jancsika!
    nagyon hízelgő, hogy egy ilyen egyszerű kérdésre sem tudsz egyszerűen válaszolni anélkül, hogy személyeskedő fordulatokat ne használj!
    Ez árulkodó.
    Mint ahogy az is, hogy “nem a kezelésre használt metódus a rossz hanem azok a csúnya betegek”…

    Tudod érvényesül amit írtam, ha mindig ugyanazt teszed, és mégis más eredményt vársz, az elmebaj.
    Ha viszont valójában ezt is várjátok,illetve tudomásul veszitek, akkor meg valljátok be, hogy nem szándékotok ellen való, hogy a beteg az az is marad, és 80-85 éves koráig lehet kezelni, életben tartani gyógyszerezni.
    Egészséges emberből nem élhettek meg. Ez világos. Kell a betegszám. Ellenérdekelt vagy.

    Mert abban talán nem akarsz vitatkozni, hogy ha a 2.dibéteszes beteg szénhidrátmentesen étkezne, a hiányzó éhségérzet mellett tünetmentessé is válhatna.
    Nem, inkább magyarázod a bizonyítványt.

    Én kenyér függő voltam, mint az apám. Sokat kínlódott az öregkori diabétesz mellett, betartotta az orvosi utasításokat, azok szart sem értek.
    Folyamatosan tartották fent és kezelték azt! Ezen nincs mit vitatkozni.

    Utasította már vissza azt, hogy szénhidrátmentes étrenden akár meggyógyulhat?

    A statisztika egyértelmű, hogy a jelenleg folytatott orvosi protokoll (50% szénhidráttal) alkalmatlan a 2.diabétesz adekvát kezelésére.

    A számok makacs dolgok, de biztos vannak akik szednek ellene gyógyszert nem “az altalanos iskola 2. osztalyanak megfelelö matematikaval”….

  36. 34. Érdekelni fog, hogy az éhségérzetről mi lesz a szubjektív véleményed?
    Ja persze az majd ne lepjen meg ha nem leszel fáradékony, és egy másfajta közérzeted lesz. A legmegdöbbentőbb, hogy ebéd után semmi vonzalom nem jön a kanapé irányából, és nem iszok kávét.

    Igaz reggel sűrű tejszínnel a protokoll még megkövetel egyet.

    Sok folyadékot toljál!!!

  37. Egyetértek Jancsikával, hogy a mennyiségi és minőségi kontroll hiánya a fő probléma az embereknél.
    Csütörtökön voltam a gyógyszertárban. Előttem állt egy nagymama az öt év körüli unokájával. A kisfiú mindent megfogdosott, topogott, járkált fel alá, s közben megállás nélkül mondta, nem bírom ki…. Kérdezem tőle mid fáj? Rámnéz, mint aki a holdról jött, s folytatja. A nagymama válaszol. Szomjas. Mondom, ott van az asztalon a víz, adjon neki. Válasz. Nem iszik vizet, csak teát, vagy üdítőt.
    A másik problémám az “unatkozok”. Mikor nyüglődik a gyerek. Az én gyerekkoromban, este a közvilágítás bekapcsolása után pár perccel kellett otthon megjelenni. Addig az utcában lakó, vagy még más városrészből,vagy iskolatársak között töltöttük az időt, közösségben. Mondanom sem kell nem ismertük az unatkozok szót. A kilencvenes évek elején azért költöztünk egy nagyváros szélére, hogy a gyerekeink ehhez hasonló körülmények között nőhessenek fel. Szabadon bringázva, bandázva, élvezve a gyerekkort. Öcsémék ma szintén egy ehhez hasonló városrészben laknak, de a gyerekek eltűntek az utcákról, a foghíjtelkekről, udvarokból. A keresztfiaimat kocsival viszik a baráthoz, ha én megyek, s elviszem őket bringázni, akkor jöhetnek…Ha a ház előtt tengózok velük, nem szalad ki egyik szomszéd gyerek sem vigyorogva, mint annak idején nálunk, vagy a gyerekeimnél. Nem szeretnék ma gyerek lenni. :-(((

  38. 39 itt nem az okokról meg a diagnózisról szól a párbeszéd…

    a kérdés hogy az ismert mozgásszegény életmód mellett, hogyan táplálkozzunk, hogy elkerüljük az elhízást illetve hogyan szabaduljunk meg a túlsúlytól, és az általa generált “civilizációs” betegségektől. Illetve a kérdés az ha hatástalan a konzervatív diebétes kezelés, és a betegeket nem lehet lecserélni, akkor mikortól jön az ideje hogy a “receptet” cserélik?

    Arról senkit nem kell meggyőzni, hogy a kalóriatöbblet az “bent marad a bőrzsákban…”

  39. Azoknak akik “habos epét hánynak” a gondolattól, hogy elfogadják a ketogén táplálkozást mint egy radikális megoldást:

  40. 35!
    “1000 kcal szenhidrat
    300 kcal feherje
    200 kcal zsir”

    Azért az sem mindegy, hogy melyik nap szakban eszed.
    Én mint doktor processzor mondom.. 🙂
    37!
    Ezt most történetesen hogy gondoltad?Hogy minden egyes cukorbeteg mellett minden percben ott álljon egy orvos,és ha cukika után nyúl,akkor üssön a kezére?Vagy most mit is akarsz mondani?. 😮

  41. 42. fuss neki újra…

    Az orvosok ajánlanak 50% szénhidrátot annak a betegnek akinek erre semmi szüksége.
    Akkor most ki a hibás ebben, a képzett aki ajánlja vagy a tanulatlan aki próbálja betartani?

    Tényleg van valami tudományos vagy orvosbiológia oka hogy kell ennek a nyomorult ápoltnak szénhidrátot ennie?

    Most már kíváncsi vagyok, ha ennyit tanult ember ír ide!

    Esszenciális szénhidrátok?

  42. 42.

    Szerintem azt akarja mondani AranySakál a 37-ben, hogy a 2.diabéteszeseknek szénhidrát mentes étkezést kellene előírni, mert úgy akár tünetmentessé válhatnak akár gyógyszer nélkül is.
    Akárcsak Hippokratész:
    „Gyógyszered legyen az ételed,
    s ételed legyen a gyógyszered!”

    Most olvastam ki Lenkei doktor könyveit. Gyógyszeripar befolyása az orvoslásra, az orvosképzésre.
    Ha a fele lenne csak igaz, amiket ír, az is nagyon nagyon durva lenne. Ha valaki kéri, pdf formátumban el tudom küldeni a Cenzúrázott egészség, és az Egészségre ártalmas avagy Cenzúrázott egészség Magyarországon c. könyveit. Email címem Tiborbánál.

  43. 45 Fantomas!
    Kapisgálod.
    Milyen orvosi(?) kezelés az, ami előríja a fogyasztását annak ami a bajt okozza?

    Miközben megy itt az ellenkezés a szénhidrátmentes étrenddel szemben! Bevetve az orvosi tekintélyt. (Jelezem a tekintélyelvű érvelés az hatástalanabb mint a személyeskedés, mert utóbbi az legalább mosolyt fakaszt…)

    Egészségre ártalmast told át kérlek arany.sakal@freemail.hu

  44. 43. AranySakál

    A fő gond az,amit írsz:
    „az ismert mozgásszegény életmód mellett, hogy elkerüljük az elhízást illetve hogyan szabaduljunk meg a túlsúlytól.”

    Az a fránya diabétesz csak kialakult valahogy. Nem úgy kapta senki, hogy este lefeküdt nélküle, oszt reggel meg hozzánőtt, mint a kolbász az mesebeli embör orrához. Ezt pedig a KONTROLL hiánya okozza. Az én kedves édesanyám tudja, hogy öregkori cukorbetegsége van, de nem bírja megállni, hogy ne egyen kenyeret, csokit, stb. KONTROLL hiánya van. Az emberek már csak ilyenek, nehezen kontrollálják magukat. Lásd még dohányzás, alkoholizmus és sorolhatnám. Ezt akarja Jancsika is mondani, hogy akinél van kontroll, az meg fog gyógyulni, az általad ajánlott étrenddel, vagy az általad nem elfogadott étrenddel egyaránt, mert. Mozogni fog többet mint eddig, legyőzi saját magát, a saját magának gyártott magyarázatait, miért nem tud többet mozogni. Kontrollálja a vágyait és nem eszi és veszi meg a csokoládét, a finom fokhagymás lángost, vagy az igazi házi krémest….
    Amit te mondasz értem, de az embereknek olyan alternatívát kell adni, amit a nagy átlag valahogy képes betartani. Addig ne várd el a tömegtől, hogy ne fogyasszon könnyen felszívódó szénhidrátot, míg a kötődése ahhoz alakult ki. A mostani gyerekeket, tíz év alattiakra gondolok, már lehetne így nevelni, de ki? Ez itt még a nagy kérdés.

    Ezt írod: “Az orvosok ajánlanak 50% szénhidrátot annak a betegnek akinek erre semmi szüksége.
    Akkor most ki a hibás ebben, a képzett aki ajánlja vagy a tanulatlan aki próbálja betartani? ”

    Látod? Te is azt írtad, próbálja betartani. Tehát még te sem bízol abban, hogy azt az 50%-ot be tudja tartani az ember.

    Szerinted 100 emberből hány tudná tartani a diétát élete végéig? 100 cukorbetegből pedig hány? Tudják a cukorbetegek, hogy vakság, láb amputáció a következmény? Mind tudja, mert mindnek elmondták. Hány embernek amputálják havonta a lábát ma Magyarországon?
    Ezért nem látom értelmét a Jancsikával folytatott vitádnak, mert nem a szénhidrát fogyasztással, még nem is a finom fokhagymás lángossal van a baj, hanem az emberi kontrollal.

  45. Tibor’bá !

    Fantomas felajánlott letölthető könyvet. A múltkor szintén Jancsika ajánlott letölthető könyvet, s azt mindenki számára elérhetővé tetted. Nem lehetne valamilyen címszó alatt gyűjteni ezeket, s aki akarná, könnyen hozzáférhetne? Kérdem ezt a blogtulajdonosi mivolt teljes tudatlanságával. 🙂

  46. AranySakál:

    “nagyon hízelgő, hogy egy ilyen egyszerű kérdésre sem tudsz egyszerűen válaszolni anélkül, hogy személyeskedő fordulatokat ne használj!”

    Ki is kezdte a személyeskedést? Ki az, aki szerint én pedikűrözni járok az intenzív osztályra?

    Tudod, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten…

    “Milyen orvosi(?) kezelés az, ami előríja a fogyasztását annak ami a bajt okozza?”

    Nézd, ha mindenáron meg akarod győzni magad arról, hogy mi orvosok kizárólag a világ kiirtásában vagyunk érdekeltek, akkor teljesen mindegy, hogy én itt miket írogatok.

    De gondold át még egyszer: ha naponta 200 gramm szénhidrátot ír elő az orvos, és az a kalóriafogyasztás 50%-a – akkor ugye 800 kalória 50%, vagyis a teljes előírt kalóriafogyasztás 1600 kalória.

    Le lehet fogyni naponta 1600 kalóriától? Le bizony. Márpedig az egészségügyi problémákat a túlzott kalóriabevitel okozza, ebben egyetértettünk. Tehát mikor is írta elő az orvos a túlzott kalóriabevitelt? Pont, hogy a kellő mennyiségű kalóriát írta fel, nem?

    Tehát mi kell ahhoz, hogy a beteg kövér és diabéteszes maradjon? AZ ORVOSI ELŐÍRÁS BE NEM TARTÁSA.

    Vagyis hogy a francban lehet az orvos felelős azért az előírásért, amit a beteg nem tart be????

    Illetve a beteg szemszögéből: ha az 1600 kalóriás diétát nem tudja tartani, akkor szerinted a ketogén diétát (amiben abszolút nincs szénhidrát, mely után sóvárog) majd szerinted be fogja???

    Az a baj, hogy azt gondolod, az emberek kivétel nélkül mind fegyelmezett, az egészségüket óvó emberek, csak a gonosz orvosok összeesküdtek ellenük. De ez nem igaz, ugyanis ha így lenne, betartanák az orvosi utasításokat, és nem híznának el (meg nem dohányoznának, nem innának, nem drogoznának). A valóság azonban ennek sajnos pont az ellentéte. Akik betartják az orvosi utasításokat, azok nem jutnak el az orvosig (legalábbis a kórházig szinte sohasem) ugyanis EGÉSZSÉGESEK MARADNAK.

  47. “Látod? Te is azt írtad, próbálja betartani. Tehát még te sem bízol abban, hogy azt az 50%-ot be tudja tartani az ember.”

    Mi lehet az oka hogy tömegesen nem tartják be? Ugyanakkor ennek ellenére még sincs gyógyulás.

    Lehet ennek az oka hogy éheznek? Az éhségérzet tömött hűtő mellett bizony kockázatos.
    Én sem vagyok kivétel, mert akkor nem kerültem volna ebbe a helyzetbe, magad is írod. “Nem úgy kapta senki, hogy este lefeküdt nélküle, oszt reggel meg hozzánőtt, mint a kolbász az mesebeli embör orrához. Ezt pedig a KONTROLL hiánya okozza.”

    többször volt “sikeres” fogyókúrám.

    Most viszont nincs éhségérzet, tudom/mérem hogy folynak le a kilók…

    Vissza az alapproblémára: miért kell szénhidrátot javasolni a betegnek? Szüksége nincs rá, eredménye nincs.

    Mégis mi a célja?

  48. 48: buza:

    Amik itt előfordulnak könyvek, azok 99%-át megtalálod itt:

    http://www.scribd.com

    Fel kell regisztrálni, és kicsit trükkös a keresője (be kell állítani a nyelvet), de ha rájössz, hogy kell, utána valódi kincsesbánya. Ja, és teljesen legális, amit itt találsz, amiatt nem kaphat el az Artisjus (mindaddig, amíg jövedelemszerzésre nem használod).

  49. jancsika!

    Fogadjuk/tételezzük el/fel, hogy az összes cukorbeteg dafke túleszi magát. Miért is ne, ha orvos mondja, akkor nincs okom kételkedni.

    Mi történne ha ezt szénhidrátmentes táppal tenné?

    Egyáltalán ha nem éhes miért tenné meg, gonoszságból?

    Ja olyan állításaimmal szívesen vitatkozol látom amit nem tettem:
    ” hogy mi orvosok kizárólag a világ kiirtásában vagyunk érdekeltek, akkor teljesen mindegy, hogy én itt miket írogatok.”

    A kérdések viszont megválaszolatlanok.

    Pl. Mi szüksége van a cukorbetegnek (elhízottaknak) a szénhidrátokra, különösen 50% os arányban?

    Elég ha reggel válaszolsz! Komolyan érdekel!

  50. 49.

    Tapasztalatból tudom, hogy le lehet szokni bizonyos ízekről, ételekről.
    Régebben mindenhez kenyeret ettem, ma már hetente nem eszek meg fél kilót.
    Régebben cukorral ittam a kávét, teát, ma már nem tudnám így meginni.

    Ha megengeded a betegnek, hogy 200 gramm szénhidrátot egyen naponta, akkor szerintem ezt nehéz lesz tartania, mármint a 200 grammot, meg az 1600 kalóriát, mert estefelé már farkasétvágy kínozza.

    Tegnap délután főtt tésztát ettem pörkölttel jó nagy adagot. 150 gramm volt biztosan a tészta, (egy jó nagy tányérral). Este 10 körül hihetetlen éhség gyötört.(Muszáj volt valamit ennem, sajnos nem is kevésre sikerült).
    Ma viszont alig ettem szénhidrátot és alig vagyok éhes. Este hat után eszek 1-2 szem mandarint, iszok vizet és kész. Ma könnyen tudtam 2000 kalória alatt maradni, pedig kint dolgoztam kb. négy órát).

    A lényeg tehát az én tapasztalataim szerint, hogy a szénhidrát mentes(vagy nagyon szegény) étrenddel sokkal könnyebb alacsonyan tartani a bevitt kalóriákat, mint ha a kalóriák 50%-ában megengedett a szénhidrát.

    http://www.scribd.com tényleg jó, köszönet a linkért. Megtaláltam rajta Lenkei doktor 2010-es Mentőöv beteg emberek számára c. könyvét(ami nekem eddig nem volt meg) azon a kettőn kívűl, amit én is ajánlottam. Mindhárom rajta van tehát az oldalon. Én nem is regisztráltam, mégis le tudtam tölteni.

  51. 52: AranySakál:

    “Mi történne ha ezt szénhidrátmentes táppal tenné?”

    Tovább hízna, pontosan úgy, mintha szénhidrátdús táplálékkal csinálná. És képzeld, sokan a zsíros kajáktól híznak meg (Húsevők? Skandinávok? Mond valamit?)

    “Ja olyan állításaimmal szívesen vitatkozol látom amit nem tettem:”

    Nem tetted????

    “És harcolnak a zsíros kaják ellen… Propagálva azt a “korszerű” táplálkozást aminek a szénhidrát alapja nem is vezethet máshova!

    …hogy nem követem ezt a fajta, – véleményem szerint masszív rögeszmékre alapozódott- orvosi ajánlást.

    Mert ha innen nézzük akkor szándékos károkozás a 2.típusú diabéteszes étrendbe szénhidrátot beállítani,50%-os arányban!

    Igaz nem kellene inzulinpótlásról és folyamatos orvosi kontrollról gondoskodni az adófizetők támogatásával.

    A gyógyszeripari lobbin túl, kinek hasznos ez?
    Szerinted?

    Azt mondják, ha valaki mindig ugyanazt csinálja és mégis más-más eredmény vár, az az elmebaj jele. Valami ilyesmi sejlik fel…
    Tudod érvényesül amit írtam, ha mindig ugyanazt teszed, és mégis más eredményt vársz, az elmebaj.

    Ha viszont valójában ezt is várjátok,illetve tudomásul veszitek, akkor meg valljátok be, hogy nem szándékotok ellen való, hogy a beteg az az is marad, és 80-85 éves koráig lehet kezelni, életben tartani gyógyszerezni.
    Egészséges emberből nem élhettek meg. Ez világos. Kell a betegszám. Ellenérdekelt vagy.”

    Tehát foglaljuk össze, hogy szerinted én, mint orvos, ki is vagyok, mi is vagyok, hogyan is gondolkodom:

    – Olyan étrendet propagálok, ami csak elhízáshoz vezethet
    – Masszív rögeszmékhez ragaszkodom
    – Szándékosan okozok kárt a betegeimnek
    – Folyamatosan lopom az adófizetők pénzét az orvosi kontrollon keresztül
    – A gyógyszeripari lobbi közreműködésével a saját hasznomat keresem
    – Elmebajos vagyok
    – Szándékomban áll, hogy a beteg beteg maradjon és 80-85 éves koráig kezelhessem, életben tarthassam gyógyszeresen
    – Egészséges emberből nem élhetek meg, kell a betegszám, tehát ellenérdekelt vagyok az emberek gyógyulásában.

    Kb. egy náci háborús bűnösnek elég lenne a halálos ítélethez az a rengeteg szemét, amit okádsz rám megállás nélkül… miközben akkora nyilvánvaló baromságokat hajtogatsz, ami mellett értelmes ember nehezen tud elmenni szó nélkül.

    Tudod, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten…

    “A kérdések viszont megválaszolatlanok.”

    Nem, a kérdéseidre nem vagy hajlandó elfogadni a többször, több irányból elmagyarázott értelmes választ, mert nem a válasz nem foglalja magában az általad elvárt eredményt (nevezetesen, hogy mi, orvosok tartjuk betegen az embereket, akik egyébként teljesen egészségesek lennének).

    “Pl. Mi szüksége van a cukorbetegnek (elhízottaknak) a szénhidrátokra, különösen 50% os arányban?”

    Ezt is részletesen elmagyaráztam. Egyrészt ha szénhidrátból eszik 1000 kcal-t, akkor több, mint kétszer akkora tömegű élelmiszert ehet, mintha zsírból tenné. Másrészt kevesebb így a koleszterin. Harmadrészt tök mindegy, hogy mit javasol az orvos, a beteg úgyis szarik rá, így a kérdésednek nincs értelme. És nem azért hízik el, mert 50% szénhidrátot eszik, hanem azért, mert RENGETEGET eszik. Ha nem enne ennyit, 100% szénhidrátot is ehetne, mégse hízna el. Japánok? Kínaiak? Rizs? Mennyi is ott az elhízott? Rémlik valami? Akkor lehet, hogy mégiscsak meg lehet maradni normális testsúlyban szénhidrátdús diétán?

  52. 53: Fantomas:

    “A lényeg tehát az én tapasztalataim szerint, hogy a szénhidrát mentes(vagy nagyon szegény) étrenddel sokkal könnyebb alacsonyan tartani a bevitt kalóriákat, mint ha a kalóriák 50%-ában megengedett a szénhidrát.”

    Ez az emberek többségével pontosan így van, ahogy veled is. A gyorsan felszívódó szénhidrátok (tehát tészta, liszt, cukor) a már sokat emlegetett étkezés utáni hypoglykaemián keresztül gyorsan újabb éhséghez vezetnek. Ezért könnyebb lefogyni szénhidrátmentes, vagy fogalmazzunk úgy, hogy gyorsan felszívódó szénhidrátokban szegény diétával. Ez bizonyított tény.

  53. 54 jancsika

    Elkapkodtad. A kérdés ennyi volt: “Pl. Mi szüksége van a cukorbetegnek (elhízottaknak) a szénhidrátokra, különösen 50% os arányban?

    Máshogy: van-e a cukorbeteg szervezetének szüksége a szénhidrátbevitelre?

    Ha igen akkor miért? Mi történne ha nem kapna?

  54. 56: AranySakál:

    “Máshogy: van-e a cukorbeteg szervezetének szüksége a szénhidrátbevitelre?”

    Már HOGYNE volna!!! Azt ugyebár nem tagadod, hogy pl. a cellulóz is szénhidrát. Márpedig a cellulóz a rostok LEGFŐBB alapanyaga, a növényi rost pedig esszenciális tápanyag, vagyis nélkülözhetetlen.

    A GYORSAN FELSZÍVÓDÓ szénhidrátra alapvetően nincs szükség, vagyis ami nem kell: cukor, liszt, tészta – csakhogy ezek kb. 30-40 éve állnak rendelkezésre olyan mennyiségben, hogy naponta 2000 kalóriánál többet a társadalom többsége számára meg lehessen belőlük enni. A cukor pl. még 50 évvel ezelőtt is ritkaságnak számított a mindennapos táplálkozásban (Veszik, mint a cukrot, tartja a mondás – mért is veszik? Mert HIÁNYCIKK. Mára stratégiai termék lett, vagyis mindenhol ott a helye).

    A hagyományos szénhidrátforrások, mint pl. rizs, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék (Petőfi István: Fekete kenyér című verse? Rémlik?) alapvetően lassú felszívódásúak, és rengeteg rostot tartalmaznak, ami az egyik legegészségesebb tápanyagforrás. A lassú felszívódás miatt nem okoznak postprandialis hypoglykaemiát, így nincs újra kialakuló éhségérzet, nincs túlevés.

    Ja, és képzeld. Ha tovább olvastad volna a diabéteszeseknek szóló ajánlást, akkor eljutottál volna ahhoz a részhez is, ahol a cukrot, a tésztát és a fehér, teljes kiőrlésű búzából sült kenyeret kifejezetten ELLENJAVALLJÁK. Bizony, a cukrosoknak nem igazán kellene cukrot enni, és ezt főleg a doktor bácsi/néni mondja nekik. Mégis eszik.

    Tehát az az 50% szénhidrát máris nem olyan ördögtől való, ha mondjuk gyümölcsből, zöldségből, hántolatlan barna rizsből vagy tönkölybúzából készült, teljes kiőrlésű kenyérből származik – akkor van gond, ha cukorból, fehér lisztből vagy fehér tésztafélékből jön – de ezeket az orvosok által előírt “high-carb” diéta kifejezetten tiltja.

    “Mi történne, ha nem kapna?”

    Először is a rostban szegény étkezés a bélrák ELSŐDLEGES oka. Tehát jó eséllyel bélrákot kapna. Azonkívül számos emésztési problémával (székrekedés vagy akár hasmenés, puffadás, gyakori flatuláció) is jár. Ja, és ami legfontosabb: a rostok lassítják MINDEN makroelem felszívódását, így a lassabb, kiegyenlítettebb hormonválaszhoz is hozzájárulnak. Vagyis ha nincs rost, akkor könnyebben kialakul az inzulinrezisztencia.

  55. 57 jancsika: a többség valószínűleg nem tudja, tételezzük fel én sem:
    Mint tápanyag számításba jön a bevitt cellulóz az emberi szervezetben? beleszámítod abba a 50%-ba?

  56. Szerintem nem tápanyag, de kell az emésztéshez, kell a beleknek a perisztaltikus mozgáshoz. Röviden kiürüléshez. Így van?

  57. 58: AranySakál:

    A cellulózt az emberi szervezet nem képes emészteni (legalábbis a legtöbb esetben), a bontását a bélben lévő baktériumok végzik, a belőle keletkező, már emészthető szénhidrát egy része még képes felszívódni. A cellulóz tehát nem kalóriaforrás, de tápanyag. Méghozzá esszenciális. A növényi rostok pedig általában emészthető szénhidrátokkal együtt fordulnak elő (tipikus példa: gyümölcs).

    Például egy 150 grammos alma tartalmaz kb. 75 kalóriát, és kb. 16 gramm emészthető szénhidrátot, ezenkívül 1,5 gramm növényi rostot. A növényi rost esszenciális, a 16 gramm szénhidrát pedig felszívódik, és a 75 kalória nagy része innen származik (kb. 60 kalória).

  58. Megint sikerült félrevinni a társalgást.

    Szinte mint minden, az elhízásnak is pénzügyi okai vannak.
    A kövér emberekrõl több bõrt lehet lenyúzni, (azaz nagyobb profit van rajtuk), mint a soványakról.
    Ha egy percre belegondolunk, hogy a fejlett világban hirtelen mindenki egészségesen próbál táplálkozni, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gazdaság egy hét alatt összeomlik, mert a túlzott és egészségtelen étkezésre van kihegyezve.
    Plusz a “fogyasztóipar” a tuti recepetektõl a bariatric sebészetig õrült pénzt kaszál…

    Hiába számolunk kalóriákat…
    Törvényekkel kellene tiltani az egészségtelen kajákat, fõleg a gyerekek számára, mert ha ott el lesz szúrva, akkor felnõttként még a kalóriatáblázat teljes tudatában is szinte lehetetlen visszaállni az egészséges életmódra.

    Ráadásul az utóbbi évtizedekben kialakult vegyi “ínyencségek” arra késztetik az embert, hogy addig egyen amíg szó szerint torkig van… A cukorban és a sóban is vannak olyan elemek, amihez hozzá lehet szokni, és kívánja az ember… És a “gyári” étlek is tele vannak “kívánós” vegyszerekkel, amelyek önmagukban nem minõsíttetnek károsnak, ezért nem tilosak, de “etetik magukat”, gyártóiknak és az egészségiparnakk hasznot, a fogyasztóknak meg szenvedést okozva.

  59. Jancsika és arany sakál!
    Csütörtök óta nem eszek szénhidrátot a zöldségekben és a (nem glükózos) gyümölcsökön kívül. 2-3 hónap múlva be fogok számolni az eredményről. De látatlanban Jancsika aggodalmaival egyetértek. tartok attól, hogy az epémnek nem fog tetszeni a dolog. tartok attól, hogy székrekedésem lesz. Korábban naponta székeltem kb. 18 óra körül. A mai már elmaradt. Tartok attól, hogy glükóz hiányában saját izmomat fogom megemészteni. jelenleg a TTI = 22,7 . messze nem vagyok kövér. Nyugodtan ehetek 3000 kalóriát/nap, egy dekát se hízok. Az én esetemben nem a lerakódott hájat kell megemésztenem, hanem sertészsírt, vajat, étolajt kell átalakítanom. A kettő nem ugyanaz. Vagyis kedves sakál, amit javasolsz az egyáltalán nem tűnik nekem probléma mentesnek, de KIPRÓBÁLOM.

    Különben a háziorvosom azt mondta, hogy napi 180 g a minimális szénhidrát, ami 720 kalória. Nem mondta, hogy 50-30-20 százalékok. A 180 g CH- a napi kajának csak a 30%-a, nem 50. Legalább ez az egy orvos nem ragaszkodott tehát az 50 százalékhoz.

    Különben pedig abszurdnak tűnik, hogy nulla krumpli, nulla, tészta, nulla kenyér, nulla rizs, nulla kukorica, amikor az emberiség évezredek óta főleg ezeket ette. 1300 millió kínai éjjel-nappal rizst eszik, és egynek sincs amputálva a lába. 😀

  60. 62. Tibor’bá

    Őrölt lenmag. Minden nap biztos megkönnyebbülés.

  61. Végigolvastam az összes hozzászólást. Véleményem szerint az elhízásért több tényező tehető felelőssé, illetve lényeges, hogy azok némeilyike együttesen álljon fenn. A kérdés igazából, hogy miként lehet ezt a problémát megoldani. Szerintem egyetlen egy dolog a megoldás kulcsa, mégpedig a tudatosság. Addig amíg az emberek birka módra befolyásolhatók, amíg nem jut el az egyén arra a szintre, hogy egyáltalán gondolkodjon, sajnos nem lesz változás. Ez az élet minden területére igaz, és ezt kellő képpen ki is használják azok akiknek ehhez érdekük fűződik. Sajnos e tekintetben osztom Jancsika álláspontját, miszerint nincs az a diéta illetve egyébb beavatkozás ami anélkül segít, hogy az egyén hathatósan betartsa vagy közreműködjön benne. Ez van gyengék vagyunk mentálisan és végtelenül gyorsan elbizonytalanodunk.
    Ami a gyakorlatot illeti mindkét terhességemben kialakult a terhességi cukorbetegség.Ez nagyjából prognosztizálható is volt mivel anyai ágon minden nőnek volt. Alacsony szénhidráttartalmú diétán voltam 160 g ch/nap elosztva. Magam állítottam össze az étrendem, ami tökéletetsen működött a mért vércukorértékeim szerint. De el kell hogy mondja én ezzel lényegében végiéheztem terhességem.Szeretem a húst, a sajtot a zöldségeket, de egyszerűen olyan szinten hiányzott a szénhidrát – főként a gyömölcs – hogy szinte állandóan enni akartam. Nem osztom, hogy alacsony és főként lassú felszívódású szénhidrátok fogyasztása esetén nincs farkaséhség. Nálam volt, még ha ez sokaknál jól is működik. A lényeg hogy két egészséges 3.6 és 3.8 kg os gyerekem született úgy hogy a MBI indexem 20.3-ról 18.4-re lement.
    Szerintem a hangsúlyt inkább az emberek lelki megerőséítésére kellen fektetni. Ne bánatunkban vagy éppen unalmunkban együnk és hogy igen is gondolkodjunk már. De hogy erre mennyi esély van, félek tőle hogy nagyon kevés.

  62. 61: Attila(PV)

    “Megint sikerült félrevinni a társalgást.”

    Legalábbis attól az iránytól, ahova te szeretnél kilyukadni.

    AranySakál kolléga szerint az elhízást a szénhidrátok fogyasztása okozza, szerintem a kalóriák túlevése. Szerinted az, hogy a zsidók ezt szeretnék. Ki-ki döntsön a maga szájíze szerint.

    “Ha egy percre belegondolunk, hogy a fejlett világban hirtelen mindenki egészségesen próbál táplálkozni, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gazdaság egy hét alatt összeomlik, mert a túlzott és egészségtelen étkezésre van kihegyezve.”

    Ezzel erősen vitatkoznék. Az egészséges táplálkozás SOKKAL többe kerül, mint az ipari szemét evése. Tehát az élelmiszeripar simán meg tudná keresni a maga hasznát a “bio” kaján. Csak az emberek nem azt veszik.

  63. jancsika Says:

    Miután tisztáztuk hogy a cellulóz mire való és nem való…

    “Pl. Mi szüksége van a cukorbetegnek (elhízottaknak) a szénhidrátokra (mint tápanyag), különösen 50% os arányban?

    Máshogy: van-e a cukorbeteg szervezetének szüksége a szénhidrátbevitelre?

    Ha igen akkor miért? Mi történne ha nem kapna?

  64. 62 azért Kínával kicsit óvatosabban, durván megugrott az elhízás, már ott is népegészségügyi probléma.

  65. 63 a lenmag , lenmagolaj más okok miatt is fontos. Mindenkinek nem csak a dagadtaknak meg a cukorbetegeknek.

    62
    Tibor’bá, a fontos az hogy egyél zöldségeket (gyümölcs kevés van ami kellően alacsony szénhidráttartalmú) De az alap a magas zsírbevitel, alacsony fehérje és szénhidrát mellett.
    Nálam nem okozott semmit a táplálékváltás, talán a többlet folyadékfogyasztás miatt járok többet a WCre.
    időszakonként a vércukrodat közzé tehetnéd.
    Az izomtömeg növeléshez nekem a súlyzózást javasolták, én viszont inkább kerékpározok helyette hetente néhány alkalommal, az alappulzust 70% nem meghaladó pulzusszámmal.
    és nem az irodám ajtajában teszem le a kocsit hanem 5 perc járóföldre.

    Nálad az elsődleges cél ha jól veszem ki a cukorszinted beállítása. Hitelesnek fog hatni az a tapasztalatod amit az éhségérzet kapcsán fogsz mondani.
    Javaslom hogy fix időpontokban egyél, mert ha a gyomrodra hallgatsz ki-ki fog maradni egy két étkezés…

  66. Legszívesebben sütnék Tibor bá’nak egy flódnit.. minden étkezés után egy vékony szelet, aztán szundi.. napi 30 deka felugrana, minimum Mivel lehetne a kalóriabombák felszívódását lassítani hogy ne dobja meg a vércukorszintet annyira hirtelen? Teljes kiőrlésű liszt? (az a baj hogy azzal meg minden ehetetlenül rossz, és törik, szakad, túl vastag tésztát ad ki.

    Saját tapasztalat: augusztusban elkezdett diéta sikeres lett,Leánykori súly viszajött, nem(csak kérném vissza a melleimet) és azóta teljesen ráálltam a délután háromtól nullkalóriára. Tartom a súlyom, és nem is vagyok fáradt vagy éhenkórász, csak reggelente szomjas.

  67. Kapkodtam, és megint nem lehet utánszerkeszteni. bocs a pongyolaságért..

  68. 64 edittke.

    a 160 g az egyáltalán nem alacsony szénhidráttartalmú diéta.
    Az kb 50 g alatt kezdődik.

    és ha ezt követed nyoma nincs az idézett farkaséhségnek.
    Amíg az orvostudomány ragaszkodik egy nem működő, vagy betarthatatlan protokollhoz, addig nem is lesz változás.

    Ugye nyilvánvaló hogy azért semmi hiánytól nem fog szenvedni a szervezeted ha elhagyod a szénhidrátokat. Mindent megadhatsz a magzat fejlődéséhez, semmiben hiányt nem szenvedsz, még fel nem tárható cellulózt is az élelmi rostokban akkor is ha 30-50 g alatt tartod a szénhidrátokat.

    Már jancsika is leírta hogy a diabéteszeseknek hasznos volna egy low carb diéta, mégis mint alkalmazott a konzervatív protokollt tartja, tartatná be, ami meg ugye szerinte a betegek hibájából nem hoz eredményt. (mert az fel sem merül hogy ez lehet, hogy betarthatatlan, vagy alapjaiban hibás metódus. Kéne abban az irányban is egy kicsi szkepszis.)

    Természetesen az elhízás és cukrobetegség nem következne be ha az életmódunk és a napi energiafelhasználásunk szinkronban volna mint évszázadokon keresztül, de mit az egyszerűbb megváltoztatni? A tápanyag összetételt, vagy a munkakörülményeinket, és azt a környezetet amiben élünk?

    Tegnap olvastam egy nagy nemzetközi tanulmányt ami a szénhidrátok, szar zsírok, szemét kaják gyerekek számára kialakított marketingjéről és annak felelősségéről szólt.
    Nos ennek átvétele is utópia.

    A lowcarb étrendek és azok különböző merketingre alapozott üzleti modelljei Attkins, GI-diéta, Schobert Norbi mind hasznosabb mint az ami jelenleg össznépi szinten folyik.

    A tanulmány kívánatosnak tartaná a táplálkozás tudomány alapjainak tanítását, ami szerintem éppen úgy életbevágó mint a pénzügyi ismeretek tanítása. (Kiegészíteném még a párkapcsolatok szexualitással és akkor már elég jó alapokkal kezdenénk az életet…)
    Ugyanakkor jelenleg inkább az öntudatlan/függő állapotok megteremtése fenntarthatóság tűnik a központi szándéknak.
    Elég ha nem nézünk messzebbre a saját portánknál.

    Gakorlatilag maga az orvostudomány/gyógyszeripar/élemliszervegyészet, által fenntartott ördögi kör, egyre nagyobb társadalmi költséggel egyre nagyobb profitot és pénzforgalmat jelent, miközben a népesség egészségügyi állapota egyre rosszabb.

    Még több orvostudomány még több beteg, még több ráfordítás.

    persze tudom, két(három) dolog együttes bekövetkezése nem követeli meg az ok okozati kapcsolatot.
    De nem lehet nem észrevenni hogy ezek párhuzamosan működnek.

    Van valakinek olyan ismerőse aki a jancsika féle diétát (50% szénhidrát) betartva meggyógyult/tünetmentes cukorbeteg, és elhagyhatta az inzulinpótlást szénhidrátalapú táplálkozással?

  69. 69 Dorka

    félek tőle hogy Tibor’ bá nem a kanhájat hanem az izomszöveteket akarja visszarakni inkább. Flódnival azt, hogy kell csinálni? (Ez szembe megy a most választott energiaúttal.)

  70. AranySakal:

    “Máshogy: van-e a cukorbeteg szervezetének szüksége a szénhidrátbevitelre?

    Ha igen akkor miért? Mi történne ha nem kapna?”

    Igen, van.

    Hogy miert es hogy mi törtenne, azt fönt reszletesen kifejtettem.

  71. 72: Kell egy kis hájacska,(hogy a nagdrág le ne essen) az alá meg mehet az izom is.De ha nem, akkor nem. Aki nekiáll betonozni , kocsit szerelni, tyúkólat szárazvécét egyebet építeni nyáron negyven fokban, meg simán rövidujjúban elvan míg engem ráz a vacogás pulcsiban és kockáspléd alatt,addig azt mondom a szervezete irígylésre méltóan működik. Tibor bá’ a büdös életben nem lesz kövér, nem is volt-nem az a típus. Még a háromezer kalóriás flódnimmal se lehetne túlhizlalni.

  72. 73 ha te adekvát válasznak tartod azt, hogy az emészthetetlen rostoknak van élettani szerepe az energiaháztartásban, ami (cellulóz, pektin etc…(bővebben általános iskola 2. osztály) ugye a ketogén étrenddel bekerül illetve azt nem befolyásolja. Akkor ebből többféle következtetés is adódik.
    Mivel nem akarok feltételezni semmit, maradok annál amit a tárgyilagos beszélgetés megkíván:

    Az emészthetetlen cellulózon (élelmi roston) kívül bevitt ilyen-olyan glikémiás indexű szénhidrátok bevitelének van-e valami élettani szükséglete?
    Mi történik ha, nem vagy, alig kerül be a szervezetbe felvehető szénhidrát? (mondjuk egy elhízott és/vagy diabéteszes ember esetén)

  73. Tudja ezt valaki igazolni vagy cáfolni?

    “Magyarországon a napi energiaszükséglet 65-72 százalékát fedezik szénhidrátból.”

  74. 74:
    Igen Dorka, de nincsenek csodák. A biológiát nem lehet megerőszakolni, én is a temetőben fogom végezni. 🙁

    Különben félek, hogy Jancsikának lesz igaza (talán nem is tud róla). Először is nem vagyunk egy sablonra fröccsöntött tárgyak. Minden emberi szervezet más és más. AranySakálnak egy dologban egészen biztos nincs igaza. A zsír-hús diéta természetellenes. A szénhidrát táplálék a legtermészetesebb, legkönnyebben felszívható táplálék.
    CH hiányában minden bizonnyal az ember saját hája az, ami könnyen felszívódik. Vagyis AS favoritja a lowcarb diéta igen jó módszer a fogyásra. De diabétesz ellen már kevésbé. És ez a Jancsika kontra AS vitájának az elsődleges generálója. Jancsika gyógyítani akar, AS fogyni akar. De mi van azt követve, hogy elfogy a könnyen felhasználható emberi háj?? Az én esetemben (és ez tapasztalati tény) a szervezetem a megevett zsírsavakhoz hozzá se nyúlt. De a megevett fehérjéket se hasznosította. Nem volt CH, hozzányúlt a saját izomzathoz, mert az én esetemben a megevett fehérje és zsiradék helyett preferálta a saját, beépített fehérjét. Amikor aztán TTI-em lesett 22-re, ami az én esetemben nulla hájat és csökkent izomzatot jelentett. Leállt a folyamat és elkezdte felhasználni a bevitt tápanyagot (CH 150 g/nap alatt) Metformin mellett, majd, amikor a Metforminra gyanú terelődött (kb. 3 hónap után), hogy a vesémnek nem tetszik, akkor maradt a 150 g, de 2 óránként 20 g Metformin nélkül. Közben soha nem ment fel a cukrom 8 mmol/l értékig. Viszont nem gyarapodott a sulyom. Most kipróbálom a no CH diétát a tervek szerint 3 hónapig, hogy nekem is lehessen nagy szám ebben a témában is. De kurvára csodálkoznék, ha javulna az IR-ám.

  75. A lakosság 6 %a diagnosztizált cukorbeteg, ugyan ennyi fel nem ismert diabéteszben vagy prediebéteszes állapotban levő emberrel számolhatunk még. A cukorbetegséget ma élethossziglan kezelendő betegségnek tekintik, amelyet az évek során megannyi szövődmény súlyosbít. A 2-es típusú diabétesz az esetek döntő hányadában tökéletesen tünetmentessé tehető a szénhidrátmentes (lowcarb) táplálkozás elveit követve.
    Be kéne látni, hogy a mértéktelen szénhidrátfogyasztásra a túlzott mértékű finomított szénhidrát fogyasztásra a szervezetünk nincs felkészülve, erre a kóros táplálkozásra persze hogy tünetetekkel reagál.
    Ilyenkor nem a tünetek kezelésére kellene költeni hanem a táplálkozást kéne megváltoztatni.

    Persze lehet azt is tenni mit amit jancsika írt hogy „a gonosz betegek nem tartják be az orvosi ajánlásokat miszerint a felvett táplálék 50% a legyen felvehető szénhidrát, és e mellet küzdjék le a korgó gyomrot a csillapíthatatlan éhséget, de az olyan fajta fatalizmus mint amit egy nem túl PC viccel tudok csak illusztrálni.

    A cigány úszni tanítja a fiát, és bevágja a kölköt a hídról a folyó közepébe majd lekiabál:

    kapálóddz!!
    kapálóóóóóddz,
    Kapálóóóóóóóóóóóddz!!!
    B’azsmeg …nem meg mondtam ,hogy kapálódzs! Oszt, hazamegy…

  76. 77 Tiborbá

    “De diabétesz ellen már kevésbé.”

    Ha meg mégis, akkor majd meghívhatsz egy üres teára! 🙂

    Örülök, hogy szkeptikus vagy!

    A példa egy grammja a meggyőzés kilogrammja!

  77. 77

    “a szervezetem a megevett zsírsavakhoz hozzá se nyúlt.”

    amíg nem ketózisban vagy addig ez így is lesz, ha elfogy a glükóz akkor megnézi hol van a legkönnyebben elérhető, a fehérjék (aminosavak) közel 50%-ban glikogén úton metabolizálódnak.
    teljesen normális amit írsz. Ezen senki nem lepődik meg.

    GLÜKOGÉN v. GLÜKOPLASZTIKUS
    AMINOSAVAK
    melyek piruváton keresztül bomlanak, ill.
    melyek a citrátkörön keresztül
    oxálecetsavvá alakulnak át és részt
    vesznek a glükoneogenezisben

    KETOGÉN v. KETOPLASZTIKUS
    AMINOSAVAK
    melyek lebomlási terméke acetoacil-CoA
    v. acetil-CoA, ketontestek képződésében
    vesznek részt

    Éppen itt van a kutya elhantolva…

  78. 75: AranySakal:

    “Az emészthetetlen cellulózon (élelmi roston) kívül bevitt ilyen-olyan glikémiás indexű szénhidrátok bevitelének van-e valami élettani szükséglete?”

    Induljunk ki a kalyhatol. A celluloz es ugy altalaban a növenyi rostok termeszetes formaban olyan elelmiszerekben szoktak elöfordulni, amiknek VAN hasznosithato szenhidrat-tartalma. Meghozza altalaban jelentös. Tehat ha termeszetes forrasokbol akarsz etkezni, akkor relative nehez ugy taplalkozni, hogy kellö mennyisegü (ez kb. napi 30 gramm) növenyi rostot minimum 100-150 gramm szenhidrat nelkül bevigyel. A növenyi elelmiszerek rosttartalma az emeszthetö CH-tartalmukhoz kepest egybekent olyan 10-20% körül szokott alakulni, vagyis 30 gramm növenyi rosthoz 150-300 gramm szenhidrat szokott tartozni. A 300 termeszetesen indokolatlanul sok, de a 150 pl. egy jo cel.

    Megjegyzendö meg az is, hogy a legtöbb termeszetes szenhidratforras LASSAN FELSZIVODO szenhidratokat tartalmaz (nem kis reszben azert, mert rostban gazdagok). Ezeknel nincs postprandialis hypoglykaemia, tehat nincs tuleves – vagyis hasonloan jo, ehezesmentes eredmeny erhetö el velük, mint az abszolut low-carb dietakkal.

    Ahol egyetertünk: a GYORSAN FELSZIVODO szenhidratok rettentöen karosak. A ket fö kepviselö a cukor es a liszt. DE! Vegyük eszre, hogy mindkettö feldolgozott elelmiszer, vagyis nem termeszetes tapanyag. Littledevil-lel folytatott kis csevelyünkben elökerül a Liebig-fele video, ott Liebig PONTOSAN arrol beszel, hogy a modern taplalkozas legnagyobb büne, hogy a termeszetes szenhidratforrasokbol modszeresen kivonja a rostot. Az elelmiszer-feldolgozasnak ez gyakorlatilag esszencialis alapja.

    Amit viszont meg emellett latni kell: ez REGEN pontosan igy volt (igaz, cukrot az atlag nepesseg csak kb 50 eve eszik, de lisztet Europaban mar vagy 3000 eve, bar az igaz, hogy a cukor a veszelyesebb), csak regen az embereknek nem volt lehetösege napi 2-3000 kalorival többet enni, mint kellett volna (inkabb 4-500 kalorival kevesebbet – lasd Tibor ba “rehabilitaciojat” a kondiciojavito intezetben). EZERT nem volt elhizas es cukorbetegseg. Vagyis az elsödleges problema nem a gyorsan felszivodo szenhidratok MINÖSEGE, hanem a MENNYISEGE.

    A kerdesedre valaszolva: kell-e a szenhidrat? Igen, kell, mert olyan növenyi rostokat veszel fel vele, amik esszencialisak. A gyorsan felszivodo szenhidrat viszont szigoruan tilos – ezt a “mainstream” diabetesz dieta is kizarja (csak erröl persze jovialisan hallgatsz, azt sugallva ezzel, hogy az orvostudomany napi 200 gramm cukorral es liszttel tömi a betegeket – ami termeszetesen nem igy van).

    A vegere maradt meg egy kerdes: mivel könnyebb lefogyni: abszolut low-carb (50 gr/nap alatti) vagy diabetesz dietaval?

    A vizsgalatok azt mutatjak (es a szemelyes tapasztalatom is az), hogy amennyiben kerülöd a gyorsan felszivodo szenhidratokat, ugy az ehsegerzet tekinteteben mondjuk egy 1500 kcal-s dietanal nem fogsz jelentös különbseget erezni egy 50 gr/napos es egy 50%-os CH-dieta között. Persze SZIGORUAN hangsulyozva, hogy az 50% KIZAROLAG lassan felszivodo, föleg nem, vagy csak kis mertekben feldolgozott szenhidratbol jöhet (tehat feher liszt, cukor kizarva, hantolatlan barna rizs fözve, parolva, teljes kiörlesü tönkölybuza, rozs, arpa jöhet, zöldseg, gyümölcs nyersen nyugodtan).

    Es akkor meg egyszer: mert hizik el az atlagos honpolgar, es mert lesz egyre betegebb? Fontossagi sorrendben:

    1. Mert megeszik 4-5000 kaloriat naponta, pedig 1500-2000-et kene (föleg mivel a modern elelmiszeriparnak “hala” van ra penze, napi 4-5000 kcal nem tetel)
    2. Mert nem mozog rendszeresen (ezzel egyebkent lehetne nyerni naponta 500 kcal körül olyan 2000-2500 kcal-ra).
    3. Mert magas feldolgozottsagu elelmiszereket eszik termeszetes taplalek helyett.
    4. Mert az elelmiszeripari feldolgozas ALAPJA a rostok kivonasa, ezzel elösegitve a szenhidratok minel gyorsabb felszivodasat
    5. Mert az orvostudomany az elmult 40 evben elkövette azt a hatalmas hibat, hogy azt hittek, ha a kaloriafelhasznalas java reszet atallitjak CH-okra, azzal csökkentik a koleszterinbevitelt, amivel csökken a kardiovaszkularis betegsegek rizikoja – ott tevedtek, hogy nem lattak be: a legnagyobb problema a MENNYISEG, nem a MINÖSEG – a mennyiseget pedig nem voltunk kepesek pozitiv iranyba befolyasolni az elmult 40 evben. Bar megjegyzendö, hogy a mennyisegre vonatkozoan szinten vegig helyes ajanlasokat adtunk ki (csak ezt az emberek basztak betartani). Vagyis a javaslat jo volt, csak pont a legkritikusabb reszet nem tartottak be.

  79. 81 jancsika

    “Az emészthetetlen cellulózon (élelmi roston) kívül bevitt ilyen-olyan glikémiás indexű szénhidrátok bevitelének van-e valami élettani szükséglete?”

    Beidéznéd azt a mondatot amit ennek a kérdésnek az egyértelmű megválaszolására írtál? Nehogy eltévedjek.

    Köszönöm!

  80. Jancsika!
    Azért azt tudod, te is, hogy egy unortodox megállapítás miszerint szerinted az “élelmi rost (cellulóz) az tápanyag”. (Mármint az ember esetében)

  81. 82: AranySakal:

    73-asban:

    “Igen, van.”

    81-esben:

    “Igen, kell, mert olyan növenyi rostokat veszel fel vele, amik esszencialisak.”

    83: “Azért azt tudod, te is, hogy egy unortodox megállapítás miszerint szerinted az “élelmi rost (cellulóz) az tápanyag”. (Mármint az ember esetében)”

    Neked lehet, hogy unortodox, de az orvosi dietetikanak mar legalabb 40 eve alaptetele. Miota elkezdtük megerteni, hogy mitöl ment fel a gyomor- es belrendszeri rakos megbetegedesek aranya a 60-as evekben.

  82. 74: Tibor ba:

    “Vagyis AS favoritja a lowcarb diéta igen jó módszer a fogyásra. De diabétesz ellen már kevésbé. És ez a Jancsika kontra AS vitájának az elsődleges generálója. Jancsika gyógyítani akar, AS fogyni akar.”

    Van meg egy fontos különbseg: en nem allitom AS kollegarol, hogy az altala propagalt dieta ne müködne, csak azt mondom, hogy nem azert müködik, amit ö gondol rola. Ö ezzel szemben meg van gyözödve rola, hogy amit en allitok, az nemcsak, hogy karos, de egyenesen szantszandekkal arra lett kitalalva, hogy az emberek betegek legyenek töle.

    Egyebkent ha valaki naponta 1500 kaloriat eszik (akar 50%-os CH arannyal) az maximum akkor nem fog lefogyni, ha valami miatt az alapanyagcsereje nem ugy müködik, ahogy kene (pl. hypothyreosisa van). Vagyis az 50%-os CH dietaval nemcsak gyogyitani lehet, hanem fogyni is (illetve a fogyas maga a gyogyulas diabetesz eseteben). Ha az 50% CH lassan felszivodo forrasbol szarmazik, akkor meg szenvedni se kell többet, mint abszolut low-carb dietaknal.

  83. 62.

    “De látatlanban Jancsika aggodalmaival egyetértek. tartok attól, hogy az epémnek nem fog tetszeni a dolog. tartok attól, hogy székrekedésem lesz.”

    Ettőll teljesen felesleges félned. Én csak zöldség és gyümölcs rostot szoktam fogyasztani, ami a cronometercom vagy nutritiondata.self.com alapján kitesz vagy 70-80g-ot naponta. Nuku székrekedés. Sőt minden nagyobb étkezés után jön a barnamaci. Mikor az epesavak lejutnak a vékonybél alsó szakaszára, a vastagbélben is beindítja a perisztatikát, majd irány a porcelánfotel 🙂 Általában 2-szer szoktam enni naponta, néha még egy fél étkezés “nasi” belefér. A barnamaci tranzitideje így 24 óra, mákos kajával igazán egyszerű leellenenőrizni. Az állaga pedig épp megfelelő:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Bristol_stool_scale

    Tehát nem kell úgy járnom mint a viccben!

    -nagymama, nagymama, miért olyan nagyok a szemeid?
    -Piroska, legalább sz@rni hagyd nyugodtan az öreganyádat!

  84. Jancsika

    “Mivel a rákos sejtek nem tudják hatékonyan feldolgozni a ketontesteket, ezért a rák ellen is hatásos lehet.[52]”

    Erről szeretnélek kérdezni. Ha szervezetünk át tud állni glükóz alapú működésről keton alapúra, a rákos sejtek nem? Erről írnál egy keveset? Van egy ismerősöm, akinek rákos hozzátartozója van, s a zsírok majdnem teljes kiiktatásával diétázik, mondván, a zsírok lebontásához több energia kell, s ezt a terhet leveszik a szervezetről.

  85. 57.

    “Először is a rostban szegény étkezés a bélrák ELSŐDLEGES oka. Tehát jó eséllyel bélrákot kapna.”

    A zöldségek és gyümölcsök rostjai épp elegendőek. Ugye “vaskalapos” dietetikusok azért esküsznek a zabra és társaira, mert az magával viszi a koleszterint, így az nem tud felszívódni. Én meg nem vagyok koleszterinfóbiás, imádom a nyers tojás sárgáját 🙂

    A teljes kiőrlésű szarságok azért fokozzák a perisztatikát, mert olyan a bélnek, mint ha smirglipapírral “simogatnád” belülről. Ezzel növelik a nyálkaképződést, hogy megvédjék a belet az üvegszilánk szerű simogatástól, de ezáltal töredékére csökken a felszívódás. Inkább ez okoz bélrákot, mint a gabonarost szegény étrend. Másrészt “vaskalaposék” mélységesen hallgatnak a tejfogyasztás, vastagbélrák, mellrák és prosztatarák közötti kapcsolatról, amit nem szabadna csak úgy az asztal alá lesöpörni.

  86. 87.

    Ugyan nem engem kérdeztél, de a rákos sejteknek 5-6szor több inzulinreceptoruk van, mint a többinek. Tehát nekik a cukor turbo üzemanyag. Ajánlom megnézni ezt a videót:

  87. Érdekes lehet Zimonyi doktornő blogja. Igencsak gabonaellenes, a(z) (emészthetetlen) rostokkal kapcsolatban ellenkező a véleménye, mint Jancsikának.

    Vannak posztjai a táplálkozásról, érdemes elolvasni:

    http://www.zimonyi.hu/klan/?p=3101

  88. 35:

    “masfel evembe telt, mire eljutottam erre a szintre, bar most visszavettem belöle, mert elkezdtek fajni a terdeim.”

    Ebbe jómagam is belefutottam. Én 4.5 évvel ezelőtt szabadultam a zsírbörtönből. Aztán elkezdtem nagykanállal enni a “hivatalos” ajánlások szerint. Rengeteg tejtermék, kefír, joghurt, túró. Aztán elkezdtek úgy fájni az ujjbütykeim, hogy még a bringa váltóját is fájt átkattintani. Aztán kaptam egy tippet, hogy a sok tejtermék lesz az oka. Először baromságnak tartottam, hisz kell a kalcium, meg jó fehérjeforrás mítoszban hittem. Majd mégis visszavettem a tejfogyasztást (igaz azóta 0-ra, de ez másik történet), majd az ízületi problémáim megszűntek. Persze némi utánajárás után erre is van magyarázat:

    http://www.jonbarron.org/article/killer-calcium

    Lényeg az, hogy a tejben lévő kalcium nem a csontokba épül be (nem megfelelő a kalcium magnézium arány – vagyis megfelelő a kisbocinak de nem embernek), így aztán a fölös kalcium a koszorúérben, lágy részekben halmozódik fel.

  89. Jancsika!

    ha emészthető szénhidrátoktól mentesen viszik be az emészthetetlen “tápanyag” rostokat (pl, celulóz, etc) akkor okoz-e valami hiányt az emészthető szénhidrátok teljes hiánya?

    82: AranySakal:

    73-asban:

    “Igen, kell, mert olyan növenyi rostokat veszel fel vele, amik esszencialisak.”

    Ok mint írtam megkapja az “esszenciális növényi rostokat” de az emészthető szénhidrátokra vonatkozik a kérdésem, ami bizonyára nem volt kellően egyértelmű és csak ezért nem válaszolsz. (elnézésést a nem precíz fogalamzásomért!)

    83: “Azért azt tudod, te is, hogy egy unortodox megállapítás miszerint szerinted az “élelmi rost (cellulóz) az tápanyag”. (Mármint az ember esetében)”

    “Neked lehet, hogy unortodox, de az orvosi dietetikanak mar legalabb 40 eve alaptetele. Miota elkezdtük megerteni, hogy mitöl ment fel a gyomor- es belrendszeri rakos megbetegedesek aranya a 60-as evekben.”

    Mutatnál egy hozzáférhető tápanyagtáblázatot ahol ezt az axiómát független forrás igazolja? Mármint hogy az emészhetetlen élelmi rost az tápanyag? (humán vonatkozásút kérek nem takarmányozástanit!)
    vagy tankönyvet ahol az növényi rost tápanyag! Azután megyek a Mea culpába! (Ennyit megér nekem az új ismeretek megszerzése!)

    És még mindig itt van az eredeti kérdés, leszűkítve, egyértelműsítve:

    Ha a szervezet elégséges mértékben megkapja a “tápanyag” rostokat (pl, celulóz, pektin etc) akkor okoz-e valami hiányt az emészthető szénhidrátok teljes hiánya?

  90. 86. littledevil

    céklával és spenóttal szintén. S nem kell kétségbe esni sem, hogy véres a vizelet. :-))))

  91. 91 littledevil

    a rákra egyelőre ne terjesszük ki a problémakört elég ha az elhízás, és 2-es típusú diabéteszt próbáljuk körbejárni szakorvosi támogatással.
    Az “időskori” diabétesz aggasztóan érinti a tinédzser korosztályt is…
    Mivel itt még az is szempont hogy ha azért “jó+ a szénhidrátban dús” dibetikus diéta mert terimésebb mint ha zsírokat olajokat tolna az ember. Mintha a receptorokat érdekelné hogy mekkorára telik a gyomrunk… jobbára szarnak rá!
    Már bevezetésre került a probléma megkerülésére az esszenciális tápanyag: az emészthetetlen növényi rost,pl.a cellulóz is.

  92. 77.

    “Közben soha nem ment fel a cukrom 8 mmol/l értékig. Viszont nem gyarapodott a sulyom. Most kipróbálom a no CH diétát a tervek szerint 3 hónapig, hogy nekem is lehessen nagy szám ebben a témában is. De kurvára csodálkoznék, ha javulna az IR-ám.”

    Én egész a 30-as éveim közepéig kemény IR-el küzdhettem. Állandó farkasétvágy rohamok, CH-val soha nem tudtam jóllakni. Elálmasodtam tőle, majd pár óra múlva jött az éhségroham. Persze nem fogom a genetikára, bár szülői örökség, de inkább a szocializáció révén. Apámat a cukibaj szövődményei vitték el, anyám meg jelenleg küzd vele.

    http://www.tesztoszteron.hu/emagazin_01_82_opf_346_inzulin_erzekenyseg.php (egy empirikus módszer a cikk végén)

    Miután kiszabadultam a zsírbörtönől, ez az állapot (magas inzulintermelés + rossz érzékenység) továbbra is fennállt. Tehát az, hogy elég lefogyni, számomra egy mítosz. Hosszas kísérletezés kezdődött. Mediterrán étrend nem jött be. Jelenleg hétköznapokon “paleo” étrendet követem, hétvégeken “csalok” egy keveset, de ennek is van élettani magyarázata. Folyamatos alacsony szénhidrát beivitel kemény spórolásra ösztönzi a szervezetet, így aztán a zsírt kezdi visszatartani, az izom meg megy a húsdarálóba. A szervezet azt hiszi, hogy éhinség van. Mint mikor egy családfő elveszíti jól fizető állását. Lecserélik a dögrácsos terepjárót kis 3 ajtós városi kocsira, hisz bevásárolni azzal is lehet. Tehát a szervezet ugyanezt teszi. Izom lemegy, hacsak nem adsz rá komoly érvet, hogy ne tegye. Azt pedig úgy hívják, hogy súlyzó. (bringa vagy kocogás ehhez kevés (kivéve sprintek HIIT edzés), csak ezt még Arany Sakál nem tudja.)

    Tehát hétvégente igenis megtömöm magam szénhidráttal, ami rizs, krumpli, hajdina, néha köles, sütőtök stb. Ezzel betankolom a fehér izomrostokat glycogénnel, ha meg netán keletkezik pár gram zsír, az sem gond, hisz bringán (80% pulzusszám 25-30 km-át szépen elégeti), de legalább keletkezik egy kis leptin, így a szervezetem nem kezdi lassítani az anyagcserét, mer építeni.

    Ideális az édeskrumpli lenne, jövőre fogok ültetni. Elég trópusi éghajlatunk lett, ha már a medvekaktusz megjelent a Kárpátmedencében, batáta is fog teremni.

  93. Mosolygok!

    “Vagyis AS favoritja a lowcarb diéta igen jó módszer a fogyásra. De diabétesz ellen már kevésbé. És ez a Jancsika kontra AS vitájának az elsődleges generálója. Jancsika gyógyítani akar, AS fogyni akar.”

    meg lehet e előzni a diabéteszt kövéren, szénhidrátmentes táplálkozással. Illetve pótolhatj-e ketogén étrend a dibéteszesnek az orvosi ellátást és az inzulin pótlást.
    Ezek a kérdések.

    lehet hogy diabéteszt nem az elhízás okozza hanem a túlzott szénhidrát bevitel? ha nincs bevitt szénhidrát hogyan is tudna jelentkezne a diabétesz mint tünet?

    (mint ahogy az elhízások zömét is. Kb. ez a különbség az álláspontjainkban.
    kell hogy valami oka hogy nem adod a magyarázatát hogy miért kell szervezetünknek emészthető szénhidrát??? (És különösen miért egy cukorbetegnek (vagy egy kövér pacáknak?)

  94. 94.

    Szerintem márpedig a rák, a cucibaj, magas vérnyomás között a magas inzulinszint a kapocs. És a gyulladás. Belemehetünk a részletekbe, ha gondolod.

  95. Ciklikus ketogén diétán vagy???
    Te is jössz ezzel a súlyzóval mint a barátom akitől a ketogén étrendem is. Lassan el kell gondolkoznom. Szikár legyek vagy kockahasú?

    A batátával megelőztelek, kaptam egy tövet, nem messze tőlünk belekezdtek a termesztésbe. kaptam egy dugványt tavasszal. Sajnos mivel nálam a kert díszkert és nem használunk növényvédő szereket a batáta termés zömét megették a pajorok (csimasz) egy szilvánál alig nagyobb gumó maradt.

    de egyelőre még hónapokig maradok szénhidrát kerülő. Ami a zöldségekkel, olajos magvakkal beszökik..

  96. 97 én ezzel nem tudok vitatkozni, de bízom abban hogy igazad van!
    Sok olyan tapasztalat van ami ezt látszik alátámasztani, ha más nem is a természeti népek adatai.

    Van itt konzervatív orvos aki majd opponálja ezt is, mint a szénhidrátmentes táplálkozást és bizonyosan ezt sem “2. általános iskolás” fokon!

  97. 65 Jancsika

    “Ezzel erősen vitatkoznék. Az egészséges táplálkozás SOKKAL többe kerül, mint az ipari szemét evése.”

    Nem tudsz vitatkozni.

    A SOKKAL több az a valódi érték, és nem a haszon.

    Ha valóban sok munkát ölnek bele, sok aprólékos kézi munkát, abból a dolgozók járnának jól és nem az “ipar”, azaz az a néhány nagyvállalat aki most uralja a szegmenst.

  98. 98:

    Nem kifelyezetten CKD, hanem így alakult ki. Mint matekban, ha az egyenlet egyik oldaláról elveszel valamit, akkor a másikból is el kell venni. Tehát nálam akár jóval 50g feletti (100-150g) CH bevitel is ide vezethet, hisz a CH felhasználásom magasabb mint az átlagemberé. Tehát igencsak gyakran ami CH-t megeszek, azt elviszik a fehér izomrostok. Mint ha meg sem ettem volna. Viszont azt meg megintcsak tapasztalatból mondom, hogy néha kell egy kis többlet CH, olyankor sokkal gyorsabb a regenráció. Másrészt meg amíg a szervezet CH-ként el tudja használni a CH-t, addig bolond lesz zsírrá alakítani. Tehát tetemes CH felhasználás tetemes CH bevitelt tesz lehetővé, csak a megfelelő forrást kell biztosítani.

    Súlyzó, HIIT vagy sprintek nélkül szépen felszámolja a szervezeted az izmokat. Nem kizárólag azért, hogy CH-t gyártson belőlük, hanem azért, mert egyre kevesebb hájat kell cipelned, ahhoz meg egyre kevesebb izom kell.

    Édeskrumpli termesztés:

    http://www.diynetwork.com/how-to/how-to-plant-and-grow-sweet-potatoes/index.html

  99. 65 “Ezzel erősen vitatkoznék. Az egészséges táplálkozás SOKKAL többe kerül, mint az ipari szemét evése.”

    Azért a játszma értékeléshez a járulékos költségeket is vedd hozzá: orvosi ellátás, munkából kiesett idő illetve jövedelem, várható élettartam, életminőség, “boldogság”…

    Egy befektetésnél sem a befektetett összeg “kicsinysége” határozza meg annak “jóságát”…

    Az étkezés sem más, befektetés a jövőnkbe. (ha karjuk az egészségbe.)

    Tudod: “Az ember a fogaival ássa a sírját!” Bár ezt már a TB is támogatja! 🙂

  100. Ők azok, de nekem egy eredetileg biológus kollégám hozta, ő még nem szedte föl mert az első fagyig maradhat. Inkább kuriózum ez mint alapélelmiszer, szerintem.

  101. 65:

    “Ezzel erősen vitatkoznék. Az egészséges táplálkozás SOKKAL többe kerül, mint az ipari szemét evése.”

    Megint megérkeztünk, pénzközpontú szemléletmód. Mikor az ember nem más mint “hummán erőforrás”, mely bizonyos kiadásokkal jár. Az előző munkaadóm azért tett lapátra, mert neki sok volt a középeurópai béreket fizetni. Inkább dolgoztatnak a harmadik világban, havi 100 EU alatt találnak munkaerőt.

    http://www.sg.hu/cikkek/89461/indiaban_sem_kellemes_kutyut_gyartani

    Mindig ez lesz a vége, ha valamit csak anyagi szempontból nézzük, hogy megéri vagy sem.

  102. 101 úgy tűnik nem a mainstream orvosi protokollokra alapozod a “jól” létedet…

  103. 104.

    Persze, “puccos” kuriózum.

    Ehetsz helyette krumplit is, bár abban nem minden méreganyag megy tönkre hő hatására:

    “Potatoes

    Potatoes contain solanine and chaconine, which are not hazardous unless large quantities are eaten. They don’t accumulate in the body, and are not destroyed by heat.”

    Míg ezek a kitavaiak által is evett gumók sokkal biztonságosabbak:

    “Taro

    Contains some trypsin inhibitors and lectins, which are destroyed by heat [Seo 1990].”

    Persze geddonkor nem ez lesz a szempont. Addig meg hadd szaporodjon a Sarpo Mira, a magyar rózsakrumpli….

  104. 107 Inkább árt nekünk a folyamatos Natrium-fluorid expozíció

  105. 108:

    Kinek? Nekem ugyan nem!

    http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2009/09/05/Another-Poison-Hiding-in-Your-Environment.aspx

    A cikk felhívja a figyelmet, hogy a pajzsmirigy képes más halogéneket is beépíteni jód HELYETT a pajzsmirigy hormonba, ami aztán nem fog működni. Tehát klór, fluór és társai. Fogmosás: Mákdarálón ledarált xilit, aszpartám mentes dentomin fogpor összekeverve, majd Gingisol+ szájápolóból 3 csepp a fogkefére.

  106. különösen ha a fogrémeket az őket ajánlókkal kapcsoljuk.
    Ajánlott már nekünk a TV-ben fogorvos(!!) Fluorit-mentes fogkrémet?
    Hányan tudják, hogy milyen színkód van a tubus zárásánál azokon a fogkrémeken amiben nincs mesterséges anyag?
    Na ne OFF-oljunk,

  107. 109 littledevil
    ezt nem ismertem. Az használ ellen ha itthon jódos sót nyalunk? (Mert történetesen ezt használjuk. Vagy az mára a ló másik oldala?

  108. 86: littledevil:

    “Én csak zöldség és gyümölcs rostot szoktam fogyasztani, ami a cronometercom vagy nutritiondata.self.com alapján kitesz vagy 70-80g-ot naponta.”

    Ha mar emlitetted a nutritiondata.self.com-ot, ha itt rakeresel, hogy miböl is nyerhetsz ki naponta 70-80 gramm növenyi rostot, akkor arra jutsz, hogy ha valoban ennyit beviszel, nem igazan “uszod meg” 200-240 gramm felszivodo es emeszthetö szenhidrat fogyasztasa nelkül. Oke, hogy nem eszel gabonafeleket, tejtermekeket meg rizst, mert ugy gondolod, ezekben vannak molekulak (lektinek pl.) amik betegsegeket okoznak (mondjuk ezekben nem 3-szor annyi felszivodo szenhidrat van, mint növenyi rost, hanem kb. 10-szer annyi), de ha paradicsombol, sargarepabol vagy barmi masbol akarsz 70-80 gramm rostot kinyerni, akkor is garantalt a 200-240 gramm CH (hat meg ha edeskrumplibol…)

    Vagyis naponta kb. 800-1000 kcal-t eszel meg szenhidratbol (minimum). Ez NAGYON messze van egy low-carb dietatol.

    Most akkor megse akkora gaz a CH?

    Rajöttem egyebkent, hogy mi a fö nezetkülönbseg kettönk között.

    Te 35 evesen eletmodot valtoztattal (ehhez csak gratulalni tudok), es rengeteg mindennek utanaolvastal. Ezek közül lesz, ami bejön 40 ev mulva, lesz, ami nem. Majd az idö eldönti. En viszont nem igy alakitottam ki az allaspontomat, hanem egesz egyszerüen megneztem, hogy mi a közös mindazokban a betegekben, akik bejönnek hozzam a metabolikus szindroma különbözö komplikacioival. Ezeknek a betegeknek legalabb 95%-aban fellelhetö az alabbiak valamelyike:

    – KRONIKUSAN, SULYOSAN tulesznek (1500-2000 kcal plusz naponta)
    – Ketpofara eszik a gyorsan felszivodo szenhidratokat (amiböl sokszor következik az elsö)
    – Nem mozognak vagy extrem keveset
    – Dohanyoznak
    – Isznak
    – Drogoznak
    – A fentiek tetszöleges kombinacioja

    Igen, lehet latni olyan beteget is, akinel ezek közül a noxak közül egy sem all fenn, de EXTREM ritkan. Ebböl en azt extrapolaltam, hogy az egyen szintjen is 95% esely van ezeket a betegsegeket elkerülni, ha a fenti kriteriumokat elkerüli az ember.

    Mivel az egeszsegügyben javareszt ezzel a 95%-kal van mindig a problema, ezert en ugy döntöttem, nekem ez a 95% esely eleg, nem megyek bele a tovabbiakban olyan dolgokba, amik ezen tul vannak (föleg mivel ezek közül szamos nem bizonyitott, illetve nincsenek több evtizedes tapasztalatok a hatasaikra nyugati eletmod mellett). Te mashogy döntöttel. Az mindenesetre mindenkeppen nagyra becsülendö, hogy ennyire lelkiismeretes vagy.

  109. 87: buza:

    “Erről szeretnélek kérdezni. Ha szervezetünk át tud állni glükóz alapú működésről keton alapúra, a rákos sejtek nem?”

    Megvannak a ketsegeim erröl.

    Elöször is, a rakos sejteknek megvan az a tulajdonsaga, hogy a felszini receptoraikat rettentö gyorsan tudjak valtoztatni. Ezert van az, hogy a rakbetegsegek egy jo resze piszkos gyorsan rezisztens lesz a kemoterapiara.

    Masodszor a raknal szerintem erdemesebb azzal foglalkozni, hogy MIERT alakult ki, nem megprobalni “kevesebbet etetni”, mikor mar megvan. A miertre eleg jol ismertek a valaszok: dohanyzas, környezetszennyezes, elhizas, stressz, stb. stb. Ezek mindegyiket ki lehet vedeni anelkül, hogy ketogen etrendre terne at az ember.

  110. 114 Hány % közülük a szénhidrát-mentesen táplálkozó? Vagy meg kell várni a 40 évet, hogy biztosat mondhass? (és akkor még kell gondolom számos ellenőrzött kontroll, betegkövetés, etc…)

    Másrészt volt már eset aki meggyógyult a szénhidrátalapú diétától?

  111. 92: AranySakal:

    “Ok mint írtam megkapja az “esszenciális növényi rostokat” de az emészthető szénhidrátokra vonatkozik a kérdésem, ami bizonyára nem volt kellően egyértelmű és csak ezért nem válaszolsz. (elnézésést a nem precíz fogalamzásomért!)”

    Mivel a növenyi rostok a termeszetes elelmiszerekben minimum 2-szer 3-szor annyi emeszthetö szenhidratot vonnak maguk utan (sok esetben 10-szer annyit), ezert a kerdesed ilyen formaban kb. azzal egyenertekü, mintha azt kerdezted volna, hogy “oke, de attol eltekintve, hogy a viz az elet alapvetö molekulaja es minden elö organizmusban megtalalhato, EGYEBKENT mi szüksegünk ra?”

    “Mutatnál egy hozzáférhető tápanyagtáblázatot ahol ezt az axiómát független forrás igazolja? Mármint hogy az emészhetetlen élelmi rost az tápanyag? (humán vonatkozásút kérek nem takarmányozástanit!)
    vagy tankönyvet ahol az növényi rost tápanyag! Azután megyek a Mea culpába! (Ennyit megér nekem az új ismeretek megszerzése!)”

    Ha pl. megnezed a mar többször emlegetett Sugar: the bitter truth cimü videot (az elöado egy amerikai gyerekgyogyasz-endokrinologus), ott reszletesen szo van erröl.

    De ha mar tankönyvet szeretnel, akkor pl.:

    Suter PM (2005). “Carbohydrates and dietary fiber”. Handb Exp Pharmacol.. Handbook of Experimental Pharmacology 170 (170): 231–61. doi:10.1007/3-540-27661-0_8. ISBN 3-540-22569-2.

  112. 114.

    Mint a 101-ben boncolgattam, hogy az a szénhidrát, amit a fehér izomrostok megesznek, az annyi mint ha nem is etted volna meg. Miért? mert abból az agy és idegrendszer már nem fog lakmározni. Esetleg ha elég anaerob módon, és a máj újrahasznosítja a keletkező tejsavat. Azt sem tagadtam, hogy nem lenne 50g felett a CH bevitelem. Ennek akár 2-3-4 szerese. De én nem cserkészlányos tempóban szoktam a városi forgalomban bringázni, az pedig emészti a szénhidrátot. Égető érzés a comb és farizmokban. Kint a főutakon 75-80% max pulzusszámhoz képest, hosszú távon nem szoktam jobban terhelni magam. De pár perces HIIT sprintekhez CH kell. Az a 150-200 g CH mindössze “csak” 600-800 kcal, ennyi pedig eldurran egy kicsit odalépős tempóban. Sőt még nyáron tetemes gyümölcsevés mellett is olyan volt a vércukrom, mint másnak low-carbon, ketózis közelében. (a vérzsírprofil is) De hát ez teljesen normális, ha kevesebb CH-t viszel be, mint amit a szervezet fel tudna CH-ként használni. Gondold végig, a fehér izomrostokbanígy mindig van hely a CH-nak, amint jön az inzulinfröccs, szívják magukba a cukrot, mint sivatagi homok a vizet. Így a cukoranyagcsere sem korcsosul el, viszont a szervezet folyamatosan rá van kényszerítve “szünetmentes tápra”, azaz zsírok folyamatos felhasználására. Persze mozgásszegény életmódnál ez felejtős. Vagy szerinted ez a gondolatmenet baromság?

  113. 87: buza: nemrég valahol olvastam hogy kb. egymilliárd rákos sejt kell ahhoz hogy az “látható” legyen, másrészt van olyan elképzelés miszerint a sejtosztódások során számos genetikai hiba is keletkezik, az egészséges szervezet viszont képes ezeknek a hibáknak kiküszöbölésére, ha valóban nehezíti a ráksejtek táplálkozását a glükóz hiánya/alacsony koncentrációja akkor mit kockáztat?
    Van hozzáférhető magyar lírás ilyen németországi tapasztalatokról.
    Gondolom már megtaláltad. Igaz ott is ketogén étrend volt, ami orvos véleménye szerint nem is valósítható meg….

  114. 117, gondolom az orvostudomány eme sarkaltos axiómája (Cellulóz mint humán tápanyag) azon magyar egyetemen is ismert ahol diplomáztál, megtennéd hogy magyar nyelvű forrást hozol?
    Az ellenkezőjére van számos táblázat forrás, aminek nem része a tápanyagok felsorolásában a cellulóz.(Majd pótolni kell!!!)

    Hasonlataid szükségtelenek (igazából mint minden hasonlat sántítanak is két lábra..), mindenki érti hogy mi a kérdés:

    okoz-e valami hiányt az emészthető szénhidrátok teljes hiánya? (figyelem,nem a rostok hiányára irányul a kérdés, mert az tudjuk hogy szerinted annak hiánya bélrákot provokál.)
    de mit provokál a szénhidrátmentes kaja?
    Eddig semmit nem írtál erről.

    Nos?

  115. 116: AranySakal:

    “114 Hány % közülük a szénhidrát-mentesen táplálkozó? Vagy meg kell várni a 40 évet, hogy biztosat mondhass? (és akkor még kell gondolom számos ellenőrzött kontroll, betegkövetés, etc…)

    Másrészt volt már eset aki meggyógyult a szénhidrátalapú diétától?”

    A kronikus tulevök tulnyomo többsege fogyaszt rendszeresen gyorsan felszivodo szenhidratokat.

    Szenhidratalapu dietaval (gyorsan felszivodo szenhidrattal vagy anelkül – bar teny, hogy nelküle eleinte könnyebb) megfelelö kaloriakontroll eseten BARKI le tud fogyni, ennek a mindennapos praxisban is latom bizonyitekait. Pontosan ugy, ahogy low-carb dietaval is. A lenyeg a DIETA, vagyis minösegi ES mennyisegi kontroll. De szamomra a legjobb bizonyitek en magam vagyok. 112 kg-rol indultam, most 93-nal tartok, 78 a cel. Tartos, kiszamithato sulycsökkenest CSAK kaloriaszamlalassal tudtam elerni. Paleolit dieta mellett elöször lement 5 kg, aztan 3 honap utan szepen vissza is jött.

    Egyebkent ha tudomanyos cikket szeretnel, nezd meg pl. ezt:

    Gardner CD et al: Comparision of the Atkins, Zone, Ornish and LEARN diets on change in weight and related risk factors among overweight postmenopausal women. The A to Z weight loss study; a randomised trial. Journal of the Americal Medical Association 2007; 297(9) 969-998

    Itt elolvashatod, hogy a negy különbözö dietat összehasonlitva UGYANAKKORA kaloriabevitel eseten a szenhidratban szegeny dietak VALOBAN nyujtottak nemi elönyt – legalabbis az elsö 1-2 honapban. Kb. 6 honap utan ezek az elönyök kiegyenlitödtek, es hosszu tavon valamennyi dieta pontosan ugyanugy szerepelt minden szempontbol (beleertve a visszahizas kockazatat is). Igaz, a vizsgalat menopauza utani nök köreben keszült.

  116. 118: littledevil:

    “Vagy szerinted ez a gondolatmenet baromság?”

    Egyaltalan nem, csak ezt magyarazd el AranySakal baratunknak is. Szerinte csak akkor egeszseges az anyagcsere, ha több a ketontest, mint a glükoz. Mondjuk jogos, te nem erveltel emellett. Akkor vedd ugy, hogy a fentit AS-nek cimeztem.

  117. 114:

    “”Rajöttem egyebkent, hogy mi a fö nezetkülönbseg kettönk között.

    Te 35 evesen eletmodot valtoztattal (ehhez csak gratulalni tudok), es rengeteg mindennek utanaolvastal. Ezek közül lesz, ami bejön 40 ev mulva, lesz, ami nem. Majd az idö eldönti. ”

    Nem telt el még 40 év, csak 4. De azt már most elmondhatom, hogy a 95. ben belinkelt testépítős cikk alapján (emirikus módszer) csökkenhetett az inzulintermelésem, és javulhatott az inzulinérzékenységem. Hogy mire alapozom? Ha most bevágok egy tányér CH-t, akkor energikus leszek tőle, nem álmosodom el, mint pár évvel ezelőtt.

    “Oke, hogy nem eszel gabonafeleket, tejtermekeket meg rizst, mert ugy gondolod, ezekben vannak molekulak (lektinek pl.) amik betegsegeket okoznak (mondjuk ezekben nem 3-szor annyi felszivodo szenhidrat van, ”

    Nem veszem egy kalap alá a szénhidrátokat. Először elhagytam a búzát. Krumplit és rizst ettem tovább. Érdekes módon a búzafélék elhagyása hypoglycemia szerű remegéseket okozott, aztán 1 hét után megszűnt. A krumpli és rizs elhagyása már nem járt ilyesmivel. Azóta találtam pár érdekességet, miszerint a WGA (búzacsíra agglutinin) az agyban az ópiátreceptorokhoz kapcsolódik, vagyis inkább drogelvonás szerű tüneteket okozott.
    Ez elég egyértelmű magyarázat lenne rá, hogy a rizsevő népek nem olyan mértékben elhízottak, mint a búzaevők. Rizsből ehetsz ad libitum, búzán meg vagy éhes leszel mint a farkas, vagy elhízol mint a disznó.
    Persze erre írhatod, hogy ez az én fantazmagóriám, de az én megfigyeléseim ezt támasztják alá, és ha jobban szétnézel a pubmed elérhető cikkei között, találsz elegendő utalást a lektinekre. Ez a mainstream fő bűne, hogy nem vesz tudomást ezekről a dolgokról. Tehát ha teljes kiőrlésű búzát, vagy hántolatlan rizst ajánlgatsz, ezzel még több ilyen anyagot vitetsz be a gyógyulni vágyók szervezetébe, tehát több allergént, több lektint. (ezért linkeltem be az édeskrumplis írásokat)

    Rizzsel kapcsolatban a félig hántoltat 1 napi áztatás után lehetne elfogadni, hisz abban beinduló enzimatikus folyamatok lebontják a fitátok bizonyos részét, így némi tápanyaghoz is hozzájuthatsz belőlük, nem csak üres kalóriához.

  118. 121 jancsika!
    nem akarok több kísérletet tenni arra hogy válaszolj, hiszen tudod te is hogy léteznek olyan szénhidrátmentes táplálék kiegészítők amik gyakorlatilag szénhidrát bevitel nélkül is fogyaszthatóak.

    Azt kell látnom hogy a mainstream orvostudomány jelenleg nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen hiánybetegségekkel, járna a diabéteszes betegre nézve ha az tartósan 0 kalóriát (30-50g/nap alatt) vinne be szénhidrátokkal. (4:1 arányban a zsírok : fehérje+szénhidrát aránnyal)

    Ugye precízen fogalmaztam?

  119. 119: AranySakal:

    “az egészséges szervezet viszont képes ezeknek a hibáknak kiküszöbölésére”

    Valoban. Akkor is kepes, ha nem ketogen dietat követ. Ha nem egeszseges, vagy ezek a hibak tul gyakoriak külsö környezeti tenyezök miatt (pl környezetszennyezes, radioaktiv sugarzas) akkor nem kepes.

    “Igaz ott is ketogén étrend volt, ami orvos véleménye szerint nem is valósítható meg…”

    Ezt melyik orvostol hallottad? Mert tölem biztos nem. A ketogen etrend termeszetesen megvalosithato – mas kerdes, hogy nem biztos, hogy egeszseges (majd 40 ev mulva kiderül). Amit te “ketozisnak” hivsz (ami valojaban a ketontesteknek egy NEMILEG megemelkedett koncentracioja, mondjuk 0.5-1 mg/dl-röl 5-6 mg/dl-re) SZINTEN megvalosithato. Ami nem megvalosithato (legalabbis betegseg hianyaban nem), az az, hogy a ketontestek koncentracioja magasabb legyen, mint a glükoze, illetve, hogy a szervezet energiafelhasznalasanak nagyobbik resze ketontestböl jöjjön. Ez mar sulyos betegseget feltetelez.

    120:
    “117, gondolom az orvostudomány eme sarkaltos axiómája (Cellulóz mint humán tápanyag) azon magyar egyetemen is ismert ahol diplomáztál, megtennéd hogy magyar nyelvű forrást hozol?”

    Ezt ne kerd, mert a magyar könyveim otthon vannak, 1300 km-t meg nem fogok utazgatni, hogy most magyar forrast talaljak neked. Kenytelen leszel megelegedni az angollal.

    “okoz-e valami hiányt az emészthető szénhidrátok teljes hiánya?”

    Önmagaban nem.

    De ez egy gyakorlatban eleg nehezen megvalosithato allapot, felteve, ha termeszetes elelmiszerekkel szeretnel taplalkozni es be akarsz vinni legalabb napi 30 gramm rostot (amit melegen ajanlok). Persze szedhetsz ipari modszerekkel kivont etkezesi rostkeszitmenyeket, de az ipari modszerekkel elöallitott elelmiszerek eleg csunyan leszerepeltek az elmult 40 evben, valoszinüleg ezek a rostpotlok sem lesznek kivetelek. Ha tehat egeszsegesen es termeszetesen szeretnel taplalkozni, es nem akarsz a rosthiany sulyos következmenyeivel szamolni (mint pl. belrak), akkor kenytelen leszel megenni naponta 30 gramm rostot, es a minimum 90-100 gramm emeszthetö CH-ot, ami vele jön (es akkor mar nagyon megvalogattad, hogy milyen rostforrasokat eszel).

  120. 124: AS: Patientia virtus est, ahogy a müvelt latin mondja. Ha vartal volna meg 5 percet…

  121. 122:

    “Egyaltalan nem, csak ezt magyarazd el AranySakal baratunknak is.”

    Nincs mit elmagyarázni, ezt megtapasztalni kell. Évente pár alkalommal össze szokott jönni, hogy reggeltől estig letekerek 240 km bringán. Persze ezt nem lehet túl gyors tempóban megtenni, be kell osztani az izmok glycogén tartalékát. Még masszív banánenvés sem tudja folyamatosan utánapótolni, legfeljebb késlelteti a “falnak ütközés” bekövetkeztét. Aztán össze lehet hasonlítani, mire képes a szervezet kizárólag zsíron és ketonon. Fehér izomrostok lefagynak mint a windows, semmi sprint, semmi erő. Csak a vörös rostok működnek tovább, de azok nem képesek dinamikus erőbedobásra. Lásd Tiborbát zsákkal a hátán a lépcsőn. Fehér rostokból a 2a hosszú edzésekkel hozzászoktatható a zsírüzemre, tulajdonképpen ez az adaptáció történik állóképességi edzéskor (+ mitokondrium + hajszálerezettség). De a zsír meg csak aerob módon égethető, nem lehet oxigénadósággal felhasználni, míg a cukrot igen. Ez a legnagyobb előnye a szénhidrátnak. Olyan mint a nirto motor. A vörös rostok olyanok, mint a diesel motor, sokáig, nagyon sokáig elvisznek, de nem tudsz túl nagy erőt leadni velük. Míg a fehérek olyanok mint a nitro. Azonnal nagy erőt adnak, de nem bírják sokáig. A fehér rostok igénybevétele növeli a HGH termelést, tehát fiatalon tartani a szervezetet csak így lehet. Rövid, de intenzív terheléssel.

    (Gondolom Te ezzel tiszában vagy, csak ideírtam mások okulásául)

    http://fitness.mercola.com/sites/fitness/archive/2010/06/26/10-minutes-of-exercise-yields-hourlong-effects.aspx

  122. 123: littledevil:

    “Ez a mainstream fő bűne, hogy nem vesz tudomást ezekről a dolgokról.”

    Ezt egy picit atfogalmaznam, inkabb az a helyzet, hogy nem tulajdonit neki sok jelentöseget, mivel kisebb gondja is nagyobb ennel. Vegyük a lektineket!

    Igen, az allergias problema, amit irtal fennall, de egyreszt, az emberiseg (legalabbis bizonyos csoportjai) több ezer eve fogyaszt gabonafeleket (köztük hantolt es hantolatlan rizst is), es az allergias következmenyek miatt olyan mertekü közegeszsegügyi katasztrofarol azert nem beszelhetünk, mint a gyorsan felszivodo szenhidratok eseten. A jelenseg termeszetesen letezik, nem tropusi sprue, vagy coeliakia ill. irritabilis bel szindroma neven ismert, es valoban nö a gyakorisaga, viszont ugy tünik, elsösorban azert, mert javul a felderitettsege. Vagyis igen, ezek a problemak leteznek es itt vannak velünk mar több ezer eve, de egesz jol elvagyunk velük.

    Masreszt, meg a jelenlegi felderitettseg mellett is az a helyzet, hogy az irritabilis bel szindroma miatti problemak eltörpülnek az extrem mertekü kaloriafogyasztas miattiakhoz kepest. Mig a tuleves következmenyei a lakossag minimum 2/3-at erintik valamikor elete folyaman, addig az irritabilis bel szindroma nem nagyon haladja meg a 10%-os elöfordulast.

    Abban persze igazad van, hogyha lehet termeszetes forrasbol szarmazo, egeszseges szenhidratokat bevinni IBS nelkül, akkor mert ne tegyük meg – elvegre buza es rizs helyett lehet batatat is termeszteni.

    De a közegeszsegügy szempontjabol az a helyzet, hogy jelenleg sokkal több gondunk van a tulevessel es a cukorral/liszttel, mint azzal, hogy az emberek buzat esznek batata helyett. Tehat szep es jo, hogy te batatat eszel (en is szoktam enni egyebkent, bar szenhidratforrasnak nem vetem meg a tönkölybuzat es a barna rizst, szemely szerint semmi gondom nem szokott lenni velük, de ez persze egyenfüggö is, biztos szerencses vagyok), de az egeszsegügyben apolt betegek 90%-anak nem itt kellene kezdeni. Ez mar az “expert” szint, ha ugy tetszik. Ök meg kezdök.

  123. 128.

    “több ezer eve fogyaszt gabonafeleket ”

    Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy igenis búza esetén az elmúlt 100 év alatt megduplázódott a búza gluténtartalma. Köszönhetően a nemesítgetéseknek.

    Itt van ez a film, ebben is van szó róla:

    http://www.youtube.com/watch?v=lESE5_f651s

    Ha megnyitod, 4:40 től egy orvos meséli el klinikai tapasztalatait. Tehát hogy jelenleg golyóállónak (gluténállónak) tartod magadat, még az életed későbbi szakaszaiban meggyűlhet vele a bajod.

    6:30 tól 7:30 ig nagyon megdöbbentő.

    Aztán ott van még a régebbi búzafajok kérdése, melyekben csak A és B genom volt található (einkorn, tricitum stb.) Szóval ezeket lehetett enni, de a mai fajokban már ott figyel az alfa-gliadin, amit a vájtfülűek inkább elkerülnek. Ha hozzájutnék tönkebúzához, azt néha bevállalnám, de a mai fajokat jobb kihagyni. http://www.tenyek-tevhitek.hu/gluten-uj-megvilagitasban.htm Ráadásul a mai gyorskelesztett kádárkenyér még kovászt sem lát, tehát a benne lévő fitátokat nem bontják le a baktériumok, ezen enzimatikus folyamatok hiányában nem jutunk hozzá a fitinsav kötésben lévő ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez. Tehát marad a rengeteg zöldség, olajos magvakkal kiegészítve (amiket szintén áztatni szoktam 1 napig felhasználás előtt.)

  124. 125,

    elkerülve minden további és eddig félreértést és pontatlan fogalmazást.
    Amit én ketogén étrendnek nevezek/tartok: az a fajta étrend, amiben a test által felhasznált energia 70-80 % a zsírból származik. Mivel az agy ami az egyik legnagyobb energiafogyasztó szövetünk és képtelen a vér/agy gát miatt zsírsavakat használni energiakénta szomatikus sejtjeinktől eltérően, a zsír metabolizmus során keletkező ketontestekből elégíti ki energiaigényének zömét.
    Ennek az étrendnek az alapja, a zsír : fehérje+szénhidrát arány tekintetében: 4:1.

    Miután megegyeztünk abban, hogy a szénhidrát ilyen fokú vagy ennél nagyobb arányú mellőzése sem jár hiánybetegséggel vagy hasonló kockázattal, adódik a kérdés:

    Mi történne ismereteid szerint azzal a cukorbeteggel aki így módosítaná a táplálkozását?

  125. 125 jancsika

    A növényi rost (cellulóz mint humán tápanyag)

    “meg nem fogok utazgatni, hogy most magyar forrast talaljak neked.”

    Gondolom azért annyira nyilvános, hogy a neten is elég barangolnod hozzá.

    Esetleg egy tápanyagtáblázat. 🙂

  126. 130: AranySakal:

    “Miután megegyeztünk abban, hogy a szénhidrát ilyen fokú vagy ennél nagyobb arányú mellőzése sem jár hiánybetegséggel vagy hasonló kockázattal…”

    Ebben maximum te egyeztel meg sajat magaddal, en többször elmondtam, hogy ha nem viszel be szenhidratot, akkor nem viszel be rostot sem, ami esszencialis tapanyag. Maximum mestersegesen tudnad potolni az elhagyott szenhidratfogyasztas miatt kiesett rostot, de a mestersegesen elöallitott elelmiszerek eddig nem igazan szerepeltek valami jol. Jobb a termeszetes.

    “Esetleg egy tápanyagtáblázat.”

    Parancsoljal:

    http://dieta-abc.hu/tapanyagtablazat.php

    Mik is vannak itt? Energia (kjoule-ban es kcal-ban), feherje, zsir, szenhidrat, koleszterin ES ROST.

  127. 100: Attila(PV)

    “Nem tudsz vitatkozni.

    A SOKKAL több az a valódi érték, és nem a haszon.

    Ha valóban sok munkát ölnek bele, sok aprólékos kézi munkát, abból a dolgozók járnának jól és nem az “ipar”, azaz az a néhány nagyvállalat aki most uralja a szegmenst.”

    Azert en megis megprobalkoznek vele.

    1. Jelenleg a vilagon elö 7 milliard emberböl 2 milliardnak az alapvetö elelmezesere sincs penze. Ha holnaptol felmegy az elelmiszer ara (akar azert, mert annyival több hozzaadott erteket tartalmaz, akar azert, mert mindent kezzel csinalnak, es emiatt dragabb lesz), az azt jelenti, hogy nem 2 milliardnak, hanem mondjuk 5 milliardnak nem lesz ra penze. Ennyire ki akarod irtani az emberiseg nagy reszet?

    2. Teljesen mindegy, hogy miert dragabb az egeszseges elelmiszer, a lenyeg, hogy ha az ara több, akkor az arres is nagyobb rajta – tehat tökes baratainknak böven megerne a dragabb elelmiszert forszirozni, hiszen ha nagyobb a penzforgalom, akkor több a nyereseg is. Mert nem teszik? Mert az emberek nem veszik meg. Egyreszt van a mar emlitett 2 milliard, aki eleve nem is tudna megvenni, masreszt akik meg meg is vehetnek is szivesebben költik a penzüket masra – pl. okostelefonokra. Mint pl. a magyar emberek is:

    http://www.nol.hu/archivum/archiv-491582

    Ertjük? Az embereknek fontosabb a legujabb okostelefon, mint hogy egeszsegesen taplalkozzanak.

    Akkor mert is csodalkozunk, hogy ennyi a cukorbeteg?

    3. No, de feltelezzünk egy RADIKALIS valtozast! Holnaptol teljesen ujraosztjuk a vilag vagyonat, mindenkinek ugyanannyi jut. Nincsenek gazdagok, de nincsenek extrem szegenyek sem. Mennyiben valtozna a helyzet?

    Nos, fosszilis tüzelöanyagok nelkül kb. 0,5-1 milliard embert tudna eltartani a Föld. Ehelyett van 7 milliard. Tehat 6 milliard gyakorlatilag igy sem, ugy sem tudna elkerülni, hogy olajat egyen. Tehat mit is nyertünk vele? Igazabol semmit sem.

  128. Janicska azt állította, hogy a ketontestek neurotoxikusak. Szeretném látni az erre vonatkozó szakirodalmi hivatkozásokat. Már eddig is sok kóklergyanús kijelentést olvashattunk tőle, de ez azért már tényleg sok. Még szerencse, hogy nem a saját nevével írogat, különben nagyon megjárná…

  129. 132 jancsika

    ugye nembaj ha egyedül te nevezed a rostokat esszenciális tápanyagoknak? Attól az még tehet jót vagy rosszat, de ugye vannak népek akik ennek hiányában is jobbára szarnak rá…

    Hogy mi a közfelfogásban a tápanyag:

    http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1panyag

    hol van itt a napi szükségletekben mint esszenciális tápanyag?
    Egyesek nem osztják azt a vélekedést ahogy szükséges míg mások a 3x osát írják elő, és kívánatosnak tartják azt is hogy a rostforrás sokkal szélesebb bázisból álljon mit az átlag amerikai 5-6 rostforrása…

    A táblázatban tényleg szerepel az élelmiszer rosttartalma de ahhoz kell egy konok elszántság hogy akkor az emészthetetlen rost az tápanyag… De nem akarlak róla lebeszélni, ha már ez számodra ennyire sarkalatos.

  130. 134: AranySakal:

    Ha mar wikipedia:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Dietary_fiber

    “Current recommendations from the United States National Academy of Sciences, Institute of Medicine, suggest that adults should consume 20–35 grams of dietary fiber per day, but the average American’s daily intake of dietary fiber is only 12–18 grams.

    On average, North Americans consume less than 50% of the dietary fiber levels recommended for good health. In the preferred food choices of today’s youth, this value may be as low as 20%, a factor considered by experts as contributing to the obesity levels seen in many developed countries.

    In clinical trials to date, these fiber sources were shown to significantly reduce blood cholesterol levels, an important factor for general cardiovascular health, and to lower risk of onset for some types of cancer.”

    Magyar forrast ne kerjel, mert sajnos ennek az oldalnak nincs magyar forditasa. Remelem, nem okoz problemat az angol szöveg.

    Tehat nem csak en nevezem a rostokat esszencialis tapanyagoknak, hanem ez pl. az USA-ban ma mar tudomanyos teny.

  131. “Nos, fosszilis tüzelöanyagok nelkül kb. 0,5-1 milliard embert tudna eltartani a Föld. Ehelyett van 7 milliard. Tehat 6 milliard gyakorlatilag igy sem, ugy sem tudna elkerülni, hogy olajat egyen. Tehat mit is nyertünk vele? Igazabol semmit sem.”

    nem a topik témája, mint az sem hogy a korszerű mezőgazdaság 1 kcal élelmiszert 10 kcal fosszilis input árán termel meg.

    Meglátjátok az ásóbot, meg a hátikosár fogja gyógyítani a túlsúlyt és a cukorbetegséget!

  132. 138: AranySakal:

    “Meglátjátok az ásóbot, meg a hátikosár fogja gyógyítani a túlsúlyt és a cukorbetegséget!”

    Ja, meg a tulnepesedest is… ha ezek az eszközök maradnak, akkor lemegyünk olyan 100 millios nepesseg ala…

    En a magam reszeröl azert sajnalnam ezt, nem tudom, te hogy vagy vele.

  133. “Tehat nem csak en nevezem a rostokat esszencialis tapanyagoknak, hanem ez pl. az USA-ban ma mar tudomanyos teny.”
    Ezt éppen akkora komolysággal kezelem mintha egyenesen angol tudósok írták volna!

    Mi szerinted az esszenciális tápanyag fogalma?
    Régen volt már a biokémia szigorlatom, frissítsük fel!

    Az én időmben az esszenciális zsírsavak, aminosavak “táplálékok” hiánya súlyos anyagcserezavart eredményezett. (lévén, hogy külső forrásból származnak, a szervezet nem tudja előállítani) eddig a rostokkal is rendben vagyok, de akkor mi lesz a hiánybetegség aminek ki kell alakulnia rosthiány mellett?

  134. 139 számtalan módon lehet elektromos áramot termelni, amivel meg hidrogént, ha ez lehetséges akkor át lehet térni hidrogénalapú iparra…

    nem látok ebben akkora drámát.

    Sokkal inkább sírni kellene a termőtalajok megállíthatatlannak tűnő pusztulása/kimerülése miatt.

    Az hogy sajnálni fogom vagy sem? Majd akkor kiderül.

    Az emberek a prosperitás időszakában el sem tudják képzelni hogy annak törvényszerűen vége lesz!
    Lásd a közelmúlt vagy a történelem gazdasági változásait, kataklizmáit, a társadalmakat leromboló klímaváltozásokat, háborúkat, pénzügyi összeomlásokat.

    Nyilván akik el tudják képzelni és tesznek ellene azok vannak kevesebben, és egy kicsit védettebbek.

  135. 135: asafa:

    “Szeretném látni az erre vonatkozó szakirodalmi hivatkozásokat. Már eddig is sok kóklergyanús kijelentést olvashattunk tőle, de ez azért már tényleg sok.”

    Parancsolj, itt van pl. ez:

    Neurotoxicology. 2000 Jun;21(3):409-18.
    Neurotoxic interactions of industrially used ketones.
    Noraberg J, Arlien-Søborg P.

    Ebben a vizsgalatban munkasokat vizsgaltak, akik több even at acetonnal, etil-metil-ketonnal ill. ciklohexanon-nal dolgoztak. Mit ad isten, az aceton volt a LEGINKABB neurotoxikus.

    Kis kiegeszites ide: mit is ertünk ketontest alatt?

    A korelettanban ketontest alatt több vegyületet ertünk, leggyakrabban harom vegyület sorolando ide: az ACETON, az acetecetsav es a beta-hidroxi-vajsav. Bizonyos zsirsavak eseten meg keletkezhet beta-ketopentanoat es beta-hidroxipentanoat is, de ezek joval ritkabbak.

    Tehat harom vegyület: aceton, acetecetsav es beta-hidroxi-vajsav.

    Ha az acetont egy kicsit jobban megvizsgaljuk, akkor arra is jutunk, hogy az aceton egy SALAKANYAG. A szervezet nem kepes hasznositani, gyakorlatilag kipisiljük es kilelegezzük. Igaz, a nem-ketogen dieta eseten is keletkeznek salakanyagok, amik a vesen keresztül tavoznak (pl. a hugysav es a kreatinin).

    A kerdes: lehet-e a ketogen dieta jo?

    Nos, nem feltetlenül rossz a ketogen dieta. Lehetnek esetek, amikor az elönyei (pl. az enyhe neurotoxicitas miatt lecsökkent görcskeszseg) nagyobbak lehetnek a hatranyainal. Az epilepszias betegeknel pl. egy jo modszer a ketogen dieta a rohamok gyakorisaganak csökkentesere, bar amiota leteznek az acetonnal joval kevesbe neurotoxikus antiepilepszias szerek is, azota a ketogen dieta az epilepszia kezeleseben “kiment a divatbol”. De azert meg latni itt-ott.

    Egy kicsit az alkohol hatasahoz tudnam ezt hasonlitani. Az alkohol egy idegmereg, ez közismert teny. Viszont a megfelelö kontroll melletti, nem tul nagy adagokban törtenö fogyasztasa csökkentheti a mindennapos stresszt, igy a nyugati eletmod eseten akar pozitiv egeszsegügyi hatasa is lehet. Lehetnek esetek, amikor az elönyök nagyobbak, mint a hatranyok.

    A vegere maradt meg egy kerdes: a ketogen dieta meg belül van az elfogadhato riziko hataran, vagy mar elfogadhatatlan kockazatot jelent?

    Szerintem erre a kerdesre ma meg nem lehet tudni a valaszt. Az inuitok jol elvannak a ketogen dietaval mar par ezer eve, de az eletmodjuk meröben mas, mint a nyugati embere, es nem is elnek annyi ideig. Hogy a több evtizedes ketogen dietanak lesznek-e kimutathato koros hatasai, azt majd 30-40 ev mulva fogjuk latni egyertelmüen. De hat a gyorsan felszivodo szenhidratok negativ hatasait se lattuk elöre, amikor elkezdtek elterjedni.

  136. 138:

    “nem a topik témája, mint az sem hogy a korszerű mezőgazdaság 1 kcal élelmiszert 10 kcal fosszilis input árán termel meg.”

    De lesz belőle 20 is, mire becsomagolják, elszállítják a multiba, mélyhűtöd, aztán megfőzöd, és kiteszed az asztalra.

    Hogy ne offoljuk szét a témát, belinkelem ide, hogy gurul a bringám szénhidráton. http://www.youtube.com/watch?v=CICFjh69fKE Megnéznélek ugyanitt ha csak zsír és keton lenne az “üzemanyag” 🙂

  137. AranySakal:

    140:
    “Az én időmben az esszenciális zsírsavak, aminosavak “táplálékok” hiánya súlyos anyagcserezavart eredményezett. (lévén, hogy külső forrásból származnak, a szervezet nem tudja előállítani) eddig a rostokkal is rendben vagyok, de akkor mi lesz a hiánybetegség aminek ki kell alakulnia rosthiány mellett?”

    Tudsz te mindent magadtol. En nem is kellek ide. Es hogy milyen betegsegek kialakulasaban oki tenyezö a rosthiany, azt pedig a wikipedias cikk elmagyarazta neked a 137-esben: elhizas, cukorbetegseg (a szenhidratok gyorsabb felszivodasa miatt), bizonyos raktipusok (pl. belrak), magas koleszterinszint es kardiovaszkularis betegsegek. Ezek ugy gondolom, eleg sulyosak, raadasul a nepesseg több, mint 2/3-at erintik.

    “Sokkal inkább sírni kellene a termőtalajok megállíthatatlannak tűnő pusztulása/kimerülése miatt.”

    Ezt jol latod. Viszont a problema a következö: asobottal SOKKAL kevesebbet lehet ugyanakkora területen termelni, mint zöld forradalommal (gepesites, peszticidek plusz mütragyak). A megmüvelhetö talaj mennyisege dramaian csökken a zöld forradalom modszereinek köszönhetöen. Vagyis ha visszaterünk az asobotra, akkor a megtermelt elelmiszer mennyisege drasztikusan lecsökken – kevesebb kaja = kevesebb ember. Ha viszont tovabb csinaljuk a zöld forradalmat, akkor elöbb vagy utobb vagy a talaj fogy el, vagy a fosszilis tüzelöanyagok (ugyanis ezek nem ujulnak meg).

    A megoldas vagy az lenne, hogy lecsökkenteni a nepesseget, es akkor vissza lehetne terni az asobotra (lehetöleg eröszakmentesen, ha lehet kernem), vagy kitalalni egy olyan muvelesi modot, ami nemcsak, hogy nem igenyel fosszilis tüzelöanyagokat, de lehetöleg legalabb annyit termel, mint a zöld forradalom modszerei, es nem pusztitja a talajt meg az elövizeket. Ja, es nagysagrendekkel kevesebb energiat is igenyel, mivel megujulo energiaforrasokbol kb. egy nagysagrenddel kevesebb hasznos energiat lehet kinyerni, mint a fosszilisekböl. Jelenleg ilyen modszer nincs. Vannak probalkozasok, amik TALAN fogjak ezt tudni majd egyszer. Garancia nincs ra.

  138. 142 jancsika

    Félrevezető az, hogy diétának hívsz egy étrendet. Az inuitok vagy más tundra lakók élethosszig diétáznak?

    Kevéssé érdekel de a terápiás célú ketogén étrend akkor is hatott amikor a gyógyszerek nem. (Egyébként kíváncsi volnék azok a “kímélő” epilepszia elleni gyógyszerek milyen betegtájékoztatót tartalmaznak már ami a mellékhatások listáját illeti. Ugye olyan gyógyszer kit tudja mennyit ér aminek nincs mellékhatása? Ráadásul addig amíg az epilepszia okát nem ismerik és gyógyítani nem tudják, ki mit választana? Egy étrend változást, vagy egy ipari alkalmazást, azaz vegyszert?
    Miután a ketogén étrend hatásmechanizmusa is vélhetően teljesen ismeretlen kár találgatni, hogy az a vélelmezett neurotoxitás miatt hat-e? Ilyen ez mint a harmadik típusú diabétesz.
    A vesétől meg a kiválasztó szerveinktől mit várnánk ha nem azt hogy kiválasszák a salakanyagokat?

    ” De hat a gyorsan felszivodo szenhidratok negativ hatasait se lattuk elöre, amikor elkezdtek elterjedni.”

    Most hogy látjuk, mi történne szerinted egy cukorbeteggel ha terápiás céllal átállna ketogén étrendre? (ezzel ugye adós vagy még mindig.)

  139. 143 littledevil

    én magam nem szívesen látnám de a haverom mondat hogy egy Amerikában (?) (Kanadában) élő doki lenyomott egy 24 órás bicajversenyt saját zsíron kaja nélkül.
    Szerinted jól sikerült a glikogén feltöltése?
    de van valahol egy linkem egy kanadai bicajos dokiról aki ketogén és blogol, azt kéne követned…
    De mint tudod, akik naponta elégetnek 10 000 kalóriát azok tolják csak a szénhidrátot nyugodtan. A kerékpározás sem ülő munka!

  140. 144 jancsika

    ne terelj! A hiánybetegségek azok olyanok, hogy törvényszerűen alakulnak ki, és nem a kockázat nő a hiányukban.
    Minek blöffölni?

    csak egy példa, ha nem kerül a szervezetembe szénhidrát hogy fog nekem cukorbetegséget generálni a rosthiányom?
    Mi ennek az élettana?
    Egyébiránt az sem egy igazolt állítás, hogy a ketogén étrend kicsi adagjaihoz éppen annyi rost volna a rákmegelőző esszenciális szükséglet mint a szemétkajákat zabáló hájas amerikai hörcsögöknek. (szerintem.)

  141. 142 Vicces vagy. Ez olyan mint, ha a víz mérgező hatását a vízbefúltakon akarnád demonstrálni.

    Javaslom, üsd be a keresőbe, tanulni neked sem késő. Számos cikket fog kidobni:

    [Ketone bodies neuroprotective properties]

  142. Egyre érdekesebb ez a boxmeccs.

    135. asafa
    “Már eddig is sok kóklergyanús kijelentést olvashattunk tőle”
    Légy szíves, kicsit konkrétabban fogalmazz. Én sokat tanultam jancsika hozzászólásaiból, a te nevedet eddig nem láttam a blogon. Gyanítom, hozzáértő vagy, de amit idéztem tőled, nem túl elegáns. Miért nem szólaltál meg eddig, ha kóklerséget tapasztaltál? Mi az, hogy kóklergyanús? Kókler, vagy nem? A sok gyanús hozzászólást is megjelölhetnéd.

  143. 134. Jancsika

    1. Ha hagyni lehetne, hogy az éhezõ 2 milliárd magának termelhesse, és ne a multiktól állami támogatáson vett segélyen tengõdjenek, akkor sokminden megoldódna… De ez a rendszer is arra lett kihezyezve, hogy az adófizetõk pénzét a multiknak osszák le, aminek általában csak egy nagyon kis hányad jut el azokhoz, akiknek szüksége lenne rá.

    2. A magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb árrést.
    Az termelõi árat pont azért kell lenyomni a minimum alá, hogy a profit nagyobb lehessen. A jobb minõség tönkretenné a multik nyereségét, ezért kapálódznak ellene. Ha a forgalomból kikerülnének a divatos szarok, mint a Coca Cola meg a csoki néven eladott vegyszerek, több pénz maradhatna valódi kajára.

    3. Nem kell semmi extrém és radikális változás.
    A pénzügyeket kellene úgy szabályozni, hogy visszakerüljenek a demokratikus rendszer alá, és ne fölötte terpeszkedjenek…
    még akkor is hatékonyabb lehetne, ha ez a demokrácia, amit annak nevezünk távolról sem tökéletes (talán éppen ezért).

    És nem kell visszadobni mindog a labdát a fosszilis üzemanyagoknak.
    Ha azt az esztelen pazarlást, amit a fejlett világ csinál sikerülne visszafogni, sokkal több és jobb minõségu áru jutna mindenkinek, de legalábbis a többségnek.

    Persze egyetértek azzal, hogy nem iPhonera kell az egészséges kaja árát költeni.
    De ez megint elviszi a témát a kifinomult marketing trükökhöz.

  144. Fél éves rendszerességgel rámutatok: Az Ember és az élővilág a Földön nem kompatibilis. Teljesen közömbös mit találtok ki, előbb vagy utóbb összeomlik a rendszer. Ha nem most, akkor 50, ha nem 50 akkor 200, ha nem 200, akkor 2000 év múlva. A Föld erőforrásai végesek, mi pedig egy részüket visszaállíthatatlanul elhasználjuk. Ezért demagógia az, amit Attila szünet nélkül nyom.

  145. Azért nem demagógia az amit nyomok, mert sokezer évig viszonylagos harmóniában tudott élni az ember a természettel.
    CSak az utóbbi idõben “okosodott” meg egy réteg annyira, hogy képes legyen az egész Földet elpusztítani. A tömegek, ha rajtuk múlik, ma is úgy túrnák a földet mint 1000 éve…
    ( az hogy a mesterséges madárinfluenzára van mesterséges vakcina nem igaán fogós érv a technológia mellett)
    NEM igazán a paraszt akart plazmatévét, hanem azok dumálták bele, akik valóban hasznot húztak a dologból.

    Az ember, mint a természet része, igenis kompatibilis.
    A vég nélküli növekedés és a határtalan profit, az az ami nem kompatibilis a világgal.
    De ez olyan mint a betegség…
    És a legtöbb betegségbõl ki lehet gyógyulni. Igaz, a gyógymód lehet fájadalmas.

  146. 149: Jani:

    Hehehe. Te még nem vetted észre?

    Lenne rá egy fogadásom, hogy AranySakál és asafa egy és ugyanazon személy. Gondold csak végig:

    1. asafa első hozzászólása a 134-esben 17:34 perckor jön, AranySakál 17:35 perckor szól hozzá a 135-ösben.

    2. asafa második hozzászólása a 148-asban 20:01 perckor jön, AranySakál ezt megelőzően háromszor szólt hozzá (145, 146, 147):
    19:44-kor, 19:48-kor és 19:54-kor. Ezután jön asafa 20:01-kor.
    Vagyis kb. 5-6 öt percet gondolkodik és írja a hozzászólást, utána elküldi, és hozzáfog a következőhöz. Szépen, szabályos időközönként jönnek a hozzászólások egymás után mind a két esetben.

    3. asafa… ha megnézed ezek a betűk a billentyűzeten mind a bal oldalon vannak. A klasszikus gépírásnál alaptétel, hogy kilenc ujjal gépelsz (a bal hüvelykujjad nem gépel), a bal kezed négy ujja az asdf billentyűkön van… asafa: bal kisujj, bal gyűrűsujj, megint bal kisujj, bal mutatóujj, megint bal kisujj… vagyis AranySakál barátunk egyszerűen bal kézzel gyorsan begépelt valamit, így lett asafa. Még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább az első a-t nagy betűvel írja. Egyébként valószínűleg tanult gépírni, bár ez nem biztos, eltalálhatta úgy is, hogy egyszerűen véletlenül végighúzta az ujjait a billentyűkön.

    4. A két hozzászóló stílusa GYANÚSAN hasonló. Mindketten azzal kezdenek, hogy dehonesztálnak engem, mint orvost. Naná, hiszen nem értek egyet a fő mondanivalóval, miszerint a ketogén diéta a megoldás MINDEN civilizációs betegségre és pont. Mindketten kóklernek, pancsernak, szándékosan ártó, nyerészkedő csalónak próbálnak feltüntetni már az első pillanattól kezdve. És mind a ketten 100%-ig meg vannak győződve a ketogén diéta kiválóságáról, kételynek helye nincs. Mindketten erősen az érzelmekre ható érveléssel manipulálnak valódi tények és érvek helyett. Két teljesen megegyező stílusú és véleményű ember, akik véletlenül ugyanarra a blogra, ugyanabba a posztba 2-3 perccel egymás után kommentelnek. Mennyi ennek az esélye? Főleg, ha figyelembe veszed, hogy összesen talán 5-en ha kommenteltünk ebbe a posztba, és mindenkinek megvolt a maga jól kialakult véleménye (nézd csak meg mondjuk littledevil véleménye mennyire más, mint AranySakálé vagy az enyém).

    5. AranySakál a Diabétesz poszttal együtt most már kb. 300 kommenten keresztül “viaskodik” velem, de a róka fogta csuka marhaságait csak nem bírja keresztül verni. Jól jön tehát egy “szövetséges”, az egyetértő “tömeg” a vélemény mögött… fellép tehát egy rezonőr, asafa, aki gyakorlatilag ugyanazt fújja, mint AranySakál, csak más néven. Így barátunk két irányból “támadhat”.

    Ügyes gyerek ez az AranySakál, annyi szent. És főleg kitartó. De sajnos nem túl okos, és elég átlátszó.

  147. 150-152: Attila(PV):

    Attila, te egyvalamit nem akarsz megérteni, és ezt most már krónikusan.

    Technológiailag NEM LEHET visszafelé lépni.

    Nem megoldás az, ha mindenki szépen hazamegy, és elkezd földet túrni. Ezen már RÉGES-RÉGEN túl vagyunk.

    Most ahelyett, hogy belemennék megint a globális szempontok boncolgatásába, engedd meg, hogy a saját életemből vett példát meséljek el neked.

    Én kb. 19 éves koromban, egy évvel apám halála előtt jöttem rá, hogy hatalmas gondjaink lesznek. Apám és anyám elváltak, amikor még kicsi voltam. Anyám Szegeden maradt, apám visszaköltözött a szülei házába Sándorfalvára. Apámat hetente 2-3 napra látogattam meg, olyankor nagyon jóízűeket dolgoztunk és beszélgettünk együtt mind a ház körül, mind a teljen a Csibafa dűlőn, Sándorfalva határában.

    A Csibafa dűlőn 1600 és 800 négyszögöles telkek voltak, apámék még valamikor a rendszerváltás környékén szereztek ott két 1600 négyszögöles telket egymás mellett, az egyiket apám nagybátyja, a másikat apám vitte. Mikor apám nagybátyja (aki egyébként túlélte apámat, azt hiszem, ez volt az ő életének legnagyobb személyes tragédiája) már nem bírta tovább művelni a saját telkét, akkor apám csinálta mind a kettőt. Vagyis 3200 négyszögölön gazdálkodtunk apám, az élettársa, az élettársának a családjából páran, amikor úgy hozta ki a lépés meg jómagam, amikor ott voltam.

    Nem telt el nap kint a telken, hogy apám ne mondta volna el: ha nem locsolnánk, itt maximum a fák maradnának meg, és azok se teremnének semmit sem.

    Elvileg kézzel műveltük a telket, de ha jobban végiggondolom, sehova nem jutottunk volna ipari eszközök nélkül, ugyanis:

    1. Minden évben trágyázni kellett a földet, állati trágyával, amit a sándorfalvi TSZ-ből vettünk meg. A TSZ természetesen nagyipari módszerekkel tenyésztette az állatokat.

    2. A trágyát traktorral szántattuk be (kézzel irdatlan mennyiségű munka lett volna minden évben 3200 négyszögölbe belefordítgatni, traktorral nem egészen 3 óra hossza alatt megvolt)

    3. Valóban úgy volt, ahogy apám mondta: FOLYAMATOSAN locsolni kellett, hogy bármi is teremjen. És hogy locsoltunk? Felszín alatti vízkészletből (ártézi kút, ami nem megújuló vízforrás) elektromos szivattyúval. A telken volt villamos áram (póznáról).

    4. Az állati trágya mellett rendszeresen használtunk nitrogénalapú műtrágyákat (pétisó).

    5. Természetesen apám rendszeresen permetezett (peszticidek).

    6. Mindezek mellett kb. másfél-kétszer annyiért kellett volna adjuk a terményeket, mint a nagyipari gazdaságok, ahhoz, hogy egy nagyon szerény kis megélhetést tudjunk belőle biztosítani. Amikor ez már nem ment, apám tönkre is ment bele (szerintem ezért halt meg végül).

    Szerinted hova lettünk volna, ha nincs a seggünk alatt az ipari társadalom TELJES infrastruktúrája (traktor, nagyipari állattenyésztés, nitrogénalapú műtrágyák, permetszer, felszín alatti nem megújuló vízkészletek, elektromos áram, robbanómotoros rotációs kapa, stb. stb.)? Nemhogy nem tudtunk volna olcsón termelni, de nem termeltünk volna SEMMIT SE. Érted ezt? Első körben nem az a gond, hogy mennyibe kerül, hanem hogy meg se tudod termelni! Az már a másik hatalmas probléma, hogy ki kinek a fejét fogja szétverni, ha a megnövekedett árak miatt még a sokkal kevesebbet se fogják tudni az emberek megfizetni.

    Tehát a termelést az ipari társadalom által nyújtott előnyök nélkül elfelejtheted. Köszönőviszonyban nem lennének a hozamok az elvártakkal. Ha megszünteted a pazarlást, és mondjuk nyersz vele 50%-ot, még az sincs SEHOL sem az ipari eszközök elvesztése miatti hozamcsökkenéshez képest. A hozamcsökkenés MINIMUM 90%-os lenne, de szerintem a 99% se lenne túl elrugaszkodott becslés.

    A kérdés: hogy tartod fenn az ipari infrastruktúrát és meddig tudod egyáltalán fenntartani? Fenn lehet tartani egyáltalán az ipari társadalmakat tőke és nagytőkés beruházások nélkül? Volt rá próbálkozás, úgy hívták, hogy kommunizmus. Nem kell bemutatnom, hogy hova jutott.

    Igen, meg lehet próbálni újra. És lehet, hogy sikerül. De akkor is csak annyit értél el, hogy a jelenlegi állapotokat konzerváltad mondjuk 20-30 évre, utána az ipari társadalom fenntarthatatlansága miatt újra beleütközöl ugyanebbe a létfalba. Csak akkor már nem 7 milliárd ember lesz, hanem 10 milliárd, vagy még több.

  148. 153. jancsika
    Felmerült bennem is, hogy asafa=AranySakál, de nem akartam gyanúsítással kezdeni, mert úgysem tudnám bizonyítani. Gondoltam, felhívom a kedves olvasók figyelmét megnyilvánulásainak méltatlanságára. Nem szép dolog egy értelmes, jószándékú törzs-hozzászólót így ismeretlenül lefikázni. És még ő írja rólad, hogy névtelenül nyilatkozol, szinte meg is fenyeget.

  149. 156: Egyébként tudod, mit, ezután a kis “intermezzo” után válaszolok a kérdésére:

    “Most hogy látjuk, mi történne szerinted egy cukorbeteggel ha terápiás céllal átállna ketogén étrendre? (ezzel ugye adós vagy még mindig.)”

    Egyébként részben már válaszoltam is. Két eset lehetséges.

    1. Az illető mennyiségi ÉS minőségi kontrollt is tart.

    2. Az illető csak minőségi kontrollt tart.

    Ebből a szempontból AranySakálnak igaza volt abban, hogy a “diéta” és az “étrend” nem feltétlenül ugyanaz. Az étrend a minőségi kontrollt, a diéta a minőségi ÉS mennyiségi kontrollt jelenti. Ha valaki tehát áttér a ketogén étrendre, akkor nem feltétlenül diétázik (csak akkor, ha pontosan kiszámolja, mennyi kalóriát visz be, és tart egy jól meghatározott limitet).

    1. Ha tehát van mennyiségi kontroll is, akkor az illető a ketogén diétával le fog fogyni. A fogyással párhuzamosan javulni fognak a diabétesz komplikációi is, ha hosszú távon képes ezt tartani, akkor gyakorlatilag tünetmentessé tehető, miután elérte a 25-ös BMI-t (itt egyébként megoszlanak a vélemények, sokan a 22-es BMI-t tartják az elérendő szintnek). Kb. 12 hónap után ugyanott tartana egy szénhidrátokat tartalmazó diétával is, azonos kalóriabevitel mellett. A low-carb diéták az első 2-3 hónapban gyorsabb fogyást biztosítanak, de kb. a 6-12. hónapra minden diéta ugyanarra a szintre jut (erről linkeltem be azt a tanulmányt a 121-es hsz-ban) azonos kalóriakontrollt feltételezve.

    2. Ha az illető nem tart kalóriakontrollt, csak minőségit, vagyis csak a ketogén étrendet tartja, de nem diétázik, akkor az első 2-3 hónapban fogyni fog, majd utána elkezdi visszahízni a leadott kilókat, és kb. a 6-12. hónapra ott lesz, ahonnan elindult. Eddigre valószínűleg a minőségi kontrollt is feladja, hiszen nem ér el vele látványos eredményeket. A diabétesz komplikációi szempontjából eddigre gyakorlatilag ugyanott fog tartani, mintha nem diétázott volna.

  150. 155. jancsika: “Lenne rá egy fogadásom, hogy AranySakál és asafa egy és ugyanazon személy. Gondold csak végig:”

    …ezek után még minősítgeted mások szellemi képességeit.

  151. 157 jancsika

    A ketogén étrendre váltás következményeit miért diabétesz kapcsán kérdeztem, és nem túlsúly szempontjából? Mondjuk nem csinál kalóriakontrollt sem csak elhagyja a szénhidrátot.

    (ha nem visz be a cukorbeteg szénhidrátot, mi történik szerinted a vércukor és inzulinszintjeivel?)
    Érezhetek némi konzekvens értetlenséget?

  152. 156 Jani

    ugye baromság lenne azt állítani hogy gyanúsan hasonló a Jani és a jancsika nick! Nos nem szívesen lennék a helyetekben…

    “így ismeretlenül lefikázni” ezt gondolom ha velem kapcsolatban írod akkor vannak jelenleg mégtitkos idézetek is? Anélkül minek neveznéd?

  153. 160. AranySakál
    Azt az idézetet asafáról írtam, ne vedd magadra, ha nem te vagy. Első megszólalása annak a nick-nek durva volt.

    Te még csak néhány napja írsz ide, hozzászólásaid alapján korábban nem is olvastad a blogot. Akik olvassák a blogot, azok tudhatják, hogy jancsika és én két külön személy vagyunk. Az én nevemre kattintva megtudhatod a nevem, címem, e-mail-címem, telefonszámom.

    “Nos nem szívesen lennék a helyetekben…”
    Ugyanúgy fenyegetőzöl, mint asafa. Remélem, csak virtuálisan vagy agresszív. Ez is a ketogén étrend hatása? 🙂 Nem tudom, mit értesz “mégtitkos idézetek” alatt, de kimazsolázhatok néhány aljas megjegyzést tőled is, amit jancsikáról írtál.

  154. 153:
    aranysakál IP címe: 217.21.30.186
    asafa IP címe: 188.143.22.221

    Azt fejtsd meg, hogy AS miért viseli ennyire lelkén a témát?

  155. 150. Attila: “És nem kell visszadobni mindog a labdát a fosszilis üzemanyagoknak.
    Ha azt az esztelen pazarlást, amit a fejlett világ csinál sikerülne visszafogni, sokkal több és jobb minõségu áru jutna mindenkinek, de legalábbis a többségnek.”

    Ismered az álláspontom, ezért félretenném. Tegyük fel, hogy jancsikának nincs igaza, és meg tudjuk csinálni Kuba gazdaságát áldozatok nélkül. Függetlenítsük magunkat külföldtől, legyünk nemzeti gazdálkodó közösség. Félre a fosszilis üzemanyagokkal, menjen mindenki a földekre. Ebben az esetben Ángyán politikai célkitűzését kellene követni. Miért nem támogatod akkor? Miért az oligarchákat véded? Miért mondod azt, hogy szemét marketingesek és zsaroló elit, miközben épp az elitnek adnád a több ezer hektáros termőföldet, Csányi tehenészetének meg a köz vagyonát? Miért, miért? Teli vagy ellentmondásokkal!

  156. 161 Jani!

    “Ugyanúgy fenyegetőzöl, mint asafa.” tévedsz, csak nem emlékszel Virág elvtársra (nem szívesen lennék a helyükben), mit ahogy abban is hogy nem olvastam a blogot…
    Csak azt tudom tanácsolni: Ne feltételezz! Kérdezz!

    Aki kérdez az max. 2 percig hülye, aki nem, az az is marad!

    Várom a mazsolázást!

  157. 164:
    Minek kérdezni, amikor elbújsz egy niknév mögé? Mind Jancsikával, mind pedig Janival személyesen, többször is találkoztam. Sőt a kommentezők egymással is találkozhatnak az összejövetelek, vagy “tanfolyamok” alkalmából. Te pedig csak egy beírás vagy néhány nap óta.

  158. 162: Tibor bá:

    “Azt fejtsd meg, hogy AS miért viseli ennyire lelkén a témát?”

    AranySakál kolléga motivációi egyértelműek. Súlyos elhízással küzd, jó 30-40 kilót kéne leadnia, amivel többször megpróbálkozott, mindeddig sajnos sikertelenül. Nemrég azonban olvasott ezt-azt a ketogén étrendről, és felcsillant számára a remény: lefogyhat anélkül, hogy néznie kellene, mennyit eszik. A low-carb diéták melletti legfőbb érv ugyanis, hogy mivel nem leszel éhes, ezért ehetsz, amennyi jólesik, mégis le fogsz fogyni. AranySakálnak ez nagyon tetszett, végre nem kell a kalóriákat számolni, nem kell a korgó gyomorral küzdeni, elég, ha a franciakrémest és a fehér kenyeret lecseréli szalonnás tojásra (amit egyébként is szeret), és mégis le fog fogyni.

    Így tehát nem csoda, hogy foggal-körömmel védi a ketogén étrendet, hiszen nagy mértékben érdekelt a sikerében. Az se baj, ha nyilvánvaló képtelenségeket magyaráz be magának mindeközben, a lényeg, hogy minden úgy legyen, ahogy a ketogénes könyvben meg volt írva.

    AS védelmében én is átmentem ugyanezen. Pontosan úgy van, ahogy a 121-esben beidézett cikk mondja: az első 2-3 hónapban valóban jobb eredményeket ér el az ember low-carb diétákkal. Teleeheted magad, nincs nap közbeni éhségérzet, mégis biztos a fogyás. Én 110 kg-ról olyan 102-103-ra mentem le ezzel a módszerrel.

    Csakhogy olyan 2-3 hónap után a fogyás megáll, és onnantól kezdve nem is indul be újra. Ilyenkor a diétázó elkedvetlenedik: lemondok a franciakrémesről meg a fehér kenyérről, mégse haladok sehova? És mi történik? Újra elkezd gyorsan felszívódó szénhidrátokat enni, hiszen könnyen hozzájuk jut és nem motivált abban, hogy elhagyja őket. 3-4 hónappal a diéta kezdete után az ember általában megint ott van, ahonnan elindult: se minőségi, se mennyiségi kontroll, a kilók pedig megint ott vannak, ahonnan elindultak.

  159. 164. AranySakál
    Nem jutott eszembe Virág elvtárs, bocs. Azt, hogy nem olvastad a blogot, abból gondoltam, hogy mind jancsikáról, mind Tibor bá’-ról úgy írtál, ahogy egy rendszeres olvasó nem tenné, ezen a poszton kívül csak a diabétesz posztnál szólaltál meg, ezen a blogon szokatlan módon kötözködsz. Az 54. hozzászólásban jancsika összefoglalta, mit is állítottál róla:
    “- Olyan étrendet propagálok, ami csak elhízáshoz vezethet
    – Masszív rögeszmékhez ragaszkodom
    – Szándékosan okozok kárt a betegeimnek
    – Folyamatosan lopom az adófizetők pénzét az orvosi kontrollon keresztül
    – A gyógyszeripari lobbi közreműködésével a saját hasznomat keresem
    – Elmebajos vagyok
    – Szándékomban áll, hogy a beteg beteg maradjon és 80-85 éves koráig kezelhessem, életben tarthassam gyógyszeresen
    – Egészséges emberből nem élhetek meg, kell a betegszám, tehát ellenérdekelt vagyok az emberek gyógyulásában.”

    Feltételezés helyett most kérdezek. Miért védesz monomániásan egy álláspontot? Én úgy vagyok vele, hogy ugyanazt nem szívesen írom le harmincszor. Nem kell a vitapartneremnek beismerni a vereségét, az olvasók intelligenciájára bízom, hogy eldöntsék, kinek az érvei meggyőzőbbek. Te szinte a szektatagok megrögzöttségével harcolsz az igazadért. Ebben lényegtelen, hogy igazad van-e, nem is tudom megítélni, mert nem értek hozzá, de a jancsikával lefolytatott vitátokból sokat tanultam, csak nem kellett volna többszáz hozzászólás ehhez, kimaradhatott volna az ismétlés, személyeskedés, vádaskodás. Te itt le akarod győzni az ellenfelet? Miért olyan fontos ez? Te miért nem kérdeztél jancsikától, ahelyett, hogy feltételezted róla a fentieket? Max. 2 percig maradtál volna hülye.

  160. 167: Jani: Kérdezett ő, csak a választ nem fogadta el, mivel nem azt igazolta, amit szeretett volna (nevezetesen, hogy a ketogén diétával le fog tudni fogyni anélkül, hogy néznie kéne, mennyit eszik). AS barátunk a mennyiségi kontroll ellen harcol ily bőszen. Pedig Tibor bá már a 27-es hsz-ben leírja a saját élettapasztalatát: nem fogsz elhízni még a lisztes és cukros étrendtől sem, ha nem eszed folyton tele magad. Tibor bának ez évente egyszer adatott meg, a születésnapján, egyébként annyit evett, amennyit eléje tettek (ami nem volt sok). Ma tele a hűtő minden háztartásban. Ez a fő különbség.

  161. 168. jancsika
    Mondjuk, ő nem a fogyásra kérdezett rá, hanem a diabéteszből való gyógyulásra.
    Lesz-e problémája valakinek a ketogén diétától?
    Kigyógyult-e már valaki a diabéteszből az orvosok által hagyományosan ajánlott diétától?

    Közvetve megválaszoltad szerintem ezeket a kérdéseket is, de lehet úgy értelmezni, hogy mellébeszélsz azzal, hogy az emberek úgysem tartják be, illetve a fogyásról beszélsz, nem a gyógyulásról.

  162. Ugye nem baj ha csak egy nick vagyok ha betartom a szabályokat?
    Egyébként meg nem az IRL adatokra céloztam az idétlen mondattal:
    “Ne feltételezz! Kérdezz!”

    “beírás”

  163. Az idézettek, nem az én mondataim, hanem Jancsika kreálmányai.

    Más?

    Érdekes,én nem egyszer láttam már olyat hogyha egy kérdésre valaki választ vár,akkor azt addig teszi fel míg nem kap adekvát választ. Elnézést de szerintem ez egy helyes gyakorlat.

    “harcolsz az igazadért.” ? Kérdő mondatokkal?

    Mi az igazság amiért szerinted “harcolok”?

    Ugye nem baj ha csak kérdezek?

  164. 166 A diagnózis, így látatlanban, biztos hogy tökéletes?
    tetszik a karakterhalmozás, igaz egyes kérdésekre egyet sem pazarolsz, vagy csak türelmetlen vagyok? (ezt ki ne legyen hagyva!)
    168
    “AS barátunk a mennyiségi kontroll ellen harcol ily bőszen.”
    prekoncepciók alapozzák meg a válaszaidat?

    (beleillik a képletedbe hogy ma léböjtkúrán vagyok?Persze azért a zsír ebben is szerepet játszik.)

  165. 169:
    nekem majdnem baráti viszonyom van a háziorvossal. Több esetben is panaszkodott (miközben engem dicsért) hogy a betegek nem tartják be azt, ami számukra nem kellemes. Még a halálos betegek se, ami az orvos számára elkeserítő, mert ő hiába küzd a partnere a beteg, mindent elszar. Jancsika egy orvos, ő ugyanezt tapasztalhatja, természetes, hogy erre többször is kitér.

    AS főleg azon lovagolt, hogy a lowcarb étrend fogyaszt. Én viszont súly gyarapodást szeretnék elérni. A IR betegek 99 százaléka el van hízva. Ezeknél a puszta súlyvesztesség is fél gyógyulás. Nade én nem akarok további súlyt veszteni.

    Én csak a paraszti eszemre támaszkodhatok. A lowcarb étrend természet ellenes. Az emberiség sose alkalmazta néhány földrajzi hely kivételével, ahol 30/40 év volt az átlagos életkor, és nem volt ideje semmi káros hatásnak a kifejlődésre. Az én felfogásom szerint ha valaki nem a kalória bevitelt szabályozza, és mégis fogy, akkor valami nem stimmel Az ember általában akkor fogy, ha valami “baj van” (rák, nikotin, alkohol, mérgezés, idegkimerültség, stb.) Én a lowcarb étrendtől vészesen fogytam. 22 TTI-nél álltam le a súlyvesztéssel. Most azt próbálom ki, hogy lowcarb étrenddel fogyok-e tovább. A legkisebb fogyásra azonnal abba fogom hagyni. Ezt is csak azért próbálom ki, mert nem akarok az életem végéig Metformint szedni. Ugyanis a napi 150 g CH mellett szedtem. És ha már így benne vagyok. Az utolsó labor szerint (ami csak Jancsikának fog mondani valamit): GOT = 29 U/L, GPT = 20 U/L, Karbamind = 7,6 mmol/l, Kreatinin = 79 umol/l, Húgysav = 319 umol/l, vizelet cukor = negatív. Persze kurva sok fehérjét eszek.

  166. 171. AranySakál
    Ne szórakozz már velem. Ugyanezeket állítottad több alkalommal. Pl., amit jancsika is beidézett.
    “És harcolnak a zsíros kaják ellen… Propagálva azt a “korszerű” táplálkozást aminek a szénhidrát alapja nem is vezethet máshova!

    …hogy nem követem ezt a fajta, – véleményem szerint masszív rögeszmékre alapozódott- orvosi ajánlást.

    Mert ha innen nézzük akkor szándékos károkozás a 2.típusú diabéteszes étrendbe szénhidrátot beállítani,50%-os arányban!

    Igaz nem kellene inzulinpótlásról és folyamatos orvosi kontrollról gondoskodni az adófizetők támogatásával.

    A gyógyszeripari lobbin túl, kinek hasznos ez?
    Szerinted?

    Azt mondják, ha valaki mindig ugyanazt csinálja és mégis más-más eredmény vár, az az elmebaj jele. Valami ilyesmi sejlik fel…
    Tudod érvényesül amit írtam, ha mindig ugyanazt teszed, és mégis más eredményt vársz, az elmebaj.

    Ha viszont valójában ezt is várjátok,illetve tudomásul veszitek, akkor meg valljátok be, hogy nem szándékotok ellen való, hogy a beteg az az is marad, és 80-85 éves koráig lehet kezelni, életben tartani gyógyszerezni.
    Egészséges emberből nem élhettek meg. Ez világos. Kell a betegszám. Ellenérdekelt vagy.”

    A “harcolsz az igazadért”, az nem kérdés volt. Nem tudom pontosan, mi az, amit el akarsz érni, ezért nem is igazán értem a viselkedésed. Ami nekem lejött, hogy szerinted a ketogén diéta a legjobb és az orvostudomány (és jancsika) szándékosan betegít minket. Mind a kettőben lehet igazság (kivéve jancsika rosszindulatát), de hogy téged mi motivál a kötözködésre, azt nem tudom, ezért kérdeztem, hogy “Te itt le akarod győzni az ellenfelet? Miért olyan fontos ez?” Miért nem eszmecsereként tekintesz erre a vitára?

    “Érdekes,én nem egyszer láttam már olyat hogyha egy kérdésre valaki választ vár,akkor azt addig teszi fel míg nem kap adekvát választ. Elnézést de szerintem ez egy helyes gyakorlat.”
    A bíróságon talán. Itt meg flood-olás. Ha nem kapsz választ, megismétled esetleg egyszer, ha továbbra sincs válasz, ezt jelzed, és ennyi.

  167. 166 A diagnózis, így látatlanban, biztos hogy tökéletes?
    tetszik a karakterhalmozás, igaz egyes kérdésekre egyet sem pazarolsz, vagy csak türelmetlen vagyok? (ezt ki ne legyen hagyva!)
    168
    “AS barátunk a mennyiségi kontroll ellen harcol ily bőszen.”
    prekoncepciók alapozzák meg a válaszaidat?

    (beleillik a képletedbe hogy ma léböjtkúrán vagyok? Persze azért a zsír ebben is szerepet játszik.)

    nem hittem volna hogy az a kérdés egy szakorvosnál ekkor fejtörés hogy mi volna a várható hatása ha egy cukorbeteg ketogén étrendre váltana,és 0 vagy nulla közeli szénhidrát mellet zsírból fedezné a kalóriáit?

    A többi szájgitározás -még ha “rólam” is szól- teljesen érdektelen…

  168. 170:
    Ezt kérdezed: “Ugye nem baj ha csak egy nick vagyok ha betartom a szabályokat?”

    Az én válaszom: Nem baj, de nem veszlek megközelítőleg se olyan komolyan, mint Janit vagy Jancsikát.

    Ami pedig a le nem írt szabályokat illeti a betartására való rákérdezésedre a válasz semleges. Mondjuk a jó szándék hiányzik belőle. Mondataid támadóak, vagy szándékosan ködösítőek. Számomra nem leszel túl értékes, amint lecseng ez a téma.

  169. 174 uyge el is olvastad? Akinek ez nem inge nem veszi magára.
    Az meg hogy ellenérdekelt?

    Szerinted milyen érdekeltségi rendszerben dolgozik egy orvos? A gyógyultak után kapja a fizetését vagy az ellátottak után?
    (Költői kérdés!)
    Maradjunk annyiban hogy a hozott idézetek nem alapozzák meg azt a prekoncepciódat, hogy személyeskedtem volna…

    de ha a pártatlanság látszatára ügyeltél volna akkor megnézted volna a másik serpenyőt. (ne tedd mert nemér érdekel, csak felesleges szócséplés) A témához láthatóan nincs hozzátenni valód.

  170. 174: AranySakál:

    “nem hittem volna hogy az a kérdés egy szakorvosnál ekkor fejtörés hogy mi volna a várható hatása ha egy cukorbeteg ketogén étrendre váltana,és 0 vagy nulla közeli szénhidrát mellet zsírból fedezné a kalóriáit?”

    Erre a kérdésre eddig kb. ötször válaszoltam, csak neked egyik válasz se tetszett. Többféleképpen ugyanazt nem fogom megfogalmazni.

  171. 177. AranySakál
    Az egész beszélgetés során te mostad össze jancsikát és az orvostudományt. Konzervatív, aljas orvosnak állítottad be, pedig kevés ilyen nyitott orvossal beszéltem, aki ilyen szinten ért sok területhez, nem csak az orvoslás terén. Az ellenérdekelt érv kb. olyan abszurd, mint hogy a tűzoltók abban érdekeltek, hogy rendszeresen legyen tűzeset, ezért időnként gyújtogatnak. A hippokrateszi eskü nem számít?
    Leszarom a pártatlanságot, egy olyan embert védek, akit látatlanul a barátomnak tartok. Egyébként ő is türelmetlen volt veled, időnként lehülyézett. Te itt őt lejáratod, téged nem lehet lejáratni, mert senki nem ismer. A témához valóban nincs hozzátennivalóm, mert sovány vagyok, nem vagyok beteges, úgyhogy csak előrelátásból érdekel a téma.

    „Maradjunk annyiban hogy a hozott idézetek nem alapozzák meg azt a prekoncepciódat, hogy személyeskedtem volna…”
    A kedvedért végigolvastam újra a hozzászólásaidat, ahol jancsikával kötekedtél.

    Diabétesz
    20.„Pedikűrözöl?”
    23.„Az a lekezelő felsűbbrendűség és a szómágia a nem fedezi a tévedésedet.”
    67.„lehet hogy jancsikának a kályhától kéne indulnia mielőtt elkezdene olyanokat riogatni akik csináljak, vagy akik esetleg gondolkozás nélkül bíznak a tekintélyelvű érvelésnek.
    Lásd “intenzív osztályon kezelek mint orvos cukorbetegeket”
    Aztán kiderül, hogy fegyvertelen…”
    68.„De látható, hogy egy orvosi diploma sem garantálja a teljes ismeretet a témában.”
    88.„Aztán továbbtanulni a témában, és azokra hallgatni akik ezt gyakorolják és nem csak “oktatják”!”
    111.„A táplálkozás “tudomány” és az orvos”tudomány” hozzáteszi a maga tudását, és iparágat teremt tart el.
    Talán nagyobb üzlet mint az ami dohányra vagy alkoholra épül. (Ha nem tévedek nagyot!)
    Aki meg nem eszik szénhidrátot arra rápirítunk hogy ketoacidózisban fog elpusztulni! 🙂
    143.„Elég kiterjed az angol nyelvű irodalom ha az orvosok ismernék, nem neked kellene önkéntes segítőként propagálnod az egészségesebb táplálkozást.”
    149.„Engem a tekintélyelvű érveléssel és személyeskedéssel megszégyeníthetsz. Meg sem sértődök. A biokémiai még egy tőled intakt diszciplina maradt! 🙂
    Mint jeleztem meghajlok az érvelésed előtt!”
    152.„Jancsika! Miközben biokémia alapismereteket nélkülöz a nekem szánt kioktatásod, felesleges személyeskedned.
    Az érvek hiányában kár volna vita látszatát keltenünk!”
    161.„Inkább személyes érzékenység mint szakismeret van a túlreakció mögött. Szerintem.
    Immár valójában érdemes volna egy szakszerű ketogén étrend cikket olvasni autentikus forrásból,korrekt fordítással, mintsem elfogulatlannak nehezen nevezhető, sértegetésekkel teletűzdelt,tekintélyelvű floodolást.”

    Obesitas
    16.„Mondjuk meg sem lep. Ezért is maradnak a fenntartásaim. Végül is az orvos is csak ember.”
    28.„Senkinek nem tűnt fel, hogy emellett az étrend mellett stabilizálják a beteg rossz állapotát, és folyamatosan kell gyógyszerezni? ja hogy nem is várnak mást ettől?”
    „Azt mondják, ha valaki mindig ugyanazt csinálja és mégis más-más eredmény vár, az az elmebaj jele. Valami ilyesmi sejlik fel…”
    29.„De majd az okszerű orvostudomány megmagyarázza. pl csillagok állásával.”
    78.„…az olyan fajta fatalizmus mint amit egy nem túl PC viccel tudok csak illusztrálni.
    A cigány úszni tanítja a fiát…”
    99.„Van itt konzervatív orvos aki majd opponálja ezt is”
    140.„Ezt éppen akkora komolysággal kezelem mintha egyenesen angol tudósok írták volna!”

    Ahol orvos, vagy orvostudomány szerepel, azokat is egyértelműen jancsikának címezted. Ott szurkálódtál vele, ahol csak alkalmad nyílt rá, akkor is, ha ő meg sem szólalt.

  172. Hozzáteszem, hogy szerintem BB-nél sem a ketogén étrend a lényeg, hanem a kevesebb kalória és sok mozgás. Mielőtt valaki félreértené. Hiszek a kalóriacsökkentés varázserejében.

    Zimonyi doktornő blogját pedig korábban azért idéztem be, mert háromgyerekes anyukaként igen felkészült a táplálkozás témában, rengeteget lehet tőle tanulni. Hivatkozásokkal, miegyebekkel, ahogy illik.

  173. 180. Nő érvel: Háromgyerekes anyukaként csak felkészült lehet. Hmm…
    Jancsika kapásból kiesett a felkészültek listájáról. Mert ugye anyuka nem lehet. Gyerekszám meg nem érdekes. Kérjük a következő versenyzőt!

  174. Helyben vagyunk:) korábban is leostobáztak néhányan a neten (főleg a Konzervatórium blogban, ahova meghívás alapján írtam néhány cikket még 2008-2009-ben). Írtam a leostobázásomról egy posztot, amit belinkeltem ide. JÓ, ha leostobáznak. Szó szerint nem ezt tetted Gloucester, de mégis.

    Igen. Háromgyerekes anyukaként (vagy akár egy gyerekesként) jó esetben az ember lényegesen felelősségteljesebb. Ez nem zárja ki, hogy bárki más felkészült legyen a témakörben. Te viszont …inkább nem minősítem a kommentjeidet.

  175. Tibor bá’…miért is van az, hogy nem lep meg a röhögésed? Sajnálom, hogy ilyen vagy.

  176. 183. Tara: Valljuk be, gyenge érv. Gyerek nélküliek felelőtlenek, bezzeg akinek van gyereke, az maga a megtestesült felelősség. Klassz. A személyeskedésen jót röhögtem. Másik klassz érv. : )

  177. Gondolkodtam egy keveset – bár csekélyértelmű nyugger lévén nehezemre esik – hogy leírjam-e a következőket. Nem kellene, nincs rá fogadókészség, mégis leírom. A magam megnyugtatására.

    Kik lehetnek azok a pasik, akik sokat foglalkoznak a táplálkozással? Egyedülállók? Elhízottak? Betegek? Orvosok még talán, bár ők kevésbé. Vannak még azok akik ebből élnek.

    Minden egyéb esetben – szigorúan csak szerintem – a feleség, az anya dolga a férj, a család etetése – jó esetben persze. Elavult a gondolkodásom, ahogy elavult vagyok én is, de számomra még mindig a feleség, az anya jelenti az otthon melegét. Ő eteti a férjét, a családját, a férj – ismétlem: jó esetben – megeszi az ételt, amit elétettek, és nem foglalkozik azzal, egészséges-e vagy sem. Rábízza az asszonyra. Sajnos a nők sem tájékozódnak eléggé, ezért külön tisztelem azt, aki megteszi, akinek fontos, hogy mit ad a férjének és a gyermekeinek. Természetesen annak a férfinak is kijár a tisztelet, akinek fontos az egészsége és tesz érte.

    Lehet kigúnyolni mindezt, vállalom, hogy így gondolkodom. Távol áll tőlem a feminizmus, a klasszikus felállásban hiszek, erről is írtam posztot, amit beidéznem teljesen felesleges.

  178. 187. Tara
    Egyetértek. Ettől függetlenül nem egy objektív érv, amit a 181-ben írtál, főleg mert nem a teljes népességen belül tettél ilyen megkülönböztetést. Egy orvos szinte definíció szerint érdeklődik a témában, ott már nem annyira számít, hogy családanya, vagy gyermektelen férfi.

  179. Valószínűleg félreérthetően fogalmaztam. Ezért írtam le részletesebben az előbb, mire is gondolok.

    Az orvosok…akikkel eddig kapcsolatban álltam családorvosok semmit sem tudnak a táplálkozásról. Elmesélek valamit:

    utoljára helyettes doktornő volt (szeptemberben) ő állította ki a laborba a beutalót. Nincs a protokollban a C reaktív fehérje, kértem, jelölje be azt is. Kedves volt, megtette. Mondtam, hogy azért érdekel, mert változtattam a táplálkozásomon, nem eszem gabonát, tejterméket, viszont több fehérjét eszem. Erre ő: “akkor bejelölöm a B12-őt is, ha nem eszik gabonát, hiánya lehet”. Orvos.

    Nyilván nem minden orvos ilyen. Csak nekem nincs szerencsém.

  180. 186. Tara: Miért gúnyalni ki valaki? Ez volna az ideális. Nézzük mi ma a helyzet. A poszt és a kommentek arról számolnak be, hogy ma vagy nagyon elhízottak az gyerekek vagy nagyon soványak. Ha igaz, amit mondasz, akkor a nők bizony nagyon rossz házimunkát végeznek. Táplálkozás terén különösen. Ha nem igaz a mai viszonyokra az állításod, hogy a nők dolga foglalkozni a táplálkozással, mert mondjuk karrierista és nincs ideje, vagy szimplán nem érdekli, akkor szintén öngól az anyai kártyát kijátszani. Az érzelmi sallang nagyon hatásos, de ha vesszük a fáradtságot és túlnézünk az érzelmi világon, akkor a kép bizony mást mutat. Mindössze annyit állítottam, hogy nincs az anyaság és a szakmai karrier között korreláció, még akkor sem, ha a táplálkozásról van szó. Ezt még akkoris fenntartom, ha Zimonyi doktornő gyermekeiről rendelkeznénk adatokkal, vagy ha tudnánk, hogy milyen családanya, feleség. De ha tudnánk is, szerintem nem releváns, mert szerintem elhízni nem csak a helytelen táplálkozástól lehet.

  181. 168!
    Speciel nekem nincs tele a hűtöm,mert részleteket kell fizetnem.. 😀
    De nem is ez a lényeg.Azt írtad Jancsika hogy 1500 kalória bevitelnél már elindul a fogyás..Én 1200 kalóriát viszek be,és délután 3-tól,(csakúgy mint Dorka írta,)semmilyen szénhidrát…A 90-91 kilot tudom így folyamatosan tartani.Esténként 20 perc torna,de valamikor el sinkófálom bevallom. .. 🙂 De egész nap mozgásban vagyok,max este ülök le 2 óra hosszat..Nem mondhatni hogy ülő munkát végeznék..

  182. 189:
    Kedves Tara!
    keletkezett egy hatalmas félreértés, amit Éva vett észre. Amikor a 3 emotikont beraktam a 181-hez, akkor még Gloucester volt a 181, de közben valaki fel lett szabadítva, és a sorszám eltolódott.

    191:
    mellike! Te is tudod, hogy az energia nem vész el, stb. 1200 kalória mellett kötelező a fogyás.

  183. 192!
    Tudom Tibor bá persze..
    Le is ment 15-16 kilo,de szerintem az kevés..

  184. 193:
    Vicces vagy! Folytasd az 1200 kalóriát. – Ha lesz szépségverseny, rád szavazok. 🙂

  185. 169.

    “Kigyógyult-e már valaki a diabéteszből az orvosok által hagyományosan ajánlott diétától?”

    Itt van egy tanulmány, ahol “klasszikus” cukorbeteg étrendet hasonlítottak össze paleóval, ELLENŐRZÖTT KLINIKAI körülmények között. Tehát nem bemondásra, hanem pontosan mérve a kaja összetevőit, valamint a vércukor alakulását.

    Szerintem nagyon tanulságos. Ráadásul a weboldal nem egy “paleo” “szekta” weboldala, hanem a cardivascular dibabetology-é, ahol megtalálható:

    http://www.cardiab.com/content/8/1/35

  186. 195: littledevil:

    Jo cikk, jol korrelal azzal, amit a 121-esben ideztem. A low-carb dietak az elsö 3 honapban jobban teljesitenek, mint a nem low-carb-ok, viszont ezek az elönyök kiegyenlitödnek, ha a betegeket 6 honapnal tovabb követik nyomon. Kb. a 12. honapra azt latod, hogy a ket csoport között nincs szamottevö különbseg.

    Ettöl függetlenül jo ötlet paleoval inditani, mert jobb “kickstarter”, mint egy nem low-carb dieta. Ezzel megnövelheted annak az eselyet is, hogy a betegek tovabb kitartsanak, mivel mar kezdetben jobbak az eredmenyeik, igy javul a motivacio is.

  187. Melike.. akkor te is?? 🙂 legközelebb ha találkozunk mi leszünk Twiggi és Naomi Campbell egy személyben.:)

  188. 129.

    “Masreszt, meg a jelenlegi felderitettseg mellett is az a helyzet, hogy az irritabilis bel szindroma miatti problemak eltörpülnek az extrem mertekü kaloriafogyasztas miattiakhoz kepest. Mig a tuleves következmenyei a lakossag minimum 2/3-at erintik valamikor elete folyaman, addig az irritabilis bel szindroma nem nagyon haladja meg a 10%-os elöfordulast.”

    Teljes mértékben igazad van, hogy rengeteg betegség nincs is diagnosztizálva. Nekem a fenti megállapítással csak egy pici kifogásom van. Feldobtam a lektines témát, majd ha a válaszodat kellőképpen kisarkítanám, akkor eljutnánk hozzá, hogy a lektinek a lakosság 10%-nál okoznak problémát. A többit a túlevés okozza. Erre én azt lépem, hogy mi van, ha a lektinek borítják a leptinháztartást, majd ennek következtében lesz túlevés, és elhízás. Sőt közvetlenül inzulinrezisztenciát is okozhatnak. Ebben az esetben csak akkor nem hízol el, ha szó szerint nincs mit enni. Márpedig a korrogó gyomor nem kellemes érzés. Tehát elősorban az étvágyszabályozást borítja. (tudom, most erre lehet olyat is lépni, hogy a bolti nagyipari kaják telis-tele vannak étvágyfokozókkal, pl. egy kis tejfehérjéből és cukorból hő hatására előálló függőséget okozó anyagokkal, heterociklikus vegyületekkel, melyekről a gyártók tudnak, és tudatosan függőséget alakítanak ki a termékeik iránt. Ez elkerülhető, semmi kész bolti eledelt, főleg édességet nem szabad hozzá fogyasztani, de ilyen áron elkerülhető).

    A térdeddel kapcsolatban jut eszembe. Meg sem fordult a fejedben, hogy mégsem vagy golyóálló (gluténálló), vagyis a kaja jócskán rájátszott, Te pedid az egészet a futás számlájára
    írod?

    Én ugyanezt tettem tavaly, ősszel szőlőszezonkor vacakolot a térdem, sportsérülés rovására írtam. Idén újból előjött, de mindkét térdem begyulladt. Jóakaróim már osztották az észt, hogy “nesze, kellett neked a sok blringa”. Aztán elhagytam a rengeteg dinnyét, körtét és őszibarackot, 3 nap alatt eltűnt a gyulladás. Úgy, hogy közben bringáztam, és létráztam. 4. nap már 40 km/órát ki bírtam tekerni. Pedig előtte való héten még lépcsőre is úgy mentem fel, mint aki bekakált…

    Ismered Jack Kruse idegsebész blogját? Igen érdekeseket írogat leptin témában. Megéri olvasgatni:

    http://www.jackkruse.com/easy-start-guide/

  189. 191.

    1200 kalóriával egész nap mozgásban vagy, sokszor este még tornázol is? Nekem ez fizikai képtelenségnek hangzik vagy valami hihetetlenül takarékosan üzemelsz. 🙂

    Jancsika,

    Nem semmi, hogy már közel 20 kg-ot leadtál, de hogy fenébe mentél fel 112 kg-ra?
    És hol volt, mi volt az a pont, amikor azt mondtad, hogy ez így nem mehet tovább és keményen tenni kezdtél a fogyásért?

  190. 197!
    Még mindig.. 🙂
    199!
    Hát elég takarékosan,mert a 90 kilo nem mozdul.. 🙁
    De én hormonra gyanakszom..
    Mai étkem,reggel:Fél kifli,meg egy csokis túrós bukta(közepes méretű)..
    Ebéd:Húsleves 3 szem tésztával,majdhogy nem üresen,meg 3 falat belerágott, aztán otthagyott rántott csirkemell..
    Délután kettőkor,egy sajtos stangli,(kifli)5-6 deka lecsókolbásszal,egy paradicsom..
    Na jó,meg délelőtt egy kis picike szelet sport szelet,mert cukika nélkül nem élhetek.. 🙂
    A nap többi részen erős nézés oldalassal,meg rántott bárány felhő….
    Ital:Csak ásványvíz..Másfél liter /nap..
    Nehéz a devizások élete.. 😀

  191. 155. Jancsika

    “Attila, te egyvalamit nem akarsz megérteni, és ezt most már krónikusan.

    Technológiailag NEM LEHET visszafelé lépni. ”

    Pedig muszáj.
    Ugyanis elsősorban a technológia hunyó.
    Egy nagyobb mezőgazdasági munkagép százak kezéből veszi ki a munkát. Nyilván “olcsóbb” de mivel a “helyi” munkanélküli nem tudja megfizetni még az “olcsó” munkával előállított terményt, ezért messzebb adják el, miközben a “helyi2 munkanélküli éhenhal.

    Hát ér annyit a technológia?

    Meg már sokszor montam, nem muszáj olyan őrületesem pazarlóan előállítani se a kaját, se az ipari cuccokat.

    A technológia bemutatta, hogy ez zsákutca.
    Minden megoldott problémára 10 újabb és nagyobb probléma kerül elő, miközben a világvégét is “elérhető” közelségbe hozza.
    Az “olcsó” energia brutális háborúkat, az olsó nyersanyag lélegzetelállító pazarlást, az olcsó ázsiai munkaerő meg sosemlátott munkanélküliséget okozott a “fejlett” világban.
    Tehát szinte MINDEN ami ezekre épült vagy már összeomlott, vagy még rogyadozik.

    A jelenleg válságkoktélra (politikai, gazdasági, pénzügyi, egészségügyi és morális) az utóbbi 5 évben nemhogy megoldáss de SEMMILYEN megoldási kisérlet nem született, sőt, a döntéshozók csak notóriusan ragaszkodnak azokhoz a módszerekhez, amelyek a válságot okozták.

    Innen előrelépés NINCS.

    Zsákutcából csak kifarolni lehet, akkor is ha egyeseknek nagyon a szivéhez nőtt a buzilokátoros iPhone…

  192. 151:
    “Az Ember és az élővilág a Földön nem kompatibilis. Teljesen közömbös mit találtok ki, előbb vagy utóbb összeomlik a rendszer. Ha nem most, akkor 50, ha nem 50 akkor 200, ha nem 200, akkor 2000 év múlva. A Föld erőforrásai végesek, mi pedig egy részüket visszaállíthatatlanul elhasználjuk.”

    Nem kéne ilyen “Földhöz ragadt” szemlélettel rendelkezni :-), főleg 200 vagy 2000 év távlatában.
    Vannak még más bolygók is a Földön kívül.

  193. Na miután igen kimerítően ki lett tárgyalva a cukorbetegség két blog cikkben is (zsong a fejem rendesen, párszor még át kell olvasnom),

    Jancsika igazán tarthatnál egy kis összefoglalót a vesebetegek diétájáról is.

    Főleg azokról akik cukor ÉS vesebetegségben is szenvednek.
    Családon belül sajnos van rá példa.

  194. 203. Attila (PV):

    “Pedig muszáj.
    Ugyanis elsősorban a technológia hunyó.
    Egy nagyobb mezőgazdasági munkagép százak kezéből veszi ki a munkát. Nyilván “olcsóbb” de mivel a “helyi” munkanélküli nem tudja megfizetni még az “olcsó” munkával előállított terményt, ezért messzebb adják el, miközben a “helyi2 munkanélküli éhenhal.

    Hát ér annyit a technológia? ”

    Attila, igazán észrevehetnéd, hogy ezért NEM a technológia a felelős, hanem a társadalmi rendszer.
    Ha visszakívánod a társadalmat, attól nem lesz jobb, illetve másképpen lesz rossz.

  195. Hogy ne offoljak annyit, itt van nem saját kútfejből, de nagyon találó pár sor:

    “A világ egy igen furcsa paradoxon színtere lett, hiszen miközben több százmillió ember alultáplált, és több tízmillió ember éhezik, ma már a túlsúlyos népesség száma jelentősen meghaladja az alultápláltakét és az éhezőkét. Mindebből adódik az is, hogy lassan ezermilliárd dollárhoz közelít az az összeg, amelyet olyan „felesleges” élelemre költöttek el főként Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, amelytől nemcsak hogy nem javult az egészség, hanem egyértelműen romlott. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy főként az ilyen „felesleges” élelembevitellel jellemezhető országokban érhető tetten az élelemmel való pazarlás, a megromlott élelem szemétbe dobása, akkor még képtelenebbnek kell látnunk a helyzetet. Globális „szép, új világunk” tehát egyszerre pazarolja az élelmet esztelenül, illetve foszt meg százmilliókat a táplálkozás legalapvetőbb feltételei-től.

    A magas kalóriabevitel egyik oka, hogy a globális élelmiszeripar számára a legnagyobb profitot azok az élelmiszernek látszó „veszélyes hulladékok” hozzák, amelyekben a legkülönbözőbb adalékokkal érik el, hogy ízük, zamatuk, színük, illatuk és állaguk a lehető legvonzóbb legyen az érzékek számára. Mindez eleve feltételezi olyan, az érzéki hatásokat fokozó anyagok bevitelét, amelyeknek jobb elvegyítéséhez cukrok és zsírok hozzáadására van szükség, amelyek mennyiségüknél és főként minőségüknél fogva eleve garanciái a gyorsuló elhízásnak. Számos ilyen anyag a szó szoros értelmében függőséget okoz, így az ilyen élelmiszerek hedonista fogyasztása szinte eleve determinált. A globális média sok ezermilliárd dolláros reklámmasinériája pedig érti a módját annak, hogy mindezt hogyan kell olyan mennyei élvezetként eladni, amely a függővé válást már gyermekkorban rögzíti. Mert az igazán vészjósló az, hogy Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Ausztráliában a fiatalkorúak túlsúlyosságának növekedési üteme minden elképzelhető mértéket túllépett már. Tovább fokozza a veszélyt, hogy az iskolai étkeztetés fokozatos anyagi lepusztulása szintén az egyre veszélyesebb elhízást okozó élelmiszerek felé tolja el a fogyasztási szokásokat. Vagyis a nyugatias modernitás ezen a téren is önfelszámolóvá válik. Az elhízás nyomán ugyanis az egészségromlás olyan folyamatai bontakoznak ki, amelyek tovább szegényítik az államot és annak polgárait. S ennek következtében sem anyagi, sem szellemi értelemben nem lesz képes a helyzetén felelős döntésekkel változtatni. És ezzel a kör bezárul, a globális profitérdek kígyója a saját farkába harap. ”

    Bogár László

  196. 206. javítás:
    Ha visszakívánod a társadalmat, attól nem lesz jobb, illetve másképpen lesz rossz.

    helyesen

    Ha visszakívánod a társadalmat a kőkorszakba, attól nem lesz jobb, illetve másképpen lesz rossz.

  197. 206. Pzuj

    “Attila, igazán észrevehetnéd, hogy ezért NEM a technológia a felelős, hanem a társadalmi rendszer.”

    Ez ugyanaz.
    A technológia a profithajsza fő vetülete.
    Mióta kiderült, hogy a melós teljesítményének növelése korlátos, beindult a technológiai alapon a verseny.
    Nagyobb, erősebb, okosabb gépek több profitot hoztak tulajdonosaiknak.
    És az e gépek által előállított termékek leginkább mesterségesen támasztott igényeket elégítenek ki.

    Ha igaz lenne, hogy a technológia valós emberi igényeket elégít ki, akkor már régen vízzel járnának az autók, nem lenne elhízás, lenne nátha elleni gyógyszer, nem létezne tervezett elévülés és hasonlók.

    A technológia ugyanaz a világ gazdaságának mint az alkohol a családfőnek. Vacsora után egy-két pohár vörösbor kifejezetten egészséges. De a gyerek téli cipőjére félretett pénzt elinni nem szép olog.

    Igen, igen, hallom… Nem az alkohol a hibás ott sem…
    De ha nem lenne olyan könnyen elérhető, talán a papa se vedelne annyit.

  198. 208. PZuj

    Nem a kőkorszakba…. szerintem az 50-es évek technikai szintjén még van annyi kézi munka amennyi az egészséges társadalmi fejlődést megengedi. Meg visszaterelni a lakosság 25-35%-át a mezőgazdaságba.

    De nem kell aggódni.
    Úgy tűnik, hogy lassan helyrebillen az az egyensúly ami az elműlt 3000 évet jellemezte: Kína és India újra a világ vezető gazdasági hatalma lesz. A nyugati civilizáció eljátszotta az esélyét, hogy tartósan átvegye a vezetést és maradandót alkosson… Pár száz év múlva már csak egy naomorult és brutális kudarcsorozatként lesz említve a globális történelemben ez a 200 év.

  199. 209. Attila: “Igen, igen, hallom… Nem az alkohol a hibás ott sem…
    De ha nem lenne olyan könnyen elérhető, talán a papa se vedelne annyit.” Valóban? Erre is van történelmi példa. Ugye ismered a Sebhelyes arcú gengsztert? Miből szerezte a pénzét?
    Az emberi természeten csak önfegyelemmel lehet úrrá lenni. Kikerülhetetlen az önfegyelem gyakorlása! Aki erre képtelen, az 100 %-ban rákeni az elitre a problémákat, miközben csak 50 %-ban tehetők felelőssé!

  200. 211. Gloucester

    ” Kikerülhetetlen az önfegyelem gyakorlása!”

    Ez igaz.
    De az önfegelem gyakorlásához külső fegyelem is kell, és az állandó kisértés nem segít.

    Ha mindenhonnan az dől, hogy fogyassz, ne törődja a holnappal, akkor nehéz önfegyelemre tanítani a népet.
    Tulajdonképpen ebben adott segítséget a vallás.

    Persze, ha az elit nagyban profitál az önfegyelemre képtelen tömegekből, akkor gazdasági és intellektuális előnyeit nyilván felhasználja, hogy még tovább gyengítse a tömegek önfegyelmét… és ebből a szempontból több mint 50% a felelősségük.

    Az elit attól elit, hogy VEZET.
    A pék kenyeret süt, a takarító takarít, az elit meg vezet és befolyásol.
    És ha válságba vezeti a társadalmat, akkor bizony felelős.
    Felelős az oktatási rendszerért, az kommunikációs csatornákon terjedő általános morálért, a javak elosztásáért meg hasonlók.

  201. 203: “Ugyanis elsősorban a technológia hunyó.
    Egy nagyobb mezőgazdasági munkagép százak kezéből veszi ki a munkát.”

    Rossz értelmezés! Egy nagyobb mezőgazdasági munkagép százak számára teszi lehetővé, hogy földművelés helyett valami más értékeset termeljenek, vagy szolgáltassanak.

    “Nyilván “olcsóbb” de mivel a “helyi” munkanélküli nem tudja megfizetni még az “olcsó” munkával előállított terményt, ezért messzebb adják el, miközben a “helyi2 munkanélküli éhenhal.”

    A helyi munkanélkülinek meg kell találnia, hogy mi az a teljesítmény, amit ő nyújtani tud, cserébe hogy valaki megtermeli helyette az életben maradásához szükséges élelmet.
    Ha csak otthon ül, és a Mónika-show-t nézi egész nap, akkor tényleg éhen hal előbb-utóbb, de ez nem biztos, hogy a kombájn feltalálójának/gyártójának/üzemeltetőjének a rovására kell írni.

  202. 213: Avatar:

    “Egy nagyobb mezőgazdasági munkagép százak számára teszi lehetővé, hogy földművelés helyett valami más értékeset termeljenek, vagy szolgáltassanak.”

    Mi több, a mezőgazdasági munkagép SOKKAL TÖBBET hoz ki ugyanannyi területből, mint a kézzel történő művelés – amellett azok a munkások, akik már nem kézzel művelik a földet, építik a mezőgazdasági munkagépet (is). Sajnos azonban a munkagép tönkre is teszi a művelhető területet. Vagyis ha visszatérünk a kézzel művelésre, két dolog fog történni:

    1. A hozam nagy részét bukni fogjuk (SOKKAL kevesebb maradna meg belőle, mint amennyi a munkagépek bevezetése előtt volt, mivel a környezeti feltételek azóta rengeteget romlottak)

    2. A mezőgazdasági művelésre áttérő emberkék jövedelme a töredékére csökken – vagyis még kevésbé fogják tudni megfizetni a csökkenő hozam miatt többszörösére drágult élelmiszert.

    A gond az, hogy Attila(PV) felebarátunk ezt a két egyszerű összefüggést egyszerűen nem akarja tudni átlátni.

  203. Szerintem a gépek vs. emberi munka nem ilyen egyértelmű szembeállítás. Az arányok az utóbbi időben eltolódtak a gépek irányába, de ahogy drágul az üzemanyag, egyre inkább megéri majd visszatérni az emberi munkához, igavonáshoz. A sok munka nélkül maradó embernek megéri majd kicsit kapálgatni, ha más jövedelemhez nem jut. Jó lenne fokozatosan állni vissza, erre tudatosan készülni, erre alkalmas eszközöket újragyártani, fejleszteni. Nem egy csapásra elfelejteni a munkagépeket, mert annak tényleg szörnyű következményei lehetnek. Nem választani kell a két lehetőség közül, hanem a pillanatnyilag helyes arányokat, együttműködést kialakítani.

  204. 215: Ha az ekét ökör húzza gép helyett, akkor – Attila szemléletében gondolkodva – semmit se nyerünk! Az is az emberek elől veszi el a munkát, annak is meg kell termelni a takarmányt, ami épp úgy földet igényel, mint ha biodízelt/bioetanolt termelnénk a gépek meghajtására. Az egyetlen megoldás, ha egy ökör helyett húsz embert fogunk be az igába, hogy legyen mindenkinek munkája. 😉
    Sajnos kétlem, hogy a 20 ember elégedett lesz azzal a táppal, amit egy ökör fogyasztana, de ha versenyképesek akarnak lenni, akkor be kell érjék vele…

    “Nem választani kell a két lehetőség közül, hanem a pillanatnyilag helyes arányokat, együttműködést kialakítani.”

    Szerintem az üzemanyagárak folyamatos emelkedésével ez az alkalmazkodás épp úgy végbe megy, ahogy a gépek elterjedése is lezajlott azokon a területeken, ahol hatékonyabban ki tudták váltani az élőerőt.

  205. 214.

    Nem a munkagépek kontra kézi művelés miatt lesz kevesebb, vagy több a termés, hanem a hozzáadott műtrágya és egyéb vegyi anyagok miatt.
    Kézi/állati erővel művelni kevés műtrágyával és vegyszerrel, amennyire lehet csak komposzttal, szervestrágyával nem jelent nagy termésvisszaesést.

    Magyarország területe nagyszüleink korában (1920-30 évek mondjuk) kézi/állati műveléssel eltartott annyi(sőt több) embert, mint amennyi ma él az ország területén.

    70-80 évek. Szüleim zöldségtermesztők voltak. Egy kateszteri hold (6000 nm) kb. kétharmadát műveltük. Ebből 1200 nm üvegház/fóliasátor volt, ahonnan kevesebb, mint 4 hónap alatt 8-10 tonna termény került a piacra. A többi területen konyhakert, burgonya, némi kukorica, lucerna és 15-20 gyümölcsfa volt. A szántást a néhány száz méterrel arrébb lakó/gazdálkodó lóval fuvarozó ismerős végezte, az üvegházakat pedig ástuk ősszel-télen. Rotációs kapája is csak évek mulva lett az öregemnek.
    Nemhinném, hogy egy gép ekkora területből ma többet ki tudna hozni, sőt…

    Szerintem ebbe az irányba kellene (ha úgy tetszik) visszafelé menni.

  206. 180.

    “Most pedig itt van BB fogyókúrás naplója, 71 kg fogyásnál tart. Nagyjából ketogén étrenden van, ahogy látom”

    BB fogyását elsősorban a megfelelő és szakszerűen beállított hormonpótlásnak köszönheti. Ugyanis pajzsmirigye nem működik.

  207. 205:

    Van egy tanulmány, melyben köszvényesek kaptak olyan étrendet, mely 40% CH-ból, 30% fehérjéből, valamint 30% zsírból állt. De csak 1600 kcalból. Itt viszont alaposan visszafogták a szénhidrátot, és megnövelték a fehérjét, majd láss csodát, a vese ettől elkezdett jobban működni.
    A kísérlet résztvevői közül a jelentős többségnek 16 hét alatt jelentősen csökkent a húgysavszintje. Ez azért érdekes, mert vesebetegeknek tiltani szokták a sok fehérjét. A tanulmány utolsó mondata szerint a köszvény kezelésével kapcsolatban újra kellene gondolni az ajánlásokat.

    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10873964

  208. 114:

    “Vagyis naponta kb. 800-1000 kcal-t eszel meg szenhidratbol (minimum). Ez NAGYON messze van egy low-carb dietatol.”

    Ezen ma elgondolkodtam. Ha bevágok 2600 kcalt, annak a 800 CH kcal kb. 30%-a. Jó, lehet most azt fogod mondani, hogy 2600 kcal sok. Szerintem meg nem. Csak tegnap és ma a pulzusmérő szerint elégettem durván 1725 kcalt (bringa üzemanyag), tehát ha a 2600 bevitelből kivonok 800-at, az kiad napi 1800 kcalt, melyből kb. 30% a CH bevitel. Jóval alacsonyabb, mint amit cukorbetegeknek ajánlanak. (persze hétvégén megtolom egy kis keményítővel, azt már megtapasztaltam, hogy ha nem teszem, akkor lepukkan az immunrendszerem (megfázás), túledzés tünetei jelentkeznek, stb.)

  209. 219:
    Számoljunk! a 30 % protein, ez esetben kb. 120 grammot jelent. Miközben napi 80 g a minimum a szervezet fenntartásához. Ezt nem nevezném hűdesok fehérjének.

  210. 220: littledevil:

    A low-carb 50 gramm/nap CH alatti, nem?

    Márpedig ha te 800 kcal-t megeszel CH-ból (plusz a hétvégi keményítő, de azt most ne számoljuk), az bizony minimum 200 gramm. Az az 50-nek pont 4-szerese. Tehát nem low-carb.

  211. 217: Fantomas

    Üvegház, ugye?

    Nézzük csak, mi is kell ahhoz.

    Először is üveg, vagy ha fóliázol, fólia. Mindkettő ipari termék. Igaz, üveget lehet fújni is, de túl nagy táblákra ez esetben ne számíts.

    Aztán valahogy pótolnod kell ugye a talaj termőképességét, főleg, ha ilyen viszonylag nagy termésátlagokat préselsz ki belőle. Szüleid hogy oldották ezt meg? Mert mi szerves trágyával plusz pétisóval. A szerves trágyához állattartás kell (ami nagyüzemi módszerek esetén produkál a legjobban), a pétisóhoz meg földgáz (Haber-Bosch-ciklus).

    Locsolni kellett? Gondolom igen, ha üvegházaztok, mert abba ugye nem esik be az eső. A víz honnan jött? Esővizet gyűjtöttetek (kétlem, a magyarországi átlagos csapadékmennyiség ehhez kevés)? A locsolást mivel csináltátok? Elektromos szivattyúval? Benzinessel? Kézi pumpával?

    Fűteni az üvegházat télen? Mivel? Szénnel, gázzal, olajjal? A nagybátyámék egyébként a mai napig fóliasátraznak és üvegházaznak, csak a fűtés miatti rezsijük 800.000 forint fölött van havonta.

    Ugye, hogy nem olyan egyszerű ipari eszközök nélkül? Csak már észre se veszi az ember, mert magától értetődő.

  212. 223.

    Én nem írtam, hogy a nyolcvanas évekbe kell visszatérni, hogy fóliázni kell vagy üvegházazni, bár ez utóbbi szerintem igenis fenntartható dolog.
    A palántost fűtöttük, ami egy kis helyiség volt, viszont a kiültetés március végén-április elején volt, az üvegház fűtetlen volt.
    Miért írtam be?
    Ez az állításod:( “Mi több, a mezőgazdasági munkagép SOKKAL TÖBBET hoz ki ugyanannyi területből, mint a kézzel történő művelés…”) hamis, csupán ennek bizonyítására írtam a saját 30 évvel ezelőtti tapasztalatainkat.

    EGyébként akkoriban még volt sok háznál álattartás, úgyhogy hozzá lehetett jutni trágyához, amit lovaskocsival szállítottak házhoz és nem üzemanyag hajtotta géppel. Nálunk is volt 20-30 tyúk, 2-3 disznó az ólban, sőt néhány évig tehenünk is volt.

    Hiába kapálózol ellene 🙂 nincs más út, mint visszafelé. Hogy meddig kell visszamenni, azt én sem tudom. Lehet, hogy a 20. század első feléig. Az már fenntartható lenne szerintem.

  213. John Seymour irta a Fat of the land c. könyvében, hogy a gépesített nagyüzem nem termel többet egységnyi területre vetítve, “csak” olcsóbban állít elő egységnyi mennyiségű terményt.
    Ha olcsó a kézi munka, akkor más versenyképes is lehet.

    Mezőgazdasági termelők fórumán elemezte valaki, hogy jobban megéri neki 20-30 napszámossal elduggattatni a fokhagymát, mint gépet venni hozzá, és azt üzemeltetni. Ezek szerint már most is versenyképes a kézi munka (egy-két esetben legalábbis) a gépekkel.

  214. 225:
    A gépesítés előtti korban a paraszti munka “látástól vakulásig” szólt. Dologidőben napi 16-18 óra munkát jelentett, nem a mai tempóban. Havi 47.000 forintért lehet dolgoztatni nincstelen embereket ma is, de annyiból nem lehet fenntartani egy életet. A 47.000 és a tényleges megélhetési költség közötti különbséget a tengődő “rejtett” tartalékokból vagy “egyéb” módon pótolja, ami csak ideig óráig lehetséges, addig, amíg ezek ki nem merülnek. ilyen hozamra nem lehet berendezkedni, mert nem fenntartható. Ha a foghagymás fenntartható bért fizetne, nem érné meg neki a 20-30 napszámos a gépesítés ellenében.

    Akik olyan nagyvonalúan emlegetik, hogy gépek/dízelolaj nélkül is lehet létezni, és vissza az emberekkel a termőföldekre, nincsenek tisztában azzal, mint jelentett parasztnak, zsellérnek lenni akár csak 80 évvel ezelőtt is. 1953-ban vettem részt (kaszás) aratáson. Kelés hajnali 3-kor, 4-kor már a földeken folyt a kaszálás 21:00- óráig. Őt óra alvás 22:00 és 03:00 között. A kaszáló megállás nélkül nyomta, akkor pihent, amikor fente a kaszát 5 percig.

  215. A napszám 3-5000 Ft, ez 20 napos hónappal számolva 60000-100000 Ft (persze zsebbe, adó és járulékok nélkül)

    Az 50-es évekbeli aratásból kimaradtam a korom miatt, csak a reggeltől estig napszúrással kombinált kapáláshoz volt szerencsém, de azóta se utáltam meg a kétkezi munkát.
    Ha nem lesz más, akkor úgyis ez jut, akármennyire nem tetszik.

  216. 228: Fantomas:

    Két dolog:

    Egyrészt, amikor azt mondtam “gép”, nem csak a kombájnra meg a traktorra gondoltam, hanem MINDEN gépre, ami az ipari termelésben (így a mezőgazdaságban is) részt vesz. Ha ezt végiggondolod, akkor oda jutsz, amit két hsz-ban is fejtegettem fentebb.

    Másrészt:
    “Hiába kapálózol ellene 🙂 nincs más út, mint visszafelé. Hogy meddig kell visszamenni, azt én sem tudom. Lehet, hogy a 20. század első feléig. Az már fenntartható lenne szerintem.”

    A magam részéről, ha megengeded, én kapálóznék, mert a technikai visszalépés olyan mértékű összeomlást hoz majd magával, amibe 90% eséllyel én is bele fogok dögleni. No meg te is. Lehet, hogy tényleg ez lesz a vége, de a remény hal meg utoljára.

  217. Jancsika,

    Fentebb ezt írtam:
    “Magyarország területe nagyszüleink korában (1920-30 évek mondjuk) kézi/állati műveléssel eltartott annyi(sőt több) embert, mint amennyi ma él az ország területén.”

    Ez megállja a helyét szerinted? Mert ha igen, akkor a Kárpát medencében az olaj és gáz hiánya miatti technikai visszalépés talán nem jelentene 90%-os népesség visszaesést.
    Hazánk nem az olaj kiesése miatt nem tud majd eltartani 10 millió embert, hanem a kiszáradás miatt, az éghajlat megváltozása miatt és ez szerintem Európa nagy részére érvényes.

    Az iparról nem lehet teljesen lemondani, de nem is kell. Olaj nélkül is létezett már ipar, igaz ott is sokkal több kétkezi munka kell majd az olaj és gáz után.

  218. 229: “Ez megállja a helyét szerinted? Mert ha igen, akkor a Kárpát medencében az olaj és gáz hiánya miatti technikai visszalépés talán nem jelentene 90%-os népesség visszaesést.”

    Szerintem ezzel ma már köszönőviszonyban sem vagyunk. Említed a kiszáradást – nos ez az olajjal nagyon is összefügg. Az olaj ugyanis egy energiaforrás, ami lehetővé teszi – többek között – a hatékonyabb vízgazdálkodást is. Ha nem lesz olaj, vagy pl. kimerülnek a gazdaságosan kitermelhető felszín alatti vízkészletek, akkor hatalmas bajban vagyunk, víz hiányában ugyanis nem lesz gazdálkodás.

    Ajánlom a figyelmedbe Molnár Géza gondolatait. Ugye Géza azt mondja, hogy a Kárpát-medence eredeti vízrajzi és ökológiai rendszere lehetővé tette, hogy a területünkön átfolyó víz jóval egyenletesebben álljon rendelkezésre. Áradások (vagyis víz túlkínálat) idején az ártéri erdők fölszívták a vizet, majd szárazság idején szépen visszaengedték azt. Ezt ugye kinulláztuk, ugyanis gyakorlatilag kiirtottuk a Kárpát-medence őshonos erdőségeit, hazánk területének alig 17%-át borítja erdő, és annak a nagy része olyan fafajtákból áll, amik ezt a szerepet közel sem tudják betölteni (magyarázza már el nekem pl. azt valaki, hogy mit a francnak telepítettek az Alföldre fenyveseket???? Mi a franc köze van a fenyőnek az Alföldhöz? Nyilván gazdasági oka volt.)

    Ezt a rendszert jelenleg lehet pótolni nagy mennyiségű energia befektetésével. Elvileg még az sem lenne lehetetlen, hogy egy duzzasztógátrendszerrel kialakítsunk egy vízgazdálkodási hálózatot, amiben a fent leírt rendszert némileg utánozni tudjuk. Csakhogy egy ilyen rendszert nemes egyszerűséggel nem alakítunk ki, és egyre nehezebb lesz ezt elkezdeni, hiszen emelkedik az energia ára. Arról nem beszélve, hogy egy ilyen rendszer fenntartásához is sok energia kell, vagyis ez is maximum néhány évtizedre jelentene megoldást (nézd csak meg, hogy az árvízvédelmünk mennyire elégtelenné vált alig 50 év alatt).

    De a probléma nem áll meg a víznél. Ott van ugye a trágyázás kérdése. Az állati trágyához növényi takarmány kell, ami szintén csak valamilyen trágyából lesz, vagyis végső soron a nitrogéntartalmú műtrágyákat nem tudod megkerülni. Mivel a talajaink nagyrészt kimerültek, ezért ha ezekkel leállsz, nem fogod tudni pótolni a talaj termőképességét, így nem lesz se növényi takarmányod, se állati trágyád.

  219. Olvastam Molnár Gézától sokmindent, meg megnéztem szinte minden fellelhető videóját.
    Ő azt mondja, hogy vissza kéne térni oda, ahol kb. 200-300 éve tartottunk pl. az ártéri gazdálkodással. A gátakat lebontani és hagyni, hogy a folyók elöntsék a mélyen fekvő területeket, amikor jön a folyókon az árhullám. Megtudnánk tartani a vizet így és rengeteg hal is lenne.
    Annál is inkább, mert a természet, azaz a víz úgyis hamarosan visszaveszi ezeket a területeket, amikor már nem tudjuk az energiahordózókat megvenni és befektetni az árvizi védekezésbe, a gátak karbantartásába és erősítésébe. Ez pedig már nincs messze.

    Azonnal komoly erdősítés is kellene az őshonos fajtákból az általad is említett vízmegkötési okokból és persze a gázfűtés is hamarosan kiesik majd. Mivel fogunk fűteni, ha elzárják a gázcsapokat?
    A lombhullató erdők megjavítják a talajt is, hiszen a mélyből felhozzák a tápanyagokat.

    Szóval az út visszafelé vezet a kézimunka felé és az alacsonyabb technikai szinten való(minimális vagy nulla gépesítésű) gazdálkodás felé.

    Ha kapálózunk ez ellen még sokáig, akkor tényleg “kilencmillió magyar fog meghalni”.(Vagy még több).

  220. 231: Fantomas:

    Annyit azért még tegyünk hozzá a dologhoz: az a rendszer, amit a Kárpát-medencében Géza leír, ennél JÓVAL kevesebb ember megélhetését volt képes biztosítani. Kb. 35 emberét négyzetkilométerenként, szemben a mai 117-tel. És ez a rendszer nem alakulna vissza néhány év alatt, lehet, hogy több száz év kéne hozzá, mire elérné a rég volt állapotát.

    Arról nem beszélve, hogy gazdaságilag irdatlan kárt jelentene erre visszatérni. A településeink jó része a folyók mellett van, ha lerombolod a gátakat, az épületek is mennek a levesbe.

  221. “Arról nem beszélve, hogy gazdaságilag irdatlan kárt jelentene erre visszatérni. A településeink jó része a folyók mellett van, ha lerombolod a gátakat, az épületek is mennek a levesbe.”

    Tetszik vagy sem, be fog következni. Ha nem lesz olaj, mégis mivel végjük meg a mélyen fekvő területeket a víztől? (Esetleg körgátakat lehetne építeni a nagyobb települések köré(?) ).

    Hogy hány embert tudna eltartani kis Hazánk az ősi ártéri gazdálkodással, rideg állattartással, és kézi/állati erővel történő földműveléssel, ezt nem tudom megítélni. Az ártéren valószínűleg jó a 35 fő/négyzet km, de szerencsére nemcsak ilyen területekből áll az ország.

    Hátha Géza is itt van valahol és hozzászól eszmecserénkhez. Ő biztosan rendelkezik adatokkal, számításokkal a teljes 93 ezer négyzetkilométert illetően.

  222. 221:

    “Számoljunk! a 30 % protein, ez esetben kb. 120 grammot jelent. Miközben napi 80 g a minimum a szervezet fenntartásához. Ezt nem nevezném hűdesok fehérjének.”

    Tudtommal ZSÍRMENTES testtömeg kilogramonként kell 0.8 g fehérje, de számoljunk 1-el. Sportolók felmennek 2-ig, tárcsafejű testépítők 2.5-ig. De még nekik sem kell ennyi fehérje az építkezéshez, hanem elhasználják mint üzemanyagot. (ha még pontosabbak szeretnénk lenni, akkor a minimális fehérje igényről itt van több info: http://whqlibdoc.who.int/trs/WHO_TRS_935_eng.pdf )

    A magas fehérjefogyasztásnak sok előnye van, de van egy hátránya is: hosszú távon (3hónapon túl) növeli az IGF-1 szintet, IGF-1:IGFBP-3 arányt még nagyon alacsony CH és kalória mellett is! Ez segíti az izom- és csontsűrűség megtartást ugyan, de pl férfias kopaszodást okozhat, növelheti a rákkockázatot, rövidíti az élettartamot, pattanásokat eredményezhet, stb.

  223. 221:

    Még egy tanulmány:

    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2673798/

    222:
    “A low-carb 50 gramm/nap CH alatti, nem?”

    Mondtam én egyszer is, hogy low-carb étrenden élek? Rögtön az elején azzal indítottam, hogy a kitavaiak szinte szénhidráton élnek, mégsincs inzulin rezisztenciájuk. És nem kajahiány az oka, hogy nem elhízottak, mert ad libitum telizabálhatnák magukat, hisz megtehetnék. Sőt még abba is bele lehet menni, hogy ApoB LDL jelentős mennyiségben van a vérükben, mégsem meszesednek. Talán mert “biztonságos” forrásból származik az a rengeteg szénhidrát, mi meg erőltetjük a fűmagot, telis tele lektinekkel. Aztán ha nem kapsz bélgyulladást, akkor borul a leptinháztartásod, aztán vagy zabálsz és elhízol, vagy nem eszel, de akkor kopog a szemed az éhségtől, vagy megjátszod, mint ha éhisnég lenne (eszel zsírt zsírral – éhes ugyan nem leszel, de az agyad azt hiszi, hogy koplalsz), aztán 40 év múlva lehet hogy lesz egy 0 kilóméteres hasnyálmirigyed, de lepusztult mellégvesékkel (adrenal fatigue).

  224. 235: littledevil:

    Azert a kitavai tanulmanyt elnezegetve ket dologgal vitaba szallnek:

    “És nem kajahiány az oka, hogy nem elhízottak, mert ad libitum telizabálhatnák magukat, hisz megtehetnék.”

    Ha megnezed, az atlagos kitavai 160 cm, 50 kg es 20-as BMI-je (az atlagnak). Annyira tehat megsem zabalnak sokat. Persze lehet, hogy megtehetnek, es nem az abszolut kajahiany az oka, hogy nem teszik, hanem valami mas, de ettöl meg a teny teny marad, ezek az emberek SULYOS kaloriarestrikcio alatt elik le az eletüket, es gyakorlatilag a kronikus alultaplaltsag szelen tancolnak.

    “Talán mert “biztonságos” forrásból származik az a rengeteg szénhidrát, mi meg erőltetjük a fűmagot, telis tele lektinekkel.”

    Ez is egy lehetseges magyarzat, de ha megnezed meg egyszer ezeket a bizonyos biometriai jellemzöket, egyaltalan nem biztos, hogy az egyetlen. Elöször is, a kitavaiaknak 20-as a BMI-je, a fejlett vilag atlagemberenek most olyan 29-es körül (es folyamatosan nö). Masodszor a kitavaiak születeskor varhato elettartama 45 ev, es a leggyakoribb halalok köztük a fertözesek, ill. szüles körüli komplikaciok. Magyaran nem is igazan elnek eleg sokaig ahhoz, hogy kialakuljanak bennük azok a civilizacios nyavalyak, amiket mi most ilyen böszen kitargyalunk. A fejlett vilagban is az a helyzet, hogy a 20-as BMI-jü 45 eves emberek között nem nagyon fogsz talalni diabeteszest, elhizottat (azt per defitionem nem, hiszen 20-as BMI-jü populaciot vizsgaltal), de meg magas vernyomasost vagy ISZB-st se.

    Aztan itt van ez a dohanyzas… igen am, de a kitavaiak ugye pipaznak, aminek eleve joval mersekeltebbek a karos hatasai, mint a cigarettanak. Raadasul nem is biztos, hogy dohanyt szivnak (erröl konkretan nem szolt a cikk), illetve az se teljesen biztos, hogy ugy egetik el, ahogy az a nyugati dohanyzasnal szokas.

    Summa summarum: szep szep ez a biokemiai magyarzat a lektinekkel meg az inzulinreceptorhoz valo kötödessel, de összessegeben szamos mas tenyezö is van, ami magyarazhatja, hogy a kitavaiaknal mert olyanok a verkemiai ertekek, amilyenek. Arrol nem beszelve, hogy a cikkben csak verkemia van, nem vegeztek boncolast, mint a naszajoknal, tehat nem tudod, van-e naluk atherosclerosis vagy nincs.

    A naszajos cikk egyebkent mar elgondolkodtatobb. Tovabbra is fenntartom a velemenyemet, hogy fölösleges amiatt az atherosclerosis miatt aggodni, ami nem szükiti az erlument, de pl. kivancsi vagyok, ismert-e olyan kontroll populacio, akiknel nem volt kimutathato az atherosclerosis mondjuk 30 eves korig (en nem tudok rola, de te valoszinüleg tajekozodottabb vagy ilyen teren). Nekünk korelettanbol azt tanitottak, hogy a 3 eves gyereknek mar van plakk az aortajan.

    “aztán 40 év múlva lehet hogy lesz egy 0 kilóméteres hasnyálmirigyed, de lepusztult mellégvesékkel (adrenal fatigue)”

    Itt tegyük meg hozza, hogy a kronikus aceton expozicio az központi idegnrendszeredet is jo esellyel szetcseszi par evtized alatt – lasd a neurotoxikologiai cikket a munkasokkal. Es meg ha el is fogadjuk, hogy az inuitoknal ez nincs, de az inuitokkal együtt elö sarkkutatok csak par honapon at exponalodtak, tehat lehet, hogy az inuitok idegrendszere mar hozzaszokott az acetonhoz, de a mienk meg nem – csak par honap nem volt eleg, hogy merhetö neurologiai degerenaciot okozzon az aceton sarkkutatoinknak.

  225. 236:

    Még az előző hozzászóláshoz….. Nem jártam Trobirand szigetén, tehát csak a “beszámolókra” tudok hivatkozni. Kitavai benszülöttek 2 törzs, az egyik a gyűjtögető életmódot folytatja, a másik fele már inkább kertművelő társadalom. Hogy éheznének egy ilyen: http://www.staffanlindeberg.com/KitavaPhotos.html paradicsomi állapotkok közepette, nem tudom elképzelni. Nem állna sokból pár hallal többet kifogni a tengerből. Az asztalukra többnyire alacsony kalóriasűrűségű kaja jut, abból pedig nem könnyű túlenni, már csak mert a gyomor térfogata nem teszi lehetővé. Finomított szénhidrátokból ez igencsak könnyű. Ha megnézed miket esznek, fogy ott látni mindent, csak teljes kiőrlésű péksütit nem 🙂

    Persze jut nekik a “nyugati” áldásokból, éves szinten megesznek egy kiló rizst. Cigi az viszont “nyugati”, kivitte a fehérember .

  226. 236:

    Hogy szinte 0 orvosi ellátás mellett a fertőzések viszik el őket, szerintem egyáltalán nem meglepő. Ha belegondolsz, amint egy picit lepukkan az immunrendszer, azonnal lecsapnak a fertőzések, élősködők. Megnézném az átlageurópai meddig bírná… Akik viszont túlélik az ilyen “ínyencségeket”, azok sem tudnak beszámolni “hirtelen szívhalálról”. Persze van hirtelen halál, de az vízbefulladás, vagy ha valaki leesik a kókuszfáról, vagy gyilkosság áldozata lesz. Ezen a képen is láthatsz 100 éves matuzsálemet: http://www.staffanlindeberg.com/OurResearch.html

  227. 230 a trágyázással szerintem nincsen sok gond mert a nyúl,kecske,birka stb egész jól elvan az őshonos növényekkel annyi,hogy télire raktározni kell belőle és akkor lesz állatállomány ami ad trágyát amit komposzttal keverve visszalehet juttatni a földekre csak ugye egy ilyen minimális gépesítést igénylő rendszert meg kell tervezni,gondolkodni kell ami nem egyszerű és minden hektárra külön tervet lehetne készíteni mert olyan sokrétű a környezet,hogy a 3-4 db monokulturás dolog egyáltalán nem münködik az ország egy jó részén.Logikusan egy család kevesebbet tudna megművelni mint most a 300lóeros john deer-el szerintem 2-5 hektár már bőven elég szemben a mostani 300-1500-3000 hektárokkal.Nem vagyok biztos benne,hogy a mai reklámozott termésátlagok tényleg felül múlhatatlanok normálisabb zöldebb technológiával.Hiszen ez a mostani über szuper ellátó képesség csak romlik mert a 3 féle műtrágya nem old meg semmit hosszabb távon mert fogy és ez által drágább lesz és rontja a talaj minöségét ,a gépesítés is folyamatosan rontja a talajszerkezetet,a termelt élelmiszer meg egyre szarabb tápanyagtartalmat mutat.Például a helytelen talajművelés miatt egy nagyobb eső által annyi szerves anyag tud kimosódni amennyit a jelenlegi kb 50 mázsa szervestrágyázás(sok helyen nincsen már) 20szorosára emelésével se lehet visszapótolni.Össze kellene vetni a dolgokat és mérlegelni,hogy megéri-e nekünk,hogy pluszban rájátszunk a klímaváltozásra még a szuper modern mai mezőgazdasággal.Bár arra nagy az esély,hogy a mai társadalom egy része inkább éhen hal mint,hogy a földet túrja a kajáért mert nem látja át a helyzetet.

  228. Az elhízás alapvetően a finomított élelmiszereknek köszönhető. A mérhetetlenül sok szénhidrát szintén gondot okoz. Rengeteg cukrot és kenyeret fogyasztunk. Távol keleten nincs kenyér, nincs cukor és nincs tejtermék sem. Az ottani emberek nem is híznak meg. Nagyrészt rizst zöldséget és húst fogyasztanak. Nincs torta, édes kóla, édes rágó, stb stb. Ráadásul sok teát fogyasztanak.
    A túlsúly ellen pedig hasznosak az anyagcserét fokozó gyógynövények:

  229. 241:
    A “nagyrészt rizs” 100 % szénhidrát és kurva gyorsan átalakul szőlőcukorrá, amiből nagyon könnyen lesz zsír. 😀

  230. Hát.
    Azért eszik minden szálkás testépítő naponta többször rizs-csirkét mert olyan könnyen lesz belőle zsír.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük