Tibor bá’ online
Az migrációs invázió olyan, amilyen, és úgy fog lecsengeni, ahogy azt a balfácán politikusok kezelni tudják, de ha sikerrel is járnak (nem fognak), még mindig ott lesz előttünk a gazdasági összeomlás. Foglalkozunk most ezzel.
Az alábbi posztot eredetileg közel hat évvel ezelőtt tettem fel. Érdemes átnézni, hogy tanultak-e a múltból, történt-e valami előrelépés?
Nem felvágásnak szánom, de nem vagyok közgazdász, még egy kicsit se. Illetve, csak annyira, hogy nekem is vannak bevételeim, kiadásaim és elképzeléseim, hogy ezeket mi módon tudom egyensúlyban tartani. Na, igen! Mivel úton-útfélen adóznom is kell, egy kicsit szemmel tartom annak az államnak a háztartását, amelyikben élek. Ez utóbbi pedig már politizálásnak számít, ha tetszik, ha nem. Ezért aztán megjegyzem, hogy az elmúlt években egy rakás liberális közgazdász véleményéhez volt szerencsém hozzájutni a TV és különböző újságok jóvoltából. Ha jól emlékszem egyik-másik különböző nemzetközi bankoknak volt ilyen-olyan igazgatója, illetve professzor volt itt meg ott. Kis nép vagyunk, de teli vagyunk talentumokkal, akiket beültetnek a Magyar Tudományos Akadémiába (ha jól tudom havi 500.000 Ft. pusztán ezért mert ott ül) és onnan osztják az észt, főleg, amikor kapnak egy pénzügyminiszteri vagy államtitkári kinevezést. Aztán volt szerencsém megismerni kevésbé liberális közgazdászok véleményét is. A lényeg végül is az, hogy elég sok bába rohangált a parlament körül, amíg az ország ebbe a szarba került, és a bábák közül (hivatalban vagy hivatal nélkül) senki se emelte fel szavát a szabadpiac ellen.
Akkor most térjünk át erre. Mi is az a szabad piac? Mert ugye addig, amíg a tervgazdálkodás alatt nyögtünk (nem is olyan sokat, vagy nagyokat) addig ez nem volt érdekes, de most hirtelen érdekessé vált. Tehát: A szabadpiac egy olyan piac (market) ahol nincs gazdasági intervenció (economic intervention), illetve állami szabályozás (regulation). Kivételt képezve a csalás elleni eljárás, amiről a Btk. rendelkezik. A szabadpiachoz hozzátartozik a magántulajdon védelme, de nincsenek megkötések, szubvenciók, állami monopóliumok és pénzügyi előírások. A szabadpiac ellentéte a szabályozott piac, ahol az állam szabja meg az árakat és a magántulajdon használatát. A szabadpiac elmélete szerint a tulajdonos a tulajdonával korlátlanul rendelkezik, azaz elhasználhatja, eladhatja, bérbe adhatja, hitelt vehet fel rá, átruházhatja, elcserélheti és megsemmisítheti. A korlátlan rendelkezésen belül az értékesítés lebonyolítása kizárólag a tulajdonos és a vevő magánügye, de a szabad akarat határain belül. Tehát fizikai erőszak, trükk, vesztegetés, csalás, stb. alkalmazása nélkül, ami egy harmadik személyre (például az állam) is vonatkozik. Vagyis a tranzakció úgy jöhet létre, hogy a kereslet és kínálat törvényeinek az érvényesítése mellett, mindkét fél megelégedettsége biztosított, azaz a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymással arányban van.
A szabadpiac hívei szilárdan hisznek (illetve hittek) abban, hogy a piacnak van önszabályozó képessége, ezért kívülről nem szabad belenyúlni, mert önmagától mindig, minden a helyére kerül. A szabályos időközönként bekövetkező recessziók egyetlen közgazdásznak se nyitotta fel a szemét, ellenkezőleg a szabadpiac önszabályozó mechanizmusának a szerves részének tekintették. Pedig Oscar Wilde (ki az ördög ez a pasi? 😀 ) több mint 100 éve megírta: „Manapság az emberek mindennek ismerik az árát, de semminek se ismerik az értékét.” Az idézeten nem szabad átsiklani, mert naponta lehetünk szemtanúi annak, hogy 32.000 forintért van kitéve a kirakatba egy olyan pár cipő, aminek az előállítási költsége nem haladja meg az 500 forintot. Szó sincs arról, hogy elvetném a sulykot, mert például Délkelet-Ázsiában egy varrónő egyetlen blúz összeállításáért 1 dollár-centet kap, ami pillanatnyilag 2,50 forintnak felel meg. Vagyis az árakat nem vehetjük összehasonlítási alapnak a tényleges érték megállapításánál. Ez az oka annak, hogy 2008-ban oly kevesen látták a gazdasági válság bekövetkezését, mert például az energia és élelmiszer krízist a piac viselkedésén keresztül értékelték. Minden esetre egy dologban határozottan biztos vagyok. Az a fajta közgazdász gondolkodás, ami az országot (és az egész világot) ide juttatta, egészen biztos nem fog kihúzni minket a gödörből. Márpedig éppen ennek a gondolkodásnak vagyunk most is a tanúi. Aki nem hiszi, az lapozza vissza az újságokat!
2008 október 23. Az Amerikai Kongresszusi Vizsgáló Bizottság meg szerette volna tudni, hogy mi a fene történik. Ennek érdekében, meghallgatták azt az Alan Greenspant, aki 19 éven keresztül volt a FED (az amerikai jegybank) elnöke, és ebben a minőségben (Leibniz-től lopva) szikla szilárdan hitt abban, hogy az adott világ a lehetséges világok legjobbikát az emberi önzésnek köszönhetjük. Következésképpen a piacot szabadjára kell engedni, mert annak bárminemű szabályozása katasztrófához vezetne, és mert nem volt egy Voltaire a közelben, akinek ellenvéleménye lett volna, így is történt. Mr. Greenspan felolvasta állásfoglalását a Bizottság előtt, de hajdan volt magabiztosságának a legkisebb jelen nélkül. Első mondataiban azokat az információkat sorolta fel, amik rendelkezésére álltak, és amiknek alapján döntenie kellett. Ha ezek az információk jók lettek volna, akkor a gazdasági modellek ésszerű előrejelzéseket eredményeztek volna. Ennek kapcsán Mr. Greenspan rámutatott, hogy az árazási modell felfedezéséért Nobel díjat adtak. Az ebből származtatott modern kockázatviselési paradigma éveken keresztül megkérdőjelezhetetlen volt, de 2008-ban összeomlott, mert csak a megelőző két évtized eufórikus sikereire támaszkodott. Ha figyelembe vette volna a korábbi idők szűk esztendeit is, a kockázatviselésre egészen más adatok jöttek volna ki. Tudományos körökben jól ismert a jelenség „garbage-in-garbage-out”, vagyis szemétből kiindulva, csak szemét eredményt lehet kapni. Greenspan állította, hogy az alkalmazott modellje jó működött, de a kedvező gazdasági körülmények között mért kockázati adatok betáplálása rossz koncepció volt, ennek megfelelően az eredmények nem lehettek megbízhatóak. Ez volt az a pont, amikor a Bizottság türelme elfogyott, ezért Henry Waxman szenátor konkrét kérdések feltevése mellett döntött. Íme:
Waxman: Hadd tegyek fel egy szimpla kérdést! Önnek volt egy ideológiája, Ön hitt a szabad versenyben —- most idézem az Ön saját szavait: „Nekem van egy ideológiám, ami szerint a szabad versenyre épített piac a lehető legjobban segíti elő a gazdaság megszervezését. Próbálkoztunk szabályozásokkal, de nem váltak be.” Eddig az idézet. Önnek megvolt a lehetősége, hogy megakadályozza a felelőtlen kölcsönkihelyezési gyakorlatot, ami aztán a fedezet nélküli kölcsönök bedűléséhez vezetett. Többen felhívták az Ön figyelmét a veszélyre, de hiába. Most az egész gazdaság fizeti az árát. Nem gondolja, hogy az Ön ideológiájára épített döntéseket jobb lett volna nem meghozni?
Greenspan: Akkor talán tisztázzuk, mi is egy ideológia. Az ideológia egy olyan elmélet, aminek segítségével az emberek a valósághoz közelítenek. Mindenkinek van egy elmélete. Az életben maradáshoz kell egy elmélet. A kérdés mindössze az, hogy ez az elmélet jó-e? Amit én most elmondtam Önöknek, hát igen, megtaláltam az elméletem hibáját. Nem tudom mi lesz a végkifejlet, de engem a helyzet nagyon nyugtalanít.
Waxman: Ön megtalálta az elméletének a hibáját?
Greenspan: Hogy úgy mondjam, találtam egy hibát abban a modellben, amiről egy kritikus pillanatban úgy gondoltam, meghatározza világunk működését.
Waxman: Egyszerűbben kifejezve, rájött, hogy az Ön világnézete, az Ön elmélete nem felel meg a valóságnak, vagyis egyszerűen nem működik.
Greenspan: Pontosan. Pontosan ez az oka annak, hogy megrendültem, mert 40 éven át, vagy még tovább, jelentős bizonyítékok alapján úgy gondoltam, hogy az elméletem elképesztően jól működik.
Tételezzük fel, hogy a FED volt elnöke, Greenspan őszinte volt és közölte, hogy a szabadpiac elméletében csalódott. [sokan egy összeesküvést látnak a középosztály kisemmizésére, de ez messzire vezetne] Ebben az esetben ez a „hiba” nem egy aprócska adat félreírása volt. Greenspan hibája alapvető volt. Nem volt világos fogalma arról hogyan működik a világ, nem volt tisztában a piac szociológiájával. De Greenspan hibás nézetével nem volt egyedül. Az egész pénzügyminisztérium, az összes elnöki tanácsadó, mind-mind hittek a szabadpiacban. Egyetlen egy elméleti szakembernek volt igaza, akit úgy hívnak, hogy Marx Károly. De ezt senki nem vallja be. Ha belenézzünk a szakmai folyóiratokba, akkor az analízisek tucatjaival találkozhatunk, amelyek nem akarnak tudomást szerezni Greenspan „hibájáról”. Közlik az olvasókkal: A kockázatok helytelenül voltak felmérve (valóban). A szabályozások hiánya tette lehetővé, hogy a pánik visszahatott a financiális rendszerre (ami igaz). Az ügynökök jutalék rendszere túl nagy financiális kockázatvállalást eredményezett (ami megfelel a valóságnak). A szabadpiac ideológiája megbénította a közbelépési mechanizmusokat (így igaz). De ez mind azt sugallja, hogy „megakadályozhattuk volna a szabadpiac válságát, ha jobban reagáltunk volna az eseményekre.” Vagyis a világ közgazdászai nem tanultak. Egyszerűen nem értik, vagy nem akarják érteni azt, amit Greenspan mondott. Nem veszik tudomásul, hogy a szabadpiac nem működik.
Merrill Lynch szerint Magyarország 2010-ben fiskális világbajnok lesz. [közbeszúrva megjegyzem, hogy a jelenlegi válságért ezt a Merrill Lynch financiális behemótot jelentős felelősség terheli, és notóriusan ad hamis pénzügyi tanácsokat]. Mind ezen előrejelzések miként lehetségesek, amikor Greenspan beismerése azt jelenti, hogy az egész gazdaságot, a társadalmat, az életünket át kell szervezni. Tudomásul kell venni az emberi természetet, és egy új ideológiára van szükség, ami szabályozza az áruk és szolgáltatások forgalmát. Egy tökéletesen ironikus helyzet állt elő. Amerikában ki kell találni egy Új Marxizmust, mert a Kapitalizmus nem működik, tovább már nem. Csakhogy nem látom tesznek-e valahol is lépéseket ebbe az irányba. Miért tennének? Minden megy tovább a megszokott mederben. Újra emelkednek a részvényárak (persze a hatalmas dollár likviditás miatt, de ezt már nem teszik hozzá) Ma hallottam, hogy az idei karácsonyra az áruhitel felvétele nem marad el a tavalyitól. „Felújítás alatt az árusítás zavartalanul folyik” lóg a tábla a fejünk felett. Az emberek imádják felzabálni a jövőjüket, mert ki tudja van-e jövő?
Apró, rész-hőbörgések természetesen vannak, de a nagy összefüggéseket nem akarják észrevenni. Veszek egy 100 grammos csomag fűszerpaprikát. Szép piros zacskó, rajta apró betűkkel néhány sor. Kiderül, hogy a csomagolást Budapest valamelyik külső kerületében végezték, a tartalma pedig Argentínából származik (és teli van aflatoxinnal). De azért ne térjünk nagyon el az eredeti témától, a szabadpiactól. Tényleg szabad? Mert ugye ez azt jelentené, hogy az állam nem nyúl bele a gazdaság irányításába. Azonban, ez egyáltalán nem igaz. Az USA hatalmas pénzeket költ egy-egy iparág támogatására. Az Egyesült Államok vizet prédikál és bort iszik. Az USA esetében egy központilag támogatott gazdaságról beszélhetünk (csakúgy mint Magyarországon). Az adókból befolyó pénzt az állam osztja szét a fontosnak tartott iparágak között. Viszont a befolyt nyereség magánkézben marad. Corporate State Capitalism, a pontos meghatározás. A szabadpiac esetenkénti meghatározása USA monopólium. Ez azonban egy cseppet se javít a helyzeten, mert az emberi kapzsiság átüt az államkapitalizmuson is. Ami valójában történik, a vagyon egyre inkább kicsúszik az emberek alól és egyre inkább átáramlik (állami segítséggel) az oligarchák felé. És ezt úgy hívják, hogy szabadpiac. Én inkább a szabad rablás kifejezést használnám.
___________________________________________________
___________________________________________________
________________________
„A szabadpiac hívei szilárdan hisznek (illetve hittek) abban, hogy a piacnak van önszabályozó képessége…”
Szerintem az elmélet megalkotói is tudták, hogy hova fog vezetni.
Adam Smith is azt mondta, hogy a szabad piac elve CSAK AKKOR működik, ha minden piaci szereplő becsületes.
Szóval innen kezdve világos, hogy az elmélet terjesztői voltak a legnagyobb csalók, mert végül a pénz hozzájuk vándorolt.
És azt is csak a vak nem látta, hogy a „sikeres” országok soha nem a piac szabadsága miatt voltak sikeresek, hanem mert valamiben ( források, gazdasági, politikai túlsúly) monopóliumuk volt.
Húú de hosszú, az ilyen terjengős poszt akár lehetne fizetős is, nincs annyi időm hogy végigolvassam, az idő pénz, a szabadpiac vár.. 🙂 Btw, lehetne a rövidített összefoflaló fizetős akinek nincs ideje ugyebár 😉
1:
Nem találtad fel a spanyol viaszt. MINDEN csak akkor működik, ha mindenki becsületes. Úgy még a szocializmus is működne. Sőt a polgári demokrácia is. 😀
Tibor bá’ itt van a lényeg. A becsületesség.
Ha az állam hivatalnokai, akiknek alapvető feladata a törvényesség védelme, a becsületes emberek érdekében, saját maguk is lopnak-csalnak (persze törvényesnek látszó módon) ide jutunk. Ide jutottunk. Sajnos nincs még remény sem arra, hogy becsületes embereket választhassunk a kormányzatba, mert nincsenek. Nem azért mert elfogytak volna, hanem mert a közelébe sem engedik őket a politikának.
3, Tibor bá’
Persze… De azért van különbség aközött, hogy egy rendszer „elromlik”, vagy eleve tudatos félrevezetéssel vezetik be.
Én úgy gondolom, hogy például a szocializmus alapvető elvárásai a munkások valós és természetes igényei alapján alakult ki, és csak később tapadt rá a körmönfont ideológiai rendszer, ami gyakorlatilag az ellenkezőjét érte el, mint amit hirdetett. Ezzel szemben a „liberális demokrácia” kezdettől fogva hamis alapokon és hazug ideológián tenyészett. Kifejezetten a tömegek hülyítésére volt kihegyezve, és olyan vagyonok felhalmozására, amit később uzsorával el lehet szedni.
Engedjétek meg, hogy a szabad piac apostolának (Smithre gondolok, nem Greenspanre) egy kevéssé idézett gondolatával kezdjem.
Every species of animals naturally multiplies in proportion to the means of their subsistence, and no species can ever multiply beyond it. But in civilised society it is only among the inferior ranks of people that the scantiness of subsistence can set limits to the further multiplication of the human species; and it can do so in no other way than by destroying a great part of the children which their fruitful marriages produce.
Tehát a népességet a rendelkezésre álló erőforrások korlátozzák, (nagyon szabad fordításban), de egy civilizált társadalomban csak az ‘alantas’ társadalmi rétegek között fordul elő az, hogy a gyermekeik nagy arányban valóban elpusztulnak.
Nyilván, Smith világképébe, a teljesen szabad piacba nem fért bele a szociális háló, aminek egyenes következménye az éhínség a társadalom peremére szorult rétegek körében. Kérdés persze, hogy ezek a rétegek mekkora arányt képviselnek? A világ teljes vagyonának 1%-át birtokolja a világ népességének legszegényebb 50%-a, azt mondanám, ez jó becslés. Smith támogatói (pontosabban a kortárs társadalom, aki nem lázadt fel az ideológia ellen) nyilván nem látták be, hogy egy visszacsatolás, külső irányítás nélküli gazdaságban a vagyon erősen centralizálódni fog – és vele párhuzamosan a természeti, gazdasági, társadalmi és jogi környezet manipulálásának képessége. Ennek az eredménye az, amit most látunk, például, hogy a nyereségeket privatizálják, a veszteségeket kollateralizálják gyakorlatilag ellenállás nélkül.
OFF:
A tegnapi témához. Én azt írtam – a rendőrök megtámadták a békés tüntetőket. Ez így van. Sajnos a magyar (nyelvű) oldalokról mintha levették volna a következő cikket (vagy öncenzúra, a diktatúra biztos jele).
De az interneten természetesen meg van angolul.
„be kell tiltani az internetet :)”
Ime
http://bbj.hu/politics/gyurcsany-claims-police-encouraged-roszke-riot_104321
(ez is HU domain, de valszeg külföldről működik)
Most ne kezdjen el senki gyurcsányozni, mert meg van a rendőrségi akcióról a felvétel. Nyilván az is ki fog kerülni.
Nem fordítom le, de figyelmetekbe ajánlanám a következő mondatot:
„He claimed that police opened the gate at the border and let the asylum seekers enter. He said the crowd went into Hungary in a happy, celebratory mood and then police suddenly attacked.”
Nagyon egyszerű angol.
Ezután kezdtek el dobálózni a sértettek, miután kiszorították őket. De előbb jól elverték őket, beleértve a letartoztatott „határsértő” 3 újságíróval együtt. Orbán mai hegyibeszéde szerint fogtak egy terroristát, csak senki nem tud róla.
Szégyen, szégyen, …. szégyen
7.
Te rettentően elfogult vagy. A menekülteket is gondolom OV hívta ide. (Na a szerbek, azok sokat ütötték őket az valamiért nem téma.) Tiszta vicc amiket írogatsz.
7 – Zappa:
Semmi olyat nem tudtunk meg a belinkelt cikkből, amit ne tudtunk volna eleve egyéb hírforrásokból. Igen, beengedték, majd megtámadták őket. ÉS? A már érvényben lévő törvény szerint bűntény behatolni Magyarországra. Hatalmas tömeg ezzel mit sem törődve be akart hatolni. A rendőr parancsnok dolga, hogy ezt úgy akadályozza meg, ahogy legjobb belátása szerint tudja. Ezt a taktikát alkalmazta, méghozzá jó eredménnyel. Az agresszív, követelőző, gyerekeket kerítésen átdobáló tömeg eltűnt. Dicséret illeti a vezetőt, nem bírálat. Gyurcsány (akire annak idején szavaztam) irreleváns, mert politikai tőkét akar mindenből kovácsolni, még a nemzet biztonságából is.
Ezt a betódulást és szétverést úgy tudom megelőzte már egy kerítés berúgás, majd az azt követő gázspray attack, amit a tömeg dobálózása követett. Szóval ez a csürhe akkor már nem teljesen szűzen nyomult be a várba. Utána kapták aztán a pofájukba a gumibotot, könnygázgránátot és vízágyút.
Nyilván fordítva történt a dolog (Magyarhirlap majd ezt hozza le)
Vagyis dobálóztak azok a kisgyerekes szülők, akik miatt kinyitották a kaput.
Gumilövedéket és viperát is vittek magukkal.
Na ne má’
Az a probléma, hogy a rendőrség is csinált a teljes akcióról felvételeket, amit majd ki kell adni.
Gyurcsány meg nem érdekel. Ugyanolyan hülye politikus, mint Orbán.
Szóval a tények megfordításában mindkettő profi. Engem az igazság érdekelne.
2006 miatt még mindig tartanak a bírósági ügyek a felelőtlen rendőri vezetők ellen. Most ki adott parancsot a kapunyitásra és a szemkilővő fegyver használatára?
A rendőrség nem változik, mivel a politikusok ugyanazok.
Közben magyarul is megjelentek a hírek. Ime a kettős mérce blog:
http://kettosmerce.blog.hu/2015/09/18/2006_ota_csak_a_szerepek_valtoztak_rendorsegi_video_roszkerol
De tények a tények hidegen hagynak.
Van egy Gyurcsány beszéd, ahol Fletó amatőr vágott felvételekkel „bizonyítja” hogy Orbán támadta meg a békés menekülteket.
Érdekes módon nem említi a hangosbeszélős fő provokátort, aki angol és arab parancsszavakkal irányította a tömeget.
És közben ezt találtam:
Egy osztrák katona szerint ez a különbség a menekültek és a gazdasági bevándorlók között
A salzburgi pályaudvar mélygarázsában több száz menekült táborozik. A rendre az osztrák katonaság figyel, amelyet ott is bevontak a válság kezelésébe. A német Focus magazinnak egy katona azt mondta, napok óta figyeli az embereket és most már elég jól el tudja különíteni, ki a háborús menekült és ki a „gazdasági bevándorló” Koszovóból vagy a Balkánról:
„A háborús menekültek már akkor háromszor megköszönnek mindent, mielőtt az ember még bármit is segített volna nekik”.
„A gazdasági bevándorló az, aki minden további nélkül belemegy az összesöpört szemétbe és újra szétrúgja azt”.
Szóval a kődobáló menekült, nem tudom, melyik kategóriába tartozik.
Szabad piac… Kinek az? A Shengeni határokon belül bármit ellenörzés nélkül át lehet vinni. Ezt kihasználva annyi áfacsaló van mint soha ezelőtt. Utaztatják a papíron létező árut és visszaigénylik az áfát. Amikor pedig migránsok jönnek nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Shengen alapvetően egy elvetélt ötlet volt.
13: „elvetélt ötlet”
Csak egy példa:
Mivel a gyártási folyamatok sok beszállítót igényelnek, sok esetben különböző országokból, azért, hogy óramű pontossággal érkezzenek a szükséges részegységek – arra kell schengen. /A tőkésnek az is veszteség, ha valami korábban érkezik (raktárt kell építeni), az meg pláne, ha valami késik és ezért leáll a gyártósor. Ezért kiküszöbölték a határellenőrzés kockázatát.
Az áfa csalásnak meg van megoldása – nem 27%-os áfa kell, hanem akkora, amekkora a szomszédainknál átlagos.
A mostani migránstömeg meg új dolog, a megoldása, hogy „szövetségi” szinten kell megszervezni a külső határok védelmét. Olyan balfaszságot, mint egy anyagi csődben levő Görögországtól elvárni, hogy képes lesz a határait megvédeni, többé nem szabad elkövetni. Persze sokkal olcsóbb volt, hogy majd a görögök, magyarok stb. biztosítják a határokat, a nyugat meg hátradől és élvezi a helyzetét. Ez eddig működött is. Innentől viszont bele kell nyúlni a bugyellárisba, ha nyugalmat akarnak maguknak.