(986) Táplálkozás

Tibor bá’ online

 

~at0002Ma már az emberiség hatalmas hányada az információját majd kizárólag az Internetről szerzi be, ahová bárki, bármit költségmentesen felrakhat, felelősség és következmények nélkül. Azzal pedig csak kevesen vannak tisztában, hogy ez milyen veszélyekkel jár. Az autentikus információ kibányászása önmagában alapos ismeretek birtoklását követeli meg. Fából vaskarika, de a helyzet nem reménytelen. Ebből azonban az következik, hogy az alább írottakkal jó néhányan szembe fognak szállni, mert itt-ott ezt meg azt olvasta-hallotta. Fel vagyok rá készülve, csak az oltári nagy baromságokra nem fogok válaszolni. – Elsőnek nézzünk néhány idevágó megállapítást, ami ki tudja számunkra tűzni legalább az irányokat.

Minden étkezési alapanyagban vannak hasznos és káros anyagok is. Még a legártalmatlanabban is. Éppen ezért talán a legfontosabb szabály, hogy az étkezésed legyen minél változatosabb. Miért? Mert abban a szardíniában, amit tegnap este vacsoráztál egészen biztos volt higany, de olyan jelentéktelen mennyiségben, hogy nem érdemes rá időt vesztegetni, viszont ha szokásoddá válik az esti szardínia evés, akkor egy év után ki fognak hullani a fogaid.

Az utóbbi ötven évben eléggé radikálisan változtak meg a dolgok, amire korábban nem volt példa. Például a konyhakerti növényekben és a gyümölcsökben a korábban mért ásványi anyagok és vitaminoknak manapság alig 10 százaléka található. Ebből következik, hogy étkezés kiegészítő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek (pl. Béres csepp) szedése nem hülyeség, és nem hipohondria. Valamint egyre több ember allergiás olyan dolgokra, aminek korábban nyoma se volt. Ezekre nem térek ki, mert aki allergiás valamire, az tisztában van vele.

Rengeteg szó esik a három főalkotó (szénhidrát, fehérje, zsiradék) arányáról, a kalóriákról, elhízásról, fogyókúrákról, az egészséges és egészségtelen táplálkozásról. Tekintettel arra, hogy sokaknak nem mindegy, hogy mit és mennyit eszünk, az információk ezen a téren rendszeresen ellentmondásosak, mert mindenki azt terjeszti, ami neki hasznot hoz.

A valóság, hogy ha kevesebb kalóriát eszel egy nap mint amennyire szükséged van (kb. 1800) akkor fogysz, ha többet, akkor általában hízol. Az energia megmaradási elve itt is érvényes. Az más lapra tartozik, hogy az 1800 kalóriát túllépni nagyon könnyű. A lényeg, nem annyira hogy mit eszel, hanem mennyit. Első számú szabály, hogy a napi 80 g fehérjét elfogyaszd, mert a sejtek regenerálásához alapvetően szükséges. A többi táplálék arányosan lehet szénhidrát, és zsiradék. Van azonban egy keveset ismert dolog. Az emberi szervezet működésének a tápanyaga elsősorban glükóz, vagyis szénhidrát. Azonban szénhidrátból a test csak keveset tud tárolni. Ha tehát eszel egy nagyrakás szénhidrátot (pl. túrós csuszát) akkor a felhasználatlan szénhidrátból a szervezet zsírt állít elő, amit – ellentétben a szénhidráttal – el tud raktározni. Ezek szerint nem akkor hízol ha zsírosat eszel, hanem ha sok szénhidrátot (krumpli, tésztát, kenyeret, rizst). Másik fontos tétel a növényi rost, ami a belek optimális működéséhez kell. Tehát okos dolog elkerülni a fehér kenyeret, mert a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér a nyerő. Harmadik fontos dolog, hogy jusson beléd kalcium is, a csontok miatt. Ez azt jelenti, hogy a tejtermékeket nem húzhatod ki teljes mértékben az étrendedből.

Külön kell foglalkozni a koleszterinnel és a zsírokkal. Az 1948-ban indult és évtizedeken át tartó Framingham Heart Study hozta ki azt a TÉVES eredményt, hogy a koleszterin okozza az infarktust, a koleszterint pedig a telített zsírok termelik. A valóság az, hogy egyik se igaz. A vér koleszterin szintjére nincs befolyással a táplálékkal bevitt koleszterin mennyisége, és a szérum koleszterin szintje és az infarktus között nincs összefüggés. Ergo a koleszterin csökkentő (méregdrága) STATINOK szedése nem csak felesleges, de egyenesen egészségtelen, mert igénybe veszi a májat és egyéb mellékhatásai is vannak. Ebből az következik, hogy annyi telített zsírsavat fogyaszthatsz, amennyihez kedved van, mindenféle káros hatás nélkül. Vagyis felesleges az étolajjal főzés, nyugodtan használj sertészsírt, és egyél annyi vajat, amennyit akarsz. Miért? Mert igazi bajt az oxidált LDL (koleszterin) okozza, ugyanis ez tud behatolni az érbelhártyába. Vagyis, ha érdekel az egészséged, akkor fogyassz antioxidánsokat (pl: Q10, E-vitamin). Sőt, valójában a telített zsírsav egészségesebb, mint a telítetlen (pont fordítva, mint ahogy eddig belénk verték) ugyanis hevítéskor (rántott hús, sült burgonya) a telített zsírsavval nem történik semmi, míg a telítetlen zsírsav cisz konfigurációja átalakul transz konfigurációvá, ami határozottan káros. Tehát: ne egyél margarint, egyél helyette vajat, ne használj napraforgó olajt, használj helyette sertészsírt. Másik rejtett problémát az okozza, hogy az elfogyasztott Ω-6:Ω-3 arány a magyar érendben igen kedvezőtlen, aminek szintén hátrányos következményei vannak, Ezen úgy lehet segíteni, ha nem csak karácsonykor eszel halat, hanem sokkal gyakrabban, és napraforgó olaj helyett repceolajjal főzöl (de nem sütésre használod fel).

Ajánlatos még elkerülni a túl sok cukor, és finomított szénhidrátok (fehér liszt és készítményei, hántolt rizs) fogyasztását. Az ártatlannak tűnő cukor ugyanis igen agresszíven viselkedik a szervezetben, oxidál, gyulladást okoz. Ha nem az evolúció hozott minket létre, hanem isten teremtett, meg is kérdezném tőle, hogy jobb ötlete nem volt az emberi sejtek táplálásra, mint a glükóz?

És mi a helyzet az élvezetekkel? Az első számú ágens az alkohol. Felejtsd el, hogy egy pohár vörösbor egészséges. Az alkohol egy szerves oldó vegyület. Zsírokat nagyon jól old. És akkor tegyük hozzá, hogy az idegsejtek zsírsavakban vannak beágyazva. Kell ezt magyarázni? A másik ősellenség a nikotin. Ne gyere azzal, hogy a nagypapád napi negyvenet és 97 évig élt, mert ez semmit se bizonyít. Nézd meg a tüdőrákosok hadát és azt a rengeteg embert, aki érszűkület miatt elveszti a végtagjait. Nem mondom, hogy szokj le róla, de a rászokás nagy marhaság. A különböző drogokra nem is vesztegetek szót. A kávé és a tea viszonylag ártalmatlan, de csak viszonylag, és ha már iszod, ne sok cukorral. A legegészségesebb a tiszta ásványvíz mindenfajta adalék nélkül.

A gyorséttermek veszélyét elsősorban a transzzsírsavak jelentik, mert nem ügyelnek rá gazdaságossági okok miatt. Ennél csak egy fokkal jobbak az éttermek. Általában manapság az jellemző, hogy az étel, amit nem te preparálsz, biztos, hogy egészségtelen. A felvágottak, konzervek, flakonos tejkészítmények – magyarul édes pancsok – rengeteg “engedélyezett” adalékokat tartalmaznak, és persze sót. Néha-néha elmegy, de állandóan ilyeneket vacsorázni messze nem ideális. persze a hagyományos tartósítás, a füstölés se egészséges. A füst rákkeltő. Tudom, néhány magyar ételben, mint például a töltött káposzta, a füstölt csülök kötelező. Nem mondtam, hogy ne egyél füstölt kolbászt vagy szalonnát, de ne éjjel-nappal, és tudd, hogy enyhén káros. Ugyanígy a sok só. Vegyél magadhoz minél kevesebbet, és főzéshez ne használj ízfokozókat (pl. Vegeta). A nátriumglutamát is vegyszer, nem teljesen ártalmatlan. Különben is, egy idő után megszokod, és akkor már élményt se nyújt.

Rettenetesen körültekintőnek kell lenni. Például a finom pékáruk, mondjuk a túrós táska igen kellemes és ízletes csemege, de a pékek a „vajas” tésztákba margarint raknak, és azok közül is a legolcsóbbat, amiben hihetetlen mennyiségű transzzsírsav van.

Azt hiszem a fentiek vitaindítónak elégségesek, aztán majd a hozzászólásokból ki fog alakulni a végleges kép.

________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

72 gondolat erről: „(986) Táplálkozás

  1. Tisztelettel üdvözlöm a lista olvasóit, első hozzászólásom – noha régi olvasója, élvezője vagyok eszmecseréiteknek – alkalmából.
    A “A másik ősellenség a nikotin. Ne gyere azzal, hogy a nagypapád napi negyvenet és 97 évig élt, mert ez semmit se bizonyít.” mondat miatt húztam elő a klaviatúrát.
    Nem vitatom a dohány élvezetének ártalmas voltát, ám lényegesnek tartom hogy ne mossuk össze a dohányzást automatikusan a cigarettázással, mint a fenti mondat is teszi! A cigaretta a dohányzás legigénytelenebb formája, sokkal inkább szenvedély, mint élvezeti forrás. Nagyon könnyű rászokni, nagyon nehéz leszokni róla, és a függőség (addikció) miatt sokkal, de sokkal nagyobb károkat okoz, mint azt hinnétek! Valamivel kevésbé káros a szivar, s élvezeti értéke is magasabbrendű. Ismételten kiemelve, hogy sajnos a dohányzás minden formája káros az egészségre, rá szeretnék mutatni, hogy a pipa a legkevésbé ártalmas, ugyanakkor a legtöbb élvezetet nyújtó dohányzási forma. Emellett egy jó tömet zamatos pipafű elfüstölése mellett, lélekemelő gondolatok ébrednek, kiszakadunk a világ taposómalmából, befelé fordulhatunk egy kicsit. Divatos kifejezéssel élve: stresszoldó hatása kiemelkedő. Persze ettől még nem válik egészségessé, de káros hatásait legalábbis kiegyensúlyozzák egyéb értékei, tulajdonságai. Ez a cigarettáról közel sem mondható el, ezért tartom fontosnak a differenciálást! Mint az élet minden területén, itt is a mértékletesség a legfontosabb! Napi egy-két pipa – különösen ha tudatosan kihagyunk egy-egy napot minden héten – több jó hatással bír, mint amennyi kárt okozhat.
    Csakúgy, mint a füstölt csülök! 😉

  2. Régóta olvasom a blogot és a memóriám nem olyan rossz. Ez a cikk teljesen korrekt, és nagyon hasznos szerintem. Volt egy cikk Tibor bá’amiben azt írta, hogy “a feleségem is már több néhány éve átállt a napraforgó olajra a zsír helyett”. Ez nem szószerinti idézett de valami hasonló volt. Akkor most melyik a jobb ?

  3. Köszönjük a posztot.

    Engem speciel a tej vagy a tejjel készült ételek “meghajtanak”. Úgy olvastam a tejfehérjét, a kazeint a szervezet nem ismeri fel és likvidálja ezért. Lehet köze a tejfogyasztásnak a cukorbetegség kialakulásához?
    Szintén hashajtó hatása van számomra, ha vmi nagyon olajos-zsíros. Ezért pl a habart dolgokat kerülöm,sűrítek helyette krumplival vagy leturmixolom afőzelék egy részét.
    Át fogok állni arra, hogy vacsorára csak kis gyümölcsöt vagy nyers zöldséget fogok enni, mivel nem jó túlzottan megterhelni alvás előtt a szervezetet. Ráállok arra is, hogy kéthetente eszem halat.
    üdv.

  4. Kedves Tibor bá’!
    Arra, hogy a zöldségek/gyümölcsök ásványi anyag és vitamin tartalma 10%-a a korábbiaknak van egyéb forrása is mint a gödöllői dr. Márai Géza tanulmánya?

  5. 1:
    Ez teljesen ésszerű. Mindenki maga dönti el, hogy mennyi kellem éri meg mekkora rizikót. De azért az ajakrákot nem árt megemlíteni.

    2:
    A napraforgó olajat sose promótáltam. A repceolaj + lenmagolaj jobb mint a sertészsír, de nem a telített/telítetlenség, hanem az Omega-6:Omega-3 miatt. Nem katasztrófa a napraforgó olaj használata, de semmiképpen ne süssetek benne húst, krumplit. Vagy ha igen, akkor legalább ne használjátok utána el, hanem öntsétek ki, vagy a kutyának bekeverni a kajájába. A többszörös felhasználással lesüllyedtek a McDonald’s szintjére.

    3:
    Ezek egyéni érzékenységek, allergiák. Ezeket egyénileg kell kezelni. Felnőtt emberek egy részében kialakul a laktóz érzékenység, de van bőven más érzékenység is.

    4:
    Sokan végeztek méréseket, külföldön is. Ezt nyugodtan fogd fel tényként. persze nem a precíz 10 százalékot, de a jelentős csökkentést.

  6. Arról nem ejtettél szót, hogy a fehérjebevitelnél az állati illetve növényi fehérjék egyenértékűek-e, helyettesíthetik-e egymást?
    Erről különböző vélemények keringenek, van aki azt mondja, hogy állati fehérjére is szükség van.
    Az biztos, hogy én szeretem a húsféléket, szerencsére ugyanúgy a főzelékfélék is kedvenceim. (legjobbak kombinálva! 🙂 )
    Viszont sok vegetáriánus meg állítja, hogy a húsok ártalmasak, és fel kell hagyni a fogyasztásukkal.
    És valóban nem tűnik hitelesnek, hogy a húsfélékre feltétlen szüksége van a szervezetnek, hiszen emberek hatalmas tömegei élik le életüket húsfogyasztás nélkül, akik bizonyos kúltúrkörből származva ezt tekintik természetesnek. És nem is úgy tűnik, hogy valamiféle testi vagy értelmi problémákkal küszködnének.
    Egyszer Joshi Barat is nyilatkozott erről a TV-ben, ő is így táplálkozik, és ez szülőhelyén teljesen általános.
    Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az embernek tipikus mindenevő fogazata van, ami arra utal, hogy az evolúció során a húsevés is bekerült a programba, sőt antropológusok azt is állítják, hogy az ember evolúciójának az adott egy nagy lökést, amikor az előd a növényi táplálékok mellett felfedezte a csontok feltörésének technikáját, majd a vadászatot, és elkezdett állati fehérjét is fogyasztani.
    Azért lehet ez fontos kérdés, mert az élelmiszertermelés várható problémáira az lehet az egyik reményteljes válasz, hogy az állattenyésztést hanyagolni kellene, mivel a növénytermesztés sokkal olcsóbb, energia és helyigény szempontjából is.
    Vajon ez tényleg járható út?
    Én mindenesetre nagyon sajnálnám a rántott husit, a jó kis pörit, meg a kolbászt is. 🙁

  7. Az olajok kategóriában az oliva olaj nem számít kiemelkedőnek vagy inkább csak jó a marketingje? esetleg az ár a gátló tényező? A repce+lenolaj tetszik kifogom próbálni.
    A zöldségek vitamin meg ásványi anyagtartalmának azért az értékei nem stabilak mert attól is függ,honnan származik a megvásárolt alapanyag mert nagy rá az esély,hogy az egyszerű NPK műtrágyázással termelt meg időközönként tápoldatozott fóliás zöldségek például nem bírnak olyan jó értékekkel mint egy komposzttal és szerves trágyával kezelt talajon termelt társaik,ahol törekedtek arra,hogy a talaj élővilágát kisebb mértékben forgassák fel,mint pl egy nagyobb üzemben ahol a mennyiség a lényegesebb.
    De itt persze a számok a fontosak mert nagyrészt a rosszabb beltartalommal rendelkező zöldségeket tudjuk beszerezni.
    De ma is lehetőség van előállítani azt a minőséget mint 60-80-100 éve.

    De van még egy másik beszerzési hely is ami talán a legkevesebbet változott mert nem igen foglalkoztunk vele pl:a természetben előforduló növényeink a kökény,galagonya,celtis,csipkebogyó,bodza,gombák…stb ezek nagy eséllyel megőrizték a tulajdonságaikat és az ország nagy részén tonnaszámra elérhetőek ráadásul ingyen.

  8. Nagyon jó a cikk, köszönöm Tibor bá’! Talán a tojásról alkotott véleményed érdekelne, ott vannak viták annak igen magad koleszterinszintjéről, sárgája/fehérje fogyasztásáról?

  9. 5. “1: De azért az ajakrákot nem árt megemlíteni.”
    Az ajakrákot a rendszeresen túl forró füst okozza elsősorban, vagyis a gyakori és helytelen “használat”. Megintcsak a mértékletességre hívnám fel a figyelmet, mely minden területen – egyébként a bor élvezetében is! – a jó hatások irányába tolja el a mércét, az egészségkárosító következményekkel szemben.
    Félreértés ne essék, egyik sem szolgálja a szó klasszikus értelmében véve az egészségünket, de ésszel élve velük több a hasznuk, mint a káruk. Ugyanez nem mondható el a margarinokról, sütőolajokról (pláne nem a többször felhasznált olajokról!)

    5.”2: …legalább ne használjátok utána el, hanem öntsétek ki, vagy a kutyának bekeverni a kajájába”
    Azzal legyünk tisztában, hogy a kutyának is árt, csak rövid élete miatt ez kevésbé szembetűnő. Kiönteni sem valami környezetbarát… Amire biztosan jó, az – szűrés után! – olajfesték higítása, lakkbenzinnel keverve fa felületek beeresztésére (kerítésléc, lapátnyél), talicskakerék, kerekeskút tengelyének kenésére. (Meg persze a régi dieselmercikbe :-D)
    A legjobb, ha hidegen sajtolt olajokat fogyasztunk, salátákkal! Például hagymás babsaláta, füstölt csülökkel 😉

    5.”4: nem a precíz 10 százalékot, de a jelentős csökkentést”
    További jelentős csökkenést jelent a nem megfelelő tárolás is! Szobában az alma kb két-három nap alatt elveszti hasznos értékeinek jelentős hányadát, s az ízén alig érzel változást.
    Ezzel kapcsolatban: http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=3594

  10. 6. hubab
    „emberek hatalmas tömegei élik le életüket húsfogyasztás nélkül, akik bizonyos kúltúrkörből származva ezt tekintik természetesnek. És nem is úgy tűnik, hogy valamiféle testi vagy értelmi problémákkal küszködnének.”

    Indiában, Nepálban viszonylag sok vegetáriánus él, a hegyekben viszont nagyrészt esznek húst is. Én úgy láttam, hogy kisebb termetű, kisebb állóképességű emberek a vegetáriánusok. Ennek oka lehet részben genetikai, illetve ettől még lehetnek előnyei, mint esetleg a hosszabb élet. Egy bányász, vagy egy eszkimó életét megnehezítheti, ha nem eszik húst. (szerintem)

  11. Kedves hubab!

    Szerintem a vegetáriánusok nagy része is eszik állati fehérjét, ha mást nem, tejterméket, sőt van, aki tojást is, csak a nagyon fanatikusok hanyagolják teljesen az állati eredetű élelmiszereket. Az ember egyik evolúciós előnye a mindenevőség, szerintem ezt kár önkorlátozni. A túlzott húsevés valóban egészségtelen lehet (pl. köszvény okozhat).
    Az állattenyésztésnek szerintem a jövőben is lesz létjogosultsága, ha más nem, az igaerő biztosítása, és a legelőn kívül másra nem használható területek hasznosítása miatt.

  12. Tiszteletem mindenkinek!

    Ezzel az írással kapcsolatban mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el: Dr. Johannes F Coy könyvét, a rákmegelőző táplálkozásról!
    Ő fedezte fel, hogy miben tér el a rákos sejtek táplálkozása az egészségestől.
    Én egyszer találtam repceolajat az Auchman-ban.

  13. 6. hubab, 12. hargi
    Az állattenyésztésnek nagy előnye, hogy ridegtartásban sokkal kisebb munkaigénye van, mint a növénytermesztésnek. Ez gépek nélkül sokat számít. Vegetáriánus ideológusok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a lustaság az egyik fő oka a húsevésnek. 🙂

  14. 6:
    Az esszenciális fehérjék egy eléggé bonyolult téma, de aki vegetáriánus étkezésre adja magát, az ezeket alaposan áttanulmányozza, mert esszenciális fehérjék nélkül nem lehet élni. Itt én inkább arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ha valaki felkészül a geddonra, akkor az 5 mázsa rizs mellé vegyen fel húskonzerveket (tojáspor, 8 tojásos tészta, stb.) is, mert csak szénhidrát nem elég.

    7:
    Hol itt, hol ott, de az Interneten meg lehet találni.

    8:
    Az olivaolaj nem csak a legdrágább, de egyben a leghaszontalanabb is.

    9:
    Egy tojás sárgájában általában 60 mg koleszterin található, de egyed nyugodtan a szérum koleszterined nem fog feljebb menni. De ha izgat a koleszterined, akkor csökkentsd le a cukor bevitelt közel nullára. Ez leviszi a koleszterinedet is.

  15. ételek transzzsírsav tartalma:
    http://www.oeti.hu/download/tfacsop.pdf

    Nem minden margarin tartalmaz transzzsírsavat, (pl. Rama kocka nem, Rama Classic szintén nem tartalmaz). A többit lásd a táblázatban.
    Öngyilkosok figyelmébe ajánlom az Ewa Kulinarna margarint 🙂

  16. 8: Az olíva főzésre, sütésre ártalmasabb, mint a hagyományos magyar napraforgó, csak jó a marketingje, mint írtad. Főként a nem “szűz”, olíva-pogácsából utángyártott vacak mérgező, még “nyersen” is (salátára öntve pl.). Az UNIO-ban többet termelnek belőle, itthon meg semmit, jó kis behozatali áru. Az árát pedig oda emelik, ahova csak akarják.
    Egyébként bőrápolásra kitűnő. Szóval, ha már megvetted, kend a hajadra! 🙂

  17. 16:
    Transzzsírsav nélkül gyártani margarint lehetetlen. A ráírt szöveget nem fontos szó szerint elhinni. Ráadásul sütés közben a saját sütőnkben is keletkezhet transzzsírsav, mert a “kedvező” körülmény adott. Telítetlen cisz zsírsav és hő.

    17:
    + 1 😀

  18. 14. Jani!
    Megnézném a mégoly szorgalmas vega gurukat, mit kezdenének egy szikes, veresnadrág csenkeszeses területtel, vagy egy 1:1 es rézsűjű füves árokparttal, vagy egy időszakos vízborítású savanyú füves kaszálóval 🙂

  19. 19:
    De, annak tekintem, viszont hasznos ér ártalmatlan. 😀

    Olajok: Már én is foglalkoztam ezzel. Mindjárt kikeresem a számát.

  20. A margarin témához:
    A margarin négyféle képen árt a szervezetnek:

    Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözőbb szervi problémák állhatnak elő. Ekkor a máj védekezésképpen felemeli a vér koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.

    Mivel a margarinnak nincsen elektromos töltése, ha az a koszorúérbe kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott helyben le fog rakodni.

    A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az előbbi érszűkületet, a másik pedig vércsomósodást fog előidézni, ami előrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik.

    Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén.
    forrás: antalvali-pont-com

    Nem állítom, hogy igaz, mert nem tudok utánajárni, de nekem sok minden bevált már, amit az antalvalin olvastam. Nem hiszem, hogy a RAMA kocka emberi fogyasztásra alkalmas lenne, úgyhogy én már évek óta száműztem minden margarint a konyhámból.

  21. 22:
    Bebek! a 2., 3., és 4. bekezdésed úgy hülyeség, ahogy van. Tudom jót akartál, de rossz helyről szerezted be az ismereteidet. A http://www.antalvali.com -nak utánanézek. —— Ajjaj! Elmenekültem. Jó hogy megúsztam kasztrálás nélkül. 😀

  22. 19. hargi
    Azért az sem leányálom, hogy naphosszat hajlongsz a rizsföldön bokáig érő piócás vízben. Persze ezt nem a guruk, meg egyéb szent emberek teszik. Egyébként nem jellemző náluk az európai munkamorál, 2-3-5-ször annyian töltenek be egy munkakört, mint itthon. Rég bevált technológiákat nem cserélnek le könnyen. Egy homokkupacot két ember tesz odébb úgy, hogy a lapát fémrészét egy kötéllel húzza a segítő, amikor a lapátoló emeli a lapátot. Ha én egyedül két perc alatt átlapátolnám, ők akkor is ketten teszik, kb. tíz perc alatt.

    Indiában a népesség töredéke az, aki nem eszik húst. A hinduk sem egységesek, területtől, kaszttól, egyéni döntésektől függ, hogy vegák vagy sem. A muszlimok, buddhisták jellemzően esznek húst. Dzsaina követői vegák, a szikhek ehetnek húst, de marhát nem szoktak.

  23. 16.K : :::))))) Öngyilkosoknak én Villás Béla tanításait ajánlom a youtube-on… S ez nem vicc.

  24. 1. Vackor

    A dohányzáról még azért illene tudni pár dolgot.
    (Tiborbá már veheti be a nyugtatót)
    A pipázás az ősi füstáldozat egyszerűsödött formája, a régiek így érték el a révülést, a szellemvilággal való kapcsolatot.
    Persze “az” a dohány nem volt egészen ez a dohány…
    De “ez” a dohány se igazán a nikotin miatt öli a népeket.
    A nagypapa valóban élhetett sokáig a “kapadohánnyal” mert abban “csak” nikotin volt.
    De mivel a nikotin önmagában nem ad elég erős függőséget, különösen mióta a lájtos cigaretták divatba jöttek, a cigarettagyárak más vegyszerrel pótolták a függőség kialakítását… és ez még rákkeltőbb.
    Ehez még hozzá lehet adni, hogy a “modern” cigarettázásért Freud unokaöccse Edward Bernays felelős, aki egy marketing gyakorlat keretében szoktatta rá az amerikai nőket.
    Tehát elmondhatjuk, hogy szinte minden modern rákfene attól veszélyes, hogy kikerült a hagyományos környezetéből.
    Akár a cigartaa, akár az alkohol, vagy a nehéz ételek teljesen legitimek ha a hagyományos életmód keretein belül fogyasztják őket.
    Mivel a modern életben szinte minden emberi érték a feje etetjére állt, az alkotóelemek is kezdenek kipotyogni belőle.

  25. 24:
    Még a hatvanas években volt. Jött egy indiai delegáció a TUNGSRAM lámpagyártásba, mert lámpagyártó gépsort akartak venni. Be lett nekik mutatva a legmodernebb változat, amit két munkás szolgált ki, de azok is csak az alkatrészeket rakták be és a kész lámpákat rakták ki. Nem tetszett nekik, olyan gépsor akartak, amihez 10-15 kiszolgáló ember kell. Aztán le lett nekik gyártva elfekvő dokumentációk alapján egy 40 éves konstrukció. Azért lett miénk a rendelés, mert ezt máshol nem voltak képesek megtenni. Hát, ezen el lehet gondolkodni.

  26. Szerintem bármit lehet enni, ami a természetben megtalálható (és ehető).
    Amitől tartózkodni kell szerintem az mindenféle “feldolgozott” élelmiszer, lehet, hogy nem mind rossz, de ki tudja ezt otthon elemezni? Ami meg rá van írva, azt meg hiszem, ha akarom.

    A hús az, aminél nincs mit tenni (ha csak nincs lehetősége valakinek maga nevelni), mert ott már nem lehet tudni mi volt a takarmányban, tápban (valószínűleg nem sok jó), úgyhogy valami ismerős henteshez érdemes járni, aki eskü alatt vallja, hogy a csirkéje nem agyon antibiotikumozott kínai :)).

    Tehát addig amíg nem állítanak elő hagymát, babot, egyéb zöldséget és csirkecombot, meg pulykamellet laboratóriumban, addig ezeket lehet enni.

    Azt nem tudom ki mennyire ismeri a “vércsoport” szerinti táplálkozást, nekem bejött, jórészt betartottam másfél éven keresztül és nem éheztem, mégis leadtam 25 kilót (ez 15 évvel ezelőtt volt) azóta is tudom tartani a súlyomat. Tudom, hogy sokak szerint ez nem tudományosan megalapozott, de kit érdekel, ha nekem működött? :))

  27. 28. Szia Bastian!

    Megosztanád nekem (vagy nekünk olvasoknak) a “vércsoport” szerinti táplálkozást? Én még nem is halorram ilyesmirről. Köszönöm szépen. Üdv.: Győző

  28. 23:
    Tibor bá’, az igazat megvallva, már én is elmenekültem onnét jópár hónapja, de nem a tartalom miatt, hanem az agresszív “vásárolj a méregdrága bioboltunkból” hadjárat miatt.
    Ennek ellenére nagyon sokat tanultam tőlük. Én inkább a kozmetikumok terén vagyok járatos, és el sem hinnétek, hogy mennyi méreganyagot diktálnak belénk ezeken keresztül.
    Emiatt kezdtem saját szappant gyártani. Ezen a téren zömmel megbízható információik vannak. Sajnos. Tudnék róla mesélni! És sajnos ezek nem is kapnak akkora visszhangot, mint a már közismertebb élelmiszeripari machinációk.
    A szappankészítés miatt vagyok otthon az olajok terén is. 😉 Esetleg jó, ha tudjátok, hogy a margarinok egyik fő összetevője/alternatívája lehet a kókuszzsír és a pálmazsír, aminek a drasztikusan növekvő termelése miatt rengeteg esőerdőt vágnak ki, mindennel, ami vele jár; üvegházhatás, állatfajok kipusztulása, “rabszolgamunka”, szállítás stb. Szóval hatalmas az ökolábnyoma, ezért (is)tanácsolom mindenkinek a hazai zsír, vaj fogyasztását.

  29. 26 Attila (PV)
    Ennél összetettebb a dohányzás kialakulása, de alapvetően igaz amit írsz. (A témában ajánlom: Alfred Dunhill: Pipák könyve)
    Amit hazánkban – és sok más országban is! – nagyon kifogásolok, hogy a messze-messze legkártékonyabb cigarettát összemossák a dohány élvezetének kultúrált formáival, “dohányzás” címszó alatt.
    Az angol dohánytörvény kimondja, hogy pipadohányt csak dohánnyal szabad ízesíteni. Az ír, skót és amerikai törvények csak természetes anyagot engedélyeznek. Cigarettára nincs ilyen megkötés. Ha egy amerikai pipadohányra azt írják, hogy rum&maple, az valódi rummal és valódi juharsziruppal ízesített. A német törvények engedélyezik a vegyi anyagokkal történő ízesítést és tudatában annak, hogy mennyi rum és juharszirup terem német földön, másként nézünk egy német gyártású rum&maple dohányra 🙂
    A cigaretta a legvacakabb dohányok maradékának összesöprése utáni hulladékokból készül. Égésoptimalizáló adalék, ízesítő adalék, színező adalék, papír…. Na ezek az igazi rákkeltők, nem a dohány, ami persze maga sem vitamin!
    És akkor még szót sem ejtettünk az elektromos cigarettáról, amely színtiszta vegyi anyag, vízgőzben inhalálva!
    A dohányzás észnélküli tiltása helyett sokkal hasznosabbnak vélném, ha az iskolában komoly és értékes ismereteket szerezhetnének be a gyerekek a dohányzás történetéről, hatásairól és káros következményeiről. Mit sem ér egy olyan tiltás, melynek célját az ember nem érti meg! (Lásd a tudás fáját, Ádám és Éva vonatkozásában)
    Az egészséges táplálkozáshoz és a csirketartáshoz kapcsolódóan pedig ésdemes elolvasni: http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/

  30. 29.

    Megpróbálom röviden összefoglalni a lényegét, akit érdekel részletesen az nyilván rákeres :)).

    Egy dr. Peter J. D’Adamo nevű orvos találta ki, aki “áttért” a természetgyógyászatra.
    Engem minden (csak “hivatalos” oldalról származó)kritika ellenére azért kezdett el érdekelni, mert mikor olvastam, hogy tudományosan elfogadott ténnyé vált a tejcukor érzékenység (laktóz) genetikai eredete, miszerint egyes népeknél nem alakult ki a feldolgozásának képessége mivel nem fogyasztottak ilyesmit és a felmenők között kicsi volt a keveredés más népekkel (bizonyos ősi népek, nálunk jellemzően a lakosság 2-3%-a ilyen, engem is beleértve :)). Ebből arra következtetésre jutottam, hogy nem egyformán dolgozzák fel az emberek az egyébként mindenki számára ehető élelmiszereket és ez jó eséllyel nem csak a laktózra lehet igaz.

    dr. Peter J. D’Adamo szerint a különböző vércsoportok ilyen feldolgozási képességbeli eltéréseket is megjelenítenek, miszerint:

    0 vércsoportúak a vadászó életmódot folytató ősök leszármazottai, ezért eszik szívesen az állati húsokat

    Az A vércsoportúakat a földművelők utódjának tartja. Az állati fehérjékben szegény, de szénhidrátokban és jó minőségű növényi proteinekben gazdag étrendet részesítik előnyben. D’Adamo szerint ők fáradtak lesznek a hús fogyasztásától, ezért azt nem is ajánlja. Könyvében azt írja, hogy az A vércsoportúaknál alacsony a „bélben levő alkalikus foszfatáz emésztőenzim szintje, aminek szerepe van a fehérje és zsírbontásban”.

    A B vércsoportúaknak a tejet, tejtermékeket ajánlja, mivel ők lennének a pásztorok ük-ükunokái.

    Az AB vércsoportú egyén állítólag egyesíti a fenti két vércsoport tulajdonságait.

    “D’Adamo a lektinek szerepét hangsúlyozza az élelmiszerek rossz hatása okaként, amelyek bizonyos ételekben megtalálhatóak. Ezek agglutinálnák (kicsapnák) „egyes vércsoportok sejtjeit” (idézet a szerző könyvéből). A leírás szerint: „a belek falán át felszívódó lektinek belépnek a vérkeringésbe és megcéloznak egy szervet vagy szervrendszert, majd elkezdik agglutinálni a környező vörösvérsejteket”.”

    Na ennyit a “tudományos” részéről, aki érdekel, elolvassa a könyvét, én nem értek hozzá.

    A lényeg az, hogy minden vércsoportnak meghatározza, három csoportba sorolva az élelmiszerfajtákat, hogy melyik “előnyös”, melyik “semleges” és melyik “kerülendő”.

    Eszerint például az A-nak (ami én vagyok) kerülnie kell a húsokat és inkább a zöldség vonalon, hal, stb kell az étkezését megoldania. A részletezés azért fontos, mert például nekem a növényin belül mégis a búzaliszt alapú dolgokat kellett kerülnöm és másfél évig nem ettem semmilyen kenyeret, péksüteményt. Sokan persze önmagában ennek tulajdonítják a súlyvesztést…
    Az biztos, hogy korábban bizonyos dolgoktól rossz volt a közérzetem és ez megszűnt, mert nem ettem azokat.

    Tehát nem “tilos” semmi, de amennyiben csak lehetséges kerülni kell bizonyos dolgokat.

    Na röviden ennyi, mélyebben itt nem érdemes belemenni.

  31. Pár kiegészítés.

    Amit Tibor bá a Framingham Study-val kapcsolatban ír, az igaz, annyi kiegészítéssel, hogy azért ártalmas ám a fránya koleszterin, ha már kialakult a metabolikus szindróma, ami szívkoszorúér-betegséget (meg egy sor más kórt) okozza. Tehát HA MÁR beteg az illető, akkor van értelme a sztatinnak. Hozzátéve, hogy az valóban igazolást nyert, hogy a vérben keringő koleszterin túlnyomó többsége valóban nem a táplálékból szívódik fel, hanem a zsírszövet termeli. A fő ellenség tehát az elhízás, nem pedig a táplálék zsírtartalma. Elhízni meg akkor fog valaki, ha több kalóriát eszik meg, mint amennyit eléget – vagyis a probléma nem a táplálék összetétele, hanem a mennyisége. Persze ha már jó a mennyiség, akkor az összetétellel is el lehet érni eredményeket. Ez már afféle “finomhangolás”, ha úgy tetszik.

    Egyébként nemrég olvastam egy nagyon érdekes könyvet, amiben arról volt szó, hogy pl. a szív- és érrendszeri betegségek esetében már nem a BMI a leginkább kórjelző biostatisztikai paraméter, hanem a haskörfogat, illetve egészen pontosan a vállkörfogat és a haskörfogat aránya. Vagyis lehet valakinek normál BMI-je, MÉGIS kaphat szívinfarktust, ugyanakkor lehet, hogy valakinek mondjuk 25 feletti a BMI-je, mégse lesz szívbeteg. Jók az érvek a könyvben.

    A dohányzáshoz annyit, hogy nem a nikotin a fő bűnös ott egyébként, hanem a dohány ELÉGETÉSE. A fő egészségkárosító hatást ugyanis az égés közben keletkező anyagok okozzák. Vagyis voltaképpen tök mindegy, hogy dohányt vagy szárított libaszart égetünk-e el. Annyiból nem mindegy, hogy képes az ún. acetilkolin receptorok aktiválására, így neurológiai (elsősorban vegetatív) hatásai vannak, vagyis ha elvonjuk a nikotint, akkor ennek hiánya tüneteket fog okozni, tehát a nikotin fizikai függőséget okoz. Hálistennek mára már a súlyosan nikotinfüggő betegek is képesek úgy bevinni a nikotint, hogy közben nem égetnek semmit se (elektromos cigaretta, illetve pl. a bagórágás voltaképpen egészségügyi szempontból sokkal kevésbé volt káros, mint a dohányzás).

  32. 31. Vackor.

    Persze… A dohányzás eredetét nehéz egy blogkommentbe összefoglalni.
    Sajnos a modern világban szétcsúsztak a dolgok.
    Régen annak volt értéke, ami az embernek jó volt, ma annak van értéke amiből profit van.
    Ez teszi tönkre az táplálkozástól a munkán keresztül a szórakozásig az összes emberi értéket.

  33. 32.Bastian csak búza származékot nem fogyasztasz vagy azért a paletta többi tagját(tönkölybúza,rozs,árpa,zab,köles,kukorica,hajdina,barnarizs,amarant) használod ?
    Mert a széleskörben elterjedt nagyüzemi búzafajták nem biztos,hogy ugyanúgy hatnak az emberre mint a régebbi nem génmanipulált fajták tehát lehet,hogy a jelenleg használt nagyüzemi fajta nálad kerülendő de a tönköly már nem biztos.
    Pont ma vettem egy gabonafajtákkal foglalkozó könyvet(Nyers Csaba:Bevezetés a gabonakonyhába) elnézést a reklámért csak hátha érdekel valakit.
    A könyvben például igen szembetűnő egy jelenleg érthetetlen módon mellőzött növény az amarant aminek a tulajdonságai a következőek : fehérje 16% zsiradék 7,5 szénhidrát 62 rosttartalom 4,2 ásványi anyagok 10,3
    ezzel szemben az egyik legmagasabb beltartalmi értékekkel rendelkező gabonánk a zab ami ugyanebben a felsorolásban a következőt tudja:12,6/7,1/63/1,6/2,9
    Ezzel csupán annyit akartam,hogy igen széles a fogyasztható gabonáink tárháza és ezeket különféle zöldség,gyümölcs kombinációval akár ki is válthatjuk a mértéktelen hús fogyasztást.Elvileg a gabonára,zöldségre,gyümölcsre,tejre-tojásra épülő étrend bőven elegendő az életben maradáshoz,nem igénylünk annyi húst mint amit mostanában fogyasztunk 60-100kg/fő

  34. Ad allergia. Par szemelyes tapasztalatot szeretnek megosztani:

    Nagyjabol husvet ota radikalisan lecsokkentettuk a felesegemmel a gabona, tejtermekek, huvelyesek fogyasztasat. Saccra azt mondanam, hogy kevesebb mint 5%-at fogyasztjuk a regi szokasos mennyisegnek (tavasszal szigorubban vettuk: 0% glutentartalmu termekek, 0% tej). A felesegemnel egesz latvanyos lett az eredmenye: gyakorlatilag elmult az allergiaja. Gyakorlatilag tusszentes mentesen tulelte az egesz szezont,nem folyt az orra, es megszunt a szajpadlas viszketese is bizonyos elelmiszerek utan (alma, dio, stb). Nalam nem volt ilyen latvanyos: eszrevetlenul lefogytam par kilot, jobb lett az emesztesem, es a gyakori torokfajasom merseklodott.

    Nem szeretnek hitvitakba bonyolodni – nem biztos, hogy masnal is ugyanigy mukodnek, de semmibe se kerul kiprobalni, ha ilyen gondjaid vannak.

  35. 36. ejha
    Az amarantnál 100% az összeg, a zabnál 87,2. Vajon mi lehet még 12,8%-nyi összetevő a zabban?

  36. 38 inkább az amarant nem stimmel bár a biokontroll hungária nonprofit kft is hasonló értékkel számol…kivéve ha alig tartalmaz vizet.

  37. 36. ejha

    Akkorban semmilyen pékárut nem ettem. Ma már eszem, de csak keveset, azt is elsősorban barnát, de nincs kitüntetett típus. Szerintem manapság a kenyér többet árt, mint használ, nem tudom miből van :), legjobb kiiktatni, persze egy jó lecsó kenyér nélkül kicsit necces, ezért én is eszem időnként.

  38. 40 nincs baj a pékárúval főleg ha te magad csinálod,én itthon tönkölylisztből,vízből,élesztőből,sóból egész jó kenyeret sütöttem így elsőre a cserépkályhában,ami még kelesztéshez is jó lévén van egy lapos kb négyzetméteres teteje.Szerintem érdemes otthon kenyeret készíteni főleg ha van rá lehetőség.

  39. Én sem reklámozok, de barátném gasztroblogjában olvastam az olívabizniszről.”nagyobb üzlet mint a heroin.”
    http://fuszereslelek.blog.hu/2012/01/10/az_olivaolaj_hamisitas_nagyobb_uzlet_mint_a_heroin
    “itthon leemeljük a polcról a bevált márkánkat, és elégedetten sóhajtunk: megint az egészségünkre áldozunk. Tévedés. Csak pénzt raktunk egy igen kiterjedt, maffiaként tevékenykedő hálózat zsebébe. “…. 🙁
    http://fuszereslelek.blog.hu/2012/01/11/deritik_finomitjak_beallitjak_az_illatot_es_az_izt
    Egyéb fura újdonság amivel szembesültem, és meglepődtem rajta:Gyógyszertárban valami multivitaminkészítményt akartam vásárolni a férjemnek- és szóba került, hogy dohányzik. 1 doboz/nap. Az ismerős gyógyszerész asszony, sokáig sokáig keresgélt a polcon, mire talált olyan multivitamint, amiben nincs A vitamin. Kérdésemre hogy miért ne legyen benne, azt mondta, hogy új kutatási eredmények szerint dohányosoknál az A vitamin még pluszban elősegíti a rákkeltést..

  40. 4: “és vitamin tartalma”
    5: “Sokan végeztek méréseket, külföldön is. Ezt nyugodtan fogd fel tényként. persze nem a precíz 10 százalékot”
    Ez egyszerűen nem igaz. Kíváncsi lennék a forrásaidra.

    42: Úgy látszik, nem ok nélkül rakják bele a karotint mindenbe 😉

  41. 42: Dorka:

    “Kérdésemre hogy miért ne legyen benne, azt mondta, hogy új kutatási eredmények szerint dohányosoknál az A vitamin még pluszban elősegíti a rákkeltést..”

    Volt EGY darab study, nev szerint a CARET Study (The Beta-Carotene and Retinol Efficacy Trial) meghozza meg 1996-ban (Vagyis ez annyira mar nem uj), amiben azt probaltak, hogy nagy dozisu beta-karotint adtak, ezzel szerettek volna gyogyitgatni a tüdörakosokat, illetve megelözni a tüdörakot dohanyosoknal. Az sült ki belöle, hogy a halalozas nött abban a csoportban, akik a vitamint szedtek – DE! Csak akkor, ha a delikvens dohanyzott is (Vagyis nem dohanyosok szedhetik), illetve egy masik, ha jol emlekszem 1999-es vizsgalat ezt az eredmenyt nem erösitette meg, igy ketseges az egesz egyelöre.

  42. 45: Jópár zöldséges könyv hányódik a szekrényemben, vitamin tartalom adatok kb. az 1960-as évektől jelennek meg bennük. Ahhoz képest nincs érdemi csökkenés a nyári szabadföldi termesztésű zöldségek vitamin tartalmában (persze a termesztéstechnológia, fajta, termőhely, évjárat stb. ezt bizonyos mértékig befolyásolhatja).

    “1912-ben egy lengyel biokémikus kutató, Funk a rizskorpából előállított kristályos anyaggal gyógyítani tudta a beriberi nevű betegséget. Az anyag egy amin-vegyület volt. Tőle származik tehát a vitamin elnevezés, melynek első tagja, a “vita” szó életet jelent, a második pedig nyilván a már említett aminra utal.”
    “A XX. század közepe táján fogalmazták meg a vitaminok máig is használatos definícióját”
    http://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_elet_alapjai_a_vitaminok/20020916123327

    Igazán a vitaminok mennyiségét egzaktul megmérni nem is tudták a 60-as évek előtt – ergo mindenki csúsztat, aki azt állítja, hogy 10%-a a vitamintartalom a 100 évvel ezelőttinek. Akkor egyszerűen nem is volt még adat.

    Ha valamikor ráérek majd, akkor megnézem a Davisi Egyetem (ucdavis.edu) honlapján a postharvest technology környékén hátha találok valamit – ha valakik, akkor szerintem ők biztos, hogy az elsők között voltak, akik vitamintartalmat mértek zöldségben/gyümölcsben.

  43. 46:
    Nem 100 évet írtam, hanem “az utóbbi 50”-et.

  44. Ajánlom mindenkinek Somlósi Lajos előadását a Valós magyar konyháról.

  45. 46: Observer:

    “Igazán a vitaminok mennyiségét egzaktul megmérni nem is tudták a 60-as évek előtt – ergo mindenki csúsztat, aki azt állítja, hogy 10%-a a vitamintartalom a 100 évvel ezelőttinek.”

    Kérdés, hogy milyen pontossággal mértek anno.
    Igaz, hogy jó pár analitikai műszer nem létezett akkoriban.

    De pl. a C vitamint valahogy mérni kellett, ha megtalálta Szent-Györgyi Albert:

    “Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.”

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert

    Bár a kromatográfia több fajtája már akkoriban bontogatta a szárnyait, HPLC felfedezése csak 1960-tól datálódik.

  46. 49: Nos ez alapján egy gyors számolás: 10 l paprikalével számolva (nyers paprikában számolva ez nagyobb mennyiség lenne, de hagyjuk 🙂 ) volt 6,5 g C vitamin, ez annyit jelent hogy 100 ml-ben van 65 miligramm.

    Ma 100 gramm nyers paprikában (aminek a présnedve ugyebár kevesebb lenne 100 ml-nél) van 120-150 miligramm C-vitamin.

    Hát ha ez csökkenés, akkor én nagyon rosszul látok valamit… 🙂 🙂 Ez bizony vitamin tartalom NÖVEKEDÉS… a mai technológia előnyére.

  47. 50. nos eddig én is a c-vitamin tartalom csökkenése mellett voltam de most kicsit jobban szétnézve(utánaolvasva)mégse így van mert az érték amit te is írsz a 100-160mg egy átlag többnyire a gazdasági érettség fokán ami után a teljes beérésnél ez az érték még magasabb is lehet,az őrölt piros paprikában például 300-370mg/10dkg no igen nem szabad egy forrásra támaszkodni vagy elhinni egy nekünk tetsző kutatásnak minden szavát.

  48. 50: Én nyitott vagyok.
    Vannak pro és kontra érvek, korábban talán a termőföldes posztnál én is hangot adtam kételyeimnek.
    Ez egy vitamin a C.

    Jöhet a többi, de igazán a mikroelemek érdekes meg a szelektív éhezés.
    Ha elfogadjuk a tápanyag visszapótlás főleg NPK-val történik, akkor lehet logikai alapja a mikroelem tartalom csökkenésnek is.

    Egy határig, mert előbb utóbb a növényen is hiánybetegségek léphetnek fel. és akkor úgy is pótolni kell a talajban.

    Ugyanígy az is hihető, hogy a fajta szelekcióban a nagyobb termésátlag az elsődleges, a beltartalom a rangsorban háttérbe kerül.

  49. Semmiféle konklúziót nem levonva, mert képzettségem a témában keveske, elmesélnék egy saját kis történetet :

    Életem párja akivel most a tanyán élünk, egy alföldi kisvárosban született és élt 45 éves koráig. Pedagógusként élte az átlag kisvárosi életet. Mikor megismertem két érdekes “betegsége” volt. Nyár közepétől, ősz közepéig állítólagos parlagfűallergiája miatt folyamatos orrfolyással, szemgyulladással, bőrkiütésekkel, fulladással küzdött. Valami pajzsmirigy működési zavar miatt álmában, és néha ébren is izmai akaratlan rángásba kezdtek. Cicergek már megint…mondta ilyenkor. Álmában ez egészen a rugdalódzás szintjéig tudott fokozódni. És akkor kijöttünk a tanyára. Itt aztán volt, és van is parlagfű bőven. Ennek ellenére kb. három év alatt minden baja elmúlt. Nem igazán tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy jó a levegő, mindennapjaink szerves része az aktív fizikai munka, és azt esszük amit magunk termelünk, vegyszerek és külső anyagbevitel nélkül, vagy a pollenkoncentráció itt akkora, hogy az immunrendszere valami más fokozatba kapcsolt belátva, hogy vagy harcol, vagy belepusztul, de tény, hogy a tünetei teljesen és gyógyszerbevitel nélkül megszűntek, és már négy éve vissza sem térnek.

  50. 53. Technomuzsik
    Volt olyan útitársam, akinek allergiás problémái voltak indiai út elején, a végén már kevésbé. Itthon már szinte tünetmentes. Több allergiás (parlagfű, macskaszőr) ismerősöm beszámolt nekem hasonló tapasztalatokról.

  51. Semmiféle konklúziót nem levonva, mert képzettségem a témában keveske, elmesélnék egy saját kis történetet :

    Életem párja akivel most a tanyán élünk, egy alföldi kisvárosban született és élt 45 éves koráig. Pedagógusként élte az átlag kisvárosi életet. Mikor megismertem két érdekes “betegsége” volt. Nyár közepétől, ősz közepéig állítólagos parlagfűallergiája miatt folyamatos orrfolyással, szemgyulladással, bőrkiütésekkel, fulladással küzdött. Valami pajzsmirigy működési zavar miatt álmában, és néha ébren is izmai akaratlan rángásba kezdtek. Cicergek már megint…mondta ilyenkor. Álmában ez egészen a rugdalódzás szintjéig tudott fokozódni. És akkor kijöttünk a tanyára. Egy vidéki városban is nyilván van parlagfű, de itt aztán volt, és van is bőven. Ennek ellenére kb. három év alatt minden baja elmúlt. Nem igazán tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy jó a levegő, mindennapjaink szerves része az aktív fizikai munka, és azt esszük amit magunk termelünk, vegyszerek és külső anyagbevitel nélkül, vagy a pollenkoncentráció itt akkora, hogy az immunrendszere valami más fokozatba kapcsolt belátva, hogy vagy harcol, vagy belepusztul, de tény, hogy a tünetei teljesen és gyógyszerbevitel nélkül megszűntek, és már négy éve vissza sem térnek.

  52. 50:
    Most jutott eszembe, hogy kötözködjek.:-)

    Az eredeti kísérlet kitermelési hozamát fontos tudni, hogy pontos következtetéseket tudjunk levonni.
    Ha a kitermelés tegyük fel 50%-os, akkor mindjárt más lehet a következtetés az eredeti hatóanyag tartalommal kapcsolatban.

  53. 56: Kötözködj, de ne velem – nem vagyok analitikai kémikus. 🙂 “Ha a kitermelés tegyük fel 50%-os” – na, akkor pont ott vagyunk, mint a mai mérések eredményei 🙂 Vagyis NINCS változás az idő előrehaladtával.
    De ha most azzal jössz, hogy mi van, ha csak 30%-os volt a kihozatal… 🙂

    Egy dolog egy anyag jelenlétének a kimutatása, és egy másik a pontos mennyiségének a meghatározása. A ‘régi’ adatok esetenként kevésbé megbízhatóak, mert pontatlanabbak voltak a mérési módszerek, mint ma. Ne felejtsük el, itt mili- és mikrogrammokról beszélünk.

    Egyszerűen mindenki ex-katedra tesz kijelentéseket, miközben nincsenek megbízható adatok.
    A növények biokémiájába nem nyúlt bele senki, a régi fajták ugyan azokat az anyagokat termelik, mint 50 éve, és ha jobb körülmények között tartjuk őket, esetleg még többre is képesek, mint korábban.

    Természetesen egy fajta nemesítés során lehetőség van arra, hogy azokat a növényeket válogassuk ki, amikben esetleg valamilyen anyagból több, vagy esetleg kevesebb van az átlaghoz képest (pl. cukorrépa cukortartalmának növelése, vagy a repce erukasav tartalmának csökkentése). De ez egy tudatos tevékenység…

  54. 52: Komolyabban olvasgatva a belinkelt cikkemet vannak adatok makro és mikroelemekről is.
    Ezeknek a méréséhez nem kell HPLC, a legtöbbet lehet mérni pl. titrálással is, aminek a technikái már korábban is megvoltak.

  55. 57:
    “Ne felejtsük el, itt mili- és mikrogrammokról beszélünk.”

    Lehet bepárolni (kíméletesen esetleg vákuumban), töményíteni az oldatot mérés előtt, aztán a mérés végén visszaszámolni. Térfogatot tudtak már korábban is pontosan mérni.

    Ez nem probléma, főleg nem makro és mikroelemeknél nem. (Vitamin esetleg bomlik, a nem megfelelő kezeléstől.)

  56. Nem a C vitamin a lényeg, amit a növény maga állít elő, hanem az ásványi anyagok, nyomelemek, cink, szelén, stb…
    Ezeket a növény a földből szívja fel, ha ott nincs, akkor a növényben sincs.
    Régebben azoknak a folyóknak az árvizei amik a magas hegyekben erednek és olvadáskor felduzzadnak az ártereken a hegyekből kioldott és magukkal hozott ásványi anyagokat pótolták a földben, ráadásul nem is zsigerelték (nem tudták) úgy ki a földeket, mint manapság a nagy terméshozamokkal.
    Az állatorvosok is megmondják, hogy az állattartáshoz rengeteg ásványi anyagot rendelnek a gazdák, amit a takarmányhoz kevernek, mert különben megbetegszik a jószág, ha csak legel. Ez korábban nem kellett mégsem betegedtek meg, ergo akkor még volt a fűben, zabban, lucernában, stb… és persze az ember által fogyasztottakban is.
    Érdekes módon, az állatokkal törődnek (az pénz), az embereknek viszont nem mondják, hogy más forrásból pótolják ezeket, gondolom az a legjobb, ha mi megbetegszünk, aztán megdöglünk.
    Ennek két haszna is van, egyrészt a gyógyszeripar profitál (persze nem a hiányzó anyagok pótlásából, hanem a hiány által kiváltott betegségek kezeléséből) másrészt nyugdíjkifizetést is meg lehet takarítani vele.

  57. 60:
    Így van. Dr Béres ezt feltárta részünkre 40 évvel ezelőtt. A posztban említettem, hogy tessék venni BÉRES CSEPPEKET drága, de nem hülyeség

  58. 60. Sandor cikkeinek hatasara a hetvegen elovettem egy regebben vasarol talajjavitassal foglalkozo konyvem, es abban emlitik az Alginit nevu anyagot amivel talaj asvanyi, nyomelem anyagai potolhatok. Utananeztem, es a beltartalma alapjan relative olcso anyag – par ezer Ft tonnaja.

    Probalta esetleg kozuletek valaki?

  59. Szőlő alá tettem, de sajnos nem maradt meg a telepítés után, így nem tudok beszámolni a lehetséges hatásairól

  60. 61:
    Gondolom bármilyen más, olcsóbb mikroelemeket tartalmazó vitamin komplex megfelel e célra.

  61. 62: Observer:
    Elolvastad azt a cikket amit 45-ben belinkeltem?

  62. 66. PZuj

    A cikk abszolút ezt igazolja vissza, ráadásul még a vitaminok tekintetében is, csak nem akkora mértékben.
    Megemlíti azt is, hogy a nagyobb terméshozamú fajtáknál még nagyobb a csökkenés, ami logikus is, hiszen ugyanannyi ásványi anyag oszlik el az adott területen több növény, termés között tehát fajlagosan egyre kevesebb jut.
    Tehát vagy a vetés/ültetés előtt fel kellene dúsítani a földet vagy csökkenteni kellene a területegységre eső hozamot (illetve mindkettőt egyszerre alkalmazni), erre mint tudjuk semmi esély nincs profitorientált világunkban, tehát maradnak a táplálékkiegészítők…

  63. 66: Majd ha nyugdíjas leszek akkor ráérek olvasni is – pláne angolul. Most csak arra van időm, hogy kritizáljak. 🙂

    Hogy mi van a növényben, az csak az érem egyik oldala (amit rengeteg minden befolyásolhat) ezek a vizsgálatok akkor lennének érdekesek, ha mellette a talajban található felvehető tápelemeket, mikroelemeket is nézik és összehasonlítják a régiekkel. Kellene azt is tudni, hogy mely mikroelemekre van valójában szüksége az emberi szervezetnek (minek a hiánya okoz betegséget). Itt pl. a szelén tartalom (nem természetes eredetű) emelkedését írták le többek közt. Az most jó, vagy nem ? (jó)
    Vagy pl. a bór tartalom fontos a növénynek, de nekem vajon fontos-e? Jancsika persze tudná…, de nekem gőzöm sincs.

    Szóval ez elég sokrétű probléma, azt én is sejtem, hogy a talajok növény számára felvehető mikroelem tartalma csökken (nincs az a sok, ami egyszer el ne fogyna – mondták mindig az öregek a falumban 🙂 ) de szívesebben látok egzakt, összehasonlítható adatokat. A linkelt Hort. Science egy korrekt tudományos lap, de a cikk csak egy dolgot néz egy komplexebb rendszerből. A növény számára makrotápelemek mértékének csökkenése kurvára nem mond semmit, az 1970-es években mi is eszetlenül túltrágyáztunk mindent, ha azokat az adatokat nézzük, mi is be tudjuk bizonyítani, hogy bezzeg nálunk is csökkent az akkori szinthez képest a P meg a K tartalma a növénynek. Pedig basszus, most a normális…

  64. 68:

    Van olyan cikk, ami változó P műtrágyázás mellett vizsgálta a növények makro/mikro elemtartalmát a mostani analitikai műszerezettséggel.

    Van olyan cikk az idézett linkben, ami 160 évre, eltett gabona mintákat elemzett, a jelenlegi analitikai módszerekkel (1 datasor).

    Van olyan brokkolis összehasonlítás, ami az USDA adatain alapul 1950-től egy nagyobb időintervallumra nézve.

    Van olyan kísérlet, ami egymás mellé vetette a régi és az új fajtákat és így vizsgálta a makro és mikro elemeket.
    Mérési tévedés, időjárási eltérés kizárva.

    Mérési hibákra is hivatkozik a historikus adatoknál, pl. Fe, de összességében eléggé meggyőzőnek tartja, hogy az új terményeknek alacsonyabb a makro és mikro elem tartalma.

    Ez adódhat abból, hogy keményítőre, szénhidrát tartalomra nemesítenek (genetikai hígulás) és adódhat abból, hogy az öntözés, nagyobb műtrágyázás következtében megnő a terméshozam (környezeti hígulás), ami fordítottan arányos az makro és mikro elem tartalommal.

  65. 32: Én B vércsoporttal vagyok laktózérzékeny… kb 30 éves koromig nem volt problémám a tejtermékekkel, azóta viszont át kellett állnom a laktózmentes cuccokra. Hát milyen pásztorok voltak az én ük-ükapáim? 🙂
    Ha neked bevált ez a diéta, akkor talán nem teljesen hülyeség az egész, de szerintem nem feltétlenül azonos kromoszómában vannak kódolva a vércsoportért és a különböző táplálék típusok (pl laktóz) lebontásának képességéért felelős gének, így külön-külön rekombinálódhatnak, és egyikből nem feltétlenül következik a másik.

  66. Mi van a homozigóta és heterozigóta A-kkal és B-kkel? Vagy mindegy, hogy AA vagy A0 (BB vagy B0)?

  67. Úgy látom Tiborbá, hogy levettél a listádról. Ezidáig, az iőjárás betegsége mellett sem krepáltam be. Jelenleg vannak olyan problemáim, amelyekkel bloggod csak terhelhelném. De, amint a dolgok lecsillapodnak, ismét jelenkezem. Addig is időnként beszólnék,…. Üdvözletem küldöm Mindnyájatoknak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük