(VM-165) ROTBART Be-Be

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~at485Ahogy a képen is látható a ROTBAR Be-Be zsilettpenge volt, méghozzá a háború után a legjobb, NSZK-ban gyártott penge. Egy gyönyör volt vele a borotválkozás (amennyiben az lehet egyáltalán gyönyör). Magyarországon természetesen nem lehetett kapni, csak kéz alatt azoktól, akiknek voltak külföldi rokonaik, akik egy-egy pengét betettek az elküldött levelek borítékaiba, és a posta vámnál nem vették észre az „idegen tárgyat” a levélpapír között. Odakinn filléres tétel, idehaza az árából meg lehetett vacsorázni. Egy-egy darabra szert tenni nagy kincs volt, az ember hónapokig használta, aztán megélesítette. A hatvanas években már inkább hozzá lehetett jutni, akár tízes csomagolásban is. Én magam is ezt használtam, de hol? Hát a hármas társbérletben, ahol Macával, az anyai nagynénémmel közösen használtuk a fürdőszobát, bár a Maca részéről ez csak átjárást jelentett, mert különben a szobájában mosdott lavórból, azt hiszem a hagyománytisztelet kontójára. És akkor most közbe kell szúrnom valamit.

Anyai felmenőim – és most szülőanyámra gondolok – vagyis a Juhászok körében egészen furcsa erkölcsök uralkodtak. Istenemre mondom, megérne egy komoly szociológiai tanulmányt. Bármelyikük követett el bármilyen bűntényt (ami többnyire lopás volt), azt valamennyien fedezték, vagyis összetartottak a végsőkig. Ha lehetett egymástól is loptak, de az nem számított bűnnek, mind a tolvaj, mind pedig a meglopott úgy tett, mintha nem történt volna semmi. A háttérben az állt, hogy „egészen biztos szüksége volt rá”, mert máskülönben egymást ott segítették, ahol tudták. Gondolom a végtelen szegénység alakította ezt ki bennük. És akkor folytatom.

Vettem tehát egy doboz Rotbart Be-Be-t, kinyitottam, betettem egy pengét az apámtól 20 éve kapott, első borotva készülékembe, mert akkoriban még nem volt eldobható, és mint látható 20 évig nem kellett eldobni – most meg persze készülék sincs – és megborotválkoztam vele, méghozzá minden reggel, mert a munkahelyemen sok volt a csaj. Aztán egy hónappal később kidobtam a pengét és kivettem a dobozból egy másikat. A dobozban ugye, még kilenc pengének kellett volna lenni, de csak egy volt. MACA!

Nénikém még arra az időkre emlékezett, a mikor a Kálmucija Huszár pengével borotválkozott. [Fáj a torka? Szopogasson huszár zsilettpengét, mintha elvágták volna.]  A huszár penge  vastag volt, és életlen, de magyar. Én egyszer se lettem volna képes borotválkozni vele. Kálmuci tudott, de csak egyszer. Szigorúan egyszer. Maca tehát a kötegből kihúzott egy pengét és elvitte a tangóra eladni. Aztán harmadnap megint, és megint. Úgy gondolta, hogy hetente bontok egy csomagot. Hanem, amikor a végére ért, megtorpant. Pontosan tudta, hogy az utolsóra mindenki emlékszik. Az utolsót nem szabad, nem lehet ellopni. Ez persze meglehetősen rossz hatásfok volt, elvégre a tíz pengéből kettő lett az enyém, nyolc meg a Macáé. Attól kezdve a pengéket a szobában tároltam, az íróasztalfiókban, és szó nem esett közöttünk a borotvapengét illetően.

Ez az egész történet soha a büdös életben nem jutott volna eszembe, de az élet kiszámíthatatlan. Karácsonyra Ildikótól és Zsoltitól kaptam néhány tábla diabetikus csokoládét. Az egyik táblát feldaraboltam kockákra, mert egyszerre úgyse ehetek többet, viszont ha matatnom kell a táblával, akkor előfordulhat, hogy egynél többet eszek meg belőle, én pedig megesküdtem, hogy nem hagyok magam után özvegyet. A feldarabolt csoki táblát betettem egy habszivacs tálcába, azt pedig a fejem fölé a polcra. Ettem egy kockát, majd az egészről elfeledkeztem. Aztán a héten eszembe jutott a csoki és vettem volna egy kockát a megmaradt húsz egynéhányból, de csak egyetlen egy kockát találtam, az utolsót. Két hónap alatt Éva „besegített” a fogyasztásba, de az utolsót már nem vette el. Hatalmasat kacagtam.

Utó írat: Természetesen Éva nem lopott, nem elcsent, nem eltulajdonított, hiszen mindenünk közös, de az utolsó szem mégis felelevenítette a 45 évvel ezelőtti történetet.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

23 gondolat erről: „(VM-165) ROTBART Be-Be

  1. Ez egy nagyon édes kis történet volt 🙂 megmelegítette a szívemet.

  2. 1:
    Évának még tegnap felajánlottam, hogy ha sérti az önérzetét, akkor törlöm a róla szóló részt. Női eleganciával odavetette, hogy nem érdekli a dolog, de azt azért megjegyzi, hogy nem a csokik voltak a tálcán, hanem a vízkereszt után lebontott karácsonyfa lecsupaszított DIABETIKUS szaloncukorkái, és már teljesen ki voltak száradva a zselés töltelékek. – Férfi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy “tett nekem egy szívességet”. – Imádom a nőket, nem tudnék nélkülük élni. 😀

  3. 2: Utolsó sorhoz: na abban biztos is vagyok 😀
    (azért is nem vettem vérkomolyan a robotribancos bejegyzést 🙂 🙂

    Gyönyörű hétvégét nektek!

    Ja! borotvakészülék: Apám utálta a mostaniakat, volt egy fém borotvája, amit egy csavarszerűséggel lehetett széttolni, bekehelyezni a pengét, és visszaszorítani rá a két fedelet. Nem tudom hová tűnt. Azt sem, lehet e még kapni ilyet. Valódis szőr pamacs is volt. Nagypapinak még bajuszkeféje is. A zsilettpengék közül arra emlékszem, ami zöld barna fehér zsírpapír csomagolásban volt, és nőként mondom, lábat borotválni is azzal lehetett a legjobban, mert szétnyitható a borotvakészülék, és így rendesen tisztítható.. Aputól én is rendszeresen lopkodtam,,, azaz kölcsönvettem ilyen lábcélokra a borotvát, és a pengéket..persze az utolsót mindig meghagyva!!! mentségemre legyen mondva, elég mediterrán style-ban nyomta a lában serülőkorom óta a dolgot. Fekete szőrikékkel..

    Az utolsó meghagyásáról.. van egy bizonyos kávéfajta, hérom az egyben, amit imádok, és csak azt veszi be a gyomrom. Ez az egyetlen luxus, amit magamnak tartogatok egyedül, főleg, hogy a családban elvileg mindenki “nemkávézik” elvből.. Nos, egyet iszom reggelente, de egy tíz darabos pakk, három nap alatt elfogy, azaz egy darab marad benne.. Hallgatás övezi-részemről is.

  4. Még valami: Ez viszont tipikus férfi-fiú szokás:)
    Közös nagydobozos /üveges gyümölcslét/tejet/Yoghurtot meginni, egy fél krtyot hagyva az alján a többieknek majd az üres (de mégsem teljesen üres-merthogy (“hagytam”!!)-dobozt üveget egyebet gondosan visszarakni a hűtőbe. 😛

  5. 1!
    Tökéletesen egyetértek Dorkával.. 🙂
    3-4!
    🙂

  6. 4 & 5:
    Nem feltétlen csel (ahogy azt a női lélek sugallja) Én – például – a teáscsésze, a kávéscsésze alján mindig hagyok egy kortynyit. Erre a szokásomra Éva hívta fel a figyelmem, mert tudat alatti volt. Elkezdtem kutatni az okokat, de csak addig jutottam, hogy jó 50 évvel ezelőtt még nem volt zacskós tea (filteres) és a jó erős ausztrál cup of tea alján mindig volt torkot köszörülő zacc vagyis levélmaradvány. Tehát hosszú éveken át nem ittam ki az utolsó cseppig a teát.

  7. 4.Dorka
    Ez tényleg így van! Én is visszateszem még néha üresen is 🙂 és naná hogy képezi nem is ritkán szócsaták tárgyát. De ebben semmi csel nincs. Egyszerűen csak az van, hogy onnan vettem el 😀

  8. Na itt vagyok megint!

    Szégyenlem is magam kicsit ezért, mert azt gondoltam nem régen, hogy a blogon beszélgetés helyett jobb lenne a valós világban, valós tevékenységet végezni. Sokan tudjátok, hogy a családomba beköltöző rák nevű “állatka” kicsit megkavarta a hétköznapjaimat. Páromat rábíztam mindenféle szerintem elég szétszórt, túlterhelt orvosokra, és ezért az elmúlt hetekben írhattam hülyeségeket itt a blogon. Egyedül maradtam a tanyán, (szörnyen nehéz állapot volt) néha kicsit túltoltam a söröcskét. Ha bárkit bármivel megsértettem, akkor most “globalice” elnézést kérek ! Nem fogom most visszaolvasni az elmúlt dolgaimat. Egyszerűen átlépem. Kérem tegyétek Ti is ezt ! Jól vagyunk. Páromat tündérré operálták. Eddig is aranyos volt, de most a maradék “rosszindulatot” is kioperálták belőle. Nincs áttét, nincs komplikáció. Örülök, mint majom a farkának. A gazdaságot kicsit megviselte a dolog. Éppen most születtek a kecskék, és kutyusok. Nem volt idegem és időm elég gondos gazdának lenni, ezért Zsófi az egyik kecskénk későn ürülő méhlepénye miatt megbetegedett. Nem etette gidáit. Mire észrevettem az egyiket elvesztettük. RIP. A másik kicsit most báránytejporral etetjük, és az anya is megkapta a szükséges orvosi kezelést/gazdai gondoskodást. Így alakult! Bánt kicsit, de ez van, már nem tudok változtatni rajta..

  9. 8:
    Fantasztikusan jó hír, hogy nincs áttét. Örülünk neki. A kecske meg egyebek, most nem érdekesek.

  10. Hogy kicsit OnTopic is legyek :

    Kb. 4 hónapja vettem a Vaterán egy borotva készüléket. Amolyan Dorka-Apuka féle csavarosan nyitható Gilette cucc. Kaptam hozzá 50 db. Polsilver, és 50 db. Gilette pengét gyári csomagolásban. Volt még hozzá egy pengeélező kütyü, amin van két különböző durvaságú kő, és egy bőr élező felület. Magyar gyártmány, de még abból az időből amikor ez erénynek számított. Az egész háromezer forintomba került, és szerintem életem végéig megoldva vele a borotválkozás kérdése. Három naponta borotválkozom csak, mert tanyán még ez is felesleges puccos gyakoriságnak minősül. Egy penge kb. 10-15 alkalomra elég élezés nélkül. Azt, hogy hány élezést bírnak, még nem tudom, mert a lustaság sokszor rábír új pengére, olyankor is amikor még lehetne élezni. Azt mindenesetre valószínűsítem, hogy egy pengét legalább öt-tízszer lehet élezni. Nekem így ez a készlet minimum ötven évre elegendő. De jó lenne az utolsót is szétkoptatni !

  11. Én is fantasztikusan örülök neked Technomuzsik.. 🙂 Már majdnem írtam hogy igazolatlanul hiányzol napok óta..De nagyon örülök most Neked,és annak amit írtál ..És kívánom hogy minden jól alakuljon..A kecskék most meg tényleg másodlagosak..
    A pengéket meg szét fogod koptatni,ne izgulj,csak sokat gyere ide..

  12. 8,9: Csatlakozva Tibor bá’ hoz az ember az első, szuper, hogy ilyen szerencsés lett a végeredmény!!
    Mielőbbi felépülést a párodnak!

  13. 8.Technomuzsik

    Kívánom, hogy minél hamarabb nyerje vissza párod a műtét előtti erejét, s kergessétek együtt a gida gidáit. 🙂

  14. Én is azt kívánom, hogy gyorsan épüljön fel a párod!! Örülök hogy túl vagytok rajta!

  15. on topik
    Ifjú koromban, amikor még a szüleim házában éltem, ez úgy az 50-es évek eleje, nem volt még traubi szoda se. nekem kellett vasárnap a kocsmából szódavizet hozni 1,10 volt az üveg csere. Anyám ezt pocsékolásnak tekintette, ezért vett egy alumínium üveget, amit fel lehetett tölteni csapvízzel és egy Co2 patronnal szénsavasítani, csak ugye ez egy 10 perces elfoglaltság volt. Volt egy szabály, ami szerint annak kellett feltölteni, akinél kifogyott az “üveg”. Hogy mennyi van még benne azt nem lehetett látni, de a súlyból lehetett következtetni. A trükk az volt, hogy pont akkor kellett abbahagyni a kinyomás, amikor még nem fröcskölt, de már nem volt benne semmi. Ezt a művészetet a tökélyig csiszoltam. Apám megpukkadt a méregtől, amikor nyúlt a palackért, megnyomta és 5 köbcenti víz után csak fröcskölés jött ki a csövön. Persze ma már ilyet nem tennék, de 17-18 évesen az emberbe belebújik az ördög.

  16. Technomuzsik!
    NAGY üdv -újra- a fedélzeten!
    :-):-)

  17. Technomuzsik!
    Egy további olvasód szeretné kifejezni örömét és jókivánságait! 🙂

  18. OFF topik (Tibor bá’ majd jól seggbe rúg)

    Szeretnék hozzájutni kakasos (megtermékenyített) tojásokhoz (60 db). “Minden megoldás érdekel” jeligére itt, vagy magánban.

  19. 20: Főz, mos, takarít, bevásárol 😉 , na de hogy még a tojásaidat is babusgassa… 🙂

  20. 18 Tibor’bá

    Az én tojásaim “kakasosak”, és nem csak átvitt csúsztatós értelemben. Hogy ami kikel belőlük, az holland gatyás, vagy magyar kopasznyakú arra garanciát vállalni nem tudok. Ami biztos az annyi, hogy ezek nem a képeskönyvekben látható csirkék lesznek. Javallatom a következő : Pzuj-al veszünk közösen bacitrágyát. Én megígértem, hogy egy litert küldök belőle Neked grátisz, tiszteletem jeléül. Ha már úgyis postázom, mellé rakhatok pár tojást is. Legyen minimál a projekt. A tojások “kakasos” ára a Tesco aznapi tojásárában nekem megfelel. Ha ez Neked jó így, akkor kezet rá !

    Tökéletesen megfelel. De én inkább elmennék értük. Légyszi E-mailben írd meg a címed.

  21. 22 Tibor’bá

    Küldöm a címem. Jó lenne, ha korán indulnál(tok), mert van itt pár ember aki rajtam keresztül ismer Téged. Nekik jó érzés lenne veled találkozni, Neked meg szerintem jó lenne megismerni ezt a kissé bolond tanyai világot. Mutatok neked (ha akarod) olyan Csurka-hívő, ma tanyán élő pesti nyugdíjas lángossütő vállalkozó Orbánfilt, aki ezerrel itta könyveid szavait. Ez azért nem semmi egyveleg! Elvileg március vége felé jön a bacitrágya, és a pipiknek is ennyi idő kell a 60 tojás legyártásához. Gyermekkori szomszédaim, Gergo55, és tesója Csabi akivel együtt jártunk suliba (és most pesti), szintén készülnek hozzánk. Jó lenne esetleg a két dolgot összehozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük