Györfi Jani felhívása

Felhívás faültetés besegítésére

 

Többedmagammal gyümölcsfákat, főleg csonthéjasokat telepítünk októberben Jásdon, egy bakonyi faluban. Mivel több száz fáról van szó, jól jönne egy kis segítség. -Akinek van kedve ebben részt venni, azt szívesen látom. Október 4-13-ig koszt/kvártélyt biztosítok a jelentkezőknek napi 4 óra munkáért cserébe. Jöhettek csak hétvégére is akár. A napi melót letudva mehet az eszem-iszom, ismerkedés egymással és a falusiakkal, kirándulás, buli. – A faiskolákat ezen a héten kezdjük bejárni, megnézzük, hogy mi minden van még készleten. Ha van ötletetek, hogy kitől vegyünk például száz diócsemetét, vagy van kapcsolatotok kertészettel, akkor köszönettel fogadok minden infót. -Remélem, hogy felcsigáztalak titeket, és az lesz a „gond”, hogy hol szállásoljam el a sok jelentkezőt. Kaja főleg helyi alapanyagokból, bor, pálinka, jó társaság. Jelentkezés itt, vagy e-mail-ben  ( janifromhungary#yahoo.com ) – Jani
__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________
Éljetek a lehetőségekkel!

45 gondolat erről: „Györfi Jani felhívása

  1. Én szívesen lemegyek pár napra fát ültetni. És szívesen leviszek további jelentkezőket!

  2. A Sieberztől nem rendelnék semmit, alig maradt meg valami abból, amit tőlük rendeltem. Meggyfa, naspolya tönkrement, elpusztult hamar. Nem rajtunk múlott, az azóta – máshonnan – vásárolt meggyfánk és almafánk már termett is.

    Leylandi ciprus sövényt akartunk – akarunk az egyik szomszédos oldalra, állítólag gyorsnövésű. Mákszemnyi növényeket küldtek, csenevész volt mind, abszolút különbözőképp fejlődnek, van, amelyik még csak 61 centis 4 év alatt, van, amelyik elérte az egy métert. Húgoméknál 3 év alatt nőttek nagyjából 2 és fél méteresre. Szóval tőlük többé semmit nem fogok rendelni. Ettől persze másnak lehetnek jó tapasztalatai. Hogy jót is mondjak, a tulipánhagymák kifogástalanok voltak.

  3. Jani!
    Mivel a tanyámról csak két fejés között tudnék kimozdulni, segítség képpen,
    utólagos engedelmeddel, felírattalak a permakulúrás levlistára, ott kérhetsz infót csemete ügyben, és lelkes önkénteseket is találhatsz! A permaforum.hu-n is érdemes körülnézned!

  4. 1:
    A Sieberz-nél minden háromszor drágább, mint bárhol máshol. Pl. Egy fügefa 5000 Ft (én ingyen adom)

  5. 7:
    Itt hirdetnek szelíd gesztenyét. Tudnod kell, hogy a szelíd gesztenyének savas talaj kell (a mész az lúgos). Savas talaj Magyarországon csak nagyon kevés helyen van. Nem savas talajban a magonc 1-2 év alatt elsárgul, majd kipusztul. Ha hatalmas lyukat ásol neki, amit feltöltesz savanyú virágfölddel, akkor 5 év múlva pusztul ki.

  6. 1: hat most felbaszodtam, 1 drb diofat 8680 forintert? Noooormalis?

  7. Szia Jani! Klasszul hangzik. Nagyon mennék, de csak másfél napra tudok ott lenni. Valószínűleg október 5-6, viszont akkor nem lesz lazsálás. Amint látom az októberi beosztásomat jelentkezem és fixálom ott létem. Ásót viszek, hogy legyen elég.

  8. 1: Éljen a globalizáció! Magyar faluba vegyél diófát Jürgentől! 🙁

    Tibor bá: A talaj savasságának megállapítására van valami házilagos módszer?

  9. 11:
    pH teszt csíkokat lehet kapni. A földmintát egy pohárban felvizezed és abba beledugod a teszt csíkot. De lehet kapni úszómedencékhez is teszt anyagot. De savas talaj csak Zalában van.

  10. 10. Gloucester
    Örülök, hogy te is jössz.

    11. Szurkoló
    Sósavat, vagy ecetet csepegtetve a talajmintára megállapítható a kémhatás. Minél meszesebb a talaj, annál inkább pezseg. Ha csak hallható a pezsgés, akkor alig meszes, ha látható is, akkor nagyon. Ha nem veszel észre reakciót, akkor inkább savas

  11. Jani milyen technikával ülteted a fát? Csak pár ásónyom, bele a fa, vagy nagyobb gödröt ásol?

    Találtál végül olyan helyet, ahonnan beszerzed a fákat? Nekem a DM valahogy nem szimpatikus, tele van “szedett-vedett” fajokkal.
    3-4 fát ültetnék, ebbe a talajba nálunk nem igazán érdemes (sajnos) komolyabban gyümölcsfával kínlódni.
    Az össze vissza nemesített, meg oltott fákkal pláne nem.

  12. 15:
    Milyen fákról van szó? Elég fiatal vagy, tudsz várni, légy okos. Ne facsemetét vegyél, mert annak feltépik a gyökérzetét és soha az életben nem lesz szárazság tűrő. U.i. a vezérgyökerét elvágják, amikor kiforgatják a helyéről. Vess el inkább gyümölcs magot és második évben szemezd át nyáron (augusztus közepéig) arra, amire akarod. Olcsó és tökéletes eredményt ad.

  13. 16:

    Sőt a diót is meg lehetett volna így oldani, ha nem feltétlen idén akarod elültetni, de mivel ennyi fát ültetsz, feltételezem optimista vagy 🙂

    De tényleg, ha jó a talaj a diófa alatt, mindig ott vannak a kis diófák, akkor nyilván ültetni is lehet, mondjuk nem fog teremni 2-3 év múlva, de nem is egy agyon manipulált fajta.

    Amit Tibor bá mond pont a csonthéjasoknál be is jöhet, már amennyire én értek a fákhoz, de azt tudom, hogy mi anno több, mint 1 m3 földet kiszedtünk 1 fának és mégis tönkre ment. (sárga-őszibarack, cseresznye)
    Nem a föld miatt, hanem elcseszettek a fák már “gyárilag”.

    Oda a házad végébe ülteted őket? Az hozzá tartozik a házhoz az a relatív nagy terület? (google map)

  14. 16:

    Vess el inkább gyümölcs magot és második évben szemezd át nyáron (augusztus közepéig) arra, amire akarod.”

    Ez már nekem is eszembe jutott ( mármint a magról vetés), az a francia pásztor lebeg előttem, aki egy kopár hegységet ezzel a módszerrel újraerdősített. Amikor legeltetett vitt mindig egy tarisznya magot és azt a botja segítségével útközben elültette.

    No de a lényeg:
    Veszem egy jó izű gyümölcs magját és elültetem.

    Ez elég ellenálló lesz, ha kikel ?

    Mert a legtöbb gyümölcsfa tudomásom szerint valamilyen vadalanyba oltott, hogy a vadalany ellenállóságát (szárazságtűrés, betegségekkel szembeni ellenállás) megőrizze.

  15. 17:
    A dió bizonytalanul kel ki, talán 5 szemből lesz egy magonc. Jani helyében én is magokat ültetnék. Sokkal olcsóbb, és jóval kevesebb munka. persze van 2 év késés. Hogy a diófa hanyadik évben terem az lényegtelen. Mert ha a 3. évben akkor van rajta két szem. Ahhoz, hogy jól teremjen, kifejlett fára van szükség. A csemete (át)ültetéssel nem sokat nyersz, mert az átültetést megsínyli.

  16. 18:

    PZuj mi anno sárgabarack fát ültettünk, tudod mi terem most rajt? Sárga ringló. A sárgabarack fa elszáradt és gyökérről kihajtott. Teljesen egészséges.
    Na ezt nevezem én szedett vedett oltott ócska fának, ilyet lehetőleg kerüljétek el, jó messze.

    Mag: csak barackról van tapasztalatom, nem olyan lesz a gyümölcs, mint amiből a magot kivetted, és nálunk a fa is csak pár évig húzta.

  17. 20. Curix:

    Valószínűleg az volt a vad alany.
    A környékünkön a ringló, a szilvafajták jól érzik magukat.
    Lehet, hogy abba kéne nekem oltani, mint vadalanyba.

  18. Tibor bá’-nak küldött e-mail-emből:
    „Most azért csemetéket ültetek, hogy hamarabb hozzanak termést. Ez még csak a kezdet, még ha nagyszabású is. Később én is magról fogom ültetni a fákat az általad is felsorolt okokból. Még később faiskolát is tervezek létrehozni. Siófokról is kapok 25-30 diósarjat, amik egy komposztdombból nőttek ki. A szőlőhegyi telkem elvadult szilvását szétültetem az udvaromra és másokhoz, szükség esetén beoltjuk.”

    15. Curix
    Gondolkodom egy mélyszántáson, teljes területen szervestrágya beleforgatásán, de legtöbben ezt feleslegesnek tartják. Most a legvalószínűbb az, hogy földfúróval, ásóval kb. fél méter mély gödör aljára trágya, arra egy kis föld vissza, majd a csemete. Még konzultálok a témában, itt is köszönettel fogadnék szakértő tanácsokat.

    A DM azért szimpatikus, mert sok termékük van, és még nincs teljesen kifosztva. A legtöbb helyen kevés fajjal foglalkoznak, és mostanra még kevesebb van raktáron. Nem csak a gyümölcsfáik érdekelnek, hanem pl. vadcitrom (télálló, bokorszerű, hatalmas tüskék, így kerítésnek alkalmas, jó oltóalany más citrusféléknek), bambuszok, energianövények… Nem csak őshonos fajták érdekelnek. Sok különböző növénnyel tudnék így kísérletezni. Jelentősen olcsóbban tudok így bevásárolni, mintha több helyről válogatom össze a fákat.

    A DM-nek van egy olyan előnye, hogy egy jóbarátom nagybátyja vezeti, így talán nem a legrosszabb oltványokat fogja rámsózni.

    17. Curix
    Ha valamelyik elpusztul, akkor a helyére ültetek másikat jövőre.

    A szőlőhegyen ültetem a csonthéjasokat, mert azok megeredése után nincs velük igazán tennivaló a termés és a lehullott levél összegyűjtésén kívül. Most van ott 4.400 nm-em, addigra lesz mellette még ennyi. A lédús gyümölcsöket az udvaromra ültetem a pajta mögé kb. 3.000 nm-re. Illetve más ideköltözött barátaim telkeire, udvarára is ültetünk, meg néhány helyi is kér csemetéket.

    19. Tibor bá’
    Tisztában vagyok a jótanácsok értékével, de én kicsit konok vagyok. 🙂 Ennyi fánál 2-3 év is sokat számít, főleg ha egyre kevesebb víz jut majd. Szelídgesztenyével is tovább fogok próbálkozni. A legtöbb helyi kísérlet eredménytelen volt, de van néhány sikeres példa is, a környéken régen is voltak szelídgesztenyék.

  19. 18 PZuj

    Az a francia pásztor elég öngyilkos taktikát folytatott, mert így felszámolta az állatai legelőjét. 🙂
    Általában mindenhol éppen a legeltető gazdálkodás miatt irtották ki az erdőket.
    A jóízű gyümölcs magját elvetve semmi garanciád nem lesz, hogy a magonc felnövekedve ugyanolyan termést hozzon. Sőt, rendkívül kicsi a valószínűsége. Ez az ivaros szaporodás átka, még önbeporzás esetén is jelentősen különbözhet az utód a szülőnövénytől. Ugyanis a női ivarsejtben ott van a szülő génállományának a fele, de teljesen véletlenszerűen elosztott fele. A hímivarsejtben szintén ugyanannak a szülőnövény génállománynak a fele, ugyancsak véletlenszerűen elosztva. A kettő egyesülésével simán előfordulhat, hogy mind a két fél génállományból pont azok a gének hiányoznak, amelyek a szülőegyed kiváló tulajdonságait meghatározták.
    Viszont van egy előnye is, így létrehozhatsz egy teljesen egyedi fajtát, ami ha peched van, akkor egy kis vakarcs, betegségektől sújtott, nem időben beérő szörnyszülött lesz, ha viszont szerencséd van, és sikeres lesz, lehet, hogy rólad lesz elnevezve az új fajta! 🙂
    Állítólag így jött létre a közismert zöld alma is, egy ausztrál gazdálkodó találta meg a pottyant alma magjából nőtt fát, ami aztán világsztár lett.

  20. Pardon, még egy gondolat a vadalanyba oltott nemes anyaggal kapcsolatban.
    Igaz, hogy azért használnak vad alanyt, mert az ellenállóbb a betegségekkel szemben, de a másik jelentős oka az, hogy így tudjuk biztosítani, hogy a a fa törzse, lombozata már a nemes tulajdonságokat hordozza.
    Ez utóbbi szempontjából még az is jobb, ha egy akármilyen magoncba ültetjük a nemest, mintsem hogy megpróbáljuk magról szaporítani. Ez alól azok a fajok lehetnek kivételek, amelyeknél a növénynek jellemző gyökér- és törzsbetegségei vannak, amelyekkel szemben a vadalany ellenálló. (szőlő filoxéra gyökérkártevője)
    Ha ez nem áll fenn, akkor majdnem mindegy, milyen az alany, mert a jellemző betegségeket úgyis a ráoltott nemes érzékenysége szabja meg. (A vadalany előnye lehet még esetleges gyorsabb fejlődése is, nem kell annyit várni az oltásig.)
    Levélbetegségek szempontjából teljesen mindegy milyen az alany, mert az úgysem tud lombot hozni, ha meg a nemes érzékeny rá, akkor el fogja kapni, ha nem védekezünk.

  21. Lehet, hogy árokásó géppel ásatok gödröket. Ez esetben lehetnek méteres átmérőjű, 70 cm mély gödrök.

    A szelídgesztenyéknek adok talajt savanyító hatású műtrágyát.

  22. 22:
    Próbáltam elmagyarázni, hogy a 2-3 évvel korábbi termőre fordulásnak nincs előnye a diónál. Mert a termés mennyiségét a fa terjedelme szabja meg. A magról ültetett mondjuk a 6.évben hoz termést, de legalább annyit, mint az oltott hoz a 6. évben. Az összes előny a 3.4.5. évi termésben van, ami elhanyagolható mennyiségű. Sőt s magról ültetett gyorsabban fejlődik, mert nem sérült a gyökérzete. Különben majd ha viszek neked októberben diót, nem fogsz tudni ellenállni a kísértésnek, olyan fajtát láthatsz. Arról nem beszélve, hogy nagyszámú fa ültetésénél a vételárat jó nagy számmal szorzod be.

  23. 26. Tibor bá’
    A 3., 4., 5. évben nekem az árnyékoló, vízmegtartó hatás is számít, nem csak a termés. A dió csak egy része a bevásárolandó növényeknek. Ilyen mennyiségnél mindenképp 1.000 Ft-os darabár alá akarok menni. Jól tudok alkudni, talán 500 alá is sikerül lemenni. 🙂 És persze, a tőled kapott diót is elültetem.

  24. 25: A normál eljárás 100 t/ha szervestrágya leszántva, majd az egész mélyebbre forgatása rigol ekével. A ‘szabvány’ gödörméret 1x1x1 méter, ha előtte nem volt rigolírozva a terület /70-80 cm mélységű forgatás/.

    Trágyát bőséggel kell adni, mert később már nem tudsz trágyázni. Vízfelvétel szempontjából a vad alanyok tényleg jobbak, a mai alanyok /főleg almánál/ gyenge növekedésűek és öntözést igényelnek.

    Bárhol is vásárolsz, először azt kérdezd meg, hogy milyen fajták vannak és milyen alanyon. Sose azzal kezd, hogy te mit szeretnél… 😉
    Az alanyoknál mésztűrésben, szárazságtűrésben, növekedési erélyben stb. nagy különbségek vannak, érdemes jobban utána nézni.

  25. 26. Tibor bá’

    Nekem is tudnál hozni abból a nagy szemű dióból olyan 10-15 darabot? Múltkor Janinál láttam milyen szép termést hoznak a fáid és szívesen elfogadnék belőlük néhányat. 🙂

  26. 25:
    Én kiástam egy 1,5 x 1,5 x 1 méteres gödröt és teliraktam savanyú földdel. beleültettem egy gyönyörű szelídgesztenye csemetét. Gyönyörűen fejlődött. A harmadik évben elkezdett sárgulni, leállt a növekedés, majd kipusztult. A okok kikutatását rád hagyom.

    29:
    Persze. Már itt vagy?

  27. 30:
    Köszi előre is!

    Még nem. Október 2-án este érkezem alig másfél hétre. Első nap a szűk családé, aztán 4 vagy 5-e körül utaznék tömegközlekedéssel Hajdú-Biharból Jásdra.

    Aki szintén keletről menne kocsival ahhoz szívesen csatlakoznék, vagy akár Budapestről indulókhoz is betársulnék a benzinköltség egy részének átvállalásával.

    A faluban 4-5 napot tervezek maradni, így arra az időszakra túljelentkezés esetén nálam is elfér néhány ember.

  28. Szia Tibor bá és hogyan lehetne egy füge fát természetesen a szálítási költségeket posta vagy futár álnám.

  29. 22:

    Jani ne hallgass Tibor bára, ültesd el a szelídgesztenye fát! 🙂 Hátha…

    Én is tudok egy szelíd gesztenye fát itt a bakony végében, gyerek koromban oda jártunk gesztenyét szedni, hatalmasra nőt.
    Biztos azért van, mert a régi megyerendszer szerint ez még Zala-megye volt, és nem Veszprém 🙂

    Én is lebeszélnélek a mélyszántásról, ebben az esetben semmi értelme. Anno rengeteg fát ültettem ezzel a gépi furóval.

    http://t7.hu/0qg7

    Durva egy masina, mert a nagy forgatónyomaték miatt párszor amikor megakadt a fúró mi kezdtünk el körbe “járni”, de szerintem nagyon hasznos, semmi perc alatt ki lehet ásni vele 100 lyukat. Nem érdemes köbméteres árkokat ásni. Sajnos most a szelídgesztenye példáját kell hoznom: vagy megél az adott taljaban, vagy a trágyázással stb.. csak meghosszabbítod az életét, de úgy is kidöglik. A gesztenyénél legyen ez másként 🙂

    Trágya: nem tudom mit tervezel beletenni, de légy óvatos, hogy ne rakj bele egyúttal éhes lárvákat és csimaszokat is.

    Nagyon nem értek a fákhoz, ezek apró saját tapasztalatok.

  30. 30. Tibor bá’
    Gondolom, a gyökerek elérték a savanyú rész határát. A gesztenyéknek szánt terület egészét tervezem elsavanyítani.

  31. 34:
    Hűha!

    31:
    Ha addigra beérik, akkor megyek 5. környékén.

    32:
    Úgy, hogy szólsz nekem. 😀

  32. Hejőbába Táncsics M u 35 3593 előre is köszönöm.

  33. Csak egy par adalek: Ha eladasra akarsz termelni nezz korul , hogy a piac mit igenyel. Hiaba latod Te jonak amit elhataroztal, hogy ultetni fogsz, ha a vevo mast igenyel. Erdemes korbe nezni es beszelgetni kereskedokkel. Latom a fakat mar elhataroztad, hogy holfogod venni, mi regebben amikor kerteszkedtunk M4 es /nem tudom ma milyen az ujonan forgamazott!/alanyra oltott fakat ultettunk, mert azok alacsony novesu fak voltak, es mind a permetezes, metszes, szedes konnyebb, es elobb is terem. Vigyazz a kulfoldi erdekeltsegu faiskolaknal, mert az altaluk arult fajtak, sokszor nem a Magyar eghajlatra valok. Az oltott fak kivalogatasanal nezzd meg az oltas helyet, hogy minden rendben, szep egeszseges es nem rosszul osszeforrt legyen. A kemenyhejasok masak. Erosebb novekedesuek, es abbol is erdemesebb nem vadul nottet ultetni, mert kodio is lehet. A madarak es a mokusok is szethordhatjak. Ha egy fajta majd idovel nem piackepes, vagy erzekeny, stb Vagdd ki, ne sajnald. Ne hidd hogy a ferges almat ami BIO el tudod adni. JO MUnkat!

  34. Én csak kimásoltam ősi magyar fajták,Kovács Gyula Pórszombat Petőfi út 1/a 06-30/2351063 véralma batul cseresznye,egy dunatévés film is van róla a neten ősi magyar fajtákat gyűjt termeszt jelenleg kb 500-féle ősi magyar gyümölcs fajta.És önköltségi áron árulja:

  35. 41. Szabó Katalin
    Eladásra csak a csonthéjasok mennek majd eleinte. Azokat nem kell azonnal eladni, nem vagyok úgy kiszolgáltatva, nem rohad rám olyan könnyen. Először a rokonság, ismeretség, vendégek ellátása a cél, aztán az eladás. Ha már eladás, akkor is inkább feldolgozott formában.

    „Latom a fakat mar elhataroztad, hogy holfogod venni”
    Ezt nem tudom, honnan láttad, mert én sem tudtam tegnap délutánig. 🙂 Tegnap lent voltam Egerágon, órákat dumáltunk a tulajjal. Nagyon korrekt, értelmes, jó fej ember, aki világlátott, értelmes. A klímaváltozás, geddon téma sem ismeretlen előtte. 12 hektáron van a kertészete, gyönyörű dolgot hozott létre sok érdekességgel. Nem szabadgyökerű növényeket árul, a csemeték egyenként konténerben nevelkednek. Személyesen hozza majd el az árut, néhány napot talán marad is nálam.

    Laci45
    Beszéltem néhány napja Kovács Gyulával is, de neki már csak alma, körte, cseresznye, naspolya, birs van, ami apró töredéke az ültetni tervezett növényeknek.

    Jut eszembe, ki osztotta meg más honlapokon is a felhívásomat? 🙂

  36. 43:
    “Latom a fakat mar elhataroztad, hogy hol fogod venni”
    Azert gondoltam, mert olvastam, hogy a DM kerteszetben van valami ismerosod, ugy ereztem mellettuk tetted le a voksot. Most mar, hogy Egeragat emlited, latom kire gondoltal. Mi meg a szuleiktol vasaroltunk regen, a tavasszal is amikor otthon voltunk vettunk par thuja fat potlasnak, a szulok kinn szoktak arulni a pecsi vasarban, lebeszeltek a kinai energia fak vetelerol, mondvan, hogy azok nem birjak a fagyot, kidobott penz.Bocsanat, hogy beleszoltam a “dolgaidba’ a jo szandek vezetett.

  37. Nem akartam más témát szétOFFolni, így ide illesztem, ami e-mail-ben érkezett nekem:
    “*Kedves Gömör-barátok!*

    Kihívásokra váró fiatal párt keresünk az Ökológiai Intézet Alapítvány
    gömörszőlősi telephelyére.

    Kérlek benneteket, adjátok tovább a lehetőséget “gazda-hajlamú”
    ismerőseiteknek! Vagy osszátok meg az alábbi linket:

    https://www.facebook.com/OkologiaiIntezetAlapitvany/
    photos/a.609154062433159.1073741825.590800450935187/
    1384461191569105/?type=3&theater

    Elvárásaink a jó gazda gondossága, a gazdaság működtetése, szorgalom,
    munkaszeretet, állatszeretet, hajlandóság a tanulásra.

    Feladatok: jószágok (5 borzderes tehén, 4 juh, 2 kecske) gondozása, fejés,
    tejfeldolgozás. Negyed hektáros zöldség-gyümölcs kert gondozása,
    bemutathatóságának biztosítása, termelés. Ház körüli munkákban, épületek
    üzemeltetésében való közreműködés, vagyis mindaz, amit egy hagyományos
    portán meg kell tenni ahhoz, hogy az éljen.

    Biztosítunk mindenekelőtt gyönyörű környezetet, részvételi lehetőséget az
    Ökológiai Intézet Alapítvány tréningjein, képzésein, minimálbért, lakhatást
    egy szoba konyhás fürdőszobás lakrészben,valamint a gazdálkodáshoz
    szükséges eszközöket.

    Jelentkezés esetén személyes látogatásra várjuk Gömörszőlősön!

    Jelentkezést önéletrajzzal a rea.vigh@gmail.com címen várjuk!

    Érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: Vigh Andrea 06 20/407 68 75

    Üdv-üdv,

    *Hankó Gergely*

    *Paraszt-Wellness önkéntes*

    06 30 314 7550″

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük