.Kásler Árpád harca az oligarchák ellen

Árpi most már úgy akar harcolni, hogy hívei

segítségével bekerül a parlamentbe. 

Feltételezem, hogy ezzel legalább

a saját hitel problémája megoldódik.

😀

 

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

357 gondolat erről: „.Kásler Árpád harca az oligarchák ellen

  1. Bassz..! Ez most mire jó? Lázítani? Értelmetlen!
    Az emberiséget nem lehet megmenteni. Ez még Kásler Árpád sem sikerülhet. 🙁

  2. 3. RJ: Aki nem vett fel hitelt, hanem spórolt, javakat halmozott fel, azzal fogják kifizettetni az adósok felelőtlenségét. Közös érdekünk, hogy eltöröljék ezeket a szerződéseket.

  3. 5-Gloucester
    “Közös érdekünk, hogy eltöröljék ezeket a szerződéseket.”
    Nem tudhatod, hogy nekem mi az érdekem, erre nem hivatkozhatsz!
    Szerintem elszált az agyatok!

  4. 5. RJ: Most arra célzol, hogy érdekedben állna egy bedőlt és fizetésképtelen Magyarország? Nincs érdekedben egy stabilabb és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika? Ennek feltétele a devizahitelesek kihúzása a trutyiból.

  5. 7-Gloucester
    Valami zavar van a kommeteknél.
    Várok kb. 20 percet, amíg letisztul. 🙁

  6. “Közös érdekünk, hogy eltöröljék ezeket a szerződéseket.”

    ?????????

    És akkor most aki felvett 10 meg 15 millát,és 4-5 évet fizetett ,vagy kevesebbet, az nyugodtam el fog sétálni?Vagy mégis hogy képzelték ezt?Jancsika szokta mondani,hogy spórolás,meg takarékoskodás.Akkor valakinek a takarékoskodását adták neki ki hitelbe,azért hogy annak kamatozzon aki takarékoskodott.Akkor most ez mégis hogy van akkor?Ilyenkor átváltunk spekuláns bankra?Ezt nem értem.Most hogy képzelték mégis?Nagyon nem értem.. 🙁
    Elsétálni nagy nyugodtan?

  7. 8. melike: Tehát fizessen a felelőtlen hitelfelvevők helyett az, aki nem vett fel hitelt. Ez ám a logika!

  8. 9!
    Félreértesz!Fizessen az aki a hitelt felvette!

    10 millákat felvenni aztán elsétálni?

    Ehhez milyen logika kell?
    (Tudom hogy ez már nemzetgazdasági kérdéssé vált,de akkor azt preferálnám inkább,hogy az eredeti törlesztő részleteket állítsák vissza).

  9. 4:
    Az emberiséget nem lehet megmenteni, de ez nem jelenti azt, hogy behunyt szemmel, önként meneteljünk a sírba. Nincs jó véleményem azokról, akik felvették ezeket a hiteleket, de a butaságukért ekkora büntetést nem tartok arányosnak. Ráadásul a bankok valóban szemetek voltak a megtévesztéseikkel.

  10. 11. melike: az “elsétálásra” nagyon rá vagy cuppanva, de ilyet hol olvastál? Mert nálam nem, az biztos. Ha a nincstelenül történő elsétálást se engeded meg, akkor nincs miről beszélnünk.

  11. 13!
    “Közös érdekünk, hogy eltöröljék ezeket a szerződéseket.”

    ?????
    De nem értelek Gloucester..Ha valaki felvett 14 milliót és házat vett belőle teljes egészében,fizette 5 évig,akkor az elsétálhat,ha odaadja a banknak a házat?Még ha nem lett volna deviza kilengése,akkor sem fizette ki még a felét sem..És a házat már nem lehet most eladni 14 milláért..
    Vagy én felvettem 3 millát ,és a házam ér 25-öt,akkor adjam el,vagy adjam a banknak,vagy stornózzák?Szóval nem értem ezt az egészet..
    12!
    “Ráadásul a bankok valóban szemetek voltak a megtévesztéseikkel.”
    Én semmilyen megtévesztésről nem tudok..Elmondta a közjegyző ,felhívta a figyelmünket az árfolyam változásra,hogy ez változhat.Minden egyéb más benne van a szerződésben..

  12. 14. melike: nekem az az érdekem, hogy a hitelkérdés a hitelfelvevő és a bank között maradjon. Tisztázzák, azaz tisztázzátok. Amint nekem is fizetnem kell ezért, akkor hangot adok a nemtetszésemnek. Márpedig eddig úgy néz ki, hogy nekem is fizetnem kell. Nonszensz.

  13. Hmm. Tisztelem Kásler Árpádot, hogy fel merte vállalni ezt az ügyet. De.
    Valakik nagyon nem tudják, hogy meddig van az elég.

    Nem szeretem ezt a mondatot, de nagyon illik ide:
    Más ..val verni a csalánt.

    Nos Melikével és Gloucester-rel teljes mértékben egyetértek.
    Adós, fizess.
    Nem fogom senkinek átvállalni a hülyesége árát. Nekem is elég kemény az élet, nem kell még más ember hülyesége is pluszba, mint a sántának a púp a viccben.

    Ezer helyen ki lett taglalva a téma, ezért én is csak a nemtetszésemnek adok hangot.

  14. 15!
    Gloucester..Én értelek,és megértelek.
    És tudom hogy valóban nonszensz,mert már mindenki bele van kavarva a dologba,így vagy úgy….
    De én azt nem értem,hogy ők,mármint Árpádék mit is akarnak valójában elérni ezzel a harccal?Érted mit akarok mondani?
    Te azt akarod hogy “tisztázódjon ” a dolog.De ezen konkrétan mit értünk akkor?
    (Én fizetem a részem keményen,helyettem még senki nem fizetett)

  15. 14:
    Néhányszor már megírtam, de újból. A HUF és CHF hitelek kamatlábai között fennálló hatalmas különbséget semmi más nem magyarázza, mint a bankok megtévesztő szándéka. Adhatták volna a HUF hitelt is alacsonyabb kamatra, de akkor senki se választotta volna a CHF hitelt. A hitelt felvevő szabadon választhatott, de ez csak látszat szabadság, mert olyan kondíciókat lehet kikötni, ami egyértelműen az egyik felé hajtja a tömegeket. A közjegyző gépies figyelmeztetése annyit ér, mint a TV hirdetésekben “kérdezze meg orvosát gyógyszerészt….” Ha baj van, te vagy a hibás, miért nem kérdezted meg orvosod-gyógyszerészedet? Miközben a vevőnek azt a látszatot keltették, hogy minden OK, hiszen különben nem mondanák, hogy nyugodtan kérdezd meg…..

    17:
    Árpád vissza akarja kapni a bankoktól azt, ami nem jár nekik, például a valuta vételi és eladási ára közötti különbséget.

  16. Én egy vagyok a felelőtlenek közül. Igazából nem érzem magam felelőtlennek, mert tudtam, hogy nyugdíjas koromig meg tudom azt a pénzt keresni minden hónapban, ami a törlesztő részletre lett szánva. Csak akkora lakást vettem, aminek a törlesztő részletét mindig ki tudom fizetni. Kalkuláltam az árfolyam növekedéssel is, de nem ekkorával. 60%-al ment fel a CHF,94 forinttal, mióta én vettem fel a hitelt. Ma is fizetem, s ha még emelkedik, azt is tudom majd fizetni,legfeljebb soha a büdös életben nem tudok hazamenni.
    Soha nem fordult meg a fejemben, hogy nem fizetem ki a tartozásom. Valószínűleg a hitelesek nagyobbik százalékának szintén ez a hozzáállása, pedig nincsenek olyan kedvező helyzetben mint én. Az egyik lehetséges megoldásnak vélem, hogy a felvett hitel felvételi forint összegét vegyék alapnak, nézzék meg, mennyit fizetett vissza eddig belőle a delikvens forintban, a maradékot fixálják le, s írjanak ki rá a meglévő futamidő végéig egy mostani forint alapú kamatot. Így a hitel vissza lesz fizetve. Az emberek pedig egy kicsit könnyebben tudnak számolni a jövővel. Az adósság megmarad, csak a táncoltatás lesz kisebb. Mivel a forint kamat sem fix, de mi fix a halálon kívűl manapság?

  17. A kapitalizmus egyik alaptétele, hogy a hozamért kockázatot kell vállalni. A hírhedt bank-adós elrendezésben tisztességtelen az, hogy csak az adósnak van kockázata, a banknak nincs, pedig a kamat egy részét a kockázatvállalásért számítja fel. vagyis az lenne tisztességes, ha az adós csak a jelzálog erejéig lenne felelős, de ez nálunk nem így van. Ha az elvett lakás nem fedezi a tartozást, akkor a bank tovább perelhet. Ez a gyakorlat felveti a jelzálog értelmét is. Az USA-ban a kilakoltatás előtt az adós bedobja a ház kulcsát a levélszekrénybe és megy, ahová akar.

  18. 17., 19., melike, buza: Az a vicces, hogyha ír valamit az ember, akkor hányan veszik magukra, mikor nem kéne. Ugye azt írtam, hogy “felelőtlen hitelfelvevők”. Erre az össze hitelfelvevő besértődik. Ki írta, hogy minden hitelfelvevő felelőtlen? Aki tudja fizetni a hitelét, mert felelősen aláírta a hitelszerződést, az is fizeti a felelőtlen hitelfelvevők részét. Ez még sosem jutott eszetekbe?

  19. 18!
    Tibor bá így már értem..
    De azért nem gépies figyelmeztetés volt,mert felolvasta az egész szerződést..És többször rákérdezett hogy még meggondolhatjuk magunkat..
    (Csak annyit zárójelbe,hogy forint hitelt nem is adtak,mert az ember nem volt hitelképes.A CHF hitelt,pedig odaadták ingatlan fedezetre,még jövedelem igazolás sem kellett.De erre mondta Jancsika,hogy a nyugati emberek megtakarításait hozták be a külföldi bankok)
    19!
    Én is kalkuláltam emelkedéssel,és 30 ezerről gondoltam, felmegy 37-re,és 55 ezernél vagyok..De annyi pénz vettem fel,és annyi törlesztővel hogy ha itthon dolgozik az ember Magyarországon,akkor abból a pénzből is ki lehessen fizetni..Tehát eleve ezt a kis kölcsönt is úgy vettük fel ,hogy külföldi fizetésre,eleve..
    Na ezt nem csinálom buza amit ajánlottál,mert akkor most 4,5 millió forintot realizálnék,és akkor 13 év alatt azt nem fizetem vissza 55 ezrével az biztos.Ezekhez a szerződésekhez már nem szabad hozzá nyúlni,mert csak rosszabb lehet..Még ettől is..
    20!
    Igen Tibor bá ez így van,de akkor meg úgy kellene,hogy a banknak kellene kérni valami önerőt is.Nem csak egy 14 milliós házat teljes egészében finanszírozni.Nem?
    21!
    Tudom Gloucester..

  20. Amikor megcsinálták ezt a végtörlesztéses játékot, akkor én is úgy voltam vele, hogy kitolnak velem, aki nem vett fel hitelt: a végtörlesztés javarészt olyanokon segített, akik nálam tehetősebbek és én (is) fizethetek helyettük.
    Azóta sokat hallottam meg olvastam ezekről a szerződésekről, az biztos, hogy hatalmas hibát vétettek egyesek, a bankok részéről a szándékosság is fennáll.. megoldás nem tudom mi lenne.. de az senkinek nem jó, ha emberek lesznek földönfutók és a bankok gazdagszanak belőlük.. az se túl reális, hogy egyesével átvizsgáljanak minden szerződést..
    A helyzet szerintem teljesen reménytelen..

  21. Én csak annyi állami segítséget tartok reálisnak, és tudok elfogadni, mint nem tartozó, de adót fizető állampolgár, ami a bedőlt lakások megvételére korlátozódik, amit aztán az állam kiad bérbe a “volt” tulajdonosnak. Ez nem csak a gazdagokat segítené, és senki se lenne földönfutó.

  22. 24!
    Tibor bá, ez nagyon jó ötlet,jó gondolat, ez a legkönnyebben megvalósítható,és nem is annyira fájdalmas..A legkönnyebben kivitelezhető..Ettől jobbat,egyszerűbbet nem nagyon lehet kitalálni..

  23. Az a baj, hogy a deviza (alapú) hitelesek a mai napig nincsenek tisztában az átverés nagyságával és fizetik tovább az uzsorát. Amit itthon a bankok művelnek, azért a roma tezsvíreinket a TEK viszi el.
    A bankok tudták, hogy a devizahitelesek fizetésképtelenné válhatnak, ez bele volt kalkulálva, de ezt a mai napig tagadják, sőt még a Kúriát is megvezették ezzel a nagyon gyenge szöveggel.
    Nem szeretnék visszaélni Tibor bá’ vendégszeretetével, de ez egy elég fontos bizonyíték a bankok nagy bűvészmutatványára (amit sokan még védenek is teljes mellszélességgel):
    http://komlomedia.wordpress.com/2013/03/02/a-bankok-tudtak-hogy-a-devizahitelesek-fizeteskeptelenne-valhatnak/
    A poszthoz csatolt videót is érdemes meghallgatni, abban Dr. Damm Andrea beszél egy 2008-as dokumentumról, amiben a kormány megállapodott a bankokkal a devizahitelesek megsegítéséről, de ezt jól elhallgatták (és nem is valósult meg belőle semmi, hanem pont az ellenkezője, ez is mutatja a bankok “jóhiszeműségét”). Ma reggel az m1-en is volt erről szó és be is mutatták a dokumentumot.
    Mindenki, aki akkor számított ez ügyben, aláírta…

  24. 26:
    Nem nyitottam ki, de a címből tudom miről van szó, és nem értek vele egyet. A jövőt senki se tudhatja Időjárás témában egy meteorológus tippje a vasárnap délutáni időt illetően jobb, mint az enyém. Egy bank tippje a CHF árfolyammal kapcsolatban jobb, mint az adós tippje….. stb. De az is benne volt a kalapban, hogy a bankok esnek pofára, csak annak az esélye 0,1 % volt, míg annak, ami történt az esélye közel 100 %. Végeredményben a hitel felvevők spekuláltak, amihez joguk volt, de nem jött be. Ha a CHF árfolyam leesett volna 60 Ft-ra, akkor kurva jól jártak volna. Minden esetre, ha az államnak “joga” van megszabni azt, amiket az elmúlt 2 évben “élvezhettünk”, akkor nyugodtan hozhatott volna törvényt, hogy az országon belül csak HUF alapú hitelt lehet felvenni. Annyi mindenbe beleszól, ebbe is beleszólhatott volna. Ha például a Föld hivatal nem fogad el csak olyan szerződést, amit ügyvéd ellenjegyez, akkor???? Ha tájjellegűnek kell lenni a tetőmnek, akkor?

  25. melike00

    Én számoltam már decemberben. Felvettem 10 milliót, 6 év alatt befizettem tőke törlesztést 2.270 000. Kamatot 4 300 000-at. A decemberi tőke tartozásom 240-es frankkal volt 12.600 000. Így én nagyon boldogan kieggyeznék a 7.730 000-as tartozással, amit a maradék 14 évben kifizetek. 14 évig még így is szép kamatot ki tudnak belőlem hozni a bankok. :-)Azért 5 millió az 5 millió. No meg még ami vár rám, a forint gyengülése miatt. Bele sem merek gondolni, hogy mennyit fogok a végén fizetni.

  26. 27. A BÉT szakértői 2004 októberében kiadtak egy dokumentumot, ami nem 100%-ban helytálló, de 2012/12 hóra majdnem forintra pontosan megadták a CHF értékét (azért mégis csak ők a “piac”, miért ne tudhatnák, hogy mit szeretnének, Soros is bemutatta már párszor, hogyan kell ezt csinálni). 2008-ig bukó volt a bankoknak, de utána…
    És ezt tudhatták előre, azért szakemberek. Ha nem tudták, akkor a kockázatot vállalniuk kellene, miért adtak olyannak hitelt, aki nem volt hitelképes (az adósoknak semmi közük a bank deviza machinációihoz, erről is beszél Dr. Damm). De itt nincs szó semmiféle devizáról (a deviza alapú hitelek esetében), ezek mind forinthitelek voltak (ez is hallható a felvételen, és kemény bizonyítékokkal tudják alátámasztani az állításaikat).
    Szóval, ahogy írtad, ez volt az évszázad csalása, csak még nem így hívják.
    És jogos, jogszabályokkal lehetett volna tompítani a hatását, de most ez már késő.

  27. Két dolgot fűznék hozzá a dologhoz:

    1. Ha figyelmesen megnézitek a videót, Kásler Árpád arról beszél, hogy a devizahiteleseknek kártérítés jár, aminek NAGYOBBNAK kell lennie, mint a jelenlegi követelés. Vagyis a devizahiteleseknek nemcsak, hogy meg kellene szabadulnia a hitelüktől az ő véleménye szerint, de kvázi pénzt kellene kapniuk azért, mert fölvették a hitelt. Ez azért nálam már totálisan kimeríti a pofátlanság meghatározását.

    2. A kamatokat illetően a kamatemelkedésért nem csak a bankok felelősek. Ugye mi is a helyzet? Indult a játék onnan, hogy volt a svájci jegybanki alapkamat 2%, a hitelek kamatai meg mondjuk 3-3,5% között. Egyszer fölment a CHF 142-ről (2008 június) 243-ra (jelenleg ennyi), vagyis ennyivel nőtt a tartozás összege. Ez ugye 71%-os növekedés.

    Ugyanakkor a kamat viszont lefelé kellett volna, hogy menjen, hiszen a svájci jegybanki alapkamat jelenleg 0% (már 2011 szeptembere óta). Vagyis a kamatnak lefelé kellett volna menni minimum 2%-kal. De nem ment le. Mért nem? Nos, kezdetben azért nem, mert ugye Magyarországnak nőtt a kockázata (az a fránya CDS felár), majd ezt követően az árfolyamváltozás és kamatváltozás miatt sok hiteles bedőlt, ekkortól kezdve viszont a bankok KÉNYTELENEK voltak az időközben lecsökkent CDS-felár ellenére is magasan tartani a kamatokat (akár még emelni is), hogy a bedőlt hiteleseken realizálódott veszteségeiket a még fizető ügyfelek kompenzálják.

    Az egész tehát olybá fest, hogy a problémák jó részéért tulajdonképpen ez a fránya CDS-felár a felelős. No, de ki felelős a CDS-felárért? Felelős egyrészt a mindenkori magyar kormány a szar gazdaságpolitikával, felelős másrészt a gazdasági világválság (ami voltaképpen pontosan az esztelen hitelfelvétel miatt alakult ki), felelősek a hitelminősítők – hatalmas marhaság ugyanis egy országot leminősíteni, mikor már eleve nehézségekkel küzd, ezzel újabb kamatokat vágva a nyakába. Ez pontosan ugyanaz az eset, mint amikor ha Gipsz Jakab nem tudja kifizetni a villanyszámlát, akkor kikapcsolják a villanyt, és még rá is vágnak egy 40.000-es bírságot. Már elnézést, de ha a havi 5000-es villanyszámlát nem tudja fizetni, akkor honnan a lópikulából lenne pénze még a 40.000-es bírságra is? Ezzel nemcsak Gipsz Jakab jár szarul, de az áramszolgáltató is, mert hosszú távon soha az életben nem fog tudni Gipsz Jakabnak áramot szolgáltatni.

    Ebben az esetben a megoldás az lenne, ha az áramszolgáltató felszerelne egy villanyórát, ami pl. a feltöltős telefonok elvén működik: Ha Jakabnak van 1000 forintja, feltölt belőle megfelelő számú kilowattot, és amíg az le nem jár, addig van árama. Amikor az lejár, akkor áramszünet. Így a villanyszolgáltató is kereshetne tovább Jakabon, és Jakab is kaphatna áramot, amikor éppen van pénze rá.

    Magyarán ez a CDS-felárazás egy hatalmas marhaság volt, ugyanis egy eleve kockázatos ország még nagyobb kamatok esetén még kockázatosabb lesz – nem az a megoldás, hogy a nyakába varrunk még több kamatot, hanem hogy NEM ADUNK NEKI TÖBBET KÖLCSÖN. Először rendezze, ami még tartozása van, aztán majd meglátjuk, hogyan mehet tovább. Mivel Magyarországon a bankok jó része rövid lejáratú, bankközi hitelekből fedezte a CHF-alapú hiteleit, ezért itt az lett volna a megoldás, hogy az aktuálisan lejáró bankközi hiteleket meg kellett volna újítani CDS-felár nélkül – ami az időközben lecsökkent CHF-alapkamat miatt egyébként alacsonyabb kamatozású lett volna, mint a korábbiak. Majd ezután közölni kellett volna, hogy oké, barátaim, további hitelkihelyezés nuku, amíg ezeket le nem tudtátok. Sajnos a devizahitelezés betiltását az Orbán-kormány túl későn lépte meg (ezért egyébként mélységes tiszteletem nekik, ez valóban jó döntésük volt). Már a válság kitörésekor, két évvel korábban meg kellett volna ezt lépni, ha nem a magyar állam, akkor az Európai Központi Bank vagy a Bankszövetség részéről.

    A bankszektor egyébként maga is vastagon ráfázott erre az egészre, hatalmas mínuszban vannak, az ágazat gyakorlatilag haldoklik Magyarországon, nem igaz tehát az, hogy a bankok gigantikus profitokat kaszálnának ezen az egészen (illetve 2008 óta nem igaz ez, azelőtt tény, hogy egyik rekordév jött a másik után, de pont azért, mert AKKOR még a legtöbb adós tudott fizetni).

    A kialakult helyzet tehát senkinek nem jó. Hogy lehetne megoldani?

    Egy pillanatra eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha a magyar állam – például a devizatartalékból – valamilyen, a bankok számára is elfogadható (nem veszteség nélküli, de még éppen elfogadható) módon rendezné a hitelesek tartozásait, és aztán a hitelesek az államnak fizetnének tovább. Például átváltanák a tartozásokat forintra, és az állam csak az aktuális évi inflációt kérné el minden évben, a tőketartozást az adós olyan gyorsasággal végezné, ahogy szeretné. Tehát ha mondjuk az állam 10.000.000 forintot átvállal egy adóstól, és az infláció mondjuk 3,9%, akkor az éves kamat 390.000, a tőketartozásból az adós pedig annyit fizet be, amennyit tud/akar.

    Igen ám, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy a jelenleg bajban lévő adósok jó része képes lenne a jelenlegi tartozása után egyáltalán az inflációt is kifizetni. Ugyanis ne felejtsük el, hogy ezeket az embereket egyetlen dolog érdekelte, mikor ebbe belementek: a létező LEGKISEBB havi törlesztő, amit még ÉPPEN ki tudtak fizetni. Persze, volt, aki belekalkulálta, hogy a törlesztő nőhet is, de ekkora buktára senki (vagy legalábbis sokan) nem számított.

    Márpedig – és itt dől meg Kásler Árpádnak az az érvelése, hogy ezek nem is devizahitelek – a CHF-hitel azért volt olcsóbb, mint a forint, mert arra jóval kisebb volt a kamat. A forinthitel havonta jóval többe került volna, ezért nem választották azt.

    A helyzetnek tehát nincs egyszerű megoldása. De valami majd csak lesz.

  28. Egyre inkább azt érzem, hogy outsider vagyok, mintha egy filmet néznék, aminek tudom hogy úgy sem lesz, mert nem lehet jó vége. Az öszekapaszkodás, vagy közös fellépés adhat egy kis zsibbasztást, de nem látom sok értelmét. Szoros családi-rokoni összefogást, egyéni harcot. Kásler Árpádot tisztelem azért amit tesz, de ez évekig fog húzódni, és nem tudom mit fog maga után vonni. Nem hiszem hogy a törvényhozás, vagy a bíróság fog lépni az elkövetkezőkben olyan lépést, ami esetleg véletlenül is azt közvetíti: “Naiv voltál kisfiam.kislányom, de mi majd megmentünk…” Ez szomorú is egyben, meg az is elég rémisztő lenne, ha ennek az ellenkezője történne..

  29. 28!
    Ja hogy Te így számolsz?Áhhá.. Értem..Na ha így számolunk,akkor nekem már semmit nem kellene befizetnem.. 🙂
    Sőt,még a bank adna vissza.. 😀
    Jancsika!
    Isten Őrizz átváltani forintra,mert mondom,nekem van 20.000 svájci frankom tartozásban jelenleg,az most mennyi is?4 millió hétszázezer forint?Na most kaptam 3 millió forintot,fizettem 7 évig,és most meg kezdjem fizetni a forint hitelt,mint 4 millió 700 ezret?Na neee.. 🙁 Akkor maradjon minden így ahogy van.Mondtam hogy ehhez nem szabad hozzá nyúlni,mert csak rosszabb lehet ..
    Én Tibor bá javaslatával jobban szimpatizálok..
    Én akkor járnék esetleg jobban,ha bemegyek a bankhoz,mivel euróban kapom a fizetést,euróban törlesszek..Akkor tudnék az egészen kb. egy fél millát spórolni..

  30. re : 30
    Az ötlet jó : mi lenne, ha a magyar állam – például a devizatartalékból – valamilyen, a bankok számára is elfogadható (nem veszteség nélküli, de még éppen elfogadható) módon rendezné a hitelesek tartozásait,

    a valódi magyar állam amit úgy hivnak Apostoli Magyar Királyság minden magyar állampolgár összes adósságát,közüzemi tartozását átvállalja. A Szent Korona Bank 20000 milliárd tőkéjéből bőven telik.

    Mint a mesében : aki nem hiszi járjon utánna.

    zsidany

  31. 33!
    Na erre a mondókára megvárom Tibor bá reagálását.. 😀

  32. Jogász ugyan nem vagyok, ellenben ahogyan Róna Péter is megmondta, ezek nem kölcsönszerződések. Ha megvizsgáljuk, hogy ezen állítás helytálló-e, akkor a lényegről beszélünk.

    Ha az emberek a boltban vásárolni kezdenek egy újonnan piacra került „hibás terméket” – Róna Péter szavaival élve –, majd egy idő után a gyári hiba tömegesen okoz balesetet, ráadásul kiderül, hogy az eladott termék nem az aminek beállították, akkor a felelősség véleményem szerint a gyártót terheli. Legyen szó akár egy italról, mosógépről, fogkrémről, banki termékről.

    Ezt nem lehet annyival elintézni, hogy a vevő megnézte, mindent rendben talált, megvette, tehát viselje a következményeket. A károsult pedig nem elégedhet meg annyival, hogy kicserélik a balesetet okozó „hibás terméket”.

    Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol az eladósodott emberekről, hogy felelőtlenek voltak-e vagy sem, ugyanis ha egyszer a szerződések törvénytelenek, akkor ez senkit nem érdekel.

  33. 35:

    Ja, csak itt nem olyan egyszerű, hogy ha rossz a termék akkor kártérít a gyártó és legrosszabb esetben csődbe megy. A bankok csődje a bankbetétek elvesztésével járhat (nem mintha az is fenyegetne engem).
    Amúgy elég ellentmondó információkat kapunk különböző közgazdászoktól.. vannak akik szerint a bankok jól jártak és még ha átvállalnák a veszteségeket akkor is pozitívban lennének, mások szerint meg már a végtörlesztés is a határt súrolta és rengeteget buktak ők is..
    De így vagy úgy a fizetésképtelen hitelfelvevők helyett az egész ország fog fizetni.. adókban és/vagy az ország romlásával. (egyébként indexen van most egy írás arról, hogy valami új csomag készül esetlegesen a devizatartalék bevonásával..miközben a forint már így is zuhanóban).

  34. 33-ra: kezdem azt hinni lassan, hogy én vagyok a hülye, mert nem vettem fel egy kanyi hitelt sem….:)

  35. re 37.

    Ne izgulj , nincs semmi tartozásod? Nem csak arról van szó.

    Magyarországon az illegitim 3. Magyar köztársaság regnáló vezetői, illetve a politikai pártok parlamenti képviselői nem ismerik hazánk kincseit, valódi erőforrásait, a fentebb hivatkozott ásványi vagyont, vagy akár a Szent Korona Bank alapítólevelében fedezetként megjelölt termőföld valódi értékét, vagy például a kimeríthetetlen édesvíz készleteinket, ezért országunkat szegény országként mutatják be, illetve képviselik itthon és külföldön egyaránt, mély-szegénységbe taszítva ezáltal honfitársaink millióit.

    Ezen okok miatt kellett a valódi államot megjelenítenünk, és az új pénzügyi rendszert létrehoznunk, mellyel honfitársainkat majd később az egész világot megszabadítjuk az adósrabszolgaságtól.

    Korábbi írásainkban sem rejtettük véka alá felismeréseinket a regnáló köztársaság vezetőivel, illetve a hatalmi elittel szemben, legutóbb az Orbán, az országpusztító Link illetve a DekonspirációLink című írásunkban mutattunk rá a jelenlegi parlamenti pártok egy gyökerűségére, népirtó tevékenységükre.

    Sajnos a bűnüldözési tevékenységünk eredményességének felgyorsulása illetve az új tiszta elektronikus fizetőeszköz, a Szentkorona kibocsátása egyúttal azt is eredményezi, hogy a regnáló hatalom is fokozza a TEMPO-t hatalmának megtartása érdekében, nem riadva vissza már semmilyen eszköztől, például az utcai politizálástól sem – holott erre semmilyen szüksége sincs a kormánypártnak, de még a többi parlamenti pártnak sem, hiszen a teljes Magyarországi média a rendelkezésükre áll álláspontjaik kifejtésére –, aminek nincs más célja, mint a polgárháború kirobbantása Link, hogy a rendkívüli állapot bevezetésével a jogérvényesítésünket megakadályozzák, és a törvénysértő vagyonszerzésüket majd legalizálni tudják. Ezért Fotel Forradalmat hirdetünk, kérve, hogy a lakosság maradjon otthon.

    Jelenleg jogaikat érvényesíteni leginkább a fotelból tudják egy androidos telefonkészülékkel, a Szent Korona Bankhoz történő regisztrációval. A pártok tagsága felé is ez a kérésünk. Hazaáruló vezetőik egymással nézzenek farkasszemet, vezér hívja ki a vezért, vívjanak párbajt, de ők is inkább fakarddal és fapuskával, mint akár paprika vagy könnygázgránáttal vagy gumilövedékkel, esetleg viperával. ’56-ban is provokátorok vitték az embereket az utcára.

  36. Fontos információk a bankok (Fugger féle) működéséről, itt Magyarországon:

    Ahogy hisszük, hogy működik a bakrendszer:
    A klasszikus banki bevétel abból fakad, hogy a bank betéteket gyűjt (amire betéti kamatot ad) illetve kölcsönöket folyósít (amire kölcsönkamatot számol fel). Ennek a kettőnek a különbsége adja a bank hasznát.
    És a valóság: a probléma ott kezdődik, hogy a bankok megfigyelték hogy egyszerre, egyidőben az összes betétes soha nem veszi ki az összes letétbe helyezett pénzét. Max 10% pénzkivét van. Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi. Maurice Allais a Nobel díjas francia közgazdász ezt közönséges pénzhamisításnak nevezi.
    Amikor a pénzedet beteszed a bankba (a fizetésedet kötelezően bankszámlára utalják ! ) és a számládon jóváírják, azzal a bank úgy rendelkezik, mintha a saját központi jegybankpénze lenne, és a bank a betétbe helyezett összeg majd százszorosát helyezi ki hitelbe. A banki tartalékráta teszi ezt lehetővé – ami ma itthon 2-5 % közt mozog.Tehát gyakorlatilag nincs fedezete a kihelyezett hitelnek – ezt a pénzt hívják számlapénznek!!
    Tehát a kereskedelmi bankok által a majdnem a semmiből teremtett hitelpénzt valós munkával szerzett pénzzel kell törleszteni, amiért ők még kamatot is kérnek, és mivel jelzáloghitelről beszélünk, nem teljesítés esetében a hitelestől valós, tárgyi értéket követelnek. Mi ez, ha nem az elmúlt évezred legnagyobb átverése?
    A másik abszurditása ennek a rendszernek, hogy a kamat összegét a bank NEM teremtette meg. Ez makroökonomia viszonylatban hiányzik az összpénzmennyiségből, és ezért ezt a gyakorlatban nem pénzzel, hanem a jelzáloggal kell egyeseknek kiegyenlíteni. A szabad verseny nem más, mint harc a kamatszolgálat teljesítéséért. Mivel ez az összeg nincs a összpénzmennyiségben, ezért törvényszerű, hogy a hitelfelvevők egy részének el kell veszítenie a tulajdonát, lakását.

    Tehát – jogászok figyelem – amennyiben a bank a hitelkihelyezésnél ezzel a pénzzel nem rendelkezett, akkor a törlesztés elmulasztásával a banknak kára nem keletkezhet !!
    A fentiekhez járult még egy speciális helyzet, ami a bankok mérhetetlen mohóságáról, kapzsiságáról tanúskodik – a devizában nyilvántartott hitel …

    Ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok semmiből ne teremthessenek pénzt, a tartalék rátának 100%-nak kell lenni, egyszerű törvényi szabályozás!!

    http://kalozpart.org/2012/12/22/penzteremtes-ex-nihilo-az-evezred-legnagyobb-atverese/

  37. Zsidány!
    Figyu, a legszélsőségesebb véleményt is tolerálom, de a hülyeséget nem. Már pedig a bejegyzéseid ebbe a kategóriába tartoznak. Okosabban teszed, ha csak olvasol.

  38. Zsidany, további szép álmokat! Ne zavarjon, hogy belelóg a kezed a bilibe!

  39. 38: Most beszéltem a Magyar Törzsek Vérszövetsége képviselőivel és azt mondják, hogy az Apostoli Magyar Királyság már létrejöttekor is illegitim volt.

  40. 30. Jancsika :
    Tudod miért marhaság a CDS ? Azért mert egy hitelt nem kell többszörösen bebiztosítani. A hitelek mögött ott van a jelzálog. Akkor tehát nincs szükség külön hitelbiztosításra.
    A bankok már annyit hazudtak, hogy teljesen belezavarodtak. Már csak a kormány tudja megvédeni őket. Védi is.
    Ezért már nem a bankok az adósok ellenfelei, hanem az aljas kormány! 🙁

  41. Nagyon itt az ideje, hogy kilakoltassák Orbánt a nőjével, és a hat purdéjával!

  42. 37. Dodi:
    Adjál fel hirdetést, hogy szeretnél cserélni devizaadósokkal. Tömeg fog a hirdetésre jelentkezni. 🙂

  43. 31. Dorka! Hogy vagy kedves Dorka? Mivel foglalkozol mostanában? Látom a “devizahitelekkel” nem annyira. 🙂

    32. melike00 :
    Képzeld ez a Kásler Árpád utána járt és kinyomozta, hogy mindegy mi volt a szerződésedbe írva, vagyis hogy hány svájci frankot írtak bele a szerződésedbe. Mert kölcsönnek csak az számít, amit a számládra utalt a bank . Ha 3 millió forintot, akkor te max. 3 millió forinttal tartozol. 🙂
    Na, most mi lesz? 🙂

  44. 46!
    Akkor már ez így nem igaz,mert ezen számítás szerint akkor a bank tartozik nekem,ugyanis én már kifizettem a 3 millát..
    Na most mi lesz? 🙂

    Megmondjam a banknak hogy a Kásler Árpád azt mondta,hogy ennyi ,és kész vége?.. 😮

    Te meg ma este mennyit ittál egyébként?.. 🙂 😮
    29!
    Ennyi forint a világon nem volt,amit kiadtak hitelbe a bankok…Ez lehetetlenség..Kellett hogy legyen mögötte deviza.

  45. 29.
    +1.:D
    erről van szó,ennyi! deviza ALAPÚ hitelezésről beszélünk, még a nevében is benne van. felléphettek volna ellene, azok, akiknek ez a dolguk, mint ahogy más országokban meg is teszik. nálunk meg nem tették meg.így járt a nép.

  46. Jancsika!
    Ezek az emberek nem is kaptak forint hitelt.Velem az élen..Egyszerűen azért nem, mert nem voltunk jövedelem szempontjából hitel képesek.Még én sem,mert külföldi fizetésre egyáltalán nem adtak a bankok hitelt..De ennyi forint hitelt,mint deviza hitelt nem is tudtak volna szolgáltatni szerintem a bankok..
    A devizahitelnél,pedig a jelzálog volt a fedezet,de a képlet rossz volt,ugyanis az ingatlan árak ,(Te is mondtad) ,lefelé kezdtek menni,nem felfelé..Ha az árfolyam nem változik,akkor sem biztos hogy tudták volna fizetni a hitelt,és az ingatlan ára sem fedezi a hitelt előbb utóbb..
    Ez a rendszer eleve úgy van kitalálva,hogy egyeseknek bukni kell..

  47. 47: “Kellett hogy legyen mögötte deviza.”
    30: “a bedőlt hiteleseken realizálódott veszteségeiket a még fizető ügyfelek kompenzálják…. az embereket egyetlen dolog érdekelte, mikor ebbe belementek: a létező LEGKISEBB havi törlesztő, amit még ÉPPEN ki tudtak fizetni”

    Engedelmetekkel ezt a két gondolatot összekötöm. Az igazából mindegy, hogy volt-e ténylegesen deviza fedezete ezeknek a hiteleknek, vagy csak az elszámolás ment az árfolyam alapján. Amíg a frank árfolyam alacsony volt, a devizahitelesek egyértelműen jobban jártak, mint ha forint hitelt vettek volna fel (sőt, állítólag összességében még mindig jobb a helyzetük).

    – A gebasz abból indult, hogy a hitelfelvevők (és a bankok is) mélyen alultervezték a lehetséges árfolyammozgást
    – a bankok megtehették, amit Jancsika írt: “a bedőlt hiteleseken realizálódott veszteségeiket a még fizető ügyfelek kompenzálják” (emlékezzünk, az OTP rekord nyereséget realizál eleinte a válság ellenére!) és ezt a regnáló kormány és pénzügyi ellenőrző szerve bénán bámulta/ja – ezzel lehetővé téve, hogy a hitelügyletek kockázatát 100%-ban a hitelfelvevők köre viselje. Persze valószínűleg lesz egy átcsapási pont, amikor már túl sok adós dől be, magával rántva a bankokat.

  48. 30.

    Jancsika,

    Elképesztő, amiket írsz. Mi az, hogy pofátlanság? Mennyit ér több év álmatlan éjszaka? Mennyit ér a (szétszakadt) család, a tönkrement életek, a több év teljes bizonytalanság, a (bűnöző) végrehajtók zaklatása….?

    Vedd már észre, hogy a bankok csaltak, loptak, hazudtak. Most majd visszakoznak és átváltják a hiteleket forintra és el van intézve? Hát nem!

    A harmadik bekezdésed pedig logikailag is értelmezhetetlen. Ugyanis miközben a frank kamata lement nullára, ők emelték a kamatot kb. kétszeresére.
    Miért?
    Hogy a még fizetni tudókkal kompenzálják azokat a veszteségeket, amelyeket a bedőlt szerződések okoztak… írod.

    De miért dőltek be ezek a szerződések elsősorban? A kamatemelés miatt. És ezzel a kör bezárult.
    Mert ha csökkentik a kamatot 2%-al, követve a külföldi csökkenést, akkor bizony ezek a hitelek nem dőltek volna be, mert a svájci frank árfolyam emelkedése miatt megnőtt törlesztőrészletet nagyjából kompenzálta volna a kamatcsökkenés.

    Hoppá!

    Az csak hab a tortán, hogy nem is volt ezek mögött a hitelek mögött deviza. Szóval mégegyszer, csaltak, loptak, hazudtak, amire több ezer magyar élet ment már rá, és százezrek élete ment, megy tönkre. Nem beszélve a kiesett, magyar kereskedelemben elkölthető hatalmas összegekről, ami így az egész ország gazdaságára kedvezőtlenül hat.

    Jó lenne már ezt belátni és az igazság oldalára állni, nem kapzsi csalók bizonyítványát magyarázni!

  49. 47. melike00 :
    A már befizetett pénzből vond le a kamatot és egyéb költségeket. Ami marad, az az általad már visszafizetett tőke.
    Úgy, hogy ha eddig 3 millió forintot fizettél be összesen, akkor még nem fizetted vissza a 3 milliós tőkét. 🙂

  50. 52!
    Jaa,ezt eddig nem mondtad.. 😀
    50!
    Igen Observer,mert egy bizonyos árfolyamsávon belül mozgott a dolog..
    “Persze valószínűleg lesz egy átcsapási pont, amikor már túl sok adós dől be, magával rántva a bankokat.”

    Igen,ezt valószínűnek tartom,ha nem lépnek tényleg közbe valamit..

  51. 52: Fantomas: három megjegyzésem lenne:

    1. Kásler Árpád arról beszél, hogy a bankoknak ÉS AZ ÁLLAMNAK kellene kártérítenie a devizahiteleseket, méghozzá nagyobb összeggel, mint amennyi a jelenlegi tartozásuk értéke.

    Nos, ezzel van egy kis probléma. Nevezetesen az állam CSAK az adófizetők pénzével gazdálkodik. Tehát ha az állam kártéríti a devizahiteleseket, akkor voltaképpen az adófizetők pénzéből támogatja azokat, akik felelőtlenül gazdálkodtak. Tehát a felelősen gazdálkodókat szívatjuk, hogy a felelőtlenek jól járhassanak. Ez kérem szépen, pofátlanság, bárki bármit mond.

    2. Azt a kis apróságot mindenki elfelejti, hogy ha a bankok forinthiteleket adtak volna, akkor a legtöbb devizahiteles még ma is sokkal rosszabbul járna, mint a jelenlegi devizahitelével. Méghozzá azért, mert a forinthitel kamatai ennyivel növelték volna a törlesztőt. Tehát a devizahitelek mögött NEM LEHETETT forint, csak deviza, ugyanis forint betétek után a bankok akkora kamatokat kellett volna fizessenek, hogy az első pillanattól kezdve veszteségesek lettek volna az alacsony kamatozású hitelek. Ehhez képest azt látjuk, hogy bankok 2008-ig nyereségesek voltak. Tehát ezek mögött a hitelek mögött NEM LEHETETT forintbetét.

    Természetesen kérve kérek mindenkit, hogy ne menjünk bele ismét a pénzmultiplikátor helytelen értelmezéséből fakadó kis szokásos hercehurcába, mert már kib…ttul unalmas. Zsidany kollégának valószínűleg hiába beszélnék.

    3. A harmadik bekezdést illetően voltaképpen ugyanarról beszélünk. Egyrészt, valóban, irdatlan nagy marhaság volt a CDS-felárra hivatkozva fölnyomni a kamatokat, hiszen ÉPPEN EZZEL növelték meg annak a kockázatát, hogy sok adós nem fog tudni fizetni. Ennek az érzékeltetésére írtam a példát Gipsz Jakabbal meg a villanyórával. Ha Gipsz Jakab kap egy 40.000-es büntetést, mindenki szarul jár, mert Gipsz Jakab az 5000-es villanyszámlát se tudja kicsöngetni, egy 40.000-es büntetésre tehát esélye se lesz. Ugyanakkor az áramszolgáltató onnantól kezdve nem fog tudni Gipsz Jakabnak áramot szolgáltatni, tehát ők is ráfáznak.

    A feltöltőkártyás villanyóra analógiájára a megoldás az lett volna, hogy amikor látszott, hogy Magyarországon ez a fajta hitelezés kockázatos, akkor nem még rátolni 7-8% kamatot a hitelekre, hanem egész egyszerűen megszüntetni a devizahitelezést, mondván, hogy ez így itt és most már túl kockázatos. A bankok a rövid lejáratú bankközi hiteleiket pedig meg tudták volna újítani hosszabb lejáratúakkal, alacsony kamaton, hiszen a svájci jegybanki alapkamat folyamatosan csökkent ekkoriban (2011 óta pedig nulla).

    Abban is egyetértek, hogy nem túlságosan okos stratégia a bedőlt hitelesek miatt magasan tartani a kamatokat, mert így még több lesz a bedőlt hiteles. Főleg azért, mert így még több lesz a bedőlt hiteles, vagyis ez voltaképpen öngyilkos stratégia a bank részéről is.

    A megoldás valami olyasmi lehetne, hogy mondjuk egy svájci bank adna a magyar bankoknak olcsó hitelt, mondjuk 0,5%-on, ha már 0% a svájci jegybanki alapkamat (vagy akár az Európai Központi Bank is, elvégre most ők is elkezdtek pénzt nyomni), amit aztán a bankok mondjuk 1,5%-os kamatfelárral továbbadnának a hiteleseknek. 1,5%-os kamatot szerintem a hitelesek túlnyomó többsége ki tudna fizetni. A svájci frank árfolyam-erősödése miatti tőkehalmozódást pedig lehetne rugalmasan kezelni, pl. a futamidő nyújtásával.

  52. 28: Buza:

    Csak a kíváncsiság kedvéért – azt meg tudnád még mondani, hogy JELENLEG mennyi kamatot kell fizess? THM-re is kíváncsi lennék.

  53. 55. jancsika :
    Valami félre értés lehet, mert a devizaadósok nem az államtól kérnek kártérítést, hanem a bankoktól.
    Persze az előfordulhat, hogy például az OTP a hatalmas kártérítés kifizetése után megrogyik és az állam kénytelen lesz kisegíteni az adófizetők pénzéből, de erről nem a devizaadósok tehetnek, hanem a faszfej politikusok és az OTP kapzsi, gonosz elmebeteg felső vezetői. Ezekre a vezetőkre különösen haragszom,mert már eddig is sok kárt okoztak nekem, az OTP részvények elkúrásával. 🙁

    Ami a devizahitelek mögötti devizát illeti, – már fent van a neten egy interjú az AXA bankot perlő két nővel (ATV) akik elmondják, hogy levélben kérdezték a bankjukat a deviza meglétét illetően. A bank azt válaszolta, hogy nincs deviza, csak devizában van nyilvántartva a forinthitel.

  54. 57: …..

    “Valami félre értés lehet, mert a devizaadósok nem az államtól kérnek kártérítést, hanem a bankoktól.”

    Nem figyelsz eléggé. 2-es hsz-ben belinkelt videó Káslertől, 3:10-től 3:26-ig:

    “Mindannyian jogosultak vagyunk kártérítésre, és ezt a bankoknak kell megfizetni, illetve részben a magyar államnak, főleg azokét, akik már nincsenek közöttünk.”

    Tehát a magyar adófizetők (hiszen az állam MINDEN pénze végső soron az adófizetők pénze) fizessenek azoknak, akik szar pénzügyi döntést hoztak, és eladósodtak. Na, ez több, mint pofátlanság.

    “Ami a devizahitelek mögötti devizát illeti, ”

    Akkor elmondom egy konkrét példa segítségével, hátha úgy sikerül megérteni.

    A bank csak azt a pénzt tudja kiadni hitelbe, amit a betétesektől összegyűjtött (most még egyszer nyomatékosan kérem, hogy ne menjünk bele a pénzmultiplikátor helytelen megértéséből fakadó félremagyarázásba, mert semmi kedvem hozzá). A bank tehát a betétesnek kamatot fizet, majd az így beszedett pénzt kihelyezi hitelbe. Értelemszerűen a hitelre fizetett kamat nem lehet kisebb, mint a betétre fizetett kamat, máskülönben a bank csődbe menne.

    Magyarországon a devizahitelek felfutásakor a jegybanki alapkamat nem igazán volt 8% alatt. A jegybanki alapkamatnál a bank NEM ADHAT kisebb kamatot a betétre. Tehát a kamat forintra nem lehetett kisebb, mint 8%. Kb. 3%-os kamatmarzs korrektnek tekinthető.

    Tehát, ha forintban akart volna a kedves adós hitelt felvenni, akkor bizony 11-12%-os kamatot kellett volna fizetnie.

    Csak az érzékeltetés kedvéért: ha fölveszel tíz millát, akkor 12%-os kamat esetén évente 1.200.000 CSAK A KAMAT. Vagyis havonta 100.000-es törlesztő esetén egy fillér tőketartozást nem fizettél vissza, CSAK KAMATOT. Ismétlem, havi 100.000 forintos törlesztőből kiindulva!

    Ezzel szemben a svájci jegybanki alapkamat ugyanebben az időszakban elvétve volt 2% fölött. átlag 1% körül alakult (2011 óta meg 0%):

    deltastock.com/english/resources/interest_rate_history.asp?curr=CHF

    Ez azt jelenti, hogy mondjuk 3%-os kamatmarzs esetén egy olyan 4-5%-os kamatra lehet számítani. Ha emlékeim nem csalnak, még 3-3,5%-os kamatra is lehetett egyébként svájci frank hitelt felvenni. De maradjunk az 5%-nál.

    10.000.000 esetén tehát 5% kamat ugye 500.000 forint. Vagyis havonta kb. 40.000.

    NA EZÉRT érte meg Gipsz Jakabnak devizahitelt felvenni. Mert fele volt a törlesztő, vagy még annyi se (3% esetén például 10.000.000-ának a havi kamata olyan 25.000 forint, NEGYEDE a száz rugónak, amit a forintra kellett volna kicsöngetni).

    Ha a hitelek mögött forint állt volna, akkor a devizahitelesek most JÓVAL nagyobb szarban lennének, mint most a CHF-fel. A helyzet az, hogy a devizahitelesek többsége MÉG MINDIG sokkal jobban áll a CHF hitelével, mintha forinthitelt vett volna fel, a fent kifejtett okok miatt.

    A probléma ugye két dologból adódott: az egyik, hogy a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt fölment a tőketartozás olyan átlag 55-60%-kal. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ugyanakkora kamat esetén 55-60%-kal több a törlesztő, hiszen nagyobb tőke után kell fizesd. A másik probléma az volt, hogy följebb mentek a kamatok is. 5-6%-ról olyan 7-8%-ig.

    Vagyis a tíz millából egyrészt lett 16.000.000, másrészt már nem 5% kamat volt, hanem mondjuk 7-8%. 16 millának a 8%-os kamata az bizony 1.280.000 forint, vagyis szintén olyan száz ruppó havonta.

    A bankrendszer öngyilkos taktikát követett, ugyanis ha nem szarakodnak a CDS-sel meg nem akarják kifizettetni a rossz adósok kockázatát a többiekkel, akkor most olyan 3%-ra adhatnák a kamatot, ami ugye még a 16.000.000 esetén is 480.000, vagyis havi 40.000. Ez nem kis összeg, de az adósok többsége számára még fizethető lenne, szerintem. A jelen felállással viszont a bank is rettentő szarul jár, mert a dolog egy öngerjesztő spirálba ment át: emelik a kamatot, mert sok a nem fizető adós, de emiatt nő a nem fizető adósok száma, ami miatt emelik a kamatot… stb. stb. stb.

    Igen, ez kapzsiság, és Káslernek itt abban például igaza van, hogy ne a még fizetőképes adósokkal akarják megfizettetni a nem fizetőképesek sarát, de látni kell, hogy a bankrendszer emiatt gyakorlatilag a csőd szélén van Magyarországon: sok bank többet bukott emiatt, mint amennyit a jól menő években bekaszáltak. Mesés profitokról tehát szó sincs.

    A jelen helyzet tehát senkinek sem érdeke. Egy kérdés maradt: mivel Magyarországon a megtakarítási hajlandóság gyalázatosan szar, ezért az nyilvánvaló, hogy így vagy úgy, de külföldről kell pénzt szerezni (ha az állam ad pénzt, az is külföldről jön, mert az állam is el van adósodva, többlet forrást csak államkötvény-kibocsátással tudna biztosítani, azoknak a többségét meg megintcsak külföldiek veszik). Méghozzá jó lenne, ha jó alacsony kamatra tudnának betéteket szerezni, forint tehát megint kilőve. CHF vagy EUR jön szóba – például az Európai Központi Banktól lehetne alacsony kamatozású EUR betétet kérni, most úgyis pénzt nyomnak, és boldog-boldogtalannak adnak hitelt 1-1,5%-os kamatra. Ha a bank beéri mondjuk 2%-os marzzsal, akkor 3-3,%-os kamaton már egészen fizethető törlesztőket lehetne kitalálni. Plusz az EUR valamivel stabilabb a forinthoz képest, mint a CHF. Már amíg Matolcsy el nem osztogatja a devizatartalékunkat, és föl nem megy az EUR is 600-ig. Ami már csak idő kérdése.

  55. re 45 : Miért adnék fel hirdetést… egyáltalán nem irigylem őket és nem cserélnék velük…nem irigylem az álmatlan éjszakáikat, és semmit sem. “Rohadok” egy panelban, ahelyett, hogy építettem volna egy családi házat, vagy a lakást egy nagyobbra cseréltem volna hitelből. Szerintem elsősorban az államnak kellett volna annak idején szabályozni a dolgokat. De most már tényleg ne ugorjunk egymásnak, ha lehet. Lenne még mit mondanom, de inkább nem teszem, örülök, hogy Vagyok! Ti is Legyetek erőben , egészségben:)

  56. 59-hez:
    Csak annyit, hogy ha állam bácsi külföldiából kér és kap pénzt a nagy mentőakcióra, ne feledjük, hogy azt az egész állam fizeti vissza. Vagyis újra csak azok is fizetnek akiknek semmi közük a más bambaságához.

    Továbbra sem tetszik az, hogy emberkék felvették a hitelt és most nyavajognak, hogy nem tudnak törleszteni.
    Ha nem jut téliszalámira, csak párizsira, akkor nem fogok kölcsönkérni, hogy téliszalámit ehessek, hanem beérem a párizsival. Mindezt úgy, hogy ha téliszalámira kérnék kölcsön, azt a szomszéddal vizettetném vissza, akinek szintén nem telik téliszalámira.

    nagy trógerság ez gyerkőcök…

  57. 61: Gorgon:

    Egyetértek, de egyébként ki lehetne ezt úgy találni, hogy ne az állam állja a cehhet. Például a fenti példában, az EKB adhatna alacsony kamatra hitelt a magyar bankoknak, ráadásul mondjuk hosszabb lejáratú hitelt (mert a bankok egyik legnagyobb problémája, hogy a hitelek fedezetét jelentő betétek rövid lejáratú ügyletekből származnak, így azokat folyamatosan meg kell újítani). Így az adósok értelmes kamatok mellett jobb eséllyel tudnának törleszteni a bankok felé, a bankok meg némi nyereség lecsippantása után szépen tejelnének vissza az EKB-nak. Az állam maximum közvetítőként jönne szóba, mondjuk a Bankszövetséggel karöltve.

    Persze a nagy kérdés, hogy a jelenleg bajban lévő adósok mekkora része maradna bajban, ha mostantól kezdve csak mondjuk 3%-os kamatot kéne fizetni, a tőketartozást meg mondjuk euróra váltanák… nem vagyok róla meggyőződve, hogy a túlnyomó többség megmenekülne. Ne felejtsük el, hogy sokaknak időközben már nincs munkahelye, például.

    Ha forinttal akarnánk kiváltani ezeket a hiteleket (mert azt is lehetne), akkor a forint betéteknek továbbra is külföldről kéne jönnie (egy SWAP-ügylettel megoldható lenne ez is), de az alacsony kamatokhoz lejjebb kéne vinni a jegybanki alapkamatot. Jelenleg 5,25, de mondjuk egy 2% már elfogadható lenne, akkor 4% lenne a kamat ezekre a hitelekre mondjuk, és a tőketartozás onnantól kezdve fix (hiszen forint a hitel). A kérdés persze, hogy a 2%-os jegybanki alapkamat nem árt-e többet, mint a devizahitelesek problémája.

  58. 59. Jancsika :
    “…részben a magyar államnak, főleg azokét, akik már nincsenek közöttünk.”

    A kártérítésről van szó.
    Azért részben a magyar államnak kell kártérítést fizetnie, mert sajnos elég sok embert kergettek öngyilkosságba a bírósági végrehajtók, ( akik természetesen állami alkalmazottak) a jogsértő végrehajtások, kilakoltatások során. Erre gondolt Kásler Árpád.

    Ami pedig a hitelek mögötti devizát illeti, kérlek, hogy nézd meg azt a pár perces videót, aminek megadtam előzőleg a linkjét. Mi érdeke fűződne a banknak letagadni a devizát, ha volt deviza?

  59. 61. Gorgon :
    Ha úgy lenne, ahogyan te írod, az valóban nagy trógerság lenne. Csak persze nem úgy van.

  60. 55.

    Jancsika:

    1. Kásler Árpád többször kihangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy az állam az adófizetők pénzéből fizessen a bankoknak. Nézd csak meg az írásait, vagy akár újra a videót. Ez az állami kártalanítás csak a társadalom különböző rétegeinek az egymás ellen fordítása, propaganda.
    A bankok viseljék el, hogy túllőttek a célon, egyék meg, amit főztek és hogy nem kapják meg a további részleteket. Kibírják? Szerintem igen, de ha nem, akkor menjenek csődbe.

    2. Nagyon jó kérdés ez a forinthitel dolog. Én azt kérdezném, hogy miért volt a forinthitel kamata olyan irdatlanul magas, miközben a környező országokban jóval olcsóbb volt a hitel. A pofátlanul és indokolatlanul magas kamatozású forinthitelek csak devizaelszámolású hitelekhez való tereléshez voltak jók véleményem szerint.
    Nem lehettek forinthitelek? Ezt már néhány bank tudtommal el is ismerte, hogy forinthitelek voltak a deviza elszámolású konstrukciók. A tartalékráta rendszer- hitelpénz alapon a bankok 5% tőkével +95 % pénzt teremtenek. Amikor visszafizeted ez a (hitelpénz) tőkét, akkor azt megsemmisítik és a kamatot megtartják.
    Ezzel a módszerrel nem is volt olyan nehéz devizának álcázni ezeket a forinthiteleket, amit mint írtam az előbb ténykérdésnek tekinthetsz. Mármint, hogy itt nem volt semmiféle deviza a hitelek mögött.

    3. “A harmadik bekezdést illetően voltaképpen ugyanarról beszélünk. Egyrészt, valóban, irdatlan nagy marhaság volt a CDS-felárra hivatkozva fölnyomni a kamatokat, hiszen ÉPPEN EZZEL növelték meg annak a kockázatát, hogy sok adós nem fog tudni fizetni.” (Jancsika)

    Ezzel egyetértek, csak hozzátenném: A kapzsiság miatt nem tudtak ellenállni. A rabló is tudja valahol mélyen, hogy marhaság és kockázatos, amit csinál, de a könnyen hozzáférhető nagy zsákmány miatt mégsem tud ellenállni.

    Az egyik bank levele, hogy volt e deviza a hitelei mögött:
    http://sphotos-d.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash4/429716_4478028155749_1305743274_n.jpg

  61. A CDS felárral kapcsolatban megjegyezném, hogy mi garancia arra, hogy az CDS felár árak nem voltak/vannak manipulálva???

    Itt utalnék arra, hogy a CDS piac nem szabályozott, kevés szereplős és viszonylag illikvid.
    Ideális terep a manipulációra.

    Még mielőtt összeesküvés elmélettel vádolna meg valaki, felhívnám a figyelmet a jelenleg is tartó és már jó pár gigabüntetést is eredményező több országra kiterjedő, globális vizsgálatokra a LIBOR kamatok manipulálása kapcsán.
    Ez egy kicsit nagyobb és likvidebb piac és lám mégis megtörténtek a dolgok.

    Az ilyen visszaélések zsinórban jönnek, általában kevés felelősségre vonással.
    Példák: hitelminősítők, CDO termékek kitalálása, az árusított CDO termékek esetében az ügyfelek ellen való spekuláció, bankmentő csomagok, veszteséges cégeknél bónusz osztogatás bankmentőcsomagból is az adófizetők pénzéből stb.

    Következtetés: A pénzügyi szektor velejéig rohadt.

  62. 63: …..

    59-ben részletesen elmagyaráztam, hogy miért CHF-hitel a CHF-hitel.

    65: Fantomas:

    “Kásler Árpád többször kihangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy az állam az adófizetők pénzéből fizessen a bankoknak. ”

    Lásd 59-es hsz.

    “Szerintem igen, de ha nem, akkor menjenek csődbe.”

    Hahaha, jó vicc. Menjenek csak csődbe a bankok.

    Tudod, mi van, ha csődbe mennek a bankok? Ahhoz a világhoz képest a devizahitelesek problémái tényleg a tündérmese kategóriát képviselik.

    Ha a bankok csődbe mennek, felebarátom, akkor megyünk vissza a 19. századba, csak éppen napok alatt. Nincs tovább számlavezetés. Nincs tovább fizetésed, mert azt is a bankszámládra kapod. Nincs tovább államgazdálkodás, ugyanis ott is bankszámlák vannak. Az ÖSSZES megtakarítás ment a levesbe. A vállalkozások 99%-a azonnal csődbe megy, mert vagy valamelyik banktól kapott hitelből működik, vagy a banknál tartja a kézpénzkészletét. Gyakorlatilag középkor napokon belül.

    Ezt akarjuk?

    És itt most ismét utalnék a Gazdaságkutató Intézet megállapításaira, amit SI kolléga a Matolcsy, az évszázad szatírája című posztban linkelt be (56-os HSZ, 1026. számú poszt):

    “Az államadósság fontosságára nézve meghatározó, hogy a hazai megtakarítási szint tradicionálisan alacsony, messze nem elégséges a hazai pénzügyi rendszer forrásigényének kielégítésére. Ezért az államadósság finanszírozásához, továbbá a lakossági és a vállalati hitelezéshez is jelentős arányban külföldi megtakarítások bevonására volt és van szükség.”

    Illetve:

    “Önmagában a 80%-os adósságszint nem kiugróan magas az EU-n belül, 2010-ben ekkora az EU átlaga is (igaz a régiónkban lévő országok átlaga lényegesen alacsonyabb.) A gond inkább ennek a többségében külföldi finanszírozásából, illetve (mint számos más tagországnál is) a fenntarthatóság körüli bizonytalanságból fakad.”

    Értjük? A problémáink onnan erednek, hogy nem vagyunk elég takarékosak, ezért folyamatosan külföldi pénzre szorulunk. Emiatt aztán sokszor megszívjuk, ha a dolgok a külfölddel nem úgy alakulnak, ahogy nekünk ideális.

    Nem kéne esetleg megpróbálni értelmesebben beosztani a pénzüket? Tudod, akkor nem kéne külföldi tőke… ha nem kéne külföldi tőke, nem létezne a jelenlegi problémáink 99%-a.

    De menjenek csak csődbe a bankok. Hálistennek én már azt nem Magyarországon érem meg.

    “Én azt kérdezném, hogy miért volt a forinthitel kamata olyan irdatlanul magas, miközben a környező országokban jóval olcsóbb volt a hitel.”

    Azért – mint írtam – MERT MAGAS VOLT A MAGYAR JEGYBANKI ALAPKAMAT. És mért volt magas? Mert a forintot a gazdaság teljesítményéhez képest indokolatlanul erősen akartuk tartani, ugyanis a magyar lakosság nagyon szeret külföldi árukat és szolgáltatásokat fogyasztani, és nem kedveli igazán, ha ezekért sokat kell fizetnie. Ha nem fogyasztanánk ennyi külföldi árut és szolgáltatást (főleg nem erőn fölül), akkor nem zavarna annyira minket, ha az euró drágább lenne, így nem kéne magasan tartani a jegybanki alapkamatot. Megint csak oda jutunk vissza, hogy a problémáink a rossz fogyasztási szokásokra vezethetőek vissza.

    “A tartalékráta rendszer- hitelpénz alapon a bankok 5% tőkével +95 % pénzt teremtenek. ”

    Ebben a témában itt befejeztem a vitatkozást. Még egyszer nem vagyok hajlandó a pénzmultiplikátor körüli irgalmatlan sötétséget megpróbálni feloszlatni, mert már vagy egy tucatszor átrágtuk ezt itt, és a tököm tele van vele. Leszel szíves végre megérteni, hogyan működik a pénzmultiplikátor, akkor talán be fogod látni azt is, hogy a devizahitel mögött deviza betét állt. Máskülönben a bankok már rég csődbe mentek volna.

  63. 66: “A CDS felárral kapcsolatban megjegyezném, hogy mi garancia arra, hogy az CDS felár árak nem voltak/vannak manipulálva???”

    Jogos, lásd a hitelminősítők körüli cécóra a válság idejéből. Ott is kiderült, hogy az AAA+++ egy nagy kalap szar, csak a hitelminősítők meg voltak véve kilóra. Aztán meg jött a szöveg, hogy “mérgezett papírok”.

    A CDS-sel szarakodni hatalmas hiba volt. Ráadásul öngyilkos stratégia is.

    “Következtetés: A pénzügyi szektor velejéig rohadt.”

    Azt hiszem, ebben is egyetértettünk már egy párszor.

  64. 67:
    “Azért – mint írtam – MERT MAGAS VOLT A MAGYAR JEGYBANKI ALAPKAMAT. És mért volt magas? Mert a forintot a gazdaság teljesítményéhez képest indokolatlanul erősen akartuk tartani, ugyanis a magyar lakosság nagyon szeret külföldi árukat és szolgáltatásokat fogyasztani, és nem kedveli igazán, ha ezekért sokat kell fizetnie. ”

    Hát ez eléggé gyenge indoklás.
    Ez szerinted nem összeesküvés elmélet? A kormány leszól az MNB-nek, hogy hadd legyen erős a forint, hogy a lakosság olcsón tudja venni az import javakat.

    Szóval szerintem az okok:

    Kezdhetnék Járaival, ahol a magas kamatokat politikai célok is motiválhatták.

    Folytatva azzal, hogy az MNB túlságosan az infláció ellenes harcot tekintette fontosnak, és ennek köszönhető a magas kamat.

    Holott a hazai inflációnak vannak olyan komponensei, amit az MNB egy ilyen kis, nyitott országnál, mint Magyarország nem tud kontrollálni értve ez alatt az emelkedő energia és élelmiszer árakat.

    Lehet maginflációt számolni, de ezek hatása ide is begyűrűzik áttételesen.

  65. Jancsika, te energia vámpír vagy. Én nem foglalkozok veled többet.
    Most sem a felvetésemre válaszoltál, csak idenyomtál másfél oldal terelést. 🙁

  66. “A bank csak azt a pénzt tudja kiadni hitelbe, amit a betétesektől összegyűjtött (most még egyszer nyomatékosan kérem, hogy ne menjünk bele a pénzmultiplikátor helytelen megértéséből fakadó félremagyarázásba, mert semmi kedvem hozzá). A bank tehát a betétesnek kamatot fizet, majd az így beszedett pénzt kihelyezi hitelbe.” (Jancsika)

    Jajj Istenem! Rendkívűl nagy elánnal alkotsz véleményt pontos ismeretek nélkül.
    Hogyan akar Doubravszky György 3 milliárddal új magyar bankot alapítani, ha ez tényleg így van Jancsika?
    Mi az a tartalékráta rendszer akkor, ha úgy van, ahogy írod? Honnan van a világon az az irdatlan mennyiségű pénz akkor, ha neked igazad lenne?

    A bankok (ideiglenesen) pénzt teremtenek, Magyarországon 5% tőkével (betétesek pénzével) 100%-ot kihelyezhetnek, majd amikor a tőkét fizeti vissza az adós, azt megsemmisíti, a kamatot megtartja, ami a valós pénz.

    Lehet Téged nem érdekel, de valaki ha szeretné megérteni, akkor ez az előadást egyszerűen, világosan bemutatja a bankok, a pénzrendszer működését:

    A vitát én is lezártam. Mindenki tájékozódjon, akit érdekel és majd rájön,hogy hol, kinél a sötétség.

  67. 69: Pzuj:

    “Folytatva azzal, hogy az MNB túlságosan az infláció ellenes harcot tekintette fontosnak, és ennek köszönhető a magas kamat.”

    Illetve tény, hogy az infláció ellenes harcot nagyban motiválta a maastrichti kritériumoknak való megfelelés kényszere. Hogy ez mennyire volt jó koncepció, az megint érdekes kérdés. Szlovákia nem járt nagyon szarul az euróval, de pl. a görögök rettentően ráfizettek vele. A csehek se ok nélkül eurószkeptikusok.

    Az bizonyos, hogy a forint jelenleg vészesen túlértékelt az euróhoz képest, és ez nekünk rettentően sokba kerül (gondoljunk csak a jegybanki deviza-tartalék után fizetett kamatokra…).

    Az megint megérne egy misét, hogy ha elengednénk a forintot, mekkora károkat okozna, főleg, a devizahitelesek problémájával összehasonlítva.

    De az szerintem kizárt, hogy az MNB azért tartotta volna a magas kamatot, hogy a bankok át tudják baszni a jónépet a CHF-hitellel. Akkor nem 2004 körül, hanem már a 90-es években nyomni lehetett volna a CHF-hiteleket.

    Egyezzünk ki abban, hogy a magas jegybanki alapkamat több tényező miatt alakult így, és nagyon rosszul jött.

    70: …..:

    Az én szívem se szakad meg, ha nem vitatkozunk tovább. A hülyeséggel nem igazán lehet mit kezdeni.

  68. A viszonylag újonnan jötteknek el kellene olvasni a régi posztokat és addig nem hozzászólni, mert egyszerűen röhej, hogy lerágott csontokkal jönnek mint valami hatalmas új találmánnyal. Tessék tudomásul venni, hogy itt nemigen lehet valaki okos Index és origó belinkelésekkel.

  69. 73 Jancsika

    Ez nagyon jó, minden túlbonyolítás nélkül írja le a lényeget, könnyen átlátható.
    Szóval a bank nem hogy megsokszorozva hitelezi ki a betett pénzt, hanem még ki sem adhatja teljesen az egészet, a képzett tartalékot kénytelen pihentetni minden haszon nélkül…
    Tényleg durva félreértések forognak közszájon!

  70. Én is elolvastam a blogot és a hozzászólásokat is és azokból azért kitűnik, hogy maga a poszt is egyszerűsítés, azaz pénzteremtés mint olyan tényleg létezik csak nem úgy ahogy néhány összeesküvés elméletben mutatják (Jegybankok szerepe, kötelezettség vállalással nyújtott hitel(a pénzhitellel szemben).. nem akarom tettetni, hogy értek a témához, de néhány hozzászóló hozzáértőnek tűnt, tőlük veszek címszavakat 🙂 ).
    Az viszont számomra logikusnak tűnik, hogy ha mindenre lenne szépen fedezet akkor bankcsődök se lennének.. talán nem rohanna annyira a gazdaság.. de ráérnénk, nem? minek rohanni, ha az út vége így is úgyis egy szakadékba vezet. Persze már rég késő kidobni a jelenlegi rendszert és behozni egy újat.. talán majd a szakadék aljáról, bár szerintem ugyanezt fogjuk eljátszani még sokszor 🙂 .

  71. 73: Ezt még tegyük mellé:

    Egy hozzászóló az idézett blogról: “takbal says:

    Kiszámoló: itt egy jó példa, ahol szájbarágósan el van magyarázva, mikor tud egy ker.bank 1000 egység betétből 10000 egység hitelt nyújtani:

    http://www.jegyzet.hu/uploaded/1948/bevezetes_a_penzugyekbe.pdf

    3.2.4.2 pont, 101. oldal. Érdemes előtte és utána is elolvasni.

    Röviden: ha mindenki egyetlen bank ügyfele lenne, akkor a teljes pénzmultiplikátor-hatás egyetlen bankon belül érvényesül. Azaz valóban igaz, hogy egyetlen bank a betétei sokszorosát adta ki hitelként. A folyamatot a kötelező tartalékráta korlátozza, és a más bankok irányába történő pénzmozgások miatt valójában sosem tud a teljes multiplikátor egyetlen bankon belül érvényesülni.

    Ebben persze amúgy semmi ördöngősség nincs: a bank a hitel visszafizetése során ér el nyereséget, nem a hitel kihelyezésével. A visszafizetett pénz megsemmisül. Ahogy írtam, semmi különbség egy váltóhoz képest, kivéve, hogy a bank esetében a váltó jogi státuszát az állam garantálja – a szigorú ellenőrzésért cserébe.”

    Ez nem az én véleményem, de akárhogy olvasom ezt a jegyzetet, akár más közgazd. könyvet, nekem se az jön le, amit Jancsika mond. Igaz, nem ez a tanult szakmám 🙂

  72. 75. Hubab :

    Varga István az MNB felügyelő bizottságának tagja folyamatosan a bankok pénzteremtő képességéről beszél. Vajon miért, ha a te állításod szerint nincs ilyen képesség ?
    Azonban a bankokkal szemben megkülönbözteti a takarék szövetkezeteket, amelyek tényleg csak az előzőleg elhelyezett betéteket kölcsönözhetik ki.
    A kiszámoló blog biztosan a takarék szövetkezeti modellt írta le.

  73. Az iskolába tanítani kellene, hogy a normális emberek mindig(!) a balfaszok miatt fognak szopni. Magyarázhatja bárki, hogy átbaszás volt minden, ez nem mentség. Az is hozzátartozik az élethez, hogy az ilyen helyzeteket megpróbáljuk kikerülni.

    Hitelt felvenni 20 meg 25 évre? Mintha minden statikus lenne 25 évig, meg csak jó jöhet, hát beszarok. Aki ezt elhitte az megérdemli azt amit kapott. Emberek 25 év egy negyed évszázad! Amikor először meghallottam, hogy emberek vesznek fel ennyi időre hitelt azt hittem eldobom az agyam.

    A bankok meg csak menjenek tönkre! A Bankokat nem kell misztifikálni, nem egyszer létező dolgok, meg hogyha csődbe megy, akkor a gazdasági helyén örökre lesz egy fekete lyuk. Amíg ez a rendszer fenn áll a világban, addig mindig lesz más szereplő aki a tönkrement bankok helyét átveszi.

    Sajnos bármennyire is ellenemre van a dolog, és rettenetesen fel tudom húzni magam rajta, de a balfaszok megmentése szükségszerű, ahhoz hogy a normálisak is tudjanak elfogadhatóan élni. Ha nincs a hitelfelvevőknek enyhítés nagyon megkeseríthetik a többiek életét. Ezért, bár szívem szerint hagynám őket ott ahol vannak, de az eszem szerint támogatnom kell a posztban lévő kezdeményezést.

    Ne legyetek balfaszok!

    Ha meg azok vagytok, próbáljatok meg változtatni rajta.

  74. 79:
    Hogy mennyi a 25 év azt csak az tudja, aki már vett valamit 36 havi (3 év) részletre. A büdös életben nem akar a 3 évnek vége lenni. 25 év maga a téboly! De ezek az emberek nem gondolkodtak, csak azt látták, hogy lehet egy lakóparki, 80 nm-es lakásuk és kész. Az se érdekelte őket – amit egészen biztos tudtak – hogy kamatokkal együtt a lakás árát háromszorosan fogják kifizetni 25 év alatt. Nekik most kellett, azonnal. Nem akartak 6 évig várni egy Trabantra, mint a szüleik. A fiatalabb generáció mindig azt hiszi magáról, hogy okosabbak, mint az öregek, és nekik több “jár” mint az előzőknek. (hogy miért jár több arra a válasz. CSAK)
    De abban egyetértek, hogy a hülyeségért a büntetés túl nagy.
    Viszont nem értek egyet az adósok nézetével. Egy szerződést be kell tartani. Ez a kötelmi jog alfája és omegája. Viszont az totálisan elfogadhatatlan, hogy az egyik szerződő fél menet közben kénye-kedve szerint változtathat a feltételeken. Az meg egyenesen abszurd, hogy a bankok a kölcsönzést összekapcsolják valuta spekulációval. Ez mögött nem lehet más, mint RÁSZEDÉS, MEGTÉVESZTÉS. Tehát a kölcsönszerződések minimum SEMMISEK. – Senki ne vádoljon azzal, hogy köpönyegforgató vagyok, mert ennek ellenére hülyének tartom és elítélem a valuta hiteleseket. Aki a kocsmában beléd döfte a bicskáját, az a bűnös, ő fog rohadni a börtönben, de te vagy a hülye, amiért bementél a kocsmába.

  75. 80. Tibor bá!
    Miért nem tudtak várni 6 évet egy Trabantra?
    Mert 25 év alatt mindenféle megtörténhet. Lehetnek gazdagok, aztán szegények aztán újra gazdagok, stb.
    De életük az csak egy van.
    De szerintem hagyni kellene ezt a témát, hogy miért vesznek fel hitelt az emberek.
    Zárasd be a pénzintézeteket! Szerintem már nagyon unod a piacgazdaságot. Kommunizmust szeretnél. Ott nincs pénz, ezért pénzintézet sincs.

  76. ” Aki a kocsmában beléd döfte a bicskáját, az a bűnös, ő fog rohadni a börtönben, de te vagy a hülye, amiért bementél a kocsmába.”

    Dehát akkor minden ember szinte folyamatosan “hülye”. 🙁

  77. 79. N :
    “Ne legyetek balfaszok!
    Ha meg azok vagytok, próbáljatok meg változtatni rajta.”

    Álljatok ti is bankárnak! 🙂

  78. 59. Jancsika

    „Magyarországon a devizahitelek felfutásakor a jegybanki alapkamat nem igazán volt 8% alatt. A jegybanki alapkamatnál a bank NEM ADHAT kisebb kamatot a betétre. Tehát a kamat forintra nem lehetett kisebb, mint 8%.”

    Az alapkamat nem a kötelezően fizetendő legalacsonyabb betéti kamatot határozza meg. Tehát nem igaz, hogy a bank nem adhat.

  79. jancsika
    A pénzmultiplikátor ismeretének hiányában tényleg értelmetlen vitatkozni. Értsd meg, utána vitatkozhatunk.
    A bank a nála felvett hitelből elköltött pénzt az azt nála újra elhelyezőnek betéti kamatot fizetve egy új hitelfelvevőnek újra kihitelezi. Ennek az új hitelfelvevőnek a jelzáloga a fedezete ennek a pénzügyi körforgásba még egyszer kikerülő pénznek. Majd ezt az összeget a hitelfelvevő elkölti és az új pénztulajdonos megest visszaviszi a bankba, így a folyamat kezdődik előröl. Egy új szereplő újabb fedezete alatt az összeg újra kihelyezhető hitelként. Ciklusonként 2-5%a bank által szabadon választott(és nem 5%)fedezeti ráta MNB lerovása esetén a tranzakció ismételhető. A gazdasági szereplők materiális vagyona ezzel a módszerrel monetizálható, azaz pénzzé transzformálható és ez jelenti a gazdaságban forgó pénz fedezetét.
    A hitelfelvevő a szerződéssel egy váltót ír alá, amely váltókból többet összegyűjtve ezeknek birtokában a bank az MNB-nek egy váltót adva forintot kap, amelyet a hitelfelvevőnek átad. Ha erre a váltóra azt írják, hogy svájci frankot fognak visszafizetni, akkor az CHF alapú hitel. Ha azt írják, hogy forintot, akkor forint hitel.
    Sajnos a devizahiteleseknek nevezettek által befizetett összegek jelen pillanatban az MNB-ben találhatóak mint devizatartalék.
    A probléma ezekkel a hitelekkel az, hogy nem hitelek.
    Ha meg kellene próbálnom körülírni, akkor leginkább carry trade ügyletnek nevezném, amelyhez még tőkét sem használtak, hanem swap ügylettel biztosították a fedezetet és ráadásul ennek a swap ügyletnek a másik szereplője nem is a saját anyabankjuk volt, hanem az MNB.
    Az MNB és vele az állam szembefordult az ország lakosságával, ellenérdekelté vált a forinttal, hisz neki mint végfinanszírozónak a forint eséséből nyeresége keletkezett és keletkezik még ma is.
    CDS-ról és hasonlókról beszélni meg felesleges, az egy vicc.
    Az egésze egy köztörvényes bűncselekmény sorozat amit az igazságszolgáltatásnak már régen meg kellet volna akadályoznia. Az állam az MNB-vel karöltve haszonélvezője volt a tömegek kifosztásának és ebből nem lesz könnyű kimászniuk.

  80. 85:
    Nyugodj meg, Jancsika pontosan tudja mit neveznek multiplikátornak. Nem mondom a téma kemény, és könnyen mellé lehet lőni, és ha lehet, akkor sokan lőnek is. A mese szerinti első 1000 $ igazi pénz (már mint fiat money) de az újból és újbóli kikölcsönzéssel nem történik sokszorozás, mert többlet pénz nem jelentkezik, csak tartozás, aminek a kiegyenlítéséhez a pénzt még az adósnak meg kell keresni. Ha ötszörös volt a kikölcsönzés, akkor a végén 5000 dollár jut vissza a bankba, de ő ezzel 5 ügyfélnek tartozik (a kamatokat hagyjuk most el). Az 1000 dollárból úgy lett 5000 dollár, hogy az adósok valahonnan (a rendszeren kívülről) megkeresték azt. A banknál semmi más nem maradt mint a két kamatláb közötti különbség. Mit sokszorozott a bank????

  81. 81:
    A témát lehet hagyni egyoldalúan is. 😀

    Én azért elég jól elvoltam: feudál-kapitalizmusban, kommunizmusban, kapitalizmusban, létező szocializmusban, és globális piacgazdaságban is. Soha se a saját helyzetemből indulok ki.

    Pontosan azért nem kell 60 milliót kifizetni egy 20 milliós lakásért, mert csak egy életed van, ami alatt a megkeresett pénz mennyisége adott. Nem mindegy, hogy mire költöd. Ha bérelsz lakást, ami egy életre 20 millió, akkor 40-et elszórakozhatsz és csak annyi “károd” lesz, hogy nem leszel örökhagyó, és a magzatod nem fog meg-nem-dolgozott 20 millióhoz jutni.

  82. 87!
    Igen Tibor bá ,igazad van..
    De lehet apránként is építkezni,mint én csináltam 15-20 év alatt.(Ettől a kis kölcsöntől eltekintve)
    Nem kell 15 millát a nyakadba venni,meg bérelni életed végéig,és budiba hordani a megkeresett pénzt..Én ha a hátam mögé nézek ,szeretem ha rá tudok nézni valamire mit csináltam.Te is felépítkeztél,(nem hitelből)és nem is egyszer ..Nem is egyszer kezdted újra az életed..Most mindegy milyen rendszerről beszélünk,mert ezt is kiveséztük hogy minden rendszernek meg volt a maga nehézsége..Szóval a lényeg,fel lehet apránként is építkezni,(nem könnyű,rengeteg lemondással jár,nem mehetsz nyaralni,nem vehetsz semmi extra dolgot,néha még ruhát sem,több mint 10 év lemondás)és a végén azért van mire nézned ,mit csináltál egész életedben..

  83. 86.
    Nincs olyan, hogy “igazi pénz”. A pénz mindig adósság. A pénz alapvetően egy kétpólusos jelenség. Ha én tartozom valakinek, akkor nekem van egy adósságom és neki van egy követelése. Ha ezt az adósságot én egy váltót kiállítva elismerem, akkor egy pénzhelyettesítőt állítottam elő. Ha én egy darab papírra ráírom, hogy az általam majdan megtermelt javakat át fogom adni ezen papír felmutatójának, akkor én egy váltó állítottam ki. Aki ennek a papírnak az ellenében átadja nekem a javait, az nekem hitelezett.
    Ennek a papírnak pedig az a jellemzője, hogy ugyan továbbadható, így a követelő személye változhat, de a kötelezettje csak az a személy lehet aki ennek a papírnak az ellenében a javakat átvette. Ez az ígérvény azt jelzi, hogy az azt kiállító egyetlen személy tartozik a mindenkori felmutatójának és hajlandó is azt maradéktalanul ellentételezni.
    Ez a papír személyhez kötöttsége miatt általános csereeszközként nem használható, erre a célra alkalmatlan.
    Ez a papír semmilyen körülmények között nem válik pénzé. Ez továbbra is csak egy váltó.
    A pénznek azok a legfontosabb jellemzői, hogy egyrészt a közösség egésze elismeri kibocsátásakor a kibocsátással egyidejűleg magára nézve kötelezően kiegyenlítendőnek az adósságot, másrészt nem kötődik sem a kiállító, sem az elfogadó személyéhez(azaz ez egy megtekintésre szóló váltó). Ez az ígérvény azt jelzi, hogy a közösség egésze tartozik a mindenkori felmutatójának, mert az valamit adott a közösségnek és ennek a közösségnek bármely tagja hajlandó is ezt maradéktalanul ellentételezni.
    Az a kereskedelmi bank amelyik egy hitelt bocsát ki, tulajdonképpen leszámítoló bankként működve készpénzre váltja, azaz leszámítolja a váltómat. Innentől kezdve neki korlátlan felelősséget kellene vállalnia a váltó fedezetéért.

    http://melampo.blog.hu/2013/01/15/a_szintetikus_adosok_bortone

    http://melampo.blog.hu/2012/09/11/a_fosztogatas_anatomiaja

  84. 86. Tibor bá:
    Kedves Tibor bá, hiába csűröd-csavarod, valójában azt írtad körül, hogy a banknak volt ezer valós dollárja, de kikölcsönzött ötezret. 🙂

    87. Tibor bá :
    Mire jó vizet prédikálni, de mégis bort inni? 🙂
    Kedves Tibor bá, te megtehetnéd, hogy eladod a szép pilisborosjenői házadat, a pénzt forgatod és a hozamából házat bérelsz. De nem teszed meg. Pedig anyagilag jól járnál, ott lakhatnál, ahol csak akarsz, váltogathatnád a házakat és dolgoznod sem kellene.
    Akkor miért akarsz másokat az albérletre rábeszélni??? 🙂
    Még egy fontos dolog: normális országokban lakóingatlan vásárlására annyi a banki kamat, mint az infláció. Tehát az adós nem értelmetlenül fizet.

  85. 88. melike00 :
    Mire jó a gürcölés?
    Ma már a termelő erők fejlődésének köszönhetően mindenből bőség van, vagy lehetne.
    Emlékszem a nyolcvanas években egy jó szar szines TV fél évi fizetésembe került. Ma már egy havi fizetésemből két sokkal jobbat veszek.
    Árutöbblet van. Minimális többletfizetéssel előre elviheted. Van nulla THM-es vásárlási hitel is.

  86. 84: “Az alapkamat nem a kötelezően fizetendő legalacsonyabb betéti kamatot határozza meg. Tehát nem igaz, hogy a bank nem adhat.”

    Adhat, de hülye lenne a magánszemélyeknek a jegybanki alapkamat alatti kamatlábbal hitelezni, ha a sokkal biztonságosabb jegybanki kihelyezéssel magasabb hozamot termelhetne. Az a bank, amelyik ezt teszi, az a tulajdonosai vagyonát osztogatja szét, ami nagyon hamar vezetőváltást eredményez, ugyanis a bankokat bevallottan profitorientált gazdasági társaságnak hozzák létre, nem pedig karitatív szervezetnek.

  87. 89!
    Előbb azért gondolkozhatnál mielőtt írsz valamit.Azért akar rábeszélni Tibor bá a bérlésre,mert ne 15 milla kölcsönből vegyen az ember lakást vagy házat,amit soha ez életben nem fog tudni kifizetni a banknak,ugyanis nem annyit kell majd vissza fizetni.ÉS ha úgy sem akarja ahogy én írtam,apránként felépítkezni..Hanem ugye máris azonnal..Akkor valóban jobb ötlet a bérlés..
    Tibor bá nem 15 milla kölcsönből építkezett..Miért kellene neki eladni a házat?
    90!
    Most neked mi bajod van?. 😮
    Ez a hülyeséged hogy jön ide?
    Milyen színes tévéről van szó?

  88. Avatar
    Nagyon jól írtad le. Pontosan ez történt. Mivel a bankok úsztak a likviditásban(mint ahogyan ma is)mert az általuk kínált kamaton senkinek sem kellett a hitel, ezért kitalálták, hogy alacsony kamatra hiteleznek és a különbséget az árfolyamnyereségben realizálják. Csak elszámították magukat, mert a CHF menekülődeviza ugyan, így az árfolyama felment, de svájci jegybank nullára szorította le a kamatot. A tőke hiába emelkedett meg, mert a törlesztőrészletek szempontjából a kamat sokkal fontosabb és nulla kamatnál nagyon gyorsan fogy a tőke. Ráadásul ők nem egy klasszikus carry trade ügyletet kötöttek (ami jelzáloggal fedezve mellesleg tilos is), ahol előre felvették a kölcsönt és azt adták tovább, hanem adtak az adósnak egy előleget, hogy minden hónapban vegyen nekik devizát a mindenkori árfolyamon és ők azt adták tovább az MNB-nek a mindenkori árfolyamon, hogy nem kelljen tőkét lekötniük.Ezért ők az árfolyamon nem nyernek sokat, viszont a nulla kamat miatt ingyen kellene most dolgozniuk a hátralévő tíz, húsz évben. Ez lett volna számukra az igazi szar helyzet, erre találnak ki minden nap valami költség mesét, de már senki nem eszi meg.

  89. 89:
    A banknak 1000 dollárja se volt. A bank csak egy átmenő ház. Amit beraknak, azt kihelyezi. Ez nem csűrés-csavarás. Egyszerűen nem érted, amit írok, mert nem fogod fel a lényeget. Ez van a házam eladásánál is. Nem fogod fel a lényeget. Az én helyzetem nem emelhető egy szintre a lakóparki lakások megvételével. Először is, amikor én építkeztem elképesztő mértékben szubvencionálta az állam az építőanyagokat. Hülye volt, aki nem építkezett. Másodszor, amikor én építkeztem szocializmus volt, nem lehetett lakást bérelni. Harmadszor amit én létrehoztam abba sokkal több anyag és munka van, mint amit hajlandóak lennének ma megfizetni. Negyedszer létezik érzelmi érték is. Ezzel én 1970 óta élek együtt, alaposan a szívemhez nőtt. Ötödször a fizikai munkám is értékteremtő volt, én tettem zsebre a vállalkozók hasznát és adóbefizetését. A CHF-eseknél ezek közül egyik se áll fenn. Elkezdik az életet és dönthetnek lakásbérlés és lakás vásárlás között. Csak számolni kell(ene). jancsika a múltkor kiszámolta. Gazdaságosabb bérelni, mint venni.

  90. 94:”Csak számolni kell(ene). jancsika a múltkor kiszámolta. Gazdaságosabb bérelni, mint venni.”

    Én arra válaszolva utána számoltam, eléggé rezget a léc.
    (Egy általam mesterségesen feltételezett 2% lakásár esés mellett volt 300000 Ft különbség 10 millió forint befektetésen.

    Különösen érdekes lesz ez a számolás csökkenő kamatkörnyezet mellett, ami könnyen változtathatja a felállást.

    Amit jancsika kiszámolt, az a hitel nélküli lakásvásárlásra vonatkozott.
    Lakás árának a befektetése kontra bérlés (bérleti díj fizetés).

  91. 92. Avatar

    Ahogy írod. Jelen esetben a bank nyereségét elsősorban nem a kamat volt hivatott fedezni, hanem az árfolyamváltozás. Éppen ezért nem beszélhetünk hitelről.

    Ha visszaolvasol láthatod, hogy Jancsika elméletének volt nélkülözhetetlen eleme a „NEM ADHAT”, ami persze hatalmas marhaság.

  92. 96. PZuj :
    Szerintem Jancsika nem is számolt azzal, hogy a bérleti díjaknak emelkedniük kell, mert a tulajdonosoknak javítani, felújítani, tatarozni kell a házat, lakást, és még persze jövedelem adót is kell fizetni bérleti díj (bevétel) után.
    Most a bérlet díjak ezeket a költségeket egyáltalán nem fedezik. Szóval ha ilyen feltételek lesznek, akkor senki nem fog építeni bérlakást, éppen ellenkezőleg még a meglévőt is eladják, amitől lezuhan a lakások ára és akkor a bérlők fillérekért vehetnek saját lakást. Ez esetben, ( ha a bankok nem csalnak) a lakásvásárlás hitelének törlesztő részlete kb. annyi lesz, mint a bérleti díj.

  93. 97 . Kedves “tücsöktávlat” !
    Szerintem nem szerencsés, ha becsapjuk magunkat.
    Ezt a “nem volt semmilyen deviza” teóriát eddig minden bank tagadta. Aztán most egyszer csak elismerik és ráadásul Boros Imre a jó öreg III/II.-es ügynök, aki kinevezte magát az adósok képviselőjének, szintén ezt nyomatja. Én persze egyből gyanút fogtam.
    Ezek a legalja mocskok azért mondják ezt, mert úgy akarják megoldani a hitelesek “mentését”, hogy egyszerűen ezután forinthitelként kell fizetni. Csak hogy akkor gyakorlatilag nincs túlfizetés, és nem változik a törlesztő részlet sem.

  94. Kedves “tücsöktávlat” !
    Arra kérdésre, hogy akkor hol a deviza, az a válasz, hogy az államadósság 48 %-a deviza adósság volt a Fidesz hatalomra kerüléséig. Azóta a Fidesz a devizaadósságot 42 %-ra csökkentette, a “devizaadósok” megnyúzásával.
    A kormány a többlet befizetésekből a piacon devizát vásárol és azzal csökkenti a az állam devizaadósságát.

    Most még azt a kérdést kell körüljárni, hová lett a magyar devizaadósság devizája?
    Ez az adósság egyébként Gyurcsány F. idején keletkezett.

  95. És akkor nézzük a kérdést, – hogyan tudtak a bankok olyan alacsony kezdeti kamatot biztosítani a “devizahiteleknél”?
    Úgy történt, hogy :

    1. A magyarországi bankoknak volt forintjuk.
    2. Külföldiek alacsony kamatozású devizáért forint-államkötvényeket akartak vásárolni, de féltek, hogy
    mikor lejár a kötvény futamideje és visszaváltják a pénzüket devizára, akkor a forint addigra annyit gyengül, hogy hiába kaptak a pénzükre magas kamatot, még így is veszítenek.

    Kíváncsi vagyok, tudja-e valaki helyesen folytatni? 🙂

  96. Off.
    A FIDESZ székháznál állítólag valami cirkusz van..

  97. 101.
    Ugyanazt mondod amit én, egy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt ki szerettek volna helyezni egy magasabb kamatozású devizában. Hogy hosszú lejáratú betétként helyezhessék el a pénzüket amire több kamatot kapnak találták ki ezt a konstrukciót. Ezért abban az esetben ha gyorsan kiegyenlítődik a kamatkülönbség és az árfolyamok változása miatt már nem keletkezne nyereség az ügylet másik lábát így biztosították. Amit a kamaton nyernek az megmarad, mert amennyit a forintra váltott devizán veszítenének, ugyanakkor a devizahitelezésen pontosan annyit nyernek. Így a kamatkülönbség mindenképpen tiszta haszon marad, az árfolyamveszteség pedig a devizahiteleseké.
    A probléma az, hogy a szerződés akkor lenne jogilag tiszta, ha azt az adott deviza referenciakamatához kötnék mint amiről írtam is. Ez azonban ebben a jelen formájában egy olyan vegyes konstrukció amelyet a legnagyobb jóindulattal sem lehet hitelszerződésnek hívni.
    Ezek a szerződések jelen formájukban minimum a csalás, megtévesztés, magánokirat hamisítás kritériumainak felelnek meg.
    És ehhez asszisztált a teljes politikai és pénzügyi gazdasági elit, az igazságszolgáltatás a legutolsó emberig.
    Nem is beszélve arról, hogy itt most leszerepelt minden magyar aki a másik kifosztott szerencsétlen ellen fordult, ahelyett, hogy értük tüntetne a primitív értetlen egoista ökör.
    Mindig dühöngeni kezdek, ha arról beszélnek, hogy a devizahiteleseket meg kell menteni. Akikkel szemben köztörvényes bűncselekményeket követtek el, azokat nem kell megmenteni. A bűnözőket kell elfogni, bíróság elé állítani, börtönbe zárni és a sértetteket velük kárpótoltatni.

  98. 101.
    Csak egy apró kiegészítés. Nem külföldiek akartak befektetni, az MNB az IMF-től felvett hitelt kamatoztatta ilyen ügyesen.

  99. 105. Melampo :
    Az nem lehet, hogy az IMF hitelt fektették be. Az a hitel ugyanis 2008 őszén érkezett, a “devizahitelezés ” azonban már évekkel korábban megindult.
    Szóval problémák vannak a levezetéseddel.
    Na majd én folytatom …

  100. 106!
    Folytasd.De már csak Matolcsy aláírásával érvényes.. 🙂

  101. 106.
    Persze a bankok sem így kezdték, de vérszemet kaptak és rájöttek, hogy nem kell tőkét sem lekötniük, elég ha swap ügylettel fedezik a hiteleket. Ekkor jött el a kánaán, hisz innentől már semmi nem korlátozta kifosztó gépezet működését. Erre tökéletes forrásnak látszott az MNB devizatartaléka. Erre a célra már érdemes volt az IMF hitelt is felvenni. Ez a tuti üzlet, hisz biztos, hogy kamatostól visszajön a befektetett pénz.

  102. Ha valaki akar jönni Kásler Árpád tüntetésére Nagyatád -Marcali-
    végig Balaton -Székesfehérvár- Budapest útvonalon, jelezze itt
    vagy Tibor bá-n keresztül.Max 2. helyem van.

  103. Lesz valami folytatása a mai megmozdulásnak? Az alkotmánymódosítás miatti tüntetés nagyobb létszámot mozgatott meg ma. Ha szétaprózódik a tömeg, sosem lesz átütő ereje.
    Volt hír, ahol csak ezer emberről beszéltek, máshol 4 ezerről volt szó, míg az alkotmánymódosítón 8 ezres tömegről beszéltek.
    Aki kint volt, írna pár sort? Köszönöm.

  104. 112:
    Semmi baj, hogy két helyen is volt tüntetés. Az se lényeges, hogy hány ezer volt jelen. Ami lényeges, hogy nem szabad abbahagyni, mert csak akkor figyelnek ránk külföldön. Mert eddig azt mondták, hogy “hát ha a népnek jó” meg ugye még mindig milyen sokan szavaznának rájuk. De most már kezd kibontakozni, hogy egyre több embernél olyan mértékben lépi túl az ingerküszöböt, hogy már hajlandó tenni is valamit.

  105. 113. Tibor bá’

    Abban én is egyet értek, hogy nem szabad abbahagyni. Nem elsősorban a külföldi figyelés miatt, hanem azok miatt, akik eddig nem alkottak még véleményt. A kevésbbé “harcos” embereket is fel kell valahogy ébreszteni, s megértetni velük, a saját érdekük, hogy kiálljanak saját magukért.
    Külföld csak akkor fog valamit is lépni,ha a saját érdekét sérti már az, ami nálunk van. Vártam, hogy a svéd TV közvetít valamit a mai napról, de a 19.30-as raportban Egyiptom és Kenya volt a hír csak.

  106. Tényleg, mi volt végül? Tibor bá, nem csinálnál egy posztot a történtekről? Aki esetleg kinn volt még, csinálhatna akár egy vendégposztot is.

  107. 115!
    Mi lett volna?Elengedték mindenkinek a tartozását.. 🙄

  108. 115:
    Árpi mozgalma ott bukik meg, hogy ez egy másik nemzetmegosztó téma. Bármilyen segítséget kapnak a hitelesek, azt nagyrészt a hitelt fel nem vevők fizetik meg, amit igazságtalannak tartanak.

  109. 117.
    Nem, ez legfeljebb csak a hülyéket osztja meg de sajnos valóban nem lesz könnyű velük megértetni, hogy a hitelfelvételkor felvett és elköltött pénz amelyik már kint van a pénzügyi körforgásban az inflációt okozó hatásával már elértéktelenítette a lakosság egészének vagyonát. Ha a hitelekkel a gazdaságba kikerült pénz ellenértékét valaki nem termeli meg, akkor az inflációval mindenképpen mindenki fizeti a költségeket. Vagy az adós fizet, vagy a bankok írják le a veszteségeket, vagy az állam az adófizetők pénzéből.Más megoldás nem valószínű. Nem véletlenül mondja Kásler Árpád, hogy nem kell megmenteni a devizahiteleseket.Ugyanis ha nem nyelik le a bankok a veszteségeiket, vagy más megfogalmazásban nem hagyják veszni a jogtalan követeléseiket, akkor a devizahitelesek nem tudván több terhet elviselni és a jelzálog tárgyaikat nem lehet ilyen tömegben értékesíteni marad az adófizetők pénze.

    http://melampo.blog.hu/2012/08/26/dogoljon_meg_minden_devizahiteles

  110. 118:
    Aki a linkedet kinyitja, mind a torkodnak fog ugrani. 😀

  111. ” Az alkotmánymódosítás miatti tüntetés nagyobb létszámot mozgatott meg ma. Ha szétaprózódik a tömeg, sosem lesz átütő ereje.”
    Lehet, hogy összeesküvés elméletnek tűnik, de elgondolkodtam azon, hogy Kásler Árpádék megmozdulása csökkentette az alkotmánymódosítás miatti tüntetés létszámát, így már nem is kell, hogy hír legyen egy-egy megmozdulás.
    Én azt gondolom, hogy a munkahelyek megszűnése okoz tragédiát és nem a kölcsönök emelkedése. Jancsika nagyon jól leírta, hogy a CHF hitel semmivel sem rosszabb a forint hitelnél. A CHF hitelesek most vannak ott törlesztőrészletben, mintha forint hitelben vették volna fel a kölcsönt.
    Szerintem inkább azért kellene az utcára mennünk, hogy teremtsenek a gazdagok, az állam munkahelyeket (minimum 98000 Ft-os minimálbérért), tegyék lehetővé, hogy a magyar (kis, egyéni) vállalkozások ne dögöljenek bele az akkor is kell fizetnedbe, ha nincs bevételed. Büntessék ismét azokat az embereket, akik nem akarnak dolgozni.
    Rendezhetne az “ország” egy olyan békés tüntetést, ami arról szólna, hogy aki akar dolgozni az egy szál gyertyával kivonul a saját Polgármesteri Hivatala elé egy bizonyos napon és azt a levegőből közvetítené a média.
    Akkor megtudnánk, hogy hány ember gondolja komolyan a munkát. Akkor megtudná mindenki, hogy hányadán állunk. Tényleg akarnak-e az emberek dolgozni. Nem kellene pénzhez kötni a megmozdulást.

  112. 119: Este írtam is rá, de inkább kitöröltem 🙂

    120: “teremtsenek a gazdagok, az állam munkahelyeket”

    A teremtés kérdései Istenre tartoznak 🙂

    Az állam nem ‘teremt’ munkahelyet (néhány nagyberuházást leszámítva), max. olyan jogi/adózási környezetet biztosít, hogy a tőkének érdemes legyen itt beruházni. Még a Kádár rendszerben sem volt túl sok ‘zöldmezős’- avagy ‘teremtett’ munkahely/beruházás.

    A ‘gazdagok’=tőkések szintén akkor fektetnek be, ha érdemes. Jelenleg nem érdemes, így a munkahelyteremtés valóban isteni csoda lenne. Ha mondjuk Erdő Péter pápa lesz, talán ezügyben javulnak az esélyeink… 🙂

  113. 121. 🙂 Mindig a pontatlan megfogalmazásom! El is kezdek imádkozni, talán még nem késő.
    Az állam sokszor alkalmazza a kettős mércét. Megtehetné ezt a munkahelyek létesítésével is. A jelenlegi közmunkaprogramot nem tartom jónak. Olyan programot kellene létrehoznia, ami az államnak nem veszteséges. Volt már szó a blogon azokról az önkormányzatokról, ahol a faluban lakó embereket foglalkoztatták.
    A magyar “tőkéseket” (Uniós pályázatok haverok kezébe adása) is, talán rá lehetne szorítani (ne mindig ugyanaz a cég nyerje el a pályázatokat, ami által benyeli a kisebb cégeket, akik pályázhatnának), hogy kevesebb haszonnal, de fektessenek be egy kicsit többet, mint eddig.
    Imádkoztam!!! És most várok az Isteni csodára! 🙂

  114. 112: “Imádkoztam!!!”

    Lassan már csak ez marad. 🙂

  115. 122. Sem az állam sem a “gazdagok” nem fognak teremteni munkahelyeket, mert nincs fizetőképes kereslet. És azért nincs fizetőképes kereslet, mert nincsenek munkahelyek 😀
    A 22-es csapdája.
    Ráadásul ott van Kína, ahol (majdnem) mindent tizedéért előállítanak és a technológiai munkanélküliség is (lassan mindent robotok fognak előállítani, veszélyben is vannak már a kínai munkahelyek is).
    Hogy a gazdagok miért nem teremtenek munkahelyeket, arról egy amerikai milliomos elmondta a véleményét. Annyira nem értettek vele egyet, hogy le is tiltották az előadásának videóját a TED-ről.

  116. 124: Ezért volt ‘nagy’ ötlet a 16%-os szja. 🙁

  117. 119.
    Sokan lehülyéztek már, de minden alkalommal elhallgatnak ha visszakérdezek, hogy rendben én hülye vagyok, de szerintük mi a megoldás?
    Mindig az az első reakció, hogy azért nem áll érdekemben,hogy segítsek, mert ő továbbra is a pofámba fog röhögni, hogy nekem csak annyim van amennyit ki tudtam fizetni.
    A továbbra is pofába röhögősön én sem szeretnék segíteni, de tapasztalatom szerint a nagy többség nem ilyen. A zömük azt hitte, hogy csak a deviza váltási árfolyam fogja befolyásolni a törlesztőrészletüket és nem értették a swap ügylet kockázatait, amit ráadásul a bankban szemérmesen el is hallgattak előlük. Olyan szerződést én még nem láttam, amelyikben benne lenne akár csak a kifejezés is. Pedig ez a lóversenynél, vagy a lottónál is rizikósabb játék ami ráadásul kívülről manipulálható is. Valamint a politika és a média folyamatos hazudozása a gazdaság állapotáról megakadályozta őket, hogy felmérjék annak a kockázatát ha esetleg évekig nincs munkájuk, vagy a bevételeik harmadára, negyedére zuhannak. A cikk egyrészt arról akart szólni, hogy azoknak a felelősöknek a megnevezése, adott esetben a bíróság elé állítása és az okozott károk velük való megtéríttetése lenne az üdvözítő akik ezt az állapotot előidézték és nem a társadalom egyes csoportjainak szokás szerinti egymás ellen hangolása és a költségek velük való megfizettetése. A segítségen pedig pont nem azt értettem, hogy helyettük fizessünk, hanem mint a cikkben is olvasható mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy ők fizetni tudjanak. Természetesen nem a jogtalan követeléseket, hanem magát az alaptőkét amit valóban elköltöttek. Azt ugyanis tényleg ők költötték el és elvárható, hogy ezt fizessék is vissza. Ellenkező esetben ugyanis, ha nem vagyunk képesek őket magukat fizetőképes szituációba hozni akkor mint a cikkben is olvasható az infláción keresztül tényleg mi fogunk fizetni minden fillért. Akkor viszont a röhögős helyett-akit az elsőnek vázolt megoldás esetén rá tudnánk kényszeríteni a fizetésre- is mi fogunk fizetni akárhogy utáljuk is érte.
    A forinthiteles, a devizahiteles és a többiek is egy hajóban eveznek, csak ha azok akik eddig is becsapták mindkettőjüket, illetve mindannyiukat rá tudják őket venni, hogy ezt ellenkező irányba tegyék, akkor nem jutnak sehová. Legalább is kicsi az esélye.

  118. 119. Nem is beszélve arról, hogy a problémának van egy igen egyszerű és humánus megoldása, csak ezt a magyar politikai és gazdasági elit gondosan elhallgatja. Nem kell feltalálni a meleg vizet, csak használni kellene.
    Így működik egy normális eszközkezelő, ha már nálunk így hívják az állami ingatlanhasznosító szövetkezetet. Évek óta többen, többször megírtuk már, hogy ez az egyetlen megoldás, de nagyon vigyáznak rá nehogy ez az információ publikálásra kerüljön. A hitelkibocsátó bankoknak ebben az esetben szembe kellene nézniük az általuk leszámítolt váltók fedezete alatt kibocsátott pénz valódi hatásával,a fedezetazonossággal okozott károkkal és a követelésállományuk valódi értékével.
    Ezt nem szívesen tennék, mert a felfújt virtuális hasznot már régen kihordták a kasszából és most ebben az esetben vissza kellene vinni.
    A PDF formátum is nagyon hasznos, mert azt nem találja meg a gugli, így még aki célzottan keresi sem leli meg.

    http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:323:0020:0031:HU:PDF

  119. Élelem? Arra mindig van kereslet (tegyük fel, hogy nem a szomszéd kertjéből lopom 🙂 )! Pl. paradicsom: spanyol termelőtől felvásárolja egy cég, egy cég szállítja, egy cég szétosztja, egy cég eladja és mindenki jól jár ebben az üzletben. A fogyasztó is, mert olcsóbban kapja meg a spanyol féléretten leszedett, vegyszerrel kezelt paradicsomot, mint amennyiért én megtermelem a kertben.
    Vajon milyen törvények állnak ennek a hátterében? Kinek az érdekét szolgálja az alkotmánymódosítás? Mit fogunk ezekkel a törvényekkel évek múlva elérni?

    16 %-os Szja! Kik azok a felelősök, akik ezért a döntésükért viselik a következményeit? Ki kérhetné számon, hogy a gazdagabbak nem költenek többet?

    Munkahelyteremtés lehetne, hogy ellenőrző rendszert alakítanának ki. Minden embernek, aki évi 2.400.000 Ft felett keres, annak számlával kellene igazolnia, hogy mire költötte az a feletti összeget. Amennyiben nem magyar (az országban adózó) vállalkozásban költötte el, akkor annak a jövedelmének a 98%-át a magyar államkasszába büntetésként be kellene fizetnie! 🙂

  120. 120!
    Igen Miértke…És szerinted a 98 ezer forintos minimálbérből fogod tudni törleszteni a 150 ezer forintos részletet?Na ez is szép..
    125!
    A 16% szja-t Orbán találta ki,mert azt gondolta,hogy az off shorosok visszahoznak egy kis pénzt.Többet,mint amit ő a néptől el tud venni.De tévedett..
    128!
    Még ilyet mondjál Miértke hogy büntetés.Orbán így se tud a kettős adóztatás miatt mit kezdeni,de ha ezt elolvassa rögtön felvilágosodik.. 🙂

  121. http://t7.hu/0coa
    Érdemes elolvasni ..

    “Ha tényleg hiányzik a devizaforrás, miből és hogyan hiteleztek devizaalapon a bankok?

    A bankok mérlegén belül tehát nem találunk magyarázatot arra, mégis hogyan hitelezhettek devizában a megfelelő összegű devizaforrás híján a bankok. A választ ezért részben a mérlegen kívül kell keresni. Meg is találjuk itt: a bankok “szintetikusan” állították elő a devizahitelezéshez szükséges devizát, és így töltötték ki a devizaeszközök és a devizaforrások összege között tátongó rést. Úgy mondjuk ezt, hogy mérleg szerinti nyitott devizapozíciójukat a swap segítségével zárták (szinte teljesen), így a teljes devizapozíciójuk záródott. Az ügyletet, amelynek segítségével ezt a mérlegen kívüli devizagyűjtés jó részét megoldották és ma is megoldják, FX-swapnak hívják. ”

    Tudtam hogy a tőzsde a ludas.. 😮

  122. 131. Igen egyszerű a megoldás, megpróbálom lefordítani magyarra. A bank a szerződésben ígér neked 10 000 000,-Ft előleget, hogy havonta vegyél neki annyi devizát amennyi a törlesztőrészleted devizában az adott időpontban érvényes árfolyamon és azt fizesd be neki. Ezzel a szerződéssel beballag az MNB-be és kér 10 000 000,-Ft-ot azzal, hogy devizában fogja visszaadni. Ezt átveszi,odaadja neked és amint törlesztessz ő devizára váltja és továbbadja az MNB-nek.

  123. Húúh, itt végigolvasva a posztokat, látom..hogy a devizahitelesek kaptak hideget-meleget!Rám jellemző általában, hogy addig nem alkotok véleményt, amíg mindkét oldalát nem látom világosan egy adott helyzetnek. Mivel 8 hónapja a saját ügyeim kapcsán szinte éjjel-nappal foglalkozom a devizahiteles csapdából való kiút keresésével, ezért ha megengeditek, “hiteles” devizahitelesként előadom a már kialakult véleményem..amely szigorúan tényeken alapul:-)

    1. Mennyire voltak felelőtlenek a devizahitelesek, amiért felvették?

    Igen voltak olyanok, aki minimálbérre, bizonytalan munkára, szinte az ingatlanjuk értékének 90 %-ra felvették e hitelt…és nem látták át, hogy ezzel milyen kockázatnak teszik ki magukat! De emellett voltak olyanok is..és a többség, ahogy már beleástam magam és több ezer emberrel tartom a kapcsolatot, akik mint mi is..átgondoltan és felelősen szerettünk volna hitelhez jutni. Nekünk 2 átlagosan jól működő vállalkozásunk volt…2007-ben ketten együtt kb. 800.000 Ft havi jövedelmet igazoltunk le a banknak és ebből gondoltuk, hogy a havi 140.000 Ft-ot ki tudjuk fizetni..és ha emelkedik is az árfolyam, akkor még 180.000-t is akár. Mivel nem bérből éltünk, ezért úgy gondoltuk, hogy a munkahelyünk is biztosabb, mert önmagunkat nem fogjuk elbocsátani. Második házasságunkban,össz. 4 gyerekkel, a nulláról kellett kezdenünk..ezért kellett a hitel. Otthonteremtéshez a családnak. Hogy miért kellett ház, és miért nem lakás? A férjem vállalkozáshoz műhely és raktár is kellett..nem lett volna praktikus külön-külön venni, egyszerűbb volt egy családi ház. 2009-től fokozatosan mindkét vállalkozásunk leépült..a férjem építőipari vállalkozását valószínű nem kell taglani..nekem pedig különböző kormányzati döntések miatt teljesen ellehetetlenült a munkám (vállalati oktatások)..szinte nem is tudok már megbízásokat szerezni.

    2. Mennyire voltak korrektek a bankok, amikor ilyen sokan felvettük a hiteleket?

    Mikor kérdeztük, hogy mennyire kockázatos a CHF alapú, az volt a válasz, hogy az elmúlt években kicsit fel-kicsit le volt a mozgás, úgyhogy ez várható a jövőben is..és elénk toltak egy diagrammot, amin az elmúlt 5 év “oldalazó” árfolyammozgása volt látható. Azt viszont elfelejtették megmutatni, hogy a CHF abban az 5 évben volt csak oldalazó..egyébként az elmúlt 20 évben pedig meredeken emelkedett..és a következő 20 évben is ez várható, mert alapvetően emelkedő a trendje! Fentebb már láttam, hogy valaki említtette a 2004-es BÉT elemzést, amiben szinte forintra pontosan előre jelezték az árfolyamok változását még napjainkra is. Hát 2007-ben ezt is elmulasztották nekünk is bemutatni. Ergo, előre tudták, hogy mi várható, és az extra profit reményében adták ki ezeket a hiteleket.Olyannal is találkoztam már, aki nem is akart felvenni hitelt, de rábeszélték, hogy ilyen lehetőséget nem hagyhat ki. Tudom, hogy ilyen volt kevesebb, de volt!

    3. Volt-e CHF a hitelek mögött?

    Kit érdekel, mert úgy sem tudjuk valószínű bebizonyítani..de egyértelműen NEM VOLT DEVIZA…több neves közgazdász (pl.Róna Péter, Makkos Albert, Varga István) igen szépen ki tudja fejteni…én inkább nem megyek bele.

    4.Kell-e hogy az állam megmentsen Bennünket?

    Isten ments, naponta imádkozom, hogy nehogy megint meg akarjanak menteni!..mert az nekünk inkább rossz… Egyrészt egyetértek azzal, hogy ne az adófizetők pénzét, meg a devizatartalékokat használják fel erre, ezzel büntetve azokat is akik nem devizahitelesek..Másrészt a kormányzati intézkedésekkel csak bizonyos köröket akarnak megmenteni..azokat is inkább ideiglenesen..pl. árfolyamgát..mindenki örül, mint majom a farkának..hogy jaj, de jó, “csak ” 180 Ft-on fizetem a tőkét..kamatot pedig kevesebbet, mert állam bácsi, meg a bank bácsi átvállalja..aztán majd 5 év múlva mindenki a szívéhez kap..hogy hogyan tovább ..van-e élet a gyűjtőszámla után?? Harmadrészt pedig az autóhiteleseknek valószínű semmilyen segítség nem érkezik, ha pedig azok bedőlnek..akkor előbb vagy utóbb az ingatlanjaik is veszélybe kerülnek,,aztán azt is viszik…láttunk már ilyet….3 M-os tartozásért egy 10 M-os ingatlan bánta…

    4. Merre van a kiút?

    Egyértelműen a bíróságokon keresztül vezet az út. Mindenkinek egyéni perekben kell semmissé nyilváníttatni a szerződését..és utána korrektül újraszámolni a felvett hitel forintösszegét és “ellenőrzött” kamattal fizetni tovább ..a pénzbiztos jó úton jár..csak még nem tudni, hogy hova jut…ezért gondolom, hogy nem érdemes várni addig, cselekedni kell….(autóhitelek esetében pedig jellemző, hogy jelentős túlfizetésben vannak az adósok, és az autó megtartása mellett, még pénz is jár vissza).
    Számos nyertes per van elsőfokon már a bankok ellen, csak még kevesen tudnak róluk (jó keresetekkel a bíróságok is egyértelműen tudnak dönteni, Kásler Árpi keresete sajnos nem volt egyértelmű)…Nem szabad az újságoknak és a fősodor TV-nek hinni, mert ott hírzárlat van..csak a negatív eseményeket közlik le, ami elriasztja az adósokat a jogi lépésektől..és további reménytelenségbe taszítja őket. Undorító, de ez van!

    Na, most már befejezem, még Tibor bá’ verbálisan nyakon vág:-)..mert terjengős vagyok..de ha érdekes lehet Nektek, hogy honnan vagyok ilyen jól értesült..írjatok és mondom tovább!

  124. 135:
    Dehogy váglak nyakon. A tárhely bírja. Ha meg nem, akkor bővítek és megyek hozzátok koldulni. 😀

  125. 135: “ketten együtt kb. 800.000 Ft havi jövedelmet igazoltunk le a banknak”

    És erre ti hitelt vettetek fel? 🙂

    2-3 év alatt simán felépíthettétek volna a házat bankhitel nélkül…

  126. 136:Köszönöm Tibor bá’ a jóindulatodat:-)..és a tárhelyedet:-)….még áruld el, hogy mit koldulnál tőlünk?…amim van szívesen megosztom, csak mondd, hogy mit szeretnél!:-)

    137. Igen, Varga István az egyik élharcosunk most a pénzbiztos “civil” oldalán..de hogy meddig tart a harcuk?….hát én inkább foglalkozom azzal, amit én magam meg tudok oldani és nem várok senkire és semmire…magamon kívül pedig igyekszem segíteni azoknak, aki “kezdő küzdő” devizahitelesként még most ébredeznek Csipkerózsika rémálmukból…

    138. igen Observer..ez is lehetett volna egy irány…ha megengedték volna, hogy közterületre építkezzünk..mondjuk a falu főterére:-)..mint mondottam, 0-ról kezdtünk..se telek, se berendezés,..ja és félidős kismama is voltam…szóval legalább a telekre kellett volna hitel..ha a többit lassan meg is tudtuk volna csinálni magunk..lévén a férjem a két kezével fel is tudta volna építeni a házat..de azt is mérlegeltük, hogy..ha a férjem építkezik, akkor nem dolgozik a vállalkozásában..ergo nem keres pénzt az építési anyagokra se..tehát kútba esik az építkezés..Én akkor egy időre kivonódtam a forgalomból babailag..és 2009-ben már visszamentem dolgozni..kb. még 1-1,5 évig volt is munkám..hiteleket is szépen fizettük…beosztva, de megvoltunk..utána jött a lejtő a vállalkozásoknak..aztán kalap -kabát…ma a férjem külföldön..én meg itthon küzdök egyedül..de még szerencsére együtt vagyunk..még ha sokat távol is!….háát ennek fogok véget vetni, de nagyon gyorsan!..üdv, egy Harcos Liliom:-)

  127. 139:
    Karácsony előtt hoztam létre a “Donate/Támogatás” oldalt, mert akkor kellett tárhely bővítést és bootolást, karbantartást végeztetnem, és voltak adakozók. Olyanok, akiknél már elvonási tünet jelentkezik, ha nem olvashatják a posztjaimat. Na…. érted már? 😀

    Más: Ha emoticonokat akarsz berakni, amit a program lehetővé tesz, akkor hagyj a kettőspont, zárójel, stb. előtt és jután közhelyet, mert csak akkor jelennek meg. Nézz ide: .:-) látod semmi, de ha a pontot nem rakod a nyakára akkor: . 🙂 .

  128. “2007-ben ketten együtt kb. 800.000 Ft havi jövedelmet igazoltunk le a banknak ” Szintén..
    “ma a férjem külföldön..én meg itthon küzdök egyedül..de még szerencsére együtt vagyunk..még ha sokat távol is!”
    Szintén..

    Szintén zenész?Én élvezem.Van egy kis izgalom is az életemben.. 😀

  129. 141:
    Ugrott már ki pasi az ablakodon? 🙂 Ott kezdődik az igazi izgalom. 😉

  130. 142!
    Ahhoz az én szívem már gyenge..Túl nagy megrázkódtatás lenne. 🙂

    De komolyra fordítva a szót,olvasva Liliomot,eszembe jutott hogy hányféle emberi sors is van a világon.És valóban milyen kiszámíthatatlan minden.
    Kívánom neki hogy sikerüljön amit el gondolt,és tudja véghez vinni..

  131. 140: Tibor bá’,most már lesett, igen értem! Ha donátolni kell, hát donátolni fogok, a legnagyobb örömmel, csak posztoljál ki minket minden nap!!!..és most próbálkozom a mosolygós arccal..éééss… 🙂

    141: Melike,nem, nem vagyok zenész, hanem hivatásos…hivatásos kazánfűtő!

    …..hihi, ez tudom, hogy szakállas vicc volt, amolyan Markos-Nádasos..de nem hagyhattam ki! 🙂 itt is egy mosolygós arc 🙂

    és szintén devizahiteles is?…mert az kevésbé izgalmas..inkább őrjítőnek mondanám 🙂 …kár hogy bezárt a lipót, mert sokan dörömbölnének a kapuján!..és akkor ide egy régi poén a feledhetetlen Hofitól:

    “-Nem engednek be?
    -Nem!
    -Van benn valami balhé?
    -Nincs!
    -Akkor miért nem engednek be?
    -Mert akkor lenne!” 🙂

    Melike, utólag olvastam már a következő kommentedet…nagyon köszönöm a jókívánságodat..én azon dolgozom most, hogy idén Karácsonyra már véget érjen ez a rémálom…Uram, add, hogy a Kúria is megsegítsen! 🙂

  132. 145. melike

    Ezért most fizetni kellene, hogy megnyissam? Néha az indexes anyagokat is nehezen érem el, mert közlik, külföldről nézem őket.

  133. http://www.origo.hu/gazdasag/20130522-negy-abra-a-bankok-erofolenyerol.html

    Tudom, tudom most Matolcsy a főnök az MNB-ben, lejt a pálya.

    Mondjuk a verseny korlátozott voltáról, a nagy kamat marzsról, a CHF hitelek SNB jegybanki kamattal való ellentétes mozgásáról már korábban is voltak cikkek.
    Ezek tények.

    Az azonban elgondolkoztató, hogy a Matolcsy eddigi lépései az MNB-ben, ami elvileg az ország javát szolgálják (mondom elvileg, a gyakorlatban a Fidesz mutyi az olcsó hitelnél SE zárható ki) az előző MNB vezetésnek(Simor) miért is nem jutott az eszébe?????

    Láthatóan nem unortodox lépések, nem keltett közfelháborodást, más jegybankokat, főleg a BoE-t másolja, az ECB is rábólintott.

    Szóval miért is nem lépte ezt meg az előző MNB vezetés?

    Szóval még egyszer átfutva az ábrákat, a kurva anyjukat a bankoknak!!
    A CDS feláras nagyon tanulságos én még a SNB kamatváltozást is mellé tenném.

    Most hol van az a sok pénzügyi portál a híradásban,
    amely a bankokért “zokogott” az ügyfelek helyett!!!

    “A kétezres évek elején a magyar ROE-nél csak a cseh piac jövedelmezősége volt mesésebb, de 2004 után – nem függetlenül az olcsónak látszó, de a bankoknak is átmenetileg kiemelkedő hasznot hozó devizahitelek elterjedésétől – már egész Európát vertük. A banki nyereségesség szempontjából aranykornak számító időszak 2006-ig tartott, ekkor a magyar piacon tevékenykedő bankok 25 százalékos ROE mutatóval örvendeztették meg a tulajdonosaikat, miközben Európa fejlettebb országaiban 10-15 százalékon állt ugyanez a mutató. A fordulat 2006 után jött el, azóta meredeken esik a magyarországi bankok jövedelmezősége, előbb a különadók, majd a végtörlesztés és a rossz hitelek miatti veszteségek hatására.”

    “A kamatmarzs (vagyis az a különbség, amely a betéti és hitelkamatok között van) ráadásul évek óta szinte ugyanolyan magasan cövekel Magyarországon. Bankonként persze nagy eltérések lehetnek, de az összesített adatok azt mutatják, hogy különösen az úgynevezett nettó kamatmarzs (ez a mérvadó, ezt az értékvesztésekkel korrigált és nem a teljes hitelállomány alapján számítják) két éve gyakorlatilag bebetonozódott a 3,3 százalék körüli szinten. Az OTP-é, a legnagyobb lakossági banké a tavalyi éves jelentése szerint ennél is magasabb, 4,58 százalékos volt.”

  134. 150:
    Nem csak a bankok, mindenki más másképp viselkedik Ausztriában, mint Magyarországon, mert a magyarral mindent lehet csinálni. Ok: tudatlan, ismeretei minimálisak, kockázatot nem hajlandó vállalni, inkább lapul, nemtörődöm, stb. Pl. az OTP-nél vannak a legrosszabb feltételek, mégis a legtöbb ember ott bankol. Miért? Megszokásból, butaságból, tájékozatlanságból. A nyugati cégek ide hozzák a selejtet eladni. Itt megveszik.

  135. 150: “mondom elvileg, a gyakorlatban a Fidesz mutyi az olcsó hitelnél SE zárható ki”

    Nemhogy nem zárható ki, hanem egyértelműen erre megy ki a dolog.
    Akárcsak a lakáshitel végtörlesztésnél, akárcsak a földosztásnál, akárcsak a trafikmutyinál…

    “Szóval még egyszer átfutva az ábrákat, a kurva anyjukat a bankoknak!!
    A CDS feláras nagyon tanulságos én még a SNB kamatváltozást is mellé tenném.”

    És mi a tanulság belőle? Hogy a svájci frank hitelek kamatlába akkor se indult el nagyon meredeken felfelé, amikor ugrásszerűen növekedett az országkockázati mutató?
    (Baromi szar az MNBs grafikon, hogy két eltérő skálát raktak rá, így a bázispontos skálához tartozó két segédvonal között 9/7 % a másik skálás változás. Ráadásul az ábrán úgy néz ki, mintha az országkockázati felár a kamatszintek fölé is ment volna, pedig ahol a piros fölé megy a vonal ott is “csak” 600 pontnál jár a zöld, ami a kék vonalhoz lenne közel azonos skálázásnál.)
    Ezt írja a cikk:
    “Ennek egyik mérőszáma az országkockázati CDS-felár, amely hiába indult meredeken lefelé 2012 második felében, nem hozta magával a frankhitelek kamatesését.”
    Honnan is indult az a mutató lefelé? Követte olyan magasságig a hitelek kamata?
    Tedd mellé az SNB alapkamatot is. pl itt megnézhető: http://www.tradingeconomics.com/switzerland/interest-rate
    2006 eleje és 2007 vége között 0,75%-ról 2,75%-ra ment fel a svájci alapkamat, majd ott is maradt egy éven keresztül. A hazai lakáshitel kamatok 2006 eleje és 2007 vége között kb 1%-ot emelkedtek. Az utána következő egy évben (míg a sváci alapkamat fix) még kb 0,5% az emelkedés nálunk, de közben az országkockázati mutatónk is lépett 100 pontot…
    Amikor az SNB hirtelen megvágta a kamatot, addigra az országkockázati mutatónk már az égbe kilőtt.

    Számokkal: 2005 elején 0,75 SNB, ~0 CDS mellett volt ~4% a lakáshitel kamat. Azaz ~3,25%-kal a két magyarázó paraméter fölött. (a ~ jelesek az MNB ábra alapján)
    2006 elején 1% SNB, ~50 CDS -> ~3,5% kamat, ~2% “prémium”
    2007 eleje 2% SNB, ~25 CDS -> ~4% kamat, ~1,75% “prémium”
    2008 jan 2,75% SNB, ~100 CDS -> ~4,5% kamat, ~0,75% “prémium”
    2009 j 0,5% SNB, ~500 CDS -> ~6% kamat, ~0,5% “prémium”
    2010 j 0,25% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,25% “prémium”
    2011 j 0,25% SNB, ~300 CDS -> ~6% kamat, ~2,75% “prémium”
    2012 j 0% SNB, ~550 CDS -> ~6% kamat, ~0,5% “prémium”
    2012 vége 0% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,25% “prémium”

    Mint látható a kamatot egyáltalán nem emelték úgy ahogy a két magyarázó paraméter emelkedett, de azt persze nem reklamálja Matolcsy… A kamat viszonylagos rugalmatlansága csak a paraméterek esésekor háborítja fel.
    És tegyük még hozzá, hogy úgy tűnhet, most már ismét elérték a válság előtti prémium szintet, csak éppen azóta egy elég masszív bankadót is nyakukba kaptak, így valójában az állam szed be rajtuk keresztül egy halom pénzt tőlünk, de mi a bankokra haragszunk érte…

  136. 152. Avatar:
    Na akkor
    1.) Számolási korrekció:
    2012 vége 0% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,5% “prémium”

    No akkor ábrázoljuk ezeket a pontokat is illesszünk rá egyenest.
    Jé, trendszerűen emelkedett a prémium a válság előrehaladtával?
    Milyen érdekes…
    Szépen összhangban van a kamatmarzs ábrával, akkor miről is beszélünk?

    “Mint látható a kamatot egyáltalán nem emelték úgy ahogy a két magyarázó paraméter emelkedett,”

    A szegények, akkor miért és hogyan is nőtt a kamatmarzsuk?

    Egyébként számoljuk ki a májusi értékeket hasonló módszerrel.
    Ja, hogy a májusi CDS értékek trendszerűen alacsonyabbak a januárinál.
    Pech, de ezáltal érdekes módon megnő a bankok prémiuma.

    2006 május 1.25 % SNB, ~50 CDS -> ~3,5% kamat, ~1.75% “prémium”
    2007 május 2.25% SNB, ~25 CDS -> ~4,2% kamat, ~1,7% “prémium”
    2008 május 2,75% SNB, ~100 CDS -> ~4,75% kamat, ~1% “prémium”
    2009 május 0,5% SNB, ~350 CDS -> ~6,2% kamat, ~2,2% “prémium”
    2010 május 0,25% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,25% “prémium”
    2011 május 0,25% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,25% “prémium”
    2012 május 0% SNB, ~550 CDS -> ~6% kamat, ~0,5% “prémium”
    2012 vége 0% SNB, ~250 CDS -> ~6% kamat, ~3,25% “prémium”

    Ugye, ugye a helyes pontfelvétel mennyire számít…:-)

    Jobb megközelítés lenne a két görbe integráljának a különbsége.
    Ez a havonta változó kamatokra add jó közelítést.

    De az se az igazi, mert a bankok általában időszakonként változtatják a kamatot.
    Ilyenkor a pontszerű érték nem ad jó közelítést, csak az időszaki átlag.
    A forrásokat is szakaszosan újítják meg.

    Egyébként meg mi köze a hitelfelvevőnek
    a.) a CDS árazáshoz (ez a magyar leánybank és a neki hitelező
    anyabank belügye.)
    Az meg megér egy külön misét, hogy miért hitelez meg egy rullírozó féléves, éves hitellel egy 20-25 éves jelzáloghitelt.

    A CDS árazásról szó se volt, maikor a hitelt adták, ez csak akkor merült fel, amikor az SNB kamat csökkentéssel ellenkező hitelkamat emelést kellett indokolni.

    b.) A kormányzati beavatkozásokhoz (ez meg a bankok és az állam ügye)
    Ez az elmélet, persze a gyakorlatban áthárítják.

    Benne vagyok a veszteségekben való részesedében, ha a nyereségekből is részesedek.
    Mert ez így kissé egyoldalú dolog.
    De akkor már nem hitelfelvevőnek hívnak, hanem részvényesnek.

    Ja és akkor még , mielőtt ismét zokogunk egyet a bankok sanyarú sorsán, meg kéne azt az ábrát magyarázni, amiben a magyarországi bankok kamatjövedelmének az arányát ábrázolják a mérlegfőösszeghez nemzetközi összehasonlításban.

    Vagy esetleg össze kéne adnia mondjuk 2005-től az bankrendszer össze hasznát mostanáig és mérleget kéne vonni, hogy mennyire kell őket sajnálni.
    Nem is értem, miért nem hagyják itt tömegével az országot, ha ilyen szar nekik itt.

    Egyébként a magyar CDS relatív kicsi piac, ahhoz képest, amit meghatározni akarnak vele.
    A hitelek árazását , a magyar kötvények árazását és kibocsátási kamatfelárát.
    Így ez a klasszikus eset arra, hogy hogyan kell kis pénzzel manipulálni egy nagy piacot.
    Spekuláció fajták között tanítják, mint alappéldát..

    Amikor zsinórba jönnek ki kartellekről, piac manipulálásokról hírek mint pl. LIBOR, Brent olajár, áramár, memóriaár akkor eléggé nagy képzelőerő kell hozzá, hogy itt ezt kizárjuk.

  137. 151:
    Egyszer volt Budán kutyavásár.
    A hitelfelvevők többsége (akinek van esze, de saját kárán tanulva ez általában megjön) egy életre megtanulta, hogy hogyan viszonyuljon a bankokhoz.

    Az, hogy, a dolgok idáig fajultak a mindenkori kormányok által kialakított szabályzás is felelős.
    Elvileg azért megválasztott vezetők, mert az egyszerű átlagpolgároknál több ismerettel és előrelátással kell/kéne rendelkezniük.
    Nagyon érdekesek pl. a lengyel, de akár román példák a szabályzásra és a banki viselkedésre.

  138. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/devizahitelesek_nyertek_pert_bovitett_.550510.html

    ” Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert – mint azt a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja – a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket viszont nem rótt rájuk.

    Tatár Tímea, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte: a törvényszék érvénytelennek mondta ki a szerződések azon pontjait, miszerint a kamat és kezelési költség változó mértékű, és a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

  139. 155:
    Ez tökéletesen egyezik évek óta hangoztatott véleményemmel. A kötelmi jog lényege a kiszámíthatóság. nincs értelme egy szerződésnek, ha azt az egyik fél önkényesen megváltoztathatja. Nem is értettem, hogy jutott eszükbe ilyen “szerződést” megszerkeszteni.

  140. Országjárás tömegtoborzásra!

    Tisztelt meghatalmazók!

    Bizonyára Önök is nyomon követik a napi történéseket. Februárban néhány tucat emberrel megkezdtük a megmozdulásunkat, majd az Önök meghatalmazása és az első országjárásomnak köszönhetően, alig több mint három hónap alatt, felfejlődtünk húszezer főre. Az április 21-i rendezvény költségeinek (30 db mobil WC, színpad, hangosítás, daruk, léggömbök, DVD-, CD-lemezek, emléklapok, nyomtatott ponyva, stb) 75%-át előre sikerült összekaparni, a fennmaradó részt pedig ott a helyszínen állták az emberek.

    Az ott megfogalmazott 15 pontos követelésünk jelenleg az országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál van. A kiszivárgott információk szerint azon folyik a tanácskozás, hogy a Hősök terén megjelent húszezer embert elfogadják-e létszámban mint a társadalom véleményét tükröző létszámnak.
    Bajban vannak mert sehová nincs leírva, hogy mennyi a minimum szükséges létszám.

    Ettől függetlenül, elengedhetetlenül fontos, hogy több százezres létszámra duzzadjunk, mert enélkül valós tömegnyomást gyakorolni nem tudunk, márpedig enélkül a kifosztásunk sem lesz leállítva.

    A 21-én beharangozott országjárás helyszíneit, a települések létszámát kizárólag egy ok miatt nem hoztuk még nyilvánosságra. Mert az induláshoz szükséges anyagiakat még nem sikerült előteremteni. Azok akik eddig támogattak, mára már ők is kimerültek, mint mi mindannyian. Éppen ezért új stratégiát vezetünk be, a közös teherviselést a közös harcban.

    Mielőtt ezt a levelet megírtam, mérlegelnem kellett, hogy szabad-e ezt egyáltalán, mert folyamatos támadások érnek alaptalan rágalmakkal és vádakkal, de a cél érdekében muszáj felvállalni, még akkor is, ha lesznek olyanok akik úgy gondolják, hogy „Kásler tarhál”.

    Ezektől mindössze azt kérdezem meg, ha az emberek nem dobják össze a szükséges költségeket, akkor miként tudjuk körbejárni az országot és a következő mega megmozdulást miből fogjuk előteremteni. Mert nagy valószínűséggel Csányi nem fogja megfinanszírozni.

    Tehát arra kérem Önöket, akik felhatalmaztak az ügy képviseletére, hogy mindenki utaljon át a BAÉSZ számlaszámára 500 (azaz ötszáz) forintot. Csak azoktól kérem ezt az erőfeszítést akik komolyan gondolták felhatalmazásukat és meghatalmazásukat, valamint ezt az erőfeszítést még el tudják viselni.

    Már így is csúszásban vagyunk a helyszínek nyilvánosságra hozatalával, de mindaddig amíg nem áll rendelkezésünkre az a minimum tőke, hogy előre láthassuk, kb. hány települést tudunk érinteni és egyáltalán mekkora létszámmal és felszereléssel tudjuk véghezvinni, nem tudjuk elkezdeni.

    Jelenleg egy 7,5 tonnás teherautó platójára építés alatt van az a sátor, amelyet egy racsnis szerkezettel 10 percen belül fel tudunk állítani a helyszínen, hangosítással együtt és a karaván részét fogja képezi.

    Csak olyat tudunk megvalósítani és csak annak van értelme, amire van igény. Amire pedig igény van, arra áldoznak is az emberek, ha nem áldoznak rá, akkor nincs rá igény és így nincs is értelme időt és energiát ráfordítani.

    A BAÉSZ számlájára való utalásnál, feltétlenül írják oda a megjegyzés rovatba, hogy ADOMÁNY és az adományozó nevét, ez rendkívül fontos a könyvelés szempontjából.

    Köszönöm figyelmüket, bízva abban, hogy nem szélmalom harcot kell vívnom és ott tudhatom Önöket a hátországban, mert a hűség oda–vissza kell, hogy létezzen.

    Tisztelettel, Kásler Árpád
    Kelt, Gyulán 2013.06.04.

    Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete
    53600013-15001337
    IBAN: HU3453600013 1500 1337 0000 0000
    SWIFT:TAKBHUHB

    Árpád hírleveléből idézve

  141. 155, 156:
    Na akkor egy újabb gyöngyszem a témában!
    “A bankok ellen indított devizahiteles perek miatt aggódva Szász Károly, a PSZÁF elnöke arra kérte a Kúriát, hogy “a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne” – írja az Origo.

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/kiszivargott_a_pszaf_a_devizahiteles_perektol_felti_a_bankokat.5.185361.html

    Ez az a PSZÁF, akinek elvileg nem a bankokat, hanem a betéteseket, banki ügyfelek érdekeit kéne védenie a banki túlkapásokkal szemben.

    Szóval a pofám leszakad, hogy alpári legyek!
    “”a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne””

    Az nem elég társadalmi hatás , hogy a társadalom jelentős része direkt vagy indirekt módon a devizahitelek hatását nyögi?
    Csak a bankokat védjük meg?
    Bas***a meg az ilyen társadalom felfogást a PSZÁF élén a Szász Károllyal!!

    Jó is lesz, hogy beolvasszák az MNB-be, Matolcsy talán nem fog ilyen aggódó lenni a bankokkal szemben.

    Egyébként ezek a perek, a PSZÁF reakciója csattanós válasz azoknak, akik a bankokat védték, meg ez a hitelfelvevők hibája meg ne csináljunk semmit, a bankokkal szemben úgyse lehet nyerni meg hasonlós bankvédő, destruktív szöveget nyomtak.
    (Ugye RJ? )

    Egyáltalán csodálom, hogy ezt a portfolio lehozta, mert azok is meg vannak véve kilóra a pénzügyi szektor reklámjai által.

  142. “A levélhez fűzött mellékletben a PSZÁF “banküzemtani alapvetésekkel” és “háttérjellegű gazdasági információkkal” is eligazítja a Kúriát. Bizonyos részletkérdésekre, a perekben tipikusan előforduló felvetésekre válaszul például határozottan kijelenti, hogy a devizahitelek igenis devizahitelek, vagyis “a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak”, ami azért fontos, mert egyes adósvédő szervezetek és ügyvédek érvelésében ez visszatérő elem.

    A legérdekesebb azonban annak számszerűsítése, hogy mi történne, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét, és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással. Az első változat szerint az elszámolás úgy történne, hogy az eredeti kölcsön forintban kifejezett összegét felkamatoztatnák a jegybanki alapkamattal, és ehhez viszonyítanák az eddig befizetett törlesztéseket, vagyis, mintha nem is devizahitelt vett volna fel az adós.

    Egy konkrét példában a PSZÁF szerint ez azt jelentené, hogy a 2005-ben felvett 7 millió forintnak megfelelő (közel 45 ezer svájci frankos) hitel 2013-ra 12,17 milliósra duzzadna (az elmúlt nyolc évben ennyit tenne rá az alapkamat), de ebből a tartozásból le kellene vonni az eddig törlesztésként befizetett 7,5 millió forintot. Az adósnak tehát még bő 4,6 millió forintot ki kellene fizetnie a bankjának, amelynek pedig veszteségként 1,5 millió forintot kellene leírnia, de ezt követően a banknak és adósának már semmi dolga nem lenne egymással.

    Ha minden devizahitelessel így számolnának el, akkor az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük, és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna. A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a végtörlesztés több mint ötszöröse, a bankrendszer saját tőkéjének 70 százaléka volna, és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük, a forint is nagyon meggyengülne.
    Kisebb-nagyobb jogi hibák nem zárhatók ki

    A PSZÁF még két másik elszámolást is megvizsgált. Mindegyikben az jött ki, hogy az adósoknak valamennyit még be kellene fizetniük, ha semmissé nyilvánítással meg is nyernék a pert, és végleg le szeretnék zárni a szerződésüket, a bankoknak pedig nagy vagy még nagyobb veszteségük keletkezne.”

    http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=4201

    Mondtam én, hogy a végtörlesztéssel (amiért annyit siránkoztak) a bankok olcsón megúszták.
    Ha valódi elszámolás lenne, sokkal többe fájna nekik.

    Az eredeti cikk itt:
    http://www.origo.hu/gazdasag/20130617-a-pszaf-levele-a-kurianak-a-devizahiteles-perekrol.html

    Az idézett iromány meg itt:
    http://pitee.org/

  143. 160.Jani:
    😀
    Ahogy az arcokat elnézem nekem az is elég az eltántorodáshoz, de kétségtelen, hogy a kellékek tudják fokozni az összhatást.

    Egyébként a jóérzésű embert már a mozgalom alapelve el kell hogy tántorítsa. Meg kellene már tanulni, hogy “NINCS INGYEN EBÉD”!

  144. 161:
    Nem az ingyen ebédről van szó, hanem arról, hogy a tapsztalatlan nép alaposan rá lett szedve. Ez még akkor is igaz, ha minden törvényes volt (nem volt az).

  145. 162.Tibor bá’:
    A túlvállalták magukat kifejezés nekem jobban tetszik. Új autó/ nagyobb lakás, de nem ám peremkerületben vagy vidéken, hanem a fővárosban és persze jelzáloggal a mami lakására, meg a családi ezüst eladásából a beugrót 20-25 éves futamidejű kölcsönre…ezeket az embereket nem az adósságuktól kellene megmenteni, hanem maguktól.

  146. Hochstein ne hadoválj ingyenebédről
    Te is tudod, hogy az emberi butaság mellett súlyos felelősség terheli a bankokat és a kormányokat is

  147. 161: Ne vedd személyeskedésnek, de hány ember lakhatna jól abból az ingyenebédből (hány devizahitelest lehetne megmenteni), amit évente egy kis közel-keleti ország kap ajándékba az USA adófizetőitől?

  148. 163 & 164:
    Ez szörnyen nem egyértelmű. Nem sokkal a renszerváltás után azt kommunikálták felénk, hogy megszünt a helyettünk gondolkodó állam, mindenkinek magának kell menedzselni az életét. A bankok elhitették az emberekkel, hogy nem kell igazolás, nem kell kezes, ők nem kérnek semmit csak itt írják alá. Ezen kivül a forint és valuta kölcsönök kamatlába közötti hatalmas különbség indokolatlan volt, becsalogató jellege világos. Jogilag elfogadhatatlan, hogy egy szerződést az egyik fél megváltoztathassa kénye kedve szerint, még akkor is ha ezt a lehetőséget beleveszik a szerződésbe. U.i. jogáról senki se mondhat le törvényesen. És végül, könnyű préda volt a nép, mert 40 éve azt várta, hogy nyugati jólét jöjjön el itt is. Látszólag meg is valósult. Nem kell várni a gépkocsira 5-6 évet, nem kell gyűjteni a lakásra, vagy várni a kiutalásra 30 évig. Hát beleugrottak. Abban igazad van, hogy elszállt velük a világ, mert elszállt. Amikor én figyelmeztettem fiatalokat, akkor le vénfaszoztak, amikor elmondtam a tapasztalatomat, akko “az akkor volt, most más van” volt a válasz. Szóval, nem egyszerű a téma.

  149. 165:
    Tanárnő: Mondjatok szavakat, ami tyukkal végződik.
    Moricka: Lámpa.
    Tanárnő: Hol itt a tyuk?
    Moricka: Anyám eltörte otthon a lámpát, amire az apám azt mondta, ezt már baszhatyuk.
    Tanárnő: Moricka, te mindig ide lyukadsz ki?
    Moricka: Sajnálom tanárnő, de nekem mindenről ez jut az eszembe. 😀

    Különben az USA nagyon sok országnak ad segélyt, persze nem évi 3 milliárdot. De az igazság kedvéért megjegyzem, hogy nem az adófizetők pénzéből, hanem a fedezet nélkül nyomott dollárból, a felhalmozott adosságból.

  150. 166: előttünk ugyanezt előadták a bankok Amerikában a subprime hitelesekkel, pedig ott nem volt rendszerváltás. Persze tömeges elhülyülés ott is volt. A hitelesek kis hülyék, a bankárok nagy gazemberek. Igazság meg nincs.

  151. 167: mondd azt, hogy ide csak ilyen szóvégi tyukként jött a téma. Hochstein egy ingyenebédből létező országból osztogatja az okosságot, hogy nincs ingyenebéd.

  152. 168. Arma: Ki mentette fel a subprime hiteleseket? Azzal hogy lehet védekezni, hogy mások is bűnöztek, ezért az én bűnöm semmis?

  153. 170: az egy régi védekezési módszer és van is benne logika, de én csak azt mondom, hogy az eladósodók hülyék voltak, az eladósítók meg gonoszok. Ez egy régi műfaj, már az ókor óta, a pénz feltalálása óta ismétlődik. Ezért van a bibliai jóbél-év, meg a görög adósrabszolgaság eltörlése Szólón idején, stb.

  154. 166:
    Én viszont nem hiszem el, hogy a hozzáértők nem látták előre a devizaárfolyamok hosszútávú alakulását.

    Valamint azt sem hiszem el, hogy nem volt előre megjósolható a részben letörlesztett lakások elértéktelenedése az építési boom és a tömeges bedőlések következményeként.

    És azt sem hiszem el, hogy a kormányok meg a pártok minderről nem tudtak.
    Tudtak róla, hogy a bankok aratni fognak. Tudtak róla, és lapítottak, mint kaki a fűben.

    Szerintem ez a bicskanyitogató dolog, nem az ingyenebéd.

  155. 171. Arma: Szolón idején adósrabszolgák építették a városfalakat napi két falat kenyérért és két korty vízért. Ma csak néhány stadion vár rájuk, ároktisztítás és egyéb közmunka napi 8 órában. Nincs arányban a két életstílus.

  156. Armának igaza van. A köznép hülye, a bankárok simlisek. A hülyék szokják meg, hogy a hülyeségnek van ára (nem a vacsorának). Az átlagember iskolában alig tanul (funkcionális analfabéták ömlenek ki a társadalomba). Iskola után pedig semmit. Ezt kell megfizetnie.

  157. 169:
    “ingyenebédből létező országból osztogatja az okosságot, hogy nincs ingyenebéd.”

    Azért az ebédért amit te ingyenesnek vizionálsz – közel sincsen ma sem ingyen(!) – páran még annál is nagyobb árat fizettek, mint te meg a hozzád hasonlók valaha is valamiért fognak az egész tyúkszaros életükben.

    Egyébként ha már itt tartunk, akkor elárulnád a tisztelt publikumnak, hogy te egész pontosan honnan is osztod az észt?

  158. 175: “Azért az ebédért amit te ingyenesnek vizionálsz – közel sincsen ma sem ingyen(!) – páran még annál is nagyobb árat fizettek, mint te meg a hozzád hasonlók valaha is valamiért fognak az egész tyúkszaros életükben.”

    És ez ki a fenét érdekli? Pláne mi köze van a magyar devizahitelesekhez?

    Ami az ingyen ebédet illeti – Hochstein, te éltél felnőttként szocialista országban? Csak azért kérdezem, mert ha nem, akkor mi alapján ítéled meg a szocializmuson nevelkedett nép “lelkületét”?

    Ingyen ebéd meg a mai Magyarországon is van bőséggel, és a nép ezt látja is: ingyen ebédet esznek a politikusok, az állampénzből dőzsölő vállalkozók, a szerződéseket egyoldalúan módosítgató szolgáltatók és bankok, vagy például azok a liberális zsidók, akik az államilag erősen támogatott nemzetiben nézték az imádott Alföldi rendezte darabokat, és még sorolhatnám.

    A devizahitelesek nem ingyen ebédet akartak, csak pénzt kölcsönözni, tisztességes feltételekkel.
    Honnan kellett volna azt tudnia Jancsinak és Juliskának, hogy a banya házának tatarozására felvett hitelre milyen hatása lesz az amerikai bankok nyerészkedő magatartásának?

    Ez persze nem változtat azon a véleményemen, hogy nem normális, aki 40 éves futamidejű hitelt vesz fel- bármilyenek is a feltételei.

  159. 176:Observer:
    “És ez ki a fenét érdekli? Pláne mi köze van a magyar devizahitelesekhez?”
    Ezt a kerdest szerintem Arma baratoddal vitasd meg, ha mar volt olyan szines egyeniseg hogy meg itt is ezzel a temaval hozakodott elo.

    “vagy például azok a liberális zsidók, akik az államilag erősen támogatott nemzetiben nézték az imádott Alföldi rendezte darabokat, ” na na es megint na. Itt szerintem egy kicsiket elragattattad magad.

    “Honnan kellett volna azt tudnia Jancsinak és Juliskának, hogy a banya házának tatarozására felvett hitelre milyen hatása lesz az amerikai bankok nyerészkedő magatartásának?” – Tulajdonkeppen sehonnan. A tudatlansag egy kenyelmes allapot, de nem szabad elfelejteni, hogy azert mert mondjuk valaki nem ismeri Newtont, attol meg hat ra a gravitacio.

  160. 177: Arra válaszolj, hogy éltél-e – felnőttként – szocialista országban, vagy csak a tudatlanság kényelmes állapotából osztod az észt velünk kapcsolatban?

    Ez ez ingyen ebédes dumád egy nagy fing. 🙂

  161. 178.Observer:
    Nezd, en nem haragszom rad mert szerinted a dumam egy nagy fing. Csak szepen kerlek aruld el, hogy miert pont fing es pontosan milyen nagy?

    Egyebkent eltem, es nem is rosszul. Foleg az ingyenebed vonzott…amig volt 😉

  162. 179: Kedves Hochstein, mivel kedvellek és becsüllek, így aztán jó nagy az a fing – és azért fing, mert idővel az is szétoszlik a levegőben, kevés nyomot hagyva maga után. 🙂

    De azért, hogy értsd, bár ha itt nőttél fel, neked is tudnod kell:

    A szocializmusban lényegében semmi hasznosat nem tanítottak a kapitalizmus lényegéről, semmit a hitelek, deviza árfolyamok változásáról, a subprime hitelekről stb. Ez a képzetlen 10 millió magyar csöppent bele a kapitalizmusba, ahol azonnal megjelentek a minden trükköt ismerő, és gátlástalanul alkalmazó multinacionális vállalatok, bankok stb. Hihetetlen vagyonok születtek a privatizáció kapcsán, egy elérhető álom volt az osztrák életszínvonal (mindenki nyithat kávézót Bécsben… ), az összes reklám szerint minden jár és mindent megérdemlünk. Erre kiderült, hogy a jövedelmünk nem növekszik az elvárt és ígért mértékben – de szerencsére volt hitel…
    Én nem állítom, hogy a többség ne lenne tudatlan, de ártatlan csecsemőként kerültünk a multinacionális tőke karmaiba.

    Esélyünk nem volt velük szemben, te meg itt böfögöd az ingyen ebédet. Vagy vak vagy, vagy engem nézel hülyének.

  163. 180.Observer:
    aha, igy mar ertem. Akkor most elszomorodtam. Nem lehetne megis inkabb akkor egy kicsi kis szar vagy egy csopp fos ha mar ugyis kedvelsz? Megis csak jobban mutatna az oneletrajzomban…

  164. 181:
    Megértem, hogy nem tudod Observer kemény és tényszerű megállapításait kivédeni (nem is a te feladatod), de ne vidd el ebbe az irányba a vitát, mert nem vicces csak közönséges.

  165. 182.Tibor ba’:
    Parancs, ertettem.
    Akkor csak egy kiigazitas:
    “de ártatlan csecsemőként kerültünk a multinacionális tőke karmaiba.”
    Neeeeem pontosan ez tortent. Az tortent, hogy az artatlan csecsemo kihagyta a gyerekkort, kamasz sem akart lenni, hanem gyorsan felnottet akart jatszani nagy autoval meg hazzal es medencevel. Csak amikor kertek a klubtagsagi dijat kicsit meglepodott majd megint artatlan csecsemo akart lenni.

  166. Hochsten, ne játszd a mártírt. Ha az ember felelőtlenül kinyilatkoztat, férfiasan viselje a következményeit… 🙂

    Egyébként hagyd ezt abba…, írtál egy sommás véleményt, amire azért kellett reagálni, mert a világ nem csak fekete és fehér. Komoly hibád, hogy azonnal a személyed elleni támadásnak fogsz fel mindent, de én nem téged támadlak, nem a személyedet akarom ‘sárba tiporni’. Fogd fel, bárki írhatta volna ezt, ugyan úgy reagáltam volna rá.

  167. 184.Observer:
    Valami felre ment. Nem vettem semmit sem szemelyeskedesnek, a martiromsag pedig igen tavol all tolem. Ertem amit irsz csak kicsit maskepp latom. Ettol meg megertem, elfogadom.

    Tibor ba’ uzenetet vettem, teljesen igaza van. A vulgaritasert elnezest, csak hat valahogy elkapott az infantilis gepszij. Ez is azt mutatja, hogy a nagy fing szokep meg a magyarazat – el kell ismernem – jo volt!!!! 🙂

  168. 183:
    Ez IGAZ. Az én intő szavaimat is sokan szarba vették, sőt kioktattak. “egy-két millióért nem fogok 20 évet várni. Most vagyok fiatal, most akarok élni.” Kérem én, ezek után hogy a fenébe szimpatizáljak velük?

  169. 186: Ha mindenki okos lenne, éhen halnának a csalók. 🙂

    Hozzáteszem, a devizahitelek esetében kétlem, hogy szándékosan csaltak volna a bankok.
    Az más kérdés, hogy amikor látszott, hogy baj lesz, a bankok kizárólag a saját érdeküket nézték /Ez nem meglepő/ és ezt a magyar állam illetékes szervei szájtátva szemlélték, nem tettek ellene semmit a hitelesek védelmében. /Ez viszont igen./
    Közös kockázatvállalásról szó sem volt, minden kockázatot az ügyfél viselt.
    Aki persze ha annak idején elolvasta volna a hitelszerződést, ezzel tisztában lett volna.

  170. 187: “Hozzáteszem, a devizahitelek esetében kétlem, hogy szándékosan csaltak volna a bankok.”

    Ja, persze.
    Ők csak segíteni szerettek volna a rászorulókon.

    Feltételezéseddel ellentétben, amikor a nagyarányú hitelkihelyezések zajlottak, biztosra vehető volt, hogy hamarosan bekövetkezik a 25-30 évenként előforduló aktuális válság. A válságok alatt pedig a CHF menekülődeviza, tehát teljesen biztos az árfolyamemelkedése. A CHF árfolyamemelkedése meg drasztikus kamat- és törlesztőrészlet emelkedést eredményez.

    Erre spekuláltak a bankok…, persze hogy szándékosan.

    Hogy folytassam; ezen kívül létezik egy kifizethetetlenségi elmélet, ami szerint a hosszú távú hitelek esetén a hitel nem lehet visszafizetni. Ugyanis a CHF árának emelkedése a válságok alatt sokkal magasabb, mint a bérek emelkedése.
    Ez azt jelenti, hogy eljön az a pillanat, amikor valakitől a teljes keresetet meghaladó törlesztőrészletet követelnek a bankok.
    A bérből élők esetében elég akár 1(!) elmaradt résztörlesztés a teljes bedőléshez.

    Erről mind tudniuk kellett a pénzintézeteknek, a kormányoknak, meg az egész elit bagázsnak.

  171. 188: 1. Bizonyíték nélkül necces bárkire ráfogni, hogy csaló.
    2. Nem értek a pénzügyekhez, de amit felvázoltál, az nem tervezhető, a bankban az ilyet pedig /szerintem/ nem szeretik.

    Ez persze nem menti a bankok /és a PSZÁF/ viselkedését, amikor beütött a krach.

    Csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy kocsit hitelre vettem, előtte megkérdeztem egy banki középvezetőként dolgozó, nagyon jó barátomat, hogy mi a véleménye a deviza hitelről és nem mondta, hogy vigyázz, mert az amerikai subrime hitelekből kipattanó válságbuborék be fog gyűrűzni Magyarországra, megugrik a svájci frank árfolyam és majd jól rácseszel, de mi, mint bank viszont majd jól járunk… 🙂
    Ha tudta volna, elmondja. 😉

    “biztosra vehető volt, hogy hamarosan bekövetkezik a 25-30 évenként előforduló aktuális válság. A válságok alatt pedig a CHF menekülődeviza, tehát teljesen biztos az árfolyamemelkedése.”
    Ha ez ennyire nyilvánvaló volt, a hitel felvevők miért vettek fel hitelt???

  172. 177: te hoztad fel az ingyenebédet. Nekem nem kell mondani, mekkora árat fizettetek érte, a főnökeitek még holokausztot is szerveztek nektek, hogy úgy érezzétek, a Cionban élned halnod kell, (a Galutban sokatoknak halni,a hogy a kiválogatott emberanyag meneküljön a Cionba élni) én csak azt nem értem, hogy ezek után csápoltok nekik és könnyes szemmel felkjnáljátok a gyerekeiteket is a krematóriumba került nagyik és dédik után…
    Ugyanis a ynitrai rabbi megírta az egész sztorit, meg pár másik nyitott szemű zsidó.

    Tyuk.

  173. 190:
    Ebben én csendben osztom a véleményed. Nem is lenne baj, ha időnként közölnéd ezeket a tényeket, de te ezt személyeknek prezentálod (a főnökeitek még holokausztot is szerveztek nektek), ami falra hányt borsó, és személyes sértésneke veszik. De mit vársz? Ugyanaz, mint amikor egy hívő katolikust akarsz meggyőzni arról, hogy nincs isten, a Biblia pedig egy mesterséges mű, Jézus nem volt isren fia, Mária nem volt szűz, stb. Dorka egyik szeme sír, a másik nevet. Tudja, hogy igazad van, de magának se ismeri be. Az egyik agyteke viaskodik amásikkal.

  174. Juj de bírom mikor tudjátok hogy velem mi van. Semmi viaskodás, egyszerűbben működöm mint gondolnátok. Ezért sem sértődés, sem személyesnek vevés nincs. Nyomjad nyugodtan Arma, általában az utolsó hsz-re megyek.(plusz a Tiborbáésokra’ Ha épp a tied az utolsó, elolvasom, és tudomásul veszem, hogy ezen problémázol. Ennyi. Egyre távolibbiak ezek a dolgok fennkölt lelkelmtől–amely épp egy tüzeléstechnikai céget próbál áttenni innen oda– nyitrai rabbi cehh– mit volt neki ennyi gondja baja- az én kedves és okos fiatal és jóságos rabbim szava (frankel zsini reklám helye) aki itt él ahol én, hitelesebb, mert jósággal és cselekedetekkel párosul, és még a segítségére is lehet számítani, kézzelfoghatón.
    Szóval én nem bánom ha Gedeon mondja, csak részemről nem fontos mert idő és energiapazarékolás- semmit sem veszek személyesnek ha nem vagyok emlegetve- és esetleg kommentileg üldözve posztról posztra-mint régen. Ennyit kérek, és jól megleszünk. Ha nem is úgy mint két kicsi legó, csak mint egy barack és egy céklabefőtt a kamrában, két egymástól kissé távoleső polcon, közbül két ceceipaprikával.

  175. 191: kicsit olyan, mint amikor a rákosista koncepciós perben elítélt és megkínzott hétpróbás kommunisták a zárkájukban halálhírére megsiratják Sztálint… 🙂

    Én személy szerint nemcsak idősebb fivéreinket idegesítem, hanem (főleg protestáns) kuruc hazánkfiainak is szemére hányom mindenféle káros szabadságharcos kultuszaikat. Legutóbb pl. Kossuth és Rákóczi újratemetését ítéltem el.

    Ezenkívül magam is hergelek katolikusokat azzal, hogy Isten nem írt Bibliát, nem alapjtott egyházat és felhívom a figyelmüket, hogy az én katolikus bibliám mindjárt a Teremtés Könyve után közli lábjegyzetben, hogy a szöveg nem értendő szó szerint, mert a mai egyház nem veti el a modern evolúcióelméletet. Vagyis a sztori szimbolikus. Ehhez én hozzá szoktam tenni, hogyha a CÉG mindjárt az elején hozzáfűzi használati utasításként, hogy nem kell szó szerint érteni, akkor ez nyilván az elsőtől az utolsó betűig értendő…

    És a minap olvastam egy reformrabbi igehirdetését a blogján, hogy magától értetődően szimbolikus mesés példabeszédnek tekintik az összes zsidó sztorit Ábrahámtól Mózesen át nem tudom meddig. És ezt hirdetik a reformzsinagógáikban! Nem kell megijedni, hogy az emberek olyan buták…

    Csakhogy ezzel egyáltalán nem mondtam, hogy ne lenne Jó és Gonosz.

  176. 193:
    Ha az a célod, hogy “idegesíts” akkor az egészen más. Ez ügyben jó úton haladsz. 😀

  177. 196:
    A kutya ott van elásva, hogy orbván mindent rendeletekkel akar megoldani. 1968-ban, amikor bevezették az “Új gazdasági mechanizmust” A magyar TV-ben minden este volt egy pár perces animációs film, ami elmagyarázta az új mechanizmust és hatásait. Ezt kellett volna tenni itt is. Animációs filmben elmagyarázni a tömegeknek, mit jelent és milyen következményei lehetnek a deviza hiteleknek. Az vicc, hogy igazolom a bank felé (nem hatóság), hogy a jövedelmem a minimál bét 15-szöröse. Mi van, ha noincs semmi jövedelmem, de van 100 milliós tökém, amihez nem akarok nyúlni, mert többet hoz, mint a felvett hitel kamata?

  178. Hogy becsapták-e a bankárok a hitelfelvevő (hülyéket), meg bárki mást:

    http://index.hu/gazdasag/2013/06/26/botranyosak_a_seggbol_elohuzott_szamok/

    “Az ír miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, miután egy kiderült: 2008-ban az Anglo Irish Bank vezető tisztségviselői saját szavaikkal „seggből előhúzott számokkal″ vezette félre a kormányt, nehogy elijesszék a döntéshozókat, és mindenképpen részesüljenek a pénzügyi mentőcsomagból a válság után – adta hírül az rt.com.”

    Most előkerült egy hangfelvétel. Ezer ilyen hír van. Az iparág vezetői jól tudták, hogy becsapnak mindenkit és hogy utánuk özönvíz jön.

  179. 196: a látszat ellenére Brüsszel Orbán hatalmon maradását támogatja. A jelen helyzetben a teljes orbánista sajtó ezt fogja nyomatni (érthetően): Látjátok, MI betiltottuk a Gonosz Bankároknak a devizahitelt, de Brüsszel ránk akarja kényszeríteni, hogy újra engedélyezzük, mert ezek GYARMATOSÍTÓK!!!!! A zászlók alá, kurucok, védjük meg a SZABADSÁGUNKAT!!! Nincs kedvemm szmájlit kitenni, ez siralmas. Ezek vagy tényleg ilyen hülyék, vagy tényleg direkt Orbánt segítik.

  180. 199: “Ezek vagy tényleg ilyen hülyék”

    Csak nyerészkedni akarnak 🙁
    A tőke szabad áramlása nagyon jó dolog, a nyugati országokban a bankok sokkal kisebb hozamrátával dolgoznak, mint nálunk. Nem akarják levágni az aranytojást tojó tyúkot. Orbán ettől még repülhet, Bajnai meg majd szépen benyal az EU-nak csontig.

  181. Szerintem nyugodtan bevezethetnék újra, nem gondolnám, hogy túl sokan tülekednének érte. Amúgy pedig ha az ember beírja a google-ba, hogy “hitelkiváltás” akkor a kalkulátorok felajánlanak 3,5-4 % körüli kamatozású euró alapú hitellehetőséget is, vagyis ma is működik ( a közvélekedéssel ellentétben)
    lásd pl. itt:
    http://www.bankracio.hu/hitelkalkulator/hitelkivaltas

  182. 202: “Az EU szabályai szerint ugyanis a deviza alapú lakáshitel lehetőséget nem zárhatjuk el az emberek elől, nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre. Ezért az általános szabály szerint újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt az emberek, a kormány 2011. július 4-én megjelent rendelete (a szociális konzultáció eredményével összhangban) azonban eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, hogy ez a feloldás ésszerű és teljesíthető keret között történjen.

    Eszerint ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott devizahitel olyan hitelképes természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – részére nyújtható, akinek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének tizenötszörösét. Magyarul az vehet fel devizában jelzáloghitelt, aki eleget keres devizában ahhoz, hogy az árfolyam-ingadozás ne sodorja őt lehetetlen helyzetbe. Lásd: a Kormány 110/2011. (VII. 4.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.”

    http://www.kormany.hu/hu/gyik/kormanyzati-intezkedesek-a-lakashitelesek-erdekeben

    Gondolom, a kiemelt rész az érdekes, ez nem tetszik valakiknek /mármint a mondat vége…/. 😉

  183. Az általam hivatkozott linken levő eurós hitelnél nem feltétel, hogy euróban kapjam a fizetésemet, csak az, hogy havi 250000 nettó fölött keressek. Nem tudom, egyáltalán legális-e akkor ez a hitel?

  184. 204: “ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott devizahitel” -ről van szó a kormányrendeletben. Ha a hitelhez nem kérik fedezetnek az ingatlant, akkor arra gondolom nem vonatkozik. “Hitelkiváltó” hitelnél bizonyára már nem az ingatlan a fedezet.

  185. 160!
    Én ezt előre tudtam…Nem is számítottam másra..

  186. Miért neme lehet írni egy brossúrát a hitelezésről, a valutákról, stb. és amikor valaki hitelt akar felvenni, akkor kap egy ilyen brossúrát, amit 8 nappal később kikérdeznek, hogy értette-e, aztán jöhet a hitel folyósítása. Miért kell állandóan törvényeket, rendeleteket hozni? Miért nem lehet oktatni, ismereteket terjeszteni? Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy csak azt csapják be, akinek van hozzá jövedelme. Azt miért szabad?

  187. 207: “Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy csak azt csapják be, akinek van hozzá jövedelme. Azt miért szabad?”
    Attól lehet pénzt lehúzni, akinek van. Erre a bankok is rájöttek… 🙂

  188. 205 Observer

    A hitel az ingatlan fedezeti értékének max. 50 %-áig adható, vagyis jelzáloghitel. egyébként jelzálogos hitelt ki lehet váltani másik jelzálogossal. Egyiket törlik, másikat bejegyzik, oszt jó napot

  189. Itt egy cikk a deviza hitel kamat hatásáról, mint megoldásról, amit korábban is mondtam:

    http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/07/23/igy_lehetne_megnyugtatoan_rendezni_a_devizahiteles_mizeriat/

    Az ábra magáért beszél:
    http://kep.index.hu/1/0/454/4549/45494/4549400_f9bc547916272c5248cb54426771ac82_wm.jpg

    ” Múlt héten pedig a kormányzat egy újabb végtörlesztés lehetőségét lengette be. Van valami perverz abban, hogy ezekben a megközelítésekben a devizahitelek gyakorlatilag minden paraméterét megpiszkálták már az árfolyamtól a futamidőig, kivéve a legkézenfekvőbbet, amely az egyetlen igazán korrekt megoldási lehetőséget kínálná: a hitelek kamatát.

    Valójában a megoldás kulcsa mindig is a kamat volt. Ha az ügyfelek által fizetett kamatok lekövették volna a CHF-alapkamat csökkenését – nagyjából úgy, ahogy Lengyelországban történt – akkor az részben ellensúlyozta volna a frankerősödést, így elkerülhető lett volna a törlesztő-részletek és a nemteljesítő adósok arányának ilyen mértékű emelkedése, a téma állandó politikai napirenden tartása, a folyamatos negatív sajtó a nyugati pénzügyi világban, stb. – bár az is igaz, hogy ennyi bankadót se lehetett volna beszedni.”

    “Egyébként is, annak idején a bankadó kivetésével a kormányzat tulajdonképpen nem csinált mást, mint hogy az átláthatatlan árazási gyakorlattal beszedett hitelezői többletbevételt elvette a bankoktól: vagyis az átláthatatlan árazást többé-kevésbé a hiteladósokat sújtó közvetett adóbeszedésre használta. Ezzel a legnagyobb probléma az volt, hogy ezt az „adót” végső soron jelentős részben egy pénzügyileg sérülékenyebb csoportra terhelték, amely vélhetően erősebb fogyasztás-visszafogással is reagált erre, mint a hitellel nem rendelkezők reagáltak volna egy hasonló „adóra”. A javasolt megoldás ezt az állapotot csinálná vissza.”

    Érdekes lesz a szerdai kormánydöntés devizahitel ügyben.

  190. 211:
    Róna Péter téved, nincs igaza. A Ptk.523 paragrafusa nem zárja ki a CHF hitelt (nem a CHF alapút). A meghatározott FIX összeg lehet CHF is. Ami neme lehetséges a kamatláb önkényes változtatása. És lehetővé kellett volna tenni, hogy az ügyfél ténylegesen CHF-ben törlesszen, amit ott szerez be, ahol tud.

  191. 212!
    Tibor bá!
    Nem mondtam hogy igaza van Róna Péternek..
    Ő egyébként azt nehezményezi,hogy nem tudod hogy mennyit kell visszafizetni..Én meg azt mondnom,hogy már hogy ne tudnám..
    19 ezer CHF a tőke tartozásom jelenleg..Az hogy ez éppen mennyi forint,az más kérdés..
    Lehet CHF-ben törleszteni.Legalábbis nálunk,és nekem lehetne..
    De nekem az a legjobb ha nem teszek semmit,nem nyúlok semmihez..Rontani így legalább nem tudok rajta.. 🙂

  192. 213-214. Duzzad azoknak a tábora, akik lemondtak tartozásuk rendezéséről.

  193. 215: az a baj, hogy akiket megment az állam, azokkal szemben nincs semmilyen elvárás, gyámság alá helyezés, stb. És így az farag rá, aki észnél volt, relatíve rosszul jár. Pl. az önkormányzatok adósságrendezésénél én előírtam volna, hogy az adósságot megszavazó polgármesterek és önk. képviselők elvesztik mandátumukat és 10 évig nem választhatók újra. Tudom, hogy akkor Lázár is eltűnt volna, világos, de így lett volna értelme.

  194. 216:
    Politikában nincs ráció, csak önös érdek, és a hatalom megtartása. – Különben az ötlet jó.

  195. 216: Szóba se kerülhetett olyan megoldás, ami a (többségében fideszes irányítású) eladósodott önkormányzatok vezetőinek bármi hátrányt okozhatna. A kimentés valódi célja épp az volt, hogy bebetonozzák őket, hiszen ők voltak azok akik (hitelből) fejlesztéseket indítottak be, majd sikeresen elérték, hogy ne (nekik) kelljen azokat visszafizetni, hát ennél jobb vezető kellhet egy településnek?

    215:
    Most, hogy Varga bemondta, hogy ki akarják vezetni a devizahiteleket én is kicsit kivárok, hogyan tervezik ezt, pedig épp tervezgettem, hogyan tudnám fundamentás forint hitellel kiváltani a maradék deviza hitelem. Azért a törlesztőmet fizetem továbbra is. De egyre többen vannak, akik beleszarnak az egészbe, és szinte igyekeznek olyan helyzetbe kerülni, ahonnan már semmi esélyük kikecmeregni, és akkor felteszik a kezüket, és nekiállnak bőgni: “Mentsenek meg engem is!”. És ha a bőgőkórus eléri a kritikus hangerőt, akkor biztos hogy a politikusok közt lesz, aki odaáll az oldalukra, vagy inkább az élükre…

  196. 219. Mulattató írás, jó helyen jelent meg. 😉

  197. 219:
    Miért baszol be ilyen hosszú izéket ide. Nincs nekem ennyi időm.Ebben a témában nincs igazság. Ahány ember, annyi vélemény.

  198. “A lakosság szempontjából ezért is terjedhetett el a devizahitel ennyire, hiszen pénzügyileg mi számítunk az egyik legképzetlenebbnek még a régión belül is. Az MNB közelmúltbeli felmérése [1] szerint a magyar lakosság csaknem 40 százaléka még életében nem hallotta azt a szót, hogy állampapír, egyhetedének pedig az égvilágon semmilyen pénzügyi terméke, azaz még bankszámlája se volt. És a helyzet nem biztos, hogy sokat fog változni: a 70 év felettiek mellett a 30 év alattiak voltak a legérdektelenebbek és legtájékozatlanabbak.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/08/07/ezert_is_johettek_a_devizahitelek/

  199. Miért kéne így hagyni Melike? 150 ezer család már több, mint 3 hónapja nem tud fizetni, menjenek a vágóhídra?
    Kíváncsi lennék, ha te is közöttük lennél, vajon akkor is így vélekednél-e? VAgy mit mondanál azoknak, akik a család havi jövedelmének jó részét törlesztésre fizetik, mégis ennek ellenére nő a tartozásuk tőkéje?

    Egyre többen nem fizetnek egy kanyit sem a bankjuknak még akkor sem, ha tudnának még. Lehet neked is el kellene ezen gondolkodni, mert így lehet leghamarabb térdre kényszeríteni őket. Egyből nekik lenne sűrgős a megoldás.

  200. 224!
    Most neked mi bajod van?Én is köztük vagyok.Most jó?!
    És nekem is van véleményem!Nem baj?
    Vagy mindenkinek lehet véleménye ,nekem nem?
    Majd elgondolkozok a saját problémámon.Mert azon ugyan más nem fog elgondolkozni.Baromira unom az ilyen hozzá szólásokat..Menjél és fizesd ki helyettük..
    Az lenne a megoldás ha tisztességes bérek lennének, tisztességes munkahellyel.De ez ugye mostanság nem nagyon fog össze jönni..A forintosítás se nagyon ahogy elnézem a dolgokat,akármilyen árfolyamon..

  201. A demagóg, ostoba, empátia nélküli hozzáállással van a bajom. Azzal, hogy ‘nekem jó, én még boldogulok, tudok fizetni a többiek pedig dögöljenek meg’.

    Nem az a fő baj Magyarországon, hogy a bankok fosztogatnak, a pokitikusok hazudoznak, majd miután beszopta a nép a hazugságaikat, ők is fosztogatnak és eladják az országot. Az elsődleges baj a Melike féle hozzáállással van. Ugyanis az előzők következmények, az utóbbi pedig (a hozzáállás) az OK.

    Lehet rám haragudni emiatt, hogy ezt leírtam, de hátha el fogsz majd rajta gondolkodni!

  202. Nekem kell elgondolkodni bakker!!!
    Gondolkodjon el az aki felvett 10 millát havi 150 erzes fizetésre ..Marha banda!!
    Én gondolkoztam!Azért tudok még fizetni!
    Ha más is így gondolkodott volna nem lenne itt!Melike féle hozzáállás!
    A politikát most nem kell ide keverni!

  203. Fantomas & mellike!

    Nincs értelme, hogy összevesszetek. A nagy szarban lévő deviza hitelesek egyértelműen maguknak köszönhetik a helyzetüket, de ekkora büntetést nem érdemelnek. Stadion építések és más marhaságok helyett az államnak meg kellett volna venni a megterhelt ingatlanokat, és a VOLT tulajdonosoknak lakbért kellene fizetni az államnak. ENNYI. De Orbán Viktor nem az embereken akar segíteni, hanem meg akarja nyerni a választásokat.

  204. 228. Tibor bá’

    Ugyanezt mondtam én is pár évvel ezelőtt. Ha az állam megvenné ezeket a lakásokat, végre megint kialakulhatna egy bérlakás állomány. A lakbéreknek persze nem szabadna nagyon alacsonynak maradni, mert akkor ez az állomány pár év alatt leamortizálódna. A lakbér nagy százalékát a karbantartásra, későbbi felújításra kell félrerakni. A svédektől ezt a módszert kellett volna átvenni, nem az adótörvényüket. Minden bérlakásnak és háznak van egy könyvecskének nevezhető valamije, ebben vezetik a soron következő festés, ablakcsere, gáztűzhely, hűtő, fürdőkád, stb. cseréjét. Mikor elnyersz egy bérlakást, megnézheted, s tudni fogod, mikor mi fog történni a lakásoddal. Ha külön kívánságod van, hamarabb is megteheted, de a tulajdonos engedélyével, s annak ellenőrzésével, sőt annak szakemberei végzik, az általad kiválasztott és megvásárolt anyagokkal. Kontárkodás kizárt.

    A Fidesz törvényéhez. Nekem az a felháborító, hogy hiába fizetem tisztességesen a törlesztőrészleteket, a tőketartozásom nő, s a tőketartozásom ma nagyobb, mint amit felvettem, miközben a lakás értéke csökkent. Az apró betűben benne volt, el is olvastam annak idején, hogy a bank kezdeményezheti az adósság egy összegben kifizetését, ha a tartozás mértéke meghaladja az ingatlan értékét. Persze ezt nem lépte még meg a bankom. A tőketartozást levinném a lakás jelenlegi értékére, hisz amikor adták, akkor is annyit adtak. Az eredeti törlesztőrészlettel, kb. ott tartanék ma a tőketartozásommal, amennyit most ér a lakásom.
    Felvettem 10 milliót, tőkét törlesztettem 5 év alatt 2,3 milliót, a jelenlegi tartozásom 11,2 millió, a lakásom ér 7-7,3 milliót. Ördögi kör.

  205. 227.
    Nem értem miért kell még mindig az adósokat hibáztatni. Be van bizonyítva, hogy a bankok csaltak, loptak, hazudtak, hogy ezek a szerződések ezer sebből véreznek, hogy amikor az adósok felvették, akkor volt egy +-15 %-os sáv, amit később eltöröltek, ezzel együtt a legnagyobb baj mégsem az árfolyammal van, hanem az önkényes kamatemelgetéssel(miközben a jegybanki alapkamatok nulla közelire csökkentek, pl. svájci jegybank) és más költségekkel, magyarul annyit fizettet vissza a bank, amennyit akar és így tovább.

    Mégis még mindig az adósokat hibáztatjuk? Néhányan hülyék voltak tényleg és mindenképp bedőltek volna, de itt nem erről van szó, lássuk már a lényeget.

    228.
    A lengyelek megfékezték és megoldották ezt a problémát, a horvátok is jogilag rendezték, az osztrákoknál a nálunknál 10x kisebb banki lehúzásokat is keményen megbüntették, a román legfelsőbb bíróság ma vágta pofán a OTP Bank Romaniát. Orbánnak valóban a hatalma, meg a stadionjai a fontosak. Mit neki 1-2 millió magyar, csak jól kell a pusztulást kommunikálni.

    229.
    Szóval 5 éve rendesen fizetsz, a megemelkedett részleteket is, mégis ma több, mint 1 millióval többel tartozol, mint amennyit kölcsön kaptál. Erről beszéltem korábban is, ez nonszensz. (És itt tök mindegy, hogy mennyi havi jövedelemmel vetted fel). De hát (Melike szerint) így jártál, fogadd el. Hülye voltál, magadnak köszönheted, semmit nem kell itt csinálni egyesek szerint. Fizetsz életed végéig havonta egyre többet, majd 15-20 év rendes törlesztő fizetés után már 20-25 millió vagy ki tudja mennyi lesz a tartozásod. Majd a gyereked- unokád folytatja.

  206. 230:
    Ne beszélj félre. A tőke azért emelkedik, mert CHF-ben van felvéve. Buza tőketartozása nem emelkedett CHF-ben, csak annak a forintra történő átszámításakor. És pontosan ez volt a hülyeség, hogy forintban kapják a fizetést és CHF-ben vettek fel hitelt, és semmi biztosíték nem volt arra, hogy az állásuk 15-20 évre megmarad. Hatásában ezek az adósok a kölcsön felvétele mellett mindjárt spekuláltak is egy jó nagyot. Arra spekuláltak, hogy a CHF = 140 Ft paritás megmarad. A bankok pedig az ellenkezőjére spekuláltak.

  207. 230: érdekes módon amikor javuló volt az árfolyam, pl 160on felvett CHF 140ig lement, akkor senkinek nem volt igazságtalan, hogy a 8 millió Ft hitele lement 7-re pedig csak kamatot törlesztett…

  208. Káslerről jut eszembe, hasonlítsuk össze Hitlerrel (nem a program, vagy a személyiség miatt), egy ilyen elitellenes mozgalmárból csak akkor lesz vezető, ha a nagytőke akarja. Vagyis ha az elitellenessége csak jelszó. Ha komolyan gondolja, nem lehet belőle semmi.

  209. 231.
    Miért beszélnék félre? Egyrészt CHF sehol sem volt, csak a könyvelésben, másrészt nem mindegy, hogy miért emelkedik? A lényeg, hogy az adós milliók kifizetése után többel tartozik, mint amennyit kapott.

    “Arra spekuláltak, hogy a CHF = 140 Ft paritás megmarad.” Ismerek olyat, akinek az orra alá tették az MNB 15% intervenciós sávját azzal, hogy max 15 %-al emelkedhet a törlesztője.
    De mint írtam is az árfolyamváltozással van a kisebb gond. Az egyoldalú kamatváltoztatás és egyéb költségek a fő gond. Ez egy csalássorozat, nemzetrontás, népírtás. Egy normális országban BTK lenne. Igaz egy normális országban nem is engedték volna idáig fajulni a dolgokat. És egy normális országban azt hibáztatnák, aki a bűnös és nem a kifosztott, becsapott, bajbajutott emberekre mutogatnának.

    232. Hahahah, amikor a svájci jegybank alapkamata lement szinte nullára, addig nálunk a kezdeti 4-5 %-os kamat felment 8-9%-ra is. A bankok bebiztosították magukat, hogy ha csökkenne az árfolyam, az adóst akkor is megszivatják. A véleményed demagógia, sajnálom.

  210. 234:
    Azt én magam is kifogásoltam, hogy a “NORMÁLIS” kötelmi jog nem teszi lehetővé, hogy az egyik szerződő fél önkényesen megváltoztassa a feltételeket. Ha az egyik fél tetszőlegesen megváltoztathatja (például a kamatlábat), akkor az NEM szerződés. SEMMIS SZERZŐDÉS. Akkor is, ha a másik szerződő fél azt aláírta. Az más lapra tartozik, hogy én ilyen szerződést a büdös életben nem írnék alá. Javasoltam is, hogy ilyen alapon nyújtsanak be keresetet. Ezt a pert nem lehetne elveszíteni. csak ugye tudni kell azt, hogy a Bíróság nem “súg”. csak azt és kizárólag azt tárgyalja, amit kérnek tőle. — Abba viszont nem lehet belekötni, hogy CHF-ben csak nyilvántartva volt. Valóba, soha senki nem látott CHF-et, de nem is kellett. Ebben állapodtak meg. Felvett a pasi 80.000 CHF hitelt, amit mindjárt át is váltott HUF-ra, mert azt kellett neki fizetni a lakásért. Amikor törlesztett, a banktól forintért megvásárolta azt a CHF mennyiséget, amire szüksége volt. Amikor bankkártyával vásárolsz, akkor se látsz papírpénzt. Az egész tranzakció virtuális.

    “Ismerek olyat, akinek az orra alá tették az MNB 15% intervenciós sávját azzal, hogy max 15 %-al emelkedhet a törlesztője.” Igen? Akkor az “ismerek olyat” miért nem kérte, hogy vegyék be a szerződésbe? Megmondom, hogy miért, mert akármit aláírt volna, csak kapja meg a pénzt, mert “instant happiness” Apám 20 évig építette a házát, a nagyapám 30 évig takarékoskodott, de én fasza gyerek vagyok, nekem azonnal lesz panorámás, lakóparki lakásom, meg márkás nyugati kocsim, mert hülye az, aki vár rá, most vagyok fiatal, most akarok élni..bal-bla-bla. Aztán, amikor szar van, akkor ganék a bankok, ganék a politikusok, mindenki gané (IGEN, ez egy ilyen világ) mentsük meg őket.

  211. 233:
    Kásler mindent megtesz, hogy “valaki” legyen. Lesz is. Ismert a neve, tömegek mennek utána, elhiszik róla, hogy önzetlenül harcol az IGAZSÁGÉRT. De akkor majd ki fogod találni, hogy a háttér hatalom embere.

  212. 236: Eredetileg nem kell senki emberének lennie egy ilyen mozgalmárnak. Egyszerűen előadja a jó öreg elitellenes indulókat. DE a nagy változások soha nem a nép köréből indulnak, a nép felfelé igazodik. A potenciális versenyzők közül van, akit megtámogat a pénz, a nagytőke, van, akit nem. Csak olyat támogat, aki igazából nem veszélyes rájuk, legfeljebb szavakban. Ha Kásler őszinte, akkor nem viheti semmire.

  213. 237:
    Csak a saját karrierje érdekli, nekem elhiheted, volt vele afférom.

  214. 234: Nem idéztem be, de én erre a részre válaszoltam: “Szóval 5 éve rendesen fizetsz, a megemelkedett részleteket is, mégis ma több, mint 1 millióval többel tartozol, mint amennyit kölcsön kaptál. Erről beszéltem korábban is, ez nonszensz.”
    A kamatráta emelésből sosem származott olyan, hogy megemelkedett volna a tőketartozásod.
    (És amikor lement 160-ról 140-re a CHF, akkor a havi törlesztők is csökkentek.)

    235: Bizony, a feltételek tetszőleges változtatásának joga kizárólag az államot illeti meg. Ők bármikor kivethetnek újabb adókat, emelhetik a kulcsokat (elvehetik a trafikod legfőbb bevételi forrását adó termékkör forgalmazásának jogát stb stb, amivel keresztbe húzhatják a számításait a banknak és a közembernek egyaránt…
    De az állam jóságos, a bankok a gecik, hogy egy feltételt ők is szabadon módosíthatnak…
    A bankok ezzel a kamatemelési dologgal áthárították a kockázatokat a közemberekre, azok meg választhattak, hogy nem kapnak hitelt, vagy viselik ezeket a rizikókat… Valójában a tetszőlegesen változtatható kamatlábak égbe emelkedése ellen kizárólag a bankok közti verseny véd. Ha a te bankod sokkal magasabbra emeli a rátát, mint más bankok, akkor jogod van egy másik banktól felvett hitellel kiváltani a nála lévő tartozásod. Persze ennek is vannak költségei, érdemes átszámolni, hogy valóban megéri-e a váltás.
    Sokkal nehezebb viszont az állam szopatásaival szemben megvédened magad…

  215. 234!
    Fantomas!
    A forrást és az eszköz oldalt kicsit össze kevered.Ha én meg kaptam a pénzem,és kézzel fogható dolgot csináltam belőle,nekem semmi közöm ahhoz hogy a bank honnan vette a pénzt..
    231-ben meg válaszolt Tibor bá..
    Én felvettem 23 ezer CHF kölcsönt.Most 7 év után van nekem 19 ezer a tőkébe..Az hogy most a forint árfolyama mennyi,az egy dolog.. Illetve sajnos nem egy dolog,de ez van…Tehát a tőkém csökkent,csak ha átszámítom akkor nem..

    “Hahahah, amikor a svájci jegybank alapkamata lement szinte nullára, addig nálunk a kezdeti 4-5 %-os kamat felment 8-9%-ra is.”
    Itt megint kevered a bankközi kamatot..
    235!
    Pontosan így van Tibor bá..

    Mi is 20 évig építettük a házat,meg most is folyamatosan költünk rá. 3 milliót vettünk fel a szigetelésre meg be szinezésre ablakcsere stb.De ez nem volt elég,még akkor volt nekünk 2 millánk,azt is bele tettük egybe így akkor..A ház el is nyelte,meg nyeli is folyamatosan.(több mint 15 milliónál járunk)
    Aztán vagy 6 éve a férjem munkatársa felvett 14 milliót 35 évre 40 éves fejjel,mert mondta a férjemnek hogyha nekünk lehet nagy házunk ,akkor neki is lehet.Mi nem tudtuk akkor miről beszél,és most mikor bukta a házát,mert nem tudta fizetni havi 160 eret,azt mondta a férjemnek,
    “miről beszélsz,nem ér a házad annyit mint a hiteled”.
    Akkor mondta a férjem neki,hogy mi csak 3 millát vettünk fel.Nézett nagyot,mert a barom azt hitte hogy mi is 14 millát vettünk fel hogy nagy házunk legyen.Nem gondolta,(pedig járt nálunk)hogy mi 20 év alatt építettük fel a házat..

  216. Folytatni akartam csak lejárt az idő.

    Szóval a többi kollégája is csak nézett mikor mondta nekik hogy nekünk 12 milla saját pénz van benne.Az mondák rögtön,hogy honnan volt nekünk annyi pénzünk?Mondta a férjem nekik,hogy ezt 20 év alatt tettük bele,nem egyszerre.De csak néztek mint a moziba..Nem értették..Egyszerűen nem tudják,milyen az ha nem egybe veszed meg hitelre a házad,hanem téglánként rakosgatod össze..

  217. Hát igen, végre egy jó hír, végre megszabályozzák őket!

  218. A bankok a válság után gyakran hivatkoztak erre a képletre CHF hitelek esetén:

    Banki CHF hitel kamat =
    SNB (svájci jegybanki alapkamat) +
    CDS felár +
    kamat marzs (banki haszon, banki döntéstől függő változó)

    Nézzük meg az ábrán a válság kiindulást 2007 közepét.

    SNB: 3%
    CDS: kb. 3.2%
    Lakáscélú jelzáloghitel kamat: 4.3%
    Szabad felhasználású jelzáloghitel kamat: 5.5%

    Egyértelműen látszik a válság kirobbanása előtt a CDS felár nem került beépítésre a kamatokban.
    Tehát a korábbi banki érvelés már sántít.

    2007.07-2012.01
    Az ábrából világosan látszik, hogy a bankok a saját képletük alapján extraprofitra tesznek szert, a kamat marzsukat megemelve.
    Ez jól látszott a banki eredménykimutatásokból is.

    2012 január (CDS felár csúcs):
    SNB: kb. 0%
    CDS: kb. 6%
    Lakáscélú jelzáloghitel kamat: 6.2%
    Szabad felhasználású jelzáloghitel kamat: 7.5%

    A képlet alapján a két hitel kamatának 6 % felett kell lennie, ami teljesül is.

    Na most a kérdés az, hogy a válság előtt miért is tekintettek el a CDS felár kamatba történő
    beszámításától?

    Ha meg akkor eltekintettek, akkor hirtelen miért is számoltak a válság során ezzel is?

    Ezek alapján, ha a 3% alap CDS felár nem számított bele a kamatba 2007.07-kor,
    akkor a 2012 januárjában csak az ettől való különbséget kéne beszámítani.

    Ez a +3%, ami pont kioltana az SNB kamatváltozás hatása.

    Ekkor a válság során még csökkenteni is kellett volna a kamatokat, változatlan kamat a
    CDS felár csúcs idején 2012. januárjában lett volna , ha 2007.07-hez viszonyítjuk a kamatváltozást.

    Mindebből az következik, hogy a banki hivatkozás, hogy a kamatok azért emelkedtek, mert a CDS felár nőtt, egy nagy kamu.

  219. 246-248:
    A kapitalizmusban nem csak elfogadott, hanem általános törekvés a profit maximalizálás. Ezt senki nem veheti zokon. A cél érdekében bedobott magyarázkodás (promóciók, hirdetések, jutalom pontok, hűségjutalmak, sorsolások, ajándék utazások, stb. stb.) mint üzleti stratégiát a társadalom elfogadta, és él vele. – Az a marha, aki aláír egy olyan szerződést, amiben explicit szerepel, hogy a bank egyoldalúan változtathat a kamatlábon. Innen kellene nézni a dolgokat. 🙁

  220. “a forinthitelnél kedvezőbb feltételeket kínáló devizahitelek esetében a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, s ez nem ütközik sem a jogba, sem a jó erkölcsbe”
    http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/16/megvan-a-kuria-dontese/

    Az egyoldalú szerződésmódosítás témáját meg átpasszolták az Európai Bíróságnak.
    Ami azért vicces – nem tudja a Kúria, hogy egyoldalúan nem lehet szerződéseket módosítgatni? Vagy ha lehet, a bank ügyfele miért nem módosíthat, szintén egyoldalúan???

  221. 252: “ez tűrhetetlen…” Mármint mi?

    Azzal én is egyetértek, hogy az árfolyamkockázatot figyelembe kellett volna vennie a leendő adósoknak, főképp, hogy a megelőző 20 évben a svájci frank árfolyama folyamatosan emelkedett… – bár ez a trend akár meg is fordulhatott volna /persze mitől/ és akkor nem lenne ‘ügy’.

  222. 253: Azt majd megmondja Rogán, hogy szerinte mi tűrhetetlen 🙂

    De szerintem se adtak a bankok svájci frankot az adósaiknak, tehát a fő csalással nem foglalkoztak a kúria bírái, hogy kúria meg őket a kánya. Bekérték már a könyveléseket, hogy adott hónapban valóban vásároltak a hitelezők annyi svájci frankot, amennyit a hitelesek tőlük “svájcifrank hitelként” akkor felvettek? Mert ha nem, akkor fikció a “kamatkockázat”.

  223. 254: “De szerintem se adtak a bankok svájci frankot az adósaiknak”

    Az tiszta sor, hogy forintot adtak… és forintot is kértek vissza.
    Svájci frank vásárlás bizonyára volt, de az valószínű, hogy nem annyi, amennyi letakarná az összes hitelt – a pénz multiplikátor ebben a relációban is működött.

  224. 255: én nem kutattam, de ha nem vettek svájci frankot, nem lehetett árfolyam miatt többletkiadásuk!

  225. 250:
    Korábban mintha arról is nyilatkoztál volna, hogy az egyik szerződő félnek aránytalanul egyoldalú előnyöket biztosító szerződés semmis.
    Legalább is a Ptk-ban ez található.

  226. 257:
    Az “aránytalan” egy gumi jelző. Mi aránytalan, és mi nem?

    256:
    Nem kell ide CHF. Abban állapodtak meg, hogy az elszámolás CHF alapon történik. Ez egyértelmű és világos.

    Már korábban is írtam. A dolgot egy helyen lehet megfúrni. Az ügyfelek szándékosan félre lettek vezetve azzal, hogy indokolatlan volt a kamatláb különbség a két hitel között. Ezzel terelték az embereket a CHF felé. Emlékezzünk a hirdetésre: bla-bla-bla-bla-bla. Ha CHF hitel, akkor semmit se kell igazolni, nézni, csak alá kell írni.

  227. 251!
    Rögtön szaladtam ide,de már látom Observer megelőzött..
    Most olvastam én is ezt a dolgot..Nem is reméltem mást ,hogy más döntés születik..Én meg most decembertől már 60 ezret fizetek havonta,és 30-al kezdtem.. 🙁 Ha nem tudnak csinálni semmit,legalább egy kicsit megerősíthetnék a forintot..
    Már én is kezdek bepipulni…3 millióra 30 milliót fogok visszafizetni,de már én is kételkedem benne hogy sikerülni fog…Ez aztán a jó erkölcs nekik. 🙂

  228. 250. Lehet azt mondani, hogy marhák voltak és bűnhődjenek, de sok értelmileg kiszolgáltatott ember írt alá ilyet, akik egyébként a maguk szintjén hasznos tagjai lehetnének a társadalomnak. Persze kapitalizmus van, de annak idején senkit nem kérdeztek meg az ország kiárusításáról Antallék. Ilyen alapon lehet a drogot is legalizálni, mert arra is van igény és sok pénzt hoz. Kúria ide vagy oda, ez a magyarságnak szép kis seggbekúria.

  229. 260:
    Az ország jelentős hányadát behúzták a csőbe, és akik ezt előrelátták és tehettek volna ellene, nem tettek semmit. Miután a nemzeti vagyon hatalmas hányadát az urak elherdálták, most a nép tökéletes kivéreztetése folyik még hosszú éveken át.

  230. 254.
    “tehát a fő csalással nem foglalkoztak a kúria bírái, hogy kúria meg őket a kánya. ”
    Kiváncsi vagyok, hányan találtak lófejet az ágyukban a szavazás előtt. Irdatlan pénzekről van szó, nem mellesleg a HITel hiteléről…
    Kennedyn már bemutatták a bankosok, hogy meddig képesek elmenni érdekeik védelmében.

  231. 258:
    Az eléggé aránytalan, hogy az egyik fél korlátlanul módosíthatja a szerződés feltételeit, a másik meg nem.

  232. 263:
    Neked, nekem, meg neki, de a bíró szerint neki nem.

  233. Lehet itt birosagra jarkalni, meg felvonulni, a bankokat szidni, csak hat semmi ertelme nincs. A dontes szerintem pontosan igy a helyes (megjegyzem tobben irjak nem is szamitottak masra). Da hat mi mas is lehettet volna a cirkusz vege, mint ez. Egyszeruen ezt diktatlja a jozan paraszti esz.

    Ha mar csak abbol indulok ki, hogy miert is kell hitelt (plane eron felul) felvenni?!? Aztan, ha hitelt vesz fel valaki, miert veszi fel belathatalan idotavra (5-10-15-20 ev!!!)?!? De rendben legyen, kell TV, nagyobb lakas, uj auto stb. De meirt kell meg egy rizikofaktort a devizaval hadrendbe allitani?!?

    Hitel(torlesztes), hosszu tav, deviza…ez harom, olyan (fo)rizikofaktor melyek akar egyenkenti rosszra fordulasa is bedonthetnek egy egesz csaladot!

    De legyen ez is rendben. Nagyon kell a penz. Ertem. De ha mar bevallajak, miert nem kotottek ra biztositast?!?

    Tenyleg megdobbento, hogy ennyien beultek a hintaba, de az meg hihetelnenebb hogy ezek meg most is verik a melluket, mondvan NEKEM VAN IGAZAM. Szamomra a magamutogatasnak ez a fataja az EN VAGYOK A HULYE IDE LOJETEK eklatas peldaja. Ezeket a sajat ingyenreklamuknak koszonhetoen megint be fogjak huzni a csobe, felhasznaljak politikai celokra, aztan mikor mar unalmasak lesznek, mehetnek a levesbe. Er ez ennyit? Nem lehetne inkabb rogton a levessel kezdeni?

  234. 266: A törvény büntetni rendeli a becsapást, a hülyék és felelőtlenek becsapását is. Tömeges elkövetés minősített eset.

  235. 266: “De ha mar bevallajak, miert nem kotottek ra biztositast?!?”

    Mire? A kamatlábra, vagy árfolyamra? Ilyen biztosítások tudtommal nincsenek. Az árfolyam kockázatot mondjuk le lehetett volna fedezni, határidős devizaügyletekkel, de ilyenről a devizahitelt felvevők többsége azt se tudja, eszik-e vagy isszák.

  236. 266.
    Szerintem a bank DOLGA hogy a rizikót kiszámítsa, és nem a péké meg a teszkós polctöltögetőé. Ja igen, és hogy közölje az ügyféllel, aki AZÉRT megy a bankhoz és nem az uzsoráshoz, mert BÍZIK a szaktudásukban.
    OK… Most már generációkra megtanulták az emberek, hogy a bank semmivel sem erkölcsösebb a városszéli uzorásnál.

    Mert kiváncsi vagyok, ki tudja elmagyarázni, hogy ha valaki felvesz 8 misit, visszafizet 8 misit és még 18 misivel tartozik, az nem uzsora…

    Mert ugye a bank nem vállal SEMMI rizikót és nem is veszíthet.
    Az egyetlen gazdasági szegmens, ahol az elmaradt profitot veszteségként lehet elszámolni…

    És prímán értenek ahhoz, hogy áldozataikat hibáztassák.

  237. Becsapas: itt maximum onbecsapasrol beszelhetunk, igazan ezt kellene buntetni.

    Hat ha valaki nem ert a hataridos / opcios ugyletekhez (kerulje, minimalizalni az arfolyam kockazatot) akkor nem kellet von’ tan megis inkabb hagyni azt azt a CHF-et?

    “Szerintem a bank DOLGA hogy a rizikót kiszámítsa, és nem a péké meg a teszkós polctöltögetőé.” – nekem ez tetszik a legjobban. Ugyan en nem lattam egy szertzodest sem, de hogy abban van egy passzus ami a kockazatrol szol (ha minden igaz nagyobb erteku hitel eseten a kozjegyzonek is fel kellett olvasnia!) arra merget veszek. Jah, ha valaki nem ertette meg hat annak Tibor ba’-tol klcson vett “ha nekem egy mondatot haromnal tobbszor el kell olvassak hogy megertsem…” bolcsesseget tudom ajanlani.

    Ragozhatjuk itt a tortenetet a vegtelensegig. Arra feleljen nekem valaki, hogy mondjuk 100 hitelesbol hanynak volt ugy igazan arra a penzre raszorulva? Mert szerintem aranyaiban elenyeszo a szamuk.

    “…mert BÍZIK a szaktudásukban…” – Hogy is van ez? De hiszen mar az eleve visszazs, hogy az eladotol kerek tanacsot a sajat termekerol!?! Penz eseteben szerintem ilyen plane nincs.

    Ne ertsetek felre, meg tudom erteni azoknak az embereknek az elkeseredettseget akik rossz dontesuk kovetkezteben mindenuket elveszitettek. Megis, problemajukra ugy velem igy nem a jo megoldast fogjak kapni.

  238. 269:

    A banknak valóban az a dolga, hogy a rizikót kiszámítsa, de nem az ügyfél részére, hanem saját magának.

    Nem, az ügyfél azért, ment a bankhoz, mert kölcsönt akart MINDEN ÁRON. És semmi nem érdekelte, bármit aláírt, csakhogy megkapja a pénzt.

    Csakhogy a “valaki” nem 8 misit vett fel, hanem, hanem egy rakás CHF-et, amit rögvest el is adott a banknak 8 misiért.

    Szemétség, ami történt, de maradjunk az igazság talaján. Már tízszer megírtam, amibe bele lehet kapaszkodni az a félrevezetés. Indokolatlanul nagy volt a kamatláb különbség, és ezzel terelték az embereket a CHF felé.

  239. 270.
    ” Hogy is van ez? De hiszen mar az eleve visszazs, hogy az eladotol kerek tanacsot a sajat termekerol!?! ”

    Visszás?
    Szóval, ha bemegyek egy autóalkatrész boltba, és kérek egy Opel vezérműláncot, az eladó ad nekem egy Audi vezérműláncot, met neki azon nagyobb a haszna, aztán “pénztártól való távozás után reklamáció nincs” ?
    Ha elmegyek a kórházba vakbélműtétre, aztán megműtenek porckorongsérvre, mert azon jobban keres a sebész, még én vagyok a hülye, hogy nem adtam használati utasítást az operációs teremhez ?

    Szerintem arról vab szó, hogy a bankok kihasználtak egy fals benyomást (dübörgő pannon puma) a gazdaságot illetően és rájátszottak arra, hogy az emberek bíznak a jövőben…
    Pedig, ha valaki akkor a bankok tudták, hogy a jegenyefák nem nőlnek az égig, és nagy durranás lesz… de nekik NEM VOLT komoly kockázatuk,, hát nyomatták a hiteleket ezerrel.

  240. 272:
    Ne tessék csúsztatni. Hochstein “tanács” kérést említett, és igaza van. A saját portékáját mindenki dicséri. Banktól nem lehet kérni tanácsot, hogy mibe vegyem fel a hitelt, mert más az ő érdeke, és más az enyém. — Az van, amit már írtam. Az emberek megvadultak a lehetőségtől, és bármit aláírtak (volna) hogy megkapják a pénzt. Aztán most meg az a rohadt, uzsorás bank!

  241. 271.
    Igazad lehet, voltak akiket megszédített az eddig sose tapasztalt lehetőség, hogy úgy éljenek mint szeretnének.
    De edig olyan sem volt, hogy a bankok előre tudták, hogy a hitelfelvelők nagy része nem fog tudni rendesen fizetni, de mivel ők le voltak védve, sőt, jobban jártak a “nem fizetőkkel” mert hosszútávon nagyobb belőlük a haszon, mint a szorgalmasan fizető adósokon.
    Azt hiszem, ez az a pont, ahol a bankok felelősége nagyon nagy.
    Ha előre figyelmeztették volna a népet a játékszabályokra, akkor elfogadnám a bankvédők álláspontját, de itt valóban jóhiszemű embereket vettek le hatalmas pénzekkel.

  242. 267: Nem hiszem, hogy a politikusok olyan törvényt hoztak volna, ami alapján egyenesen vonulhatnak is be a böribe… 🙂 Vagy az nem becsapás, ha a választási ígéreteket nem teljesítik?

    274: “sőt, jobban jártak a “nem fizetőkkel” mert hosszútávon nagyobb belőlük a haszon, mint a szorgalmasan fizető adósokon.”

    Ebben egyáltalán nem vagyok biztos, ugyanis a behajtási költségek is jóval magasabbak, és esetenként még az ingatlanfedezet se elegendő a tartozás rendezésére, mert annak is csökkent az értéke, miközben a hitel tőketartozása az árfolyam változása miatt emelkedett.
    No meg a kilakoltatási tilalom alatt a nemfizető ügyfél tovább lakik a házban, továbbra se fizet, a bank meg lényegében semmi pénzt nem lát abból, amit kölcsön adott az ügyfélnek. Ingyen albérlet a lógósoknak…

    “Ha előre figyelmeztették volna a népet a játékszabályokra”

    Oda tolták a papírt mindenki orra alá elolvasásra, aztán még a közjegyző is kötelezően felolvasta (sokezer forintért), hátha diszlexiásak az ügyfelek, és csak ez után léptek életbe a szerződések. Milyen játékszabály nem volt ismert?

  243. Ilyen nagy mennyiségben akkor sem lehet embereket becsapni, ha hülyék és megrészegedtek a pénztől. Ez nemcsak erkölcstelen, de nagyon veszélyes is, hiszen egy ország aktív, kereső lakosságát nyírják ki vele. Hogy manapság a jog köszönő viszonyban sincs az erkölccsel, ne tévesszen meg senkit, hiszen a pénzügyi bűnözői körök együtt hozzák a törvényeket a politikai bűnöző körökkel. A banknak ez az érdeke, rendben van, de hol van az állam, aki pofán vágná őket?

  244. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a bankok sem ‘kalkulálták’ előre a gazdasági válságot és a frank árfolyam elszállását, illetve ezzel párhuzamosan az ingatlanok értékcsökkenését. A banknak is inkább az az érdeke, hogy tartósan megmaradjon egy jó piacon.
    Az más dolog, hogy amikor a vész beütött, akkor a szerződésekben biztosított lehetőségeiket kihasználva nem csak a veszteséget kerülték el, hanem a legnagyobb válságban is képesek voltak növekvő nyereséget produkálni, azt viszont már egyértelműen az ügyfelek kizsigerelése árán. De mint tudjuk, ezek a szerződések, amelyek ezt lehetővé tették, nem ütköznek se törvénybe, se jó erkölcsbe… legalábbis a Kúria szerint.

  245. Hochsteinnek igaza van…(Viszont amit Avatar ír a biztosításról a válaszában ,az is igaz)
    Én is megírtam már ezerszer,hogy az emberek itthoni fizetésekre vettek fel 10 milliókat.150 ezer forintos fizetésekre,és 20 évre,meg 30 évre,40-45 éves fejjel…(Az addig mit csináltak?)
    Most mondom,hogy képtelenség lesz visszafizetni amit felvettek..Ez az igazság..Rengeteg emberi élet fog tönkre menni,folyamatosan,ahogy évről évre egyre többen fognak bedőlni..Csak idő kérdése..
    276!
    Önmagadtól még az állam sem tud megvédeni..
    277!
    Observer!
    Mit gondolt a bank?A magasan képzett közgazdászok?Meddig mehet ez így?Meddig lehet ezt még így játszani?Minden nem mehet a végtelenségig..Még hogy nem gondolták hogy a frank elszáll?Eltörölték az árfolymsávot..Meg jól megemelték a kamatokat a duplájára..

    (Na megyek teóriát olvasni,mert soha nem végzek vele.. 😀 )

  246. 278: “Eltörölték az árfolymsávot” Akkorra a forint az euróhoz volt kötve, nem a chf-hez, az árfolyamsáv fenntartása így nem segített volna a chf-ben eladósodottakon.

    “Mit gondolt a bank?” Vegyük pl. az OTP-t. 1949 óta van a ‘piacon’, miért rombolná le a saját bázisát, ha nincs rákényszerítve?
    A válság hatására szerintem a bankok menedzserei ugyan úgy összepisálták magukat első ijedtségükben, mint a többi halandó. Aztán szépen kitotózták, hogy jöhetnek ki jól a válságból – Orbánnal viszont nem számoltak, úgyhogy most újra izzadhatnak.

  247. 278. “Önmagadtól még az állam sem tud megvédeni..”

    Ez cinikus hozzáállás, mert nem egy-két elszigetelt esetről van szó. Tömegesen így behúzni embereket a csőbe( akár hülyék, akár nem) nemzetellenes bűncselekmény és felesleges ecsetelni, hogy ezért mi járna normális esetben. Amikor az elhülyített tini gumimellet, tetkót, kacsacsőrt kér karácsonyra, akkor is ő a gazember? Vagy a sebész, aki dúskál a milliókban és leszarja, hogy ki hogy teszi magát tönkre, mert van rá igény és ő jól élhet. Ugyanígy van ez a bankokkal is.

  248. 280!
    Mit gondolsz Pugacsov elvtárs?Engem nem zavar?De zavar…És mit tudok tenni?SEMMIT!
    279!
    Nem tudom Observer,mert nekünk a szerződés kötéskor mondták hogy nem mehet fel a törlesztő csak 15 százalékkal maximum,az árfolyam sáv miatt..
    A másikkal egyetértek..

  249. 272:
    “Szóval, ha bemegyek egy autóalkatrész boltba, és kérek egy Opel vezérműláncot, az eladó ad nekem egy Audi vezérműláncot, met neki azon nagyobb a haszna, aztán “pénztártól való távozás után reklamáció nincs” ?”

    És ha úgy fogalmazom át a példádat, hogy Az Opel márkakereskedésben meggyőznek, hogy vegyél egy Astrát, pedig te eredetileg csak egy Corsát gondoltál venni, akkor mocskos csaló szemét-e a kereskedő?
    Szerinted azért beszél rá az Astrára, mert valóban fontos neki, hogy kényelmesebben utazhassatok a tágasabb beltérben, vagy mert neki azon nagyobb haszna van?
    Vissza lehet menni 5 év múlva, hogy engem átvertek, és a kereskedő fizesse ki a közben beletett 70 000 km alatt elszenvedett fogyasztás többletet is?
    Meg különben se volt szó róla, hogy a benzin drágulni fog és így egyre nagyobb extra költséget okoz a magasabb fogyasztás…

    De valójában a példa nem is igazán jó, ugyanis a forint hitel nem jár alacsonyabb “fogyasztással”, annak is megvannak a maga kockázatai. Pl 2003.01.17-06.11 között 6,5 % volt az alapkamat, ha mondjuk februárban vettél fel forinthitelt, akkor az első kamatperiódus után 2004-ben azzal szembesülhettél, hogy 12,5 %-ra nőtt közben az alapkamat (2003.11.28-2004.03.23), egy alapkamathoz indexált forinthitel esetében ez is a törlesztőrészlet közel duplázódását hozza… Vagy mondjuk 2005 novemberében 6%-os volt az alapkamat, a következő évek novembereiben meg 8%, 7,5%, majd 2008-ban 11,5%… Hopp, itt is közel duplára ugrott volna a törlesztő az eredetihez képest…
    Na, ilyenkor ki a mocskos geci kizsákmányoló hazug?

    Szóval a HUF vs CHF hitel inkább olyan, mint a Toyota vs Fiat kérdés. A Toyota (a közgondolkodás szerint) ritkábban romlik el, de drágább (azonos méretkategóriában). De persze az is elromolhat, és akkor drágább hozzá az alkatrész is. Találd ki előre, hogy melyikkel jársz jobban pénzügyileg mondjuk 10 évre tervezett használat alatt…
    Ha kereskedőnél vehetsz mindkét márkát, persze hogy azt próbálja inkább eladni neked, amivel ő jobban jár, nagyobb haszna van rajta – az pedig egész biztos, hogy nem vonja kétségbe, hogy szükséged van autóra, nem próbál meg lebeszélni az autóvásárlásról, pl. a közúti balesetben elhunyt sofőrök példájával riogatva…

    281: Ha euró alapú hitelt (is) ajánlottak, arra mondhatták – azt ők se tudhatták előre, hogy ahelyett, hogy belépnénk az ERM-2-be és szép lassan bevezetnénk az eurót, az MNB inkább eltörli az árfolyamsávot. (Vajon ez is a kereskedelmi bankok sara?) Bár ha a sávot nem törlik el, akkor meg a sávközép eltolásával is bekavarhatott volna az MNB.
    De a CHF hitelek esetében ha ilyet mondtak, akkor az valóban téves tájékoztatás, csak persze utólag nem igazán lehet bizonyítani.

  250. 282:
    Nagyon jó, plasztikus az autóvásárlási analógiád. Megfúrhatatlan. Gratulálok. A bank-utálók elgondolkozhatnak rajta.

  251. 282-283: Nem jó a hasonlat. A bank szerepe nem annyi, mint egy autókereskedőé. A bankok vezetése tökéletesen át tudta látni, mivel jár, hogy idióták (nem elég információval rendelkező és részben valóban felelőtlen emberek) tömegét rábeszéli olyan hitelre, aminek tömeges következménye egy egész társadalmat megrenget majd. És mégiis nyomatták a terméket, akárcsak az USÁ-ban a subprime hitelt, direkt utasítva a banki “eladókat”, hogy fogadjanak el, vagy javasoljanak hamisított jövedelemigazolásokat. A főbankárok “utánunk az özönvíz” játékot játszottak. Karóban a helyük.

  252. 284: Ha jól tudom, Amerikában épp a kormányzat szabályozta úgy a piacot, hogy a subprime-oknak is hitelt kell adni, mert szerintük “igazságtalan” volt a bankok azon gyakorlata, hogy csak a “gazdagoknak” adtak hitelt, akik biztosan vissza is tudták fizetni.
    “The Government Did It” http://www.forbes.com/2008/07/18/fannie-freddie-regulation-oped-cx_yb_0718brook.html (biztos van jobb cikk is a témában, hirtelen ezt találtam)
    Régi bölcsesség, hogy “az kap könnyen hitelt, akinek nincs rá szüksége”, de kormányzati célként jelölték meg, hogy a szegényeknek is legyen lehetőségük saját ingatlantulajdonhoz jutni, szóval utasították a bankokat, hogy mostantól ne így legyen.

    Itthon is hallottam olyat, hogy milyen szemét a bank, hogy nem ad hitelt. Mindezt egy kb. minimálbérre bejelentett embertől, aki épp úgy érezte, hogy a zsebbe kapott pénzét is figyelembe kéne vegye a bank, aminek a létezését semmivel se tudja igazolni, de higgyenek neki, hogy van, csak az adóhatóság elől akarják eltitkolni… Hát miért nem bízik meg benne a bank?
    Később biztos kapott valahol az ingatlanfedezet alapján (pl a po-po-po banknál), és akkor biztos elégedett volt egy ideig. Most meg épp azért szemét a bank, mert tudhatta volna előre (a bank! nem ő!), hogy be fog bukni a hitele, és biztos eleve csak a házát akarták megszerezni tőle.

    Mellesleg szerintem a hazai devizahitel problémának a gyökere az 1. Orbán kormány által bevezetett államilag támogatott lakáshitelekig nyúlik vissza. Az sokat “segített” az ingatlanárak növekedésében, de olyan kormányzati költségei voltak, ami nem volt fenntartható, és a támogatások jelentős megvágása után a piac beragadt a magas árszinten (sőt kialakult az a nézet, hogy az ingatlan tutibiztos befektetés, csak felfelé mehet az ára), a lakosság meg “rászokott” a hitelre. Mivel a támogatás átalakítása után a devizahitelek törlesztője alacsonyabb lett, mint a _támogatott_ forinthitel törlesztője (a piaci kamatozásúról nem is beszélve!), ezért az átlagmagyar már tudta is az “okosságot”, nem támogatott forinthitelt kell felvenni, amihez APEH jövedelemigazolás is kell, hanem CHF hitelt, amihez csak ingatlanfedezetet kérnek!

  253. És Angliában épp most akarnak hasonló kormányzati intézkedéseket bevezetni azok “érdekében”, akik “keményen dolgoznak, képesek lennének fizetni a jelzálogot, de nincs elég önerejük”.
    http://www.independent.co.uk/voices/comment/will-politicians-never-learn-the-governments-help-to-buy-scheme-is-subprime-mortgages-all-over-again-8933280.html
    Aztán ha mondjuk jön egy újabb gazdasági visszaesés és pár hónapra visszaesik a jövedelmük, akkor vajon mi fog történni? A bank lesz a gonosz, aki kölcsönadott nekik, és vissza is szeretné kapni, vagy a kormányzat, aki nélkül meg se kapták volna a hitelt?
    Alig 5 évvel a gazdasági krízis után ezzel az elképzeléssel ismét szavazatokat lehet szerezni!

  254. 285!
    “ezért az átlagmagyar már tudta is az “okosságot”, nem támogatott forinthitelt kell felvenni, amihez APEH jövedelemigazolás is kell, hanem CHF hitelt, amihez csak ingatlanfedezetet kérnek!”

    Nem is kapott volna forint hitelt,ha jövedelem igazolást is kérnek,mert nem lett volna hitelképes..Gondolkozzunk már,hogy mondjuk egy 8 millió forint felvételéhez,mennyi havi jövedelmének kellet volna lenni hogy fizetni tudja a részleteket?Ezek az emberek havi szinten,a fizetésük 200%-át vállalták be 25 évre..

  255. 287: “Nem is kapott volna forint hitelt,ha jövedelem igazolást is kérnek,mert nem lett volna hitelképes”

    Viszont odáig már nem jutottak el, hogy ezen elgondolkozzanak és ne vegyék fel a még kockázatosabb chf hitelt…

  256. 286. Egyrészt a bank olyan pénzt ad kölcsön, amivel nem is rendelkezik, másrészt kamatot szed, ami szintén erkölcstelen. Ugyanakkor bűncselekmény is, hiszen egyre növeli a rendszerben levő pénz mennyiségét, rákos pályára állítva ezzel az egész civilizációt. Most akkor mit szeressünk a bankokban?

  257. 288: Tényleg ezredszer is meg kell kérdezni, hogy ki a nagyobb bűnös, az egyedi (felelőtlen) hitelfelvevő, vagy a képzett szakemberek, akik a bankjukban ilyenek ezreire sóznak rá hitelt előre látható következménnyel???

  258. 289:
    Ne szeresd a bankokat, de ne is kérj tőlük kölcsönt. De ha már kölcsönt kérsz, ne fizess utána kamatot. De, ha már fizetsz kamatot, ne írd alá a kamatláb megváltoztatásának jogát, de ha már ezt is aláírtad, akkor utólag ne sírj, mint egy fürdős kurva, és főleg ne az én adómból húzzanak ki abból a szarból, amibe szabad akarattal léptél bele. Tudod, hogy miért? Mert az ügyeskedésed vélt hasznát nem osztottad volna meg velem. Szóval, ha nyersz, akkor az a tiéd. Ha vesztesz, akkor azt mi fizessük meg? Szerinted ez nem erkölcstelen?

  259. 290:

    A válasz nagyon egyszerű. Kilakoltatás után a feleség nem a bankot fogja szidni, hanem a férjét, amiért ilyen hülye volt.

  260. 290: Azt nem értem, hogy egyértelműen hitelképtelen emberek miért kaptak hitelt. Ezzel kockáztatták a bank likviditását is a “képzett szakemberek”. – Persze van rá magyarázat, ezek a “szakemberek” minden ügyfél után felmarkolták a zsíros jutalékot, aztán utánuk az özönvíz – valószínűleg már rég leléptek a pénzzel.

    “ki a nagyobb bűnös” Ez jó kérdés. Mindenesetre, aki fedezetlen csekket ad ki, az köztörvényes bűnöző. Aki úgy vesz fel hitelt, hogy nem tudja visszafizetni, az ‘hitelkárosult’ és áldozat, miközben elcseszte /lényegében elsikkasztotta/ más pénzét.

    294: “addig a kölcsönadó mereszti a seggét és a pénze munka nélkül fial” Meg esetleg lófaszt kap vissza a pénze /tőkéje/ helyett. Többek közt ezt a kockázatot is árazza be a kamattal…
    Miért adnék neked kölcsön, ha nem is ismerlek? Kizárólag akkor fogok, ha hasznot remélek belőle, különben nem kockáztatom a pénzemet.

  261. 291. Az ugyanúgy igazságtalan, ha olyanokkal fizettetik meg a bedőlt hiteleket, akik nem vettek fel hitelt. Esetleg a bankokat lehetne felszámolni, teljes vagyonelkobzásokat tartani, vezetőket karóba húzni, stb., de erre nincsenek meg az eszközök jelenleg.
    Van a szólásmondás, hogy “rusnya, mint a kölcsönkérés”. Ez sem véletlenül alakult ki. A régi világban becsületes ember nem szaladgált kölcsönkérni, mert az ocsmány dolognak számított. Hanem addig nyújtózik, ameddig a takarója ér és munkával teremti meg magának a javakat. Viszont azt se mondja senki, hogy kamatra kölcsönt adni nem gazemberség. Amíg a másik keményen dolgozik, addig a kölcsönadó mereszti a seggét és a pénze munka nélkül fial.

  262. 293 & 294
    Ezt az érvet éveken át fenntartottam, vagyis kamat nélkül miért adnék kölcsön? Rendben van. A kamat erkölcstelen, de mi a fenéért adnám a pénzem kölcsön, ha a legjobb esetben visszakapom. A kölcsönt felvevő pedig az én pénzemmel spekulál és esetleg nyer, akkor a nyereség az övé. Ha veszít, akkor nekem nem adja meg, neki nincs vesztessége, azt nekem kell lenyelnem.

    294:
    Nem a seggét mereszti, hanem rágja a körmét, hogy visszakapja-e a pénzhét?

    Kochn nem tud elaludni, forog az ágyban. A felesége megkérdezi miért nem tud elaludni. Kohn: ismered a Grünt a szemben lévő ház harmadik emeletlén? Persze, hogy ismerem. Tartozom neki 100 ronggyal, amit holnap reggel kellene megadnom, de nincs egy forintom se. Erre Kohné kinyitja az ablakot és felkiabál: Grün úr! – Igen Kochné asszony. – a férjem tartozik magának 100 ezer forinttal. – Tudom, holnapreggel kell neki megadni. – nem fogja megadni, és ezzel becsukta az ablakot, majd a férjéhez fordult – elmehetsz aludni, most majd ő lesz ideges.

  263. 295. Itt van kutya elásva. A kölcsönkérés már önmagában szégyenteljes dolog, de ha az ember rákényszerül, mert mindenki szorulhat meg, akkor is baráttól, rokontól kérhet kölcsön, aki tudja róla, hogy meg is fogja adni. Közeli ismerős pedig nem fogad el kamatot a pénzért, egyszerűen csak segít, mert megteheti. De ezzel üzletelgetni, ebből gazdagodni meg, egész iparágat építeni erre, az jelenleg erkölcstelen, de voltak idők, mikor ezért halál járt és nem véletlenül.

  264. 296: “kölcsönkérés …, de ha az ember rákényszerül…”

    Na azért ne ess túlzásokba, a chf hitelesnek nem kenyérre kellett az a 10-20 millió, amit felvett, inkább csilli-villi új házra, kocsira stb.

    Ehhez képest teljesen más a rokoni kölcsön – én is úgy építkeztem, időnként apámtól, nagybátyámtól kértem kölcsön – de kizárólag mindig csak annyit, amennyit a megbeszélt időre vissza is tudtam adni.

  265. 297. Itt nem néhány nagyravágyó ember pofára eséséről van szó, hanem tömegekéről, akik el lettek bódítva a nyugati jólét ígéretével és jóhiszeműen bedőltek a bank hazugságainak, figyelmen kívül hagyták az apróbetűs részeket. Másrészt az erkölcsi színvonal zuhanása is ide vezetett, hogy lehet más pénzéből jól élni. De akkor sem lehet kinyírni egész tömegeket, hiszen a hülyét becsapni nagyobb bűn, mint az okost. Azért írtam, hogy a hülye és kapzsi is lehet a maga szintjén hasznos, persze néha szüksége van kijózanító pofonokra, na de ekkorára?

  266. 294-295: Fel kell írni mindenki homlokára, és ilyen vitákban állandóan kis tükröt tartsunk a kezünkben és nézzük a feliratot:
    “A pénz egy fikció, egy tranzakciós segédeszköz. ÖNMAGÁBAN NEM TERMEL SEMMIT!!!”

    Tehát kamatot sem szabad szedni érte!!!

    Egy megreformált pénzrendszerben az iszlám és a (zsidók számára kölcsönző) zsidó bankok (írott malaszt) alapelvét lehetne követni: a hitelező és a kölcsönző kockázatmegosztása, és ha az ügylet hasznot hoz, a hasznon osztozás. Tehát ha a dolog veszteséges (üzleti hitelnél), akkor a veszteségen osztozás. Nincs kamat akkor is, ha a hiteles elbukta a pénzt.

    És ekkor automatikusan kizártuk a lánchitelezést, hogy a bank olyan pénzt ad hitelbe, amit ő is hitelbe kapott, hisz akkor követhetetlen lenne, hogy ki min bukott és min nyert, akkor automatikusan kamatkényszer van – ez van ma.
    Kivonnánk a munka nélküli uzsoragazdagodást a rendszerből – álom, szép álom. Hamarabb lesz atomháború, mint igazságos pénzrendszer.

  267. 300. Ha a nevemre célzol, annak idején elftárs lettem volna, csak véletlenül mellényomtam. 😀

  268. 299:
    Ezt nem gondoltad át.
    Nekem nincs egy petákom se, te teli vagy pénzzel. Kölcsön kérek tőled. 1) A vállalkozás beüt, osztozunk a nyereségen te visszakapod a befektetést. 2) a vállalkozás egy bukás. Nekem nem volt semmim. Miből állom a vesztesség felét? Valójában egyedül te kockáztattál, én nem. Mégis enyém a nyereség fele. A teljes vesztesség pedig a tiéd. — Benne vagyok, a következő könyvem költségeire adj kölcsön 1 millát. 😀

  269. 298:
    Konkrétan, ki ígérte a nyugati jólétet?
    Konkrétan, mit hazudtak a bankok?

  270. 264:
    “263:
    Neked, nekem, meg neki, de a bíró szerint neki nem. ”

    Talán nem olyan lefutott az ügy, mint ahogyan állítod:

    “Darák Péter megjegyezte: a hétfői döntés első sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lényeges momentum, hogy a Kúria a devizahiteles szerződések érvénytelenségét egy bizonyos megközelítésben vetette el. Azt mondta ki, hogy ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthető jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközőnek, illetve uzsorás vagy színlelt szerződésnek.

    A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.

    Számos kereset alapszik például a hitelintézeti törvény azon rendelkezésein, melyek szerint semmis az a szerződés, mely nem tartalmazza a hozzá kapcsolódó költségeket, az éves százalékban kifejezett teljeshiteldíj-mutatót, illetve azon feltételek, körülmények részletes meghatározását, melyek fennállása esetén a hiteldíj megváltoztatható, illetve egyáltalán, hogy mi a tárgya szerződésnek. Az MTI érdeklődésére, hogy ezekben a perekben milyen iránymutatást ad a jogegységi határozat, Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott szerződés vizsgálatával dönthetők el, csakúgy mint a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására hivatkozó keresetek, hiszen e téren is nagyon eltérő gyakorlatot folytattak az egyes pénzintézetek. Továbbá a jogegységi határozat után is nyitott kérdés marad az az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon a Kúria megkeresése alapján eldöntésre váró kérdés, mely kihatással lehet az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének megítélésére.”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/darak_ennyit_tehetett_a_kuria_a_devizahitelesekert_2.5.193166.html

    A lényeg változatlanul nincs még megkapargatva.
    Egyoldalú szerződésmódosítás, kamatok változása.

  271. 297:
    Én igen sok olyan rokoni kölcsönről tudok, ami sose lett megadva. Sőt az egyik gyerekem kijelentette, hogy rokoni kölcsönt “nem illik” visszakérni. Ha te tisztességesen visszaadtad a kamatmentes hitelt, az nem garancia arra, hogy ezt mások is megteszik. Ez tehát nem érv a kamatmentes kölcsön mellett. De hadd írjam le még egyszer nyomatékosan. A kamatmentes kölcsönt LEGJOBB ESETBEN visszaadják. A legjobb esetben!!!! És vannak kevésbé jobb esetek is, egész szép számmal.

  272. 305:
    A kapitalizmusban mindig az nyer, akinek több a kapitálja. Erre fogadni merek. Orbán most még csak azért ugrál, mert előtte vannak a választások. Majd nézd meg mit fog tenni utána.

  273. 304. A bankreklámok, plakátok, tévéhirdetések trendi nyugati jólétet ígérnek, vigyorgás, mindenki boldog, autó, szép ház. A tájékozatlan ember elől, különösen ha még buta is, elhallgatni az igazságot felfogható hazugságnak, különösen ha ilyen nagy a kockázat. Nem úgy hirdették a hiteleket, hogy utcára kerülhetsz, mindent elveszíthetsz, sírni fogsz, lehet, hogy öngyilkosságot is megkísérelsz. A botoxkezeléseket sem úgy hirdetik, hogy vízihullának is kinézhetsz majd, pedig jó esély van rá. Ez a hazugság.

  274. 302: Erre gondoltam: “De akkor sem lehet kinyírni egész tömegeket”

    Sztálin és Pol Pot röhögnek a pokolban a sörük mellett: Méghogy nem…

  275. 303: De, átgondoltam. Pl. ha vállalkozásra veszem fel tőled a hitelt. Ekkor alapítunk egy közös céget, tehát nem is hitel, legyen Kft, mivel te adod a tőkét, én a melót, megegyezünk mondjuk abban, hogy 30%-ban az enyém, 70%-ban a tied a cég. De beleírjuk a papírokba, hogy végelszámolásként elsőbbséged van a vagyontárgyakra.

    Ha lakáshitelt kapok tőled, akkor meg az van a szerződésben, hogy jelzálogjogod van a lakásra, de csak arra, tehát ha nem fizetek, akkor tied a lakás (eleve a te pénzedből vettük, mondjuk, te vetted), de mással nem tartozok és az addigi törlesztőrészletek valami költség levonása után visszajárnak.

    Mindkét esetben közös a kockázat, bár a céges hitelezésnél persze nagyobb a te kockázatod. Meg is fogod fontolni, hogy kinek adsz ilyet, nem?

  276. 309. Hát még Hitler mit szól, ahogy az idő múltával az egyre több áldozatból egyre több a túlélő.
    Na de félretéve a tréfát, ezt úgy értettem, hogy erkölcsileg nehéz megindokolni tömegek ellehetetlenítését, akkor is ha hülyék. Mert könnyen beszél az ember az íróasztal mögül, miközben a kamionsofőr és a pék utcára kerül. Ő persze meg továbbra is elvárná a pénzéért a minél jobb szolgáltatást.

  277. 312. De most akkor a skorpió genetikailag ilyen, vagy csak skorpió kultúrkörben szocializálódott? 😀

  278. Azt hiszem, a kamat önmagában, az első körben nem feltétlenül az ördögtől való. Tibor bá’-nak van igaza abban, hogy kell legyen valami haszon a macerán.
    A dolog ott kezd bonyolódni, amikor a hitelező teremt olyan körülményeket, amiben az adósnak kevés jó választása van.

    És a bankoknak elég komoly szerepük volt a gazdasági helyzet alakulásában, és ők nyilván értették a kockázatot, de ezt nem osztották meg a tömegekkel. Sőt.

    És megint eljutunk az erkölcsös és a törvényes dolgok közötti különbséghez. Nyilván, akinek vaj van a fején, az erkölcsi megközelítést vérmérséklete szerint elutasítja.
    Akit meg csőbe húztak, az meg az erkölcsöt lobogtatja, mert ugye a jogszolgáltatás nem ugyanaz mint az igazságszolgáltatás.

    És ebbe a pofonba most beleszaladt a Kúria, mert most már hivatalos, hogy a társadalmi igazságérzettel szemben döntött…

  279. 314: Az semmi, de a populista politikusok is kiadják a szerencsétlen áldozati állat-bírókra a kilövési engedélyt! 🙂

  280. 314. Már maga a pénz is problémás, mint értékhordozó. Hogyan ehetné meg valaki még az idén az öt év múlva esedékes krumplitermést? Mindig ugyanoda lyukadunk ki. Rossz irányba halad a világ, sokan látják, de csak ilyen szar módon tudunk élni és ebből nem engedünk.

  281. 301:

    Úgy néz ki tényleg. Most néztem a honlapját, (mármint Árpádét) készülnek a ’14-es választásokra, méghozzá a “megváltás programmal”. http://kaslerarpad.hu/?p=5924#post-5924
    Utópisztikus demagógia.

    Eddig érdeklődéssel figyeltem a munkásságát, de ez már sok.

  282. 310: “Ha lakáshitelt kapok tőled”

    Drága barátom, mondj egyetlen okot, hogy miért adnék neked lakásra hitelt?

    Ha hitelről beszélünk, kamatról is beszélünk.

    Más tészta, hogy pénzt gyűjteni más módon is lehet – erre találták ki anno a részvényeket (és nem arra, hogy a tőzsdén egyesek degeszre keressék vele magukat) – ha volt egy perspektivikus ötleted, akkor tudtál részvényeseket gyűjteni és összejött a szükséges pénz a vállalkozáshoz – és mindenki a befektetett pénze után vállalta a kockázatot, vagy élvezte a hasznot.
    Valahol te erről beszélsz.
    Csakhogy, ha valaki ki akart szállni az üzletből és el akarta adni a részvényeit /de az üzlettársaknak nem tudta/ – akkor ki kellett találni a tőzsdét, ahol ezt megtehette. Mostanra meg már senkit nem érdekel a vállalat valós tevékenysége és értéke, csak a részvény árfolyammozgása… Szóval visszaértünk az elejére… 😉

    Persze új autóra meg lapos tv-re amúgy is nehéz lenne részvényt kibocsátani. 🙂

    306: Tisztában vagyok vele, hogy rokoni kölcsön ügyben unikum vagyok. 🙂
    Alaposan meg kell nézni, hogy kinek adsz /én apámnak bármikor, de a testvéremnek soha. Ez van./
    De egyébként igazad van, én is azt hiszem, hogy gyakoribb a bebukott kölcsön.

  283. 310:
    Arma, ez már nem kölcsön, hanem egy vállalkozási szerződés, de ha én adom a tőkét, akkor lesz 30 pasi, akinek kilóg a segge a gatyájából, és sorban áll, hogy bevegyem a buliba. Kurvára egyoldalú szerződéseket is hajlandók aláírni, és én élni is fogok ezzel a lehetőséggel. Na ez a különbség az elmélet és a gyakorlat között.

    317:
    Én elég jól ismerem K.Á.-t még a “perpetum mobile” találmányának a korából. Piszok ambiciózus pasi. Vártam, hogy mikor fog pártot alapítani a mögötte álló, csalódott tömegből. Benn lesz a 2014-es parlamentben. Figyeljétek meg. Pont olyan metamorfózison fog átmenni, mint Orbán Viktor.

  284. 317: Ezeket a titkosszolgálatok úgy akasztják le a szögről a spájzban. Ott lógnak a falon sorban, volt Vukics, most Kásler, felkészül…

  285. Tételezzük fel, hogy 2004-ben felvettem 50 millió forint svájcifrank alapú hitelt. A kamat 3 százalék, a futamidő 25 év. Az első évben visszafizetem a tőke 25-öd részét /2 millió / , meg a kamatot /1,5 millió/. Tehát összesen három és fél millió forintot. Amikor megkaptam az 50 milliót, elviszem egy másik bankba, és forint betétként lekötöm egy évre. A kamat 10 százalék, vagyis 5 millió. Az 5-ből kifizetek 3,5-öt,nekem marad 1,5. Nyilvánvaló, hogy a bankok nem hülyék, ha nekem lehetővé teszik, hogy a fentebb leírtakat megtegyem, akkor a forint és a frank közti kamatkülönbség nem más mint egy egérfogó, amiben a sajt az én másfél milliós nyereségem, az egér meg én vagyok. Mikor már elég sok egér bent van, becsukják az egérfogót. Nem gondolom, hogy 2004-ben tudták a bankok, hogy 2008-ban válság lesz, és hogy a frank 140 forintról 240 forintra változik, de biztosan volt “B”tervük arra hogy, hogyan járjanak jól. A “B” tervet a válság miatt nem kellett alkalmazni, de ha 2008-ban és később nincsen válság, akkor a “B” tervhez szükség van a mindenkori kormány támogatására. Szerintem ezt a támogatást a FIDESZ-től is megkapja a bankrendszer, a FIDESZ bankellenessége csak felszínes ordibálás propaganda, de a háttérben együtt működik a bankokkal a nép ellenében.

  286. 319: Pontosan ez a javaslat lényege, hogy az üzleti hitelezésnek meg kell szűnnie, hogy nem adható automatos kamatozású hitel. Csak az üzletbe beszállni lehet az én utópiámban, illetve ez papíron ki van írva minden iszlám és héber bank (izraelben izraelieknek kölcsönző bank) falára a mufti, vagy a főrabbi szentségesítő pecsétjével az alján. De persze kiskapun megkerülik a Szentírást…

    Mindenesetre az eszmény ez, a valóság meg más.

  287. 320.
    ” Ezeket a titkosszolgálatok úgy akasztják le a szögről a spájzban.”

    Tényleg úgy van, hogy már a “jók” is a gonoszok eszközei?
    De miért?
    Ha ennyire mindenhatók, akkor minek a színjáték?
    A tömegeket csak akkor kell hülyíteni, ha valós alapú félelem forog fenn, hogy szembe tud fordulni a hatalommal.

    De… ha már Hitert is a zsidók találták ki, akkor valóban nem értem.

    Valahol azt írtad, hogy a Habsburgok voltak a jófiúk a magyar “szabadságharcban”…
    De én úgy tudom, hogy a Fuggerek segítették az osztrákokat a magyar gyarmathoz a felvidéki arany és ezüstbányák kezelésének a fejében. ( Valahol le volt írva, hogy valamelyik béla aranyjövedelme a francia királyénak 5-szöröse volt)… Tehát a sógorok az 1800-as évekre biztos fertőzöttek voltak… Sőt… Olyat is olvastam, hogy a Habsburgok nagy kölcsönt vettek fel a Rotschildektől, és ha a szabadságharc győz, akkor semmi esély nem lett volna a visszafizetésre. Ezért szóltak az oroszoknak, hogy segítsenek be…
    Mert ugye utána ütött be az áldott liberalizmus is…
    Innen úgy tűnik, hogy mindkét oldalon “ők” álltak…

  288. 323:
    Jézusmária. Ezt mind egyedül írtad, segítség nélkül? Nincs kedved elolvasni a honlap fejlécét?
    😀

  289. 323: Hogy a pénzügyi háttérhatalom az általa keltett konfliktusokban mindkét oldalt irányjtja így, vagy úgy, az közhelyes. Az “irányított ellenzék” technikája is ősi.
    Viszont a történelmi kérdések megítéléséhez nem elegendő a közismert jelszabvakat és konteókat elhinni, a Fugger-kérdés se ilyen, a Habsburg-kuruc meg főleg friss, tényekhez ragaszkodó elemzést igényel.
    Semmilyen Béla aranyjövedelme nem volt a francia királyénak ötszöröse, ahogy Mátyásé is elmaradt még az akkor kis Ausztria uráé mögött is. Ezek olyan legendák, mint a “magyar az ősnyelv”, “Jézus magyar volt”, stb.

  290. Már idéztem Norman Cohn “The pursue of the Millennium” c. fantasztikus könyvét a földi megváltástigérő mozgalmakról. A “normális” politikus érdekképviseletet igér választóinak, ez egy szakma, mint a vízvezetékszerelőé. A fanatikus szektahíveket toborzó, kábító dumájú guru-politikus MEGVÁLTÁST ígér követőinek, földi paradicsomot, ha rá szavaznak, az összes addigi politikust el lehet örökre küldeni nyugdíjba, mert itt lesz a Kánaán.

    Ezt a dumát nyomta Vukics és most Kásler, előttük meg ezer másik demagóg populista világszerte. Még egy se váltotta be a szavát…

  291. 326:
    Kásler borítékolható volt. Igazi népvezér, fáradhatatlanul harcolt, a kilakoltatás előtt álló tömegek hisznek benne, mert mást nem is igen tehetnek.

    A másik svidler a gyermekrák alapítvány. 12 év alatt több milliárdot gyűjtött össze. Termésazetesen zsidó.

  292. Norman Cohn : “A Millennium keresése – Forradalmi millenaristák és misztikus anarchisták a középkorban”. A könyv első, 1957-es kiadása, mely szakmai körökben komoly feltűnést keltett, témánk szempontjából még kifejezőbb címet viselt: Forradalmi messianizmus a középkori és reformáció-kori Európában és összefüggése a modern totalitáriánus mozgalmakkal

    Cohn így foglalja össze kutatása fő eredményét (nem szó szerinti idézet):

    A középkor története tele van nehéz sorsuk javításáért indított, érthető és indokolt (és gyakran sikeres) paraszt- és kézművesmegmozdulásokkal, de a társadalomba szervesen beilleszkedett parasztok és kézművesek nem indulnak uszító próféták szavára harcba, hogy a múltat végképp eltöröljék. A zűrös hátterű “próféták” (gyakran kiugrott alacsonyabb rangú papok) által ősi jövendölésekből (pl. Dániel Könyve, Jelenések Könyve, Szibilla-jóslatok, Fiorei Joachim spekulációi, stb.) összetákolt apokaliptikus tanok főleg a nagy átalakulásban levő korokban és társadalmakban, a korai, vagy előkapitalisztikus folyamatok által kitermelt lézengő, gyökértelen városi tömegek, a csőcselék körében hatnak mozgósító erővel. A keletkező forradalmi mozgalom és kvázi-vallásos megváltás-tan elegye jellemzője, hogy célkitűzései és igéretei határtalanok. A tipikus forradalmi millenarista mozgalom célja nem valami konkrét, korlátozott társadalmi változás, hanem egy, a történelemben addig példa nélküli, mindent elsöprő kataklizma, melyből a világ teljesen átalakulva és “megváltva” kerül ki. Nem meglepő, hogy az ilyen fanatizált forradalmárok el vannak szánva a Gonosz Erőinek totális kiirtására, megsemmisítésére, akik útjában állnak az ő Földi Paradicsomuknak.

    “A ‘próféta’ többnyire rendelkezett egy további tulajdonsággal: egy személyes vonzerővel, melynek köszönhetően meggyőző erővel tudta elhitetni, hogy az ő küldetése a történelmet eljuttatni kijelölt beteljesüléséhez. A próféta ezen állítása pedig mélyrehatóan befolyásolta a körülötte kialakuló csoportot. Ugyanis, amit a próféta ígért a követőinek, az nem egyszerűen az életszínvonaluk megjavítása és az őket nyomasztó gondoktól megszabadulás volt, hanem ezen felül, illetve elsősorban egy rendkívüli, semmihez nem hasonlítható fontosságú, Isten által elrendelt küldetés. E fantáziaképnek gyakorlati következménye lett számukra, egyrészt, mint menedék elszigetelt és atomizált állapotukból, másrészt, mint érzelmi kompenzáció nyomorúságos státuszukból, tehát e vágykép hamar elbűvölte őket. Ekkor kiemelkedett egy új csoport (élcsapat, B.Cs.), egy fáradhatatlanul dinamikus és végletesen könyörtelen csoport, apokaliptikus fantáziák megszállottja, eltelve saját tévedhetetlenségének meggyőződésével, amely végtelen magasságba helyezte saját magát az emberiség többi része fölé és nem vett figyelembe semmilyen más érdeket a saját képzelt küldetésén kívül. És végül ez a csoport nem minden esetben, de időnként sikeresen rá tudta erőltetni vezető szerepét a dezorientáltak, kiútkeresők és rettegők nagy tömegére. (285.old.)

  293. 287: “Nem is kapott volna forint hitelt,ha jövedelem igazolást is kérnek,mert nem lett volna hitelképes..”

    De meg volt róla győződve, hogy ő tudná fizetni a törlesztőt a zsebbe kapott fizujából, ami nincs a jövedelemigazoláson, ezért a bank nem vehette figyelembe.

    289: A banki betétes ügyfél is kamatot vár el a pénzéért, tehát ha bank nem így tenne, akkor a betéteseknek se tudna kamatot adni. Ha nincs kamatszedés, akkor a bank csak megőrizni képes a pénzt, mint egy trezor. De a trezorba rakott pénz nem csupán nem kamatozik, hanem még a trezor bérleti díját is folyamatosan fizetni kell. Vagy választhatod, hogy otthon a párnacihába gyűröd be pénzed, és vigyázol, hogy ne tudják elrabolni… De a házad biztonságossá tételének is jelentős költségei vannak…

    Az iszlám bankoknak tilos a kamatszedés, de meg vannak a maguk trükkjei, hogy épp úgy biztosítsák maguknak a nyereséget a pénzügyi tranzakciókon. Áruhitel helyett pl. a bank veszi meg az árut, és rögtön felárral eladja a valódi vevőnek, részletfizetési lehetőséggel. Pénzáramlás szempontjából ez pont ugyanazt jelenti, mint ha a bank a vevőnek kamatra adna hitelt, és azt kéne visszafizetni…
    Ha neked büdös a kamat, akkor javaslom, hogy keress meg saria jog szerint működő bankot és tarts ott a pénzed. 🙂

    De ha én önszántamból megegyezek valakivel, és vállalom, hogy a kölcsön kapott pénzt kamatostul adom meg, akkor szerintem az az igazán erkölcstelen dolog, hogy valaki odajön, és belepofázik, hogy szerinte jogos-e, erkölcsös-e a kamat. És mindegy, hogy mufti, rabbi, pap, vagy akárki más akar a mi ügyünkbe belepofázni, ha semmi köze hozzá.

    294: “Viszont azt se mondja senki, hogy kamatra kölcsönt adni nem gazemberség. Amíg a másik keményen dolgozik, addig a kölcsönadó mereszti a seggét és a pénze munka nélkül fial.”

    Viszont azt se mondja senki, hogy kamatra kölcsönt adni gazemberség.
    Amíg a kölcsönadó keményen megdolgozott a pénzéért, amit később befektethet, addig a kölcsönvevő meresztette a seggét és mikor kölcsönből fektet be, akkor a másiknak a pénze fial neki… Tök érthető, hogy a tőke felépítésébe tett munkájának a megfizetését elvárja a kölcsönadó a kamaton keresztül.

    299: Nem tudnál kölcsön adni pár millát? Hidd el, visszaadom 5 év múlva. Kamat nélkül. Bár ha a pénz eleve fikció, akkor az is elég, ha elképzeled, hogy visszaadtam…

    308: “A bankreklámok, plakátok, tévéhirdetések trendi nyugati jólétet ígérnek, vigyorgás, mindenki boldog, autó, szép ház.”

    Ja, a vallások meg mennyországot ígérnek és örök boldogságot. Nem kell minden hülyeségnek bedőlni.

    309: És velük röhög minden hadvezér, köztük persze azok is akiket kereszténynek tartanak…
    (Bár ugye Sztálin is ortodox keresztény iskolában kapta a nevelését…)

    327: “A másik svidler a gyermekrák alapítvány. 12 év alatt több milliárdot gyűjtött össze. Termésazetesen zsidó.”

    Közelébe se szagol a katolikus egyház (persze a többi is igyekszik ám) által zsebretett pénzeknek, amiket az állam akkor is kifizet az egyháznak, ha nem ajánlja fel elég ember az 1%-ot (bizony, kiegészíti az állam, mintha jó sok felajánlás érkezett volna), és amikkel sose számolt el, mert még törvény is van róla, hogy el se kell számolnia vele…
    Ezen a piacon is is végrehajtotta a kormány a piactisztítást, mint a trafikoknál, hogy minél koncentráltabban follyon a pénz a nekik kedves zsebekbe. Az egyházi 1%-ért korábban 87 egyház versenyzett, most asszem kb 30 maradt, miközben a civil 1%-ért több tízezer alapítvány küzd, és még csak állami kiegészítés sincs, ha kevés lenne a felajánló.
    Ez az igazi biznisz, nem az alapítványozás.
    http://szekularisfigyelo.blog.hu/2013/11/11/egyhazfinanszirozas_magyarorszagon

  294. 328: És ha az ókorig tekintünk vissza, akkor a kereszténység is pont így indult el, a könnyen befolyásolható római szegényekre alapozva, a közelgő (egy nemzedéken belüli) apokalipszist és megváltást hirdetve, a kiugrott Saul rabbi vezetésével… Aztán ahogy terjedt a hit ki is termelte a maga püspöki élcsapatát is, meg az egyéb fanatikus híveket, akik számára a legfontosabb a pogány kegyhelyek lerombolása volt (őket ma szentként tiszteli az egyház).

  295. 329. Ne tipródj, neked van igazad. Azzal ne törődj, hogy jelenleg a termelés a növekvő pénzmennyiséghez van igazítva és nem fordítva. Bár a fordítottja sem vigasztalna senkit, növekedési kényszer egyenlő a rákkal.

  296. 332:
    A fene érti, hogyan lehet ennyit gecizni. Egyetlen egy jogtalanság van, az egyoldalú változtathatóság. Ezt kell megszüntetni, mert teljesen szembe megy a kötelmi joggal. Ki a fene hallott már olyat, hogy egy szerződést az egyik fél tetszése szerint változtathat? Ebben az esetben az nem szerződés, mert a szerződés lényege a lefektetett megállapodás megingathatatlansága.

  297. 333: A Kúria tagjai nem olvassák a PTK-t. Vagy ha olvassák, nem akarják érteni. Van az a pénz…, vagy csak félnek felrúgni a status quot. Ha kimondanák, hogy a király meztelen (nincs egyoldalú szerződésmódosítás), az alapjaiban ingatná meg a bankrendszert (és vele a gazdaságot). Itt is bejött, hogy “Too Big To Fail”.

  298. 334:
    Ez nem tette volna tönkre a bankokat. Az árfolyam emelkedés egymagában profitot jelent, hiszen forintban egyre többet fizetnek vissza, de legalább nem emelhetnék pofátlanul a kamatlábat.

  299. 335

    “Ez nem tette volna tönkre a bankokat.”
    Talán nem.
    De precedenst teremtve megingatta volna mindenhatóságukat.
    Mert most valszeg arról van szó hogy azt kell kisakkozni, hogy David Rotschild mondja a tutit az országban vagy a magyar jogrendszer.
    Horvátországban és Romániában is kimondta a bíróság, hogy a bankok a hunyók. Ott le tudták nyelni, mert ott sokkal kevesebb devizahitel volt, és valamilyen szinten megérte “igazságot” szolgáltatni. De Magyarorságon olyan hatalmas mértékű az eladósodottság, hogy ezz túl nagy falat a bankoknak, inkább beteszik a lófejet a Kúria tagjainak az ágyába.

  300. Bankrobbantás Pesten

    Robbantás volt hajnalban egy fővárosi bankfióknál. A rendőrség elismerte, hogy bűncselekmény történt. Egy motorost keresnek

  301. 332: A hitelügyekben még érdemes olvasni, vagy a bjróságok ügyében, de politikában Szeszák már teljesen bedilizett, nem véletlen, hogy megszüntette a fórumát. Saját törzsolvasói bírálatát nem viselte el.

  302. Vajon mi a hivatalos magyarázata annak, hogy fölvettem 3,5 millió forintot az OTP -től és 33 hónap után ha ki akarom fizetni akkor
    az egyszerűség kedvéért 3,5 millió forintot kell visszafizetnem mondván eddig csak a kamatokat fizettem.
    Ezt értem, de annyi kamatot fizettem ki mintha 20 évig nálam lett volna a pénz mindenkori a törlesztőrészletekkel csökkentett és kamatokkal növelt része.
    De én lemondtak a hátralévő 17 évi hitelükről, akkor miért is nem sokkal kevesebb a kamat ?

    Azt hiszem azért, mert ők így jobban járnak.

    FELHÁBORÍTÓ BASZKI !

    Nem is értem, hogy ez miért törvényes.
    Majdnem 10% -os kamatot szedtek tőlem.

  303. 340.
    “De én lemondtak a hátralévő 17 évi hitelükről, akkor miért is nem sokkal kevesebb a kamat ?”

    Azért mert az eredeti elgondoláshoz képest a bank veszít a dolgon.
    Amikor te felveszel x pénzt 20 évre, akkor a bank kalkulál a profittal.
    Amikor idő előtt visszafizeted “váratlanul” akkor az ő számításaik szerint meglopod őket, mert már maguknak gondolják azt a pénzt, amit még nem adtál oda nekik.
    Nekik plusz munka újra találni egy balekot, aki megint 20 évig perkál nekik.
    Ez egy ilyen üzlet.
    Talán az egyetlen, ahol az elmaradt haszon veszteségként írható le az adóból.
    Ők nem veszíthetnek és kész.
    Ha nem tetszik, akkor kérj kölcsön az aranyfogú Gazsitól a város szélén.

  304. 342

    Veszítenének akkor, ha nem a teljes kamatokkal együtt értelmezett hátralékomat kényszerülnék kifizetni hanem leszámítolnák a 17 év kamatait amíg nincs is nálam a pénzük és ők – ami qurvára nem valószínű – a visszaadott pénzt csak annál rosszabb feltételekkel tudnák kikölcsönözni ,mint amilyen feltételekkel nálam volt.
    Ha jobb feltételekkel kölcsönzik ki és nekem minden kamatokkal együtt értelmezett tartozásomat ki kell fizetnem – márpedig ki kell ha el akarom adni az ingatlanomat – akkor jobban járnak mintha én nem szállnék ki.
    Ha ők jól járnak az kizárólag az övék ha rosszabbul járnának azt kifizettetik az ügyféllel.
    Kockázatot nem vállalnak,a pofátlanul alacsonyra vett hitelfedezeti érték miatt és mert az ingatlant jelzáloghitel esetén kötelező a kölcsönvevőnek havi fixért biztosíttatni.

    Kib@szot skorpiócák.

  305. 345:
    Igen azokon a cikkbeli idézeteken én is meglepődtem.

  306. “A Bécsi Kezdeményezés október végén közölt jelentése szerint a tavalyi második negyedévben folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkejuttatásainak csökkenése; a folyamat már nyolcadik negyedéve tart megszakítás nélkül.

    A kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát. Ez azt jelenti, hogy nagyobb volt a tőkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben – áll a dokumentumban, amelyet a Bécsi Kezdeményezés végrehajtó bizottságában résztvevő nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői állítottak össze.

    A csökkenés 2012. július 1. és 2013. június 30. között a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékű, de jelentősek voltak az eltérések az egyes országok között is; a finanszírozás elapadása leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette.”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/hazai_bankokra_is_szemet_vethet_az_europai_fejlesztesi_bank.5.193891.html

  307. Semmis a szerződés, ha nem tartalmazza
    b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nemvett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
    c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
    d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
    e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

    http://index.hu/gazdasag/2014/01/20/semmis_az_otp_egyik_devizas_szerzodese/

  308. 340!
    Először mindig a kamatokat fizeted Gábor..(csak nagyon csekély tőke részt,de lehet olyan is hogy semmit,ez szerződéstől függ)
    És még kevés hónapot törlesztettél..
    Ha forint hitel,de közben mehetett feljebb a kamat is..Ha deviza ,akkor meg tudod mért..
    Én is 3 és fél millát vetem fel,240 hónapra,már 81 lement,és 4 és féllel tartozom,ha átszámítom forintra.De ha nem,akkor a felvett 23 ezer 500 svájci frankomból 19 ezer van most jelenleg tőke tartozásba,illetve 18800.. Ha így nézem,akkor meg már fogyott.. 🙂

  309. “A legtrükkösebb azonban mégis az, hogy két kattintással ingyen meg is szüntetheti a jelzálogot: a törvény szerint ugyanis, ha kéri egy formanyomtatványom a zálogjog törlését, és a másik fél 30 napig ezt nem veszi észre, akkor jogosan törlődik is. Akár mindennap meg lehet próbálni egy törlési kérelmet, hátha valamelyik átmegy. ”

    http://index.hu/gazdasag/2014/02/18/marcius_15-tol_indulhatnak_a_perek/

    Érdemes elolvasni a cikket, ha igaz, amit ott leírnak, nagyon érdekes lesz az új PTk.

  310. ” Közzétette az MNB, miként kell kiszámolni az ügyfeleknek visszajáró árfolyamrés összegét. Mind a folyósítási, mind a törlesztési árfolyamrésre iránymutatást tartalmaz a közlemény a bankok számára. A hitelintézeteknek rossz hír, hogy az ügyfelek mindenkori túlfizetését aktuális tőke(elő)törlesztésként kell figyelembe venni. A pénz ráadásul kamatos kamatostul jár vissza a jegybank szerint: számításánál a mindenkori 3 havi bankközi kamatot, frank esetén a CHF Libort kell alkalmazniuk a bankoknak. ”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/orulhetnek_a_devizahitelesek_tobb_jar_vissza_nekik_mint_gondolhattak.201931.html

  311. 352: Csak be ne rakják érettségi tételnek. 😀

  312. 353!
    És,Aki ki tudja számítani,45 perc alatt teljes levezetéssel,annak elengedik a teljes hátralévő hitel tartozását. 😀

  313. “A növekedési különbséget döntő részben az amerikai magán fogyasztás visszaerősödése okozta. Ez nem meglepő, hiszen az amerikai háztartások jelentősen csökkentették adósságterhüket a válság előtti, a GDP több mint 90 százalékát kitevő csúcsszintről. Az alacsonyabb adósságteher fontos szerepet játszik abban is, hogy a fogyasztás idén és jövőre várhatóan jóval gyorsabban bővül majd az USA-ban, mint az eurózónában.

    A döntő kérdés azonban az – amit ritkán tesznek fel –, hogy az amerikai háztartások miként voltak képesek csökkenteni az adósságterhüket egy olyan időszakban, amelyet magas munkanélküliség, szinte egy helyben topogó bérek, illetve azzal egyidejűleg a fogyasztás egy fenntartható szintű növekedése jellemzett. A választ a „no recourse” jelzáloghitelek (bedőlt hitel esetében a lakás úgy kerül a bankhoz, hogy az adós nem tartozik az hitel összege és a lakás értéke közötti különbséggel – a szerk.) és a gyorsan lefolytatható csődeljárás kombinációja adja meg.

    Több millió, jelzáloghitellel vásárolt amerikai ingatlant foglaltak le az elmúlt években, a hitelüket fizetni nem képes adósoknak így el kellett hagyniuk otthonukat. A számos amerikai államban alkalmazott no-recourse jelzáloghitelek azonban lehetővé tették a teljes adósság leírását, még akkor is, ha az ingatlan értéke nem fedezte a felvett hitel összegét.

    Továbbá, azon államokban, ahol „full recourse” jelzáloghiteleket használnak – vagyis az adósnak a lakás értéke és a hitel összege közötti különbséget is meg kell fizetnie –, a magáncsődre vonatkozó eljárások viszonylag gyors megoldást nyújtanak. Több millió amerikai folyamodott a magáncsődhöz 2008 óta, amivel egyben megszabadultak adósságuktól. Ugyanez történt több százezer kisvállalkozás esetében is.

    Természetesen az eurózóna perifériáján is megugrott a csődök száma, azonban olyan országokban, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország a csődeljárások évekig, és nem hónapokig vagy hetekig tartanak, mint az USA-ban. Továbbá a kontinentális Európa legnagyobb részében csak hosszú idő, gyakran 5-7 év után tudnak az adósok megszabadulni adósságaiktól, és ezen időszak alatt szinte az összes jövedelmük a törlesztésre megy el. ”

    http://www.vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/novekedesi-szakadek-az-usa-es-europa-kozott-431973

  314. 356:

    Kásler Árpád elméje saját mozgalmának lett az áldozata. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük